BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi helyzetéről Előterjesztő: dr. Ujaczki Tibor főosztályvezető Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály 3525 Miskolc, Vologda u.1. Telefon: (36-46) 500-660 Fax: (36-46) 342-023 elelmiszer@borsod.gov.hu
2 Tartalomjegyzék A B-A-Z MEGYEI KORMÁNYHIVATAL, MINT AZ ÁLLAM ÁLTAL LÉTREHOZOTT ÉLELMISZERLÁNC FELÜGYELETI SZERV FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSNEK BEMUTATÁSA...3 1. AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HELYZET MEGYÉNKBEN...4 Állati és növényi eredetű élelmiszer előállító üzemek - tevékenységük szerint...5 Az ellenőrzésének tapasztalatai...6 Közétkeztetés...6 Start közmunkaprogramban növénytermesztés, állattartás, élelmiszer előállítás támogatása 7 Szakhatósági állásfoglalások...7 2. AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MEGYÉNKBEN...7 Veszettség monitoring...9 HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) monitoring... 10 Szalmonellagyérítési programok baromfiállományokban... 10 Méhegészségügy helyzete... 11 Takarmányellenőrzés... 11 Állatvédelmi tárgyú ellenőrzések... 12 Állatszállítás... 12 Állatgyógyászati termékforgalmazás, állatgyógyszer-ellenőrzés... 13 3. A MEGYE NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI HELYZETE... 13 Növényvédelmi és növény-egészségügyi szakterület... 13 Élelmiszer-biztonsági zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési szakterület... 14 Károsító Diagnosztikai szakterület... 15
3 A B-A-Z MEGYEI KORMÁNYHIVATAL, MINT AZ ÁLLAM ÁLTAL LÉTREHOZOTT ÉLELMISZERLÁNC FELÜGYELETI SZERV FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSNEK BEMUTATÁSA 2016. évben - a korábbi évben lezajlott külső és belső kormányhivatali szervezeti integráció eredményeként 2015. április 01-én létrejött - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztálya látta el a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal önálló jogi személyiség nélküli, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező főosztályaként az élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, állat-egészségügyi, állatvédelmi, egyes állattenyésztési, borászati, növényvédelmi és növényi termékellenőrzési, talajvédelmi és agrárkörnyezet-gazdálkodási, károsítódiagnosztikai első és másodfokú hatósági feladatokat. A Főosztály közigazgatási és szakmai irányítása egységesen a Kormánymegbízott hivatala által valósult meg. A megyénk 5 járásában ( Mezőkövesd, Miskolc, Edelény, Encs, Sárospatak) működő Járási Hivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályainak irányítása a járási hivatalvezetőkön keresztül történik. A kormánymegbízott által irányított főosztályunk a főosztályvezető közvetlen vezetése alatt működik, a főosztályon belüli önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeket, osztályokat osztályvezető vezeti. A Főosztály szervezeti egységei Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztály Járványügyi és Állatvédelmi Osztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Megyei sajátosságok Megyénkre jellemző, és az állategészségügyet, valamint az élelmiszer és járványügyi biztonságot veszélyeztető sajátosságok: jelentős nemzetközi tranzit (főleg a Balti államokból és Lengyelországból érkező) áru és személyforgalom, a 3-as számú főútvonalon napi 1000-1200 kamion lép be az országba a lakosság elszegényedése, vásárlási lehetőségek szűkülése, ezért az illegális mozgó élelmiszerárusok térnyerése (Cserehát) a lakosság életkörülményeinek romlásából adódóan a zoonózisok (állatról emberre, és emberről állatra is terjedő fertőző betegségek) kialakulásának veszélye (pl. veszettség, gümőkór) élelmiszer vállalkozások tőkehiánya, kényszervállalkozások létesítése országos és nemzetközi állategészségügyi járványügyi helyzet megyénkre gyakorolt hatásai Kiemelt kormányzati célok szakterületünk vonatkozásában Kis és középvállalkozások (élelmiszervállalkozások) támogatása Start közmunkaprogramban növénytermesztés, állattartás, élelmiszer előállítás támogatása Vendéglátás-közétkeztetés élelmiszer minőségi és élelmiszer-biztonsági színvonalának emelése Kistermelői élelmiszer-előállítás minőségi és élelmiszer-biztonsági színvonalának növelése Helyi termelői piacok létesítése Helyi igényeket kielégítő kis vágóhidak, hús-tej feldolgozók működésének elősegítése Exportképes élelmiszer-előállító létesítmények működésének elősegítése (ún. 3. országokba irányuló Pl: orosz-, Távol-Keleti, stb.) Hatósági ellenőrzési feladatok, mintavételek Feladataink részben tervezett feladatok, melyek kockázatbecslésen alapuló éves ellenőrzési terv szerint kerülnek kialakításra, ezek létesítmény ellenőrzések, és járványügyi, valamint élelmiszer
4 monitoring mintavételek. A tárgyévre vonatkozó ún. Élelmiszerlánc-felügyeleti Terv végrehajtása minden év április 1-én kezdődik és a következő év március 31-ig tart. A létesítmény ellenőrzési tervet a NÉBIH állította össze, de leosztása a járások felé megyei főosztályi feladat volt az elmúlt évben is. A terv szervezésében, végrehajtásában megyei és járási illetékességű szakemberek, hatósági főállatorvosok, hatósági állatorvosok, élelmiszerbiztonsági felügyelők, ügyintézők, vesznek részt. Az alábbiakban feltüntetett adatok, ellenőrzés számok a megye egészére vonatkoznak és magukba foglalják a főosztály és a járások élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályainak tevékenységét is. A megyénkben élelmiszertermelés céljából tartott haszonállatok, ill. a vadon élő állatok folyamatos járványügyi ellenőrzése céljából járványügyi monitorig, valamint a megyénkben előállított és forgalomba hozott élelmiszerek és takarmányok biztonságának ellenőrzése céljából kötelezően előírt terv szerinti élelmiszer és takarmány mintavételek végzése történik. Egyéb feladataink: állati eredetű élelmiszer előállító létesítmények engedélyezése, növényi eredetű élelmiszer előállító létesítmények nyilvántartásba vétele, építésügyi engedélyezési eljárásokban szakhatósági engedélyek kiadása kereskedelmi létesítmények nyilvántartásba vételi eljárásában külön engedélyek kiadása, lakossági közérdekű bejelentések kivizsgálása nyilvántartásba vételi feladatok, hatósági igazgatási szolgáltatási feladatok: Pl: állományvizsgálat, húsvizsgálat, élelmiszer ellenőrzés, fogyaszthatósági döntés, élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálása állategészségügyi és járványügyi intézkedések, fertőző állatbetegségek elleni mentesítési programok szervezése, végrehajtása állatvédelmi hatósági feladatok, ellenőrzések állatok tartása, szállítása, vágása során állami támogatásokhoz kapcsolódó igazgatási feladatok, KM ellenőrzés ENAR, marhalevelek, állat útlevelek kiadása, rendkívüli célellenőrzések: Pl: élelmiszer-lánc események vizsgálata mélységi ellenőrzések, a másodlagos élelmiszervizsgálat A Főosztály az ellenőrzések során szorosan együttműködik a Kormányhivatal Főosztályaival, a Járási Hivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályaival valamint a Rendőrséggel, Katasztrófavédelemmel és a NAV-al is. 1. AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HELYZET MEGYÉNKBEN Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az állati eredetű élelmiszer előállító, élelmiszer forgalmazó és vendéglátó- közétkeztető vállalkozások vonatkozásában első fokon a Járási Hivatalok Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Osztályai látják el, másodfokon a felügyelet a megyei főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztályához tartozik. A felügyelet kiterjed az élelmiszer előállítás, tárolás, szállítás, forgalmazás minden szakaszára. Az állati eredetű élelmiszer előállító létesítmények működésének engedélyezése, illetve a növényi eredetű élelmiszer előállító létesítmények nyilvántartásba vétele, valamint ellenőrzése szintén a Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági Minőség-ellenőrzési és Élelmiszerlánc-felügyeleti Osztályának a feladata. Az elmúlt évben az élelmiszer előállító, vendéglátó-közétkeztető és forgalmazó létesítményekben a megyei és járási szakemberek összesen 2938 ellenőrzést végeztek. A forgalomba hozott élelmiszerekből, azokkal érintkezésbe kerülő anyagokból, fertőtlenítő szerekből stb. 2117 tételből vett mintát monitoring vizsgálati terv által előírt vizsgálatokra. A megállapított hiányosságok alapján 183 esetben került sor bírság kiszabására 69 053 970 Ft,- értékben, 75 esetben figyelmeztetésben részesítették az enyhébb szabálytalanságot elkövető vállalkozásokat.
5 Állati eredetű élelmiszer előállító üzemek - tevékenységük szerint Hűtőház 3 Átcsomagoló központ 2 Emlős vágóhíd és daraboló üzem (sertés vágóhidak) 5 Vágópontok 3 Baromfi vágóhíd 1 Vadfeldolgozó 1 Húsfeldolgozó üzem 6 Tejüzem 5 Halfeldolgozó 1 Tojáscsomagoló 9 Zsírsütő 3 Tojástermék-előállító üzem 1 Összesen: 40 Növényi eredetű élelmiszer-előállító üzemek- tevékenységük szerint Üdítőital, ásványvíz, forrásvíz palackozó 7 Malomipari és keményítőtermék előállító üzem 6 Szikvízüzem 25 Egyéb üzem, csomagoló 6 Édesipari üzem 12 Olajütő üzem 4 Élelmiszer csomagolóanyag gyártó üzem 8 Étrend-kiegészítő üzem 1 Fagylaltpor előállító üzem 4 Tartósított lisztes áru előállító üzem 6 Vadontermő gomba feldolgozó üzem 1 Zöldség, gyümölcs feldolgozó üzem 15 Gyógynövény csomagoló üzem 1 Söripari üzem 9 Sütőipari üzem 116 Szeszfőzde üzem 104 Száraztészta előállító üzem 13 Borászati üzem 629 Összesen 967
6 A megyénkben működő élelmiszer előállító kistermelők adatai 2016 évre és az elmúlt 5 évre vonatkozóan 2012 2013 2014 2015 2016 Regisztrált kistermelők száma a jelentési időszak végén : 406 536 638 736 908 A fenti adatokból megállapítható, hogy a megyénkben élelmiszer előállítást végző kistermelők száma folyamatosan növekszik. Az ellenőrzésének tapasztalatai A jelenleg működő üzemek döntő többsége termelési adatai és mérete alapján a közepes vagy kiskapacitású kategóriába sorolható. A termelő képességük alacsony, ezért a jogszabályokban előírt műszaki, élelmiszer higiéniai követelményeket egyre nehezebben tudják biztosítani, anyagi forráshiány miatt fejlesztéseket nem terveznek. Nagykapacitással üzemelő létesítmények megyénkben a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. tojás csomagoló létesítménye, az Abaújtej Közös Vállalat tejüzeme, a Jásztej Kft. által üzemeltetett Miskolci tejüzem, a Borsodi Sörgyár Kft., a Hell Energy Kft. és a Mirsa Zrt. gyorsfagyasztott termék előállító üzeme. A szeszipari üzemek közül 15 létesítményben bér pálinkafőzés mellett kereskedelmi pálinkafőzés és palackozás is történik. A pálinka alapanyaga őstermelőktől vagy mezőgazdasági termelést végző cégektől felvásárolt, ill. gyűjtetett gyümölcsökből származik. 4 üzem földrajzi eredet védett terméket, Gönczi barackpálinkát is előállít. Kiemelt feladatként a hatóság 110 alkalommal a Tokaji Borvidéken termett aszúszem minőségét, mennyiségét ellenőrizte, a Tokaji Borvidék területileg illetékes hegybírójával az aszúszem feldolgozása előtt a helyszínen. A vállalkozások által szüretelt, vagy felvásárolt aszú minősége az időjárás viszontagságai miatt (sok eső) szélsőséges - 46-69 refrakto % - értéket mutattak. Közétkeztetés A közétkeztetésben részt vevő főzőkonyhákban az ételek előállításának feltételei sok esetben hiányosak, elavult, berendezések, a kapacitáshoz nem elegendő mennyiségű eszközök állnak csak
7 rendelkezésre. Fokozott élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent az úgy nevezett szociális étkeztetés biztosítása. A főzőkonyhák nagy része nem rendelkezik az egyedi ételkihordók tárolásának, mosogatásának és az étel tálalásának élelmiszer biztonságot jelentő feltételeivel. 2015. év tavaszán a nemzetgazdasági miniszter a belügyminiszterrel és az emberi erőforrások miniszterével egyetértésben pályázatot hirdetett a a gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatására. Sajnálatos módon megyénkben a pályázó önkormányzatok jelentős része nem részesült támogatásban, így forráshiány miatt az évek óta szükségessé vált felújításokat, fejlesztéseket nem tudták elvégezni. Élelmiszer közvetítette megbetegedés vagy annak gyanújára vonatkozó bejelentés 2016. évben Főosztályunkhoz nem érkezett. Ezen statisztikai tény is felhívja a figyelmet a rendszeres hatósági rutinellenőrzések és a folyamatos hatósági jelenlét fontosságára az élelmiszerlánc ezen területén (vendéglátás, közétkeztetés). 2015. évben 2 esetben volt ételfertőzés, ételmérgezés gyanúja miatt hatósági kivizsgálás. Start közmunkaprogramban növénytermesztés, állattartás, élelmiszer előállítás támogatása A Belügyminisztérium irányításával megvalósuló START közmunkaprogram keretében megyénkben egyre több önkormányzat foglalkozik növénytermesztéssel, állattartással, élelmiszer előállítással. Több település élelmiszer előállító üzemek létrehozását tervezi, a fejlesztéseik célja az élelmiszerek kereskedelmi forgalomba hozatala. A tervezett tevékenységek megvalósításának ügyében - amennyiben kérelmezik- a járási és a megyei szakembereink szakmai segítséget nyújtanak. Az elmúlt évben a pályázati lehetőségek bővülésének eredményeként egyre több önkormányzat képviselője kereste meg hivatalunkat helyi kiskapacitású vágóhíd, húsfeldolgozó, tejfeldolgozó létesítésének tervével. Ezekhez a tervekhez előzetes szakhatósági hozzájárulást, szakvéleményeket adtunk ki. Szakhatósági állásfoglalások Élelmiszervállalkozók kérelmére indult építésügyi engedélyezési eljárásokban és Start munkaprogram keretében indult pályázat igénybevételével tervezett létesítményekhez 302 szakhatósági hozzájárulást adott ki főosztályunk 2016-ban. 2. AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MEGYÉNKBEN A Főosztály hatósági felügyelete alá tartozó létesítmények száma Létesítmény típusa Létesítményszám Állattartó telep Ló 320 Állattartó telep Szarvasmarha 892 Állattartó telep Juh 385 Állattartó telep Kecske 45 Állattartó telep Sertés 793 Nagylétszámú állattartó telep Házityúk 144 Nagylétszámú állattartó telep Pulyka 2 Nagylétszámú állattartó telep Vízibaromfi 1 Háztáji baromfitartó udvarok (becsült) 13572 Nagylétszámú állattartó telep Házinyúl 3 Állateü. ell. alá tartozó egységek (állattartó telepeken kívül) állatmenhely állatpanzió 3 1
8 gyepmesteri telep gyűjtőállomás állatkísérlet állatkert állati eredetű melléktermék kezelése Gyógyszerforgalmazók 29 Takarmány létesítmények és vállalkozások 452 A gazdasági haszonállat állományokat fenyegető betegségek közül több az ún. bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség. Hazai jogszabályok közül a 113/2008.(VIII. 30.) FVM rendelet 1. számú melléklete tételesen felsorolja a szárazföldi és a víziállatok bejelentési kötelezettség alá vont betegségeit. Ezen betegségek kitörésekor alkalmazandó járványügyi és állategészségügyi igazgatási intézkedéseket a 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) és külön miniszteri rendeletek határozzák meg. E betegségek között olyanok is szerepelnek, melyek az emberre is veszélyt jelentenek (zoonózisok), ilyen például a veszettség, a gümőkór, a lépfene, és a brucellózis, míg más betegségek kizárólag az állatokra jelentenek veszélyt, de nagy gazdasági kártételük indokolja, hogy bejelentési kötelezettség alá tartozzanak, ilyen például a klasszikus és az afrikai sertéspestis, a kéknyelv betegség (bluetongue). Ezen betegségek folyamatos figyelemmel kísérése, fellépésük megelőzése, egy esetleges járványkitörés gyors elfojtása és felszámolása érdekében Főosztályunk részt vesz az országos mentesítési programokban és a NÉBIH által koordinált ellenőrző (monitoring /surveillance) vizsgálatok végrehajtásában. A gazdasági haszonállatokat érintő vizsgálatok kötelező mintavételeit csak szolgáltató állatorvosok Éltv. szerinti aktív közreműködésre kötelezésével (ún. közcélú igénybevételével) tudtuk megoldani, míg az emberi fogyasztás céljából elejtett vaddisznók esetében a mintavételeket az egyéni vadászok végezték. Az éves kötelező járványügyi monitoring keretében a következő állatbetegségekre végzünk rendszeres időközönként ellenőrző vizsgálatokat a megye állatállományaiban: gümőkór, brucellózis, enzootiás bovin leukózis (EBL), kéknyelv betegség (bluetongue), szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (IBR), Aujeszky-betegség, sertés brucellózis, klasszikus sertéspestis (KSP) és afrikai sertéspestis (ASP), sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS), juhok és kecskék Brucella melitensis fertőzöttsége, veszettség, TSE/BSE, madárinfluenza (AI). Nagyobb összefüggő földrajzi területeket érintő és szigorú korlátozó intézkedésekkel járó járványos állatbetegséget 2016-ban megyénk területén nem állapítottunk meg. A fogékony kérődző állatállományok megelőző védőoltásának köszönhetően megyénk veszélyeztetett területein lépfene (anthrax) 2016-ban nem fordult elő. Több évi szünet után veszettséget (lyssa) állapítottunk meg 2016 február elején Szerencs Ond városrészében őrkutyák által megfojtott vörös rókában. A vadon élő rókák repülőgépről kiszórt csalétekbe rejtett vakcinával végzett tavaszi és őszi immunizálási kampányait követően 2016. év folyamán további veszettségi eset nem fordult elő. E betegség komoly beszámítás alá eső zoonózis, amelynek megelőzésében az ebek évenként kötelező védőoltásának szervezett végrehajtása szintén kiemelt jelentőséggel bír. Októberben Szentistván községben idegrendszeri tüneteket mutató másféléves ló esetében nyugatnílusi láz (WNF) fertőzöttséget, míg november hónapban Tard községben egy háztáji házinyúlállományban a nyulak vérzéses betegségét (RHD) állapítottuk meg. 5 2 1 1 89
9 Megyénk kislétszámú és nagylétszámú szarvasmarha állományai 2016-ben gümőkórtól és brucellózistól hatóságilag mentesek voltak. Csak egy állományban észleltünk szórványos formában tünetmentes enzootikus leukózis (EBL) fertőzöttséget. A kis- és nagylétszámú sertésállományok ellenőrző vérvizsgálatai és az azokat követő járványügyi intézkedések után 2016 végén a megye sertésállományai Aujeszky-betegségtől, brucellózistól és PRRS fertőzéstől hivatalosan mentesek voltak. Megyénk kislétszámú és nagylétszámú juh- és kecskeállományai 2016-ben Brucella melitensis fertőzöttségtől hatóságilag mentesek voltak, továbbá súrlókór (scrapie/tse) fertőzöttség sem fordult elő, ami az élőállat-export alapvető követelményei közé tartozik. A 2016. év kiemelt járványügyi feladata volt az afrikai sertéspestis (ASP) hazai sertés állományokba történő behurcolásának megelőzése, illetve a határ menti területek vaddisznóiban esetleg megjelenő fertőzés korai felismerése és lokalizálása. Az ASP megelőzésének és felszámolásának részletes szabályait itthon a 98/2003.(VIII. 22.) FVM rendelet állapítja meg. A több mint 700 elejtett vaddisznó vér- és mandulamintájának laboratóriumi vizsgálatai ASP és KSP szempontjából egyaránt negatív eredményre vezettek. Az ASP Magyarországra történő behurcolásának veszélye továbbra is fennáll, mert 2016 folyamán az EU balti tagállamaiban, Lengyelországban, Ukrajnában és Moldáviában számos esetben megállapították házi sertésekben és vaddisznókban is. 2016 év novemberétől kezdődően az ország több megyéjében a madárinfluenza kitörések komoly károkat okoztak a kacsa-, lúd-, pulyka- és házityúk állományokban. Borsod-Abaúj Zemplén megyében egyáltalán nem fordult elő ez a betegség, sikerült megvédeni baromfiállományainkat a járványvédelmi intézkedések következetes és folyamatos fenntartásával. Az agráriumban élők számára jelentős bevételi forrást jelent a különböző jogcímeken (anyatehén, anyajuh, AKG, legelőhasznosítás, gyepgazdálkodás, stb.) juttatott állami támogatások rendszere. A különböző támogatásokat igénylő gazdálkodók ellenőrzésének 2009. óta bevezetett új formája, a Kölcsönös Megfeleltetés (KM, Cross Compliance, CC) ellenőrzések rendszere. Ennek keretén belül az adott évben támogatási kérelmet benyújtók közül az MVH (mint kifizető államigazgatási szerv) kockázatbecslés alapján választ ki bizonyos hányadot, akiket az adott évben ezen szempontból a Főosztálynak ellenőrzés alá kell vonnia. Az ellenőrzések és a jogkövetkezmények sajátossága, hogy az esetleges meg nem felelések szankcionálása nem bírságolás, hanem a támogatások bizonyos százalékának a megvonásával történik, amely megvonás a hiba jellegétől függetlenül a gazdálkodó adott évben megítélt valamennyi támogatását érinti. Az ellenőrizendő tevékenység jellege ennek megfelelően az adott gazdálkodó bármelyik, Jogszabályokban Foglalt Gazdálkodási Követelményét (JFGK) jelentheti, az ellenőrzött tevékenység volumenétől és a gazdálkodó profiljától függetlenül. Hatóságunk 2016-ban 87 a KM körébe tartozó járványügyi és állatjelöléssel kapcsolatos ellenőrzést végzett. A KM témakörhöz kapcsolódó hazai jogszabályok: 322/2007.(XII.5.) Korm. rendelet és a 81/2009.(VII. 10.) FVM rendelet. Állattenyésztési, járványvédelmi és élelmiszerlánc-biztonsági célok elérése érdekében a mezőgazdasági haszonállatok nyilvántartásával és jelölésével kapcsolatban 1999-ben bevezetésre került az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer. Az ENAR-ral kapcsolatos alapvető szabályozást a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet állapította meg. Azonos tartási helyen állatot tartó gazdálkodók állatlétszámának és létszám-nyilvántartásának ENAR szerinti ellenőrzése 2016-ban 47 állattartó esetében történt meg. Veszettség monitoring 2016. év folyamán veszettség megyénkben 1 esetben került megállapításra vörös rókából. A korábbi évek országos fertőzöttség esetei kapcsán, valamint nevezett megyei veszettség megállapítása
10 alapján a NÉBIH 2016. évre elrendelte a megyénk teljes területére kiterjedő orális húsevő vakcinázási kampányt. A tavaszi és őszi vakcinázási kampány során a monitoring vizsgálatokhoz a vadászati idény vizsgálatra kijelölt időszakaiban a megye területéről mindösszesen 435 db rókát kellett kilőniük a vadászatra jogosultaknak. A vadásztársaságonkénti beküldendő mintaszámokról Főosztályunk egyedi határozatokban döntött. A hatósági állatorvosok a járásoknál ezen vizsgálati minták leigazolásánál és a beszállításoknál működtek közre. A nem teljesítők szankcionálása céljából az aktuális kampányidőszakok zárását követően 2015. év vonatkozásában 2016-ban 22 esetben, 1.695.000, Ft. összértékben került sor élelmiszerláncfelügyeleti bírság kiszabására. A veszettség elleni védekezés keretében a megye kamarai engedéllyel rendelkező szolgáltató állatorvosai folyamatosan végzik az ebek veszettség elleni kötelező védőoltását a 164/2008.(XII.20.) FVM rendelet szerint. Az összevezetett, szervezetten végzett tömegoltásokon kívül, melyek márciusáprilis hónapokban zajlottak, az ebeket az állatorvosi rendelőkben, vagy a tartási helyükön vakcinázták. 2010. január 1-től kötelező az MgSzH által rendszeresített veszettség elleni hologramos matrica használata. 2016. évre vonatkozólag külön közbeszerzési eljárás kiírása nem történt a matricagyártó kiválasztása céljából. HPAI (magas patogenitású madárinfluenza) monitoring A járványügyi monitoring részét képező madárinfluenza monitoring végrehajtásának szervezése, lebonyolítása a Járványügyi és Állatvédelmi Osztály irányításával történt. Ezen program keretében 2016-ban megyénkben 7 nagylétszámú gazdaságban, 29 háztáji állományban összesen 380 házimadárból (házityúk, lúd, pulyka) vettek vérmintát és küldtek laboratóriumi vizsgálatra az állatorvosok. Vadmadarakból 85 mintavétel és virológiai (PCR) vizsgálat történt. A mintavétel a szolgáltató állatorvosok közcélú igénybevételével történt. Valamennyi minta vizsgálata negatív eredményre vezetett. Szalmonellagyérítési programok baromfiállományokban A szalmonellák közegészségügyi jelentősége széles körben ismert. A humán szalmonella fertőzések legnagyobb része mind a mai napig élelmiszer eredetű. Társadalmi elvárás, hogy csökkenjen a humán fertőzések száma, ehhez az állati termékek szalmonella közvetítő szerepének csökkentése és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása egyaránt szükséges. Az állatoknál folytatott gyérítési programok a humán fertőződés kockázatának csökkentését és a szalmonellózis állatállományoknál okozott kártételének csökkentését egyaránt szolgálják. A baromfiállományokban folyó szalmonella gyérítési programok az uniós és hazai jogszabályok előírásai szerint folynak hazánkban, így a megyében is. A szalmonella elleni védekezés kötelező a tenyésztyúk, tojótyúk, brojlercsirke, valamint a tenyész- és brojlerpulyka állományokban. A szalmonella elleni védekezés keretében a kötelezően előírt mintavételek megyénkben a házityúk faj tekintetében 37 tenyész-, 123 tojó- és 538 brojlerállományban, valamint 22 hízópulyka állományban történtek meg. A baromfitelepeken a hatósági mintavételek száma 47 volt. 2016-ban 1 házityúk tenyészállományban Salmonella Infantis, 2 tojótyúkállományban Salmonella Typhimurium került kimutatásara. Az adott hasznosítási irány tekintetében a szalmonalla gyérítési program hatálya alá nem tartozó szerotípusok közül 1 tojótyúkálományban Salmonella Kedongon, 9 brojlercsirke állományban Salmonella Infantis, 1 brojlercsirke állományban Salmonella Kentucky, míg 1 hízópulyka állományban Salmonella Newport került izolálásra.
11 Pénzügyi teljesítések, támogatások A szalmonellózis elleni védekezéshez kapcsolódóan Főosztályunk végezte az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2016. évi finanszírozásának szabályairól szóló 54/2016.(VII.28.) FM rendelet alapján az állattartók által benyújtott, a tojó- és tenyészállományok szalmonella elleni immunizálásához szükséges oltóanyagok beszerzési költségeinek megtérítése iránti kérelmek elbírálását. 2016. évben négy állattartó részére összesen 43.225.055 Ft értékben 1.500.822 adag vakcina költségtérítésének jogosságáról határoztunk. A 148/2007 (XII. 8.) FVM rendelettel kapcsolatban az állattartók részére 2016.évre összesen 1048 db. (47 sertés, 809 szarvasmarha, 78 baromfi, 59 juh, 17 kecske, 2 szamár, 32 ló, 1 hal, 2 bivaly valamint 1 nyúl), a támogatásban való részvétel jogosultságát igazoló határozatot állítottunk ki. Ez a szám meghaladja a 2015 évben e témakörben kibocsátott határozatok számát, 2016-ban növekedett a támogatást igénybevevő állattartók száma. A 2016. évben benyújtott 543 db, pénzügyileg és számszakilag ellenőrzött, leigazolt ezt követően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) továbbított támogatási kérelmek teljes összege 2016. évben 739.648.598 forint volt. Méhegészségügy helyzete A méhegészségügy területén a mézelő méhek nyúlós költésrothadása, mint bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség elleni védekezés a legfontosabb feladat. Megyénkben a feladat ellátásában 73 méhegészségügyi felelős segítette az állatorvosok munkáját. 2016. évben 1593 méhészetben 82 645 méhcsalád kötelező szűrővizsgálata (monitoring vizsgálata) történt meg, a vándoroltatás előtti vizsgálatokat 54541 méhcsaládnál végezték el. A vizsgálatok során 23 településen 35 méhészetben került megállapításra a mézelő méhek nyúlós költésrothadása. A 35 méhészetben 1142 méhcsaládot ölettünk le és ártalmatlanítottunk. A betegség felszámolásával kapcsolatosan a járási főállatorvosok által lefolytatott kártalanítási eljárások eredményeként a károsult méhészek 1142 méhcsalád után 42.332.519 Ft állami kártalanításban részesültek. 2016-ban a méhészetek és a méhcsaládok száma nem gyarapodott számottevően az előző évhez viszonyítva Takarmányellenőrzés Takarmány-előállítással és - forgalmazással kapcsolatos ellenőrzések Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására, így mindezen takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezésére, ill. nyilvántartásba vételére, valamint tevékenységük hatósági felügyeletére. Megyénk 452 takarmány-vállalkozási létesítménye-, ezen belül 58 takarmány előállító üzeme közül 3 vényköteles állatgyógyászati készítmények, ill. kokcidiosztatikumok takarmánykeverékekbe történő bedolgozása tekintetében is rendelkezik Főosztályunk engedélyével. Tárgyévben 10 létesítmény vonatkozásában került sor működési engedélyezési-, ill. nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására. Az éves ellenőrzési, valamint monitoring terv alapján főosztályunk hatósági főállatorvosa az előállítás területén, valamint a járásokhoz tartozó hatósági állatorvosok a forgalmazás területén midösszesen 75 helyszíni ellenőrzést végeztek. A lefolytatott helyszíni ellenőrzések eredményeként 2016 évben a takarmányjogszabályok kisebb mértékű megszegése miatt 7 esetben írásbeli figyelmeztetés-, 1 forgalmazó esetében pedig
12 jogosulatlan takarmány forgalmazói tevékenység végzése miatt élelmiszerlánc-felügyeleti bírság került kiszabásra. 2016-ban az éves monitoring vizsgálati terv alapján Főosztályunk hatósági főállatorvosa által megyénk takarmány-vállalkozási létesítményeiben 123 takarmány tétel került megmintázásra. Nevezett hatósági mintákból 132 laboratóriumi vizsgálat elvégeztetésével a takarmány monitoring mintavételezések időarányosan 100%-ban teljesítésre kerültek. A takarmány monitoring mintavételezéseket követő 132 laboratóriumi vizsgálatból nem megfelelőség mindösszesen 2 esetben került megállapításra. Egy esetben minőségi/beltartalmi paraméter, másik esetben pedig biztonsági vizsgálat eredménye (OTC hatóanyag átmosódás takarmánykeverékben) vonatkozásában történt intézkedés. Nevezett utóbbi megmintázott takarmánytétel feletetésének megtiltása, valamint az üzemben lefolytatandó okfeltáró vizsgálatok elvégeztetése takarmány ellenőrzési bírság (204.000, Ft.) határozattal került elrendelésre. A takarmány felhasználás-, a takarmányozási tilalom ellenőrzése megyénkben a hatósági főállatorvosok és hatósági állatorvosok helyszíni állattartó telepi ellenőrzései alkalmával valósultak meg az esetek döntő többségében kedvező eredménnyel. Megyénkben 2016. év folyamán a takarmánykeverékek etetésével kapcsolatba hozható tömeges állat-megbetegedést vagy elhullást hatóságunknak nem jelentettek. Állati eredetű melléktermékek Megyénk állati eredetű melléktermékek gyűjtésével, szállításával, feldolgozásával, ill. ártalmatlanításával foglalkozó mindösszesen 89 üzeme/létesítménye vonatkozásában, tárgyévben 15 helyszíni hatósági ellenőrzést végzett hatóságunk az esetek többségében kedvező eredménnyel. Az állati melléktermékek ártalmatlanítására vonatkozó előírások megszegése miatt 1 létesítmény esetében írásbeli figyelmeztetés, 1 esetében pedig élelmiszerlánc-felügyeleti bírság (135.000, Ft.) határozat formájában történt intézkedés. Működési engedélyezési-, ill. nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, valamint az engedélyek-, nyilvántartásba vételi határozatok kiadására tárgyévben 14 létesítmény vonatkozásában került sor. Állatvédelmi tárgyú ellenőrzések 2016 évben 114 alkalommal történt állatvédelmi tárgyú ellenőrzés állattartó telepeken, vágóhidakon és állatszállítások alkalmával. Az ellenőrzések folyamán 10 esetben történt meg nem felelés megállapítása. Súlyos hiányosságok esetén állatvédelmi birság kiszabása, kisebb hiányosságok pótlására határidős felszólítások, figyelmeztetések történtek. 2016 évben 10 esetben állatvédelmi bírság került kiszabásra összesen 9 795 000 Ft. A bírság kiszabására okot adó szabálytalanság okai: állatszállítással, állattartással kapcsolatos jogsértések. Állatszállítás Az Unió tagállamaiba és a harmadik országokba irányuló élő állat szállítások esetében a hatósági állatorvosok tárgyévben 324 állatszállítmány indításánál működtek közre, azaz állatvédelmi és állategészségügyi szempontból vizsgálták a szállítás feltételeit és megfelelőség esetén bizonyítványt állítottak ki.
13 A szállítmányok megoszlása állatfajonként: Állatfaj szarvasmarha sertés juh baromfi ló hal kutya egyéb állat Szállítmányok száma 56 db 51 db 43 db 7 db 37 db 6 db 112 db 12 db A bizonyítványok TRACES rendszerbe való rögzítését a Főosztály munkatársai végezték. A megyénkből közvetlenül indított élő állat szállítmányok száma a mezőgazdasági haszonállatok tekintetében az előző évihez képest kissé csökkent. Élőállat szállítói engedély kiadására 5 esetben került sor főosztályunkon. Állatgyógyászati termékforgalmazás, állatgyógyszer-ellenőrzés B-A-Z megyében 2 nagykereskedelmi állatgyógyászati készítmény forgalmazó működik (Rodex Aqua Bt., Gáspár Zoltán egyéni vállalkozó). Ezek közül a Rodex Aqua Bt. előállítói tevékenységet is folytat. Törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények (szabadon forgalmazható) kiskereskedelmi forgalmazásához 2016 évben takarmányforgalmazók esetében 6 szakhatósági engedélyt adtunk ki. A közforgalmú gyógyszertárak esetében állatgyógyászati készítmények (vény köteles és szabadon forgalmazható) forgalmazásához 1 esetben adtunk ki szakhatósági hozzájárulást. A telepi gyógyszerfelhasználás során a KM ellenőrzések keretében 110 helyszíni ellenőrzést végeztek a hatósági állatorvosok a megyében. Súlyos, szankcionálásra alkalmat adó hiányosság nem fordult elő. A nagy létszámú telepek esetében a nyilvántartások vezetése és a nyomon követhetőség biztosított. BAZ megyében 2 takarmány-előállító létesítmény rendelkezik vényköteles állatgyógyászati készítmények bekeverésére működési engedéllyel. Valamennyi takarmány-előállító létesítmény teljeskörű check listás takarmány ellenőrzése (így a vényköteles állatgyógyászati készítmények felhasználására irányuló is) megtörtént; szabálytalanság nem került megállapításra. A vényköteles állatgyógyászati készítményt tartalmazó takarmány előállítást érintő monitoring mintavételek kiértékelése egy eset kivételével kedvező eredményre vezetett. Egy esetben a megmintázott tételből technológiai átmosódás következtében vényköteles állatgyógyászati készítmény hatóanyag került kimutatásra, mely miatt takarmány-ellenőrzési bírság került kiszabásra. 3. A MEGYE NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI HELYZETE Növényvédelmi és növény-egészségügyi szakterület A növényvédelmi és növény-egészségügyi szakterület elsőrendű feladatai közé tartozik az egészséges és megfelelő minőségű növényi termékek előállításának és forgalmazásának kontrollálása, ezáltal az élelmiszerbiztonság fokozása és a környezetbiztonság növelése, az
14 élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásai szerint. A növényvédelmi és növény-egészségügyi szakterület 2016. évi feladatai a 2016. évi Élelmiszerláncfelügyeleti terv és a 2016. évi Növény-egészségügyi ellenőrzési terv előírásainak megfelelően kerültek teljesítésre. A növényvédelmi tevékenység hatósági felügyelete kapcsán: - 1245 engedélyköteles növényvédőszer került ellenőrzésre, 2 esetben a felhasználhatósági idő lejárt, az érintett növényvédőszerek megsemmisítésre kerültek. 1 esetben címkézési probléma merült fel. - 41 növényvédőszer forgalmazó ellenőrzése során 15 esetben derült fény kisebb-nagyobb szabálytalanságra. - 79 termelő növényvédelmi tevékenységének hatósági ellenőrzésére került sor. - Növényvédőszer-maradék tartalom megállapítása céljából 83 termőhelyen történő növényi mintavétel valósult meg, 2 esetben nem engedélyezett hatóanyag került kijuttatásra, az ügyekben megsemmisítés lett elrendelve és bírság kiszabására került sor. - Növényvédőszer (elsősorban Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer) eseti engedélyével kapcsolatban 50 szakmai állásfoglalás született. - 931 növényvédőszer vásárlására, felhasználására és forgalmazására jogosító engedély került kiadásra. - 248 esetben külterületen virágzó parlagfű elleni védekezési kötelezettség megszegése miatt indult hatósági eljárás. - 11 légi növényvédelem iránti kérelem került beadásra a hatósághoz, melyből 9 esetben engedélyezésre, 2 esetben pedig a jogszabálynak való nem megfelelőség miatt elutasításra került. A növény-egészségügyi szabályok betartásának hatósági felügyelete kapcsán: - 605 export növény-egészségügyi vizsgálat elvégzése történt meg. - 142 növényi szaporítóanyag-előállító ellenőrzése történt meg. - 138 esetben zárlati és gazdaságilag jelentős növényi károsító felderítésében történt közreműködés. Összességében megállapítható, hogy az ügyfelek jogkövetési és hozzáállási hajlandósága jó, a jogsértések zömében az ügyfelek tájékozatlanságára vezethetők vissza, ami felveti a kamarák és a jegyzők felelősségét is. A legtöbb szabálytalanságra okot adó tevékenység a növényvédőszer forgalmazás. Élelmiszer-biztonsági zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési szakterület Az egységes piac szervezéséről szóló 1234/2007 EK rendelet I. számú mellékletének IX. részében meghatározott gyümölcs- és zöldségfélék kizárólag e rendelet 113 a. cikkében, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozott gyümölcs- és feldolgozott zöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló 543/2011/EU végrehajtási rendeletben foglalt forgalmazási követelmények betartása mellett forgalmazhatóak. A megye több településén található zöldség-gyümölcsöt forgalmazó üzletekben, szupermarketekben ezzel kapcsolatosan lefolytatott 437 db belföldi ellenőrzés során 798 db zöldség és gyümölcs termék jegyzőkönyvben rögzített tétel azonossági és megfelelőségi vizsgálata történt meg. A 2016 évben a fenti jogszabályok alapján 11 db vizsgálati bizonyítvány került kiadásra Boldogkőváraljáról Ausztriába és Németországba 1kg műanyagkosaras (netzhálóval burkolva, jelölőfüllel) kiszerelésben, I. osztályú minőségben kiszállított kajszi minősítésével kapcsolatosan. Az elrendelt éves kiemelt ellenőrzések (tavaszi, nyári, téli) során kiemelt jelentőségű, nagy tételt érintő hiányosságok, szankciók nem voltak. Az előző évekhez képest kevesebb kifogás történt. Zöldség-gyümölcs tételek minőségének kifogásolása miatt 65 db élelmiszer-ellenőrzési bírság (összesen: 2.347.830 Ft értékben), valamint nyomon követhetőségének megsértése miatt 18 db
15 élelmiszerlánc felügyeleti bírság (összesen: 1.250.000 Ft értékben) kiszabására került sor, ezzel kapcsolatosan 7,8 t élelmiszer forgalomból történő kivonásáról és ártalmatlanításáról intézkedett hatóságunk. A minőség-ellenőrzés mellett a megyében termelt és forgalomba hozott zöldség- és gyümölcsből 24 db monitoring radiokémiai minta, valamint a kereskedelmi forgalomba hozott import zöldséggyümölcs termékekből 98 db növényvédő szermaradék mintavétel történt. Olyan kifogásolt eredmény nem volt, amit a RASSF rendszerbe kellett volna jelenteni. A BIZOTTSÁG 669/2009/EK rendelete alapján a bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzésekre, valamint ezzel kapcsolatosan elvégzett vizsgálatokra 2016. évben nem volt szükség. Közérdekű fogyasztói panasz bejelentés kivizsgálásra 8 esetben került sor, ebből 2 alkalommal a NÉBIH Zöldszámra érkezett bejelentés alapján. Az eljárások során tétel zárolására, szankciók alkalmazására nem volt szükség. Talajvédelmi szakterület A talajvédelmi hatóság feladata a termőföldek talajának minőségvédelme. 2016-ban a korábbi belső integrációnak megfelelően nem csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozóan, hanem további négy megyét érintően (Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) láttak el hatósági feladatokat a talajvédelmi felügyelők. 2016-ban jelentős változás volt, hogy a talajvédelmi hatóság engedélyezési eljárásai közül kikerült a hígtrágya termőföldön történő felhasználásának engedélyezése. 2016. január 1-től a hígtrágya termőföldön történő felhasználása bejelentés köteles tevékenységnek minősül, a hatósági felügyeletét továbbra is a talajvédelmi hatóság látja el. Az év során a kérelmezett és kiadott engedélyek (szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása) száma a korábbi éveknek megfelelően alakult. Sajnos a savanyú talajjavítások számának engedélyezése is alacsony évek óta. A lefolytatott szakhatósági eljárásokban sem volt kiemelkedő változás, a gyümölcstelepítés engedélyezési eljárások számában azonban érzékelhető volt a növekedés. Az ellenőrzések közül a Kölcsönös Megfeleltetés (KM) keretén belül végzett ellenőrzések száma (105 db) az előző évhez képest kevesebb volt. Ezen típusú ellenőrzés sok terepi munkát igényel, így az időjárástól nagymértékben függ, és sok esetben nehezen tervezhető előre egy-egy ellenőrzés sikeres végrehajtásának időpontja. A Talajvédelmi Monitoring rendszer talaj-mintavételezései a jelentős számú előre nem tervezhető AKG ellenőrzés miatt a 2017-es évre is áthúzódtak. Károsító Diagnosztikai szakterület 1) A Növény-egészségügyi Ellenőrzési Tervben szereplő EU által delegált, zárlati és gazdaságilag jelentős károsítók felderítését 138 db témában koordinálta. 2) 25 db peszticid engedélyezést megelőző GEP biológiai hatékonysági vizsgálatot végzett, készített magyar és angol nyelvű jelentéseket. 3) Növényvédőszer engedélyezéssel összefüggő szermaradék-analitikai GLP szabadföldi vizsgálatok száma 4 db volt. 4) 2 db kiskultúrás engedély kiterjesztéshez kapcsolódó GLP vizsgálatot végzett málna és fekete- ribizli kultúrákban. 5) Rovartani témákhoz (amerikai szőlőkabóca-, kabóca vektorok-, repce-szárormányosok-, kis káposztalégy felmérése) kapcsolódva 4 db felderítési feladatban vett részt. 6) 7 db írásbeli szakvélemény készült alma, repce, paradicsom, paprika, uborka, burgonya, tönkölybúza kór- és rovartani problémájának tisztázása céljából. 7) A hatósági intézkedéseket megalapozó növény-egészségügyi és export előzetes feladatokhoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok száma 127 db volt, az alábbi megoszlás szerint: a) Fusarium belső fertőzöttség vizsgálata: 29 db, b) telepítés előtti talajvizsgálat: 8 db,
16 c) faiskolák, csemetekertek és egyéb talajvizsgálat: 41 db, d) Globodera fajok felderítése burgonyában: 13 db, e) burgonya minta előkészítése Ralstonia vizsgálatra: 19 db, f) lucerna, vöröshere vetőmag vírusvektor fonálféreg futtatás: 8 db, g) vetőmag vizsgálat (lucerna): 3 db, h) vetőburgonya talaj és gumó vizsgálat: 6 db. 8) 313 db szőlő, dió, cseresznye-meggy kultúrákban kihelyezett szín-, illat- és feromoncsapda vizsgálatára került sor (Scaphoideus titanus: 240 db, Rhagoletis sp.: 30 db, Drosophila suzukii: 28 db, Monocamus spp.: 9 db; Phthorimaea operculella: 6 db) 9) Előrejelzési, növényvédelmi információs rendszer működtetésével összefüggésben: a) megfigyelt növénykultúrák száma:16; b) megfigyelt károsítók száma: 65; c) április 1. és október 31.-e között 2 db fénycsapda és 36 db feromoncsapda üzemelt, a fogási adatok feldolgozását folyamatosan végezték; d) készített tájékoztató, periodikus jelentések száma: 25 db. Miskolc, 2017. április 7.