NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA SOPRON 2015 HATÁLYOS: 2015. VII. 22-TŐL
TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat hatálya... 3 A felesleges vagyontárgyak fajtái... 3 A vagyonértékesítés értékhatárai és az ezekbıl eredı bevételek ráfordítási területei... 4 Az értékesítés és a hasznosítás szempontjából kiemelten kezelendı vagyontárgyak... 4 A keretgazdálkodási egységek vezetıinek... 4 kötelezettségei és az engedélyezés... 4 A felesleges vagyontárgyak kezelése... 5 Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása... 5 Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása... 7 Értékesítés... 8 Selejtezés, megsemmisítés... 9 Záró rendelkezés... 11 Melléklet... 12 2
A Nyugat-magyarországi Egyetem (a továbbiakban: Intézmény) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény, (a továbbiakban: Áht.), valamint a számvitelrıl szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Szt.), az új államháztartás számvitelérıl szóló 4/2013. ( I. 11.) Korm. rendelet, az állami vagyonról szóló 2007 évi CVI. törvény, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. Korm. rendelet, az oktatási, a tudományos és a kulturális jellegő tárgyak behozataláról szóló, Lakes Successben, 1950. november 22-én kelt megállapodás kihirdetésérıl szóló 1979. évi 12. törvényerejő rendelet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. tv. alapján az egyetem vagyonkezelésében, vagy tulajdonában álló vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének rendjét az alábbiak szerint szabályozza: 1. A szabályzat hatálya ( 1) A szabályzat tárgyi hatálya Kiterjed az Intézmény vagyonkezelésében lévı tárgyi eszközökre, jármővekre, egyéb anyagi és immateriális javakra. A szabályzat szempontjából vagyontárgynak minısül minden olyan vagyon értékő jog, szoftver, tárgyi eszköz, készlet és áru, melynek nyilvántartásáról a számlarendben (számviteli politikában) foglaltak szerint az Intézmény mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi nyilvántartás keretében gondoskodik, értékhatárra valót tekintet nélkül. A szabályzat tárgyi hatálya nem terjed ki: - ingatlanok hasznosítására, - az idegen vagyontárgyakra - az ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére, - az Intézményi könyvtár állományába tartozó könyv, folyóirat és egyéb információhordozó anyagokra, - a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl szóló 1995. évi LXVI. Törvény védelme alá tartozó okiratokra, - a muzeális és levéltári győjteményre, mőszaki emlékre, védett tárgyra, képzı- és iparmővészeti alkotásokra, - a polgári védelmi rendeltetéső vagyontárgyra, - hatósági engedély vagy kötelezvény alapján üzemben illetve készenlétben tartott (pl.: tőzoltó) berendezésekre, - pályázati forrásból beszerzett eszközökre a fenntartási kötelezettség idıszak alatt. (2) A szabályzat személyi hatálya kiterjed: az Egyetem valamennyi közalkalmazottjára az Egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekre (megbízási vagy vállalkozási szerzıdés keretében). 2. A felesleges vagyontárgyak fajtái A szabályzat alkalmazása szempontjából feleslegesnek tekintetnı mindazon vagyontárgy, amely: - az Intézmény feladatainak ellátásához szükségtelenné vált, - feladatcsökkenés, átszervezés, megszőnés vagy egyéb más ok miatt feleslegessé vált, - a feladat ellátáshoz célszerőbb és gazdaságosabb új vagyontárgy beszerzésére került sor, - rongálás, természetes elhasználódás vagy erkölcsi avultság miatt a vagyontárgy eredeti rendeltetésének már nem felel meg, - szavatossági ideje lejárt. 3
3. A vagyonértékesítés értékhatárai és az ezekbıl eredı bevételek ráfordítási területei (1) Az Intézmény mőködéshez már nem szükséges számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz ( mőszaki berendezés, gép, felszerelés stb. ), készlet értékesítésére az ingatlanok kivételével - egyedi könyv szerinti bruttó 25 millió forint értéket el nem érı vagyontárgy esetén önállóan jogosult. Bruttó 25 millió forint egyedi, könyv szerinti bruttó érték felett az Nftv. 89. -a szerint, az állami vagyon felügyeletéért felelıs miniszter elızetes hozzájárulásával, jogosult. (2) A vám- és Áfa-mentesen beszerzett vagyontárgyak elidegenítése A vámmentesen beszerzett, vagy külföldrıl ajándékként kapott vagyontárgyakat a vámkezeléstıl számított öt éven belül elidegeníteni, bérbe, lízingbe vagy más jogcímen más használatába adni csak a behozatalkor érvényes szabályok szerint kiszabott vámteher és annak kamatai megfizetése után lehet. A rendelkezés szempontjából nem minısül elidegenítésnek, ha a vámjogi szabályok szerint vámmentességre jogosult szervezet számára történik a vagyon át-, bérbe- vagy használatba adása. Viszont az ilyen átadást a vámkezelést végzı vámhivatalnál be kell jelenteni. 4. Az értékesítés és a hasznosítás szempontjából kiemelten kezelendı vagyontárgyak A saját hatáskörben történı értékesítés és hasznosítás szempontjából kiemelten kezelendık: - az egyszázezer forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatár feletti értékő vagyontárgyak, - a vám- és Áfa-mentesen beszerzett, vagy ajándékként kapott vagyontárgyak az öt éven belüli elidegenítésük esetén. 5. A keretgazdálkodási egységek vezetıinek kötelezettségei és az engedélyezés (1) A keretgazdálkodási egységek vezetıinek kötelezettségei Az értékesítést, hasznosítást kezdeményezı keretgazdálkodási egység vezetıje indokolással alátámasztott javaslatot nyújt be a Kancellár felé. A javaslatnak tartalmaznia kell az értékesítést megalapozó szakmai érvrendszert, annak indokait, és a célszerőségi, gazdaságossági, költségvetési, vagy egyéb kedvezı irányú vonatkozások, illetve az esetleges hátrányok megnevezését, valamint mindazon további tényeket, melyeket a benyújtó a döntéshozás elıkészítéséhez szükségesnek ítél. A javaslat egyben állást foglal a tervezett értékesítési eljárási formára nézve is. A javaslathoz csatolandók: - a vagyontárgy értékesítésére vonatkozó árajánlatok, valamint - a felesleges vagyontárgy jegyzék. A keretgazdálkodási egységek vezetıi felelısek a fenti felesleges vagyontárgy jegyzékeken közölt adatok és okok valódiságáért. Az értékesítésre történı elıkészítés során a keretgazdálkodási egységek vezetıi kötelesek gondoskodni az Intézmény szempontjából legelınyösebb ajánlati feltételek biztosításáról. (Árajánlatok beszerzése, értékbecslés elvégeztetése.) 4
(2) Az állami tulajdonnal való ésszerő és takarékos gazdálkodás biztosításának érdekében a keretgazdálkodási egységek vezetıi kötelesek gondoskodni a feladatainak ellátása szempontjából a feleslegessé vált vagyontárgyak folyamatos feltárásáról. (3) Az engedélyezés hatásköre A feltárt felesleges vagyontárgyak meghatározott értékhatár alatti értékesítésének, bérbeadásának, térítés nélküli átadásának, selejtezésének, bontásának és megsemmisítésének engedélyezése a Kancellár hatáskörébe tartozik. 6. A felesleges vagyontárgyak kezelése A 3. (1) bekezdésében foglalt összeghatár figyelembe vételével a felesleges vagyontárgyak hasznosítása során elıször mindig azok értékesítését kell megkísérelni. A Selejtezési Bizottság jogosult arra, hogy mentesítsen a felesleges készletként történı hasznosítás alól olyan vagyontárgy(ak) esetében, ahol azt jellegük, állapotuk és rendeltetésszerő használatuk indokolttá teszik. A veszélyes és speciális anyagok tárolását, selejtezését és megsemmisítését a vonatkozó jogszabályok szerint és a környezetvédelmi szabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével kell elvégeznie. Annak érdekében, hogy a selejtezési eljárás alá vont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetık, gondoskodni kell azok megjelölésérıl vagy lehetıség szerint elkülönített tárolásáról, de minden esetben azok elkülönített nyilvántartásáról. Az Intézmény telephelyén történı selejtezést csak lealapozott, beépített, nagy terjedelmő és súlyú vagyontárgyak, továbbá rendkívüli tényezık fennállása esetén lehet végrehajtani. Azonnali selejtezést elrendelni akkor lehet, ha a megsemmisítést, ártalmatlanná tételt hatósági elıírás teszi kötelezıvé. 7. Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása (1) Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése A felesleges vagy rendeltetésszerő használatra alkalmatlannak ítélt vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezésére jogosult: - az Intézmény vezetıje, - a Kancellár, - a keretgazdálkodási egység vezetı, - az egyetemi központ igazgató, - a szervezeti részegység vezetı, - a körzeti leltárfelelısök, - a személyi használatra kiadott vagyontárgy esetében a vagyontárgyat használó dolgozó, - az analitikus nyilvántartást vezetık, a meghatározott idıszakonként, nem mozgó készletek esetében. (2) A kezdeményezés módja A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezésére jogosultak kötelesek a feleslegessé vált vagyontárgyakat jegyzékbe foglalni az A2, A3, A4 nyomtatványok felhasználásával, majd a jegyzéket a vagyongazdálkodást végzı szervezeti egység analitikus vagyonnyilvántartásért felelıs munkatársa részére megküldeni. A kezdeményezés folyamatosan történhet, de legkésıbbi idıpontja az ütemterv szerinti leltározás megkezdése elıtt harminc naptári nap. 5
(2) A feleslegessé vált vagyontárgyak jegyzéke A feleslegessé vált vagyontárgyak jegyzékének az alábbiakat kell tartalmaznia: - nyilvántartási szám - a vagyontárgy megnevezése, - a vagyontárgy tartozékainak megnevezése, - a vagyontárgy mennyiségi egysége, - a vagyontárgy mennyisége, - a feleslegessé válás oka, - a vagyontárgy hasznosításának módja, - a jegyzék készítésének idıpontja, - az összeállításért felelıs kezdeményezı személy aláírása, - a keretgazdálkodási egység vezetıjének aláírása A feleslegessé válás okát kódszámok értelemszerő alkalmazásával kell a jegyzék vonatkozó oszlopaiban rögzíteni. (3) Kódjegyzék a feleslegessé válás okairól: Feladatcsökkenés miatt: 101 Átszervezés miatt 102 Megszőnés miatt 103 Korszerőtlenség miatt 104 Természetes erkölcsi elavultság miatt 105 Természetes fizikai elhasználódás miatt 106 Rongálás miatt (személyhez kötött) 107 Rongálódás miatt (személytıl független) 108 Szavatosság lejárása miatt 109 Javítása gazdaságtalan 110 Egyéb okból 111 (4) A felesleges vagyontárgy jegyzékéhez csatolni kell - a 107 kódszámmal jelzett tételeknél mellékelni kell a felelısségre vonás, illetve kártérítési eljárás írásos anyagát, - a 110 kódszám alkalmazásakor a br. 500.000 Ft. feletti egyedi mőszaki cikkek esetében a javíthatatlanságról vagy gazdaságtalan javíthatóságról szóló szakcég által kibocsátott írásos nyilatkozatot, beszerzése a selejtezést javasló keretgazdálkodási egység feladata. Informatikai eszközök selejtezésénél elegendı a rendszergazdák írásos szakvéleménye. - a kiemelten kezelendı vagyontárgyak esetében a keretgazdálkodási egységek vezetıinek indokolással alátámasztott javaslatát. (5) A kezdeményezı feladata A kezdeményezı köteles gondoskodni a feleslegessé vált vagyontárgy címkézéssel történı megjelölésérıl. A címkén fel kell tüntetni: - a szervezeti részegység számát, - a kezdeményezı (leltárfelelısi vagy személyi) azonosítására alkalmas adatát, - a vagyontárgy nyilvántartási számát, - a vagyontárgy gyártási számát. A kezdeményezı köteles gondoskodni a feleslegessé vált vagyontárgy tárolásáról illetve megóvásáról a selejtezés idıpontjáig. 6
(6) A vagyongazdálkodási elıadó feladata Az analitikus nyilvántartás felelıs dolgozói gondoskodnak a megküldött felesleges vagyontárgyak jegyzékén közölt eszközök adatainak - a nyilvántartással történı egyeztetésérıl, - a nyilvántartási árának megállapításáról és annak a jegyzéken való feltüntetésérıl - a vagyontárgy esetlegesen hiányos adatainak kiegészítésérıl, - az eltérések szabályos javíttatásáról - egyezıségérıl, melyet aláírásukkal igazolnak. - a 107 és 110 kódszámok esetén ellenırizni kötelesek a szükséges dokumentációkat, - a kiemelten kezelendı vagyontárgyak esetében ellenırzik a szervezeti részegységek vezetıjének egyetértéssel megerısített és indokolással alátámasztott javaslatának meglétét. Az analitikus nyilvántartás felelıs dolgozói fentiek szerint ellenırzött felesleges vagyontárgyak vagy készletek jegyzékét ezek után továbbítják engedélyezésre a gazdasági fıigazgatónak igazgatónak. 8. Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása (1) A hasznosítás módja A befektetett eszközök esetében a hasznosítás a tárgyi eszköz egészére és tartozékaira együttesen vonatkozik. Amennyiben a tárgyi eszközökkel együtt feleslegessé vált tartozék vagy tartozékok értékesítése a tárgyi eszközzel együtt nem lehetséges, úgy azokat a jellegüknek megfelelıen a tárgyi eszközökre, esetleg készletekre vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartani. A felesleges vagyontárgyak hasznosításánál elsı sorban a belsı, azaz más egyetemi szervezeti egység részére történı átadást kell kezdeményezni dokumentálhatóan az Intézményen belül szokásos módon. Amennyiben az intézményi belsı átvételre nincs igénylı, akkor a hasznosítás sorrendje a következı: - bérbeadás, - értékesítés, - térítésmentes átadás Az intézmény haszonkölcsönbe adni nem jogosult. A bérbeadás lehetséges más gazdálkodó szervezetnek és magánszemélynek. A bérbeadásról bérleti szerzıdést kell kötni. (2) Az intézményen belüli átadás-átvétel Elsıdlegesen a szervezeti részegségeknek kell megkísérelniük az Intézményen belüli átadást. Amennyiben ez nem vezet sikerre, úgy a felesleges vagyontárgy jegyzék kiállításáról és az analitikus nyilvántartás részére megküldésrıl kell gondoskodni. (3) Bérbeadás A feleslegessé vált vagyontárgy bérbeadását a Ptk. szerint írásba kell foglalni, melyet az Intézmény jogvégzett közalkalmazottja ellenjegyezni köteles. A bérleti szerzıdésnek tartalmaznia kell: - a szerzıdı felek pontos megnevezését, telephelyét, a bérlı adószámát és pénzintézeti folyószámlájának azonosító adatait, - a bérleti díj összegét, teljesítésének esedékességét és fizetési módját, - a szerzıdés tárgyát épezı vagyontárgy megnevezését, típusát, mőszaki adatait, használhatósági fokát és mőszaki állapotát, - a vagyontárgy nyilvántartási és értékadatait, - a bérbeadás idıtartamának pontos meghatározását, - arra vonatkozó esetleges kikötéseket, hogy a bérlı a vagyontárgyat milyen feltételek mellett, milyen célra használhatja, - a bérlı kötelezettségvállalását a rendeltetésszerő használatra, a vagyontárgy állagának megóvására, rendszeres karbantartására és a megfelelı állapotban való visszaszolgáltatására illetve eredeti állapot helyreállítására - a bérlı kártérítési kötelezettségét, 7
- a felek egyéb megállapodásait. 9. Értékesítés (1) Az értékesítést a vagyontárgy jellegőtıl függıen a) közvetlenül vagy b) közvetetten lehet végezni. A vagyon közvetlenül értékesíthetı: a) versenyeztetéssel: aa.) nyilvános vagy zártkörő pályázat útján, ab.) nyilvános árverésen, b) versenyeztetés nélkük kivételes esetben. Az értékesítésre szánt vagyontárgyakat elızetesen szakértıvel becsüssel vagy az Intézményhez tartozó, de az eladásban érdektelen, szakismerettel rendelkezı személlyel kell felbecsültetni, az adás-vételi irányárát meghatározni (2) Térítés ellenében történı értékesítés Az eladási árat a Gazdasági Igazgató javaslata alapján, annak figyelembe vételével a Kancellár határozza meg. Minden feleslegessé vált vagyontárgy értékesítésérıl a jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul megfelelı számlát kell kiállítani. Önállóan végzett értékesítés történhet pályázati kiírással és pályázat kiírása nélkül. Pályázati kiírással való értékesítéskor a pályáztatás általános szabályai értelemszerően irányadóak. Az értékesítés történhet: - a szervezeti egység telephelyérıl, - a központi raktárból. (3) A szervezeti egység telephelyén történı értékesítés elıkészítése során a szervezeti egység dokumentációt készít és küld meg a vagyongazdálkodásért felelıs elıadónak. A dokumentáció tartalmazza - a feltárás szabályai szerint kiállított felesleges vagyontárgy jegyzéket, - a vevı nevét, címét, - a vagyontárgy tervezett eladási árát, annak Áfa tartalmát, - a vevı árajánlatát, - az átadás-átvétel tervezett idıpontját, - a teljesítés (vételár-fizetés) módját és határidejét. A feleslegessé vált vagyontárgy eladási árát az adott idıpontban rendelkezésre álló adatokra támaszkodva kell megállapítani. (4) Térítés ellenében történı értékesítés Az Intézmény dolgozója magánszemélynek minısül, így a Szabályzat rendelkezéseit rá is alkalmazni kell, de az értékesítés idıpontjában a más, azonos feltételt kínáló szervezettel, illetve magánszeméllyel szemben elınyben kell részesíteni. Az értékesíteni kívánt vagyontárgyak jegyzékét hirdetmény útján az Intézmény dolgozóinak a helyben szokásos módon tudomására kell hozni, úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztésének és az értékesítés idıpontja között legalább harminc nap elteljen. A hirdetménynek a következıket kell tartalmaznia: - a vagyontárgy megnevezése, - a vagyontárgy elhasználódási fokára utaló jellemzık, - az eladási (egység-)ár, s annak Áfa tartalma, - az értékesítés helye és idıpontja - a fizetés módja, - az elszállítás feltételei. 8
(4) A felesleges vagyontárgy átadása kizárólag a teljes vételár megfizetését követıen kerülhet sor. A felesleges vagyontárgyak feltárásával, leadásával, begyőjtésével, értékesítésével foglalkozó Intézményi dolgozó csak a Kancellár elızetes írásbeli engedélye alapján vásárolhat a magánszemélyek részére irányadó szabályok szerint. (5) Térítésmentes átadás A feleslegessé vált vagyontárgyat térítésmentesen átadni csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. 36. -ában felsorolt esetekben, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. Korm. rend. 50-51. -ai szerint lehet. 10. Selejtezés, megsemmisítés (1) A selejtezhetı vagyontárgy meghatározása Selejtezhetı az a vagyontárgy, amelyet - az arra jogosult szervezeti egység leadott illetve feleslegessé válását megállapította, - rendeltetésszerő használata során elhasználódott, vagy - további rendeltetésszerő használatra alkalmatlanná vált és - további hasznosítására nincsen lehetıség. (2) Selejtezési eljárás alá vonni csak a meglevı, a helyszínen megtekinthetı, számba vehetı vagyontárgyakat lehet. A hasznosítás érdekében megtett intézkedések és eljárások igazolására szolgáló iratokat és dokumentumokat a selejtezési jegyzıkönyvhöz kell csatolni. Vagyontárgy selejtezését az Intézmény gazdasági fıigazgatója által kijelölt tagokból, legalább három fıbıl álló Selejtezési Bizottság végezheti. A bizottság tagjai: - 1 fı kari munkatárs (intézetigazgató, tanszékvezetı stb ) - 1 fı informatikus - 1 fı vagyongazdálkodási elıadó, gazdasági ügyintézı ( központi tárgyi eszköz könyvelı, ill. pénzügyi számviteli koordinátor munkaköri összeférhetetlenség miatt a feladatra nem jelölhetı). A Selejtezési Bizottság tagjait az Intézmény Gazdasági Igazgatója bízza meg minden tárgyévben újra a selejtezési eljárás lefolytatására. A selejtezési eljárásról három példányban jegyzıkönyv kerül felvételre, melynek jóváhagyása az Intézmény gazdasági igazgatójának hatásköre. Elemi kár miatt megsemmisült vagyontárgyaknak a vagyonnyilvántartásból való leírásakor a kárfelvételrıl szóló jegyzıkönyv az állománycsökkenési bizonylat mellékletét képezi. (3) A Selejtezési Bizottság Az Selejtezési Bizottság feladata a felesleges vagyontárgyak feltárásnak, hasznosításának, leértékelésének és selejtezésének ügyvitelével kapcsolatos döntés elıkészítése és a döntési feladatok végrehajtásának koordinálása. A felesleges vagyontárgyak selejtezését a Selejtezési Bizottság részére átadott jegyzékek alapján végzi el. A Selejtezési Bizottság feladat általában: - állásfoglalás a selejtezésrıl vagy a leértékelés mértékérıl, - javaslat a hasznosítás, értékesítés módjáról. A Selejtezési Bizottság feladata különösen: - ellenırzi a feleslegessé válást megállapító által elıkészített nyilvántartásban szereplı vagyontárgyak mennyiségét és azonosságát, - megállapítja, hogy a selejtezésre javasolt vagyontárgy hasznosítására történt-e megfelelı intézkedés, - megvizsgálja a selejtezésre javasolt vagyontárgy esetleges hasznosítási lehetıségeit, tekintet nélkül az elızetes vonatkozó kísérletek eredménytelenségére, - megállapítja a selejtté válás okát. 9
A Selejtezési Bizottság az állásfoglalását a keretgazdálkodó egységek vezetıinek a minısítése, valamint a hasznosítási és értékesítési okmányok, szakértıi vélemények alapján alakítja ki. A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításával kapcsolatos koordináló és ügyviteli feladatokat a Gazdasági Igazgatóság látja el. (4) A Gazdasági Igazgató feladatai: - meghatározza a felesleges vagyontárgyak átadás-átvételi rendjét és bizonylatait, szervezi és felügyeli a felesleges vagyontárgyak lehetséges belsı hasznosítását, - biztosítja a hasznosítás, értékesítés selejtezés végrehajtását, ezek tárgyi és személyi feltételeit, - az érdekelt gazdálkodó egységek vezetıinek javaslata a Selejtezési Bizottság és egyéb szakértıi vélemények alapján elıkészíti a kancellári döntést a hasznosítás módjáról és feltételeirıl, - 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatár feletti vagyontárgyak értékesítési szándéka esetén intézkedik a nyilvános versenytárgyalás, majd az illetékes hatóság engedélye irányába, - megszervezi a külsı szervezeteknek és magánszemélyeknek történı értékesítés, hasznosítás lebonyolítását, - biztosítja a Szabályzat mellékletében meghatározott bizonylatokat. A vagyontárgy selejtezése esetén három példányban selejtezési jegyzıkönyvet kell felvenni. Ezek másolati példányait meg kell küldeni az analitikus nyilvántartás, a fıkönyvi könyvelés és a központi raktár vagy telephely részére. A selejtezési jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: - a Selejtezési Bizottság megnevezését, - tagjainak nevét és feladatkörét, - annak tényét, hogy a selejtezési eljárás valamennyi bizottsági tag jelenlétében folyt le, - a selejtezett vagyontárgyak felsorolását, azonosításra alkalmas adatait, - a hulladékként vagy haszonanyagként történı értékesítésre vonatkozó javaslatot - megsemmisítési javaslatot. A jegyzıkönyvben rögzíteni kell a Selejtezési Bizottság tagjainak javaslatát, amit a tagok aláírásukkal hitelesítenek. A Selejtezési Bizottság által a selejtezési eljárás során (értékesítés, leértékelés, selejtezés, megsemmisítés) készített jegyzıkönyvben javasolt intézkedések végrehajtására a Kancellár engedélye alapján kerülhet sor. (5) A megsemmisítés A hulladékként vagy haszonanyagként sem értékesíthetı készleteket esetleges egészségvédelmi elıírások miatt meg kell semmisíteni. Ezen esetben figyelemmel kell lenni az intézmény ilyen irányú szabályzataiban foglaltakra. A megsemmisítés történhet összetöréssel, darabolással, elégetéssel, szeméttelepre történı szállítással. A megsemmisítési eljárásról minden esetben jegyzıkönyvet kell felvenni. Számítógépek, más digitális adathordozók eladása, ill. selejtezése során biztosítani kell, hogy az eszköz merevlemezén semmilyen egyetemi információ, adat, illetéktelen szoftver ne legyen tárolva, telepítve, azt a selejtezéskor vagy eladáskor az egyetemi informatikusok segítségével le kell töröltetni. A törlés tényérıl, ill. hogy az eszköz nem tartalmaz fenti adatokat az informatikusnak írásban kell nyilatkoznia, amit a selejtjegyzıkönyvhöz, eladási jegyzékhez kell csatolni. A selejtezési eljárás, s azon belül a Selejtezési Bizottság eljárásainak általános felügyelete és irányítása a Kancellár hatásköre. 10
11. Záró rendelkezés (1) Jelen szabályzatot a Szenátus a 171/2015. (VII. 22.) sz. határozatával fogadta el. (2) A szabályzat 2015. július 22. napján lép hatályba, ezzel egyidejőleg a Szenátus 91/2013. (V. 15.) sz. határozatával elfogadott szabályzat hatályát veszti. Sopron, 2015. július 22. Dr. Dinnyés Álmos kancellár 11
Melléklet Tanúsítvány selejtezendı számítógép merevlemezének állapotáról Aláírásommal igazolom, hogy a..nevő leltárhely leltári számú számítógép, notebook, egyéb adathordozó merevlemezérıl az összes egyetemi információt, adatot, szoftvert letöröltem. Sopron,. (olvasható aláírás) rendszergazda, informatikus 12