A XX. századi líra és próza I. Általános jellemzők A XX. századi társadalomhoz alkalmazkodik. Ezért a versek is kaotikusak, nehezen érthetők. Visszavezethető asszociációkra épülnek, ami azt eredményezi, hogy mindenkinek más jut eszébe egy adott versről. És egyáltalán nem biztos, hogy az, amit a szerző akart vele mondani. Ódai jellegűek. A tárgyakhoz fűződő érzelmeket fogalmazzák meg. Filozofikus témájúak. A versek nagy része szabad vers. A szabad vers megteremtője William Blake. Ezek a versek mindenféle szempontból szabálytalanok (általában nincsenek versszakok, rímek). Formailag elhagyják az írásjeleket, versszakokat sem tagolnak. Nélkülözik a logikát, egyfajta belső rímek tartják össze a verset. A XX. században nincsenek egységes stílusok, stílusirányzatok. hanem egyszerre több irányzat is fut párhuzamosan egymással. Kiemelendő a szecesszió, amely 1890 és 1910 között élt, átmenetet képezve a szimbolizmus és az avantgárd között. Jellemző, hogy nagyon törekedett a dekoravitásra, így elsősorban a vizuális művészetekben volt jelen, de az irodalomban is megnyilvánult. Fő irányzatként megjelenik az avantgárd, melynek nagyon sokféle stílusirányzata van, de a fő jellemezője, hogy elvetik a régi formákat az új nevében,és egy teljesen más poétikai eljárást kezdenek el alkalmazni. Utána volt egy kis visszatérés, és a mindenben való megújulás helyett újra megjelent a hagyományokhoz való kötődés, a realisztikus elemek. Ezekre az irányzatokra általában az újrealizmus, újklasszicizmus elnevezéseket használják. Az újrealizmuson belül is nagyon sokféle irányzat jelent meg. Például a katasztrofizmus, melynél a jövő katasztrófaként jelenik meg, vagy a groteszk, az 1940-es években. Az abszurd irodalom a személyes sors kilátástalanságáról, az élet értelmének kérdéseiről szól. Alapja: Camus Sziszüphosz mítosza című esszékötete, melyben kijelenti, hogy az emberi lét értelmetlen, megérthetetlen. Legfőbb műfaja ennek az irányzatnak a dráma, melynek egyik legjelentősebb képviselője Beckett. Godotra várva című drámájának hősei teljesen tehetetlen lények, akikre az abszolút passzivitás a jellemző. Az 1960-as években megjelent a neoavantgárd, melynek két fajtája van: a jel és kiáltás- típusú. A jel típusúnál a szöveg, a nyelvi jel a meghatározó, míg a kiáltás-
típusú felszólal a világ és a művészetek ellen és az életet állítja a középpontba. Ennek része a beatirodalom is. Az 1980-as évektől megjelenik a posztmodern, amely a XX. századi ember bizonytalanságát, tanácstalanságát fejezi ki. II. A kor költői 1. Vlagyimir Majakovszkij Az orosz futurista kiáltvány szerzője. A mindennapi élet, a politika és a technika kerül szemlélődésének középpontjába. A világháború lelkes híve, a társadalom megújulását várta tőle. Művészetét a futurizmus és az expresszionizmus jellemzi. A költőietlen témákat dolgozta fel, olyanokat, amelyekre korábban nem volt példa. Pl.: Poloska című műve amely egy szatirikus írás, amelyben kigúnyolja saját korának társadalmát. Verseire is a gúnyosság a jellemző. Témái: a költők hivatásának bemutatása, illetve a kor társadalmának bírálata. Önkezével vetett véget életének. 2. Federico Garcia Lorca Spanyol költő és drámaíró. Ellentétes gondolatkört fogalmaz meg műveiben. Egyszer az életvágyat, míg máskor a biztos pusztulást. Női hősei főleg a spanyol feudális viszonyok és erkölcsök ellen lázadnak. Fő verseskötetének címe: Cigányrománcok. 3. Thomas Stearns Eliot Az angolszász líra legjelentősebb képviselője. Tudós költő, esszéíró. Ő írta a Macskák könyvét, amely a világhírű musical alapja. 4. Gottfried Benn Német költő. Az ő műveiben jelenik meg legjobban a világidegenség. Egyik műve a Hullaház és más költemények címet viseli. 5. Jorge Luis Borges Argentin költő, a latin-amerikai irodalom képviselője.
Szerinte az ember nem találhatja meg a helyét a világban, de azért meg kell kísérelnie a kiszabadulást, bár nem fog neki sikerülnie, mert a világ egy labirintus. Említésre méltó, hogy írt egy olyan verset, amely Az első magyar költőhöz címet viseli. III. A XX. századi regény jellemzői A regény műfaja a barokk idején alakult ki. A felvilágosodás idején számtalan formája volt, de ebben az időben főként kalandregényeket írtak. A romantika és a realizmus idején lett rengeteg olvasója a regénynek.. Itt a fő jellemző, hogy valóságos, vagy valóságosnak tűnő helyszínen játszódik a cselekmény. Valóságosnak tűnnek a szereplők. Időrendi sorrendben, lineárisan történnek az események. A jelenen kívűl a múltat is beleszőtték történeteikbe. A XX. századi regény helyszíne nem valóságos, gyakran történik meg hogy a helyszín az ember lelke. Bár Dosztojevszkij már jóval korábban írt ilyen regényeket. A cselekmények háttérbe szorulnak és a gondolatok, az érzelmek válnak fontosabbá. A szereplőket nem jellemezik annyira sokféleképpen, mert itt az olvasóknak kell véleményt alkotnia. Az idősíkok állandóan váltakoznak, keverednek. Mind a három idősík megjelenik. A kötetek jóval rövidebbek, ami a felgyorsult életnek volt köszönhető. IV.A legfontosabb szerzők A, angolok 1. George Orwell: Fő művei 1984.,Állatfarm 2. James Joyce: Ír származású, angol író. Fő műve: Ulysses- Az Odüsszeiának a modern feldolgozása. Egy ember bolyong az ír fővárosban Dublinban, és annak egy napját mutatja be. Az egész élete feltárul a belső monológokban. B, amerikaiak:
1. Ernest Hemingway Fő műve az Öreg halász és a tenger, amely átmenet a regény és a novella között. Akiért a harang szól Búcsú a fegyverektől, amely a spanyol polgárháborúról szól, amelyben ő is részt vett. 2. William Faulkner A négerekről, az amerikai faji különbségekről szólnak a művei. Pl.: Észak és dél ellentéte, Fajgyűlölet 3. Truman Capote (Kepoti) Ő teremtette meg a dokumentumregényt,dokumentumszerűen írja le az eseményeket. Hidegvérrel című regénye, egy hidegvérrel elkövetett gyilkosság felgöngyölítéséről szól. C, Spanyol származású, francia író: 1. Gabriel Garcia Marquez: Irodalmi Nobel-díjas író. Jelentős műve a Száz év magány, valamint a Szerelem a kolera idején. Száz év magány című műve egy képzeletbeli őserdei telep, egy kisváros Macondo története. A lakosok sokáig békében éltek, de minden megváltozik amkor kapcsolatot teremtenek a külvilággal. Betör hozzájuk a kapitalizmus és egy banánfaültetvény felvirágoztatja a városkát. A munkásság szerveződését tömegmészárlással büntetik, majd öt éven át tartó özönvíz sújtja a várost. Minden elpusztul. Az író mondanivalója, hogy a történelem előre meg van írva, az emberek hiába próbálnak ellene tenni, minden megismétlődik az időben. 2. Jorge Semprun Fő műve a Nagy utazás. D, franciák 1. Albert Camus Algériában született, regényei is az ott élő emberek szokásiról, megmagyarázhatatlan cselekvéseikről szólnak. Közöny című műve a legismertebb. 2. Andre Gide: Fő műve: Visszatérés a Szovjetunióból
E, olaszok Umberto Eco: Olasz nyelvészprofesszor. Fő műve A Rózsa neve. A regény a középkorban egy kolostorban játszódik, ahol több gyilkosság történik. Hívnak egy papot, hogy derítse ki, mi az első öngyilkosság oka. De aztán fény derül arra, hogy ezek gyilkosságok, és minden Arisztotelész: Ars poetica című műve miatt van. F, oroszok 1. Alexandr Szolzsenyicin Nagyon hosszú ideig élt az USA-ban. Sokat írt a sztálini diktatúráról, meg annak a következményeiről. Fő művei: Gulag-szigetcsoport, Rák-osztály, Ivan Gyenyiszovics egy napja. 2.Mihail Bulgakov: Fő műve: A Mester és Margarita, melynek cselekménye három szálon fut. Az első az valós, a második az egy megidézett szellemvilág, a harmadik pedig egy bibliai szál, Jézus Krisztus és Pilátus kapcsolata. G, csehek Jaroslav Hasek: Fő műve: Svejk, a derék katona. 200 kisebb, humoros történetből áll, a főhős elmeséli benne háborús emlékeit.