Christopher Moore. Totál szívás

Christopher Moore Totál szívás

1. Tedd magad túl rajta, nem te vagy az egyetlen halott a világon Megöltél, te rohadék! Ezt a szívást! Tommy most először ébredt vámpírként. Tizenkilenc éves volt, egy csontkollekció, aki egész addigi életét a csodálkozás és a zavarodottság között ingázva töltötte. Azt akartam, hogy együtt legyünk. Jody: sápadt bőrű, csinos lány, hosszú vörös haja arcába lógott, fincsin görbülő orra tovatűnt szeplőket keresett, ajkán széles rúzsos vigyor. Ő maga is csupán pár hónapja volt élőhalott, és még nem igazán sajátította el a félelmetesség minden apró trükkjét. Ja, ezért töltötted vele az éjszakát. Tommy a padlásszobában álló életnagyságú bronzszoborra mutatott, ami egy rongyos öltönyű férfit ábrázolt. A bronzburok egy vénséges vén vámpírt rejtett, éppen azt, aki Jodyt is átváltoztatta. Mellette Jody bronzszobra állt. Amikor napkeltekor a két vámpír elájult, bele a holtak álmába, Tommy levitte őket a földszinten lakó szobrászokhoz, és bronzba öntette mindkettőt. Azt remélte, ezzel időt nyer, hogy ki tudja találni, mit is csináljon, és egyúttal megakadályozza Jodyt abban, hogy elszökjön az öreg vámpírral. Tommy ott követte el a hibát, hogy Jody szobrának fülébe lyukat fúrt, hogy a lány hallhassa őt. Csakhogy még a bronzolás előtti éjszaka az öreg vámpír megtanította Jodyt szó szerint köddé válni, és ő kiszivárgott a lyukon a szobába, és hát most itt vannak: holtan, szerelmesen és dühösen. Meg kellett tudnom mindent magamról, Tommy. Ki más mondhatta volna el, ha nem ő? Oké, de azért megkérdezhettél volna, mielőtt ezt csináltad. Nem 7

ölhetsz meg csak úgy valakit, hogy meg se kérdezed. Az tapintatlanság. Tommy Indianából jött, ahol az anyja arra nevelte, hogy mindig jó modora legyen, és mindig törődjön mások érzéseivel. Te meg dugtál velem, mialatt eszméletlen voltam kontrázott Jody. Az nem ugyanaz. Én csak kedves próbáltam lenni védekezett Tommy. Mint amikor pénzt teszel más parkolóórájába, ha az nem ért vissza, mert tudod, hogy később jólesik neki, még ha személyesen nem is köszöni meg. Ja, majd várjuk ki, hogy egyszer te ájulsz el pizsiben, és ébredsz tök ragacsosan pomponlányruhában, és majd meglátjuk, te milyen hálás leszel. Tudod, Tommy, amikor ki vagyok ütve, lényegében halott vagyok. Szóval akkor te mi is vagy, ha ilyenkor hozzám nyúlsz? Hát ööö ja, de te nem is vagy ember. Csak egy ocsmány halott izé. Tommy azonnal megbánta, amint kimondta. Gonosz és bántó dolog volt, és noha Jody valóban halott, ő cseppet sem találta ocsmánynak. Sőt tulajdonképpen biztos volt benne, hogy szerelmes belé, csak kicsit kínosan érintette ez az egész nekrofília/pomponlány dolog. A Közép- Nyugaton, ahonnan ő jött, az emberek nem beszélnek ilyesmiről, maximum ha egy kutya kiás egy pompont valakinek a hátsó udvarában, és a rendőrség végül kideríti, hogy egy egész emberi piramist temettek a hinta alá. Jody horkantott, kizárólag a hatás kedvéért. Valójában megkönnyebbült, hogy Tommy védekezésre kényszerült. Hát, isten hozta az Ocsmány Halott Izék Klubjában, Mr. Flood. Ittál a véremből. Jó sokat. A francba, mégiscsak sírást kellett volna mímelnie. Te meg engedted. Ez is tapintatlanság. Tommy felállt

és vállat vont. Csak a szex miatt engedted. Ez nem igaz. Azért, mert szükséged volt rám. Hazudott. Persze hogy a szex miatt. Igen, szükségem volt ismerte el Jody. Még mindig van. Kitárta a karját. Nagyon is. Tommy odalépett és átölelte. Elképesztő érzés volt, még inkább, mint 8 korábban. Mintha az idegeit feltekerték volna tizenegyes fokozatra. A maximális tizenkettőből. Oké, a szex miatt. Klassz, gondolta Jody, megint nálam a labda. Megcsókolta a fiú nyakát. Most mit szólnál hozzá? Mindjárt. Éhen halok. Elengedte a lányt, átviharzott a konyhába, ahol kikapott egy burritót a fagyasztóból, bedobta a mikróba, és rácsapott a gombra, mindezt egyetlen gördülékeny mozdulatsorral. Szerintem azt te nem akarod megenni intette Jody. Dehogynem, tök jó az illata. Mintha minden egyes babszem és húsdarab ízpárás miazmát lehelne magából. Tommy azért használt olyan szavakat, mint a miazma, mert író szeretett volna lenni. Ezért is jött San Franciscóba: hogy nagy evőpálcikával habzsolja az életet, és aztán írjon róla. Ja, és hogy összekaparjon egy barátnőt. Tedd le azt a burritót, és lépj hátra kettőt, Tommy tanácsolta Jody. Nem akarom, hogy bajod essék. Haha, ez aranyos. Tommy harapott egy hatalmasat az ételből, és vigyorogva rágni kezdte. Öt perccel később, mert azért csak felelősnek érezte magát, Jody segített neki levakarni a megrágott burritódarabokat a konyhafalról és a hűtő elejéről. Mintha minden szem bab rohamra indult volna a zsarnoki emésztés várkapui ellen nyögte Tommy. Ja,

ezt csinálja velünk a meleg kaja simogatta a haját Jody. Jól vagy? Éhen halok. Ennem kell. Nem is annyira enni próbálta terelgetni Jody. Atyaisten, olyan éhes vagyok, tényleg úgy érzem, hogy kilyukad a gyomrom! Ezt azért mondhattad volna előre. Jody pontosan tudta, mit érez; sőt annak idején ő rosszabbul volt. Tommy legalább tudja, mi történik vele. Bizony, édesem, egy-két dolgon változtatnunk kell. Mit csináljak? Te mit csináltál? Leginkább belőled éltem, rémlik? Ezt igazán átgondolhattad volna, mielőtt megöltél. Megszívtam. 9 Megszívtuk. Együtt. Mint Rómeó meg Júlia. Csak nekünk folytatás is jut. Szó szerint, Tommy. Nagy vigasz. El se akarom hinni, hogy csak úgy ripsz-ropsz megöltél. És szuperlénnyé változtattalak. Amúgy nagyon szívesen. A picsába, tiszta burritó a cipőm. Most már látsz a sötétben igyekezett feldobni Jody. Kipróbálod? Levetkőzöm. Nézhetsz a sötétben. Meztelenül. Azt bírni fogod. Jody, én éhezem. Jody el se akarta hinni, hogy nem reagált a meztelen érvre. Miféle szörnyeteget teremtett? Oké, keresek neked valami bogarat. Bogarat? Bogarat?! Én nem eszem bogarat. Mondtam, hogy egy-két dolgon változtatnunk kell. Tommy nem kevés változást próbált megemészteni, amióta az Indiana állambeli Incontinence-ből nyugatra jött, melyek közül nem is a legkisebb volt az, hogy talált egy lányt, aki bár okos, szexi és pengeeszű, amellett a vérét issza, és pontosan napkeltekor eszméletlenül esik össze. Mindig is gyanította, hogy Jody csak azért választotta őt, mert

éjjel dolgozott és nappal lófrálhatott, főleg mert egyszer azt mondta: Olyasvalaki kell nekem, aki éjjel dolgozik és nappal lófrálhat, de most, hogy ő is vámpír lett, erre a kétségre rácsukhatta az ajtót, és kinyithatott egy másik ajtót olyan kétségek egészen új világára, amelyek még soha fel sem merültek eddig. Egy vámpírnak négyszáz év a tuti kor: életunt, kifinomult léleknek kéne lennie, aki emberi aggodalmait rég legyűrte vagy rémséges perverzióvá fejlesztette. Egy tizenkilenc éves vámpírral az a baj, hogy az összes kamaszos bizonytalanságát is magával cipeli a sötétségbe. Tök fehér vagyok bámulta meg magát a fürdőszobai tükörben. Azt elég korán kitapasztalták, hogy a vámpír igenis látszik a tükörben, mint ahogy a feszület és a fokhagyma közelségét is simán kibírja. (Tommy sok-sok kísérletet végzett az alvó Jodyn, köztük számos olyat, amihez pomponlányruha és síkosító kellett.) És nem csak mint a tél Indianában. Olyan fehér vagyok, mint te. Azt hittem, tetszik. Persze, neked jól áll, de én betegnek látszom. 10 Nézz csak tovább tanácsolta Jody. Az ajtófélfának támaszkodott szűk fekete farmerban és haspólóban, hátrakötött haja a hátán bukott le, akár egy lagymatag vörös üstökös farka. Igyekezett nem mutatni, hogy jól szórakozik. Valami hiányzik tűnt fel Tommynak. A színen kívül is. Ühüm vigyorgott Jody. A bőröm kitisztult! Nincs egy szem pattanásom se! Csiling hangutánzott Jody, jelezve a helyes választ. Ha tudtam volna, hogy ilyen lesz a bőröm, már rég megkértelek volna, hogy változtass át. Akkor még nem tudtam,

hogyan emlékeztette Jody. Ez még nem minden, vedd le a cipődet. Nem értem, minek Csak vedd le. Tommy leült a kád szélére, és levette az edzőcipőjét meg a zokniját. Na? A lábujjad. Jé, egyenes. Már a kislábujjam se görbe! Mintha sose lett volna rajtam cipő. Tökéletes vagy mondta Jody. Jól emlékezett, hogy amikor ő rájött a vámpírlét eme velejárójára, egyszerre örült és rémüldözött, mert ügy érezte, ettől kezdve állandóan le kell adnia két kilót Két kilót, amivel az öröklétnek lóg. Tommy felhúzta a nadrágja szárát, és alaposan megnézte a sípcsontját. Nincs meg a seb, ahol megvágtam magam baltával. Örökre eltűnt. Mindig olyan tökéletes leszel, mint amilyen most. Még a hajam se törik. Mindig ugyanilyen leszek? Igen. Mint amilyen most? Amennyire én tudom mondta Jody. De éppen el akartam kezdeni gyúrni. Csupa izom lettem volna. Acélember. Ugyan már. De igen. A dagadó izmú csődör mintapéldánya. 11 Ugyan már. Író akartál lenni. Pálcikakezed lett volna, meg radiátormelled, és kidöglöttél volna, ha háromnál többször kell megnyomni az Entert. Most klassz kondiban vagy a bolti melótól. Várj, amíg meglátod, hogy tudsz futni. Szerinted tényleg klassz kondiban vagyok? Azt hittem, ez egyértelmű. Tommy megfeszítette mellizmait a tükör előtt. A flanelingen át nem látszott semmi. Kigombolta az inget, újrapróbálta. Az eredmény számszakilag nem távolodott jelentősen a semmitől. Vállat vont. És az írás? Az agyam is mindig ilyen lesz? Úgy értem, leszek még okosabb, vagy az agyam is leragad itt? Hát le, de az azért, mert férfi

vagy, és nem azért, mert vámpír. Te gonosz hárpia. Íme, a bizonyíték. Jody vörös bőrdzsekit húzott, noha már nem érezte az öböl felől érkező hideg ködöt. Tetszett neki a dzseki, mert ment a fekete farmerhoz és a kivágott fekete csipketophoz, amit egy Nordstrom Rack Store-ból mentett ki, mielőtt egy plázacica megkaparinthatta volna. Gyere, Tommy, keresnünk kell neked valami ennivalót, mielőtt elfogyna az éjszaka. Tudom, de előbb még van egy kis dolgom. Egy pillanat. Megint a fürdőbe ment, de most magára zárta az ajtót. Jody hallotta a farmer cipzárjának hangját, aztán az elfojtott férfisikolyt. A fürdőszoba ajtaja kicsapódott, Tommy pattant ki, nadrágja és alsója a bokájáig letolva, és két nagy ugrással átkelt a szobán. Ezt nézd meg. Nézd, mi történik velem. Ezt nézd meg! mutogatott vadul a péniszére. Radioaktív mutáns vagyok. Jody odament, megfogta a kezét, hogy nyugton maradjon, és a szemébe nézett. Tommy, nyugi. Csak a fitymád. De nekem nincs fitymám. Körülmetéltek. Már nem. Amikor átváltoztál, visszanőtt, ahogy a lábujjad is kiegyenesedett és a sebeid is eltűntek. 12 Ó. Szóval szerinted nem ronda? Nem. Megfogod? Kösz, talán később. Bocs, kiakadtam. Nem értettem. És még mindig be kell fejeznem, amit akartam. Jó, persze bólintott Jody. Fejezd csak be. Megvárlak. Tutira nem akarod megsimizni? Ha igen, indulhatunk végre? Nem hinném. Akkor vissza a fürdőbe. Megpördítette és finoman meglökte. Tommy visszanőtt fitymájával együtt visszaugrált a visszhangos fürdőbe, és becsukta az ajtót. Jody megborzongott az

ajtócsukódás hangjára. Abba bele sem gondolt, hogy Tommy örökös kanossága megmarad-e, csak egy társat akart, aki megérti, hogy mi ő, hogy mit érez, hogy milyen a világ vámpírszemmel. Ha kiderül, hogy Tommy örökre tizenkilenc éves kamasz marad, a végén még tényleg kénytelen lesz megölni. 13 2. Az utolsó kaki Akkor ennyi volt? Ja. Soha többé? Soha. Soha-soha? Soha. Nem tudom, úgy érzem, meg kéne őriznem. Na húzd le gyorsan, és nyomás ki onnan. 14 3. Csóró vagyok, a macskám meg drabális Jody pár lépésnyire ment Tommy mögött, és szemmel tartotta őt, ahogy a Third Streeten haladtak a Market felé. Figyelte, Tommy hogyan reagál az új érzékeire, teret engedett neki nézelődni, suttogva adott tippeket arról, hogy mit is tapasztal. Ő maga is átment ezen pár hónapja, méghozzá segítség nélkül. Látom az utcalámpák melegét nézett fel, és forgott menet közben Tommy. Az épületekben minden ablak más-más színű. Próbálj meg egyszerre csak egy dolgot nézni, Tommy. Különben túl sok lesz. Jody várta, hogy megjegyzést tegyen az emberek aurájára. Nem hőaura volt ez, inkább amolyan életerő. Eddig csak egészséges vöröset és rózsaszínt láttak; nem ezt kereste. Mi ez a zaj? fülelt Tommy. Olyan, mint a folyóvíz. A szennyvízcsatorna az utca alatt. Ez mind elhalványul idővel. Hallani fogod, de csak akkor veszed észre, ha direkt erre figyelsz. Mintha ezer ember beszélne egyszerre a fejemben. Tommy megmegfordult a kevés gyalogos után, akik ilyenkor az

utcán jártak. Televíziók és rádiók magyarázta Jody. Próbálj csak egy dologra összpontosítani, a többi meg hadd szoruljon háttérbe. Tommy megtorpant, felnézett egy ablakra négy emelet magasban. Ott fent egy fickó telefonszexel. Tudtam, hogy ezt kiszúrod. Jody is az ablakra fókuszált. Igen, hallotta, hogy a fickó liheg, és utasításokat ad valakinek telefonon. A jelek szerint úgy gondolta, hogy a másik egy mocskos kis ringyó, ezért mindenféle forró szószt kell a testére kennie. Jody próbálta kihallani a hangot a vonal túlsó végén, de túlságosan halk volt; a fickó biztosan fejhallgatót visel. A rohadt perverz csóválta a fejét Tommy. 15 Tommy, hunyd le a szemed, és fülelj. Felejtsd el most a szószos fazont. Ne nézz semmire. Tommy lehunyt szemmel állt a járda közepén. Mi az? Jody nekidőlt egy parkolni tilos táblának, és mosolygott. Mi van tőled kicsit jobbra? Honnan tudjam? Felfelé néztem. Tudom. Koncentrálj. Fülelj. Kétlépésnyire a jobb kezedtől. Mi az? Ezt a baromságot! Fülelj. Hallgasd a hang formáját, ami jobbról jön. Na jó. Tommy hunyorgott, hogy jelezze, nagyon összpontosít. Két fekete ruhás, lenyalt hajú androgün diák, valószínűleg a közeli Művészeti Akadémiáról, ment el mellettük, oda se nézve. Egy dobozt hallok szólalt meg akkor Tommy. Téglalap alakú. Kezdő drogos mondta az egyik diák. A hangja alapján a hímnem tágan értelmezett halmazába tartozhatott. Emlékszem az első tripemre mondta a másik, nagylelkű közelítéssel lánynak nevezhető. A Metreonban betévedtem a férfivécébe, és azt hittem, egy Marcel Duchamp-

installációban vagyok. Jody a talpán hintázva megvárta, míg elmennek, utána megkérdezte: Igen, téglalap, de tömör, üreges, vagy milyen? Kicsit fejébe szállt az élvezet. Ez még jobb, mint cipőt venni. Üreges. Tommy oldalt döntötte a fejét. Újságautomata. Kinyitotta a szemét, ránézett az újságos dobozra, majd Jodyra, és az arca kigyúlt, mint a gyereké, aki először ízlel csokoládét. Jody odaszaladt, átölelte és megcsókolta. Annyi mindent akarok mutatni! Miért nem mondtad el? Hogyan? Te el tudod mondani szavakkal azt, amit most hallasz? Amit látsz? Tommy elengedte. Körülnézett, orrán át mélyen beszívta a levegőt, mintha valami bor aromáját ízlelné. Nem, én se tudom, hogyan mondanám. Hát ezért nem tudtam megosztani veled. Tommy bólintott, de elég megszeppent képet vágott. Ez a része kurvajó. De a másik 16 Milyen másik? Az ocsmány, halott, vérivós része. Még mindig rohadt éhes vagyok. Ne nyafogj, Tommy. Azt senki se szereti. Éhes vagyok. Jody tudta, mit érez, kicsit maga is érezte, de egyelőre fogalma sem volt, hogyan oldják meg a táplálkozási problémát. Neki eddig Tommy volt a privát csapolású vérbankja, de most kénytelenek lesznek vadászni. Képes rá, csinálta már, csak épp nem fűlött hozzá, úgymond, a foga. Kitaláljuk, ne félj. Ne fintorogj. Gyere, stíröljük az embereket a Market Streeten. Klassz lesz. Azzal kézen fogta, és a Market felé rángatta, ahol turisták, shoppingolók és különcök állandó folyama áramlott járdán és úttesten fel és alá. Folyónyi-folyónyi vér.

Mindenkinek húgy- meg lábszaga van jegyezte meg Tommy egy Walgreens vegyesbolt előtt állva. Még kora este volt, a hotelekből a kongresszusokra érkezettek úgy hömpölyögtek a járdán vacsorát vagy kocsmát keresve, mint egy hatalmas vándorló horda. A járda szélén kikiáltók, hajléktalanok és paraziták dolgoztak, titkos szemkontaktust létesítettek a zsebekkel, ami ellen pedig a horda tagjai úgy védekeztek, hogy erősen figyelték egymást, a mobiljukat vagy egy pontot a járdán tíz lépéssel előrébb. Láb és húgy hajtogatta Tommy. Majd megszokod. Van ezen az utcán akár csak egyetlen tiszta alsó? kiáltott fel Tommy. Undorítóak vagytok, emberek! Lenyugodnál? Téged bámulnak. Azt hiszik, elment az eszed. Legalább nem lógok ki. Jody előrenézett: három sarokig, amíg ellátott, épületenként három ember üvöltözött a járókelőkre, a szemük villámokat szórt, láthatóan dühösek és láthatatlanul szerkezethibásak voltak. Bólintott. Jogos. Aztán elkapta Tommy gallérját, és a fiú fülét lehúzta a szájához: Az a különbség, hogy te nem élsz, úgyhogy nem jó ötlet felhívni magadra a figyelmet. Te is ezért választottad ezt a szemet gyönyörködtető összeállítást a 17 Lotyó és Ribitől? Azt mondtad, tetszik. Mióta vámpír lett, Jody öltözködési stílusa erősen a provokáló felé tendált, amit ő az önbizalom megnyilvánulásának értékelt, nem figyelemfelkeltésnek. Vajon ez ragadozóvonás? Erőfitogtatás? Tetszett tetszik, de minden pasi megbámulja a dekoltázsodat. Hallom, ahogy felpörög a szívverésük. Köddé kellett válnod, hogy beleférj abba a farmerbe? Úgy csináltad, valld be.

Megkopogtatták Tommy vállát. Fehér rövid ujjú inget és fekete nyakkendőt viselő fiatalember csoszogott oda egy brosúrával. Gondterheltnek tűnsz, testvér. Talán ez segít. A brosúra elején nagy zöld betűkkel az állt: ÖRVENDEZZÜNK! Jody eltakarta a száját, és elfordult, hogy a fickó ne lássa a vigyorát. Mi? támadt a fickóra Tommy. Mi van?! Nem látod, hogy a barátnőmmel beszélgetek a ööö arról intett Jody hátára, ami most eltakarta az elülső, nemesebb részeket. Mutasd meg neki, Jody. Jody a fejét rázta és továbbindult, válla rázkódott a nevetéstől. Ez az üzenet vigaszt nyújthat mondta a fickó. És örömöt. Hát éppen erre akartam példát mutatni, de a barátnőm elvitte. Ez az öröm túlmegy a testi Ja, mert te aztán tudod tette orra és szája elé a tenyerét Tommy, mintha tüsszentést fojtana el. Figyu, szívesen dumálnék veled, de előbb MENJ HAZA ÉS MOSD MEG A SEGGED! Úgy bűzlesz, mintha egy istállót dugtál volna fel magadnak. Azzal sarkon fordult és Jody után indult, a fickó meg ott maradt, pirulva gyűrögette a brosúrát. Nem vicces méltatlankodott Tommy. Jody annyira igyekezett nem nevetni, hogy hatalmasat horkantott. De az. Hát nem látják rajtunk, hogy elkárhoztunk? Az ember azt hinné, hogy ez meglátszik. Mert elkárhoztunk, ugye? Gőzöm sincs felelte Jody. Ezen még nem is gondolkodott. Ezt nem vettétek át a Vámpírság haladóknak kurzuson a vén fazonnal? Elfelejtettem rákérdezni. 18 Nem gond. Tommy meg se próbálta elrejteni a szarkazmusát. Apróság. Esetleg van még valami, amit

elfelejtettél tőle megkérdezni? Azt hittem, több időm lesz ilyesmire mondta Jody. Nem számítottam rá, hogy a pasi, akit szeretek, mindjárt az első éjjel bronzba önt minket. Ja hát jó, bocs. Hol van itt a bizalom? Megöltél. Ne kezdd. Hé, emberek, kéne nekem egy dolcsi mondta egy hang balról. Jody egy tagot látott, aki egy bezárt bank gránitfalának dőlve ült. A mocsoktól nem látszott se a kora, se a faji hovatartozása; annyira mocskos volt, már-már fénylett. Hatalmas, hosszú szőrű macska ült az ölében. Előtte a járdán egy papírpohár, amellett egy kézzel írt tábla: CSÓRÓ VAGYOK, A MACSKÁM MEG DRABÁLIS. Tommy, aki még új volt a városban, és nem tanulta meg, hogy észre se vegyen ilyesmit, megállt és a zsebébe túrt. Ez aztán tényleg drabális macska. Ja, zabál is rendesen. Alig bírom etetni. Jody oldalba bökte Tommyt, hogy visszasegítse a gyalogosok közé. Bírta, hogy kedves fiú, de néha meg is őrjítette vele. Főleg, ha akkor jön rá a kedveskedés, amikor ő éppen annak mélységeit ecseteli, hogy milyen az éjszaka teremtményének lenni. Azért a java szőr, nem? társalgott Tommy. Ez a macska tizenhét kiló, miszter. Tommy füttyentett, és egy dollárt adott a tagnak. Megsimogathatom? Persze. Nem zavarja. Tommy letérdelt, és óvatosan megbökte a macskát, majd felnézett Jodyra. Ez aztán drabális. Jody mosolygott. Az. Menjünk. Fogd meg unszolta Tommy. Nem, kösz. Miért nem adja be menhelyre vagy valami? kérdezte Tommy a macskás férfit. 19

Akkor miből élek meg? Írhatna egy olyan táblát: Csóró vagyok, és elvesztettem a drabális macskám. Nekem bejönne. Talán nem maga a legjellemzőbb vélte a macskás. Figyeljen állt fel Tommy, és megint a zsebébe nyúlt, megveszem a macskát. Adok, ööö, negyven A macskás a fejét rázta. Hatvan Heves fejrázás Tommy bankókat hámozott le a zsebéből kivett kötegről: Száz Nem. És harminc Nem. Két dollár Nem. És harminchét centet. Nem. Meg egy gemkapcsot. Nem. Ez tök jó ajánlat győzködte Tommy. Az kábé nyolc dolcsi kilónként! Nem. Akkor bekaphatja. Nem sajnálom se magát, se a drabális macskáját. Nem adom vissza a dollárt. Jó! mondta Tommy. Jó! mondta a macskás. Tommy megfogta Jody karját, és elindultak. Hú, mekkora macska. Minek akartad megvenni? A lakásban nem tarthatunk állatot. Vacsorára. Fúj. Szükségmegoldás vont vállat Tommy. Tudtad, hogy a kenyai maszájok a tehenek vérét isszák, és nincs is rájuk ártalmas hatással? A lakásbérletnek tuti nem használna egy tehén. Ez az! Mi az? Bérlet. 20 Tommy megpördítette és visszarángatta Jodyt a macskás taghoz. Kibérelem a macskát mondta neki. Magára is ráférne egy kis pihenés, én pedig megmutatom a drabális macskát a nénikémnek, aki ágyban fekszik, és nem tud idejönni megnézni. Nem. Egy éjszakára. Százharminckét dollár és harminchét cent. A macskás felvonta egyik szemöldökét, mire a szeme fölötti mocsokrétegen tektonikus repedések jelentkeztek. Százötven. Nincs százötvenem, tudja

jól. Akkor látni akarom a vöröske dudáit. Tommy Jodyra nézett, aztán a macskásra, majd megint Jodyra. Nem szögezte le Jody nyugodtan. Nem mondta Tommy felháborodva. Hogy merészel ilyesmit kérni! Csak az egyiket alkudozott a macskás. Tommy Jodyra nézett. Az tágra nyitotta zöld szemét, ami olyasmit jelentett, hogy úgy átpofozlak a jövő hétbe, hogy sebészcsoport tudja csak kioperálni a szerdát a seggedből. Kizárt mondta Tommy. A vöröske dudái nem játszanak. Vigyorogva Jodyra nézett, majd gyorsan, nagyon-nagyon gyorsan elkapta a tekintetét. A macskás vállat vont. Letétet kérek, jogosítványt vagy hasonlót Oké. És hitelkártyát. Nem. Jody összehúzta és becipzárazta a dzsekijét. Aztán semmi kunszt mondta a macskás. Mert rájövök. Csak megmutatom a nénikémnek, és holnap ilyenkor visszahozom. Rendben mondta a macskás. A neve Chet. Előbb te kínálta Tommy. A padlásszoba nagyszobájában álltak a futon két oldalán, ahol a drabális macska, ami egy perzsamacska, egy porrongy és egy indiai bivaly keresztezésének tűnt, éppen az erős vedlést gyakorolta. Tommy úgy döntött, nagyon jól fogja viselni ezt a vérivásos dolgot, annak ellenére, hogy úgy fel volt húzva, fel-le tudott 21 volna szaladgálni a falakon. Tulajdonképpen nem volt benne biztos, hogy tényleg nem tudna-e fel-le szaladgálni a falakon, ami csak még jobban kiakasztotta. De amióta pár hónapja San Franciscóba jött, túl sok időt töltött azzal, hogy mindent túlreagált, úgyhogy most nem fogja, főleg nem a csaja előtt. Ha

sikerül. Inkább te mondta Jody. Te még nem táplálkoztál így. De te a saját véredből adtál az öreg vámpírnak. Szükséged van rá. Így volt, Jody a saját véréből adott a vámpírnak, hogy meggyógyuljanak a sebei, amit Tommy és barátai okoztak neki a jachtja felrobbantásával és a többi és a többi, de Tommy remélte, azért Jody megint nemet mond. Nehm, nehm, nehm, csak utáhnad mondta Jody pocsék francia kiejtéssel. Hagaszkhodom. Hát, ha ragaszkodsz. Tommy felugrott a futonra, és a drabális macska fölé hajolt. Nem volt benne biztos, hogyan kell csinálni, de mindenesetre látta Chet körül az egészséges vörös életaurát, és hallotta a kis macskaszívet verni. Fejében ekkor reccsenést hallott, mintha pattogós csomagolót pukkantanának a hallójárataiban, szájpadlásán pedig nyomást érzett, fájdalmas nyomást, és még több pattanás következett. Érezte, hogy valami megindul, és két éles izé szúrt az alsó ajkába. Hátrahajolt a macskától, és Jodyra vigyorgott, aki felsikkantott és hátraugrott. Atyahr mondta Tommy, kicsit küszködve a kiejtéssel. Agyar. Ja, látom. Miéht ughottál el? Hühén néh ki? Csak megijesztettél. Jody nem nézett rá, mintha Tommy hegesztőív lenne vagy teljes napfogyatkozás, és a szemkontaktus kárt tehetne benne. Intett. Gyerünk, gyerünk. De óvatosan. Ne túl erősen. Oké. Tommy megint vigyorgott, amire Jody megint hátrahőkölt. Tommy lehajolt, és megölelte a macskát, akit sokkal kevésbé ráztak meg az eddigiek, mint a két vámpírt. A fiú beleharapott. Fúh, fúh, blöööh! Tommy felugrott, és a macskaszőrt kaparta a nyelvéről. Ööh. Várj. Jody odament, és

lesöpörte a maradék nedves macskaszőrt az arcáról. Aztán a konyhapulthoz lépett, egy pohár vízzel és egy 22 papírtörülközővel jött vissza, s megtisztította Tommy nyelvét. A vízzel csak öblögess, ne nyeld le. Úgyse tudnád lent tartani. Nem nyehem he, bahzmehh, a szám tehe van mahhaszőhhel. Miután öblített, Jody még kiszedegette a megmaradt pár szőrszálat a szájából, de közben megszúrta egyik ujját Tommy jobb agyarán. Aú. Elkapta és a szájába vette az ujját. Jézusom. Tommy kivette Jody ujját, és a saját szájába tette. Szemét forgatva felnyögött. Na, ezt nem. Jody elkapta a kezét, és megharapta Tommy alkarját, rátapadt, mint bojtorjánhal a cápára. Tommy morogva megpördítette, arccal a futonra lökte, közben karja még Jody szájában volt. Jody félrerázta a haját, és Tommy belemélyesztette fogát a nyakába. Jody felsikoltott, de csak fojtottan, bele Tommy véres alkarjába. Chet, a drabális macska sziszegve menekült, be a hálószobába, ahol bepréselte magát az ágy alá. Bőrrecsegés, farmerszakadás és ragadozósikoly töltötte meg a tetőteret. A dolog iróniáját, miszerint a ricsaj pontosan úgy hangzott, mint két macska verekedése, a drabális macska egyáltalán nem fogta. 23 4. Tiszta vörös, fehér és halott Kapokszőr bélés és csirketollak hevertek nagy pihés csomókban szerte a szobában, közöttük dísznek ruhacafatok, a futonkárpit, egy bolyhos szőnyeg darabjai és két lampion csonkjai. A konyhapult fölött, a lógólámpa néhai helyén a csupasz vezetékek szikráztak. A lakás úgy festett,

mintha kézigránátot dobtak volna egy plüssállatorgia közepébe, és még a túlélőkről is lepörkölődött volna minden szál szőr. Hát ez érdekes volt pihegte Jody. A kávézóasztalon feküdt hanyatt, lecsüngő fejjel nézett ki az ablakon egy utcalámpára, meztelenül, kivéve vörös bőrdzsekijének egyik ujját. Tetőtől talpig véres volt, ám a karmolások és agyarnyomok Tommy szeme láttára máris gyógyulni kezdtek. Ha ezt tudom zihálta Tommy, rég visszanövesztem a fitymámat. A szoba túlsó végében feküdt, ahová Jody dobta, egy rakás könyvön és gyújtóson, ami valaha könyvespolcnak definiálta magát, szintén véresen és karmolásokkal teli, egy szál zokniban. Ahogy kihúzott egy ceruzányi könyvespolcszálkát a combjából, átfutott a fején, hogy talán nem kellett volna leüvöltenie Jody fejét, amiért vámpírrá változtatta. Habár sokra nem emlékezett, nagyjából biztos volt benne, hogy ilyen döbbenetes szexben még sosem volt része. Ezek szerint amit arról olvasott, hogy a vámpírszex csak vérivás és más semmi, pont ugyanolyan mítosz, mint az, hogy denevérré változnak vagy nem tudnak átkelni folyó vízen. Te tudtad, hogy ez lesz? kérdezte. Fogalmam se volt felelte Jody még mindig a kávézóasztalon. Tommy egyre inkább olyannak látta, mint egy gyilkosság áldozata, attól eltekintve, hogy beszélt. És mosolygott. Úgy gondoltam, előbb meghívatom magam vacsorázni meg moziba. 24 Tommy feléje dobta a véres faszilánkot. Nem úgy értem, hogy tudtad-e, hogy ez lesz, hanem hogy ilyen lesz. Honnan tudtam volna? Azt hittem, akkor éjjel

az öreg vámpírral Jody felült. Nem feküdtem le vele, Tommy. Csak azért voltam vele, hogy megtudjam, hogyan kell vámpírnak lenni. Különben meg Elijah a neve. Á, szóval már tegező viszonyban vagytok. Az isten szerelmére, Tommy, abbahagynád az agyalást? Egy káprázatos élményből facsarod ki a gyönyört, tudsz róla? Tommy a törmelékkel babrált és kezdte lebiggyeszteni az ajkát, de elfintorodott, amikor kijjebb tolta az alsó ajkát, és az megakadt a szemfogán. Jodynak igaza van. Mindig is ilyen volt, mindig mindent túlagyal, túlelemez. Bocs. Most már legyél egyszerűen csak része a világnak. Nem dughatsz mindent kategóriákba, nem választhatod le magadról az élményt azzal, hogy szavakat aggatsz rá. Ahogy a dalban: let it be. Csak hagyd, hogy legyen. Bocs ismételte Tommy. Igyekezett a gondolatokat kitoloncolni a fejéből, lehunyta a szemét, és hallgatta a szívverését meg Jodyét a szoba túlsó feléből. Amúgy megértelek mondta Jody. Az ilyen szex kábé igényli is a boncolást. Tommy csukott szemmel elmosolyodott. Mondhatni. Jody felállt és átment hozzá. Kezét nyújtotta, hogy felsegítse. Óvatosan, a tarkód kicsit beszorult a gipszkartonba. Tommy elfordította a fejét, mire a habarcs megreccsent. Még mindig éhen halok. Jody felhúzta. Én is kicsit leapadtam. Az én hibám. Tommy most már emlékezett arra, ahogy Jody vére belé áramlott, amikor az övé meg Jodyban lüktetett. Megdörgölte a vállát, ahol Jody szemfogának helye még nem gyógyult be. Jody megpuszilta a fájós pontot. Gyorsabban gyógyulsz, ha kaptál friss vért. Tommy éles görcsöt érzett a gyomrában. Tényleg ennem kell.

25 Jody bevezette a hálóba, ahol Chet, a drabális macska húzta meg magát ijedten a sarokban, és erősen próbált nem látszani a fonott kosár mögött. Várj. Jody átcaplatott a nagyszobába, majd vörös bőrdzsekije maradványában (igazából már mellényé fokozódott le) jött vissza, valamint bugyiban, amit oldalt ügy fogott össze, merthogy széttépték. Bocs, nem szeretek meztelenül mutatkozni idegenek előtt. Tommy bólintott. Ő nem idegen, Jody. Ő vacsora. Ühüm. Jody egyszerre bólogatott és rázta a fejét, amitől úgy nézett ki, mint egy billegő fejű véres baba. Előbb te. Te még új vagy. Én? Nem tudsz valami hipnotizálást, amivel magadhoz tudod hívni? Nem. Kapd el. Várok. Tommy ránézett. A sápadt bőrére csíkokban és foltokban kenődött véren felül még futonbélés is ragadt Jodyra ittott, a haja pedig telement fehér csirketollakkal az egyik párnarobbanáskor. Saját mellkasára, valamint lábára is toll és macskaszőr tapadt. Előbb meg kell borotválnunk. Jody bólintott, szemét le nem véve a drabális macskáról. Még előbb talán megfürdetni. Jó ötlet karolta át Tommy. De csak mosás. Semmi szex! A letétet már úgyis elvesztettük. A zuhanyajtó üveg. Jó. De azért megmoshatom a Nem. Megfogta Tommy kezét, és berángatta a fürdőszobába. Kiderült, hogy az emberfeletti vámpírerő kapóra jön egy tizenhét kilós macska fürdetésénél. Néhány elsietett próbálkozás után minek eredményeképp többször körbehajkurászták a lakásban Chetet, a gyárilag drabális és kisiparilag borotvahabos macskát felfedezték, hogy a szigetelőszalag remek testápoló segédeszköz. Viszont