Szavatosság-jótállás, fogyasztói szerződések változó szabályai az új Ptk-ban Dr. Kispál Edit Budapesti Békéltető Testület 2014. március 28.
Jogszabály, hatálybalépés - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2014. Március 15-től hatályos, a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. - 2013. évi CLXXVII. Törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.)
Fogalmak fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy;
Felépítés Jótállás 248. Teljesítés 277. Hibás teljesítés, kellékszavatosság a szerződésszegések között 305.-311/A. Teljesítés 6:34. -6:41. Hibás teljesítés 6:157., 6:158. Kellékszavatosság 6:159. -6:167. Termékszavatosság 6:168. -6:170. Jótállás 6:171. -6:173. Kártérítési igény 6:174. Különös szabályok 6:177. -6:178.
Hibás teljesítés Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
Hibás teljesítés mentesülés jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, ha a hiba a jogosult által adott a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára; b) adat hiányosságára vagy hibájára; vagy c) utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza, és e körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette.
Hibás teljesítés újptk elhagyja a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelésére vonatkozó szabályozást, mivel arra is irányadó, hogy ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felelt meg a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott követelményeknek, akkor a kötelezettel szemben a hibás teljesítés jogkövetkezményei alkalmazhatóak (kellékszavatosság, jótállás, kártérítés); egységes szabályban rögzíti, hogy a kellékszavatosság és a jótállás szabályai fogyasztó és vállalkozás szerződésében egyoldalúan kógensek
Kellékszavatosság igények Feltétel a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartozása, a) kijavítás, kicserélés kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az aránytalan többletköltséget eredményez b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Kellékszavatosság igények Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről Törekedni kell arra, hogy a kijavítás, kicserélés 15 napon belül megtörténjen. Új jogszabálytervezet: A vállalkozás köteles a kijavítást vagy kicserélést tizenöt napon belül elvégezni vagy mással elvégeztetni. A határidő eredménytelen elteltét követően a fogyasztó indokolás, valamint az áttéréssel a vállalkozásnak okozott költség megfizetése nélkül áttérhet más szavatossági jogra.
Határidők, vélelmek kellékszavatosság - Változatlan: fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződés esetén az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. - egy év alatt évül el (korábban hat hónap) - Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén két év alatt évül el, használt dolognál minimum egy év. (tartós használatra rendelt dolognál korábban 3 év megszűnik)
Határidők kellékszavatosság Ingatlan esetében 5 év A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Költségviselés kellékszavatosság - A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik. - Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Kötelezett gazdagodási igénye Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez, a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e rendelkezést nem lehet alkalmazni. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
Termékszavatosság Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Termékszavatosság Gyártó: a termék előállítója és forgalmazója. Mentesül, ha bizonyítja, hogy a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.
Termékszavatosság határidő A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár. Termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.
Legfontosabb változások A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. jótállás Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért.
Jótállás újptk nem tartalmaz külön rendelkezéseket a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekhez kapcsolódó jótállásra vonatkozóan; biztosítja, hogy a jótállási idő alatt az új tulajdonos is érvényesíthesse a jótállást; új rendelkezése, hogy ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására megfelelő határidőben nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapos jogvesztő határidőn belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt
Különös szabályok Ha a kötelezett valamely dolog vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a) a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni; és b) a kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése - a jogosult szerződésszerű teljesítéshez fűződő érdekei figyelembevételével - a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik.
Különös szabályok A kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által adott a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára; b) adat hiányosságára vagy hibájára; vagy c) utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza, és e körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette.
További jogszabályi változások 2014. április 9-től - 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról - 181/2003. (XI.5.) Kormányrendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról - 249/2004. (VIII.27.) Kormányrendelet az egyes javítókarbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról A változásokat csak a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
Jótállás- Kormányrendeletekben található azonosságok - Semmis az a megállapodás, amely az adott rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe az adott rendelet rendelkezései lépnek. - A gyártó/vállalkozó az adott rendeletben foglaltnál kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. - A vállalkozó köteles a fogyasztónak jótállási jegyet átadni. - A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető, de a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
Jótállás időtartama, jogvesztő határidők! tartós fogyasztási cikkek esetén egy év, amely a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadással kezdődik, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. újonnan épített lakások és lakóépületek esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 3 év, 5 év, 10 év. a javító-karbantartó szolgáltatásoknál hat hónap, amely a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával kezdődik.
Tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás - A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, aki a fogyasztóval kötött szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására köteles. - Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a vállalkozást megillető jogok a szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. - További követelmény tilos: kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. - A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
Tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás - A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre. - Jótállási jegyen fel kell tüntetni: tájékoztatást arról, hogy fogyasztó jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. - A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a vállalkozás, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni: a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, a hiba okát és a javítás módját,
Tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.
Tartós fogyasztási cikkek melléklet 2014. szeptember 15-től Eddigi 25 pontból álló helyett, 29 pont. Lényegesen kibővülnek az eddigiek is, újdonság pl: -nemes és félnemes szőrmeruházti termékek 50.000 Ft eladási ár felett, -villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök 10.000 Ft eladási ár felett, -lőfegyverek 10.000 Ft eladási ár felett, -sporteszközök 10.000 Ft eladási ár felett, -világítástechnikai termékek 10.000 Ft eladási ár felett, -gyermekhinták, csúszdák otthoni használatra 10.000 Ft eladási ár felett, -motoros vízi járművek 10.000 Ft eladási ár felett
Javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállás - A rendelet hatálya azokra a javító-karbantartó szolgáltatásokra terjed ki, amelyek esetében a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja. - Jótállási jegyen fel kell tüntetni: tájékoztatást arról, hogy fogyasztó jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. - Jótállási igényről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben szintén rögzítésre kerül a békéltető testület
Lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás - Hatályon kívül helyezi az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI.22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-Bkm együttes rendeletet - Nem csak fogyasztói szerződés esetén alkalmazható - Jótállási jegyen itt nem kell feltünteni a békéltető testületeket - 2 melléklettel kiegészül (fenti rendelet átvett mellékletei - Három év jótállás: eddigi 1., 2. melléklet - Öt év jótállás: 3. melléklet - Tíz év jótállás: 4. melléklet
Köszönöm a figyelmet!