Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Információk Időseknek 2014 1
Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság Központi Ügyfélszolgálati Iroda Összeállította: Ruminé Szijártó Ildikó Dr. Veres Gábor Felelős kiadó: Dr. Veres Gábor A Minisztérium postacíme: 1373 Budapest, Postafiók 609. Az Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei: Címe: Budapest, V. Szalay u. 10-14. www.kormany.hu/hu/emberi eroforrasok miniszteriuma www.emmiugyfelszolgalat.gov.hu Személyes ügyfélfogadás Hétfő-kedd-csütörtök-péntek: 9-12 óráig Szerda: 9-12 óráig 13-18 óráig Idős- és családügyben információkat talál a http://nyugdij.kormany.hu és a http://csaladitudakozo.kormany.hu honlapokon. Ha további kérdése van, ezeket felteheti az ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu, nyugdij@emmi.gov.hu e-mail címeken vagy a 795-3168-as telefonszámon. Készséggel állunk rendelkezésére! 2
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés, ajánlás 3 IDŐ SEK VILÁGNAPJA 4 Szabadidős tevékenységekre, kulturális programokra vonatkozó kedvezmények 5 Múzeumi belépőjegy kedvezmény, 5 Könyvtári beíratkozási díjkedvezmény, mentesség 6 Kedvezményes bérlet, illető leg jegyvásárlási kedvezmény a mozikban 6 Gyógyfürd ő, strand jegyvásárlásái kedvezmény 6 Színházbérlet és jegykedvezmény 6 KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉG 7 IDŐ SEK AKADÉMIÁJA 9 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 10 Szociális alapszolgáltatások 10 Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 10 Étkeztetés 11 Házi segítségnyújtás 11 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 12 Támogató szolgáltatás 12 Nappali ellátás 13 Szakosított ellátási formák 13 Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 13 Idősek otthona 14 Az intézmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalók 15 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja 15 Térítési díj 17 3
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai 21 Tájékoztatási kötelezettség 21 A jogosultak érdekvédelme 21 Az ellátottjogi képviselő 22 A nyugdíjbiztosítási szervtől igényelhet őpénzbeli ellátások 22 Nyugdíjasok egyszeri segélye 22 Kivételes-nyugdíjemelés 23 Jövedelemtől független támogatási formák, kedvezmények 23 Fogyatékossági támogatás 24 Gépjárműadó fizetése alóli kedvezmény 25 Személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás 26 Parkolási Igazolvány 28 Szépkorúak jubileumi köszöntése 30 Utazási kedvezmény 30 Munkaviszonyban álló nyugdíjas személyekre vonatkozó szábályok 33 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 35 Beutaló nélkül igénybe vehet ő egészségügyi ellátások 35 Beutalóval igénybe vehet ő ellátások és beutalásra jogosult orvosok35 Otthoni szakápolás 37 Rehabilitációs célú egészségügyi ellátások 39 Orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehet ő fürdőgyógyászati ellátások 39 Orvosi rehabilitáció keretében történ ő szanatóriumi ellátás 40 Gyógyászati segédeszköz ellátás 40 ÁLDOZETVÉDELEM 43 FOGYASZTÓVÉDELEM 45 4
PÁLYÁZATOK 48 FONTOSABB SZERVEZETEK 49 KAPCSOLÓDÓ HONLAPOK 55 5
Bevezetés, ajánlás Az Információk időseknek cím ű kiadványunk összeállításával az volt a célunk, hogy egy helyen megtalálhatók legyenek az idő sek, jellemzően az 62 év felettiek által is igényelhet ő támogatási, ellátási formák, kedvezmények és információk. Nem volt könny ű a kiadvány tematikai határainak pontos meghatározása, ugyanis viszonylag kevés az olyan támogatási forma, amely csupán az életkorhoz kötődik. Elsősorban azok a támogatási formák, kedvezmények kerültek e kiadványba, amelyeket jellemzően az idő sek vesznek igénybe, illetve azok az támogatások, amelyek felől a leggyakrabban érdeklődnek. Reméljük, hogy kiadványunk által hasznos információkkal szolgálunk az időskorúak és a velük foglalkozók számára. Budapest, 2014. január Központi Ügyfélszolgálati Iroda 6
IDŐ SEK VILÁGNAPJA ENSZ világnap: október 1. Az ENSZ először 1991-ben rendezte meg az Idő sek Világnapját, azóta minden év október 1-én megemlékezünk a Föld mintegy hatszázmillió lakosáról. Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján elő ször 1991-ben rendezték meg az idő sek világnapját, 1999-ben pedig hasonló elnevezés ű éves rendezvénysorozatot tartottak. Az intézkedés célja, hogy középpontba helyezzék a méltóságteljes öregkort, valamint az idő söket visszaintegrálják a gazdaságba. Európában az aktív munkaer ő csökkenése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap az idő sek foglalkoztatása, ezzel is pótolva a munkaerő hiányt valamint segítve a teljes érték ű élet fenntartását A népszámlálási adatok szerint ma Magyarországon minden ötödik ember idő skorúnak számít, vagyis már betöltötte a hatvanadik életévet. Területi elosztásban Budapesten illetve a kistelepüléseken élnek a leg-többen, a nemek közötti arány pedig igen egyenetlen: az idősek 61%-a n ő. Az előz ő népszámláláshoz képest jelentő sen csökkent a többgenerációs családok száma, az idő s emberek többsége egyedül vagy másik időssel él együtt. Magyarországon egyre többen élik meg a századik életévüket, számuk ma már 1100 felett van, míg a kilencven év felettiek számát 35 ezerre becsülik. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 69, a nőknél 77 év; a 65 éven felüliek 38%-a férfi, 62%-a n ő. Az idősöd ő magyar társadalom új kihívásokat teremt a szociális ellátás és a foglalkoztatás területén. Nem minden idő s személy rendelkezik ma olyan nyugdíjjal, s egyéb jövedelemmel, amely gondtalan megélhetését biztosíthatná. Ő ket 7
segíthetik az alábbi ellátási formák. Az ilyen, segítségre szoruló embertársainkat a szociális ellátórendszer szociálisan rászorulók - nak tekinti. Az alábbiakban ismertetjük az anyagi segítséget nyújtó pénzbeli ellátások körét, majd az időseket és betegeket segít ő szolgáltatásokat. Szabadidő s tevékenységekre, kultúrális programokra vonatkozó kedvezmények Múzeumi belépőjegy kedvezmények Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó és idő szaki kiállításait: - 6. életévét be nem töltött kiskorú, - a fogyatékos személy, - fogyatékos személy kísérője (legfeljebb 1 f ő), - közoktatásban dolgozó pedagógus, - a 70. életévét betöltött személy. Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó kiállításait minden hónap egyik hétvégéjének a muzeális intézmény által meghatározott napján az a személy, aki: - a 26. életévét még nem töltötte be, - a 18 év alatti személyt kísér ő közeli hozzátartozója (legfeljebb 2 f ő). A muzeális intézmények állandó és idő szaki kiállításait 50%-os kedvezményes belépődíj fizetésével látogathatja: - a 6. életévének betöltésétől 26. életévének betöltéséig, - a 62 év feletti személy - a legalább két, 18 év alatti személyt kísér ő közeli hozzátartozó (legfeljebb 2 f ő). A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepein állampolgárságra való tekintet nélkül a muzeális intézmények kiállításai díjtalanul látogathatók. 8
9
Könyvtári beiratkozási díjmentesség A 16 éven aluliak és a 70 éven felüli személyek mentesülnek a könyvtári beiratkozási díj megfizetése alól. A könyvtár fenntartója további könyvtárhasználati feltételeket és kedvezményeket is meghatározhat, melyekrő l az adott intézményben lehet tájékoztatást kérni. A Fő városi Szabó Ervin Könyvtárban 50 százalékos kedvezményben részesülnek a nyugdíjasok. A beiratkozási díj fizetése alól mentesülnek a 70 éven felüliek, a 67%-os vagy súlyosabb rokkant látás-és hallássérültek, mozgáskorlátozottak. Csoportos és egyéni könyvtárlátogatás a Központi Könyvtárban: nyugdíjasoknak: 100 Ft/f ő. A könyvtár a házhoz kötött használóknak - kérésükre és a szükséges anyagi és személyi feltételek megléte esetén - a kívánt dokumentumokat házhoz szállítja. Kedvezményes bérlet, illető leg jegyvásárlási kedvezmény a mozikban A kedvezményes nyugdíjas jegyárakról a mozikban lehet érdeklődni. Gyógyfürd ő, strand jegyvásárlási kedvezmény A fürdőkben, strandokon váltható kedvezményes nyugdíjas jegyárakról a fürdőkben lehet tájékoztatást kapni. Színházbérlet és jegykedvezmény A nyugdíjas személyek részére nyújtható bérlet és jegykedvezmény mértékét a fenntartó határozza meg, a jegyárakról a színházakban kapható tájékoztatás. 10
KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉG Közérdek ű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka. Az idő sebbeket általában az önkéntes tevékenységek kedvezményezettjeinek szokás tekinteni, azonban egyre inkább előtérbe kerül, hogy az idősek a bennük rejl ő potenciált kihasználva maguk is önkéntes segítők legyenek. Ugyanakkor az idő sek már eddig is aktív szerepet vállaltak az önkéntes munkában, mind az informális ágazatot önsegítés, illetve a szomszédok segítése, mind a formális módokat tekintve, például jótékonysági intézményeken, egyházi szervezeteken és helyi hatóságokon keresztül. Az idősek az önkéntes munka során hasznosítani tudják meglévő készségeiket, baráti kapcsolataikat megőrizhetik és bő víthetik, csökken számukra az elszigetelő dés veszélye, s önbecsülésüket is javíthatják. Az idő sek általában olyan szervezeteknél jelentkeznek önkéntes munkára, amelyek a szociális ellátást, egészségi szolgáltatásokat, a szabadidős tevékenységeket, az oktatást és a kultúrát támogatják. Önkéntes munkát azonban nagyon sok szervezetnél lehet végezni, s az adottt intézménytől lehet tájékoztatást kapni, hogy igénybe veszik- e az önkéntes segítők munkáját. Önkéntes segítő ket foglalkoztató fogadó szervezet lehet: - a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében; - a kisebbségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében; - a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében; 11
- a magyarországi székhely ű közhasznú, kiemelkedő en közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefügg ő tevékenysége körében; - a magyarországi székhely ű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefügg ő tevékenysége körében; - a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevő knek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhely ű, illetve magyar hatóság által kiadott mű ködési engedéllyel rendelkez ő, jogképes - szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, - egészségügyi szolgáltató, - közoktatási intézmény, - felsőoktatási intézmény, - muzeális intézmény, - nyilvános könyvtár, - közlevéltár, - nyilvános magánlevéltár, - közművelő dési intézmény Az interneten is megtalálhatók az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos honlapok, melyek segítséget nyújtanak a fogadó szervezet kiválasztásához. www.viapacis.ngo.hu http://youth.cec.eu.int (Európai Önkéntes Szolgálat EVS) www.mobilitas.hu www.onkentes.hu (Önkéntes Központ Alapítvány) www.onkentes.lap.hu www.otthonsegitunk.hu (Otthon segítünk Alapítvány: Saját otthonaikban látogatják a családokat. Szülői tapasztalataikra támaszkodnak. Gyakorlati segítséget nyújtanak (pl. közös játék, közös házimunka, hivatalos ügyek közös intézése, közös séta). 12
IDŐ SEK AKADÉMIÁJA A képzés célja, hogy a Parlament által elfogadott Idő sügyi Nemzeti Stratégiát és az abban megfogalmazott új, idő spolitikai szemléletet a társadalom széles körével megismertesse. Célja, hogy a résztvevő k a megszerzett tudást továbbadhatják közösségük tagjainak. Az Idősek Akadémiája országos hálózatként mükő dik, minden megyében, indítanak képzéseket, amelyek helyéről, idejérő l illetve 3 témájáról a helyi lapokban illetve nyugdíjas szervezeteknél lehet érdeklődni. Az Idő sek Akadémiája program országszerte egységes tematikára épül, a következ ő témákat érintve: - Bevezetés az Idősügyi Nemzeti Stratégiába, - Az idősek helyzete ma, Magyarországon, - Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, öngondoskodás és életúttervezés, - Nyugdíj és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, - Szociális szolgáltatások, - Élethosszig tartó tanulás, fejlődés, - Társadalmi részvétel és megbecsültség, generációk közötti kapcsolat, - Esélyegyenlőség, fellépés az ageizmus ellen, - Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások, - Mindennapi aktivitás, önmegvalósítás időskorban, - Aktualitások (idősügy, nyugdíj). 13
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Az alábbiakban ismertetésre kerül ő ellátások igénybevételére nem minden idő s embernek lehet szüksége, viszont sajnálatosan egyre többen vannak olyan állampolgáraink akik, egyik-másik, vagy több ellátás igénybevételére lesznek jogosultak, azaz válnak a szolgáltatások részesévé. A következ ő oldalakon, a rászorultság esetén igénybe vehető valamennyi ellátást bemutatjuk, röviden ismertetve az adott ellátás igénybevételének feltételeit. Szociális alapszolgáltatások - falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - közösségi ellátások - támogató szolgáltatás - nappali ellátás. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. 14
Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából ered ő hátrányainak enyhítése, az alapvet ő szükségletek kielégítését segít ő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérő l gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen - koruk, - egészségi állapotuk, - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, - szenvedélybetegségük vagy - hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítják az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást, pl - az alapvet ő gondozási, ápolási feladatok elvégzését, - az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelő zésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás biztosítását megelőző en vizsgálják az igényl őgondozási szükségletét? Igen. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőző en vizsgálni kell a gondozási szükségletet. 15
Milyen időtartamban biztosítják a házi segítségnyújtást? A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelel ő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában nyújtják. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban él ő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelel ő használatára képes idő skorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelző rendszeres házi segítségnyújtás keretében milyen szolgáltatást biztosítanak? - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történ ő haladéktalan megjelenését, - a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, - szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A jelző rendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából ki a szociálisan rászoruló? - az egyedül él ő 65 év feletti személy, - az egyedül él ő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy - a kétszemélyes háztartásban él ő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. 16
Támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történ ő ellátása, első sorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megő rzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás igénybevétele során ki minő sül szociálisan rászorultnak? Súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összeg ű családi pótlékban részesül ő személy. A súlyos fogyatékosságot milyen irattal lehet igazolni? - az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, - az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. Ha a szakvélemény a következ ő felülvizsgálat (ellenőrz ő vizsgálat) idő pontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn. Nappali ellátás A nappali ellátás hajléktalan személyek és első sorban a saját otthonukban él ő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idő s koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít ellátást. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekrő l az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelel ő szakosított ellátási formában kell gondozni. 17
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérő l, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben gondoskodnak, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. 18
Idősek otthona Ki gondozható az idősek otthonában? Az idő sek otthonában a napi 4 órás gondozási szükséglettel rendelkez ő, de rendszeres fekvő beteg-gyógyintézeti kezelést nem igényl ő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idő sek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a fentiek szerinti gondozási szükséglettel rendelkez ő személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az idősek otthonában a gondozott hozzátartozója is elhelyezhet ő? Idő sek otthonába a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt él ő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a gondozási szükséglet hiányában is felvehet ő. Ki végzi el az idősek otthonába történ ő felvételhez szükséges gondozási szükséglet vizsgálatát? Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igényl ő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőző en az intézményvezetőnél. Az intézményvezet ő a gondozási szükségletet megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását. Mely esetben nyújtható az idősotthoni ellátás? Idő sotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy az egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. 19
Milyen iratot kell bemutatni a gondozási szükséglet vizsgálatához? Az igénylőnek vagy törvényes képviselő jének a gondozási szükséglet vizsgálatához be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát vagy az egyes ellátások (rokkantsági nyugdíj, rokkantsági járadék) megállapításáról szóló igazolásokat. Az intézmény igénybevételével kapcsolatos tudnivalók Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igényl ő, illetve törvényes képviselő je szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Mi alapozza meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését? - a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő- testületének határozata, - a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése, - a bírói ítélet, - az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata, - a személyes gondoskodás iránti kérelemrő l dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg. Az állami fenntartású intézmény esetén ki dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről? - a települési önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltató, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezet ő, - a megyei, fő városi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezet ő, 20
- a települési önkormányzat - ide nem értve a fő városi önkormányzat - által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérő en nem rendelkezik, az intézményvezet ő, - a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelő s miniszter által vezetett minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezet ő dönt. A döntést követően mi az intézményvezet őfeladata? Az intézményvezet ő a döntésről értesíti az ellátást igénylő t, illetve törvényes képviselő jét. Elutasítás esetén az értesít és írásban történik. Mi történik abban az esetben, ha az igény nem teljesíthet ő? Ha az ellátásra vonatkozó igény a beutaló határozat megküldését követően férőhely hiányában nem teljesíthet ő, az intézményvezető erről - a nyilvántartásba vétel közlésével - írásban értesíti a jogosultat. Mi a teend ő, ha az igényl őaz intézményvezet ő döntésével nem ért egyet? Ha az intézményvezet ő döntésével nem értenek egyet, az értesítés kézhezvételétő l számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához lehet fordulni, aki határozattal dönt a beutalás kérdéséről, s errő l értesíti az intézményvezetőt is. Hogyan gondoskodnak az igények kielégítéséről? Az állami fenntartású intézmény vezető je nyilvántartása alapján az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodnak az ellátást igénylők elhelyezéséről. Ki dönt az igényl ősoron kívüli elhelyezéséről? Ha az ellátást igényl ő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezet ő dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá - több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén - az igények teljesítésének sorrendjéről. 21
Mely helyzet alapozza meg soron kívüli elhelyezést? Állami fenntartású, valamint az ellátási szerződéssel mű ködtetett egyházi, nem állami fenntartású intézmény esetén, a soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő - önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg, - a háziorvos, kezelő orvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt, - szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvező tlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé, - kapcsolata vele együtt él ő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. Mi a teend őaz ellátás igénybevétele előtt? Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt - állami fenntartású intézmény esetén az intézményvezetővel, - egyházi és nem állami fenntartású intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylő vel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodás kell kötni. Mit tartalmaz a megállapodás? A megállapodás tartalmazza - az ellátás kezdetének időpontját, - az intézményi ellátás idő tartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), - az igénybevev ő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, - a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési-díj fizetési kötelezettséggel jár, - egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, 22
- az ellátás megszüntetésének módjait. Térítési díj A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Ki köteles a térítési díjat megfizetni? - az ellátást igénybe vev ő jogosult, - a szülői felügyeleti joggal rendelkez ő törvényes képvisel ő, - a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülő je, akinek családjában az egy fő re jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét (71.250,- Ft) - a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, - a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni. Kit részesítenek ingyenes ellátásban? A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. Milyen ellátást biztosítanak térítésmentesen? - a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást, - a népkonyhán történ ő étkeztetést, A szociális alapszolgáltatás megállapításánál kinek a jövedelmét veszik figyelembe? A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vev ő személy rendszeres havi jövedelmét, kiskorú igénybe vev ő esetén a családban egy fő re jutó rendszeres havi jövedelmet veszik figyelembe. 23
Hogyan állapítják meg a térítési díjat? A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelző rendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történ ő megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetében az intézményi térítési díjat az előz ő évben ténylegesen igénybe vett normatív állami hozzájárulással kell számítani. Mennyi lehet a személyi térítési díj? A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem - 30%-át étkeztetés, - 25%-át házi segítségnyújtás, - 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, - 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében. Mennyi lehet az intézményi ellátásért fizetend ő személyi térítési díj? A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének - 15%-át a nappali ellátást, - 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést, Hogyan állapítják meg a személyi térítési díjat tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén? Az intézményi ellátásért fizetend ő személyi térítési díj meghatározása során megállapítják az ellátást igénylő re vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének - 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést, 24
- 80%-át az egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyez ő összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentő s pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyez ő összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentő s pénzvagyonból kell fedezni. Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentő s pénzvagyonnal, - rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentő s ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyez ő összeg. Mi minősül jelentős pénzvagyonnak? Jelentő s pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerző dés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. Mit tekintünk jelentős ingatlanvagyonnak? Jelentő s ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat idő pontjában az ellátást igényl ő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az ő t illet ő hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni érték ű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőz ő 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét 25
meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. Ki fizeti meg a gyógyszerköltséget? Az ellátást igénybe vev ő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenő en az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott személy viseli. Milyen időszakokra állapítják meg a személyi térítési díjat? Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat - étkeztetés esetén ellátási napra, - házi segítségnyújtás esetén gondozási órára, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási napra, - támogató szolgáltatás esetén szolgálati órára és szállítási kilométerre, - nappali ellátás esetén ellátási napra, - bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási napra és hónapra vetítve határozzák meg. Bentlakásos intézményi ellátás esetén - a napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része, - a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától függetlenül. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vev ő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes kör ű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. 26