A Magyar Tolkien Társaság Alapszabálya

A Magyar Tolkien Társaság Alapszabálya A Magyar Tolkien Társaságot 2002. június 16-án Szegeden kulturális egyesületként alapították a J. R. R. Tolkien angol író és filológus munkásságát tisztelő, műveit szerető, és e művek szellemiségét magukénak érző magyar magánszemélyek. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A Társaság neve: a) Teljes név: Magyar Tolkien Társaság b) Rövidített név: MTT c) Hivatalos nemzetközi (angol) elnevezés: Hungarian Tolkien Society (2) A Társaság székhelye: 1203 Budapest, Török Flóris u. 19. (3) Honlapja: www.tolkien.hu (4) E-mail címe: info@tolkien.hu (5) A Társaság jelvénye: Fekete körbe illesztett fehér ellipszisben elhelyezkedő stilizált Tolkien-portré: (2) A Magyar Tolkien Társaság olyan társadalmi szervezet, melynek célja: a) J.R.R. Tolkien műveinek, az általa alkotott mitológiának magyarországi megismertetése, népszerűsítése, terjesztése; b) az ezen szövegekkel tudományos és nem tudományos formában való kritikai, elemző foglalkozás szervezése, koordinálása, azok tudományos és nem tudományos köztudatba való bevitele; c) J.R.R. Tolkien műveihez és mitológiájához kapcsolódó irodalmi, nyelvészeti, képzőművészeti és színpadi alkotások, adaptációk létrejöttének elősegítése, lehetőségek teremtése az alkotások szélesebb körű bemutatására; d) a természet szépségének és értékeinek megismerését, megőrzését, megmentését szolgáló tevékenységek támogatása; e) a Tolkien-művek értékeit a gyakorlatban is képviselni vágyó közösségek, közösségi tevékenységek létrehozásának és működésének segítése. (3) A Társaság tevékenységének alapjául szolgáló elvi megközelítést a Társaság Manifesztuma tartalmazza. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE (6) A Társaság hivatalos címere: Arany gyűrűbe foglalt, keresztbe helyezett barna pipa és kék toll, alatta félkörívben a Magyar Tolkien Társaság felirat: (7) A Társaság bélyegzője: Kör alakú, benne középen a Társaság jelvénye, körötte a Magyar Tolkien Társaság - Budapest felirat áll. (8) A Társaság az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései szerint létrehozott, a Fővárosi Bíróság által 10.166. sorszám alatt bejegyzett társadalmi szervezet, önálló jogi személy. (9) A Társaság az érvényes jogszabályok előírásai szerint közhasznú szervezetként működik (Fővárosi Bíróság 16.Pk.60.909/2002/1. számú végzése), ), és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. (10) A Társaság működése kiterjed Magyarország egész területére. A TÁRSASÁG CÉLKITŰZÉSEI 2. (1) A Társaság John Ronald Reuel Tolkient (1892-1973), a páratlan mítoszteremtő írót és kiemelkedő filológust tisztelő, műveit és az általa teremtett mitológiát szerető, az azokban megnyilvánuló örök emberi értékeket barátságot, szolidaritást, önzetlenséget, közösségért érzett felelősséget, az alkotó munka örömét és az érintetlen természet szépségének tiszteletét magukénak valló magánszemélyek önkéntes és autonóm közössége. 1 3. (1) A Társaság oktatási, ismeretterjesztő és szövegkritikaielemző céljai megvalósítása végett a következő tevékenységeket végzi: a) Kulturális rendezvényeket, ismeretterjesztő programokat és különböző oktatási formákat készít elő és bonyolít le, kiemelten: népszerűsítő előadások, felolvasások, vitaestek, kötetlen összejövetelek, tudományos konferenciák, szemináriumok, szabadegyetemek. b) Támogatja a Tolkien-művek tudományos és nem tudományos formában való kritikai, elemző kutatását saját kiadványaiban és honlapján való publikációs lehetőségek, kutatói műhelyek, valamint tanulmányi, illetve kutatói ösztöndíjak biztosításával. c) A Tolkien-művek mélyebb megismerése érdekében, illetve a tudományos és népszerűsítő tevékenység támogatására könyvtárat működtet, melyben gyűjti és egy helyen hozzáférhetővé teszi J. R. R. Tolkien saját angol nyelvű műveit és azok magyar fordításait, illetve az életműhöz kapcsolódó másodlagos magyar és angol forrásmunkákat. d) Lehetőségeihez mérten támogatja más szervezetek, intézmények vagy magánszemélyek által szervezett, a Társaság ismeretterjesztő és tudományos céljaival, a Társaság szellemiségével összhangban álló rendezvényeket. e) Minden lehetséges eszközzel elősegíti, hogy magyar nyelven minél nagyobb számban és megfelelő minőségben hozzáférhető legyen J. R. R. Tolkien összes műve, az ezekhez kapcsolódó másodlagos forrásmunkák és a tolkieni mitológiát feldolgozó adaptációk. Ennek érdekében intenzív kapcsolatot tart fenn a kiadókkal, írókkal, fordítókkal. f) Kapcsolatot tart fenn a hasonló tudományos és ismeretterjesztő célkitűzéseket követő külföldi szervezetekkel, intézményekkel, valamint az irodalmi örökséget kezelő jogi és magánszemélyekkel, illetve

tájékozódik az e körben született kutatási eredményekről. (2) A Társaság alkotó, művészeti céljainak megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket végzi: a) Pályázatok kiírásával elősegíti a tolkieni mitológiához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó amatőr és professzionális irodalmi, képzőművészeti és iparművészeti alkotások létrejöttét, és a legjobbaknak saját kiadványaiban, illetve honlapján, valamint általa szervezett kiállításokon és felolvasóesteken megjelenési lehetőséget biztosít. b) Saját szervezésű rendezvényeken lehetőséget biztosít a tolkieni mitológiához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó előadó-művészeti (ének, zene, tánc, dráma, film) adaptációk vagy önálló alkotások bemutatására. c) Lehetőségeihez mérten gondoskodik a Társaság keretei között működő alkotócsoportok műhelymunkájához szükséges feltételekről. d) Lehetőségeihez képest támogatja a kreatív művészeti tevékenységekhez szükséges készség- és képességfejlesztő formákat, ennek érdekében képzéseket és tehetséggondozó programokat szervez. (3) A Társaság természetjáró és természetvédelmi céljai megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket végzi: a) A természet megismerését, szépségének felfedezését szolgáló kirándulásokat, túrákat, tanulmányutakat szervez. b) A biológiai sokféleség és az életfeltételek, a természetes élőhelyek és a természeti táj, valamint a veszélyeztetett fajok és természeti objektumok védelme érdekében részt vesz más szervezetek akcióiban, programjaiban, és lehetőségeihez mérten maga is szervez hasonlókat. (4) A Társaság közösségi céljainak megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket végzi: a) Elősegíti, hogy a Társaság céljait, alapértékeit magukénak valló egyének között a közösségi együttműködést segítő személyes kapcsolatok alakuljanak ki. b) Szervezi a társasági tagok közösségeit építő tevékenységeket, amelyek által az egyének képességei, tudása és tapasztalatai fokozottan érvényesülhetnek a Társaság működése során, ők maguk pedig bekapcsolódhatnak a Társaság értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. c) Csoportos alkotó tevékenységeket támogat, melyek során a résztvevők megtanulják az együttműködés változatos formáit és szintjeit, és amelyek során olyan készségek fejlődhetnek, mint a másokra figyelés, saját célok alárendelése, erőviszonyok tapintatos képviselete, konszenzuskeresés. d) Biztosítja a közösségi cselekvés anyagi, szervezeti és módszertani alapjait. e) Gondoskodik a közösségi tevékenységformák működtetéséhez szükséges vezetők képzéséről. (5) A Társaság a fenti célok megvalósítása érdekében szervezi általános működését és minden szervezési tevékenységét. A tevékenységének átfogó kereteit a Társaság Középtávú működési stratégiájában foglaltak határozzák meg. (6) A Társaság az (1) (4) pontokban leírtak érdekében végzi közhasznú tevékenységét, mely a következő közfeladatokhoz kapcsolódik: a) Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése; (1991. évi XX. tv. 121. a)-b) ) A Társaság tevékenysége b) Kulturális szolgáltatás, előadó-művészeti szervezet, közművelődési tevékenység támogatása (2011. évi CLXXXIX. tv. 13. (1)/7, 23. (4)/16, 23. (5)/13). 4. (1) A tagok és nem tagok tájékoztatása és kapcsolattartása, a munka koordinálása érdekében elsősorban az internetet veszi igénybe, lehetőség szerint nyomtatott kiadványokat (hírlevél, időszakos folyóirat) is megjelentet. (2) A Társaság a saját tulajdonában lévő www.tolkien.hu internetcímen Tolkien.hu megnevezéssel a Társaság céljaival összhangban álló ismeretterjesztő-közösségi portált működtet. A portál szolgáltatásaival, üzemeltetésével kapcsolatos alapvető kérdésekben, illetve a technikai irányítást végző rendszergazda megbízásáról a Társaság Elnöksége dönt. A tartalomért felelős főszerkesztő megbízásáról a Tanács dönt az Elnökség előterjesztése vagy pályázat kiírása útján. (3) A Társaság tevékenységének bemutatása, illetve céljaihoz kapcsolódó tudományos, ismeretterjesztő és kreatív tevékenység publikációs fórumaként Lassi Laurië címmel rendszeresen megjelenő nyomtatott folyóiratot ad ki. A Tanács az Elnökség előterjesztése alapján, vagy pályázat kiírásával határozza meg a folyóirat mindenkori irányvonalát, megjelenésének gyakoriságát, bízza meg főszerkesztőjét. A felelős kiadó a Társaság Elnöksége. (4) A Társaság tájékoztatója az MTT Hírlevél, amely a társasági információcsere eszköze, és amelynek nyilvánossághoz történő eljuttatását a Társaság biztosítja. Megjelenhet nyomtatott vagy elektronikus formában is. A Társaság Elnöksége határozza meg az MTT Hírlevél mindenkori irányvonalát, megjelenésének gyakoriságát, bízza meg főszerkesztőjét. A felelős kiadó a Társaság Elnöksége. 5. (1) A Magyar Tolkien Társaság céljainak elérése érdekében különböző rendezvényeket szervez, illetve célzott projekteket indít. Ezen rendezvények és projektek szervezését önálló szervezői csoportok végzik, melyek elsősorban a Társaság tagjaiból állnak, de a szervezőmunkában való részvételből nincsenek kizárva a Társaság célkitűzéseivel egyetértő, tagsággal nem rendelkező szimpatizánsok sem. (2) A Társaság működését elsősorban tagjainak szolidaritáson alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a Társaság javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységre alapozza. (3) A Társaság alapszabály szerinti céljait szolgáló munkavégzés közérdekű önkéntes tevékenységnek minősül. 6. (1) A Társaság céljainak megvalósulását szolgáló, működését támogató kiemelkedő tudományos, művészeti, ismeretterjesztő, oktatási, vezetői tevékenységért, a Társasági közösség fejlődését segítő munkáért annak erkölcsi, anyagi elismerésére a Közgyűlés alapítványokat, díjakat, elismerő címeket alapíthat. (2) A Társaság Elnöksége jutalmakat és elismerő oklevelet adhat, és kezdeményezheti tagjainak magasabb kitüntetésekre, díjakra, elismerésekre való előterjesztését. (3) A Társaság kiemelkedő anyagi támogatóit a Társaság Elnöksége ezt kifejező kitüntető cím használatára hatalmazhatja fel. (4) A Társaság az alapszabályában rögzített célok érdekében különösen kiemelkedő tevékenységet végző, a Társaság tevékenységéhez kötődő személynek Tiszteletbeli Elnök címet adományozhat. 2

7. (1) A Társaság jelen Alapszabály szerinti tevékenysége és gazdálkodása legfontosabb adatainak, az általa végzett szolgáltatások igénybevételi módjának, a Közgyűlés, a Tanács és az Elnökség határozatainak és elért eredményeinek nyilvánosságát egyrészt a www.tolkien.hu weboldalon való közzététel, másrészt a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő iratbetekintési és felvilágosítás-adási jog megteremtésével biztosítja. (2) A Társaság mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. (3) A Társaság pártpolitikai tevékenységet nem végez, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és más közvetlen vagy közvetett politikai tevékenységet sem folytat. Szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és politikai szervezetektől anyagi támogatást nem fogad el. (4) A Társaság szolgáltatásaiból - tevékenységeinek közhasznú jellegéből fakadóan - nemcsak a tagjai, hanem bárki más is részesülhet. (5) A Társaság működése felett az Ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. A TÁRSASÁG TAGSÁGA 8. (1) A Társaságnak rendes, pártoló, támogató és tiszteletbeli tagjai lehetnek. A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, az alatt csupán a Társaság rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli, támogatói, illetve a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a tiszteletbeli tag, támogató tag, illetve pártoló tag kifejezést. (2) A Társaság rendes tagja lehet az a természetes személy, aki a Társaság alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el, és kötelezettséget vállal a társasági célok megvalósítása érdekében történő személyes közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére. (3) A rendes tagsági jogviszony a két rendes tag ajánlásával ellátott belépési nyilatkozatnak a Társaság tisztségviselőjéhez való eljuttatásával és az első tagdíjnak a Társaság bankszámlájára vagy a Társaság házipénztárába való befizetésével jön létre. (4) A Társaság pártoló tagja lehet az a természetes személy, aki a Társaság alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét elfogadja, és a Társaság működését lehetőségeihez mérten személyes közreműködésével, szakmai munkájával vagy erkölcsi támogatásával segíti, és az évi 1000 (egyezer) forintos regisztrációs tagdíjat befizeti. A pártoló tagság mindig az adott naptári évre szól. (5) A pártoló tagsági jogviszony a belépési nyilatkozatnak a Társaság tisztségviselőjéhez való eljuttatásával, és a regisztrációs tagdíj befizetésével jön létre. (6) A Társaság támogató tagja lehet az a természetes személy, aki a Társaság alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét elfogadja, és a Társaság működését egyszeri vagy rendszeres anyagi támogatásával segíti. (7) A támogató tagsági jogviszony a belépési nyilatkozatnak a Társaság tisztségviselőjéhez való eljuttatásával, és az előírt minimális támogatás befizetésével jön létre. (8) Amennyiben egy támogató tag egy összegben az adott éves tagdíj 12-szeresét megfizeti, örökös támogató taggá válik, és minden további tagdíjfizetési kötelezettség alól mentesül. A Társaság tagsága (9) Az Elnökség konszenzusos határozatával tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. (10) A Társaság a rendes, pártoló, támogató és tiszteletbeli tagjairól hivatalos nyilvántartást vezet az adatvédelmi szabályoknak megfelelően. (11) A tagok a Társaság tartozásaiért nem felelnek. (12) A tagság át nem ruházható, jogutódokra, örökösökre át nem száll, és a tagsággal együtt járó jogok gyakorlása másnak át nem engedhető. 9. (1) A társasági tagság megszűnik: a) kilépéssel, b) törléssel, c) kizárással, d) a tiszteletbeli tag esetén a cím megvonásával, e) a Társaság megszűnésével, f) a tag halálával. (2) Kilépési szándékát a tag írásban köteles bejelenteni az Elnökségnek. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időponttól hatályos. (3) A Társaság hivatalos tagnyilvántartását vezető Titkárnak kell meggyőződni hitelt érdemlően a tag haláláról, mielőtt törli a tagok sorából. (4) A Közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja a Társaságnak azt a rendes, pártoló vagy támogató tagját, aki valamely, a társasági tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; illetőleg ha a Társaság céljával, szellemiségével vagy alapszabályával össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. (5) A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag a Társaság céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy alapszabályával össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. (6) A (4) és (5) bekezdésekben megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról, illetve a tiszteletbeli tagsági cím megvonásáról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. A kizárást kimondó határozat ellen a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni. (7) A tagság felfüggesztődik, ha a rendes tag negyedéves tagdíjfizetési kötelezettségének több mint 12 napja nem tesz eleget. A felfüggesztés időtartama alatt a tag a tagsággal járó kedvezményeket nem veheti igénybe, és a Közgyűlésben szavazati jogát nem gyakorolhatja. A felfüggesztés tényét a tagnyilvántartásban rögzíteni kell, és arról a tagdíjhátralék mértékével együtt az érintett tagot írásban tájékoztatni kell. Ha a tagdíjhátralék tényét a tag vitatja, és a korábbi befizetést igazolja, vagy ha a nem vitatott tagdíjhátralékot a Társaság bankszámlájára vagy a Társaság házipénztárába befizeti, a felfüggesztés azonnal megszűnik. (8) Az a rendes vagy támogatói tag, aki a tagsági vagy regisztrációs díjával 1 évnél további hátralékban van, és azt írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, a tagok sorából törölhető az Elnökség döntése alapján. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezésnek van helye a Társaság Elnökségéhez. Az Elnökség a soron következő ülésén dönt a fellebbezésről. A tag a törlő határozatot bíróság előtt megtámadhatja. Az ily módon törölt tag újra kérheti felvételét, és az újrafelvételkor semmilyen hátrány nem érheti. (9) A pártoló tagok tagsági viszonya a naptári év végén automatikusan megszűnik. A megszűnt pártoló tagság 3

bármikor újra kezdeményezhető a 8. (4) bekezdésében meghatározottak szerint. (10) Az a rendes tag, aki három egymást követő Közgyűlésen nem vesz részt, annak tagsága automatikusan támogató tagságra változik. Ezen szempontból az egy napra összehívott Közgyűlések egy Közgyűlésnek számítanak. Az ilyen módon átsorolt tag bármikor újra kérheti rendes tagként való felvételét, és az újrafelvételkor semmilyen hátrány nem érheti. TAGSÁGI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 10. (1) A Társaság rendes tagja jogosult: a) részt venni a Társaság tevékenységében, rendezvényein; b) kezdeményezni egyes kérdések megvitatását; c) a Közgyűlésen személyesen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye; d) az Elnökség ülésein megfigyelőként (hozzászólási és szavazati jog nélkül) részt venni; e) igénybe venni a Társaság szolgáltatásait, részt venni rendezvényein, élni a tagságot megillető teljes körű kedvezményekkel; f) betekinteni a Társaság valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és a Társaság gazdasági érdekeit nem sérti; g) rendszeresen megkapni a Társaság tagjait megillető információkat; h) a Társaság vezető tisztségeire választhat és választható; i) megbízható a Társaság szervezői csoportjainak vezetésével. (2) A Társaság rendes tagja köteles: a) a Társaság Alapszabályát (belső szabályzatait), valamint a Társaság szervei által hozott határozatokat megtartani; b) a Társaság célját, szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani; c) tevékenyen közreműködni a Társaság céljainak megvalósításában, és a Közgyűlés által meghatározott programok, tevékenységek végrehajtása során; d) a Társaság Közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni; e) a Közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat a negyedévek végéig befizetni; f) a Közgyűléseken megjelenni és azokon részt venni. 11. (1) A Társaság pártoló tagja jogosult: a) részt venni a Társaság tevékenységében, rendezvényein; b) kezdeményezni egyes kérdések megvitatását; c) a Közgyűlésen felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni; d) igénybe venni a Társaság szolgáltatásait, részt venni rendezvényein, élni a pártoló tagságot megillető korlátozott kedvezményekkel; e) betekinteni a Társaság valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és a Társaság gazdasági érdekeit nem sérti; f) megbízható a Társaság szervezői csoportjainak vezetésével. (2) A Társaság pártoló tagja köteles: a) a Társaság Alapszabályát (belső szabályzatait), valamint a Társaság szervei által hozott határozatokat megtartani; b) a Társaság célját, szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani; c) az alapszabályban rögzített éves regisztrációs tagdíjat év végéig megfizetni. Tagsági jogok és kötelezettségek 12. (1) A Társaság támogató tagja jogosult: a) részt venni a Társaság tevékenységében, rendezvényein; b) kezdeményezni egyes kérdések megvitatását; c) a Közgyűlésen felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni; d) igénybe venni a Társaság szolgáltatásait, részt venni rendezvényein, élni a tagságot megillető teljes körű kedvezményekkel; e) betekinteni a Társaság valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és a Társaság gazdasági érdekeit nem sérti; f) megbízható a Társaság szervezői csoportjainak vezetésével. (2) A Társaság támogató tagja köteles: a) a Társaság Alapszabályát (belső szabályzatait), valamint a Társaság szervei által hozott határozatokat megtartani; b) a Társaság célját, szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani; c) legalább a Közgyűlés által meghatározott éves tagdíjnak megfelelő támogatást évente megfizetni, vagy egy összegben az adott éves tagdíj 12-szeresét megfizetni (örökös támogató tag). 13. (1) A Társaság tiszteletbeli tagja jogosult: a) részt venni a Társaság tevékenységében, rendezvényein; b) kezdeményezni egyes kérdések megvitatását; c) a Közgyűlésen felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni; d) igénybe venni a Társaság szolgáltatásait, részt venni rendezvényein, élni a tagságot megillető teljes körű kedvezményekkel; e) betekinteni a Társaság valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és a Társaság gazdasági érdekeit nem sérti; f) megbízható a Társaság szervezői csoportjainak vezetésével. (2) A Társaság tiszteletbeli tagja köteles: a) a Társaság Alapszabályát (belső szabályzatait), valamint a Társaság szervei által hozott határozatokat megtartani; b) a Társaság célját, szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani. 14. (1) A Társaság pártoló, támogató és tiszteletbeli tagjai a Közgyűlésben szavazati joggal nem rendelkeznek, és tisztségviselőnek nem választhatók (kivéve a Főtitkár, Titkár és Gazdasági Vezető funkciókat). A TÁRSASÁG SZERVEZETE 15. (1) A Társaság legfőbb szerve a Közgyűlés (16. ), amely a tagok összessége. A Társaság folyamatos működéséhez, fő tevékenységéhez kapcsolódó alapvető döntéseket a Tanács hozza meg (20. ). A Társaság ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat a Társaság ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (22. ) irányítja és látja el. A Társaság vezető tisztségviselői: az Elnökség tagjai, a Tanács vezetője és tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság (25. ) elnöke és tagjai, a Társaság Főtitkára, Titkárai (23. ) és Gazdasági Vezetője (24. ). (2) A Társaság vezető tisztségviselője, illetőleg a Társaság képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki alapesetben a 4

Társaság rendes tagja, nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt, és nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt. A Tanács tagjai esetében elegendő a pártoló vagy támogatói tagság is. Elnök, Alelnök, Társelnök és Gazdasági Vezető csak 18 év feletti személy lehet. (3) A Főtitkár, a Titkár és a Gazdasági Vezető tisztséget betöltheti olyan személy is, aki nem rendes tagja a Társaságnak, amennyiben a rendes tagok között nincs alkalmas, vállalkozó személy e feladatok ellátására. (4) A vezető tisztségviselők újraválaszthatók. (5) A vezető tisztségviselők a Társaság vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. (6) Megszűnik a tisztségviselői megbízás: a) a megbízás időtartamának lejártával; b) visszahívással; c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével; d) a megválasztás feltételének megszűnésével; e) lemondással; f) elhalálozással. (7) A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. (8) A vezető tisztségviselő jogviszonyára a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474 483..) az irányadóak. (9) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társaságot előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (10) A Közgyűlés által választott vezető tisztségviselő megbízásának megszűnése esetén a soron következő rendes Közgyűlésen kell új tisztségviselőt választani, kivéve, ha a megbízás megszűnése miatt az Alapszabályban rögzített feladatok ellátása akadályokba ütközik. Ez utóbbi esetben rendkívüli Közgyűlést kell összehívni. (11) A Társaság tisztségviselőit lehetőség szerint egyszerre, egységesen 3 éves időtartamra választják. A vezető tisztségviselők 3 éves megbízatásának letelte előtt, időközben megválasztott új tisztségviselők megbízása a már hivatalban lévő tisztségviselők mandátumával egyező időpontig szól. A KÖZGYŰLÉS 16. (1) A Társaság legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnökség a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban kéri. (2) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása; b) a Társaság Manifesztumának elfogadása illetve módosítása; c) az Alapszabály egyes rendelkezéseire vonatkozó, részletes szabályokat tartalmazó egyedi szabályzatok megállapítása, illetve módosítása, kivéve a Társaság A Közgyűlés gazdálkodásának, pénzkezelésének és az elszámolások rendjének részleteit szabályozó Pénzügyi Szabályzat; d) a Középtávú (3 éves) működési stratégia elfogadása vagy módosítása az Elnökség előterjesztése alapján; e) döntés a Társaság Éves rendezvény- és projekttervéről az Elnökség előterjesztése alapján; f) döntés a Társaság éves általános költségvetéséről, benne a tagdíj mértékének meghatározásáról az Elnökség előterjesztése alapján; g) az Elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentés elfogadása; h) az Elnökség vagy a Tanács bármely határozatának felülvizsgálata, hatályon kívül helyezése; i) a Társaság más egyesülettel történő egyesülésének, vagy a Társaság feloszlásának kimondása; j) a Társaság tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása; k) az Elnökség tagjainak, vagyis az Elnök és két Alelnök, vagy a három Társelnök megválasztása; l) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása; m) a Tanácsvezető megválasztása; n) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak, illetve a Tanácsvezetőnek a visszahívása; o) az Elnökség egy ideiglenes tagja kooptálásának jóváhagyása az Elnökség előterjesztése alapján; p) az elnökségi működési mód módosítása az Elnökség előterjesztése alapján; q) a Tiszteletbeli Elnök cím adományozása és visszavonása. (3) A Közgyűlést az Elnökség, illetve a nevében eljáró Főtitkár készíti elő, és hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó megismételt Közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. (4) A Közgyűlés ülései általában nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Zárt ülés elrendelését kérheti az, aki az adott ügyben személyesen érintett és a nyilvános tárgyalás a személyéhez fűződő jogait sértené. Zárt ülés elrendeléséről a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. (5) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a plusz egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. (6) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a (2)/a), (2)/h) és (2)/n) pontokban meghatározott hatásköröket, amelyek esetén a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább kétharmadának) igenlő szavazata szükséges. (7) A Társaság más Egyesülettel történő egyesülésének, vagy feloszlásának kimondásához (2)/i) pont a szavazati joggal rendelkező tagok összessége kétharmadának szavazata szükséges. (8) A (2)/d) pontban meghatározott Középtávú működési stratégia elfogadását az Elnökség megválasztását követően kell lebonyolítani. A későbbiekben ennek módosítása az Elnökség előterjesztése alapján történhet. A Középtávú működési stratégia elfogadása, vagy módosítása az Elnökség kérése alapján bizalmi szavazásként is lebonyolítható. Ilyen esetben az elutasítása egyben az elnökségi megbízatás azonnali, rendkívüli megszűnését is eredményezi. (9) Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. 5

(10) A Közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. (11) A levezető elnök vagy elnökök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. (12) A Közgyűlés a személyi döntések (2)/j), (2)/k), (2)/l), (2)/m), (2)/n), (2)/l) és (2)/o) pontok kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. (13) Az Alapszabály egyes rendelkezéseire vonatkozó, részletes szabályokat tartalmazó egyedi szabályzatokat (2)/c) pont kivételes esetben a Tanács és az Elnökség együttes döntésével ideiglenesen elfogadhatja vagy módosíthatja. Az ideiglenes szabályzatokat a soron következő Közgyűlés elé kell terjeszteni jóváhagyásra, de ezen jóváhagyás nélkül a következő Közgyűlés időpontjában hatályukat veszítik. Amennyiben egy szabályzatot, vagy annak módosítását a Közgyűlés nem hagyja jóvá, akkor azt a továbbiakban ideiglenes intézkedésként sem lehet bevezetni. (14) A személyi döntések esetében bármely tag a tagsági formától függetlenül jelölési joggal rendelkezik, és jelöltté akkor válik valaki, ha a jelölést elfogadja. Ez nem vonatkozik az Elnökség tagjaira, akik esetén nem jelölés és elfogadás, hanem a 3 tagú jelölt-csoportok jelentkezése alapján történik a jelöltállítás. (15) Az Elnökség megválasztása (2)/k) pont során a Közgyűlés a jelentkezés alapján felállt jelölt-csoportok közül választva az Elnökség három tagjának személyéről együttesen dönt. (16) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt (amennyiben rendelkezik szavazati joggal), titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Közgyűlés levezető elnöke csak szavazategyenlőség esetén szavaz. (17) A Közgyűlés minden lényeges döntését jegyzőkönyvben köteles rögzíteni. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag és az Elnökség valamely tagja írják alá. (18) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. A Főtitkár köteles a Közgyűlés határozatait a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. SZERVEZŐI CSOPORTOK 17. (1) A szervezői csoportok tevékenységüket autonóm módon, a Társaság Alapszabályában és más szabályzataiban, illetve a Középtávú működési stratégiában foglaltaknak megfelelően végzik a megbízott vezetők és főszervezők irányításával. (2) A szervezői csoportok a vezetői és döntéshozói hierarchiát maguk alakíthatják ki a következő általános alapelvek figyelembe vételével: a) A szervezői csoportnak mindig van egy egyszemélyi felelős vezetője: a vezető szervező vagy projektvezető. b) A szervezői csoport vezetőjének szükséges esetben van egy helyettese, aki a vezető mellett kiemelt döntéshozói felelősséget visel, és akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti a vezetőt. c) A szervezői csoport tagjai a felelős szervezők, akik egyetemleges felelősséget vállalnak az adott feladat elvégzéséért, amelynek érdekében önkéntes munkavállalásról szóló szerződést kötnek a Társasággal. Szervezői csoportok d) A főszervezők azok, akik több felelős szervező munkáját koordinálják és a szervezés vezetője mellett egyéni vagy kollektív döntéshozó jogköröket kaphatnak a belső hierarchiában. A vezető és helyettese mindig főszervezőnek számít. e) A vezetők, a főszervezők és a felelős szervezők mellett segítők és tanácsadók is részt vehetnek a szervezőmunkában, de ők nem részesülnek a szervezői státusszal járó jogokban és felelősségekben. (3) A szervezői csoportok tagjaival és vezetőivel kapcsolatos előzetes feltételeket úgy kell kialakítani, hogy azok egyrészt garantálják felelős posztokon a megfelelő szervezési képesség és tapasztalat meglétét, de egyben biztosítsák a szervezői és vezetői kör folyamatos bővítését, az utánpótlás építését. 18. (1) A szervezői csoportok a vezetők és a főszervezők megbízásával jönnek létre. A csoport céljául kitűzött rendezvény vagy projekt szervezőmunkájának befejeztével a szervezői csoport megszűnik, a vezetők és a főszervezők megbízatása lejár. (2) A csoportok működésének hatóköréről és időtartamáról a vezetők és a főszervezők megbízásával együtt kell dönteni. (3) A szervezői csoportok vezetőit és főszervezőit a Tanács bízza meg meghatározott, maximum 1 éves időtartamra, egyben tanácstaggá választja a vezetőt vagy vezető-helyettest a szervezői csoport javaslata alapján, kivéve, ha a szervező csapat a pályázatában egyértelműen nyilatkozik arról, hogy nem kívánja magát a Tanácsban képviseltetni. A vezetők és főszervezők személye, feladatköre csak a Tanács jóváhagyásával módosítható. A felelős szervezői kör összetétele a Tanács jóváhagyása nélkül is módosítható az eredeti pályázat feltételeinek figyelembe vételével. (4) Alapesetben vezetői megbízást csak olyan személy kaphat, aki legkésőbb a megbízás kezdetekor a Társaság hivatalos tagja bármely tagsági formában. Vezetői megbízás adható tagsággal nem rendelkező személynek is, de ebben az esetben olyan helyettes vezetőt is meg kell bízni, aki a Társaság tagja. (5) A vezetők az adott rendezvényhez vagy projekthez kapcsolódóan képviseleti és aláírási joggal rendelkeznek a Társaság nevében. Amennyiben a vezető nem tagja a Társaságnak, a képviseleti és aláírási jogkört a helyettes vezető gyakorolja. (6) Amennyiben a vezető tagsági jogviszonya a szervezői megbízás ideje alatt hivatalosan megszűnik (a felfüggesztés esetét nem számítva), az vezetői megbízásának azonnali hatályú visszavonását, és tanácsbeli tagságának megszűnését eredményezi. Ez esetben, illetve a vezető lemondásának esetében a Tanács kötelezettsége soron kívül új vezetői megbízást adni, lehetőség szerint a szervezői csoport tagjai közül valakinek. (7) A szervezői csoport az éppen aktuálisan futó rendezvény vagy projekt előkészítéséről, szervezéséről és lebonyolításáról köteles rövid tájékoztatásokat adni az Elnökségnek és a Tanácsnak a Rendezvény és Projekt Értékelési Szabályzatban meghatározott módon. (8) A szervezői csoport vezetőjének, illetve a tanácsbeli képviselőjének a rendezvény befejezése után, illetve a projekt időtartamának lejártát követően pénzügyi elszámolást kell készíteni az Elnökség számára a Pénzügyi Szabályzatnak megfelelően, illetve tartalmi beszámolót kell készítenie a Tanács számára a Rendezvény és projekt értékelési szabályzatban meghatározott feltételek szerint. Az elszámolás elfogadásáról az Elnökség, a beszámoló elfogadásáról a Tanács dönt. 6

19. (1) Szervezői csoportokat a Közgyűlés által az Elnökség előterjesztése alapján elfogadott Éves rendezvény- és projekttervben meghatározottak szerint lehet indítani, a vezetői megbízásokat kiadni. (2) Alapértelmezetten a megbízást előzetes pályáztatás eredményeként kell kiadni, azonban előzetes érdeklődés hiányában, vagy a feladat sürgető volta miatt az Elnökség javaslatára a Tanács kétharmados minősített többséggel pályázat nélkül is megbízást adhat a szervezői csoportok vezetőinek és főszervezőinek. Az ilyen formában történő megbízásnak is előfeltétele, hogy az elnökség és a leendő szervezői csapat a normál pályázathoz hasonló tartalmú dokumentációt terjesszen elő. Ennek elfogadásáról a normál pályázathoz hasonlóan kell dönteni. (3) A pályázati felhívásban kell rendelkezni a pályázat tartalmi és formai feltételeiről. A beadott pályázatoknak legalább a következőket mindig tartalmazniuk kell: a vezető és a főszervezők nevét, korábbi szervezői tapasztalataikat, vezetők és a főszervezők közötti munkamegosztást, a vezetői és döntéshozatali hierarchiát, a tanácsbeli képviselő nevét illetve az adott rendezvény vagy projekt tartalmi koncepcióját. A pályázati feltételekről az Elnökség előterjesztése alapján a Tanács dönt. A pályázati felhívásban a minimálisan szükséges mértékben lehet feltételeket előírni a vezető és a főszervezők előzetes tapasztalatáról, a szervezési koncepció tartalmi elemeiről, a pályázat beadásának módjáról és határidejéről, és az elbírálás szempontjairól. (4) Különösen indokolt esetben az Elnökség, illetve a Tanács bármely tagjának előterjesztése alapján, az Elnökség és a Tanács kétharmados minősített többségének együttes döntésével az Éves rendezvény- és projekttervben meghatározottakon kívül is születhet döntés szervezői csoportok felállításáról, vezető szervezők megbízásáról. Az így felállított szervezői csoportokra azonos működési szabályok érvényesek, mint az Éves rendezvény- és projektterv alapján felállítottakra, kivéve, hogy vezetőik ideiglenesen válnak a Tanács teljes jogú tagjává. Ha az adott rendezvény vagy projekt a soron következő Közgyűlés döntése alapján nem kerül bele az Éves rendezvény- és projekttervbe, akkor a vezető tanácsbeli tagsága megszűnik, viszont a Tanács üléseire a rendezvény vagy projekt lezárásig ebben az esetben is, de a Tanácsba választásuktól számított maximum egy évig állandó meghívottak lesznek teljes körű tanácskozási joggal, beleértve a zárt üléseket is. (5) Amennyiben egy nagyobb jelentőségű, vagy különleges előkészítést igénylő projekt vagy rendezvény esetében a szervezőmunkát már azelőtt el kell kezdeni, hogy a pályázat kiírásának, beadásának vagy elbírálásának a feltételei meglennének, az elnökség jogosult a pályázati procedúrát megelőzően előkészítő projektet indítani a Tanács véleményének kikérése mellett. Az előkészítő projektek vezetőjét és a főszervezőket az elnökség bízza meg. Az előkészítő projekt vezetője csak tanácskozási joggal vehet részt a Tanács ülésein, a projekt időtartama, illetve a végleges megbízásra vonatkozó pályázati eljárás, vagy pályázat nélküli megbízás tárgyalása során. Az előkészítő projekt szervezői csoportja minden más tekintetben a Tanácsi megbízással létrejött csoportokhoz hasonlóan működik. (6) Ha egy rendezvényt, programot vagy projektet nem egyedül az MTT szervez, hanem a munkában más szervezetek is közreműködnek, akkor a vezetői megbízás és a szervezői csoport működési rendje, gazdálkodása, illetve a szervezői és tagi kedvezmények rendszere eltérhet a jelen Alapszabályban meghatározottaktól. Ilyen esetekben a megbízás szabályairól, a szervező munka kereteiről, a kedvezmények rendszeréről az együttműködés formájáról a Tanács 2/3-ának és az Elnökségnek együttes döntéssel kell határozni. A határozatban mindig az általános szabályoktól való eltérést kell rögzíteni, minden más kérdésben a leírt szabályok érvényesek. A TANÁCS 20. A Tanács (1) A Társaság céljainak elérését biztosító tevékenységének vezető szerve a Tanács, amelynek tagjai a Társaság szervezői csoportjait képviselő vezetők vagy vezető-helyettesek, kivéve azon szervezői csoportok vezetőit vagy vezető-helyetteseit, akik saját döntésük alapján nem kívánnak a Tanács munkájában részt venni. Tanácstag csak olyan vezető vagy vezető-helyettes lehet, aki a Társaság hivatalos tagja bármely tagsági formában. A Tanács tagja a Közgyűlés által megválasztott Tanácsvezető is. (2) Egy személy egy időben több szervezői csoportot is képviselhet mint vezető vagy vezető-helyettes, de a Tanácsban minden tag egy szavazattal rendelkezik, függetlenül az általa képviselt szervezői csoportok számától. (3) A szervezői csoport képviselőjének tagsága a Tanácsban a szervezői csoport megbízásának kezdetétől a következő hasonló rendezvény vagy projekt vezetője megbízásának kezdetéig, de legfeljebb egy évig tart. (4) A 18. /(8) bekezdésében meghatározott elszámolási vagy beszámolási kötelezettség elmulasztása esetén, illetve abban az esetben ha az elszámolást az Elnökség, vagy a beszámolót a Tanács nem fogadja el a tanácstagság a (3) pontban meghatározottnál hamarabb is megszűnhet. (5) Amennyiben a Tanács valamely tagja tagságának lejárta előtt újabb szervezői csoport képviseletére kap megbízást, akkor tanácsbeli tagságának időtartama korlátlan alkalommal meghosszabbítható. A tanácstagságot mindig a leghosszabb tanácsbeli tagsággal járó vezetői megbízás alapján kell számítani. (6) A Tanács tagságának változásakor a régi Tanácstag megbízása a megbízásról szóló Tanácsülés lezárásakor ér véget, és ekkor kezdődik az új Tanácstag megbízása. A két Tanácsülés között hozott ideiglenes döntés alapján kapott Tanácsbeli tisztség a következő Tanácsülésen a megerősítő szavazás után azonnal életbe lép. (7) A rendezvény vagy projekt szervezőmunkájának befejezése előtt a szervezői csoport javaslatára, a Tanács egyedi döntésével változhat a szervezői csoportot képviselő tanácstag személye. Az újonnan javasolt tanácstagra is az (1) pontban leírt feltételek vonatkoznak. Ilyen esetben a korábbi vezető tanácsbéli tagsága megszűnik, kivéve, ha más szervezői csoport képviseletében korábban már jogosulttá vált a tanácsi tagságra. (8) A tanácstag tagságáról egyoldalú jognyilatkozattal lemondhat, ha a rendezvény illetve projekt szervezőmunkája befejeződött, és a 18. /(8) pontjában meghatározott elszámolási és beszámolási kötelezettség már teljesült. (9) A Tolkien.hu és a Lassi Laurië felelős szerkesztősége olyan szervezői csoportot vagy csoportokat alkotnak, amelyeknek folyamatos működtetéséről és vezetőik megbízásáról a Tanácsnak az Elnökség előterjesztése vagy pályázat kiírása útján folyamatosan gondoskodnia kell. (10) Tanácsvezetőnek csak olyan személy választható, aki Társaság rendes tagja és a megválasztást megelőző 3 évben a Társaság valamely projektjének vagy rendezvényének projektvezetője, illetve vezető szervezője volt. 21. (1) A Tanács szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést. Az ülések a Társaság tagjai számára alapértelmezetten nyilvánosak. Kivételes esetben, amennyiben a nyilvános ülés a Társaság egészének, vagy valamely tagjának, illetve más személynek vagy szervezetnek jogos érdekét veszélyezteti, zárt ülés rendelhető el. A Tanács zárt ülés elrendeléséről a jelenlévő tagok minősített (legalább kétharmados) szótöbbségével határozhat. A zárt ülésen 7

született határozatok szövege a Társaság tagjai számára ez esetben is nyilvánosak. (2) A Tanács ülését az Elnökség hívja össze a Tanács valamennyi tagjának előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak és a meghívottaknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 10 naptári nappal személyre szóló formában meg kell küldeni az időpont, a helyszín és a tervezett napirendi pontok pontos megjelölésével. A Tanács ülését a tagok legalább egyharmadának írásbeli kérésére a Tanácsvezető is összehívhatja. (3) A Tanács határozatképes, ha a tagok több mint 50 %-a jelen van. A Tanács üléseit a Tanácsvezető vezeti; távollétében, vagy ha ezen jogáról lemond, a Tanács tagjai önmaguk közül levezető elnököt választanak az adott ülés időtartamára. A Tanács ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. (4) A Tanács üléseire az Elnökség tagjai, valamint a Főtitkár, a Titkárok és a Gazdasági Vezető állandó meghívottak teljes körű tanácskozási joggal, beleértve a zárt üléseket is. A Tanács üléseire a Felügyelő Bizottság tagjait is meg kell hívni, akik a mind a nyílt, mind a zárt üléseken korlátozás nélkül részt vehetnek, és felügyeleti, ellenőrzési jogkörükben eljárva kaphatnak szót. (5) A Tiszteletbeli Elnök cím birtokosa, amennyiben ezt igényli, tanácskozási joggal részt vehet a Tanács munkájában. (6) A Tanács hatáskörébe tartozik: a) szervezői pályázatok kiírásának jóváhagyása; b) döntés a rendezvények és projektek indításáról, vagyis a szervezői csoportok vezetőinek és főszervezőinek a megbízásáról, egyben a vezetők megbízásával a Tanács tagjainak megválasztásáról; c) döntés a szervezői csoportok vezetőinek és a főszervezőknek adott megbízás visszavonásáról; d) rendkívüli esetben az Alapszabályon kívüli egyéb szabályzatok elfogadása és módosítása az Elnökséggel egyetértésben; e) az egyes rendezvények, projektek általános koncepciójának jóváhagyása az Elnökség vétójogának figyelembevételével; f) az egyes rendezvényeknél, projektekben a vezetők és a főszervezők közötti munkamegosztás, a vezetői és döntéshozatali hierarchia jóváhagyása; g) a konszenzus híján hozott ideiglenes elnökségi döntések megerősítése; h) a Közgyűlés összehívásának kezdeményezése az Elnökségnél; i) döntés a Tanács hatáskörébe tartozó díjak és elismerések odaítéléséről. (7) A Tanács a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait alapesetben nyílt szavazással hozza, de személyi döntések esetén bármely tag kérésére titkos szavazást kell elrendelni. A döntéseket a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a (6)/c) és 16. /(2)/c) pontokban meghatározott hatásköröket, amelyek esetén a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább kétharmadának) igenlő szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. (8) A Tanács Alapszabályban meghatározott jogköreit rendkívüli esetekre, maximum egy év időtartamra a Tanács egy tagjára, a Tanácsvezetőre és az Elnökségre ruházhatja, úgy, hogy e három szereplő egyetértésére van szükség a döntés meghozatalához. Ezen átruházott jogkörben született döntéseket a soron következő ülésén a Tanácsnak meg kell erősíteni, és utólagos megerősítés híján a döntés végrehajtása a következő ülés után már nem folytatható. (9) A Tanács minden lényeges döntését jegyzőkönyvben köteles rögzíteni. A jegyzőkönyvet a Tanács mindenkori levezető elnöke és az Elnökség egy tagja hitelesíti. (10) A Főtitkár köteles a Tanács által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve Az Elnökség oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Tanács döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, és nyílt szavazás esetén a személye is megállapítható. (11) A Tanács ülései alapértelmezetten személyes megjelenést igényelnek. Rendkívüli, sürgős esetben a Tanácsvezető jogosult ún. online ülés összehívására, amennyiben a következő technikai feltételek korlátozás nélkül biztosíthatók minden résztvevő számára: a) Döntések előtti, valós idejű vita; b) a vita rendjének, a hozzászólások sorrendjének szabályozhatósága a levezető elnök által; c) nyílt és titkos szavazások megvalósíthatósága; d) a teljes ülés jegyzőkönyvezése; e) megbízható, stabil, manipulációt kizáró működési környezet. (12) Az online ülés összehívását a hagyományos üléshez hasonló módon, előzetes meghívóval, az ülés előtt legalább 3 nappal lehet kezdeményezni. Az online ülés csak akkor határozatképes, ha azon az Elnökség és a Felügyelő Bizottság legalább egy-egy tagja részt vesz, és az ülés kezdetén a Tanács összes tagjának legalább kétharmada jóváhagyja az ülés ilyen formában történő lefolytatását. (13) Amennyiben egy döntés során a 26 (1) pontja alapján a Tanácsnak kevesebb, mint öt tagja nem érintett egy adott rendezvényre vagy projektre vonatkozó vezetői és főszervezői megbízások kiadásában, akkor az adott pályázatról vagy projektről szóló döntés meghozatalakor egy a Tanács által megbízott Bizottság készíti elő a döntést. A Bizottság által kidolgozott javaslat elfogadásáról részletes vita, illetve szövegmódosítási lehetőség nélkül hoz döntést a Tanács. AZ ELNÖKSÉG 22. (1) A Társaság általános ügyintéző, képviseleti valamint stratégiai tervező és koordináló szerve a 3 tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 év időtartamra választja. (2) Az Elnökség két különböző működési módban működhet. Az elnöki működésben tagjai egy Elnök és két Alelnök, a társelnöki működésben pedig három Társelnök. (3) A választási jelöltállítás során a háromfős elnökségi jelöltcsoportoknak a jelentkezés részeként kell nyilatkozniuk, hogy milyen elnökségi működési módban kívánják folytatni munkájukat, és az egyes posztokat a jelölt-csoport mely tagjai fogják betölteni. Az Elnökség működése során csak a Közgyűlés jóváhagyásával változtathat a működési módján, vagy az Elnök személyén. (4) Az Elnökség általános hatásköre és feladatai: a) a mindennapos működéssel kapcsolatos és a szakmai (tudományos, ismeretterjesztő, kreatív és közösségi) tevékenységek, valamint az adminisztratív és gazdálkodási feladatok folyamatos koordinációja a Középtávú működési stratégia alapján; b) a Társaság gazdasági és adminisztratív szervezetének felügyelete; c) a Társaság képviselete harmadik személyekkel szemben, bel- és külföldi kapcsolatokban, a hatóságok, illetőleg bíróság előtt; d) a Társaságot terhelő kötelezettségek és az azt illető jogok vállalásáról való döntés; e) az éves költségvetés végrehajtásához szükséges gazdasági döntések meghozatala, a Társaság pénzkezelésében az általános utalványozási jogkör gyakorlása; f) a munkáltatói jogok gyakorlása a Társaság munkavállalói felett; 8

g) a Közgyűlés és a Tanács határozatai végrehajtásának biztosítása; h) döntés a Társaság működéséhez szükséges, nem a Tanács hatáskörébe tartozó projektek, munkacsoportok indításáról, és vezetőik, tagjaik megbízásáról; i) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés, a Tanács, vagy a szervezői csoportok kizárólagos hatáskörébe, illetve amelyről a Közgyűlés nem hozott kötelező határozatot; j) a Társaság bankszámlája feletti rendelkezési jog gyakorlása. E joggal írásban felruházhatja a Társaság Főtitkárát, Titkárait vagy Gazdasági Vezetőjét; k) a Társaság gazdálkodásának, pénzkezelésének és az elszámolások rendjének részleteit szabályozó Pénzügyi Szabályzat megállapítása és módosítása a Gazdasági Vezető véleményének meghallgatásával; l) az egyes rendezvények és projektek költségvetésének jóváhagyása; (5) Az Elnökség tételes döntési jogkörei: a) a Közgyűlés üléseinek előkészítése és összehívása; b) a Tanács üléseinek előkészítése és összehívása; c) a Középtávú (3 éves) működési stratégia kialakítása és a Közgyűlés elé terjesztése; d) az éves általános költségvetés tervezetének kidolgozása és a Közgyűlés elé terjesztése; e) a Társaság Éves rendezvény- és projekttervének elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése; f) a közhasznúsági jelentés részét képező éves beszámolók elkészítése, és elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjesztése; g) a tiszteletbeli tagok felkérése; h) a tagdíjfizetést tartósan elmulasztó tagok nyilvántartásból való törlése; i) szükséges esetben az Elnökség egy ideiglenes tagjának kooptálása; j) a Főtitkár, Titkárok és a Gazdasági Vezető megbízása, és a megbízás visszavonása; k) a Tolkien.hu rendszergazdáinak és a Társaság internetes jelenlétéhez, tevékenységéhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások technikai üzemeltetőinek megbízása, és a megbízás visszavonása; l) az egyes rendezvények és projektek általános koncepciójának Tanács általi jóváhagyásában vétójog gyakorlása. (6) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább 12 alkalommal tart formális ülést. Az Elnökség ülésein a döntéshozatal alapértelmezetten konszenzussal zajlik: a döntéshez mindhárom tag egyetértése szükséges. Elnöki működés során az Elnök egyszemélyi döntésével, a Társelnöki működés során legalább két tag egyetértésével is lehet ideiglenes döntést hozni, ha a konszenzus többszöri próbálkozással sem jön létre. Ezek az ideiglenes döntések legfeljebb a Tanács soron következő üléséig érvényesek, ahol azokat megerősítés céljából a Tanács elé kell terjeszteni. A Tanács által a következő ülésen nem megerősített döntések automatikusan hatályukat veszítik. Ha egy éven belül ötnél több alkalommal kerül sor ideiglenes elnökségi döntés Tanács elé terjesztésére, a Felügyelő Bizottság jogosult az Elnökség belső működőképességének részletes vizsgálatára és a vizsgálat eredményétől függően Közgyűlés összehívására az Elnökség megbízásának visszavonása, és új választás megtartása céljából. (7) Az Elnökség formális ülései alapértelmezetten nyilvánosak, de kivételes esetben, amennyiben a nyilvános ülés a Társaság egészének, vagy valamely tagjának, illetve más személynek vagy szervezetnek jogát, jogos érdekét veszélyezteti, zárt ülés rendelhető el. A zárt ülésen született határozatok szövege a Társaság tagjai számára ez esetben is nyilvánosak. (8) Az Elnökség formális üléseinek állandó, tanácskozási jogú meghívottai a Főtitkár, a Titkárok és a Gazdasági Vezető. Az Elnökség üléseire, amennyiben azon a Tanács elé szánt Az Elnökség előterjesztés születik, a Tanácsvezetőt is meg kell hívni. Az Elnökség formális üléseire mindig meg kell hívni a Felügyelő Bizottság tagjait is, akik a mind a nyílt, mind a zárt üléseken korlátozás nélkül részt vehetnek, és felügyeleti, ellenőrzési jogkörükben eljárva kaphatnak hozzászólási lehetőséget. (9) Az Elnökség üléseit társelnöki működésben bármely elnökségi tag, elnöki működésben pedig az Elnök önállóan, vagy a két Alelnök együttesen hívhatja össze. A meghívót a tagoknak és a meghívottaknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 3 naptári nappal személyre szóló formában meg kell küldeni, az időpont, a helyszín és a tervezett napirendi pontok pontos megjelölésével. (10) Az Elnökség ülései alapértelmezetten személyes megjelenést igényelnek. Rendkívüli, sürgős esetben az összehívásra jogosultak ún. online ülést is összehívhatnak, amennyiben a következő technikai feltételek korlátozás nélkül biztosíthatóak minden résztvevő számára: a) Döntések előtti, valós idejű vita; b) a vita rendjének, a hozzászólások sorrendjének szabályozhatósága a levezető elnök által; c) nyílt és titkos szavazások megvalósíthatósága; d) a teljes ülés jegyzőkönyvezése; e) megbízható, stabil, manipulációt kizáró működési környezet. (11) Az online ülés összehívását a hagyományos üléshez hasonló módon előzetes meghívóval, az ülés előtt legalább 24 órával lehet kezdeményezni. Az online ülés csak akkor határozatképes, ha azon az Elnökség mindhárom tagja, a Felügyelő Bizottság legalább egy tagja és a Főtitkár, valamelyik titkár vagy a Gazdasági Vezető, illetve a Tanács elé szánt előterjesztés tárgyalása esetén a Tanácsvezető is részt vesz, és az ülés kezdetén az Elnökség mindhárom tagja jóváhagyja az ülés ilyen formában történő lefolytatását. (12) Az Elnökség a Közgyűlés és a Tanács ülésezésének idején saját konszenzusos álláspontjának kialakítása, vagy javaslatának megfogalmazása érdekében azonnali elnökségi ülést is összehívhat, amely összehívás esetén nem szükséges előzetes meghívók kiküldése. Az Elnökség azonnali ülésének idején a Közgyűlés, illetve a Tanács levezető elnöke szünetet rendel el. (13) Az Elnökség napi ügyintézői feladatkörében döntéshozói jogkör nélküli informális egyeztetéseket, megbeszéléseket is tarthat, melyekre az Elnökség tagjain kívül mást nem szükséges meghívni. Ilyen alkalmakon azonban az Elnökség hatáskörébe tartozó, az (5) bekezdésben felsorolt kiemelt jelentőségű ügyekben nem lehet formális, kötelező döntést hozni. (14) A Társaság általános képviseletére az Elnök, illetve a Társelnökök önállóan is jogosultak. Az Elnök írásbeli döntése alapján az Alelnökök is teljes körű, önálló képviseleti jogosultságot kaphatnak. (15) Amennyiben valamilyen területen jogszabály kötelezően egyszemélyi képviseleti, vezetői vagy döntési jogkört illetve felelősséget állapít meg, akkor ezt az Elnök, illetve társelnöki működési formában az Elnökség döntése alapján kijelölt elnökségi tag gyakorolja. (16) Az elnökségi megbízatás rendkívüli megszűnése, vagy egy elnökségi tag tartós akadályoztatása esetén az Elnökség másik két tagjának együttes döntésével maximálisan 180 napra Ideiglenes Társelnökként vagy Ideiglenes Alelnökként póttag kooptálható az Elnökségbe. A megbízás megszűnése vagy az akadályoztatás kezdete után 180 napon belül a Közgyűlésnek jóvá kell hagynia az új elnökségi tagot. Ha a Közgyűlés a kooptálást ez időpontig nem hagyja jóvá, 30 napon belül új, teljes körű választást kell kiírni. (17) Amennyiben az elnöki megbízás esetén lép fel a rendkívüli megszűnés vagy a tartós akadályoztatás, akkor az ideiglenes elnökségi tag kooptálása után az Elnökség tagjai társelnöki működési formában tevékenykednek az átmeneti időszakban, és szükséges esetben a Közgyűlés jóváhagyásával kell 9

dönteni az új Elnök személyéről, vagy a társelnöki működés fenntartásáról. (18) A Főtitkár köteles az Elnökség határozatait a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya megállapítható. FŐTITKÁR, TITKÁROK 23. (1) A Főtitkár és a Titkárok az Elnökség által maximum 3 év időtartamra (az adott Elnökség megbízásának megszűnéséig) megbízott vezető tisztségviselők, akik a Társaság adminisztratív szervezetének vezetői. (2) A Főtitkár a feladatait a Titkárokkal együttesen az Elnökség által megállapított munkamegosztásban végzi. (3) A Főtitkár és a Titkárok hatásköre és feladatai: a) a Társaság adminisztratív szervezetének vezetése; b) a Társaság alapműködéséhez szükséges napi tevékenység irányítása, figyelembe véve a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztásról hozott elnökségi döntést; c) a Közgyűlés, a Tanács és az Elnökség üléseihez a meghívók kiküldése; d) a hivatalos tagnyilvántartás vezetése; e) a testületi ülések jegyzőkönyveinek vezetése, véglegesítése és hitelesítése; f) a döntések nyilvánosságra hozatala, a külső és belső levelezés kezelése, valamint gondoskodás a Társaság hivatalos iratainak kezeléséről; g) a Társaság Közgyűlésének, Felügyelő Bizottságának, Elnökségének és Tanácsának határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható (Határozatok Könyve); h) a Közgyűlés, az Elnökség és a Tanács határozatainak közlése az érintettekkel az Alapszabályban megjelölt módon; i) amennyiben ez mások vagy a Társaság jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés, az Elnökség és a Tanács által meghozott határozatok, valamint a tisztségviselői beszámolók nyilvánossá tétele a Társaság internetes honlapján; j) a Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére. (4) A Főtitkár és a Titkárok az elnökségi ülések tanácskozási jogú állandó meghívottja. (5) A Főtitkár köteles gondoskodni a Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve köteles azokról felvilágosítást adni. (6) A Főtitkár köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. (7) A Főtitkár és a Titkárok köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. A GAZDASÁGI VEZETŐ 24. Főtitkár, Titkárok (1) A Gazdasági Vezető az Elnökség által maximum 3 év időtartamra (az adott Elnökség megbízásának megszűnéséig) megbízott vezető tisztségviselő, aki a Társaság pénzügyeit és gazdálkodási tevékenységét irányítja. (2) A Gazdasági Vezető hatásköre és feladatai: a) az éves költségvetésben meghatározott keretek és a végrehajtással kapcsolatban hozott elnöki döntések figyelembevételével a Társaság alapműködését biztosító gazdálkodási tevékenység irányítása; b) a Társaság vagyonának (készpénz, ingó és ingatlan vagyon) felügyelete; c) a Társaság céljait szolgáló külső forrásokkal (állami támogatások, adományok, szponzoráció) kapcsolatos tevékenység koordinálása; d) az Elnökség által hozott szabályok és az Elnökség utalványozási jogkörét figyelembe véve a Társaság pénzforgalmának bonyolítása az Elnökség által meghatározott beszámolási kötelezettség mellett; e) az éves általános költségvetési tervezet előkészítése; f) a közhasznúsági jelentés részét képező éves pénzügyi beszámoló tervezetének elkészíttetése; g) gondoskodás a Társaság üzleti könyveinek, pénzügyi nyilvántartásainak vezetéséről; h) véleményezési jog gyakorlása a Társaság gazdálkodásának, pénzkezelésének és az elszámolások rendjének részleteit szabályozó Pénzügyi Szabályzat megállapítását és módosítását illetően. (3) A Gazdasági Vezető az elnökségi ülések tanácskozási jogú állandó meghívottja. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 25. (1) A Felügyelő Bizottság feladata a Társaság alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a Közgyűlésnek felel. (2) A 3 és 5 fő közötti létszámú Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja meg, egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 év időtartamra. (3) A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében a Társaság tisztségviselői nem utasíthatják. (4) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a Társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (5) A Felügyelő Bizottság nagyon indokolt esetben, ha a vezető tisztségviselők jelentései nem kielégítőek, pénzügyi és jogi ellenőrző feladatainak ellátásához külső szakértőket is felkérhet díjazás ellenében. Az Elnökség, illetve a Gazdasági Vezető kötelezhető ezen díjtételek kifizetésére, de ezek éves összértéke nem haladhatja meg a Társaság éves általános működési költségvetésének 5%-át. (6) A Felügyelő Bizottság tagjait a Társaság választott testületeinek üléseire meg kell hívni, ahol felügyeleti, ellenőrzési jogkörükben eljárva szót kaphatnak. (7) A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. (8) A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez a Társaság vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés 10

elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni. (9) A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg. (10) A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban. (11) A határozatokat a Társaság Főtitkára által vezetett Határozatok Könyvébe kell bejegyezni. (12) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól évente írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni. (13) A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását haladéktalanul kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (14) A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül az Elnökségnek össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. (15) Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, a Társaság Elnöksége a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlést. (16) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (17) A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 26. (1) A Társaság döntéshozó testületeinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesülhet, vagy bármilyen más előnyben részesülhet, vezetői, főszervezői megbízást kaphat, a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, vagy saját maga nyilatkozik az objektív döntésben részvételt korlátozó érintettségről. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabályban meghatározott cél szerinti juttatás. (2) Az (1) pontban meghatározott módon a döntésekből kizárt személyek számát az adott határozat tekintetében a testület határozatképességének számításakor a teljes létszámból le kell vonni. (3) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (4) A Tanácsvezető nem lehet a Társaság Elnökségének tagja, Főtitkára, Titkára vagy Gazdasági Vezetője. (5) Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, illetve a Társaság könyvvizsgálója az a személy, aki Összeférhetetlenségi szabályok a) a Társaság Főtitkára, Titkára, Tanácsvezetője, Gazdasági Vezetője, az Elnökség vagy a Tanács tagja, illetve bármely szervezői csoport vezetője vagy vezetőhelyettese; b) a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást; illetve d) az a), b), illetve c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA 27. (1) A Társaság az Alapszabályban meghatározott célok és feladatok fedezetét támogatásokból és kedvezményekből, juttatásokból, adományokból, pályázatokon való részvétellel, társadalmi és közhasznú munkák szervezésével, rendezvények belépőjegyeinek értékesítésével, illetve gyűjtésekkel biztosítja, valamint korlátozott mértékben a közhasznú céljait segítő vállalkozási tevékenységből származó eredménnyel teremti elő. (2) A Társaság a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. (3) A Társaságot a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és a Társaság gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat. A Társaság befektetési tevékenységet nem folytat. (4) A Társaság működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell kötelezően vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselők a Társaság gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodásról vagyonkimutatást készítenek. A Társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. (5) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett pénzügyi eredményt, illetve annak mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy a Társaság gazdálkodásából származó pénzügyi eredmény a tagok között nem osztható fel, az csak a jelen Alapszabályban rögzített tevékenységre vagy annak bővítésére, fejlesztésére fordítható. 28. (1) A Társaság évente a költségvetés elfogadásával dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatások nyújtásáról. A költségvetésben mindenképpen rendelkezni kell a tagdíj mértékéről, és a tárgyévre várható tagdíjbevétel felhasználási módjáról, a fő kiadási tételek költségvetési keretösszegéről. A költségvetésben egyéb bevételi forrásokat csak abban az esetben kell tervezni, ha a költségvetés elfogadásakor már ismertek. (2) A költségvetésnek rendelkeznie kell a költségvetésben nem tervezett bevételi források, pénzügyi eredmény felhasználásáról. (3) Ha a Közgyűlés nem fogad el költségvetést, akkor automatikusan az előző évi elfogadott költségvetés arányai alapján kell a gazdálkodást folytatni. 11

(4) A költségvetésben nem szabályozott gazdasági kérdésekben az Elnökség teljes hatáskörrel dönthet. 29. (1) A Társaság rendes tagok számára előírt tagdíja negyedévente és személyenként az utolsó elfogadott, érvényes költségvetésben meghatározott forintösszeg. (2) Amennyiben a tagok egy egész naptári évre egy összegben, az év első negyedévében fizetnek tagdíjat, akkor a 4 negyedév együttes tagdíja az alaptagdíj 80%-a. Az önálló jövedelemmel nem rendelkezők a mindenkori tagdíjból 50% kedvezményt; a pedagógusigazolvánnyal rendelkezők, GYES-, GYED-ellátásban részesülők, nyugdíjasok 40 % kedvezményt kapnak. (3) Rendkívüli esetekben a tag saját kérésére az Elnökség egyedi döntéssel, egy adott időszakra csökkentheti a tagdíjfizetési kötelezettségeket. A tagdíjcsökkentést valamelyik tisztségviselőhöz benyújtott kérelemmel, írásban kell igényelni. (4) A tagdíjfizetési kedvezményeket mindig az adott negyedév első napján érvényes állapot alapján lehet igénybe venni. (5) A támogató tagok tagdíjfizetési kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokra az (1) (4) pontokban meghatározottakkal. (6) A pártoló tagok regisztrációs tagdíjukat egy összegben fizetik be egy naptári évre vonatkozóan. (7) A tagdíjat a rendes és támogató tagok a Társaság bankszámlájára vagy házipénztárába kötelesek befizetni az adott negyedév utolsó napjáig, a pártoló tagok pedig minden évben a belépéssel egyidőben. (8) A rendes és támogató tagoknak joguk van bármely tagdíjfizetési kedvezményről lemondani, és a maximális tagdíjösszeget kifizetni. 30. (1) A Társaság Alapszabályában rögzített céljainak érdekében végzett önkéntes munkáért a Társaság tagjai anyagi ellenszolgáltatásban a Közgyűlés által elfogadott esetek kivételével nem részesülhetnek. Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez a tag vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. (2) Nem minősül ellenszolgáltatásnak a Társaság által a) az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag; b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.) kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi a Társaság érdekében történő használatára tekintettel kifizetett azon összeg, amely nem haladja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható, költségtérítésként kifizethető összeg nagyságát; c) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás; d) az önkéntes részére biztosított a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges iskolarendszeren kívüli képzés költségei; e) az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése; A Társaság gazdálkodása f) az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében történő működtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése; g) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és balesetbiztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja; h) az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát; i) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát. (3) A (2) b) pontban meghatározott juttatások nem vonatkoztathatóak az adott rendezvény, program minden résztvevő számára érvényesített részvételi díjában bennefoglalt költségelemekre, csak a szervezőmunka során felmerülő speciális, kizárólag az önkénteseknél jelentkező tevékenységekre. E korlátozás alól az Elnökség olyan esetekben kivételt engedélyezhet, ahol a szervezők egyszerű résztvevőként nem lennének jogosultak a részvételre. (4) Amennyiben a Társaság működtetéséhez elengedhetetlenül fontos adminisztrációs és gazdálkodási tevékenységet végző Főtitkár, Titkárok és Gazdasági Vezető feladatkörének ellátására, illetve az alaptevékenységen kívüli, de annak folytatásához szükséges, kiemelten fontos adminisztrációs, gazdálkodási vagy egyéb háttértevékenység elvégzésére nincs önkéntes munkavállaló, akkor ezekre a feladatkörökre a Társaság Elnöksége fizetett foglalkoztatási formákban is igénybe vehet munkavállalókat. (5) A (4) pontban meghatározott, fizetett munkával is elvégezhető adminisztratív és gazdálkodási háttértevékenységek listáját a Közgyűlés hagyja jóvá az Elnökség előterjesztése alapján. (6) A (4) pontban meghatározott tevékenységekért az adott évben kifizetésre kerülő juttatásokat az adott év költségvetési beszámolójában név szerint és tételesen fel kell tüntetni. 31. (1) A rendezvények és projektek előkészítése és lebonyolítása során a szervezői csoportoknak a Társaság vonatkozó szabályzatainak, illetve az Elnökség által meghatározott előírásoknak megfelelően kell a gazdálkodást és a pénzkezelést folytatniuk. (2) Az adott rendezvény költségvetését a Társaság Elnöksége fogadja el, és annak módosításáról is minden esetben az Elnökség dönthet. (3) A rendezvény, illetve projekt felelős szervezői a költségvetés kiadási oldalának betartásáért teljes felelősséget vállalnak. A Társaságot semmilyen formában nem terhelheti olyan kifizetési kötelezettség, amely nem felel meg a költségvetésben jóváhagyott kiadási tételeknek. (4) A tervezett bevételek tekintetében a szervezőket részleges felelősség terheli, a költségvetés elfogadásával az Elnökség részben átvállalja a gazdálkodás eredményességével kapcsolatos felelősséget. (5) Külön szabályzat előírhatja, hogy a bevételek meghatározott részét a Társaság általános működésére kell fordítani, vagyis azt nem lehet az adott rendezvény vagy projekt szervezésének keretében elkölteni. Ez a mérték nem lehet magasabb, mint a 12

teljes tervezett kiadási oldal (amely ezt a befizetési kötelezettséget is tartalmazza) 33 %-a. 32. (1) A Társaság az általa szervezett díjtételekkel terhelt rendezvények, programok, illetve az általa kiadott kiadványok árából pártoló tagjai számára minden esetben minimum 5 százalékpont kedvezményt biztosít. A pártoló tagoknak járó kedvezmény nem haladhatja meg a rendes tagoknak járó kedvezmény mértékének 50 %-át. (2) A Társaság az általa szervezett díjtételekkel terhelt rendezvények, programok, illetve az általa kiadott kiadványok árából saját rendes tagjai számára minden esetben a pártoló tagi kedvezményeket és azokon felül még minimum további 15 százalékpont csak a rendes tagoknak járó kedvezményt biztosít, de a rendes tagok számára akár teljes ingyenességet biztosíthat. A támogató és tiszteletbeli tagok mindenkor a rendes tagokkal azonos díjkedvezményekre jogosultak. (3) Az 1. és 2. pontban meghatározott kedvezményeket csak akkor kell biztosítani, ha ezek mértéke eléri a 200 Ft-ot. (4) A Társaság az általa szervezett rendezvények, programok díjtételeiből, illetve a kiadványok termékek árából a hivatalos szervezői csoport tagjai számára minden esetben a csak a rendes tagoknak járó díjkedvezménynek megfelelő mértékű kedvezményt biztosít, amelyet minden más kedvezménytől függetlenül kell biztosítani. Ez a kedvezmény a tagsági viszony alapján nyújtott, az Alapszabályban meghatározott cél szerinti juttatásnak minősül, és a szervezői csoport azon tagjai számára is biztosítani kell, akik nem tagjai a Társaságnak. (5) A fenti kedvezményeken túl a rendezvények szervezői, munkájuk ellentételezéseként más speciális fizetési kedvezményt a részvételi díjból nem kaphatnak. Csak olyan további részvételi díj kedvezményekben részesülhetnek, amely minden résztvevő számára hozzáférhetőek. Ez alól kivételt jelentenek a 30 (3) és (4) bekezdésében meghatározott speciális esetek az elnökség döntése alapján. (6) Az MTT által kiadott kiadványok, publikációk, vagy más szerzői joggal védett alkotást tartalmazó termékek esetében a létrehozásban közreműködő MTT tagoknak a vagyoni jogokat át kell ruházniuk a Társaságra. Ezek a közreműködők minden esetben az elnökség által meghatározott darabszámú, de legalább egy szerzői tiszteletpéldányra jogosultak az adott kiadványból vagy termékből. (7) A kiadványok illetve termékek létrehozásában résztvevő szervezők, alkotók a (6) pontban meghatározott tiszteletpéldányokon, illetve a (4) pontban, meghatározott általános szervezői kedvezményen kívül munkájuk ellentételezéseként más speciális árkedvezményt nem kaphatnak. Csak olyan egyéb kedvezményekben részesülhetnek, amelyek minden vásárló számára hozzáférhetőek. (8) Az (5) és (6) pontban meghatározott korlátozások nem vonatkoznak azokra a tevékenységekre, amelyek a 30. (4) bekezdésének hatálya alá esnek. (9) Az (1), (2) és (4) pontban meghatározott tagi és szervezői kedvezményekről a jogosultak a jelentkezési lapon, vagy egyedi jognyilatkozat aláírásával írásban lemondhatnak. A kedvezményekről való lemondás eredményeként létrejött plusz bevételek felhasználásáról a rendezvény illetve projekt költségvetésében kell rendelkezni. Ennek hiányában ezek a plusz bevételek a rendezvény kiadásaira nem használhatóak fel. (10) Egy rendezvény, program díjából illetve kiadvány vagy termék árából a rendezvény vagy projekt költségvetésének részeként, az Elnökség jóváhagyásával más kedvezmények is adhatók, amelyek alapja lehet szociális helyzet, életkori vagy A Társaság megszűnése foglalkoztatási sajátosság, illetve kereskedelmi, értékesítési szempontok. (11) Amennyiben adott rendezvény, program, illetve kiadvány vagy termék díjtételeiből a Társaság a kötelező tagi és szervezői kedvezményeken túl bármely további jogcímen is kedvezményt biztosít, az ilyen kedvezményeket mindig a tagi és szervezői kedvezményeken felül kell érvényesíteni. 33. (1) A Társaság az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a Társaság saját internetes oldalán nyilvánosságra kell hozni. A Társaság mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. (2) A Társaság a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. (3) A Társaság váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. (4) A Társaság vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 34. (1) A Társaság megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja. (2) Megszűnik továbbá a Társaság, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. (3) A Társaság megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt. (4) Közhasznú szervezetként a Társaság közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35. (1) A Magyar Tolkien Társaság a Fővárosi Bíróság bírósági nyilvántartásba vételével jött létre. (2) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók. 13

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 36. (1) A Magyar Tolkien Társaság a 2012. november 17-én elfogadott új alapszabályi rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg a 2011 májusában megválasztott vezető tisztségviselők megbízatása megszűnik. (2) Az Alapszabály kiegészítéseként korábban elfogadott szabályzatok (Választási szabályzat, Pénzügyi szabályzat, Díjszabályzat) továbbra is érvényben maradnak, de esetleges módosításukra már csak az új szabályok szerint kerülhet sor. (3) A korábbi határozatokban, szabályzatokban mind az Elnök mind az Elnökség számára meghatározott jogok és kötelezettségek a továbbiakban egységesen az Elnökséget illetik. (4) A 2012. november 17-én a módosított Alapszabálynak megfelelő módon megválasztott új vezető tisztségviselők mandátuma kivételesen nem három évig tart, hanem legkésőbb 2015. május 30-ig érvényes. (5) Az újonnan létrejövő Tanács tagjai azon szervezői csoportok vezetői, illetve ezek helyettesei, amelyek 2011. november 17- e után kapták megbízatásukat, és a tanácsbeli tagságot elfogadták. A Tanács tagjaivá válnak az új alapszabályi rendelkezések elfogadásával egyidejűleg az alábbi személyek a megjelölt szervezői csoportok képviseletében az adott Átmeneti rendelkezések tevékenységre vonatkozó új vezetői megbízás kiadásáig, de legfeljebb 2013. november 17-ig: a) Barna Bálint (Hobbit 75 vezető szervező) b) Békési Marcell (Tavaszi Találkozó vezető szervező) c) Besse Attila (MTT Kórus projektvezető) d) Bonácz Ágnes (Tolkien Konferencia helyettes vezető) e) Füzessy Tamás (ELTE Tolkien Kurzus projektvezető) f) Kaszab Zsuzsanna (Kósza Kommandó projektvezető) g) Kutassy Zsófia (Tolkien Tábor vezető szervező) h) Orthmayr Flóra (Tolkien Levelező Verseny vezető szervező) i) Rákos-Zichy Johanna (Tolkien Live vezető szervező) j) Sági Kiss Dániel (Lassi Laurie és Tolkien.hu projektvezető) k) Szász T. Zsombor (KÖMF helyettes vezető) l) Szvitacs Eszter (LEP helyettes vezető) m) Tóth Gergely (Farsangi Bál vezető szervező, Tolkien Klub vezető szervező) n) Várszegi Éva (Turambar projektvezető) 37. (1) A 18. (8) és a 20. (4) a rendezvény és projektértékelési szabályzat elfogadásától lép hatályba azon projektek és rendezvények tekintetében, amelyek tevékenysége az elfogadás pillanatában még nem zárult le. IGAZOLÁS A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály szövege megfelel a hatályos létesítő okirat tartalmának, amelyet a Társaság 2006. november 25-i közgyűlésén fogadott el, és a 2008. májusi és novemberi, valamint a 2009. novemberi, 2011. májusi, 2012. májusi és novemberi, valamint 2013. májusi és novemberi közgyűlésén módosításra került. Az egységes szerkezetű új okirat elkészítésére a Magyar Tolkien Társaság Közgyűlése által 2013. november 16-án elfogadott, a szövegben dőltvastag szedéssel megjelölt módosítások adtak okot. Budapest, 2013. november 16. Az okiratot hitelesítette:......... Becze Ádám Füzessy Tamás Kutassy Zsófia társelnök társelnök társelnök 14