Téli bérlet Pesti Vigadó

Téli bérlet Pesti Vigadó 2015/2016 1

2015. november 29. vasárnap 18:00 Pjotr Iljics b-moll zongoraverseny, Op.23 Csajkovszkij: Közreműködik: A Zuglói Hegedűs Filharmónia Endre - zongora hangversenysorozata a Pesti Vigadó Dísztermében Anton Bruckner: IV. Esz-dúr Romantikus szimfónia Téli bérlet 2015/2016 Vezényel: Ménesi Gergely Koncertek: 2015. december 5. szombat 17:00 2015. december 19. szombat 17:00 2016. január 23. szombat 17:00 2016. február 27. szombat 17:00 Gioacchino Rossini: Bruschino úr nyitány Joseph Haydn: 82. C-dúr (L Ours) A medve szimfónia Felix Mendelssohn-Bartholdy: Szentivánéji álom kísérőzene Benjamin Britten: Simple Symphony Castelnuovo-Tedesco: D-dúr gitárverseny (Op. 99) Franz Schubert: V. (B-dúr) szimfónia (D.485) Wolfgang Amadeus Mozart: D-dúr divertimento Wolfgang Amadeus Mozart: A-dúr klarinétverseny Robert Schumann: III. (Esz-dúr) Rajnai szimfónia (Op. 97) Liszt Ferenc: Hamlet szimfonikus költemény (1858) Camille Saint-Saëns: a-moll gordonkaverseny Op.33 Édouard Lalo: Scherzo Camille Saint-Saëns: Haláltánc szimfonikus költemény Liszt Ferenc: Az ideálok szimfonikus költemény (1857) Immár második alkalommal hirdeti meg Téli Bérletét a Zuglói Filharmónia az újjá varázsolt Pesti Vigadó impozáns Dísztermében. A tavalyi sikeres évad után idén is változatos program várja a hallgatóságot, melyben Haydntól Britten-ig bebarangoljuk a 18 20. század zeneirodalmát, a Zuglói Filharmónia nagyszerű karmesterek irányítása mellett vezet át minket a Szentivánéji álomtól a Haláltáncig, közismert és még felfedezésre váró remekművek sorozatán keresztül. Sok szeretettel várjuk Önöket hangversenyeinken! Záborszky Kálmán művészeti vezető 2 3

2015. december 5. szombat 17:00 Gioacchino Rossini: Bruschino úr nyitány Joseph Haydn: 82. C-dúr (L Ours) A medve szimfónia Felix Mendelssohn: Szentivánéji álom kísérőzene Szentes Anna és a Szent István Király Oratóriumkórus Nőikara Vezényel: Medveczky Ádám A hangverseny műsoráról Szólítson csak egyszerűen Mókuskámnak ajánlotta a nagy megtiszteltetés miatt a megszólítással küszködő hercegnőnek a Mester, Gioacchino Rossini (1792 1868). Megtehette: az operakedvelő világ a lábai előtt hevert. Hisz már a világra is különleges időpontban érkezett: február 29-én született! Életét átszőtték az anekdoták és titkok, sikerekben bővelkedő pályafutás után 36 évesen felhagyott a zeneszerzéssel és hátralévő közel négy évtizedében a jó és kellemes életeknek, a szakácsművészetnek szentelte életét. Rossini vígoperáját, az Il signor Bruschino címűt 1813. január 27-én mutatták be. Az előadás bukás volt, de miután bő negyven évvel később, 1857-ben Rossini átdolgozta a zenéjét, Offenbach pedig a librettóját, a második, párizsi bemutatón hatalmas sikert aratott. Maga az opera azóta feledésbe merült, nyitányát azonban önálló zenekari műként napjainkban is gyakran játsszák. Az Eszterházán működő Joseph Haydn (1732 1809) mestertől a párizsi konzervatórium, a Le Concert de la Loge Olympique rendelt úgynevezett párizsi szimfóniák közül az első az 1786-ban írt, Medve szimfónia volt. A párizsi bemutatón a Concert de la Loge tekintélyes zenekarral mintegy negyven hegedűssel és tíz bőgőssel dicsekedhetett. Ez utóbbiak nélkül elképzelhetetlen lett volna a No. 82-es C-dúr szimfónia zárótételének mely egyesek szerint a legsikerültebb zárótétel valamennyi párizsi szimfónia között jellegzetes brummogó bőgő-dudabasszusa, amely miatt az utókor a medvetáncra asszociálva a kompozícióra a Medve melléknevet ragasztotta. A párizsi szimfóniákat minden valószínűséggel az 1787-es koncertszezonban adták elő. A hegedűsök közé tartozott a fiatal Luigi Cherubini, aki később beszámolt arról az elragadtatásról, amellyel Párizs legjobb muzsikusai részt vettek ezeken az ősbemutatókon. A zenészek égszínkék frakkban játszottak, és kardot viseltek az oldalukon. A publikum nemesekből állt, s többek között Marie Antoinette is ellátogatott Haydn koncertjére. A koncertek a kritikusokat és a publikumot egyaránt elvarázsolták, és az új szimfóniák hamarosan egész Európában nagy sikert arattak. 1. Vivace assai 2. Allegretto 3. Menuett 4. Finale, Vivace A szimfónia kezdő tétele energikus, a magasba törő C-dúr indítás a továbbiak során figyelemreméltó disszonanciákkal lepi meg a hallgatóságot. A második tétel igazi Haydn-remek: csak úgy árad belőle a vidámság és a kedvesség. A harmadik tétel harsány, súlyos ritmusai után finom ellentételezéssel hat a ländler-szerű, táncos középrész. A zárótétel a szimfónia gyöngye, Haydn zsenialitásának megnyilatkozása: dudaként szólalnak meg a basszusok, mely fölött a medvetáncoltató tenyeres-talpas téma uralkodik. Haydn idejében a művekben hősök, félistenek szerepeltek. Hallatlan vakmerőség kellett ahhoz, hogy valaki ilyen vásári mutatványos jelenetet merjen szimfóniájába felvenni. A mester zsenialitása azonban győzött: annyi ízléssel, mértéktartással és humorral írta meg darabját, hogy a zeneértők el voltak bájolva a tételtől. Egy alig 17 éves mondjuk ki kamasz, akit a mesék világa erősen foglalkoztat, zenét ír. Örvendetes, de ettől még nem hull lábai elé a világ. Az azonban, hogy egy 17 éves fiú olyan darabbal lép a közönség elé, amely kétségkívül a korai romantika egyik magában álló csodája, előzménynélküli, de a későbbiekben megkerülhetetlen, az valóban csoda. A Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809 1847) Szentivánéji álom nyitánya után már nem lehet úgy zenét írni nyári éjszakáról, tündérekről és koboldokról, erdőről és varázslatról, hogy hatása ne érződnék, legyen szó akár Csajkovszkijról, akár Wagnerről vagy Verdiről. Mendelssohn 1843-ban, 17 évvel később a Nyitányt teljes kísérőzenévé egészítette ki, amelynek két tételében nőikart is alkalmazott. A Scherzo a szorgalmasan sürgő-forgó manók és tündérek zenéje, leginkább a rakoncátlan csibész-tündérhez, Puck-hoz kapcsolódva. A Tündér-indulót áthatja az izgalom: vajon mi lesz a varázscseppek hatása? A Dal kórussal Titánia udvartartásának varázslatos kardala, a tündérek altatódala. Az Intermezzo az erdőben egyedül bolyongó, Lysandertől elválasztott Hermina félelmét ábrázolja. A Notturno, az éjszaka zenéje: miután Puck véghezvitte gonosz cselszövéseit, a szereplők önfeledt álomba merülnek a holdfényben úszó erdőben. A Nászinduló a kibékülő szerelmesek muzsikája, az uralkodó pár és a két boldog szerelmespár esküvőjét kísérő népszerű örömzene. A Kézművesek tánca a nyitányból már ismert zenei anyagot használja fel, a mesteremberek komikus tragédiáját záró bergamaszka tánc. A Finálé ismét a tündéreké, akik eljöttek, hogy áldást hintsenek az emberek boldogságára. Ebből emelkedik az új dallam: a tündérek áldása, a Coda: most érezzük igazán, hogy a Szentivánéji erdőn át eljutottunk valahová: ez a megtalált harmónia egyik legszebb zenéje. Medveczky Ádám Szentes Anna 4 5

2015. december 19. szombat 17:00 Benjamin Britten: Simple Symphony Mario Castelnuovo- Tedesco: D-dúr gitárverseny (Op. 99) Balog Péter Franz Schubert: V. (B-dúr) szimfónia (D.485) Vezényel: Kovács János A hangverseny műsoráról Az anyáknak joguk van nagyot álmodni. Néha okuk is Britten amatőr énekes édesanyja arról álmodott, hogy fia Bach, Beethoven és Brahms után a negyedik B lesz a zene történetében, ezért korán zenére kezdte oktatni. Britten hatéves korától komponált, első zsengéit Frank Bridge zeneszerzőnek mutatta meg, aki egyedüli magántanítványává fogadta mesterének tiszteletére írta aztán 1937-ben Variációk egy Frank Bridge-témára című vonószenekari művét. Lord Benjamin Britten, Aldeburgh bárója (1913 1976) brit zeneszerző ahogy mondani szokás túl közel van ahhoz, hogy bármit is mondhatnánk róla. A kortársak nem a legjobb ítészek, az utókor majd eldönti, hogy a manapság megosztott közvélemény melyik tábora ítélt-e helyesen: az-e, amelyik elismeri zeneszerzői nagyságát, vagy az-e, mely vitatja azt. Az azonban mindenekfelett elfogadható, hogy az angol zenetörténet Purcell után legnagyobb alakjával állunk szebben. Britten egyik legismertebb, fiatalkori ötleteit néhány korai zongoradarabját felhasználó zenekari művét, a Simple Symphony-t mindössze 21 évesen komponálta. Az angol és nem-angol vonószenekari hagyományokat folytató darabon ha dallamvilágában régebbi korokat idéz is jól érezhető Vaughan-Williams vagy éppen Dvořák hangzáseszménye, de akár Prokofjev Klasszikus szimfóniáját is megemlíthetjük a rokonok közt. 1. Boisterous Bourrée 2. Playful pizzicato 3. Sentimental sarabande 4. Frolicsome finale A sziporkázó karaktergazdagság, egyszersmind az energia és az életvidám sokszínűség mögött mindvégig jelen van a sajátos, a komponistára jellemző komolyság is. És elámulhatunk újra és újra: milyen varázslatosan sokféle színt képes kicsalni a zeneszerző a látszólag homogén vonós faktúrából! Mario Castelnuovo-Tedesco (1895 1968) első, nyomtatásban megjelent művét, a Piccolo Walzer-t 9 évesen komponálta. A firenzei Cherubini Konzervatórium hallgatójaként szerzett zongora-, majd zeneszerző diplomát. 1932-től Andres Segovia biztatására kezdett el gitárműveket komponálni. 1939-ben a fasiszta diktatúra üldözése miatt családjával Amerikában telepedett le. 1940-től 1956-ig hollywoodi filmgyáraknak szerzett filmzenéket, ugyanakkor számos koncertzenét is írt. Az 1950-es évektől a Los Angeles-i Zenei Konzervatórium tanára volt. A háború után néhányszor visszatért Európába, ahol műveit távozása után is számon tartották és rendszeresen játszották. Az 1939-ben komponált D-dúr gitárverseny (Op. 99) mára a gitárirodalom egyik legnépszerűbb, mondhatni alapművévé vált. A gitárverseny meglepően napfényes és optimista hangulatot árasztó, annak ellenére, hogy szerzője üldöztetése miatt épp szülőhazáját elhagyni kényszerült. A darab a barokk concerto-k áttörtségét, finom, derűs hangulatát árasztja. 1. Allegro 2. Andantino alla romanza 3. Ritmico e cavalleresco imádsággá nemesedett madárdal e szavakkal jellemezte Yehudi Menuhin Schubert művészetét. Kovács János Balog Péter Schubert, a dalok királya, a zenetörténet égboltjának egyik legfényesebb csillaga, az ismeretlenség homályában, a sikertelenség sötétjében élt csupán 31 évet. Mégis zenéjében a fájdalom és keserűség mellett ott ragyog a derű, a vidámság, a boldogság gyönyöre, amivel halála után az egész emberiséget gyönyörködteti napjainkig. mondta a komponistáról Vásáry Tamás. A mindössze 19 éves Franz Schubertnek (1797 1828) immár V. szimfóniáját mutatták be Bécsben, egy műkedvelő zenekar előadásában. Az előadók amatőr volta miatt a szimfónia technikailag viszonylag könnyen játszható. Az egyes tételek rövidek, szerkezetük, szerepük összehangolt a mű egészében. 1. Allegro 2. Andante con moto 3. Menuetto. Allegro molto 4. Allegro vivace Schubert ebben a műben egyértelműen Mozart nyomdokain halad, melyet jól mutat az első tétel imitációs feldolgozásmódja, fegyelme, arányossága is. Ezt követi a szintén klasszikus formát, a kisrondót alkalmazó második tétel. A harmadik tétel is Mozartot juttatja eszünkbe szimmetrikus dallamával, nyugodt ritmikájával. Ha mindedig Mozartot idézte is, a záró fináléban Haydn emléke előtt tiszteleg. 6 7

2016. január 23. szombat 17:00 W. A. Mozart: D-dúr divertimento (K.136) W. A. Mozart: A-dúr klarinétverseny (K.622) Horváth Péter Robert Schumann: III. (Esz-dúr) Rajnai szimfónia (Op. 97) Vezényel: Kocsár Balázs A hangverseny műsoráról Hallani Mozart muzsikáját olyan, mintha valami jócselekedetet vinne végbe az ember. (Csajkovszkij) Nézetem szerint ilyen zenét csak a kamasz tud írni, akinek a lelke még tele van bizakodással, vagy a bölcs, aki már mindent megbocsájtott. 1772 elején az akkor 16 esztendős Wolfgang Amadeus Mozart (1756 1791) három divertimentót* komponált, köztük a K.136-os számot viselő D-dúr divertimentót. E tömör, magabiztos, háromtételes darab hangszerelése alapján tulajdonképpen vonósnégyesnek mondható hisz a két hegedű-brácsa-cselló előadói apparátust írta elő a szerző, de kamarazenekar szokta előadni. A Mozart itáliai útján elsajátított olasz stílus jobbára a 2. tételben tetten érhető ugyan ebben a darabban, de itt már Michael Haydn és testvére, Joseph Haydn vonósnégyes-divertimentóiról is példát vett a fiatal komponista legfőképp a két szélső tétel megformálásában. 1. Allegro 2. Andante 3. Presto * A divertimento olasz szó, szórakozást, illetve szórakoztatásra szánt, több tételes, jobbára kamarazenekarra írt zeneművet jelent. A sodró lendületű, csupa napfény első tételt áttört hangzású, kissé elmélkedő második követi, hogy aztán helyt adjon a virtuóz, játékos, szinte incselkedő záró résznek. A mozarti életmű utolsó szakaszában a leszűrt tökéletességnek olyan rétege fogad, amelyben mintha tiszta művészi oxigént lélegeznénk. Mintha sikerült volna Mesterünknek az anyagon át a puszta lényeget, szellemet megragadnia. (Molnár Antal) Mozart idején a klarinét még viszonylag fiatal hangszer: alig száz éves... A korabeli hangszerjátékosok közül csak kevesen vitték virtuóz fokra a kezelését. Üdítő példa közöttük Anton Stadler, aki kiváló képességével megragadta Mozart képzeletét, és több remekmű megkomponálására is ihlette. Az A-dúr klarinétverseny (K.622) az a mű, amelynek nagyon nehéz megragadni a mondanivalóját: a zene önmagáért beszél. Legjobban talán a szinte egy időben készült Varázsfuvola lényegével ragadhatjuk meg e mű üzenetét is: az örök jóság, a minden emberiben fellelhető hajlam az odaadásra, szeretetre, a napsugaras életöröm ünnepélyessége hatja át e zenét. Nem véletlen a hangnemválasztás sem: az A-dúr a tökéletes jóérzés, boldogság hangneme. 1. Allegro 2. Adagio 3. Rondo. Allegro A három tétel kezdő, meghatározó témája olyan, mintha családi rokonságban lennének egymással, s ez a rokonság, egység végigvonul az egész remekművön: A nyitó Allegro a három testvér közül a komoly-kellemesen beszédes, szorgos, rendes, a középső Adagio a lassú testvér, aki álmodozó, elmélkedő, a harmadik Rondo pedig a pajkos, tréfás, huncut, barátságos. A szimfóniát tekintem a legtisztább zenének. Más szóval, ahol a muzsika kezdődik, a szónak meg kell szűnnie (Schumann) Robert Schumann (1810 1855) III. Rajnai szimfóniája (Op. 97) a klasszikus modellel szemben nem négy, hanem öt tételes; a két utolsó tétel közé a szerző beillesztett még egy a kölni dóm által ihletett tételt. Bár kétségtelen, hogy a művet a Schumann-házaspár 1850-es Rajna-menti utazása ihlette, a zeneszerző elzárkózott a korábban a rajnai élet egy darabjának nevezett szimfónia esetleges programjának leírásától, a műre így is ráragadt a Rajnai jelző, s a lelkesülten szárnyaló, ragyogó nyitótételt hallva nem nehéz valamilyen természeti képre a hömpölygő folyóra és környékének természeti szépségeire asszociálnunk. 1. Lebhaft 2. Scherzo. Sehr müssig 3. Nicht schnell 4. Feierlich 5. Lebhaft Az első tétel a felszabadultság lüktető élményét hordozza, a sodró víz erejének leképezése nagy hatást tesz a hallgatóságra. A második tétel ellentéte az elsőnek, és csaknem minden Scherzo-nak (scherzo jelentése játékos). Nem annyira tréfa ez, hanem inkább a szentimentalizmus felé hajló lassú ritmusú Rheinländler, rajnai népies tánc. A szerenád-jellegű harmadik tétel egy szöveg nélküli, csöndes, álmodozó dal: holdfényes tájat idéz bensőséges melegséggel. A negyedik tételt a kölni dómban látott ünnepélyes szertartás ihlette. A tétel úgy hat a hallgatóra, mint egy orgonafantázia, teljes zenekaron előadva. Érdekesség, hogy Schumann a tétel hangneméül a Szentháromság hangnemének tartott Esz-dúrt választotta. A zárótétel rokonságban áll az előzővel, nagyjából úgy, mint amikor valaki a templomból kijövet lelkében kicsit még zsong a templomi hangulat belekerül az élet vidám, pezsgő forgatagába. Ez a tétel mindenesetre a szimfónia koronája. Kocsár Balázs Horváth Péter 8 9

2016. február 27. szombat 17:00 Liszt Ferenc: Hamlet szimfonikus költemény (1858) Camille Saint-Saëns: a-moll gordonkaverseny (Op. 33) Déri György Édouard Lalo: Scherzo Camille Saint-Saëns: Haláltánc szimfonikus költemény (Op. 40) Liszt Ferenc: Az ideálok szimfonikus költemény (1857) Vezényel: Ménesi Gergely A hangverseny műsoráról Egyesek szerint Liszt Ferencnek (1811-1886) a Hamlet a legjobb szimfonikus költeménye, más méltatója viszont nem kevés iróniával így írt a darabról 1937-ben: talán túlságosan is sikerült Hamlet tétovázó és bizonytalan karakterét kottára szedni. Valóban: akik ismerik Liszt harsány zenekari effektusoktól kísért szimfonikus költeményeit, nehezen fedezik fel a szerző világát a tőle szokatlan finom, lírai, szemlélődő jellegű zene hallatán. Érdekes, hogy a romantika korában oly népszerű Shakespeare Lisztet csak ennek az egy darabnak megalkotására ösztönözte. Az ihletet egyébként nem is Shakespeare-től kapta, hanem korának lengyel színész-óriása, Bogumil Dawison Hamlet-alakítása ragadta magával. Ő nem határozatlan álmodozóként jelenítette meg a dán királyfit, hanem ahogy Liszt lelkesen írta egy tehetséges, vállalkozó szellemű, jelentős politikai elképzelésekkel teli herceget állít elénk, aki a megfelelő pillanatra vár, hogy bosszúját véghezvigye és elérje célját, ami nem más, mint királyként uralkodni nagybátyja helyén. Az 1858-ban keletkezett zenemű tehát Hamlet portréját rajzolja meg. A töprengő, a harcos és az őrült királyfi alakja mellett csupán Ophelia finom sziluettje tűnik fel a mű középrészében. E rövid szakasz teljes elkülönülése a szerelmespár tragikus idegenségét mint Ophelia tragédiájának forrását is szimbolizálja. Hamlet gyászzenéjével ér véget a kompozíció. Camille Saint-Saëns (1835 1921) francia zeneszerző aki éppoly megszállottja volt a lepkegyűjtésnek, mint Bartók a rovarokénak a Francia Becsületrend lovagja, igen nagy társadalmi és művészi megbecsülésben részesült. Kortársai mint zeneszerzőt mestere, Liszt Ferenc elé helyezték. Saint-Saëns a-moll gordonkaversenye (Op. 33) a gyönyörű hangú vonós hangszerre írt két versenyműve közül az első 1873-ban készült. A darab megformálásán Liszt Ferenc zongoraversenyei hagytak nyomot, a mű ugyanis egyetlen nagyszabású tételt alkot. Az egyes tételek ugyan elkülönülnek benne, de tematikája alapjában egységes. Saint-Saëns, éppúgy, mint többi versenyművében, lényegében lemond a költői lassú zenék, áradó hangszeres énekek megformálásának lehetőségéről, a lírai momentumok csak epizódszerűen tűnnek fel a mozgalmas-dramatikus szakaszok között. 1. Allegro non troppo Animato Allegro molto Tempo I 2. Allegretto con moto Tempo I Un peu moins vite 3. Molto allegro A Saint-Saëns-mű nagyon népszerű és különösen nehéz is egyúttal, gyönyörű dallamok, színek és hangulatok tárháza. Hálás és inspiráló feladat a szólista számára, ugyanakkor próbára teszi mind a csellistát, mind a zenekart és a karmestert is. A spanyol származású francia zeneszerző, Édouard Lalo (1823 1892) műveire valószínűleg származása okán jellemző a spanyolos íz, ritmus és dallamvezetés. Legismertebb és első sikeres műve a Spanyol szimfónia 1874-ben keletkezett, a zeneszerző ekkor 51 esztendős volt. Lalo 1880-ban írta meg azt a zongorás trióját, amelynek Scherzo tétele oly sikeres volt, hogy 1885-ben zenekarra hangszerelte. Lélekharang, csontzene, félelmetes körtánc a sír szélén míg a kakas meg nem szólal. Hány és hány műben tűnnek fel az apokalipszis képei, az ember örök rettegésének víziói! Saint-Saëns legismertebb szimfonikus költeménye a Haláltánc (1874) eredetileg nem zenekarra formálódott, hiszen először Henri Cazalis költeményének megzenésítéseként jelent meg énekhangra és zongorára. Ez képezte az alapját a zenekari átdolgozásnak, melyben Saint-Saëns meghökkentően különleges hanghatásokat kevert ki. A Halállal összekapcsolódó ördög személye már a középkori hiedelemben is gyakran társult a hegedűvel-hegedüléssel. Saint-Saëns művében a hatás fokozása érdekében a szólóhegedűs a hangszer legmagasabb húrját fél hanggal lejjebb hangolva játszik. A mű a hárfa tizenkétszer megszólaltatott d hangjával világosan utal az éjfél idejére, majd a hegedű (a Halál szimbólumaként) mintegy behangolja hangszerét, ily módon táncba hívva a holtakat. A voltaképpeni tánc a fuvola főtéma-bemutatásával kezdődik. A pokoli tivornya során a xylofonok szinte naturalisztikus hűséggel jelenítik meg a csontvázak zörgését, és jelentős dramaturgiai súlyt kap a kissé átalakított Dies irae-dallam is. Az egyre szilajabb táncba egyszer csak a hajnal hasadtát jelző kakaskukorékolás hasít bele. A döbbenet halálos csendje után a csontvázak egymásután térnek sírjaikba. Liszt Ferenc utolsó, sorban a 12. szimfonikus költeményét hallgatva bizony többször is déja vu -érzése van az embernek: mintha Wagner Trisztán-ja, Siegfried-je szólna ki időnként a kottasorok közül, máskor pedig a Tetralógia dallamai csengenek vissza. Ne gyanakodjunk azonban: mindezek a művek jóval az Ideálok bemutatója (1857) után keletkeztek. S hogy mi történt valójában? Erre Liszt lánya, Cosima Wagner ad választ naplójában. Így ír hites uráról: Elragadó vidámsággal kijelenti: oly sok mindent»ellopott«a szimfonikus költeményekből. Az eredetileg 3 tételes darab a weimari Goethe Schiller emlékmű avatására készült. Mivel Liszt Goethe iránt nem lelkesedett, így Schiller Az ideálok című költeményét vette indító ihletül. Nem véletlen a választás, hisz akár saját ars poeticáját is megfogalmazhatta volna a becsvágyról, a lelkesedésről, az elhivatottságról és a kivívott dicsőségről. S mindennek hanyatlása is sorsszerű: az ünneplés megfogyatkozik, a magány és a csalódás úrrá lesz a művész életén, de a tiszta barátság, tiszta érzelem megmarad, s végeredményben a művész küldetése, sorsa a küzdés és az alkotás. Liszt meglehetősen szabadon bánt a Schiller-vers szakaszaival: a 11 részből álló költeményt még a versszakokat is szétdarabolta, kedvére újraszabta, kihagyott részeket, sőt a művészi szabadság jegyében a végébe bele is toldott egy záró részt. Az egytételes, egybekomponált mű egymástól jól megkülönböztethető részeinek sorrendje a következő: Bevezetés, Lendület, Csalódás, Munkálkodás és a záró szakasz, melyhez Liszt a következő kiegészítést írta: Életünk legfőbb értelme, hogy ragaszkodjunk ideálunkhoz, és szüntelenül munkálkodjunk megvalósításán. Ennek értelmében voltam bátor, és Schiller költeményét kiegészítettem az első tételben felhangzott motívumok ujjongó, megerősítő visszatértével, a záró apoteózissal. Ménesi Gergely Déri György 10 11

Bérletek és jegyek válthatók a Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest., Columbus utca 11.) Pénztári nyitva tartás: hétköznap 16.00 20.00 óráig Tel: +36 70/429-0075 E-mail: jegy@zugloifilharmonia.hu Hangversenyek helyszíne: Vigadó (1051 Budapest, Vigadó tér 2.) Színpad Gaudeamus bérlet Zeneakadémia 2015/2016 a Vigadóban (1051 Budapest, Vigadó tér 2. ) valamint az ismert jegyirodákban Téli bérlet árai: 16.000 Ft 10.500 Ft 7.800 Ft Téli bérlet előadásonkénti jegyárak: 4.800 Ft 4.000 Ft 3.000 Ft Támogatói bérlet: 39.500 Ft A szektor 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 3 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 C szektor I. kategória II. kategória III. kategória B szektor 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 3 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 D szektor 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 3 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 3 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 7 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 8 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 8 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 10 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 11 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Bérletek és jegyek válthatók: Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus utca 11.) Pénztári nyitvatartás: hétköznap 16:00 20:00 Tel: +36 70 429-0075 e-mail: jegy@zugloifilharmonia.hu a Zeneakadémián (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) valamint az ismert jegyirodákban Gaudeamus bérlet árak: 8.900 Ft, 7.900 Ft, 6.900 Ft Gaudeamus előadásonkénti jegyárak: 2.700 Ft, 2.300 Ft. 2.100 Ft 12 13 2015. 10. 11. vasárnap 15:30 2015. 11. 7. szombat 15:30 2016. 01. 30. szombat 15:30 2016. 03. 12. szombat 15:30 2016. 05. 21. szombat 19:30 Bartók Béla II. hegedűverseny (1938) Szabadi Vilmos Bartók Béla Concerto (1943) Vezényel Záborszky Kálmán Antonin Dvořák Vodník (A vízimanó, Op. 107) Edward Elgar e-moll gordonkaverseny (Op. 85) Dolfin Balázs gordonka Robert Schumann II. (C-dúr) szimfónia (Op. 61) Vezényel Kocsis Zoltán W. A. Mozart Così fan tutte nyitány K.588 W. A. Mozart D-dúr fuvolaverseny K.314 Bíró Zsófia fuvola W. A. Mozart D-dúr Prágai szimfónia K.504 Vezényel Oberfrank Péter Szergej Prokofjev Klasszikus szimfónia Bohuslav Martinů Oboaverseny H. 353 Villányi Péter Ludwig van Beethoven IV. (B-dúr) szimfónia (Op. 60) Vezényel Horváth Gábor Szergej Rachmanyinov II. (c-moll) zongoraverseny (Op. 18) Farkas Gábor Johannes Brahms II. (D-dúr) szimfónia (Op. 73) Vezényel Baráti Kristóf C0, M35, Y90, K0, C66, M0, Y100, K27, R231, G176, B55 R102, G142, B52, www.zugloifilharmonia.hu www.facebook.com/zugloifilharmonia

2015. 11. 29. vasárnap 18:00 2016. 01. 9. szombat 18:00 2016. 02. 13. szombat 18:00 2016. 05. 28. szombat 18:00 Csajkovszkij b-moll zongoraverseny (Op. 23) Hegedűs Endre zongora Anton Bruckner IV. (Esz-dúr) Romantikus szimfónia (WAB. 104) Vezényel Ménesi Gergely Petrovics Emil I. Kantáta (Egyedül az erdőben) Geszthy Veronika Harmath Dénes 112. Zsoltár ősbemutató Geszthy Veronika, Gaál-Wéber Ildikó, Varga Donát, Szent István Király Oratóriumkórus Richard Wagner Henk de Vlieger Ring szimfónia Vezényel Záborszky Kálmán Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának hangversenye Dimitrij Sosztakovics Ünnepi nyitány (Op. 96) Jean Sibelius Két impromptu (Op. 5, No. 5, 6) Jean Sibelius Finlandia (Op. 26) Hidas Frigyes Requiem Csóka Anita, Meláth Andrea, Horváth István, Cser Krisztián Vezényel Makovecz Pál Baráti Kristóf zenekari szólóestje Bartók Béla I. hegedűverseny (1907) Igor Stravinsky Hegedűverseny (D-dúr) Pjotr Iljics Csajkovszkij Hegedűverseny (D-dúr, Op. 35) Stephanus bérlet Művészetek Palotája 2014/2015 Bérletek és jegyek válthatók: Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus utca 11.) Pénztári nyitvatartás: hétköznap 16:00 20:00 Tel: +36 70 429-0075 e-mail: jegy@zugloifilharmonia.hu a Művészetek Palotájában (1095 Budapest, Komor Marcell út 1.) valamint az ismert jegyirodákban Stephanus bérlet árak: 8.900 Ft, 7.900 Ft, 6.900 Ft Stephanus előadásonkénti jegyárak: 2.900 Ft, 2.600 Ft, 2.300 Ft C0, M35, Y90, K0, C66, M0, Y100, K27, R231, G176, B55 R102, G142, B52, Zuglói Szent István Zeneház 2015. noverber 10. kedd, 11. szerda 12. csütörtök, 16. hétfő, 17. kedd, 18. szerda Menüett, valcer, polka és társaik táncok Európa zenéjében Az igényesen szerkesztett összművészeti program 10-től 18 éves diákoknak (felső tagozatos általános iskolásoknak és középiskolásoknak) szól. Célja, hogy a diákok megismerjék az európai zenetörténetben gyakran előforduló táncokat (menüett, valcer stb.), lássák ezeket eredeti formájukban, valamint halljanak olyan zeneműveket, amelyekben e táncok stilizáltan vannak jelen. Az 50 perces előadás során hangszeres szólóprodukciók, kamaraművek és szimfonikus zenekari művek hangzanak el, egy részükhöz látványos táncprodukciók is társulnak. A fiatal közönség a vetített képekkel (festményekkel, szobrokkal, fotókkal) illusztrált magyarázatokból is számos ismeretet szerezhet a komoly zene, a táncművészet, a történelem, az irodalom és a képzőművészet területéről. Hasonló koncepciójú (más tematikájú) összművészeti programokból a Zuglói Filharmónia eddig négy sorozatot rendezett ennek a korosztálynak, ami 72 előadást jelent. A közönség létszáma körülbelül 22.000 volt. A Felfedezőúton című sorozat, amely a zuglói gyerekeknek és diákoknak szól (más programot kapnak az 5-től 10 évesek, és mást a 10-től 18 évesek, életkori sajátosságaiknak megfelelően) 2015 novemberében elérkezik a 150. előadásához! Felfedezőúton Művészeti előadások a zuglói gyerekeknek és diákoknak Zuglói Szent István Zeneház 2016. április 5. kedd, 6. szerda, 7. csütörtök 11. hétfő, 12. kedd, 13. szerda Manók, tündérek, boszorkányok, sárkányok zenében és táncban, sok vetítéssel A magas színvonalú összművészeti program célja az 5-től 10 éves gyerekek (nagycsoportos óvodások és alsó tagozatos általános iskolások) bevezetése a művészetek világába, a kodályi koncepció jegyében. A 45 perces előadás során hangszeres szólóprodukciók, kamaraművek és szimfonikus zenekari művek hangzanak el, továbbá balettprodukciókat is láthat a közönség. Ezúttal olyan zenei kompozíciókat és táncokat tűzünk műsorra, amelyek különféle mesebeli lényeket: manókat, tündéreket, boszorkányokat, sárkányokat jelenítenek meg. A gyerekek az előadás tematikájához kapcsolódó népi játékokat is játszhatnak, illetve közös népdaléneklésben is részt vesznek. Az előadás játékos formában számos ismeretet nyújt a komoly zene, a balett, a festészet és a néphagyomány területéről. A programok szerkesztő-műsorvezetője Solymosi Tari Emőke www.zugloifilharmonia.hu Vezényel Horváth Gábor 14 www.facebook.com/zugloifilharmonia 15

2015. november Nemzeti 29. vasárnap Ifjúsági 18:00 Zenekar Pjotr Iljics cím b-moll kitüntetettje zongoraverseny, 2011 2017 Op.23 Csajkovszkij: Alapítva: Közreműködik: 1954 Magyar Örökség-díj 2000 Hegedűs Endre - zongora Fenntartó, fő támogató: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Anton Bruckner: IV. Esz-dúr Romantikus szimfónia Vezényel: Ménesi Gergely Támogatók: A kiadványban szereplő fényképek az Állatkert támogatásával készültek. CMYK - Pantone Bet k vektoriz lva KÈk: Pantone 308 C Fekete: Black 100% Font: PannÛnia - DINPro Medium NYOMDA KFT - DINPro Bold C0, M35, Y90, K0, C66, M0, Y100, K27, R231, G176, B55 R102, G142, B52, www.zugloifilharmonia.hu www.facebook.com/zugloifilharmonia További támogatók: Öreghalász Étterem, NEXON Szent István Király Zenei Alapítvány 16