Stephanus bérlet MŰvészetek Palotája

Átírás

1 Stephanus bérlet MŰvészetek Palotája 2015/2016 1

2 2015. november 29. vasárnap 18:00 Pjotr Iljics b-moll zongoraverseny, Op.23 Csajkovszkij: Közreműködik: A Zuglói Filharmónia Hegedűs Endre - zongora Szent István Király Szimfonikus Zenekar Anton Bruckner: IV. Esz-dúr Romantikus hangversenysorozata a Művészetek Palotájában szimfónia Koncertek: Vezényel: Ménesi Gergely Stephanus bérlet 2015/ november 29., vasárnap 18: január 9., szombat 18: február 13., szombat 18: május 28., szombat 18:00 Pjotr Iljics Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny (Op. 23) Anton Bruckner: IV. (Esz-dúr) Romantikus szimfónia (WAB. 104) Petrovics Emil: I. Kantáta (Egyedül az erdőben) Harmath Dénes: 112. Zsoltár ősbemutató Richard Wagner Henk de Vlieger: Ring szimfónia Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának hangversenye Dimitrij Sosztakovics:: Ünnepi nyitány (Op. 96) Jean Sibelius: Két impromptu (Op. 5, No. 5,6) Jean Sibelius: Finlandia (Op. 26) Hidas Frigyes: Requiem Baráti Kristóf zenekari szólóestje Bartók Béla: I. hegedűverseny (1907) Igor Stravinsky: Hegedűverseny (D-dúr) Pjotr Iljics Csajkovszkij: Hegedűverseny (D-dúr, Op. 35) A Zuglói Filharmónia hagyományos bérletsorozata, a Stephanus Bérlet ebben az évadban a Művészetek Palotájában talált otthonra. A zeneirodalom nagyágyúi mellett helyt kapnak olyan ritkaságszámba menő csemegék is, mint Henk de Vlieger Ring-szimfóniája vagy Stravinsky ritkán játszott Hegedűversenye. A repertoár ősbemutatóval is bővül: a 112. zsoltárt Harmath Dénes, a Zuglói Filharmónia csembalistája zenéjével ismerheti meg a közönség. A sorozat különlegessége a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának hangversenye. Szeretettel várjuk Önöket hangversenyeinken! Záborszky Kálmán művészeti vezető 2 3

3 2015. november 29. vasárnap 18:00 Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny (Op. 23) Hegedűs Endre zongora Anton Bruckner: IV. (Esz-dúr) Romantikus szimfónia (WAB. 104) Vezényel: Ménesi Gergely A hangverseny műsoráról Ritkán fordul elő, hogy egy hangszeres művész a számára írt darabot banálisnak és helyenként lejátszhatatlannak ítélve dühösen visszadobja a szerzőnek. Pedig Pjotr Csajkovszkij ( ) méltán közkedvelt, fülbemászóan romantikus b-moll zongoraversenyével (Op. 23) éppen ez esett meg. A sértődött komponista Nyikolaj Rubinstein nevét át is húzta az ajánláson, helyére pedig Liszt Ferenc vejéé, Hans von Bülow-é került, aki így nyilatkozott a műről: nagyon nehéz, de megéri a fáradságot. Bülow a valóban igen nehéz darabot bravúros módon vitte sikerre: 1875-ben Bostonban majd Németországban is hatalmas lelkesedést váltott ki vele, megalapozva a versenymű máig tartó töretlen népszerűségét. S hogy a történet még egy csavart vegyen: a sikerek hírére Rubinstein revideálta addigi nézeteit, felvette repertoárjára a darabot, és a párizsi bemutatón már őt ünnepelte a publikum! 1. tétel (Allegro non troppo e molto maestoso): Trükkös bevezetéssel indít a szerző: a bevezető fúvós fanfár mollja után a zongora a fényes Deszdúrban indít, felkeltve a hallgatóság figyelmét és rögzítve a gyönyörű, nagyívű dallamot, mely minden szokást és szabályt felrúgva többé nem tér vissza a darab folyamán. A 2. tétel (Andantino semplice) finom, játékos dallamok egymásutánja, amolyan romantikus, régi francia dalocskát feldolgozó mese-zene, manókkal, tündérekkel, bravúros futamokkal A tüzes zárótétel (Allegro con fuoco) az oroszok páratlan lüktetésű férfitáncát idézi, majd egy egyszerűbb, éneklő dallam után a derűt sugárzó, vidám körtánc himnikus magasságokba emelve az orosz népdalt idéző dallamot, ugyanakkor szinte megvalósíthatatlan technikai nehézséget okozva a zongoristának torkollik a fináléba. Ménesi Gergely Hegedűs Endre A Csajkovszkij-zongoraversennyel szinte egy időben komponálta az osztrák Anton Bruckner ( ) talán legnépszerűbb zenekari művét, a IV. Romantikus melléknévvel illetett szimfóniáját. Bruckner nem mellékesen a zenetörténet egyik legkülönösebb alakja lelkes Wagner rajongó volt, amely lelkesedés nyomai műveiben is fellelhetők, legszembetűnőbben talán merész harmóniakezelésében és hangszerelésben. Ugyanakkor az osztrák népzene, valamit Beethoven és Schubert hatása is előbukkan darabjaiban. Szimfóniái ezzel együtt félreismerhetetlenek, a jellegzetes bruckneri hang minden művében markánsan kiütközik. Bár a kompozíciónak maga a szerző adta a Romantikus melléknevet, a legnagyszerűbb természet-zenék egyikével van dolgunk. Az önmagával sosem elégedett zeneszerző a szimfóniát 1874 és 1888 közt legalább hétszer átdolgozta. A szerző levelezéséből kiderül az alkotás programzenei jellege: Az első tételben (Bewegt, nicht zu schnell) megszólaló kürt egy középkori városháza tornyából a hosszú éjszaka után a reggelt köszöntő jelzés, miután elindul a mindennapi élet, megnyílnak a városkapuk, büszke lovaikon lovagok sietnek. Ezekből és hasonló elemekből bontakozik ki a romantikus kép. A második tétel (Andante. Andante quasi Allegretto) a széncinege dala, majd imádság és szerenád. A harmadik (Scherzo. Bewegt) egy vadásztrió, a verkli hangja mellett, az erdőben ebédelő vadászokat hivatott megjeleníteni. A záró tételre (Finale. Bewegt, doch nicht zu schnell) utaló kifejezett programról nem tudunk. Mivel a szerző kétkedett művei értékét illetően, így ez a tétel három átdolgozott változatban is létezik. 4 5

4 2016. január 9. szombat 18:00 Petrovics Emil: I. Kantáta (Egyedül az erdőben) Geszthy Veronika Harmath Dénes: 112. Zsoltár ősbemutató Geszthy Veronika Gaál-Wéber Ildikó Varga Donát Szent István Király Oratóriumkórus Richard Wagner Henk de Vlieger: Ring szimfónia Vezényel: Záborszky Kálmán A hangverseny műsoráról Petrovics Emil ( ) 1. kantátája, mely az Egyedül az erdőben alcímet kapta, a komponista zeneszerzői tanulmányainak utolsó évében, 1956-ban íródott. Az akkor Farkas Ferenc irányítása mellett dolgozó Petrovics ezt a művet a neves román költő, Mihail Eminescu három versére írta, szopránszólóra és kis kamaraegyüttesre, amelyben fúvósötös, vonósötös, hárfa, zongora és cseleszta kapott helyet. A kamarakantáta műfaji megjelölése több szempontból is érvényesül: egyrészt vonatkozik az előadó-apparátusra, másrészt a kamarazeneszerű áttört hangzásra, végül pedig a finom, lírikus hangvételre. Az Eminescu-versek mint egy-egy erdei hangulatkép: az első az erdő örökkévalóságáról, a második az alkonyatról szól, míg a harmadikban az erdő őszi képe, a madarak elvonulása bontakozik ki. A darab zenei eszközei az arra az időszakra oly jellemző és a népies versformában és nyelven írott Eminescu-versekhez kiválóan illő folklorisztikus stílusból valók: népdalra emlékeztető, strófikus-zárt szerkesztésű dallamvilág, tiszta harmóniák (néha hosszan ugyanaz a harmónia fest alá egy-egy dallamszakaszt) és ugyancsak a népies versformából fakadó ritmikus lüktetés. A mű legvonzóbb érdeme a mélyről fakadó dallami invenció. Harmath Dénes orgonaművész, a Zuglói Filharmónia tagja elsősorban mint egyházi muzsikus, orgonista és kántor tevékenykedik, ugyanakkor életét átszövi a zene: lelkes csembalistája több, barokk zenét játszó hangszeres és vokális együttesnek, informatikus mérnökként pedig többek között a kottaírás minél egyszerűbb digitalizálásán is dolgozik. A Zsoltárok könyve 112. énekének egyik fontos üzenete, hogy a hit milyen óriási megtartó erővel bír. Az évközi vesperásban is szereplő zsoltár megzenésítése a vasárnap esti imaórákat idézi fel azzal, hogy a liturgia dallamkincsét klasszikus zenei nyelvezetbe ülteti át. A mű különböző pontjain több zsoltártónus és egy antifóna van elrejtve, valamint egyik bensőséges pillanatában gregorián-imitáció is felcsendül. A szerző abban a reményben ajánlja művét, hogy az azt a derűt fogja sugározni, ami az alkotását is áthatotta! Boldog ember az, ki az Urat féli, az ő parancsolatait igen kedveli. Hatalmas lészen magva a földön, az igazak nemzetsége megáldatik. Dicsőség és gazdagság az ő házában, és az ő igazsága megmarad örökkön-örökké. Az igazaknak a sötétségben világosság támad: Ő, az Irgalmas, Könyörülő és Igaz. Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, az ő dolgait igazul rendezi; meg nem inog az mindörökké. Örök emlékezetben lészen az igaz, nem fél a gonosz-hír hallástól. Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, bátor az ő szíve, azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek bukását. Osztogat, adakozik a szegényeknek, az ő igazsága megmarad örökkön-örökké, fölemeltetik a feje dicsőséggel. A bűnös látja ezt és harag fogja el, fogait csikorgatja és irigységben emészti magát; a gonoszok kívánsága semmivé leszen. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön Záborszky Kálmán Geszthy Veronika Gaál-Wéber Ildikó Varga Donát Harmath Dénes örökké. Amen. Mintha gyermekkorunk nagy képeskönyvét lapoznánk: a történet fonalát egy-egy színes oldalt megtekintve gombolyítjuk tovább. Henk de Vlieger Richard Wagner A Niebelung gyűrűje című, négy operát felölelő ciklusa témái alapján komponált Ring-szimfóniájában is zene-képek egymásutánja vezeti át a hallgatót a germán mondavilág szövevényes legendáin. Megelevenednek a mesébe illő helyszínek: a Rajna és az istenek fellegvára, a Walhalla ugyanúgy, mint a mondabéli alakok: a nagyszerű vagy éppen félelmetes, az egyenesszívű vagy a gonosz, a szerelmes vagy a bosszúálló: Sieg fried és Brünnhilde, Wotan, Freia és Fricka, Fasolt és Fafner, nem beszélve Alberichről, a gonosz törpéről Az 1953-ban született holland komponista 1992-ben összeállított Ring-szimfóniája saját elnevezése szerint zenei kaland - ja persze csak címében szimfónia, a valóságban egybefüggő folyamot alkotó szimfonikus költemény, mely A Niebelung gyűrűje vezérmotívumait, legnépszerűbb zenekari részleteit, meghangszerelt vokális mozzanatait állítja időrendbe, szorosan egymás mellé. Tulajdonképpen mozaikszerűen összerakott hatalmas körkép, melynek apró képecskéit hozott anyagból ragasztgatja össze. Ez a fajta zanzásítás ugyan távol áll a Richard Wagner-féle összművészeti alkotás (Gesamtkunstwerk) szellemétől, ugyanakkor mindazoknak, akik valamely okból nem képesek a Ring-et egy az egyben befogadni, feltétlenül megadja az ismerem Wagnert boldog élményét. 1. Előjáték 2. A Rajna kincse 3. Nibelheim (a Niebelungok földalatti birodalma) 4. A Walhalla (az istenek lakóhelye) 5. Siegmund és Sieglinde 6. A walkűrök 7. Tűzvarázs 8. Erdőzsongás 9. Sieg fried hőstette (a sárkány megölése) 10. Brünnhilde ébredése 11. Sieg fried és Brünnhilde 12. Sieg fried rajnai útja 13. A cselszövés a gyilkos terv 14. Sieg fried halála 15. Gyászzene 16. Brünnhilde halál-áldozata Az élvezetes muzsika képes arra, hogy felelevenítse A Niebelung gyűrűjét ismerők és szeretők zenei emlékeit, egyben felkeltheti az igényt a teljes mű megismerésére is. 6 7

5 2016. február 13. szombat 18:00 Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószenekarának hangversenye Dimitrij Sosztakovics: Ünnepi nyitány (Op. 96) Jean Sibelius: Két impromptu (Op. 5 No. 5, 6) Jean Sibelius: Finlandia (Op. 26) Hidas Frigyes: Requiem Csóka Anita, Meláth Andrea, Horváth István, Cser Krisztián Vezényel: Makovecz Pál A hangverseny műsoráról Dmitrij Sosztakovics ( ) orosz zeneszerzőnek minden oka megvolt arra, hogy Sztálin halála hírére fellélegezzen, hiszen a szovjet diktatúra megbélyegezte, és minden módon igyekezett ellehetetleníteni zeneszerzői és zenepedagógiai munkásságát. Ennek a felszabadult örömnek hangjait fedezhetjük fel 1954-ben írt Ünnepi nyitányában (Op. 96). A rézfúvós fanfárral nyitó, lendületes, csillógó és vidám, ugyanakkor magasztos zene egyszersmind az élet és a zene örömét is tolmácsolja. A forrongó 19. századi Európa zenekultúrájának érdekessége, hogy a globális zenei tudást és értékeket magas színvonalon szintetizálva a kis nemzetek is megteremtették a maguk sajátos zenei identitását olyan szerzők által, akik egyfelől univerzalitásuknál fogva képesek voltak kívülről-belülről is szemlélni a nemzeti karaktert, másfelől tanulmányaiknak, munkásságuknak köszönhetően részei a korabeli egyetemes kultúrának. Így bukkant fel jelentős elődök nélkül a magyar Liszt és Erkel, a cseh Smetana és Dvořak, a lengyel Chopin, a norvég Grieg, vagy éppen Jean Sibelius ( ) finn zeneszerző, aki gyakorlatilag egymaga teremtette meg a finn nemzeti zenét. Ugyanakkor a nagy zenei hagyományokkal bíró országokban is felerősödött a vissza a természethez, vissza a néphez rousseau-i jelmondata, és a szerzők a történelem sodra által elragadva álltak a forradalmi kezdeményezések, önállósodási törekvések mellé. Sibelius korai, zongorára írt Impromptu-sorozatának két gyöngyszemét (Op. 5 No. 5,6) gyakran hallani vonószenekar előadásában is. A felhangzó fúvós-átiratot Makovecz Pál hangszerelte. Az 1800-as évek utolsó évtizedében Oroszország szorosabb felügyelet alá akarta vonni Finnországot februárjában a cár Finnország önállóságát erősen korlátozó manifesztumot adott ki, melyet a finnek az orosz elnyomás fokozódása jelének vették és ez felerősítette a nemzeti öntudatot. Feléledt a finn nemzeti érzés, az ifjúság tevékenyen fellépett az orosz törekvések ellen. A történtek hatása alá került Sibelius is, s ezekben az években a finn legendákat földolgozó zenekari művek sorát alkotta meg. Ezek közül a legismertebb az 1899-ben keletkezett Finlandia (Op. 26), amely érzékletesebben mutatja be az Ezer tó országát, mint szavak ezrei, s amely mű szinte a nemzeti hős piedesztáljára emelte szerzőjét. Azóta ez a mű reprezentálja a világ szemében a finn nemzetet. Sokáig úgy tartották, hogy Sibelius népzenei témát dolgozott fel művében, de mára bebizonyosodott, hogy alkotása egyéni invencióból született. A bevezető részben a történelmi hátteret festi komor képekkel, melyet szintén sötét ballada-szerű rész követ. A mű záró része a rabláncot lerázó, dicsőséges és győzelmes nép dicséretét zengő monumentális finálé. Érdekes megjegyezni, hogy a számtalan feldolgozás mellett még olyan filmekben is felhangzik a háttérben, mint Bruce Willis filmje, a Die Hard 2. epizódja. Makovecz Pál Csóka Anita A sors furcsa fintora, hogy a fúvószenekari repertoár nagy mestere, akinek professzionális és amatőr együttesek világszerte nagy odaadással játsszák műveit egy televíziós szappanopera teleregény főcímzenéjének megkomponálásával tett szert országos ismertségre. Meláth Andrea Horváth István Cser Krisztián Hidas Frigyes ( ) zeneszerző, karmester, zeneigazgató gazdag életműve jelentősen hozzájárult a kortárs magyar hangszeres repertoár gazdagodásához. Fúvószenekarra, szólistákra és kórusra komponált, gyönyörű Requiem-ét az 1956-os forradalom 40. évfordulóján mutatták be, azóta a világ 16 országában elhangzott már: Észak- és Dél-Amerikában, Dél- Afrikában és Európa számos országában, nagyvárosában. 1. Requiem aeternam 2. Dies irae 3. Domine, Iesu Christe 4. Sanctus 5. Agnus Dei 6. Lux aeterna 7. Libera me 8 9

6 2016. május 28. szombat 18:00 Baráti Kristóf zenekari szólóestje Bartók Béla: I. hegedűverseny (1907) Igor Stravinsky: Hegedűverseny (D-dúr) Pjotr Iljics Csajkovszkij: Hegedűverseny (D-dúr, Op. 35) vezényel: Horváth Gábor A hangverseny műsoráról Egy fiatalkori, lángoló szerelem öt vonal közé zárva. Báj, művészi temperamentum, erőteljes muzikalitás és technikai bravúr. Mindez együtt Geyer Stefi ( ), a csodagyerek hegedűs. Játékával már tizenévesen elbűvölte Európát, Amerikát, na és Bartók Bélát ( ), aki I. Hegedűversenyében (1907) megfestette zenei portréját. Egy nő arcképe: D-Fisz-A-Cisz. Bartók és Geyer Stefi közelebbi kapcsolata igen rövid ideig, alig több mint nyolc hónapig tartott. Találkozásaik eleinte a közös muzsikálás jegyében teltek, Stefi külföldi utazása és Bartók népdalgyűjtő útjai következtében azonban egyre inkább a levélbeli érintkezésre szorítkoztak. Bartók a levelekben szabadszellemű vallási, világnézeti elképzeléseinek kifejtésével udvarolt a konzervatív neveltetésű, hívő katolikus Stefinek. A módszer nem vált be, a lányt inkább megrémisztették a szokatlan gondolatok, mintsem hogy felébresztették volna kíváncsiságát. Megvan már az idealizált Geyer Stefi zenei képe, ez mennyországi, bensőséges, megvan a szilaj G. St.-é is ez humoros, elmés, mulattató. Most meg kellene szerkeszteni a közömbös, hűvös, néma G. St. képét. De ez csúnya muzsika lenne. (Bartók november 29-én kelt levele) A két tételes darabot Bartók állítólag épp aznap fejezte be, amikor a lány megírta a neki szóló szakítólevelet. Bartók végül Geyer Stefinek ajánlotta és ajándékozta fiatalkori hegedűversenyét. Ez a mű aztán az utókor elől sokáig, évtizedekig elzárva őrizte ennek a néhány hónapig tartó kapcsolatnak titkait, egészen 1956-ig, a Svájcban élő Geyer Stefi haláláig. Egyedül nem megy idézhetnénk ironikusan, de nyilván nem erről van szó: a 20. században nem volt ritka eset, hogy a komponisták fantáziája túlszárnyalta a játszhatóság határait, ezért a zeneszerző a majdani előadó tevékeny közreműködésével alkotta meg versenyművét. Igor Stravinsky ( ) Hegedűversenye is a komponista és az előadó, a lengyel származású amerikai hegedűművész közös munkájának eredményeként született. A Stravinsky által felvázolt, mindössze 3 hangból álló akkordos témaötletet Samuel Dushkin először játszhatatlannak ítélte, majd hosszas töprengés után mégis talált megoldást. Ettől fogva ő segítette a komponistát a hegedű technikai nehézségeinek és lehetőségeinek útvesztőiben, s a darab gyorsan el is készült. 1. Toccata 2. Aria I 3. Aria II 4. Capriccio Stravinsky nem hagyományos felépítésű versenyművet alkotott, hanem olyan négyrészes ciklust, amelynek mindegyike a háromszólamú akkordból indul ki, s amelyben két mozgalmasabb-virtuózabb tétel (Toccata, illetve Capriccio) fog közre két nyugodtabbat és dallamosabbat (Aria I és II). A sokféle karaktert felvonultató, állandó ritmikus lüktetést hordozó első tétel Bach concerto-inak ritmusvilágát idézi játékos, táncos motívumaival. A 2. tétel szélesen ívelő, nagy hangterjedelmű hangközöket felsorakoztató témáját a hegedű mutatja be, majd a lüktető középrészt követően visszatér a kezdő szakasz nyugodt éneklése. A 3. tétel szólama aránylag kis hangterjedelemben mozog, helyenként kifejezetten énekszerű. A záró Capriccio, ahogy a cím sugallja, alapjában véve szeszélyes és gyors. Egy rövid, dallamosabb epizódban a kor nemes szalonzenéjének emléke is feltűnik: a hegedű mintha Fritz Kreisler híres darabja, a Szép rozmaring melódiáját idézné. ( ) Csupa vad, közönséges arcot látunk, durva káromkodást hallunk és a pálinka bűzét érezzük. A leküzdhetetlen nehézségekkel próbálkozó hegedűs önmagát sem kínozta kevésbé, mint minket írta a híres, de nem éppen jóindulatáról nevezetes esztéta, Eduard Hanslick Csajkovszkij Hegedűversenyének 1879-es bécsi bemutatójáról. A heves füttykoncert, mely a szörnyűségesen barbár műnek szólt, hosszú percekre összeolvadt a bátor művészt jutalmazó tetszésnyilvánítással. Horváth Gábor Baráti Kristóf Ha Auer Lipót, korának egyik legnépszerűbb hegedűművésze is segédkezhetett volna a zeneirodalom egyik legnépszerűbb és legnehezebb hegedűversenyeként számon tartott műnek, Pjotr Csajkovszkij ( ) Hegedűversenyének (Op. 35) létrehozásánál, bizonyára nem utasította volna el játszhatatlannak ítélve a szerző felkérését annak bemutatására. Pedig ez történt mint tudjuk, nem először a szerző életében b-moll zongoraversenyének bemutatását is ezzel az indokkal utasították el annak idején. Az alkotást végül egy fiatal művész, Adolf Brodszkij mutatta be. Szerencsére az utókor nem Auer és Hanslick véleményét igazolta: a hegedűverseny töretlen népszerűsége máig tart. Utóbb persze Auer megváltoztatta álláspontját, és a mű szenvedélyes propagátorává lett: közkézen forgó kiadását is ő rendezte sajtó alá. A darab ellenállhatatlan varázsának egyik titka nyilván az a mesteri lelemény, amellyel Csajkovszkij a nyugat-európai hegedűkoncert hagyományait az orosz népi hanggal összeegyezteti. 1. Allegro moderato 2. Canzonetta, Andante 3. Finale, Allegro vivacissimo 10 11

7 Stephanus Bérletek és jegyek válthatók Hangversenyek helyszíne: MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.) a Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest., Columbus utca 11.) Gaudeamus bérlet Zeneakadémia 2015/2016 Pénztári nyitva tartás: hétköznap óráig Tel: jegy@zugloifilharmonia.hu a Művészetek Palotájában 1095 Budapest, Komor Marcell u 1. valamint az ismert jegyirodákban Stephanus bérletek árai: Ft Ft Ft Stephanus előadásonkénti jegyárak: Ft Ft Ft Támogatói bérlet ára: Ft I. kategória II. kategória III. kategória vasárnap 15: szombat 15: szombat 15: szombat 15:30 Bartók Béla II. hegedűverseny (1938) Szabadi Vilmos Bartók Béla Concerto (1943) Vezényel Záborszky Kálmán Antonin Dvořák Vodník (A vízimanó, Op. 107) Edward Elgar e-moll gordonkaverseny (Op. 85) Dolfin Balázs gordonka Robert Schumann II. (C-dúr) szimfónia (Op. 61) Vezényel Kocsis Zoltán W. A. Mozart Così fan tutte nyitány K.588 W. A. Mozart D-dúr fuvolaverseny K.314 Bíró Zsófia fuvola W. A. Mozart D-dúr Prágai szimfónia K.504 Vezényel Oberfrank Péter Szergej Prokofjev Klasszikus szimfónia Bohuslav Martinů Oboaverseny H. 353 Villányi Péter Ludwig van Beethoven IV. (B-dúr) szimfónia (Op. 60) Vezényel Horváth Gábor Bérletek és jegyek válthatók: Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus utca 11.) Pénztári nyitvatartás: hétköznap 16:00 20:00 Tel: jegy@zugloifilharmonia.hu a Zeneakadémián (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) valamint az ismert jegyirodákban Gaudeamus bérlet árak: Ft, Ft, Ft Gaudeamus előadásonkénti jegyárak: Ft, Ft Ft szombat 19:30 Szergej Rachmanyinov II. (c-moll) zongoraverseny (Op. 18) Farkas Gábor Johannes Brahms II. (D-dúr) szimfónia (Op. 73) Vezényel Baráti Kristóf C0, M35, Y90, K0, C66, M0, Y100, K27, R231, G176, B55 R102, G142, B52,

8 szombat 17: szombat 17: szombat 17: szombat 17:00 Gioacchino Rossini Bruschino úr nyitány Joseph Haydn 82. C-dúr (L Ours) A medve szimfónia Felix Mendelssohn Szentivánéji álom kísérőzene Szentes Anna és a Szent István Király Oratóriumkórus Nőikara Vezényel Medveczky Ádám Benjamin Britten Simple Symphony Castelnuovo-Tedesco D-dúr gitárverseny (Op. 99) Balog Péter Franz Schubert V. (B-dúr) szimfónia (D.485) Vezényel Kovács János W. A. Mozart D-dúr divertimento (K.136) W. A. Mozart A-dúr klarinétverseny (K.622) Horváth Péter Robert Schumann III. (Esz-dúr) Rajnai szimfónia (Op. 97) Vezényel Kocsár Balázs Liszt Ferenc Hamlet szimfonikus költemény (1858) Camille Saint-Saëns a-moll gordonkaverseny (Op. 33) Déri György Eduard Lalo Scherzo Camille Saint-Saëns Haláltánc szimfonikus költemény (Op. 40) Liszt Ferenc Az ideálok szimfonikus költemény (1857) Vezényel Ménesi Gergely Téli bérlet 2015/2016 Pesti Vigadó, Díszterem (1051 Budapest, Vigadó tér 2.) Bérletek és jegyek válthatók: Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus utca 11.) Pénztári nyitvatartás: hétköznap 16:00 20:00 Tel: jegy@zugloifilharmonia.hu a Vigadóban (1051 Budapest, Vigadó tér 2.) valamint az ismert jegyirodákban Téli bérlet árak: Ft, Ft, Ft Téli előadásonkénti jegyárak: Ft, Ft, Ft Zuglói Szent István Zeneház noverber 10. kedd, 11. szerda 12. csütörtök, 16. hétfő, 17. kedd, 18. szerda Menüett, valcer, polka és társaik táncok Európa zenéjében Az igényesen szerkesztett összművészeti program 10-től 18 éves diákoknak (felső tagozatos általános iskolásoknak és középiskolásoknak) szól. Célja, hogy a diákok megismerjék az európai zenetörténetben gyakran előforduló táncokat (menüett, valcer stb.), lássák ezeket eredeti formájukban, valamint halljanak olyan zeneműveket, amelyekben e táncok stilizáltan vannak jelen. Az 50 perces előadás során hangszeres szólóprodukciók, kamaraművek és szimfonikus zenekari művek hangzanak el, egy részükhöz látványos táncprodukciók is társulnak. A fiatal közönség a vetített képekkel (festményekkel, szobrokkal, fotókkal) illusztrált magyarázatokból is számos ismeretet szerezhet a komoly zene, a táncművészet, a történelem, az irodalom és a képzőművészet területéről. Hasonló koncepciójú (más tematikájú) összművészeti programokból a Zuglói Filharmónia eddig négy sorozatot rendezett ennek a korosztálynak, ami 72 előadást jelent. A közönség létszáma körülbelül volt. A Felfedezőúton című sorozat, amely a zuglói gyerekeknek és diákoknak szól (más programot kapnak az 5-től 10 évesek, és mást a 10-től 18 évesek, életkori sajátosságaiknak megfelelően) 2015 novemberében elérkezik a 150. előadásához! Felfedezőúton Művészeti előadások a zuglói gyerekeknek és diákoknak Zuglói Szent István Zeneház április 5. kedd, 6. szerda, 7. csütörtök 11. hétfő, 12. kedd, 13. szerda Manók, tündérek, boszorkányok, sárkányok zenében és táncban, sok vetítéssel A magas színvonalú összművészeti program célja az 5-től 10 éves gyerekek (nagycsoportos óvodások és alsó tagozatos általános iskolások) bevezetése a művészetek világába, a kodályi koncepció jegyében. A 45 perces előadás során hangszeres szólóprodukciók, kamaraművek és szimfonikus zenekari művek hangzanak el, továbbá balettprodukciókat is láthat a közönség. Ezúttal olyan zenei kompozíciókat és táncokat tűzünk műsorra, amelyek különféle mesebeli lényeket: manókat, tündéreket, boszorkányokat, sárkányokat jelenítenek meg. A gyerekek az előadás tematikájához kapcsolódó népi játékokat is játszhatnak, illetve közös népdaléneklésben is részt vesznek. Az előadás játékos formában számos ismeretet nyújt a komoly zene, a balett, a festészet és a néphagyomány területéről. A programok szerkesztő-műsorvezetője Solymosi Tari Emőke

9 2015. november Nemzeti 29. vasárnap Ifjúsági 18:00 Zenekar Pjotr Iljics cím b-moll kitüntetettje zongoraverseny, Op.23 Csajkovszkij: Alapítva: Közreműködik: 1954 Magyar Örökség-díj 2000 Hegedűs Endre - zongora Fenntartó, fő támogató: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Anton Bruckner: IV. Esz-dúr Romantikus szimfónia Vezényel: Ménesi Gergely Támogatók: A kiadványban szereplő fényképek az Állatkert támogatásával készültek. CMYK - Pantone Bet k vektoriz lva KÈk: Pantone 308 C Fekete: Black 100% Font: PannÛnia - DINPro Medium NYOMDA KFT - DINPro Bold C0, M35, Y90, K0, C66, M0, Y100, K27, R231, G176, B55 R102, G142, B52, További támogatók: Öreghalász Étterem, NEXON Szent István Király Zenei Alapítvány 16