A Bükk-fennsík túra Szerkesztette: Papp László Sipos Zsoltné Tóth Ferenc Zsolt Felelős kiadó: Heves Megyei Természetbarát Szövetség Csávás István elnök 2007. 1
2
TARTALOM Bevezető... 5 Túramozgalmunk feltételei... 6 A Bükk-hegység rövid bemutatása... 8 Túramozgalmunk igazolóhelyei... 14 Túramozgalom értékelése... 17 3
BEVEZETŐ Kedves túrázó Barátaim! Túramozgalmunk segítségével szeretnénk bemutatni Önöknek a Bükk hegységet, az érdeklődőkkel megismertetni hazánk legszebb, legváltozatosabb mészkőhegységét, illetve annak legjellemzőbb részeit. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Bükk közelében élünk, és szinte naponta keresünk és találunk újabb és újabb túracélpontokat hegységünkben. Azt is tudjuk, hogy a Bükk minden évszakban más és más arcát mutatja, és egy életre szóló programot nyújt a kíváncsiskodóknak változatosságával. Mi abban próbálunk segíteni, hogy Önök is részesei lehessenek ennek a szépségnek, s mozgalmunk segítségével legalább három napot töltsenek el túrával a Bükkben. Láthatják, hogy megfelelő erővel, elszántsággal a kötelező pontok akár egy nap alatt is összeköthetők lehetnek. Célunk azonban nem az, hogy egy nap alatt végigrobogják a Bükköt, hanem az, hogy megismerjék legjellemzőbb vonásait, és kedvet kapjanak további programokra a hegységben. Programunknak tehát van egy kötött része, mely legszigorúbb számításaink szerint is két nap alatt teljesíthető. Szeretnénk, ha a harmadik napot is a Bükkben, a fennsíkon túrázva töltenék el. Mi csak javasoljuk, hogy a második napot a Nagy-Mező, néhány bükki kő (Bálvány, Tar-kő, Három-kő), és a Kiskőháti zsomboly felkeresésével (tanösvény vezet a zsombolyhoz!) töltsék el. Természetesen más program is elképzelhető. Aki azonban javaslatainkat megfogadja, megismerheti a bükki karsztjelenségek legtöbbjét, hegységünk legjellemzőbb sajátosságait. Kérem, hogy túráik alkalmával tartsák be a természetjárás írott és íratlan szabályait, és ne feledjék, hogy szinte végig a Bükki Nemzeti Parkban túráznak, mely jelentős védelem alatt áll. A bélyegzőhelyeket úgy alakítottuk ki, hogy a gyalogos túrákon túl a kötelező pontok kerékpárral is összeköthetők. Aki kerékpárral kívánja teljesíteni programunkat, tudnia kell, hogy erre a célra csak a jelzett kerékpárutakat, és a hegységben húzódó aszfaltos utat használhatják. Szép időt, kellemes túrázást kívánunk Mindenkinek! 5 Papp László főtitkár
TÚRAMOZGALMUNK FELTÉTELEI A program célja: Az érdeklődők ismerkedjenek meg hazánk egyik legszebb, legváltozatosabb hegységével, a Bükkel. A túramozgalmat teljesítheti: Bárki, aki a teljesítés ideje alatt tagja a Magyar Természetbarát Szövetségnek. A teljesítés igazolása: Az igazolófüzetbe történő bélyegzéssel történik. A bélyegzést a helyszín felkeresése alkalmával kell kérni, és a bélyegzőnek tartalmaznia kell a település nevét. (múzeum TKM bélyegző, posta, vasútállomás, élelmiszerbolt, büfé, stb ) Bélyegző hiányában a közeli kihelyezett bélyegzők használhatók az igazolásra, illetve a helyszínen készített fénykép is alkalmas erre. A teljesítés fokozatai: A teljesítés egy fokozatú. A mozgalom teljesítése: A túramozgalom megkezdése előtt ez a füzet (a túramozgalom teljesítményfüzete) beszerzendő a megyei szövetségtől 600.- Ft-ért. Ez az összeg tartalmazza a jelvény árát is, melyet a résztvevő a teljesítést követően kap meg, ha a bélyegzések alapján a szövetség a teljesítést elfogadja. A túramozgalom útvonala: Kötött útvonal nincsen, de az érintési pontok fogása kötelező. Érintési pontok: Szilvásvárad vagy Nagyvisnyó kiindulással, Hármaskút, Bánkút ( Síház ), Jávorkút érintésével beérkezni Lillafüredre. Az útvonal fordítva is teljesíthető. A túramozgalom egyéb feltételei: Három nap túra a Bükkben. A 2. túranap pontos leírása, és igazolása. A javasolt helyszíneken, illetve azok közelében vannak kihelyezett bélyegzők, melyek bélyegzőpárnákkal használhatók. 6
A mozgalom kezelője: Heves Megyei Természetbarát Szövetség 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Tel./Fax: 36/312-888 www.hmtsz.ini.hu hmtsz@negyes.ektf.hu 7
A BÜKK-HEGYSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Bükk hegység az Északi-középhegység legterjedelmesebb tagja, mely ha leegyszerűsítjük a határvonalát egy szabályos négyszögnek felel meg, melynek minden oldala 50-50 km, vagyis összesen 2500 km 2. Legmagasabb pontja az Istállós-kő 959 m, és a Bálvány 956 m. Ősemberbarlang az Istállós-kõ oldalában A magyar hegyvidékek közül a legidősebbnek számít. A felsőkarbontól a triász végéig, mintegy 70 millió éven át a Bükk vidéket tenger borította. Túlnyomórészt tengeri üledékből áll: mészkő és dolomit, míg a szomszédos hegyvidékek, a Mátra és a Zempléni-hegység vulkánikus eredetű. A Bükk körkörös szerkezetű, melynek középpontjában a Nagyfennsík helyezkedik el, 900 m-es átlagmagasságban. Délen és északon szintén alaphegységi eredetű, alacsonyabban fekvő, tagolt fennsíkok találhatók, 600 méter magasságban. Ezt követi a még alacsonyabb övezet, 300 méterre a tengerszint felett. Végül a negyedik térszint a lesüllyedt alföldi jellegű medencék síkjában helyezkedik el. Hazánk egyik legszebb, legváltozatosabb területe. Legmagasabb része a Bükk-fennsík, amely meredekfalú bércsorozattal emelkedik ki alacsony kör- 8
nyezetéből. A központi alaphegység 600-959 méter magas, mely mészkő, dolomit, pala, stb. kőzetekből áll. K-Ny irányú kiterjedése 18-20 kilométer, É-D irányban 5-7 kilométer. Legmagasabb pontja az Istállós-kő (959 m). A hegység déli és északi szélén sorakoznak az ún. Bükki kövek, mint a Bél-kő, Pes-kő, Tar-kő, Örvény-kő, a szentléleki Látókövek, stb A Garadna-patak völgye két részre, a déli Nagyfennsíkra és az északi Kisfennsíkra különíti el a tájat. A Bükk-fennsík felszínét a 100-200 méter relatív magasságú tektonikus bércek alkotják, továbbá a karsztos képződmények (barlangok, zsombolyok, töbörsorok, lápok, poljék, karrmezők, stb,) teszik változatossá. Az Északi-Bükk a Szilvás- és a Bán-patak völgyéig terjedő palákból és homokkőből álló mészkőszirtekkel tagolt 400-700 méter magas középhegyvidék. A Déli-Bükk a fennsíktól délre, a Laskó-pataktól a Szinváig terjed. A tájat alkotó bércsorok és völgyekkel tagolt hegyhátak agyagpalából, illetve mészkőből állnak. A központi Bükkben több mint 300 ismert barlang található. A legnagyobb a Létrási- (2300 m) és a Bolhási-víznyelő-barlang (1700 méter hosszúságban). A legmélyebb az István-lápai- és a Pénz-pataki-barlang. (242, illetve 167 m.) Cseppkövek a Szent István-cseppkőbarlangban A nagyközönség által a lillafüredi Szt. István-cseppkőbarlang és az Anna(Petőfi) mésztufabarlang látogatható. A Szeleta-, az Istállós-kői-, a Subalyuk-, Kőlyuk- és Balla-barlangok, stb.. az ősember lakhelyei voltak. 9
1976-ban a geológiai, földrajzi és biológiai értékek védelme érdekében a központi Bükk területének 388 négyzetkilométerét a Bükki Nemzeti Park létrehozásával védetté nyilvánították. Hegyvidékeink közül az egyik legcsapadékosabb terület a Bükk. Ennek ellenére a központi Bükk területe forrásokban nagyon szegény. Az alapkőzet nagyrészt mészkőből áll, így az összes karsztjelenséget megtaláljuk. Forrásokban gazdag, de ezek a források csak a hegység lábánál, vagy a völgyben fakadnak. Ilyen karsztforrás táplálja a Szalajka-patakot, a Tárkányi-patakot és a Szinvát, stb A források vízhozama mindig az időjárás függvénye. Akár meg is kétszereződhet, vagy felére is csökkenhet. Igen érdekesek a Bükk-fennsík déli részén működő időszakos források. (Vörös-kő, Imó-kő, Feketelen-forrás) Ha a hegy belsejében a nagy téli hóteher elolvad, vagy/és nagy esőzések következtében az üregek megtelnek, s mint egy túlfolyó levezetik a vizet, mely a fent említett forrásoknál nagyon látványosan tör a felszínre. Említést kell tennünk a rétegforrásokról is, melyek a mészkő- és palazónák határán érnek a felszínre. Vízhozamuk kicsiny, így csak szűkebb, helyi igényeket tudnak kielégíteni. (például turistaház, erdészház, turistacsoport) Ilyen forrás: a Jávorkút, Csipkéskút, Bánkút. Külön említést kell tenni a melegvizű forrásokról, melyek a Bükk déli peremén a törésvonalak mentén fakadnak. (Eger, Kács, Miskolc-Tapolca). Vizük 27 és 31 fok között mozog. A mezőkövesdi Zsóry fürdő a bogácsi, egerszalóki fürdő és az egri strand néhány medencéjének vizét mestersé- 10 Az egri strandfürdő
ges kutakból, több száz méter mélységből hozták a felszínre. Hőmérsékletük 60-70 fokos, és számos ásványi anyagot tartalmaznak. Gyógyvíz sajátosságuk ezzel magyarázható. A Bükk hegység folyóvízrendszere a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Így a hegység északi részén fakadó források vizét a Bán-, a Tardona-, Harica-, majd Nyögő-patakok a Sajóba szállítják még ide ömlik a Szinva-patak is. A Garadna-patak vizét 1810-ben Lillafürednél mesterségesen felduzzasztották (az országút a gát), aminek következtében a csodálatos szépségű Hámori-tó tárul elénk.(1,5 km hosszú, 5-6 m mély) A Palota Szálló mellett elfolyó Szinva mintegy 15 méteres magasságból zúdul alá. Ez hazánk legnagyobb vízesése, melyben nem mindig van víz, ugyanis a Szinva forrását bekötötték Miskolc városának ivóvíz hálózatába. Szerencsére a tavaszi olvadáskor, és egy-egy nagy esőzés alkalmával működik a vízesés. A tapolcai források vizét a Hejő-patak vezeti a Tiszába. A Bükk déli részén több kis patakot találunk, mint a Lator-patak, a Kácsi-víz, a Hór-, a Kánya-, az Ostoros-, a Novaj-patak, de ezek rendszerint már el sem érik a Tiszát, mert az árterület előtti törmeléklejtőkben elszivárognak. A nyugati Bükk vizeit az 11 Vízesés a Szinván
Eger-patak viszi a Tiszába. A Bükk vidék iparának első területei a helyi természeti erőforrásokat (fa, vízenergia, vasérc) hasznosították. A XVIII. század elején a Gyertyán-völgyben és környékén több üveghuta létesült. A hamuzsír főzésével, a kvarc felkutatásával és kitermelésével, továbbá fakitermeléssel a felvidékről betelepült szlovákok foglalkoztak. (Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló, Répáshuta környéke és Szilvásvárad.) A Bükk területén a XVIII. század utolsó harmadában bontakozott ki fejlődés a Garadna- és Szinva-völgyben, illetve Szilvásvárad térségében Fazola Henrik jóvoltából. Miután Upponyban rátalált a keresett vasércre, a Garadna-völgy felső szakaszán, Ómassán vaskohót épített. Lejjebb, a Szinva- és a Garadnapatakok találkozása térségében, a mai Hámor község területén vasverő hámorokat telepített. Az ómassai kohót az Upponyban feltárt vasércbányákból látták el nyersanyaggal. A massa fújtatóit a Garadna hajtotta, a tüzelőanyagot a környező erdők, a salakképző anyagot a vasolvasztó közelében nyitott dolomitbányák biztosították. A vasgyárban német munkások és a környék lakói dolgoztak. 12 Őskohó
Szilvásváradon Keglevich Ádám földesúr is alapított vasgyárat 1792-ben, ahová kezdetben Betlérből hozták a vasércet. A nyersvasat a Tótfalusi-völgyben lévő hámor dolgozta fel szerszámoknak. A Szalajka-völgy nevét az ott főzött hamuzsírról sal alkali kapta. A völgyben azonban fűrésztelep és mészégető kemencék is sorakoztak. 13