HAJDÚ RENDÉSZETI SPORTEGYESÜLET Alapszabálya A Hajdú Rendészeti Sportegyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Sportról szóló 2004. évi I. tv., illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő -ai alapján, a mai napon a jogi személyiségű egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el. A tagok az egyesületet sportegyesületként kérik nyilvántartásba venni. I. A sportegyesület adatai 1. A sportegyesület neve: Hajdú Rendészeti Sportegyesület 2. A sportegyesület székhelye: 4024 Debrecen, Mikes Kelemen utca 4. sz. 3. A sportegyesület működési területe: Magyarország II. A Sportegyesület célja 1. A Sportegyesület célja elsősorban a Hajdú Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság és társ rendészeti szerveinek dolgozói, családtagjai és nyugdíjasai számára rendszeres sportolási, testedzési lehetőség biztosítása, ezen igények felkeltése, sportrendezvények, versenyek szervezése, és a nevezett célok megvalósításához szükséges sport-, és egyéb létesítmények üzemeltetése, rekreációs programok szervezése. Kapcsolatok kialakítása és fenntartása más hazai és külföldi sportegyesületekkel, együttműködés az önkormányzatokkal, különböző társadalmi szervezetekkel. A tagok sportérdekeinek képviselete, a szabadidő egészséges eltöltésének népszerűsítése, a társadalmi együttélés és a különböző sportágak szabályainak tiszteletben tartására való nevelés. A tagok egészséges életmódra nevelése. A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. A rendészeti pályára történő felkészítéssel, a sporttal és az egészséges életmódra neveléssel összefüggő nevelési, oktatási és képzési, valamint ismeretterjesztési feladatok megvalósítása. A rendészeti szervek közötti sportbaráti kapcsolatok építése és ápolása, a rendészeti pályára készülő ifjúság rendészeti jellegű felkészítése és nevelése a sporttevékenységek által. A rendészeti pálya népszerűsítése a rendészeti jellegű sportágak segítségével. A Sportegyesület tagjainak, illetve a gyerekek és az ifjúság védelme, érdekképviselete. A rendszeres sportolás és testedzés, felüdülés biztosítása és az ilyen igények felkeltése az ifjúságban. 2. A Sportegyesület a II. pontban meghatározott célkitűzések érdekében: 1
a. biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szakismeretek gyarapítását; b. a Sportegyesület működése nyilvános, a Sportegyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más személyek is részesülhessenek a Sportegyesület által nyújtott szolgáltatásokból. III. A Sportegyesület közhasznú tevékenysége A Sportegyesület közhasznú tevékenysége az 1997. évi CLVI. törvény 26. c) pontja szerint: 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek-és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével. 20. közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások. 1. Kiemelten a sporttevékenységen belül: a. A Sportegyesület sporttevékenységet folytat, amelynek keretein belül elsősorban olyan személyeket tömörít, akik érdeklődnek a küzdősportok, harcművészetek, lövészsportok, labdajátékok, atlétika és a testépítés, valamint a testi erőállóképesség, kondicionális képesség fejlesztő mozgások iránt. b. Rendezvényeket és versenyeket szervez, amelyeken a Sportegyesület tagjain kívül más személyek is részt vehetnek. c. Küzdősportok, harcművészetek, lövészsportok, labdajátékok és atlétika, testépítés, valamint testi erő-állóképesség, kondicionális képesség fejlesztő mozgások tanítása. d. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését szolgáló sport és turisztikai, valamint rekreációs programok szervezése és lebonyolítása. e. A Sportegyesület céljával kapcsolatos oktatási, képzési tevékenység folytatása, a rendészeti pályára történő felkészülést elősegítő, sporttal és testedzéssel, valamint sportversenyzéssel összefüggő kiadványok megjelentetése és terjesztése. f. A tagok egészséges életmódra nevelése, a közösségi élet kialakítása, sporttáborok szervezésével, alternatív lehetőségek bemutatása a szabadidő helyes eltöltéséhez. A sporttal és az egészséges életmóddal kapcsolatos prevenció, felvilágosítás és tanácsadás biztosítása. g. Gyermek és ifjúságvédelem, valamint érdekképviselet megvalósítása gyermek és ifjúsági sportcsoportok és sportversenyek szervezésén keresztül. A gyermekek és az ifjúság egészséges életmódra történő nevelésével, iskolán kívüli prevenciós programok, sportversenyek szervezésével. 2
h. A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése a sportolási, testedzési lehetőség biztosításával. A társadalmi együttélés, egymás megismerésének és tiszteletbenntartásának elősegítése a sportszerű magatartásra történő neveléssel. i. Bemutatókkal, kiadványokkal, prevenciós programokkal, oktatásokkal széles körben elősegíteni a Sportegyesület tevékenységének elfogadását, népszerűsítését. j. A küzdősportok, harcművészetek, lövészsportok, labdajátékok, atlétika és testépítés, valamint a rendészeti munkához szükséges testi erő-állóképesség, kondicionális képesség fejlesztés feltételeinek megteremtése és szervezése. 2. A Sportegyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. 3. A Sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (1997. évi CLVI. tv. 4. (1) d.) 4. A Sportegyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szórólapokon, helyi médiaforrásokban és a székhelyén felállított hirdetőtáblán történő közzététel útján biztosítja. 5. A Sportegyesület olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. 6. A Sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül. 7. A Sportegyesület alaptevékenysége keretében küzdősportok, harcművészetek, lövészsportok, labdajátékok, atlétika és testépítés, valamint a rendészeti munkához szükséges testi erő-állóképesség, kondicionális képesség fejlesztés edzések megtartásával, utánpótlás neveléssel, versenyeztetéssel, versenyek, nyílt edzések megszervezésével és lebonyolításával, edzőtáborok és rekreációs programok szervezésével, edzőtáborokon való részvétel biztosításával foglalkozik. 8. A Sportegyesület lehetőséget kínál a fiatal, tehetséges versenyzők felkutatására és szakmai előmenetelük biztosítására. IV. A Sportegyesület tagjai 1. A Sportegyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai vannak. 2. A Sportegyesület rendes tagjai lehetnek a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság aktív és nyugállományú munkatársai és családtagjaik, valamint a Hajdú-Bihar megyei társ rendészeti szervek aktív és nyugállományú munkatársai, valamint családtagjaik, akik a belépési nyilatkozatban az alapszabályt magukra nézve kötelezően fogadják el és vállalják, hogy a Sportegyesület munkájában részt vesznek, valamint hogy a tagdíjat rendszeresen fizetik. 3. Pártoló tagként felvehető az a magánszemély, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vállalja a Sportegyesület erkölcsi és anyagi támogatását. 4. Tiszteletbeli tagként felvehető az a személy, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja a Sportegyesületet. 3
5. A tagok felvételéről a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. 6. A jelen Alapszabályban, továbbiakban mindazon rendelkezésnél, ahol a tag kifejezés szerepel, csupán a Sportegyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli és pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a tiszteletbeli tag vagy a pártoló tag kifejezést. 7. Az egyesület tagjának tagsági viszonya megszűnik: A tagok kizárása a. a tag halálával, b. a Sportegyesület megszűnésével, c. a kilépéssel, d. a tag kizárásával. 8. Az Elnökség kizárhatja a Sportegyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit súlyosan megszegi, különösen, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. 9. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. 10. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. 11. A tag a kilépésének az elnökséghez vagy a közgyűléshez benyújtott írásbeli bejelentésével a tagsági viszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti. 12. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. 1. A Sportegyesület tagja jogosult: V. Tagsági jogok és kötelezettségek a. részt venni a Sportegyesület edzésein, rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását; b. a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni; c. minden tag választhat és választható bármely tisztségre azzal, hogy kiskorú tag csak képviselettel nem járó tisztségre választható; 2. A pártoló tagok jogai: a. részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben; b. részt vehet a Sportegyesület közgyűlésén tanácskozási, felszólalási, észrevételezési, javaslattételi joggal, c. felvilágosítást kérhet a Sportegyesület bármely tisztségviselőjétől az egyesület működéséről. 3. A tiszteletbeli tagok jogai: a. tanácskozási joggal részt vehet a Sportegyesület közgyűlésén 4
b. javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a Sportegyesület működésével kapcsolatban 4. A Sportegyesület tagja köteles: a. a Sportegyesület alapszabályát, valamint a Sportegyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, a Sportegyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani; b. a Sportegyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozata szerint eljárni; c. az elnökség által meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni. A tagdíj összege 500 Ft/hó/fő, befizetési határidő minden hónap 15-e. 5. A pártoló tagok kötelességei: a. az Alapszabály betartása; b. az egyesület fejlődésének elősegítése; c. a vállalt anyagi és erkölcsi támogatás biztosítása. 6. A tiszteletbeli tagok kötelezettségei: a. a Sportegyesület népszerűsítése; b. a Sportegyesület Alapszabályának, valamint az Sportegyesület határozatainak megtartása. 7. A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. 8. Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, a Sportegyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. VI. A Sportegyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok 1. A Sportegyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (VII. pont), amely a tagok összessége. A Sportegyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat a Sportegyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (VIII. pont) irányítja és látja el. A Sportegyesület vezető tisztségviselői: az elnökség tagjai, a titkár és az elnök. 2. A Sportegyesület ügyintéző szervének tagja olyan személy lehet, aki megfelel az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 8. (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. 3. A Sportegyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Sportegyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Sportegyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Sportegyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt. 5
VII. A Közgyűlés 1. A Sportegyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet az elnök szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívjon, amelyben meg kell tárgyalnia az éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. Az elnökség a közgyűlést abban az esetben is köteles összehívni, ha ezt a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével, írásban kéri. 2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a. az Alapszabály megállapítása, módosítása; b. az éves költségvetés meghatározása; c. az elnökség éves beszámolójának elfogadása; d. a Sportegyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása; e. az elnökség tagjai, a titkár és az elnök megválasztása. f. a Sportegyesület részére ingatlan vagyonmegszerzése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-, vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelynek alapján a Sportegyesület számára jelentős vagyoni terhek, vagy kötelezettségek keletkeznek. 3. A közgyűlésre szóló meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal írásban meg kell küldeni, a hely, időpont és a napirendi pontok, valamint a határozat-képtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlés nyilvános. 4. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. Abban az esetben ha nem ugyanazon a napra kerül a közgyűlés megismételt összehívása, újabb meghívót kell valamennyi tag részére kiküldeni a VI.1. pontban rögzítetteknek megfelelően. Továbbá a meghívóban a napirendi pontok feltüntetése mellett ismét tájékoztatni kell a tagokat távolmaradásuk következményeiről, azaz arról, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. 5. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a VII. 2. a. pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább három - negyedének) igenlő szavazata szükséges. 6. A közgyűlés az éves beszámoló elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. 7. A levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető személyének megválasztásáról a közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. 6
8. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. Titkos szavazást kell elrendelni akkor is, ha ezt a jelenlévő szavazásra jogosult tagok legalább egyharmada kéri. 9. Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a közgyűlés elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. 10. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell (postai küldemény formájában történő közlés, másolati példány irattárban történő elhelyezése). A titkár köteles a közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. VIII. Az Elnökség 1. A Sportegyesület ügyintéző szerve az 5 tagú elnökség, amelynek tagjait, az elnököt, a titkárt és a 3 elnökségi tagot a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 év időtartamra választja. 2. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal tart ülést. Az elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak. 3. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel írásban, igazolható módon közölni kell. 4. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze az elnökség tagjainak előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. 5. Az elnökség hatáskörébe tartozik: a. az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével; b. a Sportegyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala; c. a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység; d. a Sportegyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnökségi beszámolókba, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére, előzetesen egyeztetett időpontban az egyesület székhelyén; e. a tagok kizárásáról szóló elsőfokú határozat meghozatala; f. a költségvetés és a beszámoló előkészítése; g. döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 6. Megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával, a mandátum lejártával, és lemondásával is, amely esetekben a közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. 7
7. A titkár köteles az elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. 8. A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél tölt be annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 9. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. IX. Az Elnök és a titkár 1. Az elnök a közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. 2. Az elnök hatásköre és feladatai: a. a Sportegyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése; b. a munkáltatói jogok gyakorlása a Sportegyesület munkavállalói felett; közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásának irányítása; c. az elnökségi ülések előkészítése és levezetése; d. a Sportegyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt; e. éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése; f. a titkárral együttesen rendelkezik a bankszámla felett; 3. A titkár a közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 év időtartamra választott tisztségviselő. 4. A titkár hatásköre és feladata: a. az elnök akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt; b. a Sportegyesület közgyűlésének és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartama, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható; c. a közgyűlés és az elnökség határozatainak az alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése; d. a közgyűlés és az elnökség által meghozott határozatokat, valamint a sportegyesület beszámolóit az egyesület székhelyén a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra; e. az elnökkel együtt rendelkezik a bankszámla felett. 8
X. A Sportegyesület működése és gazdálkodása 1. A Sportegyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. 2. A Sportegyesület vagyonával való rendelkezés az elnökség hatásköre. A vagyon a befizetett tagdíjakból, a közhasznú jogálláshoz kapcsolódóan elnyert támogatásokból, adományokból és a gazdálkodása eredményéből áll. A cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat elkülönítetten kell nyilvántartani. A Sportegyesület befektetési tevékenységet nem végez. A Sportegyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú tevékenysége céljából, azt nem veszélyeztetve, csak másodlagosan végez. 3. A tagdíj összegét, befizetésének módját az elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a Sportegyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 4. A Sportegyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. 5. A Sportegyesület gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordíthatja. 6. A Sportegyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincs. 7. A Sportegyesület az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatást kivéve csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. 8. A Sportegyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 9. A Sportegyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak a megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 10. A Sportegyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 11. A Sportegyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét a Sportegyesület elnöke biztosítja az érdeklődő számára munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban a Sportegyesület székhelyén, felügyelet mellett. A Sportegyesület iratairól az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet. 12. A Sportegyesület köteles az éves beszámolójának jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelyet a közgyűlés fogad el. A közhasznúsági jelentésnek meg kell felelnie az 1997. évi CLVI. tv. 19. -ban foglalt követelményeknek. 13. Az egyesület közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet és arról saját költségére másolatot készíthet. XI. A Sportegyesület képviselete 1. A Sportegyesületet az elnök önállóan képviseli, a 2. pontban foglaltak kivételével. 2. A Sportegyesület bankszámlája felett az elnök és a titkár együttesen jogosult rendelkezni. 9
XII. A Sportegyesület megszűnése 1. A Sportegyesület megszűnik, ha a közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja. 2. Megszűnik továbbá a Sportegyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 3. A Sportegyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a közgyűlés dönt. A Sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. XIII. Záró rendelkezések 1. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, az 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók. 2. A Sportegyesület alapszabályát Debrecenben, 2011. október 4-én tartott Alakuló Közgyűlése egyhangú határozatával jóváhagyta. 3. A Sportegyesület Alapszabályát a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnak az elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja. Kelt. Debrecen, 2011. október 4.... Kornya Gábor tanú Balogh József elnök.. Dzsuláné Kurtyán Andrea tanú 10