Ó9J/. FCVÁR0:i KÉPTÁR könyvtára A Z " T ^ R N S T. M U Z E U i M = =3= JlL/ K I Á L L Í T Á S A I ===== i. SZINYEI MERSE PÁL GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSÁNAK KATALÓGUSA vvwv vvvv vvv vv V BUDAPEST, 1912 AZ ERNST-MUZEUM KIADÁSA
F\ kiállitási helyiség termeit és díszítéseit tervezte FRLÜS ELEK.
FŐVÁROSI KÉPTAR könyvfárg HÉT esztendővel ezelőtt, a NEMZETI SZALON kollektiv-kiállitásai során, ösmerkedett meg alaposabban a magyar közönség Szinyei Merse Pál művészetével. Mikszáth Kálmán bájos humorral beszélt neki az emberről. Az uj kritika felösmerte nagy értékeit, az állam nem sokkal utóbb a képzőművészeti főiskola élére állította, de művészettörténeti jelentőségének megállapítására még mindig nem jött el az idő. Ahhoz más, külföldről jövő hatásnak kellett bekövetkeznie. Megjött az is, egymásután, gyors tempóban. A Piloty-kiállítás után, a berlini Secessio-ban, azután a müncheni kollektívkiállításon, utána újra Berlinben a nagy kiállításon, végül pedig tavaly nyáron Rómában. Szinyei megjelenése mindenütt egész revelációnak hatott. Mikor Berlin aranyérmet adott, Róma a tízezer lírás nagy díjat, mikor a firenzei Uffizi-képtár elkérte az arcképét, csak természetes, hogy itthon aranyérmet kap és a közvélemény is a legelső mesterek sorába helyezi. így ösmerték el Szinyeit a pleinair-festés úttörő mesterének, a magyar tájképfestés legnagyobb, mert legmagyarosabb érzésű képviselőjének. A modern magyar művészetnek, Munkácsy 3 1
és Paál mellett, a harmadik klasszikusa ő, akinek fejlődése, mert egyedülálló, minden magyar műkedvelőt egyaránt érdekelhet. Hét esztendővel ezelőtt, az első bemutatkozónál, nem nézték még ezt a fejlődést azzal a figyelemmel, melyet éppen egyedülálló voltáért, megérdemelt volna. Azóta általános lett az a felfogás, hogy Szinyei a modern pleinairtörekvések úttörő mestere, s az egész művelt külföld előtt demonstrálhattuk is ezt, a rávonatkozó dokumentumok alapján, de első sorban Szinyei alkotásaival. így történt Szinyei művészetének átértékelése. Ma már a külföldön is elösmerik, hogy a mikor a vezérnek hirdetett francia festészet kiszélesbítette a festői lehetőségek határait, volt egy magyar festő, aki ugyanolyan eredményre jutott, egyedül, más utakon haladva, a maga zsenijéből, mint a hogy Goya és Guardi is, egymásról mit sem tudva, egyidőben oldották meg az impress:ionista tömegfestés problémáját. De ez ritka jelenség a művészettörténetben, s annál érdekesebb, hogy éppen velünk esett meg. Már maga a tény nagy érdeklődést keltett a franciák körében, a hová nagyban várják Szinyeinket, de a kik Rómában látták a csodát: a Majálist, azok mind egyhangúak a jelenség elösmerésében. így, ilyen szemmel kell most újra megnézni Szinyei művészetét, s hogy ezt lehetővé tegyük, kiállításunkba felvettük régibb műveinek olyan sorozatát, melyek kiegészítik a Szépművészeti Muzeumban látható anyagot, s lehetővé teszik, hogy Szinyei művészi fejlődését a mai magyar közönség teljes egységeben megfigyelhesse. Jelen kiállításunk rendezésénél ez volt az első szempontunk.
A második az, hogy alkalmunk nyilt Szinyeinek néhány ujabban felszínre került művét bemutatni, olyanokat, melyek művészi fejlődését igen tanulságosan kiegészítik. Első sorban azokra az ifjúkori műveire gondolunk, melyek műtermének homályában lappangtak, vázlataira és főleg rajzaira. A szin emberének rajzai igazán érdekes és megíratlan fejezet Szinyei művészetében, mert egészen sajátos helyet foglalnak el. Csak most, ujabban keríthettük elő. Nem volt ez soha művészetének ényeges eleme. Ő sohasem csinált rajzot a rajz kedveért, ő mindig színben gondolkozott, rajzai nagyrészt csak diszpozíció tanulmányok, részletkérdésekre adott válaszok, próbálkozások és kompozíciók első ötletei, nagyrészt olyanok, a melyeket később elvetett, vagy megváltoztatott s ha fel is jegyzett, de mindig csak magának, s a mi bennök hiányzik, azt tudta, azt tehát le se jegyezte. Ebből a szempontból nézve e rajzok rendkívül érdekes naplójegyzetek. Kiszakított lapok egy-egy önvallomásból... Az ő viszonya a természethez hihetetlenül őszinte és szoros. Láthattam ezt a nyáron, a mikor a jernyei kertjének egy darabját festette előttem, amint rövid néhány negyedóra alatt kialakult a vásznon az előtte álló természetszelet, a maga napsugaras pompájában, a természet titkos élete, a lényege, a mosolya. S láthattam ekkor még valamit, azt, hogy majd minden művét a jernyei park inspirálta. Bármerre fordultam, mindenünnen egy Szinyei-kép integetett felém. Oly szoros kapcsolatban áll ő a természettel. De ez nem jelent másolatot, ez a legelevenebb fantáziát jelenti. Mert kiemelni, felösmerni, meglátni minden parkrészletből poézist kiolvasni, csak az ő hatalmas és szines fantáziája tudott... 5
S tud ma is. Nézzék meg a legújabb alkotásait, nyári munkájának eredményeit, mind csupa napsugaras, derűs lelkének képe, szinköltemény, mindezt újra abból az istenáldotta jernyei parkból emelte ki. S mennyi lappang még abban a kertben, adja az Isten, hogy egyremásra kiszedhesse őket, a magyar művészet örök dicsőségére! Dr. LÁZÁR BÉLA. 6
ELŐTEREM 1. Szinyei Merse Pál mellszobra. Ligeti Miklós műve. (Sárosmegye tulajdona.) 2. Szinyei Merse Pál arcképe. Ferenczy Károly festménye. 7
I. TEREM 1 5. Virágtanulmányok. Rajz. Magántulajdon. 6. Tanulmány a Honvéd-albumban megjelent képhez. Magántulajdon. 7. Tanulmány a Pacsirtához. Magántulajdon. 8. Tanulmány a Centaurhoz. Magántulajdon. 9. Tanulmányok a Rokokóhoz. Magántulajdon. 10. Tanulmány a Madárdalhoz. Magántulajdon. 11. Tanulmányok a Pogánysághoz. I. Magántulajdon. 12. Tanulmány a lilaarcképhez. Magántulajdon. 13. Tanulmány a Rokokohoz. II. Magántulajdon. 14. Kéztanulmány. Magántulajdon. 15. Iskolai tanulmányfej. Magántulajdon. 16. Iskolai tanulmányfej. Szinyei Merse Félix ur tulajdona 17. Iskolai tanulmányfej. Magántulajdon. 18. Szent Antal. 1870. Szinyei Merse Félix ur tulajdona. 19. Tanulmány. Magántulajdon. 20. Felhő tanulmány. Magántulajdon. 21. Tanulmány. Magántulajdon. 22. Öngyilkos. Magántulajdon. 23. Tanulmány. Magántulajdon. 24. Tanulmány. Magántulajdon. 25 26. Meg nem festett képek. Magántulajdon.
27. Tanulmány a Centaurhoz. Ií. Magántulajdon. 28. Tanulmány a Rokokóhoz. III. Magántulajdon. 29. Tanulmányok a Pogánysághoz. Magántulajdon. 30. Tanulmány a Víintázókhoz. Magántulajdon. 31 34. Tanulmányok a Majálishoz. Magántulajdon. 35. Tengertanulmány. Szinyei Merse Rózsi tulajdona. 36. Tanulmányfej. Magántulajdon. 37. Arcképtanulmány. (Szinyei Merse Zsigmond. 1866.) Magántulajdon. 38. Első tájképtanulmány, a természet után. 1864. Magántulajdon. 39. Szinyei Merse László arcképe. 1868. Magántulajdon. 40. Tanulmány a Madárdalhoz. Magántulajdon. 41. Tanulmány a Pacsirtához. Magántulajdon. 42. Tanulmány a Szerelmespár-hoz. Magántulajdon. 43. Kéztanulmányok a Madárdalhoz. Magántulajdon. 44. Tanulmány a Hintázókhoz. Magántulajdon. 45. Tanulmányfej. 1867. Magántulajdon. 46. Pogányság. (Vázlat). Magántulajdon. 47. Csendélet. 1863. Magántulajdon. 48. Tanulmány. 1867. Magántulajdon. 9
II. TEREM 49. Tájképtanulmány. Meller Simon tulajdona. 50. Parkban. 1910. Malomszegi Elek Pál ur tulajdona. 51. Útszélen. 1904. Lukács József ur tulajdona. 52. Pataktanulmány 1883. Dr. Kohner Adolf ur tulajdona. 53. Bodrog. 1908. Szinyei Merse Rózsi tulajdona. 54. A jernyei kert. 1911. Dr. Lázár Béláné urnő tulajdona. 55. Veranda. 1902. Dr. Rudnyánszky Béla ur tulajdona. 56. Pogányság. 1874. (Vázlat). Dr. Petrovich Elek ur tulajdona. 57. Eső után. 1867. Eladó. 58. Horgászó. 1883. Szinyei Merse Félix ur tulajdona. 59. Fa alatt. 1911. Magántulajdon. 60. Holdvilágnál. 1866. Magántulajdon. 61. Női arckép. 1874. Magántulajdon. 62. Önarckép. A firenzei Uffizi-képtár tulajdona. 63. Férfi arckép. 1874. Magántulajdon. 64. Kerti út. 1911. Eladó. 65. Erdő széle. 1911. Eladó. 66. Labdarózsa. 1911. Eladó. 67. Női arckép vázlat. Magántulajdon. 10
III. TEREM 68. Szinyei Merse Félix gyermekkori arcképe. Magántulajdon. 69. Lila virág. 1911. Eladó. 70. Léghajó. Magántulajdon. 71. Rokokó. 1872. (Vázlat.) Dr. Rosenberg Gyula ur tulajdona. 72. Őszi szinek. 1904. Bácker Béla ur tulajdona. 73. Forrás. 1878. Dr. Kohner Adolf ur tulajdona. 74. Akasztófa. 1867. Újpesti Wolfner Gyula ur tulajdona. 75. Kertben. 1906. Tüköry Károly ur tulajdona. 76. Mosónő. 1869. Újpesti Wolfner Gyula ur tulajdona. 77. Majális. 1872. (Vázlat.) Dr. Rosenberg Gyula ur tulajdona. 78. Thuja. 1911. Eladó. 79. Majális. 1873. Magántulajdon. 80. Lila arckép. 1874. Magántulajdon. 11
IV. TEREM 81. Faun. (Vázlat.) 1867. Grünwald Mór ur tulajdona. 82. Fehér fa. 1909. Jánoshalmi Nemes Marcell ur tulajdona. 83. Madárdal. 1872. Báró Hatvany Ferenc ur tulajdona. 84. Virágzó almafák. 1901. Özv. Mikszáth Kálmánné urnő tulajdona. 85. Szinyei Merse Félix arcképe. 1890. Sárosvármegye tulajdona. 86. Sárga virágok. 1907. Gróf Károlyi Mihály ur tulajdona. 87. A Nerovölgy. 1904. Czell Károly ur (Zilah.) tulajdona. 88. Apám arcképe. 1870. Magántulajdon. 89. Kilátás. 1909. Nemes Marcell ur tulajdona. 90. Műtermem. 1873. J ánoshalmi Nemes Marcell ur tulajdona. 91. A hinta. 1869. Nemes Marcell ur tulajdona. 92. Pacsirta. 1889. Dr. Kohner Adolf ur tulajdona. 93. Szalmakalapos leányka. 1897. Magántulajdon. 94. Műtermem. 1873. Magántulajdon. 95. Női akt. 1869.Jánoshalmi Nemes Marcell ur tulajdona. 96. Vázlat. 1873. Dr. Bakonyi Károly ur tulajdona. 12
V. GRAFIKAI TEREM VI. RÉGI MESTEREK TERME 13
A SZINYEI-IRODALOM. 1. MALONYAI DEZSŐ: Szinyei Merse Pál. (Művészeti Könyvtár: szerk. K. Lippich Elek) Franklin társ 8 korona 2. BÉLA LÁZÁR. Paul Merse von Szinyei. Ein Vorláufer der Pleinair Maierei. Leipzig. Klinkhardt és Biermann. Két kiadás. A. Rendes kiadás 24 márka. B. Díszkiadás (100 számozott és a mester által aláírt példányban.) 60 márka. 3. BÉLA LÁZÁR. Courbet et son influence á l'étranger, Paris. Floury. A Majális" szines reprodukciójával 10 frank. 4. A JUGEND azon számai, ahol a Rokokovázlat és a Lilaarckép megjelent. 5. LÁZÁR BÉLA. Tizenhárom magyar festő. Lyka Károly előszavával. Singer és Wolfner kiadása 4 korona. Kaphatók a kiállítás helyiségeiben. 14
A szobafestési munkálatokat végezte BOBICS ARTÚR a kárpitos munkálatokat BRAUN MÓR. 15