Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. latin > latin (ie.

Hasonló dokumentumok
*feγ > fı *feγe > feje




é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é


í í í á ó ó ö ö í á Í í ü á ő á ő á Á á óö í á ő ó ó ó á ö ő ő á á á á í á ö ö ó á í ó ó óí á ö ö ő í ő í á í ó ó í ú í Í ő ó ó ú ó ó ó í Í ó ó í í ó

á ő ü á á ó ó ő ü ő ó ő á í á ó á í ü á á ó á á ö í á ó á ó í á á á á ó á ú ö ó ö ö á ü á á ő á á á ó á á á ó ö ö ö íö í á á ú ö ö á á ó á á á ó ű á ó

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é

ó ó É ö ó ó é á á ö ü ű ó ö ö ő é é é ű ó á é é é ű ó é á á é ö é í é á ő é á íí ó é á á í á ő é ü á ó ő á é ó é á á á ó é é ü ő ú é é ő ó ó ő á é é ő

Morfológiai változások. Újraelemzés. száj szájam/szám, szájad/szád... (de májam, májad...) Hogyan változik a természetes nyelvek morfológiája időben?

Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák

á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á


á ő á ó á á ö á ö ő á á ő á á á á ő ő ö ö ö á ú á á ű ö á á á ü ó á á á ö ű á á á á á á ü ö Á í á á á ó á ö ű á í ü á É í á ó ü á á á á ó á ó ö ő ó á

ö ú í á á í ö á á í á í őí á í á á őí á á ő á ó ü ő á á í á í á ő á á ő ő á ű ő ö ú ú ő ő ö ő á á á í ó ö ő ő ö á ó á á í á ó á á ű ó ü á á ő ö á á á

é á áí ő ö é á á á á á á á á é ő ú í á á á é á á ö é é ö é őí á é é í é é ó ö é é ü é é é ő á ű ö é é é é é ű é ö é é á ú á é é í ő ö ö é á ó é é í ő

Morfológia fonológia: a jelenségek. Morfológia és fonológia

ó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő

ó á á ö ő á ű í ü á ö ű ö ú íű ő á ő á á ő á á í ú ú í ö ö á ű á ö ő ő ü ü í á á ő á á öü á á ü ó ó ü ú á í ű ő ű ó á á ó ó á ö ö ő á ü á ó í ű ó ő ü

Morfológia és fonológia. Lexikon. Morfológia


Mi ebben az új? A latin inflexiós morfológia

á ü ö ó á ö ó üí á á ö ó á ó á ó Í ö í á ű ö ő á ű á á ó á á á á ű ő á á ó ő á á ű ö í őí ö üí á á ű á öí ó ó í á ö ö ö ö í ő í á Í ü ö ö ő á í ú ö üí

á á ő ö á ő á ő ő őí á á á ő ö í í á ó ő í ó ó ö á á á á ó ö ö í á ő ö á ó í ő á á ű í á á ó á á í ó ó ö ü ö í ő ű í á ő á á á á á ó ö ö á á á ő ö ő ő


ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í

á á á ö ö ü á á á ő á ó á á ő í á í á ú á ö ó á á ó á ó á á ó í á á á á á ó ő á ő ú á á á á ü á í í á ó ü ű ó ó ő á á á ö á á á ü á á ú á á ö ő á á í

É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

á ö á Ö á á ő ü á á ö á ó ő ő ö á ö á á á ö á ö á ő í á ű ő ü á ö á ő á á á á ó ó Ó ö ö á ő á ő ö á á ö á ő á ő ö á á á á á á ű ő ö á áá ü ő á Ó á í ü

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

Á Á ő ő ó ő ő ű ó ü ü ó ü ó Ü ú ú ó ó ő ú ő ó ő ő ó ű ó ú ú ő ő ü ő ú ó ú ű ó ő ő ó ű ó Í ú ú Ü ú Ü ó ó ü ű ó ó ő ű ó ő ő ó ű ú ú ő ő ü ő ú ű ó ó ú ű

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

ö Á É ö ö í Á É í

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

Morfológia. Cser András

Mi a morfológia? Morfológia. Tudnivalók: Mi van a szavakban?

barátságos fugi- fugio fug- fuga- fugam fugac- fugaces

Szerkezetek és kategóriák. Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz?

Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:

ö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó

í ű í Ü ő ö ö Á Á Á

ű ü Á


ú ő ú Ö ú ú ő ő Ó ő ő ő ő



Ő Ü í ű ö ü Ú í ü í ú ö ű ö ö ű Ő ü í ö ü í ü ü í ö ü í ö ü ű ö ö ö Ű Ö ö ű ö ö ü ü Ó í Ő ü í ö ü í Ó Ü ö ü Í í Ö ö ü ö í ö ö ö

ő ő ú Ú Í Í Ó Ú

Ú ű ű ű ű ű Ő ű Í ű ű

Ö ü Ö Ó ő Ö







Í ö ű ü ű ö ö ö ö Í ö ö ű ü ű ö ű ű ö ö ű ű ö Í ö ö ű ü ö ű ö ö ű ű ö

ü ű í ú ű í É í Ö í ü Ö É í í Ö í É ú ú Ú í

ö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é


ő ő ű í ó ú í ű í ó ő ő ő ő í í Á í ü ó É í í ő ő í ó ő ő ő ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő ó

í á á á í á á á ő í ő ö ö ó ó á á ü á á ö í ó á á ö ű á ú á ü á ö á ő ő ő á á ő ő á á ő ő á ő á í á ó á í ó ó á í ó ö á ö í á í ő ö í ó ö í űö ű ó ö ü


öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é




Lexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:

ö í ö ö ő ö ú ö Á í í í ő ö ö ö ő Á í ö ö ő ő ő í ő ó í ú ö ó ö í í ú ó öá ö ő ö ő ő ö í ö ő í ő ö ő ö ő í ó ó ő ő ó ö ö ő í ö ú ú ő

A morfológia funkciói. megkülönbözteti a lexémák nyelvtani alakjait :







Í ú ü ü ú Ó É ü Í É ü Í ü ü Íü


Á ö ü í ó Í ü í ó ü ő ő í ő ü í ó ü ő ű Á É í ő ú ű ó ö ő ő ó

í í ő í í í í í í ö í í í í íü í ü ö ü í ö í ö í í í í í í í í ő í ő í í

[[un][[friend][li]]][ness]


ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó

ú Ó ő Á Ü ú ú ő ú í Í É ő í ö ü ö ő ö í ö í ő ö ö Ö ö ö ö í Í ö Í É í ö í ö Í ö ö ö É í ö ö ő ő ú ő ö í í í í ő ő ö í ö ú Í ö ö í í ö ö ú É í ö ö Í ő

ú ź ő í ü ź ü ź ź í ź ü ö ú ę í ő ź ź ö ő ő í ę ú ő É ů ę í ő í ý ú í ä ő í í í ű ő ö ü źű ő ź ú ő ü í Ĺ í í í ő í ő ę ő ő í ú ő ü ź ę ę ő ő ý ö ź ü í

Ö É

ő ü ó í í í ő ó Ó í

Alaktan (morfológia) Az alaktani rendszer a szavak alakváltozatait és egymás közötti kapcsolatai foglalja magában:

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

ó Ü Á ó Ó í É É Í Ó Ő Ó Á ó Ó É Í í Í Ó ő É É Ű í É ó ó í ö Í Ó ő ó í ó í ó Ú í ó ó Í Í ő ő ó Ő ö ó Í íí Ö ó

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö

ű ű ű ű ú Í

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

HASZNÁLATI ÉS TELEPÍTÉSI ÚTMUTATÓ

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

Átírás:

Kitérő: demorfologizálódás Kitérő: demorfologizálódás latin (ie.) -sc- igeképző: latin > olasz vö. albere fehér ~ albescere fehéredik arere száraz/-d ~ arescere kiszárad liquere folyik ~ liquescere meglágyul silere hallgat ~ silescere elhallgat... imperfectum-képző, a jelentése vitatott (kezdő/inkhoatív?) későbbi története fínio fínis fínit finímus finítis fíniunt finísco finísci finísce finiámo finíte finíscono muóvo muóvi muóve moviámo movéte muóvono Kitérő: demorfologizálódás Kitérő: demorfologizálódás latin > fínio fínis fínit finímus finítis fíniunt olasz finísco finísci finísce finiámo finíte finíscono vö. párlo párli párla parliámo parláte párlano szláv čit- román citésc citéşti citéşte citím citíţi citésc vagyis az eredeti képző új funkciója pusztán annyi, hogy akadályozza a tő hangsúlyozását exaptáció = új funkcióval való felruházás

Szintaktikai jelenség morfologizálódása szintaktikai szerkezet szóvá áll össze; szó # szó > szó+toldalék ÓMS bua beleul > bújából Szintaktikai jelenség morfologizálódása latin habere birtoklásige pl. habeo tres filias van három lányom habeo habemus habes habetis habet habent > fr ai avons as avez a ont (vö. ismét a Lüdtke-törvény) francia jövőidő pl.: dire mond dirai dirons diras direz dira diront Szintaktikai jelenség morfologizálódása latin aequa mente nyugodt lélekkel (mente: mens elme ablatívusza) > ol. lentamente lassan, dolcemente édesen, volgarmente közönségesen, altamente magasan (-mente általános határozóképző) Szintaktikai jelenség morfologizálódása infinitívusz + habere konstrukciókból lett a francia jövőidő (meg más újlatin nyelvekben is) pl. illud dicere habeo az mondani van nekem az a mondanivalóm > azt akarom mondani > azt fogom mondani

Szűkebben értelmezve: allomorfok eloszlásában beálló változás, kül. ha az egyik allomorf jelentős visszaszorulásával jár *feγ > fő *feγe > feje Az analógiás változás tipikusan szabályosodáshoz vezet, a kivételes / kisebbségi minták megszüntetéséhez. Viszonya a hangváltozásokkal és a fonológiával ellentmondásos! ember : embere = X : feje X = fej óa. gan megy : Sg Pl ga gæst gæþ gaþ mgh-váltakozás az umlaut miatt: a+i > æ (i) Az allomorfia idővel eltűnt: mai a. go ~ goes, nem go ~ **gees latin rotacizmus: s > r / V_V (mus ~ muris egér, tempus ~ temporis idő ) honos tisztesség honos honor-em honor-is > honor-i honor-e honor honor-em honor-is honor-i honor-e de egyébként is volt szóvégi [r], pl. amor

ógörög s > / V_V (*wisos > ios méreg, vö. latin virus rotacizmussal) Az s aoristos-képző hol kiesne, hol nem; de mgh-k között nem esik ki! ie. *gews- választ, kipróbál ie. germ. Sg1Impf Sg3Impf Sg1Perf *gews-ō *gews-eti *gows-a *keus-ō *keus-iθ *kaus-a óa. ćeo[z]-e ćies-t ćeas mai a. choose chose(n) Pl3Perf *gus-nt *kuz-un cur-on ly-o ~ e-ly-sa eloldottam Adj *gus-on- *kuz-an- cor-en tkp. fonológiailag szabálytalan alak jött létre! vö. még a magyar [v]-végű szavakat: hí ~ hívok > hív ~ hívok Nem csak töveket, nyelvtani morfémákat is érinthet: óa. cu ~ cy > cow ~ kine > cow ~ cows tehén ~ tehenek (stan ~ stanas kő, nama ~ naman név, sunu ~ suna fia, word ~ word szó, scip ~ scipu hajó, mann ~ menn férfi )

Nem csak töveket, nyelvtani morfémákat is érinthet: a nahua és az angol példa más, szintagmatikus ill. paradigmatikus forrása van az analógiás hatásnak óa. cu ~ cy > cow ~ kine > cow ~ cows tehén ~ tehenek helpan ~ healp ~ hulpon > help ~ helped Nahua (=azték) visszaható képző *-momai nahua nyelvekben, pl. pipil: ni-mu-miktia megölöm magam ti-mu-miktiat megöljük magunkat mu-miktia megöli magát de klasszikus nahuatl: ni-no-miktia megölöm magam ti-to-miktia megöljük magunkat mo-miktia megöli magát A felülírt alak nem mindig vész el a nyelvből, vö. fej ~ fő; óa streccan ~ stræhte > stretch ~ stretched vö. de stræhte > straight! hamuja ~ hamva neje ~ nője idétlen ~ időtlen

Az analógiás változások általában olyan formákat eredményeznek, amelyek gyakoribb mintákhoz illeszkednek (pl. rendhagyó alakok szabályosítása ) morfológiai szerkezete átlátszóbb (pl. fúzió helyett agglutináció) kevesebb formális variációt mutatnak (allomorfiák kiiktatása) Van, aki a jelentésváltozások bizonyos típusait is analógiásnak tartja, pl. szolid szilárd > enyhe, visszafogott (vö. szelíd) De az analógiás változás lehet elszigetelt is: óa. sorg bánat > sorrow sārig fájdalmas > sorry (nem **sōry)! (vö. sār fájdalom > sōre) Szokás az újraelemzést követő kiterjesztést is analógiásnak nevezni szájam-típus sajtburger-típus Itt tkp. csk egyetlen lexéma hangalakját érinti

ómagyar: egy kivételével minden múltidőtípus eltűnik mondta, mondá, mondta vala Latin nem: hím ~ nő ~ semleges masc ~ neut csak a nom & acc-ban különbözik Sing kései latin hangváltozások: Plur Masc Neut s, m Masc > / _# Neut Nom (I) -us -um i, e > e -ī/ utolsó szótagban -a Acc (I) -um -um u, o > -ōs o / utolsó szótagban -a Nom (II) -(i)s/- -e/- -ēs -a/-ia Acc (II) -em -e/- A -ēs sing-ban minden -a/-ia Nom (III) -us -u különbség -ūs eltűnik! -ua Acc (III) -um -u -ūs -ua Latin nem: hím ~ nő ~ semleges masc ~ neut csak a nom & acc-ban különbözik Sing Plur Masc Neut Masc Neut Nom (I) -us -um -ī -a Acc (I) -um -um -ōs -a Nom (II) -(i)s/- -e/- -ēs -a/-ia Acc (II) -em -e/- -ēs -a/-ia Nom (III) -us -u -ūs -ua Acc (III) -um -u -ūs -ua Latin nem: hím ~ nő ~ semleges masc ~ neut csak a nom & acc-ban különbözik kései latin hangváltozások: Sing Plur s, m Masc > / _# Neut Masc Neut Nom (I) i, e > e -us / utolsó szótagban -um -ī -a Acc (I) u, o > -um o / utolsó szótagban -um -ōs -a Nom (II) -(i)s/- -e/- -ēs -a/-ia Acc (II) A plur-ban -em viszont -e/- -ēs -a/-ia Nom (III) megmarad -us -u -ūs -ua Acc (III) -um -u -ūs -ua

Tehát a masc ~ neut megkülönböztetés eltűnt az egyes számban pusztán hangváltozások miatt. De mi történt a töbessel? etimológiai viszonyok a formák közt: pratum prato (Sing) prata prati (Plur) folium foglia (Sing) folia foglie (Plur) ovum uovo (Sing) ova uova (Plur) la. pratum ~ prata mező > ol. prato ~ prati (masc) átsorolva a hímnemhez (I) la. folium ~ folia levél > ol. foglia ~ foglie (fem) többes újraelemezve mint nőnemű sing. la. ovum ~ ova tojás > ol. uovo (masc) ~ uova (fem) megmarad kivételes típusként Tehát a masc ~ neut megkülönböztetés eltűnt az egyes számban pusztán hangváltozások miatt. Szigorúan véve csak a többes számban történt morfológiai változás! Az egyes számban hangváltozások morfológiai következményeit látjuk.