Morfológiai változások Újraelemzés Szófajváltás Fonológiai jelenség morfologizálódása Szintaktikai jelenség morfologizálódása Szőkebben értelmezve: allomorfok eloszlásában beálló változás, kül. ha az egyik allomorf jelentıs visszaszorulásával jár *feγ > fı *feγe > feje ember : embere = X : feje X = fej óa. gan megy : Sg ga Pl gæst gæþ gaþ mgh-váltakozás az umlaut miatt: a+i > æ (i) Az allomorfia idıvel eltőnt: Az analógiás változás tipikusan szabályosodáshoz vezet, a kivételes / kisebbségi minták megszüntetéséhez. Viszonya a hangváltozásokkal és a fonológiával ellentmondásos! mai a. go ~ goes, nem go ~ **gees latin rotacizmus: s > r / V_V (mus ~ muris egér, tempus ~ temporis idı ) honos tisztesség honos honor-em honor-is > honor-i honor-e honor honor-em honor-is honor-i honor-e de egyébként is volt szóvégi [r], pl. amor ógörög s > / V_V (*wisos > ios méreg, vö. latin virus rotacizmussal) Az s aoristos-képzı hol kiesne, hol nem; de mgh-k között nem esik ki! ly-o ~ e-ly-sa eloldottam tkp. fonológiailag szabálytalan alak jött létre! 1
vö. még a magyar [v]-végő szavakat: hí ~ hívok > hív ~ hívok ie. *gews- választ, kipróbál ie. germ. Sg1Impf Sg3Impf Sg1Perf *gews-ō *gews-eti *gows-a *keus-ō *keus-iθ *kaus-a óa. ćeo[z]-e ćies-t ćeas mai a. choose chose(n) Pl3Perf *gus-nt *kuz-un cur-on Adj *gus-on- *kuz-an- cor-en Nem csak töveket, nyelvtani morfémákat is érinthet: óa. cu ~ cy > cow ~ kine > cow ~ cows tehén ~ tehenek Nem csak töveket, nyelvtani morfémákat is érinthet: óa. cu ~ cy > cow ~ kine > cow ~ cows tehén ~ tehenek (stan ~ stanas kı, nama ~ naman név, sunu ~ suna fia, word ~ word szó, scip ~ scipu hajó, mann ~ menn férfi ) helpan ~ healp ~ hulpon > help ~ helped Nahua (=azték) visszaható képzı *-momai nahua nyelvekben, pl. pipil: ni-mu-miktia megölöm magam ti-mu-miktiat megöljük magunkat mu-miktia megöli magát de klasszikus nahuatl: ni-no-miktia megölöm magam ti-to-miktia megöljük magunkat mo-miktia megöli magát a nahua és az angol példa más, szintagmatikus ill. paradigmatikus forrása van az analógiás hatásnak 2
A felülírt alak nem mindig vész el a nyelvbıl, vö. fej ~ fı; óa streccan ~ stræhte > stretch ~ stretched de stræhte > straight! vö. hamuja ~ hamva neje ~ nıje idétlen ~ idıtlen Az analógiás változások általában olyan formákat eredményeznek, amelyek gyakoribb mintákhoz illeszkednek (pl. rendhagyó alakok szabályosítása ) morfológiai szerkezete átlátszóbb (pl. fúzió helyett agglutináció) kevesebb formális variációt mutatnak (allomorfiák kiiktatása) De az analógiás változás lehet elszigetelt is: óa. sorg bánat > sorrow sārig fájdalmas > sorry (nem **sōry)! (vö. sār fájdalom > sōre) Van, aki a jelentésváltozások bizonyos típusait is analógiásnak tartja, pl. szolid szilárd > enyhe, visszafogott (vö. szelíd) Itt tkp. csk egyetlen lexéma hangalakját érinti Szokás az újraelemzést követı kiterjesztést is analógiásnak nevezni szájam-típus sajtburger-típus Morfológiai változások Újraelemzés Szófajváltás Fonológiai jelenség morfologizálódása Szintaktikai jelenség morfologizálódása 3
ómagyar: egy kivételével minden múltidıtípus eltőnik mondta, mondá, mondta vala Latin nem: hím ~ nı ~ semleges masc ~ neut csak a nom & acc-ban különbözik Nom (I) Acc (I) Nom (II) Acc (II) Nom (III) Acc (III) Masc -us -(i)s/- -em -us Sing Neut -e/- -e/- -u -u Masc -ī -ōs -ēs -ēs -ūs -ūs Plur Neut -a -a -a/-ia -a/-ia -ua -ua Latin nem: hím ~ nı ~ semleges masc ~ neut csak a nom & acc-ban különbözik kései latin Sing hangváltozások: Plur Masc Neut s, m Masc > / _# Neut Nom (I) -us i, e > e -ī/ utolsó szótagban -a Acc (I) u, o > -ōs o / utolsó szótagban -a Nom (II) -(i)s/- -e/- -ēs -a/-ia Acc (II) -em -e/- -ēs -a/-ia A sing-ban minden Nom (III) -us -u különbség -ūs eltőnik! -ua Acc (III) -u -ūs -ua Latin nem: hím ~ nı ~ semleges masc ~ neut csak a nom & acc-ban különbözik kései latin hangváltozások: Sing Plur s, m Masc > / _# Neut Masc Neut Nom (I) i, e > e -us / utolsó szótagban -ī -a Acc (I) u, o > o / utolsó szótagban -ōs -a Nom (II) -(i)s/- -e/- -ēs -a/-ia Acc (II) -em -e/- -ēs -a/-ia A plur-ban viszont Nom (III) megmarad -us -u -ūs -ua Acc (III) -u -ūs -ua Tehát a masc ~ neut megkülönböztetés eltőnt az egyes számban pusztán hangváltozások miatt. De mi történt a töbessel? la. pratum ~ prata mezı > ol. prato ~ prati (masc) átsorolva a hímnemhez (I) la. folium ~ folia levél > ol. foglia ~ foglie (fem) többes újraelemezve mint nınemő sing. la. ovum ~ ova tojás > ol. uovo (masc) ~ uova (fem) megmarad kivételes típusként 4
etimológiai viszonyok a formák közt: pratum prato (Sing) prata prati (Plur) folium foglia (Sing) folia foglie (Plur) ovum uovo (Sing) ova uova (Plur) Tehát a masc ~ neut megkülönböztetés eltőnt az egyes számban pusztán hangváltozások miatt. Szigorúan véve csak a többes számban történt morfológiai változás! Az egyes számban hangváltozások morfológiai következményeit látjuk. Nyelvi érintkezés esetén a leggyakoribb jelenség a lexikális tételek átvétele (érintkezés a szó tág értelmében, nem feltétlenül földrajzi, lehet kulturális, kereskedelmi stb. jellegő is) Hasonulás hangtanilag, fonotaktikailag kulcs, görög (< *kluč, *greg) szuahéli kiplefiti járdasziget, kundurati szerzıdés, blekibodi (iskolai) tábla jamaikai kreol mele kalikimaka boldog karácsonyt Hasonulás morfológiailag: inflexió ált. szabályosan besorolódik (iskolá-k, plázá-k etc.) de vö. angol phenomena, criteria, cherubim... deriváció: honosítás valamilyen formája bridzs-ez-ik, stimm-el, derivá-l stír-öl, reag-ál átértelmezés, népetimológia hóhányó, ingerencia, orosz sportsmenka téves visszaidegenítés: la. momentum > a/né. moment..., la. referens > a/né. referent..., la. segmentum > ma. szegmens gö. (i)smos, (i)sma > a/né/fr. -(i)sm(e) (schisma, sarkasmos); gö. kataklysmos > ma. kataklizma 5
morféma átvétele ha elég kölcsönszó van ahhoz, hogy elvonható legyen: kitaláció statue/statuette, cigar/cigarette kitchenette tükörfordítás (calque) húsvét szláv mesovuzem (13 14. sz.) mindenható la. omnipotens (14. sz.) udvarias né. höflich (17. sz.) állam, egyetem, Aranka... (19. sz.) honlap (2000 körül)... dublettek elkülönülése (beleértve a tükörfordításokat is) koncert hangverseny levél mail karibi kreol plẽ teli plen terhes/vemhes, fẽ finom fin vékony ( francia hím-, illetve nınemő melléknevek) 6