A MUSZÁRI ÉS SZTANIZSAI ARANYBÁNYA CALCITJAI.

XVIII. ANNA I-KS MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1920 21. A MUSZÁRI ÉS SZTANIZSAI ARANYBÁNYA CALCITJAI. Irta: DR. VENDL MÁRIA. (Hét ábrával.) A hunyadmegyei muszári és sztanizsai aranybányában az arany kisérő ásványai közé tartozik a calcit is, mely mind a két helyen igen szép kristályokban fordul elő. K caleitokból DR. ZIMÁNYI KÁROLY m. nemz. museumi osztályigazgató úr szép darabokat, gyűjtött, melyeket megvizsgálás céljából nekem adott át. SCHUMACHER 1 az erdélyi aranybányákról szóló munkájában ismerteti az arany kisérö ásványait s a muszári calcitokról is ad rövid ismertetést. Megemlíti, hogy a kristályok többnyire skalenoederes és romboederes kifejlődésüek, mint formákat felemlíti a V2Ä, 2R romboedereket és az 7í3 skalenoedert. A néha előforduló ikrekről szintén említést tesz, sőt ezekről ábrát is közöl. Érdekes ezeknél az a jelenség, hogy a V2R szerint összenőtt egyének közül az egyik jóval nagyobb, mint a másik. Részletesebb ismertetést SCHUMACHER munkájában e calcitokról nem találunk. A muszári calcitkristályok kifejlődésük szerint négy csoportba oszthatók, illetőleg négy typust képviselnek. I. typus. Az első csoportba tartozó kristályok aprók, 1 2 nun. nagyságúak, kissé rózsaszínűek és szürkés-fehér kvarczon V? 2 cm. átmérőjű gömbös csoportokban helyezkednek el. K gömbök felületén csak a kristályok végei a (0112) V2Ä lapjai láthatók. Ez apró, gömbös csoportokat alkotó calcitkristályok közelében nagyobb, kissé szürkés szinii, félig átlátszó calcitkristályok nőttek kisebb csoportokban a kvarczra, melyek a (0112) V2R és (1010) co R kombináczióját mutatják. A prizma rövid, lapjai 1 SCHUMACHER, Goldlagerstätten in Siebenbürgen. Zeitschrift für praktische Geologie. 1912, Seite 57.

MCJSZÁRI ÉS SZTANIZSAI CALCITOK. 187 egyenetlenek, a romboeder lapjai rostosak. A szürke kvarcz felületén egyes helyeken egészen apró fehér kvarczkristálykák csoportjai, azonkívül pyrit és barna sphalerit láthatók. Egy másik telérdarabon ugyancsak a (0112) l /zr és (10W) öor kombinációját mutató, apró, 1 2 mm.-es színtelen calcitkristályok ugy nőttek egymáshoz, hogy egy meredekebb romboedert alkotnak. Ezek a meredek romboedert alkotó kristálycsoportok azután néha gömbös csoportokban helyezkednek el. E rövid prizmás kristályok között akadtak olyan szürkés szinü, félig átlátszó kristályok, melyeken a prizmalaptól jobbra és balra egy skalenoeder is fellép, mely azonban nem volt pontosan megállapítható; lapjai annyira rostosak és görbültek is, hogy pontos mérés lehetetlen volt. II. typus. (1. és 2. ábra.) Az ide tartozó kristályok az e (0112) Vafi, /' (0221) 2 R és V (2131) 1ÎS kombináczióját mutatják, néha fellép még az M (4041) 4 R s a V (2131) R 3-al és m(0112) ^-S-el kombflálva az m (10ÍO) <x>r is. A kristályok fehér színűek, átlátszók vagy áttetszők, nagyságra nézve igen különbözők. Vannak egész kicsiny, 1 2 mm.-es és nagyobb 1 2, sőt 3 cm.-es kristályok is. Uralkodó forma a (2131) R3 nagy és többnyire érdes, kimart lapokkal. A (0112) V2 R lapjai az alapromboeder éleinek megfelelő irányban rostozottak, de azért 1. ábra. 2. ábra. fényesek és mindig jól mérhetők. A (0221) 2 R lapjai mindig rostosak és kimartak, legtöbbnyire csak keskenyen tompítják a (2131) R3 skalenoeder megfelelő éleit, néha azonban nagyobb lapokkal is fellép, s ez esetekben a (0221) 2R és a (2131) R3 körülbelül egyenlő kifejlődésü. Az M(4041) 4 R többnyire csak alárendelten lép fel, lapjai azonban mindig fényesek és jól tükrözők. Sok kristályt csak az R 3 és V2 R kombinácziója alkot, mely két forma majdnem egészen egyforma arányban fejlett, miáltal a kristályok kissé gömbölyded alakúak. Azokon a kristályokon, melyeken az (1010) is fellép, az uralkodó forma szintén a (2131) R 3, tetején a fényes és rostos lapu (0112) VaÄ-el. E romboeder alatt néhány kristályon még egy negativ romboeder jelenik meg, mely azonban lapjainak görbesége miatt nem volt

188 Dr. VEN DL MÁRIA mérhető. A prizma itt is rövid, csak kevés látható belőle a kristály fennövése helyén. III. typus. (3. abra.) E kristályok mind roinboederes termetűek és néha a romboederen kivül más forma nem is található rajtuk. A romboeder az /'(0221) 2R, melynek lapjai egyenetlenek, érdekes étetési idomokkal. A kisebb 3 5 mm. élhosszal biró kristályok, drúsákban szorosan egymás mellett helyezkednek el, csak felső részük, a három romboeder-la ) szabad, néha ez is csak részben. A kristályok áttetszők, néha egészen átlátszók, kissé sárgás szinüek s alul Tudásszerkezetű calcitba mennek át. Mint kisérő ásvány, gömbös marcasit lép fel. A (0221) 2 R romboeder sarkéleit gyakran az r (1011) R tompítja, legtöbbnyire azonban csak nagyon keskenyen. Sok kristályon megjelenik még apró és fényes lapokkal a (0112) l /*R romboeder és a (2131) R3 skalenoeder. k(0221)~2r. e e (0ii2) l / 2 R és (0221) 2 R, (0112) V2 R. (2131) R3 kombinációját mutató kristályok között találhatók olyanok is, melyeknél a (0221) 2R étetett, hálóhoz hasonló rácsozatu lapjára apró egyének nőttek a (0112) V2R szerinti ikerállásban. (Lásd SCHUMACHER idézett müvét.) IV. typus. (4. és 5. ábra.) A IV. typust alkotó kristályok skalenoederes termetűek, de a II. typust alkotó skalenoederes kristálytól teljesen eltérők. Formákban a leggazdagabb ez a csoport; két skaleoneder (két pozitív és egy negatív), hat romboeder (két pozitív és négy negativ) alkotja a kombinácziókat. A prizma hiányzik. Az uralkodó forma egy negativ skalenoeder; az erre vonatkozó mérések eredményei a következők : Határértékek Rövidebb sarkéi hajlásszöge: 83 58' 84 5' Hosszabb : 28 25' 28 34' Ez adatokhoz közel állnak a következő skalenoederek hajlásszögei: 31 /2o ii' «/si = (18.^9.67.20) 18. 49. 67. 20 : 67. 49. 18. 20 = 84 2' 58" 18. 49. 67. 20 : 18. 67. 49. 20 = 28 28' 18" - 3 / 2 2 0 /9 = (11. 29. 40. 12) 11. 29. 40, 12 : 40. 29. 11. 12 = 83 16' 14" 11. 29. 40. 12 : 11.40.29.12 -= 29 11'12"

MUSZÁRI KS SZÏANIZSAI CALCITOK. 189»/ 5 R V* = (5. 13. 18. 5) 5. 13. 18. 5 : 18. 13. 5. 5 = 83 42' 30" 5. 13. 18. 5 : 5. 18. 13. 5-25 44' 12" - 20 /i3í2 u / 5 = (12.32.44. 13) 12. 32. 44. 13 : 44. 32. 12. 13 = 83 41 ' 22" 12. 32. 44. 13 : 12. 44. 32. 13 = 28 58' 32" A közölt értékeket összehasonlítva a muszári calciton végzett mérések eredményeivel, az tűnik ki, hogy a muszári calcil skalenoederének mért értékei legközelebb állnak a (18. 49. 67. 20) 3l /2<i K tí7 /si skalenoeder szögadataihoz ; a többitől olyannyira eltérnek, hogy ezekkel a skalenoeder nem azonositható. Kiemelem még, hogy a skalenoeder lapjai rendkívül jól fejlett, fényes, jó reflexet adó lapok. A 31 /2O 72 67 /31 formához először VOM RATH 1 jutott elbai calciton végzett mérései alapján; de ő e formát komplikáltsága miatt a 3 /27? 20 /y-el helyettesitette, ámbár mért értékei a 31 /2o R 67 /3i-nek jobban megfeleltek. DES CLOISEAUX 2 VOM RATH mérései és számításai alapján a 3l /2oi? G7 /3i skalenoedert felveszi a calcit formái közé. GOLDSCHMIDT 3 mint VOM RATH identikusnak jelzi e formát a V2 R 20 /9-el, de a muszári calcit skalenoederén végzett mérések oly nagy (30 45') eltérést mutatnak e skalenoeder szögértékeitől, hogy a kettő nem azonositható s igy itt a (18.49.67.20) 31 /20 R 6 V31 skalenoedert kell felvennünk. A E skaleoneder élét párhuzamosan tompitja egy negativ romboeder, melynek jele a mért adatokból s az övviszonyból számítva (0. 29. 29.10)-nek felel meg. A romboeder mért hajlásszögei a következők: a romboeder hajlásszöge a 0221-hez: 7 35' 7 44' sarkélének hajlásszöge: 109 33' 109 44' Ez értékek az eddig előforduló romboederek közül legközelebb állnak a (0331) 3 7?-hez, melynek hajlásszögei: 0331 : 0221 = 8 13' 0331 : 3301 = 110 15' 3(T de mivel az itt fellépő romboeder a (18.49.67. 20) skalenoeder éleit 1 POÜGENDÜRP'S Annalen 1876. CLVIII. p. 415. 2 Jahrb. f. Min. 1877. p. 161. 3 GOLDSCHMIDT, Atlas der Kristalfonnen.

190 Dr. VENDL MÁRIA párhuzamosan tompítja, tehát vele egy övben fekszik. (0331) helyett a (0. 29. 29. 10)-et kell felvennünk, melynek számított szögadatai az alább közölt kis táblázat szerint, közelebb is állnak a mért.értékekhez, mint a (0331) szögértékei. Mért Számított 0. 29. 29. 10 0. 29. 29. 10 0. 29. 29. 10 18^49. 67. 20 = 16 c 2' 16 9' 16 6' 10" 0221 = 7 35' 7 44' 7 36' 33" 29. 29. 0. 10 = 109 33' 109 44' 109 40' 18" A (18. 49. 67. 20) 31 / 20 R 6Y / 3 I skalenoeder mellett fellép a (2131) R 3 skalenoeder, melynek lapjai kissé rostosak, de azért jól tükrözök s ezekhez járul még a (0221) 2 R és a (4041) 4 R romboeder. A (0221) lapjai itt is étetési idomoktól egyenetlenek, de azért fényesek. Néha megjelenik még az (1011) R és (0881) 8R romboeder is s ritkán a (0112) x íi R igen kicsi, rostos, de fényes lapokkal. megállapí- A muszári calciton tehát határozottan 9 formát sikerült tanom, melyek a következők: 5. ábra. Prisma: m = (ÎOJO) = oo R = (211) Romboederek: e = (01Ï2) l /ir -- (110) f = (0221) = 2 R = (111) * == (0.29. 29. 10) = 29 /io# = (39.39. 48) d = (0881) = 8 R = (335) r = (1011) = R = (100) M -- (4041) = 4R = (311) Skalenoederek: V -- (2131) = R3 = (201) S = (18.49.67.20) = ^otf 07 /si = (35.17.32) Az alább következő táblázatban összeállítottam az alakok meghatározására szolgáló mért értékeket, egybevetve a számított hajlásokkal. Mint mért értékeket a mérések közepét tüntettem fel. Mért Számított 0112 1102 45 9' 45 3' 0221 2201 101 10' 101 9' 4" 1011 : 0221 50 37' 50 34' 32" 0221 0. 29. 29. 10 7 40' 7 36' 0221 0881 19 45' 19 39' 26" 1

MUSZÁRI ÉS SZTANIZSAI CALOITOK. 191 Mért Számított 2181 2311 75 17' 75 22' 2131 0221 37 34' 37 41' 2131 4041 19 28' 19 33' 2131 3121 35 35' 35 36' 18. 49. 67. 20 18. 67. 49. 20 28 30' 28 28' 18" 18. 49. 67. 20 67. 49. 18. 20 84 2' 84 2'58" 18. 49. 67. 20 0. 29. 29. 10 16 5' 16 6' 10" A megvizsgált sztanizsai calcit a M agyarok-hegyi Pap (Popa) aranybányából származik. A sztanizsai Kolcz Szt. Háromság bánya rövid oszlopos, a (0112) V&R és (1010) 00 R kombinácziójából álló calcitjait PRIMICS GYÖRGY 1 ismerteti az Erdélyi Értesitőben megjelent értekezésében. BUDAI JÓZSEF 2 is, ugyancsak az Erdélyi Értesitőben, említést tesz a sztanizsai calcitról, melyek szintén a (0112) vagy a (0112) Va R és (1010) 00 R kombinácziójának alakját mutatják. A Magyarok "hegyi Pap bányából származó calcitkristályok mészkövön ülnek pyrit társaságában; mind prizmás kifejlődésüek, de azért két csoportba oszthatók. Vannak rövid prizmás kristályok, melyek tetején a (0112) l /zr látható és hosszú oszlopos kristályok, melyeket a (2131) R 3 skalenoeder tetőz be és melyek igen gyakran mind a két végükön kifejlettek (6. ábra). E kristályokon néha fellép az (5052) 5 UR romboeder és mint keskeny csillogó lap tompítja a (2131) megfelelő éleit (7. ábra). A kristályok viztiszták, átlátszók, a lapok jól fejlettek, fényesek. G. ábra. 7. ábra. A kristályok nagyságára nézve megjegyzendő, hogy a rövid oszlopos (1010) és (0112) kombinácziójából 1 Erdélyi Értesítő, 1891. XVI. p. 129. 2 Erdélyi Értesítő, 1890. XV. p. 313.

Dr. VEN DL. MARJA álló kristályok kicsinyek, csak 1 4 mm. nagyságúak, mig azok a kristályok, melyeken a prizma a skalenoederrel kombinálódik, nagyságra nézve igen különbözők, hosszúságúk az 1 mm-től 3 4 cm.-ig terjed. A sztanizsai, Magyarok-hegyi calcit formái tehát a következők: Prizma: m = (1010) = oo 7? = (211). Romboederek: e = (0112) = '/s R = (110), k = (5052) = 5 /a R = (12.!.-J) Skalenoeder: v = (2131) = RS = A mért és számított értékek a következők: Mért Számított 0112 1102 44 58' 45 3' 1010 0110 59 57' 60 2131 2311 75 19' 75 22' 2131 3121 35 35' 35 36' 2131 5052 17 46' 17 48' A méréseket a budapesti tudományegyetem ásvány-kőzettani intézetében DR. MAÜRITZ BÉLA egyetemi tanár úr szives engedélyével végeztem.

Ann.'Mus.Hung. XVIII. (1920-21). Tab.I. Werner u.winfer, Frankfurt

Ann. Mus. Hung. XVIII. (1920-21 ). Tab. II. Werner u Winler,Frankfurt/M.

Editum die 15. Decembris 1921. Megjelent 1921. deczember 15-én. ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATÍONALIS HUNGARICI VOL. XVIII. 1920 21. A MAGYAR NEMZETI MUZEUM TE1lM É S Z E TR A JZI 0 S Z TÁLYA1N A K FOLYÓ IRATA. XVIII. KÖTET. 1920-21. KIADJA A MAGYAR NEMZETI MUZEUM SZERKESZTI HORVÁTH GÉZA BUDAFEST, MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI NYOMDA. 607. 1921.

Conspectus matoriarum. Tartalomjegyzék. Pag. Dr. Kotlán Sándor, Új-guineai madár-cestodák. I. Papagály-cestodák. (Tizenkét ábrával.) Vogel-Cesloden aus Neu- Guinea. I. Papagei-Cestoden. (Mit 12 Textfiguren) 1 Dr. baron G. J. de Fejérváry, Remarques sur la position systématique des genres Bufavus et Ranavus 28 Poppius B. (i) und E. Bergroth, Beiträge zur Kenntnis der myrmecoiden Heteropteren. (Tafel I II.) 31 Dr. J. Éhik, The G'acial-Theories in the light of biological investigation. (With 7 figures.) 89 Dr. Filarszky Nándor, Kapeller Kristóf (1835 1918) alga-gyüjtései a Quarnero-öbölben 111 M. P. Riedel, Nematocera Polyneura aus Neu-Guinea usw. des Ungarischen-National-Museums in Budapest (Mit 7 Textfiguren.). 129 Dr. G. Horváth, Genera duo nova Sciitelleridarum 145 Dr. Koch Sándor, Ásványtani közlemények. (Négy ábrával.) 147 Dr. K. Kertész, Vorarbeiten zu einer Monographie der Notacanthen. XXXIX XLIV. (Mit 14 Textfiguren.) 153 Dr. Hankó Béla, Új halfaj a Quarnero öbölből. Ein neuer Fisch aus dem Quarnero 177 Dr. baron G. J. de Fejérváry, Note sur l'emploi de quelques termes biologiques. 181 Dr. Vendl Mária, A muszári és sztanizsai aranybánya calcitjai. (Hét ábrával.) 186