Pénzügyi Iránytű Program Háttéranyag a 2013.09. havi tartalmakhoz Megtakarítások I. egyszerűbb termékek Az öngondoskodás, megtakarítás jelentősége Érdemes-e kisebb összegeket is félretenni? Tájékozódás fontossága, fő mérlegelendő szempontok Betét és megtakarítás kereső program A megtakarítások védelmét szolgáló garanciák Egyszerű megtakarítási termékek: bankbetétek, speciális termékjellemzők (pl. magasabb elérhető kamat új pénz elhelyezése vagy keresztértékesítés esetére, stb.) állampapír. Rendszeres megtakarítási programok Célirányos, nem nyugdíj célú megtakarítások: babakötvény, lakástakarék-pénztár, életbiztosítások, egészségpénztár. Fogyasztóvédelmi és versenyjogi szempontok. 1.1. Az öngondoskodás, megtakarítás jelentősége Mi a megtakarítás? Ha körültekintően bánunk a pénzünkkel, és igyekszünk rendszeresen félretenni, akkor pénzünk lassan, de biztosan gyarapodni fog. Megtakarítás akkor keletkezik, ha egy adott időszakban bevételeink összege meghaladja a kiadásokét, vagyis megszerzett jövedelmünket nem költjük el teljes egészében. Ha úgy döntünk, hogy bevételeink egy részét megtakarítjuk, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy lemondunk jövedelmünk egy részének azonnali elköltéséről. Megtakarítást ezért várható bevételeink és kiadásaink függvényében tervezhetünk. Miért érdemes megtakarítani? Ha megtakarított pénzünket nem készpénzben otthon tartjuk, hanem okosan befektetjük, annak értéke az idő előre haladtával várhatóan nőni fog. Megtakarításainkkal tehát jövőbeni anyagi lehetőségeink bővülnek. Ez egyben anyagi biztonságot is jelenthet arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség, stb.) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a rendelkezésre álló jövedelmünk, de félretehetünk nagyobb értékű használati tárgyak (pl. autó) vagy akár lakás vásárlására is. Mi alapján állapíthatjuk meg, hogy mennyit tudunk megtakarítani? Pénzügyi helyzetünk alakulását egyszerűen nyomon követhetjük, és könnyebben kézben tarthatjuk, ha házi költségvetést állítunk össze. Ezáltal reálisabban tudjuk megítélni anyagi helyzetünket, és segítségével jobban fel tudjuk mérni, hogy havi bevételeinkből mennyit tudunk tartalékolni. Első lépésként írjuk össze havi bevételeinket és kiadásainkat az alábbiak szerint!
A havi számvetés mellett célszerű hosszabb távra is gondolkodni. Tegyünk félre a ritkábban előforduló nagyobb kiadásokra is, mint például nyaralás, gépjármű karbantartás, lakáskarbantartás, stb. A költségvetés tehát egyértelműen megmutatja, hogy rendszeres kiadásainkon felül marad-e pénzünk, és ha igen, mennyi. Ehhez nyújt segítséget a PSZÁF Háztartási költségvetés-számító programja (http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/alkalmazasok/hksz). A kalkulátor segít összevetni háztartása bevételeit a várható kiadásokkal, így eldöntheti, hogy egyensúlyban van-e a család költségvetése. Mindezeken túlmenően a program spórolási tippekkel is szolgál. Milyen élethelyzetekben van lehetőségünk megtakarítani? A felnőtt élet kezdetén, a munkába állást követően rendszeres jövedelemre teszünk szert, amellyel célszerű okosan gazdálkodni. Megtakarítási lehetőségeink és céljaink a rendelkezésre álló jövedelmünk mellett nagyban függnek aktuális élethelyzetünktől (tanulás, családalapítás, nyugdíjas évek) is. A pénzzel, megtakarítással kapcsolatos döntések részét képezik mindennapjainknak, és végigkísérik életünket. Céljaink eléréséhez (külföldi utazás, modern számítógép, saját gépkocsi, lakás vásárlása, stb.) érdemes rendszeresen megtakarítanunk. Sőt, a nyugdíjcélú elő-takarékosságot sem túl korai már fiatalon megfontolni és elkezdeni. Korosztály Életszakasz Aktivitás 14-18 Középiskola Junior számla 18-22 Felsőfokú tanulmányok 22-25 Elhelyezkedés, felkészülés családalapításra Az egyes életciklusokhoz kapcsolódó tipikus pénzügyi termékek Betétlekötés Megtakarítási (betét)számla Rövidebb lejáratú állampapírok Nem bankszámla alapú megtakarítási lehetőségek (befektetési alap, kötvény) 25-35 Családalapítás Önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár 35-45 Az életpálya csúcsa Befektetéssel kombinált biztosítások, részvények 45-62 Nyugdíj-előtakarékosság 62+ Nyugdíjas évek Speciális nyugdíjelőtakarékossági termékek (Pl. NYESZ Nyugdíj-előtakarékossági Számla) Alacsony kockázatú megtakarítások (bankbetét, állampapír, illetve ezekbe fektető befektetési alap) 2/17
1.2. Érdemes a viszonylag kis összegeket is félretenni? Már egy viszonylag alacsonyabb összeg rendszeres megtakarítása és befektetése (pl. megtakarítási számla, lekötött betét) is néhány éven belül milliós nagyságrendet elérő anyagi tartalékot biztosíthat. Ezt az összeget később akár váratlan jövedelemcsökkenés ellensúlyozására (pl. átmeneti munkanélküliség), akár értékesebb tartós fogyasztási cikkek beszerzésére (pl. nagyobb teljesítményű elektronikai berendezés, gépkocsi), esetleg lakásvásárlásra is fordíthatjuk. A rendszeres, már kisebb összegű megtakarítással is elérhető gyarapodást az alábbi grafikon mutatja be. A számítások során az alábbi feltételezéssel éltünk: o 6 éven keresztül minden hónapban 13.000 Ft új megtakarítás; o bankbetétben (lekötött betét/megtakarítási számla) kerül elhelyezésre, a már elhelyezett összegek és időközi kamatok folyamatos újra-lekötése mellett; o a betéti kamat a piacon elérhető betéti kamatszinthez igazodva alakul, az egyes évek átlagában rendre: 4%, 3,5%, 3,5%, 3,25%, 3%, 3% 1026 493 666 843 323 159 1.3. Szempontok a választáshoz Milyen szempontokat érdemes mérlegelni megtakarításkor? Mivel a megtakarítási lehetőségeknek számos típusa létezik, alapos mérlegelést igényel a számunkra leginkább megfelelő forma kiválasztása. A konkrét ajánlatok áttekintése előtt fontos tisztázni, milyen célból, mekkora összeget tudunk, illetve akarunk megtakarítani, és milyen időtartamra tudjuk pénzünket nélkülözni. Ha időközben mégis szükség lenne a pénzre, milyen feltételekkel juthatunk hozzá. Persze az sem elhanyagolandó, hogy mekkora az elvárt hozam nagysága. Fontos mérlegelni mindezek mellett, hogy akarunk-e, merünk-e a magasabb hozam reményében bizonyos kockázatot is vállalni, vagy inkább biztonságra törekszünk. 3/17
Az egyes betéti- és megtakarítási termékek közötti választást könnyíti meg a PSZÁF Betét- és megtakarításkereső programja, (http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/bal_menu/betetilekerdezo), melyben néhány szűrő és választófeltétel kitöltését követően kiválaszthatja a legmegfelelőbb terméket. Milyen időtávban és összegben érdemes gondolkodni az egyes megtakarítási lehetőségek vonatkozásában? Mielőtt választanánk a megtakarítási lehetőségek közül, gondoljuk végig, hogy kb. mennyi ideig tudjuk nélkülözni a pénzt, azaz meddig akarjuk/tudjuk lekötni. Ez az idő (lekötési idő) 1 hónaptól akár 10-20 évig terjedhet, s jó tudni, hogy ha pénzünket a lejárat előtt akarjuk visszakapni, akkor általában kedvezőtlenebbek a feltételek, kevesebb lehet a tényleges hozam. A következő táblázat röviden összefoglalja a leggyakoribb megtakarítási és befektetési lehetőségek jellemző lekötési idejét és ajánlott nagyságrendjét. A megtakarítás összege Befektetés típusa Ajánlott befektetési időtáv Kis összegű megtakarítás Bankbetét típusú 1-12 hónap (néhány ezer Ft-tól ) (folyószámla-lekötés) Megtakarítással kombinált Minimum 10 év életbiztosítás Kis összegű rendszeres Önkéntes nyugdíjpénztári Minimum 10 év megtakarítás befizetés (néhány ezer tízezer Ft/hó ) Lakás-takarékpénztár Minimum 4 év Nyugdíj-előtakarékossági Nyugdíjkorhatár eléréséhez közeledve minimum 3 számla év, fiatalabb korban több évtized is lehet Kincstárjegy 3-12 hónap Minimum 10 ezer Ft Befektetési jegyek 1-3 hónaptól több évig Banki értékpapírok 3 hónaptól több évig (kötvények) Lehet rövid távú is, de hosszú távon Minimum 50-100 ezer Ft Részvények kiegyensúlyozottabb hozam elérésére van lehetőség Államkötvény Minimum 1 év Van-e összefüggés a befektetések kockázata és hozama között: bankbetétet vagy befektetést válasszunk? Mielőtt a megtakarítási/befektetési lehetőségek között választanánk, minden esetben érdemes alaposan végiggondolni, hogy magasabb hozam reményében mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni. Bizonyos megtakarítási típusok esetében (pl. bankbetétek, állampapírok stb.) lejáratkor a lekötött pénzt (tőke) és az ígért kamatot is biztosan megkapjuk, míg más befektetéseknél a felvállalt kockázattól függően a hozam lehet több is (de kevesebb is!), mint például a betéti kamat. A befektetési termékek kockázata általában abban rejlik, hogy befektetett pénzünk hozamára szemben például az egyszerű bankbetétek után fizetett kamattal - a szolgáltatók jellemzően nem vállalnak garanciát, azt számos külső, előre nem látható tényező (például: a gazdasági helyzet alakulása) is befolyásolja. Kedvezőtlen esetben befektetett pénzünk jelentős részét el is veszthetjük. A következő ábra az egyes megtakarítási típusokat kockázatuk mértéke alapján rendezi el, és megmutatja, hogy ezek elsősorban milyen típusú befektetőknek ajánlhatók. 4/17
Az egyes befektetési lehetőségek közül természetesen egyszerre többet is kipróbálhatunk, de mindig gondoljuk végig a fenti szempontokat, és kérjünk részletes tájékoztatást. 1.4. Mi alapján hasonlíthatóak össze az egyes megtakarítási termékek? Mielőtt döntünk arról, milyen megtakarítási formát választunk pénzünk elhelyezéséhez fontos, hogy előtte összehasonlítsuk az egyes szolgáltatók által kínált termékeket. Betétek esetében ezt legkönnyebben az Egységesített Betéti Kamatlábmutató (EBKM) alapján tehetjük meg, melynek segítségével a betét ténylegesen kifizetendő éves kamatát ismerhetjük meg. Az EBKM-et minden hitelintézet köteles kiszámítani és ügyfelei tudomására hozni két tizedes pontossággal. Az ezzel kapcsolatos információkat megismerhetjük a bankfiókokban, a lapokból vagy a hitelintézet honlapjáról is. (Az EBKM-ről részletesebb információk olvashatóak a PSZÁF honlapján a http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/iranytu_jobbmenu/ebkm címen. ) Példa: Elhelyezett Betétlekötés Kamat (360 EBKM (365 EBKM (365 Kamatláb betétösszeg időtartama napra) napra) napra) 100 000 Ft 5 % 1 év 5 000 Ft /5%) 5 070 Ft 5,07 % Azaz, ha Ön 100 000 Ft-ot helyez el évi 5 %-os kamatláb mellett 1 éves betétbe, 360 nap múlva 5000 Ft kamatot kap. A tényleges év, azaz 365 nap elteltével Önt 5 070 Ft összegű kamat illeti meg, vagyis magasabb összeg, mint amit az éves kamatláb alapján feltételezett. Ezt a többletet fejezi ki az éves szinten 5 %-os kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 5,07 %. A mutatót az intézmények egységes számítási mód alapján kötelesek megállapítani és ügyfeleik tudomására hozni a bankfiókokban, hirdetésekben, illetve a honlapon keresztül. Érdemes tehát a kamatláb helyett a bankok kínálatában az EBKM-et keresni és egymással összehasonlítani. Befektetési egységhez kötött (vagy más néven unit linked) biztosítások összehasonlítását a Teljes Költség Mutató (TKM) segítségével végezhetjük el. A TKM a Magyar Biztosítók szövetsége (MABISZ) által önszabályozó céllal kialakított költségmutató. A TKM azt mutatja meg, hogy az ügyfél az adott biztosítási termék költsége és a választott kockázatok figyelembe vételével mekkora hozamveszteségre számíthat. (A TKM-ről további és bővebb információkat a MABISZ honlapján olvashat a http://www.mabisz.hu/hu/tkm.html linken.) 5/17
Érdemes-e mindent egy lapra feltenni? Sok befektető vallja, hogy a megtakarítások egy részével érdemes nagyobb kockázatot vállalni, de azt is tudja, hogy nem szabad minden pénzt egy lapra feltenni. Egy angol mondás ezt úgy fejezi ki, hogy ne tegyünk minden tojást egy kosárba! Hiszen, ha a kosár leesik, akkor minden tojás összetörik! De ha több helyre tesszük őket, akkor remélhetjük, hogy lesz olyan, amelyik épségben megmarad. A befektetések vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hasznos, ha pénzünket megosztjuk többféle befektetés között. Ekkor nagyobb esély van arra, hogy lesz olyan, amelyikkel nagyon jól járunk, és ez kárpótolhat, ha egy másik befektetésünk esetleg veszteséges volt. Ez a megosztás végső soron a befektetéseink egészére (azaz a tojással teli kosárra) vetített kockázat csökkentését eredményezi. Ám még a kockázatmegosztó stratégia sem garantálja, hogy nem fogjuk az összes pénzünket, vagy annak egy részét elveszíteni, ha a magasabb kockázatú befektetéseket részesítjük előnyben. 1.5. Milyen célból takarékoskodunk? Mik a tipikus megtakarítási célok? Túlmenően azon, hogy a megtakarítások elsődlegesen jövőbeni anyagi mozgásterünk kibővítését célozzák, vannak olyan, tipikusnak tekinthető megtakarítási célok, melyek a háztartások megtakarítási döntéseiben meghatározó szerepet kapnak. Ezen célok eléréséhez a pénzügyi lehetőségek függvényében - eltérő megtakarítási termékek használata kapcsolódik. Az életpályánkat, életünket jellemzően 3 fő szakaszra oszthatjuk, az életünk elején (születésünktől tanulmányaink befejezésig) és végén (nyugdíjas korunkban) inaktívak vagyunk, a köztes időszakban pedig gazdaságilag aktívak vagyunk, azaz ebben az időszakban rendelkezünk munkajövedelemmel, szerezzük meg az életvitelünkhöz szükséges pénzt, valamint tudunk különböző céljaink elérésére tartalékot képezni. Az alábbi táblázat röviden összefoglalja az egyes tipikus megtakarítási célokat és az elérésükhöz ajánlható megtakarítási termékeket, valamint azt, hogy az egyén életpályájának melyik szakaszában tekinthető tipikusnak az adott megtakarítási cél. A megtakarítás célja Felkészülés váratlan kiadások, betegség esetére! Utazás, nyaralás Egészségügyi és egészségmegőrző kiadásokra Autóvásárlás, (csere) Értékesebb háztartási használati tárgy (háztartási gépek, számítógép) Ajánlott megtakarási/befektetési termék * Bankbetét * Rövid lejáratú (max. 1 éves) eszközökbe fektető pénzpiaci, likviditási befektetési alapok * Rövid futamidejű állampapírok * Egészségpénztár * Betegségbiztosítás *Balesetbiztosítás *Bankbetét * Rövid lejáratú (max. 1 éves) eszközökbe fektető pénzpiaci, likviditási befektetési alapok * Rövid futamidejű állampapírok * Egészségpénztár * Betegségbiztosítás * Balesetbiztosítás * Bankbetét * Közepes futamidejű (1-3 év) állampapírok * Alacsony és közepes kockázatú befektetési alapok * Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) * Bankbetét * Rövid lejáratú állampapírok * Rövid lejáratú (max. 1 éves) Életpálya tipikus szakasza a megtakarítás képzésére elsősorban az aktív szakaszban, kisebb mértékben a második inaktív szakasz elején jellemzően a teljes életpálya során elsősorban az aktív szakaszban, kisebb mértékben a második inaktív szakasz elején főképp az aktív szakaszban elsősorban az aktív szakaszban, kisebb mértékben a második inaktív szakasz 6/17
beszerzése (cseréje) eszközökbe fektető pénzpiaci, likviditási befektetési alapok elején Ház, lakás vásárlása, felújítása (cseréje) Gyermekek taníttatása jövője, Nyugdíjas évekre való felkészülés * Lakás-takarékpénztár * Hosszú lejáratú állampapírok * Megtakarítási típusú életbiztosítás (pl. vegyes, unit linked) * Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) * Megtakarítási típusú életbiztosítás (pl. vegyes, unit linked) * Hosszú lejáratú állampapírok * Babakötvény (Start-számla) *Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) * Állampapír, bankbetét, Tartós befektetési Szerződés (TBSZ) (A nyugdíjas életszakasz közeledtével) * Önkéntes nyugdíjpénztár * Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) * Megtakarítási típusú életbiztosítás (pl. vegyes, unit linked) * Részvények, illetve ezekbe fektető alapok (fiatalabb korban) jellemzően az aktív szakasz elején, közepén jellemzően az aktív szakasz elején, közepén jellemzően az aktív szakasz közepétől 1.6 Megtakarításaink védelme: az intézményi OBA és állami garancia hatóköre Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) A bankrendszer egészének elemi érdeke, hogy a betétesek pénze biztonságban legyen. Ha valamelyik hitelintézet nem tudna eleget tenni a betétesekkel szembeni kötelezettségének, helyette az Országos Betétbiztosítási Alapnak kell helyt állnia. Az Alap feladata a betétek védelme érdekében szükség esetén megelőző intézkedések meghozatala, kártalanítás, valamint a betétesek tájékoztatása. Az Alapba, amelynek bevétele a tagok befizetéséből származik, minden hitelintézet köteles belépni, tagjává válni. Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan a jogszabályban meghatározott összeghatárig fizeti ki kártalanításként, melynek jelenlegi mértéke 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg. (Az OBA a 100 ezer eurót a kártalanítás napját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon átszámítja forintra, és a betét után az így kapott forint összegig fizet kártalanítást, például 290 Ft/EUR árfolyam esetén a kártalanítás maximális összege 29 millió forint.) Az Alap nemcsak a lekötött betéteket, hanem a folyószámlán lévő pénzt is biztosítja. Erről további és aktuális információk az OBA honlapján a www.oba.hu címen találhatók. Állami garancia Állami garancia az állampapír befektetésekre terjed ki. Az állampapírokat a központi költségvetés adósságának fedezésére bocsátják ki. Mivel az állampapírok adósa maga az állam, az állampapírba helyezett megtakarítások visszafizetését az állam garantálja. 7/17
1.7 Egyszerű megtakarítási termékek (bankbetét, állampapír) BANKBETÉT (LEKÖTÖTT BETÉT, MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA) Mit jelent a megtakarított pénz lekötése? Bármikor előfordulhat, hogy több pénz gyűlik össze a folyószámlánkon, mint amennyire azonnal/vagy néhány héten belül szükség lenne. Mivel a folyószámlán lévő pénz elvileg bármikor elkölthető, a bank erre csak alacsony kamatot fizet. Ezért, ha előre tudjuk, hogy a bankszámlán lévő pénz bizonyos hányadát hosszabb rövidebb ideig biztosan nélkülözni tudjuk, akkor érdemes azt lekötni, vagy megtakarítási számlára átvezettetni. A pénz lekötése azt jelzi a banknak, hogy lemondunk arról, hogy a pénzt bármikor felhasználjuk, ezért a lekötött betétekre a bank a bankszámla kamatánál magasabb kamatot fizet. Mi a bankbetét? A bankbetét a legegyszerűbb rövidtávú befektetési forma arra, hogy a megtakarított vagy a közeljövőben elkölteni szándékozott pénzt ideiglenesen elhelyezzük. A bankbetéthez szinte bármikor hozzáférhetünk. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb betéti konstrukciónál a lejárat előtti pénzfelvétel esetén a bank egyáltalán nem, vagy csak az eredeti kamatlábnál jóval alacsonyabb kamatot fizet. Miről kell dönteni betét lekötéskor? Betét lekötésekor a bankkal kötött megállapodás (szerződés) rögzíti azt, hogy mennyi időre kötjük le a pénzt, meghatározza az elérhető kamat mértékét, illetve azt, hogy a kamatokat a bank milyen időközönként írja jóvá a számlánkon. A betét lekötési ideje meghatározott időtartamra (pl. egy hónapra, két hónapra, vagy akár egy évre) szól, és alapesetben lejáratkor a lekötött összeg a kamatokkal együtt visszakerül a folyószámlára. A különböző lekötési időkre a bank általában eltérő kamatokat fizet, sőt a kamat nagysága a lekötött pénz nagyságától is függhet. Hogyan kezdeményezhető betétlekötés? Betétlekötés kezdeményezhető személyesen bankfiókban, vagy elektronikus úton is. Személyes ügyintézés esetén a bank egy betéti igazolást állít ki, ami pontosan rögzíti, mennyi pénzt, mennyi időre és milyen kamatláb mellett kötöttünk le. Érdemes ezért a betéti igazolást gondosan megőrizni. Bankszámlánkhoz és lekötött betéteinkhez könnyen hozzáférhetünk emellett - amennyiben bankunk honlapja erre lehetőséget ad az interneten vagy telefon segítségével is. Ily módon könnyen módosítható betéteink állománya, létesíthetünk új, vagy meg is szüntethetünk korábbi lekötéseket. Mi a különbség a látra szóló és határidős lekötés között? A betétek lekötésének módja szerint megkülönböztetünk: Látra szóló betétet: pénzünk minden kötöttség nélkül bármikor betehető és felvehető. Mivel a bank csak korlátozottan tudja az így elhelyezett betétet forgatni, alacsony kamatot fizet rá. Határidős betétet: amikor a bank csak bizonyos lekötési idő után fizet kamatot. A határidős betétekre ígért kamat magasabb a látra szóló betétekénél, mivel a bank arra számít, hogy a határidő előtt nem vesszük fel a pénzt, és addig a bank is befekteti azt. Ha mégis a lejárat előtt vesszük ki a pénzt, kamatveszteséggel kell számolni. Hogyan csoportosíthatók a betétek a kamatozás módja szerint? A betét a kamatok elszámolásának módja szerint lehet: Egyszerű kamatozású - a kamat összegét nem adják hozzá a betéthez, azaz nem tőkésítik. (Ezért amikor esedékes, célszerű a kamatot felvenni.) 8/17
Kamatos kamatozású - a kamatot tőkésítik, így a továbbiakban a kamattal növelt összeg kamatozik tovább. A betét a kamatok megállapításának módja szerint lehet: Fix kamatozású a lekötés időtartama alatt a kamat nem változik, azaz a kamat a lekötött összeg egy előre meghatározott százaléka. Változó kamatozású a kamat mértéke a lekötés időtartama alatt valamilyen előre rögzített szabály szerint - változhat. Sávos kamatozású - a lekötött összegen belüli különböző összegsávokban különböző a kamat mértéke, így pl. 5 millió forint lekötésekor 3 millió forintig 4%-ot, az e feletti két millió forintra 5%-ot fizet a bank. Lépcsős kamatozású egy adott összeghatár felett a lekötött teljes összeg a magasabb összegre meghatározott feltételek szerint kamatozik, a fenti példánál maradva, ebben az esetben a teljes 5 millió forintra 5%-ot fizet a bank. Mi történik, ha megfeledkezünk a betét lejárati idejéről? Ha esetleg elfeledkezünk a betét lejáratának pontos idejéről, és nem kötjük le a pénzt újra, a folyószámla alacsony kamata miatt kamatjövedelemtől eshetünk el. Ennek megelőzésére rendelkezhetünk úgy is, hogy a lejárat időpontjában a betét azonos időtartamra automatikusan ismét lekötésre kerüljön az addig elért kamatokkal együtt. Az ismételt lekötéskor a betét kamatlába a lekötés első napján érvényes kamatláb lesz, ami lehet magasabb és alacsonyabb is, mint az előző időszak kamatlába. Hogyan hasonlíthatók össze a bankok betéti ajánlatai? A különböző időtartamra szóló és különböző kamatozású betéttípusok kamatlábának összehasonlítása nem könnyű feladat. Ezt segíti az egységesített betéti kamatlábmutató, az EBKM. Ez egy olyan mérőszám, amely éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát, lehetővé téve azok összehasonlítását, megkönnyítve a döntéshozatalt. A pénzintézetek számára az EBKM kiszámítása és közzététele minden betéti termék vonatkozásában kötelező. A részleteket lásd fentebb. Mire figyeljünk devizabetétek esetében? Külföldi pénznemben keletkező megtakarításunkat forint helyett devizabetétben is elhelyezhetjük. Ebben az esetben a betétet valamely külföldi fizetőeszközben tartja nyilván a bank. Devizabetétek esetén az adott devizanem forinthoz viszonyított árfolyamváltozásával is számolni kell. A forint árfolyamának változása a kamattól függetlenül, önmagában is okozhat veszteséget vagy nyereséget. Ha például euró betétünk van, és az euró a forinttal szemben 10 %-ot erősödik, ez azt jelenti, hogy a betét forintban felvehető összege is 10%-kal több lesz. A forint erősödése ugyanakkor éppen fordítva, csökkenti nyereségedet. Biztonságban van-e a pénzünk, ha bankbetétben tartjuk? A bankbetét egyik legfőbb előnye, hogy biztonságos, melyhez az is hozzájárul, hogy a bankbetétekben elhelyezett megtakarítások biztonságát meghatározott keretek között az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja. Az Alap feladata a betétek védelme érdekében szükség esetén megelőző intézkedések meghozatala, kártalanítás, valamint a betétesek tájékoztatása. A bankok kötelesek csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz. A részleteket lásd fentebb. Bankbetéteket érintő adózási szabályok 2011. január óta a bankbetétek többsége esetén 16%-os adót kell fizetnünk a kamatnyereségünk és nem az elhelyezett betét összege után. A kamatadót nem kell nekünk külön bevallanunk és a befizetnünk, hiszen a bank ezt automatikusan levonja. Fontos azonban, hogy mivel a meghirdetett kamatok nem a 9/17
kamatadóval csökkentett értékek, így ha ki akarjunk számítani a betétünk után járó kamatot vonjuk le a kamatadót. Fő szabály szerint a 2013. július 31. napja után megszerzett kamatjövedelmünk után 6%-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnünk, azonban ezt szintén nem kell nekünk külön bevallanunk és befizetnünk, hiszen a bank ezt automatikusan elvégzi. A 2013. augusztus 1. előtt lekötött betétek esetében, ha a kamatfizetés 2013. július 31. után történik, akkor az egészségügyi hozzájárulást csak a 2013. július 31 utáni időszakra kell megfizetni. Van olyan megtakarítási forma is, amely a hosszú távú megtakarításokat ösztönzi, ezért a kamatadó ez esetben alacsonyabb vagy akár 0% is lehet. Ez az úgynevezett Tartós Befektetési Szerződés /TBSZ/. A 2013. augusztus 1. előtt megkötött TBSZ-ek hozamára nem vonatkozik az egészségügyi hozzájárulás. A TBSZ-szel részletesen a decemberi hónapban foglalkozunk. ÁLLAMPAPÍROK Milyen célt szolgálnak az állampapírok? A kötvénypiac legnagyobb és legismertebb szereplői az állampapírok, melyeket egy állam az államháztartás finanszírozására bocsát ki. Magyarországon az Államadósság Kezelő Központon (ÁKK) végzi ezt a tevékenységet. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Az állampapír azoknak való, akik nem akarnak jelentősebb kockázatot vállalni, vagy akik nem akarnak bonyolultabb befektetésekkel foglalkozni. Milyen állampapír típusok közül választhatunk futamidő alapján? Az állampapírokat több szempont szerint lehet csoportosítani, ezek közül a legfontosabb a futamidő szerint és a kamatozás szerint történő megkülönböztetés. Futamidő szerint az alábbi típusokat különböztethetjük meg: rövid lejáratú, azaz egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok: Ebbe a csoportba tartozik a kamatozó kincstárjegy és a diszkont kincstárjegy. közép és hosszú lejáratú, azaz egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok. Ebbe a csoportba az államkötvények tartoznak. Milyen állampapír típusok közül választhatunk a kamatozás módja alapján? Kamatozás szerint az alábbi típusokról beszélhetünk: diszkont értékpapír fix kamatozású állampapír változó kamatozású állampapír A diszkont értékpapírok fő jellemzője, hogy nem kamatot fizetnek, hanem névértékük alatt (pl. 95%-on) vásárolhatók meg és lejáratkor a névértéket (100%) fizetik ki. A kettő közötti különbség a befektető nyeresége. Leggyakoribb hazai példa a diszkont kincstárjegy, de hosszabb lejáratú kötvények is kerülhetnek ilyen módon kibocsátásra. (Ezeket kamatszelvény nélküli kötvénynek, vagy más néven zérókupon kötvénynek nevezik.) A fix kamatozású állampapírok előre rögzített összegű kamatot fizetnek a befektetőknek. Ebbe a csoportba a rögzített kamatozású államkötvények és az egy éves lejáratú kamatozó kincstárjegyek tartoznak. A változó kamatozású állampapírok futamideje során a kamatozás időről időre, előre meghatározott feltételek szerint változik. Az előre meghatározottság általában nem azt jelenti, hogy konkrétan, 10/17
számszerűen meghatározzák a kamatfeltételeket, hanem hogy azt az eljárást rögzítik, mely meghatározza a későbbi kamatozást. Hogyan kerül az állampapír a befektetőkhöz? A hazai állampapírok nyilvános forgalomba hozatala és forgalmazása az elsődleges és másodlagos piac közreműködésével valósul meg. Ezen belül az elsődleges piac az értékpapírok piacra kerülését biztosítja, a másodlagos piac pedig a későbbi adás-vételek színtere. Ha megvettünk egy értékpapírt, nem árt egy piac, ahol később értékesíthetjük azt. A másodlagos piac a már forgalomban lévő állampapírok kereskedésének színtere. Ennek két formája bevett Magyarországon: a tőzsdei kereskedés a Budapesti Értéktőzsde hitelpapír-szekciójában, valamint a tőzsdén kívüli kereskedés. Hová forduljunk, ha pénzünket állampapírba fektetnénk? A lakossági ügyfelek számára a forgalomban lévő állampapírok a nagyobb bankok és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában érhetőek el. A megvásárolt értékpapírok a bank által részünkre e célból megnyitott és vezetett értékpapír-letéti számlára kerülnek. Lehetnek-e az állampapír befektetésnek is kockázatai? Az állampapírok esetében a visszafizetési kockázat jellemzően csekély, hiszen a fejlett országok esetében normál körülmények között attól nem kell tartani, hogy a kibocsátó, azaz az adott állam megtagadná a visszafizetést. A piaci kamatláb változásából adódó kockázat ugyanakkor lényeges kockázati elem az állampapírba fektetők számára is, mivel az időközbeni kamatláb változás hatására változhat az állampapír árfolyama. A hozamok ingadozásából adódó kockázattal akkor kell számolni, ha az értékpapírt nem akarjuk a futamidő végéig megtartani, lejáratig tartó tartás esetén az elérhető hozamot ez nem befolyásolja. 1.8 Célirányos, nem nyugdíj célú megtakarítások BABAKÖTVÉNY START SZÁMLA 2006. január 1-jétől a magyar állam minden megszülető gyermek javára születésének évében meghatározott összegű támogatást biztosít, melynek célja a majdani fiatal felnőttek életkezdésének segítése. Az ún. babakötvényre minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhelyű gyermek jogosult. Az életkezdési támogatás - más néven Babakötvény - igénylésére nincs szükség, a Kincstár automatikusan nyit egy számlát a gyermek részére és azon külön kérés nélkül helyezi el a támogatás összegét. Erről postai úton értesítést küld. A számlán elhelyezett összeget - egészen a gyermek nagykorúságáig - a Kincstár évenként növeli az ötéves futamidejű állampapírok hozamával. Az így felhalmozott megtakarítást a 18. életévét betöltött gyermek veheti fel és azt jogszabályban meghatározott célokra - többek között tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, gyermekvállalásra fordíthatja. A gyermek bármelyik szülője, törvényes képviselője, vagy a gyermek hozzátartozója Start- értékpapír számlát nyithat a gyermek részére az állam által nyújtott életkezdési támogatás és elért hozamok összegének további befizetésekkel történő gyarapítására. Az egyéni befizetésekre az állam évente további támogatást nyújt, ezzel is ösztönözve a hosszú távú megtakarítási szándékot. A fiatalok életkezdési támogatására és a Start-számlára - azaz a babakötvényre - vonatkozó új szabályok szerint /2012. október/ a 2006. január 1. előtt született gyermekek, praktikusan a 7-18 éves korosztály javára is lehet Start-számlát nyitni, így a szülők, illetve a gyermek törvényes képviselője vagy más hozzátartozók az idősebb gyermekek önálló életkezdéséhez is hozzájárulhatnak, megkezdhetik számukra a takarékoskodást. Az új szabályok értelmében a gyermek 15 éves kora felett nyitott Start-számlák esetében 11/17
azonban nem vehetik fel a Start-számla egyenleget 18 évesen, csak 3 éves várakozási idő után (azaz például 17 és fél éves korban nyitott számlához csak 20 és fél éves korban lehet hozzáférni). 2012. október 1-től új Start-számla már csak a Magyar Államkincstárnál nyitható, illetve számlavezető váltása is csak a Magyar Államkincstárhoz lehetséges, de a 2012. október 1. előtt nyitott számlák tulajdonosai megmaradhatnak a jelenlegi bankjuknál vagy takarékszövetkezetüknél, automatikusan tehát nem történik meg a számlavezetés áthelyezése a Magyar Államkincstárhoz. Milyen elemekből épül fel a támogatási rendszer? Alaptámogatás, amely csak a születést követően, egyszeri alkalommal jár. (összege 42.500 Ft). Gyermekvédelmi támogatás alacsonyabb családi jövedelem vagy átmeneti/tartós nevelésben lévő gyermek esetén a gyermek 7 és 14 éves korában. amennyiben további összegek kerülnek befizetésre a Start-számlára, az éves befizetések után bizonyos összegű állami támogatás is jár, ösztönözve a szülői hozzájárulást (saját befizetéseket). A befizetések után járó állami támogatás, mértéke a befizetett összegek 10%-a, de legfeljebb évi 6.000 Ft. A Start-számlán összegyűlt összeg csak a gyermek 18. életévének betöltése után használható fel. 2012. október 1-től nem csak a szülők, hanem más hozzátartozók is nyithatnak Start-számlát, a számlára történő befizetések összegének felső korlátja megszűnt /korábban 120 000 Ft volt/. A 2006. január 1. előtt született gyermekek szülei is csatlakozhatnak a babakötvényhez azzal a feltétellel, hogy legalább 25 ezer forint kezdő összeggel nyitják meg gyermekük számára a Startszámlát, illetve legalább 3 évig nem veszik ki a pénzt, még akkor sem, ha közben a gyermekük betölti a 18. életévet. A 2006. január 1. előtt született gyermekek azonban nem kapják meg a kezdő 42.500 Ft-os állami támogatást, csak a befizetések után járó 10%, de legfeljebb évi 6.000 Ft állami támogatást (továbbá természetesen az adómentességet is, köztük a kamatadómentességet is). Miért érdemes élni a lehetőséggel? A Start-számlára fizetett állami és saját befizetések utáni támogatások, valamint a számlán levő összeg hozama mentes minden adótól, illetéktől és járuléktól. A Start-számlán lévő megtakarítás az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított. LAKÁS-TAKARÉKPÉNZTÁR (LTP) A lakás-takarékpénztárak életünk egyik legjelentősebb célját, a lakáshoz jutást, otthonteremtést hivatottak segíteni, feladatuk lakáscélú betétek gyűjtése és lakáscélú hitelek nyújtása. Milyen jellegű megtakarítási forma a lakáscélú előtakarékosság? A lakás-előtakarékosság olyan államilag támogatott megtakarítási forma, amely havi rendszeres befizetés mellett, a megtakarítási idő végén kedvező hitellehetőséget is biztosít. Összetevői: rendszeres havi megtakarítások betéti kamatok állami támogatás lakáscélú kölcsön felvételének lehetősége Az alapesetben 4 éves előtakarékossági konstrukció keretében a befizetett összegek után állami támogatást is igényelhetünk, melyet kedvezményes hitelfelvételi lehetőség egészít ki. Az éves állami támogatás mértéke 2013-ban a 12 hónap alatt rendszeresen befizetett összeg 30%-a, de - rendszeres betételhelyezés esetén - legfeljebb évi 72.000 Ft. 12/17
Megoldható-e a lakáshoz jutás kizárólag a lakáscélú előtakarékossági konstrukciók segítségével? Az előtakarékossági konstrukciók által nyújtott megtakarítási és hitelfelvételi lehetőségek nagyságrendjüknél fogva általában önmagukban nem teremtik meg a lakáshoz jutáshoz szükséges anyagi hátteret, azonban nem is ez az elsődleges céljuk. Mivel egy ház vagy lakás felépítéséhez, illetve megvásárlásához jóval nagyobb tőkére van szükség, ezt a bankok és a lakás-takarékpénztárak együttesen tudják biztosítani. Az előtakarékosság a legtöbb esetben a lakáscélú hitelek felvételéhez szükséges önerőt biztosítja, de szolgálhat felújításokhoz, bővítésekhez szükséges anyagi háttérhez is. Mire fordítható? Lakástakarékpénztár megtakarításból lehet lakótelket, lakást, családi házat, tanyai lakóingatlant vásárolni, építeni vagy akár cserélni is. Szintén viszonylag ismert felhasználási lehetőség a bővítés, felújítás, korszerűsítés és a helyreállítás is. Közel se ismert viszont, hogy közműépítésre vagy -átalakításra is lehet használni a lakástakarékot. Magyarul felhasználhatjuk a lakástakarék megtakarítást út-, kerítés-, járdaépítésre vagy felújításra is. A közművekbe bele tartoznak a vezetékek (áram, gáz, víz, szennyvíz és eresz) illetve árkok és fűtési rendszer is, de akár az internetes vagy televíziós hálózatra költött pénz is. Kevesen tudják, hogy az állami támogatással kiegészített pénzünkön beépített bútorokat és beépített háztartási eszközöket is vehetünk. A keretből bármilyen lakáscélú hitelt is elő tudunk törleszteni. 1.9 Egészségpénztárak Manapság egyre inkább előtérbe kerül az egészséges életmód, viszont ez sokszor komoly anyagi terhet jelent. Az egészségügy finanszírozásában egyre nagyobb szerepet kapnak az önkéntes egészségpénztárak, melyek az egészség védelmét célzó, de a társadalombiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak. Olyan öngondoskodási, speciális megtakarítási forma, amely lehetővé teszi, hogy idejében fel tudjunk készülni váratlanul jelentkező egészségügyi kiadások bizonyos mértékű fedezésére, illetve az egészség megőrzése érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is finanszírozhatjuk általa. Az egészségpénztári megtakarítások szinte azonnal, bizonyos adózási kedvezményekkel felhasználhatóak, miközben az igénybe vehető szolgáltatások köre viszonylag széles. Az egészségpénztári megtakarítás fő jellemzői: - a pénztárba való belépés önkéntes, - havonta rendszeresen tagdíjat kell fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza meg (pénztáranként eltérő, általában minimum havi 1-2 ezer forint), - egyéni számlán (azaz névre szólóan) tartják nyilván a befizetéseket és a kifizetéseket, - a befizetett összeg az egészség megőrzését szolgáló szolgáltatásokra, termékekre költhető el, - egyes egészségpénztárak külön pénztári kártyát bocsáthatnak ki, ezen keresztül kényelmes és egyszerű az igénybe vett szolgáltatások elszámolása (hasonlóan működik, mint a bankkártya) a pénztárak szerződött szolgáltatóinál. Milyen előnyei lehetnek a tagságnak? - a hatályos adózási szabályok szerint az egyéni befizetések 20%-át, max. évi 100.000 Ft-ot visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból, melyet egyéni számlánkon írnak jóvá, - a munkáltatók részben, vagy egészben átvállalhatják a tagdíj fizetését, és további hozzájárulásokat is tehetnek, - az egyéni számlánkon lévő összeg erejéig kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatások vehetőek igénybe, - befizetéseink/egyéni számlánk terhére folyamatosan (akár a belépést követően azonnal) igénybe vehetjük a szolgáltatásokat, 13/17
- lehetővé teszi, hogy felkészülhessünk váratlan egészségügyi kiadásokra, - ha pénztártagok vagyunk, közeli hozzátartozóink is igénybe vehetik a pénztárral szerződött szolgáltatók szolgáltatásait, - az el nem költött befizetéseket a pénztár biztonságos eszközökbe fekteti, ami hozamot eredményez, - örökölhető. Milyen szolgáltatásokat vehetünk igénybe egészségpénztári számlánk terhére? orvosi ellátás gyógyszertári vásárlások (OGYI számmal rendelkező gyógyszerek) optika gyógyászati segédeszköz megvásárlása otthoni gondozás; gyógyterápiás kezelések; gyógyterápiás intézet egészségügyi szolgáltatása; vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása; megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, valamint lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása; vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása; szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések; Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások: Igénybevételükkel adóköteles jövedelem keletkezik, mely utólagos pótbefizetéssel nem rendezhető. természetgyógyászati szolgáltatások; sporteszköz vásárlása fog- és szájápolási termék vásárlása A pénztárak számos szolgáltatóval szerződést kötnek. Ezek jelentős része kedvezményeket is ad, ha náluk vásárolunk, és sokan elfogadják az egészségpénztári kártyát is. 2012. január 1-től a jogszabályi változások miatt gyógy-és egészségügyi üdülés NEM finanszírozható egészségpénztári számláról. Szempontok a pénztárválasztáshoz: Gondoljuk át, hogy elsődlegesen mire szeretnénk majd felhasználni a pénztárban összegyűjtött pénzt. Ez alapján nézzük át, hogy az egyes pénztárak milyen szolgáltatókkal állnak kapcsolatban. 1.10 Életbiztosítások A biztosításokról általában A biztosítások lényege, hogy egy előre nem látható, véletlenszerűen bekövetkező, vagy majd valamikor biztosan bekövetkező, jellemzően negatív anyagi következményekkel is járó eseményre készülünk fel. Ilyen események lehetnek egy baleset, lopás, lakásban-, autóban bekövetkező kár, betegség, házasságkötés, nyugdíjba vonulás, haláleset stb. Ez a felkészülés egy sajátos megtakarítás, hiszen a befizetéseinkkel előtakarékoskodunk ezekre az eseményekre. Mivel mindezek az események másokkal is megtörténhetnek, egy sajátos vállalkozási tevékenység, a biztosítási tevékenység jött létre, hogy az egyének számára az említett események, kockázatok anyagi terheinek mérséklését segítse, szervezze. A biztosítással veszélyközösség, kockázatfelosztás és kármegosztás jár együtt, hiszen valamennyien, akik részt veszünk egy olyan megtakarításban, amely egy káresemény bekövetkezésére anyagi alapot 14/17
biztosít (díjtartalék), közösen álljuk a kár ellentételezését. Tehát a saját megtakarításunknál nagyobb kárenyhítésre (biztosítási összegre) is számíthatunk. A biztosítási esemény jellegétől függően többféle biztosítás is kialakult. A biztosítás egy kötelezően írásba foglalt szerződéses kapcsolaton alapul. A biztosítási szerződésben a biztosító arra kötelezi magát, hogy meghatározott, jövőbeni esemény a biztosítási esemény bekövetkeztétől függően bizonyos összeget fizet a szerződő fél által vállalt díjfizetés ellenében. A szerződő - például mi, mint potenciális ügyfél - ún. ajánlat formájában kezdeményezi a biztosítás megkötését a biztosító által javasolt feltételekkel, a biztosító pedig dönt ennek befogadásáról. A legtöbb esetben természetesen a szerződő a biztosító formanyomtatványán, az ügynök által megadott díjjal kezdeményezi a szerződést. A szerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell: a biztosítási esemény meghatározását, bejelentésének módját és határidejét, a díjfizetésre és elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket, a biztosító szolgáltatására vonatkozó szabályokat, az értékkövetés módját, a szerződés megszűnésére és az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a kizárás eseteit és körülményeit (terrorcselekmény, bűncselekmény, stb.). A biztosítók lényegében kockázatokkal kereskednek, és ezt csak úgy tudják megtenni, ha valós képet kapnak a várható kockázatokról. A biztosító a konkrét jellemzők alapján fog mindenkit kockázati kategóriába besorolni, és ez alapján számolja ki a veszélyközösségből, vagyis az azonos, vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportjából az egyénre eső biztosítási díjat. A kockázat-elbírálás során a biztosító a biztosított személyes adatai (a vagyon védettsége, nagysága, a biztosított egészségi állapota stb.) alapján dönt arról, hogy milyen feltételekkel fogadja el a szerződő ajánlatát. Milyen jogok illetnek, kötelezettségek terhelnek bennünket, mint ügyfeleket a biztosítás megkötésekor? Tájékoztatáshoz való jog: a biztosítónak a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adnia részünkre a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, jogi formája és címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. (A biztosító a tájékoztatást interneten is elérhető szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon az interneten is köteles elérhetővé tenni.) Díjfizetési kötelezettség: azaz, hogy időben és folyamatosan rendezve legyen a biztosítás díja, a szerződő kötelezettsége (díjelmaradás esetén, ha a szabályzat nem rögzíti, akkor a biztosító külön felszólítást nem küld). Közlési kötelezettség: a szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosító felé minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Biztosítás kötése előtt mindig legyünk tekintettel a következőkre: Tisztázzuk, hogy milyen célból (pl. megtakarítás, befektetés) kívánunk biztosítást kötni, milyen kockázatokra szeretnénk fedezetet! Milyen összeget tudunk rendszeresen biztosítási célra elkülöníteni. Az egyes termékek eltérő egyedi jellemzőire tekintettel minden esetben alaposan tanulmányozzuk át a szerződési, biztosítási feltételeket, hogy céljainknak, igényeinknek megfelelő terméket válasszunk. Unit-linked életbiztosítás esetén a díj(ak) egy része különböző kockázatú eszközalapokba kerülhet(nek) elhelyezésre, így az árfolyam-ingadozásokon keresztül a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás értékére. Fontos ezért, hogy a szerződés megkötése előtt tisztában 15/17
legyünk azzal, hogy az adott biztosítás tartalmaz-e fix összegre vonatkozó kifizetést, hozam- vagy tőkegaranciát. Biztosítási termékek visszavásárlása esetén a visszavásárlási érték akár a befizetett összegnél is alacsonyabb lehet, főként a futamidő első néhány évében. Az életbiztosítások jellemzői, típusai Az életbiztosítások egyes esetekben eltéréseket mutatnak a nem-életbiztosítási termékekhez képest (mint például vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás). A legtöbb életbiztosítás közös jellemzője, hogy a biztosítási esemény a biztosított halálához kapcsolódik, azaz, hogy a biztosítási időszak alatt ez bekövetkezik-e vagy sem. Ezen túlmenően az életbiztosítások tágabb értelemben a biztosított életében bekövetkező egyéb eseményekhez kapcsolódnak. Az életbiztosítások további fontos tulajdonsága, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a biztosítási szerződésben előre meghatározott összeget fizeti ki a biztosított vagy kedvezményezett részére. Az életbiztosítási szerződések hosszútávra szóló szerződések, jellemzően évtizedes vagy azt meghaladó időtartamra kötik. Az életbiztosítások esetében a díjfizetés gyakorisága szerint megkülönböztethetünk egyszeri díjas, vagy rendszeres díjas biztosítást. Egyszeri díjas biztosítás esetén a szerződő előre, egy összegben fizeti meg a biztosítási díjat, míg rendszeres vagy folyamatos díjfizetés esetén a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott időszak alatt és gyakorisággal (például havonta, évente) fizeti a biztosítási díjat. Az életbiztosítási szerződésekben 4 szereplőt különböztethetünk meg: a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett, az utóbbi hármat együttesen ügyfélnek is nevezhetjük. A szerződő az a személy, aki a biztosítás kötését kezdeményezi és a díj fizetésére kötelezi magát, valamint a biztosítási szerződéshez kapcsolódó egyéb jogokat gyakorolhatja. A biztosított az a személy, akinek az élethelyzetére a biztosítási szerződés vonatkozik. (A szerződő és biztosított személye lehet azonos és eltérő is.) A kedvezményezett az a személy, akit a biztosító szolgáltatása megillett a biztosítási esemény bekövetkezése esetén. Az életbiztosítások lehetnek kockázati típusú életbiztosítások (kockázati életbiztosítás), megtakarítási típusú életbiztosítások (mint például a vegyes biztosítás, az elérési biztosítás, a befektetési egységhez kötött életbiztosítás), valamint járadékbiztosítások (mint például az élethosszig tartó járadék, a garanciaidős életjáradék, a halasztott életjáradék vagy a többszemélyes életjáradék). Az életbiztosításoknak a következő típusait különböztetjük meg: Kockázati vagy haláleseti életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amelyben a biztosított halála esetén, ha az a biztosítási szerződésben meghatározott tartamon belül következik be, a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizet a szerződésben megjelölt kedvezményezett(ek)nek. Ha a tartam lejáratakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg. A kockázati életbiztosítás elsődleges célja, hogy a biztosított személy halála esetén legalább anyagilag segítse a haláleset miatt nehéz helyzetbe került családot (bankkölcsön, örökösödési illeték, stb.). Elérési életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amely a biztosítási összeget fizeti a biztosított (vagy a szerződésben meghatározott kedvezményezett(ek)) részére a szerződésben rögzített időpont elérésekor, ha a biztosított életben van. Az elérési életbiztosítás hosszú távú megtakarítási forma, elsősorban az életpálya későbbi szakaszának finanszírozására. A nyugdíjcélú elérési életbiztosítás lejártakor a biztosító a biztosított rendelkezése alapján a biztosítási összeget egy összegben fizeti ki, vagy járadékot folyósít, amivel kiegészíthetjük nyugdíjunkat. (Magyarországon ilyen konstrukciót önállóan nem értékesítenek, egyes biztosítások részeként jelenik meg, inkább elméleti konstrukciónak tekinthetjük.) Vegyes életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amely tartalmazza a kockázati és az elérési szolgáltatásokat is, vagyis kétféle biztosítási eseménnyel is számol. A magyar életbiztosítások körülbelül 90 százaléka vegyes életbiztosítás. 16/17
Az ügyfélnek, ha élethelyzetében jelentős változás áll be, lehetősége van az életbiztosítási szerződése módosítására, lezárására. Ilyen megoldás lehet a biztosítás visszavásárlása, folyamatos díjfizetés esetén a díjmentes leszállítás, melyet közös néven maradékjogoknak nevezik. A maradékjogok szabályozása a biztosítási feltételekben történik. Visszavásárláskor a biztosító a biztosítás feltételeiben meghatározott mértékű kifizetést teljesít, és a biztosítás a kifizetéssel megszűnik. Fontos tudnunk, hogy a visszavásárlási összeg igen alacsony lehet, messze elmaradhat az addig befizetett díjak összegétől. Díjmentes leszállításkor - figyelemmel arra, hogy a biztosított az eredeti szerződés szerint még hátralevő esedékes díjakat a továbbiakban nem fizeti be - a biztosítási összeg kerül csökkentésre, vagyis leszállításra. Ebben az esetben a biztosítás nem szűnik meg. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén kifizetésre kerül a csökkentett biztosítási összeg. Ha az ügyfél csak átmeneti pénzzavarba kerül, és ezért kívánja megszüntetni a szerződést, segítséget nyújthat még számára a díjtartalék fedezete mellett nyújtott áthidaló jellegű kölcsön (kötvénykölcsön) is. Az életbiztosítások speciális ágát képviselik a befektetési egységhez kötött (vagy unit linked) életbiztosítások, melyek jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, lehetőségünk van meghatározni, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat (az életbiztosítási díjtartalékot) milyen típusú és kockázatú befektetésekbe, azaz eszközalapokba helyezze a biztosító. A járadékbiztosítások célja a biztosítottról élete során való gondoskodás. A járadék rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló pénzbeli juttatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglan folyósítanak. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, csak az, amelynek a kezdete, vége, vagy tartama a biztosított halálától függ. Az életjáradék tarthat a biztosított élete végéig, ezt nevezik egyszerű életjáradéknak, vagy tarthat egy meghatározott időpontig, időtartamig is, de legfeljebb a biztosított haláláig, ha az ennél az időpontnál előbb bekövetkezik (időleges életjáradék). A biztosító vállalhat úgynevezett garanciaidőt, ez azt jelenti, hogy meghatározott ideig (néhány évig) mindenképpen folyósítja a járadékot függetlenül a biztosított életben lététől. Járadékbiztosításokat csoportosíthatjuk a szerint, hogy mikor esedékes az első járadék (azonnal induló vagy halasztott járadék), illetve, hogy a járadék az időszak elején (előleges) vagy végén (utólagos) jár-e. Azonnal induló járadék esetében a járadékfizetés a díjmegfizetése után rögtön megindul, míg halasztott járadék esetén a járadékfizetés a biztosítási szerződésben meghatározott időtartam eltelte után indul csak meg. Számos életbiztosítási termékhez lehetőségünk van különböző kiegészítő biztosítások kötésére is, melyek önálló szolgáltatást nyújtanak további kockázatokra; ilyen lehet például baleseti rokkantságra és/vagy halálra, díjmentesítés rokkantság esetén, kritikus betegségekre, stb. 17/17