L E L E T E IN E K V IZSG Á LA TA. Bevezetés

EREDETI KÖZLEMÉNYEK A nthrop. K özi. 15. (1971) 2. 87 95. A M É L Y K Ú T I A Y A R K O R I T E M E T Ő E M B E R T A N I L E L E T E IN E K V IZSG Á LA TA ír ta : Ma r c sik A n tó nia (József A ttila Tudom ányegyetem Em bertani Intézete, Szeged) Bevezetés A D u n a Tisza közének déli részén ta lá lh a tó M élykút-sáncdűlői tem ető á sa tá sa 1959-ben k ezd ő d ö tt. E k k o r 7 sírt tá r ta k fel, m elyeket K őhegyi M ih á ly, a b a ja i T ü rr Istv á n M úzeum régésze késő sz a rm a ta -h u n k o rin ak h a tá ro z o tt m eg. A legjelentősebb régészeti m elléklet egy halp ik k ely d íszítésű aranylem ez, am ely k ö zvetlenül a Szeged-nagyszéksósi h u n fejedelm i lelettel ro k o n ( K ő h e g y i 1960). Az á sa tá s 1968-ban fo ly ta tó d o tt, en n ek eredm ényeképpen 47 sírt sik erü lt m egm enteni. E zeknek a síroknak egy igen kis része szarm ata leletan y ag o t ta rta lm a z o tt, n agy részüknél kora a v a r m ellék letek k erü ltek elő. K ő h e g y i a sz a rm a ta síro k at IV V. századinak, az a v a r síro k a t pedig V II. századinak h a tá ro z ta m eg. A késő szarm ata-h u n k o ri te m e tő a te rü le t északi részén, míg a k o ra a v a r leletek et adó sírok a déli részen ta lá lh a tó k (K ő h e g y i 1969). Ä te m e tő fe ltá rtsá g a 100% -ra teh ető. A tem etk ezések re la tív időrendűségére v o n atk o zó v izsg álato k at a csontok dekom pozíciós h ányad o sa alap ján Lengyel Im re végezte el. A v izsg álat szerint a te m e tő b e n a régészeti m ellékletek a la p já n v aló b an késő sz a rm a tá n a k m eghatá ro z o tt sírok m ellett k o rb an egyidős, k o ra a v a r leletan y ag ú sírok is v an n ak. Ez u tó b b ia k a te m e tő északi részén elhelyezkedő szarm ata sírok közelében ta lá lh a tó k. E zek a sírok és hozzájuk viszo n y ítv a a legkésőbben e lte m e te tt kora av aro k k ö z ö tt 80 ^ 20 év különbség van.* M ind az 1959-es, m ind az 1968-as á sa tá s c so n tv á z a n y a g át a JA T E E m b e r ta n i In té z e te őrzi. F eldolgozásra összesen 48 sír em b ertan i anyaga á llt rendelkezésem re. E zekből 3 késő szarm ata és 45 k o ra a v a r régészeti m ellékletekkel jellem ezhető. A h á ro m szarm a ta csontváz ren d k ív ü l tö redékes m e g ta rtá sú, am elyből k e ttő nő (A d u ltu s), egy pedig gyerm ek (Inf. I.). A te rü le te n dózerrel fo ly t földkiterm elés k ö v etk ezm ények ént a kora a v a r k o ri sírok cso n tan y ag a is csak közepes m e g ta rtá sú. E n n ek az an y ag n ak m e g ta rtá si á lla p o tá t a kor és nem b o n tá sá b a n az 1. tá b lá z a t szem lélteti. A 45 sírból 19 (43% ) jó m e g ta rtá sú, m íg 26 (57% ) tö red ék es. A férfiak szám a 17 (38% ), a nőké 22 (48% ), a gyerm eksíroké pedig 6 (14% ). * D r. L en g y el I m rének a vizsgálat elvégzéséért ezúton is köszönetét m ondok. 1* 87

1. táblázat M élykút-sáncdűlő kora avar kori temető embertani anyaga Table 1. The skeletal material of the Early Avar Period from Mélykút-Sáncdűlő Az anyag jellege Characterization of the material Inf. I. Inf. II. Juv. Ad. M at. Összesen Total Jó megtartási! Férfi M ale... _ 5 6 l i (mért koponyák) JNő Female... 1 4 3 8 Well preserved Összesen Total 1 9 9 19 ( measured crania) (43% Töredékes (nem Férfi M ale... 1 3 2 6 mérhető vagy rész- No Female... 2 7 5 14 ben mért koponyák) Meghatározatlan 2 4 6 Fragmentary ( un- U ndeterminable measured or partly measured crania) Összesen Total 2 4 3 10 7 26 (57% ) E gyüttvéve Sum-total 2 4 4 19 16 45 (4% ) (9% ) (9% ) (42% ) (36% ) (100% ) Az anyag m etrikus és m orfológiai elem zése A m etrik u s és m orfológiai elem zésnél M a r t in (1928) m ódszerét, az ab szo lú t érték ek v izsg álatán ál H úg (1940) k ateg ó riáit, a te rm e t k iszám ításán ál pedig B a c h (1965) és B r e it in g e r (1938) tá b lá z a ta it h a sz n á lta m fel. A h áro m sz a rm a ta m elléklettel rendelkező sír em b ertan i anyaga m etrik u s v izsg álatra a lk alm atlan, csupán n é h á n y m orfológiai jelleget le h e te tt m egfigyelni: a 4. sír (3229) női (Ad.) k o p o n y án kis m é rté k ű la m h d a tá ji la p u ltsá g o t, a sáto r a la k ú n o rm a o ccipitalist, a sz é tta rtó állk ap o cság at, v a la m in t a corpus m andib u lae perem ességét, m ely m ind a h áro m váz (4. sír 3229, nő, A d.; 16 17. sír 6844, Inf. I.; 29. s í r 6857, nő, A d.) m an d ib u lá já n felism erhető. A kora avar kori széria em b ertan i jellem zése a következő. A fé r fia k a g y k o p o n y á ja rö v id, keskeny, alacsony, jelzői alap ján m eso k ran, m e trio k ra n és tap einokran. A k o p o n y a a la k ja n o rm a v erticalisb an ovoid, n o rm a occip italisb an ház alakú. A p ro tu b e ra n tia occipitalis ex te rn a legin k áb b 3-as fo k o zatú, a processus m astoideus közepesen fe jle tt. A hom lok keskeny, m etrio m eto p, á lta láb an h a jlo tt, de a d om ború alak is elég n agy szám b an előfordul. A glabella 3-as fo k o zatú. A rckoponyáju k közepesen széles, közepesen m agas, illetőleg alacsony, jelzői szerin t leptoprosop és m esen. A fossa canina leg in k áb b 2. és 3. fo k o zatú, az alveolaris p ro g n a th ia h ián y zik v ag y m érsékelt. A szem üreg h y p sikonch és in k áb b szögletes alakú. Az o rr le p to rrh in, az o rrh á t közepesen kiem elkedő, az o rrgyök egy esetben b en y o m o tt (25. sír), a spina nasalis a n te rio r 3-as fo k o zatú. A nők a g y k o p o n y ája közepesen hosszú, közepesen széles és közepesen m agas, jelzői a la p já n in k áb b m esokran, cham aek ran, ta p e in o k ra n. A k o p o n y a a la k ja norm a v erticalisb an ovoid, n o rm a o ccipitalisban ház alakú, a p ro tu b e ra n tia occipitalis e x te rn a 0-ás fokozatú, a processus m asto id eus közepesen fe jle tt. A hom lok közepesen széles, sten o m eto p, de az eu ry m eto p ia a rá n y a is jelen tő s. L efutása á lta lá b a n dom ború. A glabella 1-es fo k o zatú. A rck o p o n y áju k k ö ze 88

pesen széles, közepesen m agas, arcjelző jü k v á lto z a to s, felsőarcjelző szerint m esen az u ralkodó. A fossa canina 2-es fo k o zatú, alveolaris p ro g n a th ia nem fig y elh ető m eg. A szem üreg h y psikoncli és szögletes alakú, az o rr m essorhin, az o rrh á t közepesen kiálló, a spina n asalis a n te rio r á lta lá b a n 3-as fokozatú. A felso ro ltakon k ív ü l m ás m orfológiai jellegek is figyelem re m éltó ak, pl. a k ö rte a la k ú foram en occipitale m a g n u m (3 esetben), a la m b d a tá ji lap u ltság kúpos n y a k sz irtte l összesen 12 esetben. P lagiocephal koponya (postm ortalis) h áro m egyénnél fo rd u lt elő, perem es m a n d ib u lá t is tö b b esetben le h e te tt m egfigyelni. A férfiak te rm e tá tla g a 165 cm, a n őké 153 cm (közepes). T axonóm iai elem zés A sz é ria m e trik u s' és m o rfo ló g iai e le m z é sé n e k e re d m é n y e i a la p já u l sz o lg á lta k a ta x o n ó m ia i m e g h a tá ro z á s n a k, a m it L ip t á k (1965) m ó d sz e ré t k ö v e tv e v ég e z te m el. A 19 jó m e g ta r tá s ú k o p o n y á b ó l 17 k o p o n y a a lk a lm a s e rre a v iz sg á la tr a, 11 fé rfi és 6 n ő (2. tá b lá z a t, m e ly b e n az egyes ta x o n o k fe lso ro lá sa a L ip tá k-féle ta x o n ó m ia i re n d s z e rt k ö v e ti). A m é ly k ú ti a n y a g k ü lö n b ö z ő ta x o n - ja in a k d e fin iá lá s á tó l e lte k in te k, h e ly e tte L ip t á k e g y e te m i ta n k ö n y v é r e (1969) és to v á b b i ta x o n ó m ia i m u n k á ira (1962, 1963) h iv a tk o z o m, ahol az i t t fe lism e rt ta x o n o k ré sz le te s je lle m z é se m e g ta lá lh a tó. A fe ltá rt te rü le t egészét te k in tv e a v izsg ált egyének közül 5 férfi (9., 21., 23., 33. és 37.) és 2 nő (22. és 34.) a gracilis m editerrán (m) rassz jellem ző v o n á sait m u ta tja. Az atlantomediterrán (am ), a crom agnoid-b (crb) és nordoid (n) ta x o n egy-egy esetben k épviselt a fé rfia k n á l (42., 51. és 26. sírok). A nők köré- 2. táblázat M élykút-sáncdűlő kora avar kori tem ető taxonóm iai elemzése Table 2. The taxonomic analysis of the E arly Avar Period from Mélykút-Sáncdülő Rasszok Races Férfiak M ales Nők Females Összesen Total Mediterránok m... 5 2 7 Mediterraneans am... 1 1 Összesen Total 6 2 8 (47% ) Nordoidok Nordoids... 1 1 (6% ) Cromagnoidok crb... 1 1 Cromagnoids crc... 1 1 Összesen Total 1 1 2 (12% ) Brachykranok p... 2 2 4 Brachycranics a x... 1 1 Összesen Total 2 3 5 (29% ) Mongolid (színid) ( sinid)... 1 1 (6% ) Együttvéve Sum-total 11 6 17 (100% ) 89

ben a cromagnoid-c (crc) és az alpi (a) rasszt (32. és 43. sírok) u g y an csak egyegy esetben ta lá lh a tju k m eg. E zekhez v iszo n y ítv a a p a m íri (p) típ u s je le n tő sebb szerepet já tsz ik, összesen 4 egyén (2 férfi és 2 nő) váza m u ta tja e rassz jellem ző v o n á sa it (44. és 50. férfi sír, v a la m in t a 36. és 38/a. női sírok). Az 1. fé n y k é p tá b la a 44. sír k o p o n y á já t áb rázo lja a p a m íri rassz jellegzetességeivel. Az europid nagyrasszhoz tarto zó tax o n o k o n k ív ü l figyelem re m éltó a m ongolid n ag y rasszb a ta rto z ó egyetlen szín id (s) típ u s ú n a k d iagnosztizálható 25. sírszám ú férfi k oponya (2. táb la). E ta x o n részletes jellem zését szin tén m ellőzöm, h e ly e tte Lipták (1959) m ongolid rasszo k ra v o n atk o zó m u n k á já ra u t a lok. A különböző ta x o n o k és a régészeti m ellékletek összevetése u tá n k itű n t, hogy a gracilis m e d ite rrá n rassz előfordulása m in d en esetben szegényebb, a pam íri szegény v agy átlag o s régészeti m ellékletű sírokhoz k ö tő d ik, a crom agnoid-c és B, v a la m in t a n o rd o id típ u sú egyének v isz o n t g azd ag ab b ak régészeti m ellékletekben.* Pathologiai elváltozások, anatóm iai variációk és m esterséges beavatkozások nyom ai P aleo p ath o lo g iai leletek értékelésével a m a g y a r k u ta tó k közül elsősorban N em eskéri és m u n k a tá rsa i fo g lalk o ztak (N em eskéri H arsányi 1959). E zek a leletek azonban nem avar k o riak, hanem különböző régészeti k o rokból szárm azn ak. Az üllői honfoglaló te m e tő 21 cso n tv áza közül egy esetben ra c h itist, tö b b e se t ben sp o n d ylosist á lla p íto tta k m eg. A szériából különösen a 14. sír jelentő s, am elyen articu laris és p e ria rtic u laris exosto siso k at, spondylosist le h e te tt fe l fedezni (N em eskéri Gáspárdy 1954). A fonyódi középkori te m ető b en elég n agy szám b an ta lá lta k path o lo g iás elv álto záso k at. E zek közü l jelentős a spondylosis deform ans, sp o n d y larth ro sis és arth ro sis co sto v erteb ralis és az a rth ro sis deform ans. Az osteoporosis és az o steom yelitis p erio stitis, a h y d ro cephalia és a sk ap h o cep h alia egy-egy esetb en je le n tk e z e tt (D ezső e t al. 1963). A Z a la v á r 9 11. sz.; G áv a-p iactér 10 11. sz.; K érp u szta 10 11. sz.; Z alavár 11-12. sz.-i te m e tő k e g y ü ttes p ath o lo g iai v izsg álatát is elvégezték. V alam ennyi te m ető b en a spondylosis deform ans, sp o n d y larth ro sis, arth ro sis deform ans szerepel a legnag y o b b százalékban. E zen k ív ü l kisebb esetszám b an osteoporosis, sp o n d y litis tb c., osteom yelitis, ankylosis vera, plagio k ep h alia, m yelom a m u ltip lex fo rd u lt elő (N em eskéri H arsányi 1959). Gá spá r d y (1956) a győri római kori csontvázak paleopathologiai vizsgálatát végezte el. A csontok m orfológiai m egfigyelései alapján rám utat arra, h ogy a gerincen számos degenerációs elváltozás van (spondylarthrosis, scoliosis), ugyanakkor a végtagízületeken aránylag kevés az elváltozás. E ry m unkáiban is találunk pathologiai értékelést, pl. a sárbogárdi 10. századi tem ető (1969) feldolgozása során, ahol a fejlődési rendellenességeken k ívül fractura n yom át, arthrosis deform anst, spondylarthrosis et arthrosis costo- * K ő h e g y i M ih á ly n a k a régészeti dokum en táció rendelkezésem re b o c sá tá sá ért e z ú to n m ondok köszönetét. 90

v e rte b ra list, ra c h itist, osteo m y elitist, m yelom a m u ltip lex et ism e rt fel. A káli 10. századi te m e tő leleteinél fra c tu rá k, sérülések, osteom yelitis v ag y ostitis n y o m a it írta le (E ry 1970). Az a v a r k o rra v o n atk o zó an egy rö v id összefoglalást B a r t u c z (1966) k ö n y vében ta lá lu n k. A szerző kb. 2000 le le t patholo g iai értékelését v égezte el, de ez a v iz sg á la t csak a k o p o n y ákra v o n a tk o z ik. A 2000 k o p onyából csak 44-et ta lá lt, m elyen szem b etű n ő path o lo g iai jelen ség ek et le h e te tt m eg állap ítan i. Főleg fra c tu ra n y o m át, breg m a-seb ek et (extra- és in tcrcran ialis tra u m á k k ö v e t k eztéb en th e ra p e u tik u s célból) és m ás sérüléseket, kóros fo ly a m a to k a t, osteoporosist, sin u sitist, gum ós-lacunás k im a ró d á so k a t ta lá lt. M egjegyzi, hogy ezek az elv álto záso k főleg férfiak n ál jelen tk ezn ek. A zt is m eg állapítja, hogy szorosabban v e tt pathologiai jelenségek n em fo rd u lta k elő nagy szám b an. Szerinte az av arság m in t ará n y la g egészséges, e d z e tt lo v asn o m ád nép é rk e z e tt h azánk terü letére. A m é ly k ú ti kora a v a r cso n tv ázak o n a m orfológiailag észlelhető kóros elváltozások a következők. Spondylosist (spondylitis chronica deform ans), a csigolyák kró n ik u s arth ro sisát idősebb korú férfiak n ál és nőknél e g y a rá n t a h á ti és ágyékcsigolyákon összesen k ilen c esetben le h e te tt m egfigyelni (3. tá b la ). A rthrosis deformans k é t férfi c so n tja in exostosis-szerű n y ú lv á n y o k kíséretében lá th a tó. Az egyik esetb en egyidejűleg a bal a rtic u la tio hum erin él, v a la m in t az acrom ioclavicularisnál figyelhető m eg. A m ásik esetben szin tén a bal a rticu latio acrom ioclavicularisban észlelhető, de a b al articu latio tib io fib u larisb an is észrev eh ető. A 25. sír b a l fe m u rjá n a k distalis v ég én osteophytát, az 51. sír jo b b claviculájá n a k e x tre m ita s ste rn a lisá n pedig erős callusképződéssel e g y ü ttjá ró fractura n y o m á t észleltem. K é t női sír cso n tan y ag a osteoporotikus, am it idősebb kori c so n tritk u lá sk é n t leh et felfogni. E zeken k ív ü l egy esetb en osteoklastomát és egy esetben osteomyelitist feltételeztem, am ely ek et a z o n b an a rö n tg en felv étel n em igazolt. A B rothwell (1968) á lta l leírt 10 anatóm iai variáció g y ak o riság át is m egfig y eltem, azonban részletezése és m ás szériákkal való ö sszehasonlítása ilyen kis széria esetében nem le n n e célszerű. U g y an ak k o r a 44. és az 50. sírok k o p o n y áján ak p te rio n variáció ja külön fig y elm et érdem el. A k o p o n y ák m in d k ét o ldalán fellépő, B rothwell á lta l nem e m líte tt anom ália processus tem poralis ossis sphenoidalis. A p te rio n tá j jellegzetes H ala k ja eltű n ik, a sphenoidale nagy sz á rn y á n a k egy processusa az os tem p o rale felé irán y u l. A su tu ra squam alis és a su tu ra sphen o sq u am alis le fu tá sa m egközelítően egyenes; a sq u a m a felső része ren d k ív ü l v a s ta g (4. tá b la a). R atkoczy (1959) n y o m á n az a n a tó m ia i v ariációkhoz soroltam a v ázcso n to kon m egfigyelhető sacralisatiót. R eg ö ly-mérei (1962) szerint a fejlődési re n d ellenességekhez pedig a sacrum bifidum (caudalis) jelenségét. M in d k ét jelenség főleg n ő k n é l fo rd u lt elő. A processus supracondyloideum atavisztikus jelleg (Martin 1928), a humerus distalis végén 3 férfinél fordult elő; a perforatio fossae olecrani hum erit, vagy ahogy W ells (1965) nevezi, epitrochlearis foram ent egy férfinél és három nőnél figyeltem m eg. A 25. sír koponyájának foram en occipitale m agnum perem én mesterséges beavatkozás nyom ai lá th a tó k (4. táb la b). A hazai ku tatók közül K iszely I. 91

(1970) fo g lalk o zott ezzel a ritk a jelenséggel, és a b eav atk o zás o k a it k u ta tv a a követk ező m eg állap ításo k ra ju t. 1. O lyan k u ltu sz eredm énye, am ely a m eg h alt a g y án ak elfo g y asztására irá nyul. E b b e n az esetb en a foram en occipitale m agnum körüli b eav atk o zás nag y, széle n ag y o b b te rü le te n b e sz a k íto tt. 2. G yógyító célból végezték, feltételezv e, hogy az illető v alam ily en m ozgásszervi m egbetegedésben szenvedett. 3. M ágikus, népi szokás, am ely különböző betegségek e lh á rítá sá ra irá n y u lt (pl. epilepszia). A m e g h a lt egyénnek aki életében ebben a betegségben szenv e d e tt foram en m ag n u m körü li régiójából c so n td a ra b o t v éve v agy a z t m egőrölve, a hasonló betegség m egelőzésére h a sz n á ltá k g y ó g y szerk ént. A b eav a tk o z áso k egyik k ö zp o n tja K elet-á zsia. A m agyarországi leletek az eddig m egvizsgált k o p o n y ák a la p já n 10. század iak, b á r u tó b b K iszely felfedezett egy to v á b b i m esterséges b e a v a tk o z á s t a dőri, avar k o rb ó l szárm azó k o p o n y án is. S zerinte ez a b e a v a tk o z á s u g y a n o ly a n fo rm át m u ta t, m in t a K irgiziából szárm azó leletek. A m é ly k ú ti te m e tő 25. sírján ak fo ram en m agnum körüli tre p a n á c ió já t fin o m an fo g azo tt szerszám m al v égezhették. Az íg y k e le tk e z ett bevágás k örkörös, am ely é rin ti a co n d y lu so k at is. A le v á g o tt rész csak 3 4 m m -el n a g y o b b íth a tta m eg a fo ram en ered eti n a g y sá g á t. A k e le t k ezett, jó l elkülönülő b a rá z d á k a fo ram en szélére m erőlegesek, m ak ro szk o p ik u san is lá th a tó k, így a b e a v a tk o z ást p o stm o rta lisa n v égezhették. A régészeti d okum entáció szerin t a sír b o ly g a to tt, így az eltem etés m ódja nem re k o n stru á l h ató. M ellékletekben aránylag g azd ag, és tax o n ó m iailag a fe ltá rt te m e tő egyetlen m ongolid típ u sú cso n tv áza. M iután a v ázcso n to k o n sem m iféle o ly an elváltozás nincs, am i m ozgászervi m egbetegedésre u ta ln a, az a tla s és az e p istropheus a n ató m iailag ép fo rm áb an lá th a tó, az egészen kicsi és szabályos, a foram en szélét erősen k ö v ető bev ág ás k izárja az a g y k u ltu szt és az á lla to k tó l eredő sérü lést. M egítélésem szerin t a b e a v a tk o z á st m ágikus célból, p o stm o rta lisan v ég ezh ették. A 37. sír férfi fo ram en m ag n u m án szin tén felfedezh etü n k egy hasonló je l legű b e a v a tk o z á st, am ely csak a condylu so k szélén lá th a tó. Az ásatási n apló alap ján a sír b o ly g a ta tla n. K iszely I. v o lt szíves rendelkezésem re b o c sá ta n i a dőri k o p o n y a m esterségesen m e g n a g y o b b íto tt fo ram enjérő l k észült fén y k ép felv ételét. A dőri le le t m orfológiai képe azo n b an teljesen e lté r a m é ly k ú ti 25. sír k o p o n y ájáétó l. A feldolgozott anyag értékelése Lengyel Im rének a tem etk ezés re la tív id ő rendűségére v o n atk o zó v izsg álata alap ján m e g á lla p íth a tju k, hogy a sz a rm a ta n é p tö re d é k m egérte az a v a ro k b ejö v etelét, m ivel a legkésőbben e lte m e te tt s z a rm a tá k és a legkoráb b an e lte m e te tt k o ra av aro k kronológiailag egyidősek. E zen elm élet szerin t a régészeti d atálás kisebb fin o m ítá sra szorul. E m lítésre m éltó PÁrducz (1959) m u n k á ja, m ely szerint a h u n kori etn ik a i csoportok K au k ázu s m ellékéről v aló v á n d o rlása a szarm a ta tö rzsszövetség állo m ányán belül v a g y a ttó l fü g g etlenül tö rté n h e te tt. Tóth (1970) n agy fig y elm et szentel a m agyaro rszág i sz a rm a ta leleteknek. Z ag y v arék as, B ágyog, N agypall II. és K ékesd tem ető k b ő l szárm azó a v a r kori k o p o n y ák jelen tő s h a sonlósága fedezhető fel az Á zsiából szárm azó k o p o n y ák k al az arckoponya hori- 92

Ma rcsik /. tábla M elykut-sancdulo, kora avar 44. sír - férfi, pamiri (p) Mélykút-Sáncdulo, Early Avar Period Grave 44 male, paniirian race (p )

M a b c s i k II. tábla M élykút-sáncdűlő, kora avar 25. sír férfi, színid (s) Mélykút-Sáncdűlő, Early A var Period Grave 25 male, sinid ( s)

Ma rcsik III. tábla M élykút-sáncdűlő, kora avar 32. sír - spondylosis Mélykút-Sánc dűlő, Early Avar Period Grave 32 spondylosis

M arcsik IV. tábla a j M élykút-sáncdűlő, kora avar 44. sír Processus tem poralis ossis sphenoidalis a) M élykút-sáncdűlő, Early A var Period Grave 44 Processus tem poralis ossis sphenoidalis b j M élykút-sáncdűlő, kora avar 25. sír Mesterséges beavatkozás a foramen occipitale m ag n u m o n bj M élykút-sáncdűlő. Early Avar Period Grave 25 The artificial mutilation o f the foramen occipitale magnum

zontalis p ro filo zo ttság a szem p o n tjából. A v á c h a rty á n i, győri és cecei te m e tő k ből szárm azó k o p o n y á k pedig ugyanezen az alapon - N y u g a t-k a z a h sztá n szarm atáiv al m u ta tn a k hasonlóságot. M iu tán a m é ly k ú ti k p ra a v a r sírok kis esetszám ú ak, a sz a rm a ta sírok em b erta n i anyaga ren d k ív ü l tö red ék es, így a k ö z ö ttü k levő k a p c so la to t b izonyítan i nem tu d ju k. A tax o n ó m iai analízis szerin t a b ra c h y k ra n e m b ertan i kom ponens, ezen belül a p am íri rassz a te rü le t déli részén, a szarm a ta síro k tó l távolabb k e rü lt elő; m ásrészt a k o ra a v a r sírok m ellett a sz a rm a tá k tá jo lá sá v a l m egegyező gyerm eksír h e ly e z k e d ett el; ezek a jelenségek m egengedik a szarm ata h a tá s feltételezését, ha figyelem be vesszük, hogy a szarm a tá k tax o n ó m iai kom p o n en sében a p a m íri rassz je le n tő s szerep et já ts z ik (B artucz 1961, Lipták 1959a). A te m e tő té rk é p a la p já n 2 n agycsalád b izto san sz é tv á la sz th a tó. A családi tem etk ezést és a családokon belüli genetikai k a p c so la to k a t egyrészt a Lengyel Im re á lta l v ég zett v ércso p o rt-m eg h atáro zással, m ásrészt az egyes egyéneknél fellépő különböző m orfológiai jellegekkel re k o n s tru á lh a tju k, pl. az egym ás m ellett elhelyezkedő 44. és 50. sír esetében. M ind a k e ttő p am íri típ u sú, és m ind a k ettő n él az ú n. processus tem poralis ossis sphen o id alis ta lá lh a tó, igen valószínű, hogy szárm azási k a p c so la tb a n álln ak egym ással. A k é t n ag y család feltételezése am elynek sírjai E N y -D K irá n y b a n h ely ezk ed n ek el n agyjából k é t egym ástól jó l elk ü lö n íth ető v o n al m en tén, v a la m in t az avar kori te m e tő n belüli rokonsági k ap cso lato k értékelése külön dolgozat tá rg y á t képezi (F arkas Lengyel Marcsik, sa jtó a la tt). A M élykút-sáncdűlői k o ra a v a r széria em b ertan i összképe elsősorban tax o n ó m iai kom ponensei a la p já n különbözik a D u n a T isza közének eddig feldolgozott av a r k o ri populációitól, pl. a keceli, hom okm égyi szériáktól (Lip ták 1954, 1956). E z e k e t a te m e tő k e t a régészek azo n b an a V ili. század b a helyezik. U g y an ak k o r m egegyezést m u ta t a földrajzilag közel eső Sükösdságodi (K ő h e g y i Marcsik, sajtó a la tt) te m e tő népességével, m ely á tm e n e te t képez a k o ra és a késő a v a rk o r k ö zött. M indkét te m e tő b e n m egfigyelhetjük, hogy a színid típ u s csak egy-egy esetben v a n kép v iselv e te h á t a te m e tő k europid jellegűek, a gracilis m editerrán a szegényebb m ellékletű, m íg a nord o id és a crom agnoid-c a gazdagabb m ellékletű síro k b an fordul elő. Összefoglalás M élykút-s áncdűlő te rü le té n v ég zett leletm entő ása tá s összesen 54 sír feltá rá s á t eredm ényezte. A legtöbb sír (45) kora av a r m ellék letek et ta rta lm a z o tt, de a te rü le t északi részén szarm a ta m ellékletek (9 sír) is előkerültek. Lengyel Im re vizsg álata ala p já n a k o ra a v a r m ellékletű sírok egy része kronológiailag egyidős a szarm a ta sírokkal. A M élykút-sáncdűlői te m e tő em b ertani a n y a g á t a JA T E (Szeged) E m b e rta n i In té z e te őrzi. A feldolgozásra b ekerü lt h áro m sz a rm a ta csontváz re n d k ív ü l töredékes, a k o ra av a r közepes m e g ta rtá sú ; ezekből 17 a férfiak, 22 a nők és 6 a gyerm ekek szám a. A m etrik u s v izsg álat a la p já n a széria egészére v o n atk o zó an a m esokrania, ch am aek ran ia, m e trio k ra n ia, a hom lo k ra a stenom eto p ia; az arckoponyára a meso- és lep to p ro so p ia, a felsőarcra a m esen, a szem üregre a hypsikonchia, az orra a le p to rrh in ia a jellem ző. M indkét nem te rm e te közepes (férfiak 165 cm, a nők 153 cm m agasak átlag b an ). 93

A tax o n ó m iai elemzés sz e rin t a gracilis m ed iterrán és a p am íri rassz előfordulása jelen tő s. E gy esetben a m ongolid nagyrassz is képviselve v o lt. Patliologiai elváltozások k özül a spondylosist és az a rth ro sis d efo rm an st le h e te tt m egfigyelni. A 25. sír foram en occipitale m agnum án m esterséges beavatk o zás nyom ai lá th a tó k, am ely et m in d en valószínűség szerin t m ágikus célból, p o stm o rtalisan v é g ezh ettek. A tem ető összképének e m b e rta n i a d a ta i m egegyezést m u ta tn a k a Sükösdságodi tem ető v el, elsősorban a taxonóm iai elem zés a la p já n. A m ély k ú ti széria kis szám a, em b ertan i a n y ag án ak tö redékes, illetve közepes m eg tartási állap o ta m ia tt a b izto s, m esszem enő k ö v etk eztetések lev o n ását nem teszi lehetővé, feldolgozása a z o n b an egy ad alék a sz a rm a tá k n a k az av a r k o rb an való továbbélése, v alam in t az a v a r kori népesség to v á b b i m egism erése kérdéséhez. (A Magyar Biológiai Társaság Em bertani Szakosztályának 1971. május 10-i szakülésén elhangzott előadás; közlésre beérkezett 1971. június 7-én.) * IRODALOM B ach, H. (1965): Zur Berechnung der Körperhöhe aus den Gliedm assenknochen weiblichei Skelette. Anthr. Anzeiger. 29; 12 21. B artucz, L. (1961): Anthropologische Beiträge zur I. und II. Periode der Sarm atenzeit in Ungarn. A cta Arch. H ung. 13; 157 229. (1966): A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek (Paleopathologia I I I ). Országos O rvostörténeti K önyvtár és Medicina K iadó, Budapest. B r e it in g e r, E. (1938): Zur B erechnung der Körperhöhe aus den langen Gliedm assenknochen. Anthr. Anzeiger. 14; 249 274. IiROTH\\ 1:1,].. D. R. (1968): The Skeletal Biology o f Earlier Human Populations. Pergam on Press. Oxford. D ezső, Gy. K. É r y, K. H a r s á n y i, L. H u szár, Gy. N e m e s k é r i, J. N o zd rov iczk y, S. T h om a, A. T óth, T. W e n g e r, S. (1963): Die spätm ittelalterliche Bevölkerung von Fonyód. Anthr. H ung. 6; 1 166. É r y, K. (1969): Reconstruction of the tenth century population of Sárbogárd on the basis of archaeological and anthropological data. Alba Regia, 8 9; 93 147. (1970): Anthropological studies on a ten th century population at Kál, H ungary. Anthr. H ung. 9; 9 62. F a rka s, Gy. L e n g y e l, L M a r c s ik, A. (1972): Supposition of genetic connections between the finds of the cem etery a t M élykút-sáncdűlő (Southern H ungary) on the basis of blood grouping ABO. A cta Biol. Szeged. 18; GÁSPÁr d y, G. (1956): Győrben feltárt késő római kori csontvázleletek paleopathologiai vizsgálata. Anthrop. K özi. 4; 15 24. H u g, E. (1940): Die Schädel der frühm ittelalterlichen Gräber aus dem solothurnischen Aargebiet in ihrer Stellung zur Reihengräberbevölkerung M itteleuropas. Z. Morph. Anthrop. 38; 3 5 9-5 2 8. K iszely, I. (1970): On the peculiar custom of the artificial m utilation of the foramen occipitale m agnum. A cta Arch. Hung. 22; 301 321. K ő h e g y i, M. (1960): M élykút-sáncdűlő (in: Archäologische Forschungen im Jahre 1959. Röm erzeit. B. Grosse Ungarischen Tiefebene). Arch. Ért. 87; 236. (1969): M élykút-sáncdűlő (in : Archäologische Forschungen im Jahre 1968. Röm erzeitliches Barbaricum). Arch. Ért. 96; 258. Ma rcsik, A. (sajtó alatt): The Avar-age cem etery at Sükösd. Acta Ant. et Arch. 14; L iptá k, P. (1954): K ecel-környéki avarok. Biol. Közi. 2; 159 180. (1956): H om okm égy-h alom avar kori népessége Bioi. K özi. 4; 25 42. (1959): The Avar Period Mongoloids in H ungary. Acta Arch. Hung. 10; 251 279 94

L ip t á k. P. (1959a): Anthropologische Funde von Ócsa aus der Sarm atenzeit. Folia Arch. 11; 9 1-9 4. (1962): Homo sapiens species collectiva. Anthrop. Közi. 6; 17 27. (1963): Einige Fragen der Anthropotaxonom ie. Anthropos 15; 149 154. Praha. (1965): On the taxonom ic m ethod in paleoanthropology (historical anthropology). A cta Biol. Szeged. 11; 169 183. (1969): Embertan és emberszármazástan. Tankönyvkiadó, Budapest. Ma rtin, R. (1928): Lehrbuch der Anthropologie. (II. Aufl.) Jena. N em esk ér i, J. Gáspárdy, G. (1954): M egjegyzések a m agyar őstörténet embertani von atk o zásaihoz. Az üllői és egri honfoglaláskori tem etők embertani vizsgálata. Ann. H ist.- nat. Mus. N at. Hung. 5; 485 526. H a r sá n y i, L. (1959): Die B edeutung paläopathologischer U ntersuchungen für die historische Anthropologie. H om o. 10; 203 226. PÁrd u cz, M. (1959): Archäologische Beiträge zur G eschichte der H unnenzeit in Ungarn. A cta Arch. Hung. 11; 310 398. R atkóczy, N. (1959): R adiológia. M edicina, Budapest. R e g ÖLY-MÉr e i, Gy. (1962): A z ősemberi és későbbi emberi maradványok rendszeres kórbonctana ( Paleopathologia I I.). Medicina, Budapest. T ó th, T. (1970): Ob udelnom vészé m ongoloidnih elem entov v naszelenii avarszkogo kaganata (in : T. T óth B. V. F ir s t e in : Antropologicseszkije dannüje k voproszu o velikom pereszelenii narodov avarü i szarm ata). Akadem ija Nauk. SSSR. Leningrád. W e l l s, C. (1965): Bones, bodies and disease. Tham es and Hudson, London. ANTHROPOLOGICAL IN V E ST IG A T IO N OF A CEM ETERY AT M ÉLYKÚT FROM TH E AVAR PERIO D by A. M arcsik (Sum m ary) The excavation of the cem etery situated at M élykút-sáncdűlő (M oundlane) in the southern part of the territory betw een the Danube and Tisza started in 1959 and kept on in 1968. There were unearthed together 57 graves. The m aterials of 48 graves have been available for me for being elaborated, 3 of which have contained late. Sarm atic and 45 of them early-avar grave furniture. The Sarm atic graves were determ ined by M. Kőhegyi as belonging to centuries IV V th, the Avar graves, however, to century V llth. According to the investigations concerning the relative chronology of interm ent, carried out b y I. Lengyel, the Sarm atian population fragm ent lived to see the Avar conquest. 19 o f the 45 graves have been in a good state of preservation, 26 o f them fragm entary. The num ber of m ales is 17, th at of females 22, and that of child-graves 6 (Table 1). As a result of the taxonom ical analysis (Table 2), the individuals investigated show in the highest percentage the features of gracil M editerranean race, but the occurence of Pam irian race is significant, as well (P late 1). The sinid taxon, belonging to the M ongoloid group, occured in not more than one case (P late 2). From am ong the pathological lesions, th e incidence o f spondylosis (P late 3) and of arthrosis deformans is im portant. On the crania o f graves 44 and 50, a processus tem poralis ossis sphenoidalis (P late 4a), not m entioned by Bro th w ell, is to be seen. In the foramen occipitale m agnum o f the cranium of grave 25, the trace of an artificial intervention can be observed (P late 4b). The incision is cyclical, touching the condyles, as well. The part excised m ay have increased the original size of foramen 3 4 mm or so. The furrows originated and well-separated are perpendicular to the rim o f foramen, seen even m acroscopically; the intervention m ay have been performed, therefore, postm ortally. The anthropological data of the general aspect of the early-avar series at M élykút-sáncdűlő are showing som e correspondence to those of the geographycally adjacent cem etery at Sükösd- Ságod, occupying an interm ediate position between the early- and late-a var Period. A szerző címe: D r. Ma r c sik Antónia Author's address: Szeged, Táncsics M. u. 2. 95