MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. A FERTŐ TÓ NÁDASAINAK ÉS A TÓMEDER VÍZPÓTLÓ CSATORNÁINAK REKONSTRUKCIÓJA Szerzők: Déri Lajos - Horváth Gergely (SOLVEX Kft.) Előadó: Déri Lajos 3. szekció A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A FERTŐ TÓ JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK ISMERTETÉSE A MEGOLDANDÓ FELADAT TÜKRÉBEN... 3 2. A PROJEKT CÉLJA... 5 3. A BERUHÁZÁS RÖVID ISMERTETÉSE... 5 4. TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS... 8 4.1. Geodéziai felmérés... 8 4.2. Tervezés... 9 4.3. Engedélyezési eljárás... 10 5. KIVITELEZÉS, INGATLANRENDEZÉS... 10 5.1. Kivitelezés... 11 5.2. Ingatlanrendezés... 12 ÖSSZEGZÉS... 13 FELHASZNÁLT IRODALOM... 13 2 / 13

BEVEZETÉS A Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz és a Soproni-hegység alkotta terület hazánk egyik legváltozatosabb természet és ember formálta vidéke. A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava. A Fertő tó a Fertő táj része, az UNESCO irányelvei szerint a Fertő tó kulturtájat 2001-ben a világörökség részének nyilvánították. A projekt során érintett terület a Fertő tó magyar oldalának teljes nádas területe, beleértve a nádasok közötti, a tómeder részét képező, azon belül helyrajzi számonként elkülönülő, belső vízáramlást biztosító csatornákat. A projektet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma (Beruházók) valósítja meg. A kivitelezés befejeződött, a projekt lezárásához szükséges tervek - megvalósulási terv, ingatlanrendezési terv, vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv készítése jelenleg folyamatban van. A projekt megvalósításához a Beruházók által elnyert támogatás összege: Br. 994.117.800 Ft. 1. A FERTŐ TÓ JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK ISMERTETÉSE A MEGOLDANDÓ FELADAT TÜKRÉBEN A fő problémát amely elsősorban, de nem kizárólag természetvédelmi szempontú - a tó természetes elöregedési folyamataival járó jelenségek okozzák. A tó mai képére, de különösen a magyar tórészre a nagymértékű feltöltődés és nádasok terjeszkedése jellemző. A nádasok a tó életében jelentős szerepet játszanak. A jó minőségűek javítják a tó vízminőségét, ez pedig kedvezően hat azok állapotára. Az elöregedett, a tó területéről ki nem került nádtömeg, mint halmozódó szerves anyag gyorsítják a tó feltöltődési folyamatát. Ez természetes folyamat, megfordítására a tavi méreteket tekintve nincs lehetőség, helyi szintű mérséklése viszont lehetséges. A nádgazdálkodás ebben hatékony segítséget nyújthat. A nádasok terjedése rontotta a vízhasználat, elsősorban a halászat lehetőségeit, ezért a kedvezőbb vízhasználat megteremtése érdekében az 1930-as években megkezdték a tóban a csatornák kiépítését. Ekkor készültek el a part menti községektől a nyílt víz irányába tartó főcsatornák, illetve határcsatornák, majd ezeket az 1950-es évektől összekötötték keresztárokrendszerrel. A főcsatornák hossza cca. 70 km, míg a keresztárok-rendszer hossza 230 km. A kiépített csatornarendszer egyszerre segítette és korlátozta is a víz szétterülését a nádasokban. A csatornahálózaton keresztül az uralkodó É - ÉNy-i széljárás hatására könnyen bejutott a nyílt területek vize, viszont a csatornák partjára kitermelt, ott folytonosan, töltésszerűen felhalmozott, mederanyagból kialakult depónia akadályozza a víz szétterülését a csatornák által körülhatárolt nádasokban. Feljegyzések igazolják, hogy a tó nádasait már a XIX. században is aratták, hasznosították. Az 1930-as évektől már bizonyítható a jó minőségű Fertő-tavi nád exportálása is. A csatornák létesítése során a kikotort iszapot a parton deponálták, ami jelentős mértékben gátolja a belső nádas területek vízcseréjét. Hatalmas pangó vízterek alakultak ki, ahol a vízbe hulló növényi maradványok rothadása miatt anaerob viszonyok uralkodnak. Vízminőségi szempontból bizonyított, hogy a degradációval erősen érintett területeken az üledék szerves anyag tartalma magasabb, redoxpotenciál értéke viszont alacsonyabb, ami a kedvezőtlenebb oxigénháztartásra vezethető vissza. 3 / 13

A természeti tényezők által irányított folyamatban a szél a domináns tényező. A gyakori erős szelek a sekély vizet fenékig mozgásba hozzák, a tófenék iszapját felkavarják. Az uralkodó É- ÉNy-i széljárás által keltett áramlás a laza iszapot a déli magyar tórészre sodorja és a nádas szegélyben halmozza fel. A sekély víz kedvez a nádövezet fejlődésének, ez pedig elősegíti az iszap lerakódását. A fentiek hatására következik be a D-i tórész folyamatos feltöltődése, a feltöltött területeken a nádas agresszív terjeszkedése. A feltöltődés következtében csökkenő vízmélység mellett további gond, hogy a csatornák és keresztárkok melletti töltések akadályozzák a víz áramlását a nádasban, de már a csatornákban is. Ezek miatt mostanra káros mértékben gyorsult fel az eutrofizáció, illetve a nem kívánt szukcessziós folyamatok is felerősödtek. A Fertő tó medrének feltöltődése tekintetében az elmúlt 90 év távlatában mintegy 90 millió m 3 térfogatcsökkenést lehetett megállapítani, ami 1,0-1,5 millió m 3 évi feltöltődési tendenciát reprezentál. Ennek mértéke 3-5 mm/év-re tehető, de a magyarországi tórészen ez jelentősen intenzívebb, mintegy 13 mm/év. Ez a tavon belüli belső hordalék-átrendeződéssel hozható összefüggésbe. A magyar tórész iszaptérfogata 50 millió m 3. A nádasok minősítését az ÉDUVIZIG 1984-1999-ben elvégeztette. Kimutatták, hogy ebben az időszakban 10 %-kal növekedett a degradálódott nádas állomány (frissebb vizsgálati eredmények jelenleg nem állnak rendelkezésünkre). A legjobb minőségű nádasok területe mintegy 450 hektárral csökkent, ugyanakkor a tagolt, elöregedő, pusztuló nádasok területe 460 hektárral növekedett, míg a kb. 3 000 hektáros középosztály aránya nem változott jelentősen. A tendencia jelenleg is folytatódik. Csak a belső nádasokat vizsgálva megállapítható, hogy a degradálódásuk főképpen az állandó vízborítású, mélyebb területeken kialakuló anaerob viszonyok következménye. Ezek a folyamatok természetvédelmi szempontból jelentős biodiverzitás csökkenéshez vezettek. A legtöbb érintett faj populációjának a létszáma csökkent, egyes fajok a területről szinte teljesen eltűntek. A teljes nádas élőhely természetvédelmi, ökológiai szempontból egyre gyorsuló ütemű állapotromláson esik át. Járulékos természetvédelmi negatív hatásként jelentkezik, hogy a Fertő tó egészében, a nádasok között a fő- és mellékcsatornák lecsökkent vízáteresztő képessége a nádasok igen magas aránya (közel 85 %) miatt, elzárja egymástól a Fertő tó Fertőrákosi öble és a Madárvárta-öböl közötti víztesteket, lecsökkentve ezek keveredésének esélyét. A vízminőség így különösen a Fertőrákosi öbölben jelentősen romlik. Az anaerob viszonyok kialakulása ezen öböl nádasai esetén tovább gyorsítja az azokon fekvő, főleg zárt nádasok degradációját. 1. kép: Egy szinte járhatatlan, feliszapolódott csatorna (Forrás: Beöthy és Kiss Mérnökiroda Kft.) 4 / 13

2. A PROJEKT CÉLJA A projekt átfogó célja a Fertő tó előrehaladott és természetvédelmi szempontból nem kívánatos eutrofizációjának lassítása, a tó magyar oldalát uraló déli nádöv vízellátásának javítása, ezáltal pedig a nádasok minőségének és a biodiverzitás tartósan magasan tartása feltételeinek megteremtése. A projekt specifikus célja a Fertő tó részét képező déli nádöv belső vízellátását biztosító főés határcsatornák és az ezeket összekötő mellékcsatornák áteresztő képességének növelése, egy új övcsatorna kialakítása a nádöv jobb vízellátottsága, és így jobb ökológiai feltételek biztosítása érdekében. A cél továbbá - a korábban ökológiailag átgondolatlanul alkalmazott technika miatt - a csatornák mindkét partján felhalmozott depóniák megbontása, továbbá a vízáramlást kellő módon biztosítandó csatornák kotrása, a kikotort anyag megfelelő elhelyezése, illetve a tápanyagterhelést csökkentő, a jobb vízcserét támogató beavatkozások elvégzése. További, specifikus cél olyan áramlási viszonyok kialakítási lehetőségeinek a vizsgálata, amelyek révén a Hansági-főcsatornán keresztül, a jobb vízminőségű Madárvártaöböl vizének visszafogása mellett a nádöv, illetve az azzal összefüggésben álló Fertőrákosi öböl (Madárvárta-öböl vízminőségénél) rosszabb vízminőségű vize engedhető le elsődlegesen. Ez a nádövben kialakítandó új főcsatorna és a rekonstruált határcsatornák kapacitásának növelése mellett csekély, áramlást befolyásoló beavatkozást igényelne a Madárvárta-öbölben. A célok érdekében tervezett tevékenységek: a fő-, és határcsatornák, keresztárkok mélyítése, az ezek mentén korábban töltés-szerűen felhalmozott zagy részbeni elszállítása, helyenként megbontása, a vízáramlást elősegítő szabályzó csatornák kialakítása. A projekt eredményeként a hazai oldali nádöv vízellátása mind mennyiségi, mind minőségi szempontból javul, akárcsak a nádas állomány egészségi állapota. A növénytársulások, az állatfajok és populációk életfeltételei javulnak. Összességében a következő kb. 30 évre természetvédelmi szempontból (is) a jelenleginél jobb körülmények lesznek biztosíthatók. 3. A BERUHÁZÁS RÖVID ISMERTETÉSE Mára a magyar tórész nádasait a nádövet - behálózó mintegy 300 km hosszú csatornarendszer jelentős része feliszapolódott, elnádasodott (főképp a kis csatornák és keresztárkok), majd fokozatosan töltődött fel annak ellenére, hogy a 70-es évek végétől megindult a csatornahálózat karbantartása. Világossá vált, hogy az ökológiai alapfeltételek biztosításához (megfelelő mennyiségű és minőségű oxigéndús víz megléte, a nádas rendszeres átöblítése, a nádas megújulása, stb.) és az alapfeladatok ellátásához (vízminőség vizsgálatok, terület ellenőrzése, monitoring) szükséges a csatornahálózat legfontosabb medreinek jó állapotba helyezése, amivel az évtizedekkel ezelőtt kialakított állapotok helyreállítása történik meg. Szükséges továbbá a korábbi beavatkozások során előre nem látott, hatásaiban káros, a csatornák mentén kialakított depónia megbontása több helyen, helyenként 10-50 m hosszban. Vizsgálati eredmények alátámasztják a természetvédelemmel, nádgazdálkodással, halászattal foglalkozó szakértők véleményét, miszerint: a kedvezőtlen oxigénviszonyok miatt szükséges a nádas állományok frissvíz ellátásának növelése, a csatornák bővítése növelheti a halak életterét, ívó és szaporodási helyeit, kerülni kell a külvizek közvetlen terhelő hatását, 5 / 13

a magasabb, de dinamizmusát megtartó vízszintnövelés kedvező vízminőségi hatást gyakorolhat a nádas állományokra. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. V../ 7/ bek. értelmében a nádasok vízminőségvédelmi gazdálkodása a Fertő tó esetében a Vízügyi Igazgatóság feladata. A három évre javasolt rövid távú programban elsősorban a nádasok vízminőségének javítását, illetőleg ennek biztosításával összefüggő munkákat irányozták elő. A nádasok vízminősége a vizsgálati adatok alapján lényegesen rosszabb, mint a szabad vízterület vízminősége. A nádasokban nyári időszakban gyakran előfordult, hogy az oldott oxigén "0" értékű. Ez a vízminőség nem kedvez sem a vízi élővilágnak, sem pedig a nádnak, ugyanakkor potenciális veszélyforrást jelent a szabad vízterület vízminőségére is. A nádasok vízminőségének javítását a kedvezőbb áramlási viszonyok kialakításával lehet elérni. Kedvezőtlen vízminőségi állapotok - alacsony oxigéntartalom, illetve oxigén hiány - a nádasközi vízterületeken alakulnak ki. Ebből a szempontból ezek a folyamatok markánsan a zártabb nádasokban jellemzőek. Az üledék oxidáltsági foka, aerob állapota a nád-vízhatár térségében kedvezőtlenebb, annak ellenére, hogy az áramlási vizsgálatok megfelelő cirkulációt mutatnak. Ez a cirkuláció azonban nem érinti a nádas vízterületeket, a vízminőség javító hatás nem érvényesül, ennek elősegítése szükséges. Az üledék oxidáltsági foka sem indokolja iszapcsapdák kialakítását, sőt az iszapcsapdákban reduktív állapotok alakulhatnak ki. A fentiek alapján a terv 76,2 km hosszúságú csatorna, illetve csatornaszakasz rekonstrukcióját tartalmazta. A csatornák elhelyezkedését az 1. ábrán, az átnézetes helyszínrajzon mutatjuk be. A projektben tervezett beavatkozások összhangban vannak mind a Víz Keretirányelvben mind pedig a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott célokkal.. 6 / 13

1. ábra: Átnézetes helyszínrajz (A projektben érintett csatornák piros színnel láthatóak) 7 / 13

4. TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 4.1. Geodéziai felmérés A Fertő tó rekonstrukcióra tervezett csatornáinak geodéziai felmérése a projekt előkészítő fázisának "legizgalmasabb" munkafázisa volt a téli időjárási viszonyok és a nem mindennapos terepi körülmények miatt. A geodéziai vállalkozások "nem álltak sorban" a feladat elvégzésére, mivel a csatornák nagyobb hányada a jelentős feliszapolódás miatt alkalmatlan volt a szokványos "csónakos" felmérésre. Olyan járművet kellett választani, amelyik alkalmas volt a személyzet és a technika szállításához. Erre talán egyedüli, de rendkívül költséges megoldás a SEIGA nádarató gép volt, amivel ezt a feladatot meg lehetett oldani. Voltak olyan, parttól távol lévő "madár nem látta" helyszínek is, ahol a biztonságos felmérést csak egy másik gép biztosítása mellett lehetett elvégezni. A felmérési, kitűzési munkálatokat a Beöthy és Kiss Mérnökiroda Kft. végezte. 2. kép: Geodéziai felmérés. Felső képen a SEIGA nádarató gép más célú hasznosítása, az alsókon a felmérés körülményei (Forrás: Beöthy és Kiss Mérnökiroda Kft.) 8 / 13

4.2. Tervezés A belső csatornák rekonstrukciójának általános elvei: A csatornák fenékszintjének meghatározása az alábbi szempontok szerint történt: o a fenékszintek kialakítása biztosítja a Hansági-főcsatorna irányába történő levezetést a Fertőszéli zsilip küszöbszintjének (112,87 m O. A. f. 1 ) figyelembe vételével o a Körcsatorna fenékszintje igazodik a tó szilárd mederfenekéhez illetve a csatlakozó nyíltvízi tótér átlagos fenékszintjéhez o a Külső és Belső övcsatorna fenékszintje a főcsatornáknál lévő csatlakozási pontok esetében azonos a Körcsatorna és a főcsatornák csatlakozási pontjainak fenékszintjeivel. Ebben a tekintetben eséstörési határvonalnak tekinthető a Bozifőcsatorna o az előző pontból következően a főcsatornák fenékszintje a Külső övcsatorna és a Körcsatorna közti szakaszon, valamint egészen a tavi kiágazásig vízszintes. A jogi parthoz való csatlakozásnál a főcsatornák fenékszintjét 114,00 m O. A. f. szintben határoztuk meg. o a többi érintett csatorna a fenti elveknek megfelelőn kialakított fenékszintekhez igazodik Az egyes csatornák felújításánál az előbbiek szerint tervezett fenékvonal mellett a szelvénybővítés mértékét, a mederprofil alakját az alábbi szempontok szerint alakítottuk ki: o a nádas vízcseréjét megteremtő mértékű áramlás biztosítható legyen o a Hansági-főcsatorna irányába történő lecsapoláshoz a vízszállító képesség biztosítható legyen o a felújítás a lehetőségek szerint szolgálja a kishajózási feltételek javítását, a vízi élettér növelését o a mederprofil csészeszelvényként kerüljön kialakításra (három különböző víztükör szélességű csatorna - 3,0 m, 4,5 m és 6,0 m - lásd a 2. ábra szerinti mintaszelvény) 2. ábra: A csatornák tervezett mintakeresztszelvénye 1 A 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet alapján a Fertő-tó egységes kezelése érdekében a jogi partvonalon belül a nyilvántartási magassági értékek az osztrák nyilvántartási alapszintre (m O.A.f.) vonatkoznak, a jogi partvonalon kívül a Balti (m B. f.) alapszint használata kötelező. 9 / 13

A korábbi kotrásokból származó depóniák megbontásának általános elvei: A csatornák rekonstrukciója során a nádas vízcseréjének biztosítása érdekében a korábbi kotrásokból származó depóniák kezelése is szükséges: o a depónia szakaszos megnyitása, a depónia anyagának elterítése (lásd 3. ábra) o A megbontás magassági szintje az adott csatornával szomszédos nádtábla mélypontjához igazodik o A megbontást a csatorna mindkét partján el kell végezni az uralkodó szélirányhoz igazodóan, a tóban kialakuló áramlási viszonyokat figyelembe véve. Ez történhetett egymással szemben és eltolva is, mind a sugárirányú (főcsatornák esetében) mind pedig a főcsatornákat összekötő keresztárkok esetében. A tó külső részén inkább eltolva, míg a belső részeken inkább egymással szemben történt a depóniák megbontása (így igazodunk leginkább a kialakuló áramlási viszonyokhoz). 3. ábra: A korábbi kotrásokból származó depónia megbontás tervezett mintakeresztszelvényei 4.3. Engedélyezési eljárás A projekt előkészítési fázisában a Beruházó észlelte, hogy a Fertő tó csatornáinak és nádasainak ingatlan nyilvántartásban lévő földrészlet határai lényegesen eltértek az ortofotó kiértékeléséből adódó valóságos helyzettől. A Földhivatal első álláspontja az volt, hogy először a valóságos állapotnak megfelelően módosítani szükséges a nyilvántartott állapotot. Ez az ingatlanrendezés 740 ingatlant érintett volna, és olyan - fedezet nélküli - költséggel terhelte volna a beruházást, ami az előkészítő fázisban nem állt rendelkezésre, és a projekt megvalósíthatóságát is veszélybe sodorta. Több körös tárgyalás után először a Földhivatal, majd az engedélyező és szakhatóságok is meghozták azt az ésszerű döntést, hogy a csatornák nyilvántartott helyzetének rendezése a kivitelezés befejezésekor, a megvalósult állapot szerint történjen meg (lásd 5.2. fejezet). A Fertő tó teljes magyarországi területének tulajdonosa a Magyar Állam, így a nyilvántartásban lévő eltérés az engedély kiadásakor nem jelentett kockázatot, a hatóság a jogszabályalkotó szándékának figyelembe vételével hozta meg a döntését. 10 / 13

5. KIVITELEZÉS, INGATLANRENDEZÉS 5.1. Kivitelezés A kivitelezés megkezdését megelőzően lőszermentesítés, régészeti és természetvédelmi intézkedések történtek. Ez utóbbiak a kotrás előtt a projekt során esetlegesen felmerülő, az élővilággal kapcsolatos kármérséklési-kármentesítési feladatok voltak. A tervezett beavatkozások ugyanis a munkavégzés során akarva-akaratlanul egyes élőlénycsoportok sérülésével járhattak volna, hiszen az élőhely-rekonstrukciós beruházás nagyobb része fokozottan védett NATURA 2000 területen történt. Emiatt az előírásoknak megfelelően kidolgozott kármérséklő, vízminőség védelmi intézkedések történtek a Beruházók szakfelügyelete mellett. A tervezett kotrási munkákat a kivitelezési technológia szempontjából három csoportba oszthatjuk: Vízpótló csatornák kotrása (részben víz alatt), mederben és rézsűn, gépi erővel, kikerülő anyag elterítése a parti sávban (mennyisége: 161 700 m 3 ) Vízpótló csatornák kotrása hidromechanizációs eljárással, gépi erővel, a kitermelt anyag elhelyezése a parti sávban 20 m-en belül (mennyisége: 80 850 m 3 ) Vízpótló csatornák kotrása hidromechanizációs eljárással, gépi erővel, a kitermelt anyag elhelyezése a parti sávban 150 m-en belül (mennyisége: 26 950 m 3 ) A csatorna kotrások során kikerülő anyag összes mennyisége: cca. 269 500 m 3. A kikerülő anyagot a csatornák melletti nádasokban helyeztük el. A kivitelezésre rendkívül rövid idő állt rendelkezésre, azonban a jól megválasztott technológia, gépek alkalmazásával az előzetesen kitűzött határidőnél még korábban - a vegetációs idő megindulása előtt - sikerült a kotrási munkákat befejezni. 3. kép: A kivitelezés gépei és körülményei. Az alsó képen a hidromechanizációs technológia látható (Forrás: Szabó Attila-Szabadics Zrt.) 11 / 13

5.2. Ingatlanrendezés Ahogy azt korábban ismertettük a projekt szempontjából egyik legfontosabb elem a nyilvántartás és a valós állapot összehangolása, az ingatlanrendezési terv elkészítése. Ez már nemcsak a projektben érintett csatornákra vonatkozik, hanem az összes a korábbi Keretterv felhasználásával még üzemeltetendő csatornákra is. Azok a csatornák, amelyeket a továbbiakban már nem kívánnak tovább üzemeltetni (funkciójukat vesztett, a beavatkozásokat követően a célok eléréséhez már nem szükséges csatornák), a nyilvántartás szerint megszűnnek, nádas területként kezelendők. Ingatlanrendezési szempontok az alábbiak voltak: A Fertő tó teljes magyar oldali tórészére kellett elkészíteni az ingatlanrendezési tervet. Az ingatlanhatárok kialakításakor a közigazgatási (községhatár) és a vagyonkezelői határ nem változhatott. A telekalakítási szabályok betartása mellett a legkevesebb számú helyrajzi szám ill. alrészlet kialakítására kellett törekedni, lehetőség szerint az összevonás elvét követve. Az összevonással kialakuló helyrajzi számok min. egy oldalról megközelíthetők legyenek (pl. szárazon vagy vízen). A tulajdonosi jog gyakorlására vonatkozó szabályok könnyebb érvényesítése érdekében a különböző művelési ágú területek (pl. nádas, csatorna) lehetőség szerint önálló helyrajzi számot kapjanak. A kialakuló ingatlanokon megválasztandó művelési ágak lehetőség szerint a tényleges és jellemző fizikai állapotához igazodjanak (pl. benádasodott és későbbiekben nem üzemeltetett korábbi csatorna átsorolása nádassá; korábbi nádasként nyilvántartott, de tarfoltok által teljesen lekopaszodott terültek átsorolása vízfelületté, stb.). A telekalakításokat úgy kellett elvégezni, hogy lehetőség szerint művelési ág váltásra ne kerüljön sor, tehát a kivett, csatorna és a nád művelési ágak aránya ne változzon. Mindezt eljárásonként - azaz településenként és Vagyonkezelőként is - biztosítani kellett. A projektben érintett csatornák a geodéziai felmérés alapján, míg a projektben nem érintett, de a későbbiekben üzemeltetni kívánt csatornák helyszínrajzi ábrázolása az ortofotó kiértékelés alapján történhetett. A fenti elvek szerinti telekalakítással az eredetileg 740 db ingatlan 292 db ingatlanra redukálódik. A Fertő tó teljes magyarországi területe 7 456 ha 1092 m 2. A projekt zárásaként kerül benyújtásra a későbbiekben üzemeltetni kívánt csatornákat tartalmazó kezelési, fenntartási feladatokat meghatározó vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv. A végeredmény számokban: A PROJEKT ELŐTT A PROJEKT UTÁN Csatornák teljes hossza kb. 300 km 111,7 km Érintett ingatlanok száma 740 db 292 db 1. táblázat: A projekt eredményei a számok tükrében. 12 / 13

ÖSSZEGZÉS A megvalósult projekt több szempontból is tanulságos. Jó példa arra, hogy a hatóságok rugalmasan, ésszerűen, a jogalkotó szándékénak figyelembe vételével alkalmazták a jogszabályokat, és ezzel a döntéssel elősegítettek egy fontos, az EU által támogatott fejlesztés megvalósulását. Fertő tó teljes magyarországi területének ingatlanjai "újraosztásra" kerültek a hosszútávon fenntartható csatornák megtartásával, funkciójukat vesztő csatornák felhagyásával. A Fertő tó csatornáinak rekonstrukciója illeszkedik az időközben elkészült "Fertő tó Stratégiai tanulmány" című kiadvány célkitűzéseihez. A rekonstrukció hosszú távon biztosítja az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Fertő tó kezelőinek feladatai ellátását, valamint lehetőséget ad a korszerű technológiákkal a magyar tórész hidromorfológiai vizsgálatához és ökológiai kutatásához és így a tóban zajló folyamatok jobb megértéséhez. A vízpótló csatornák kotrása és a nádasok vízcseréjét, vízpótlását akadályozó depóniák megbontása által létrejövő kedvező feltételek a nádasok minőségét jelentősen javítani fogják, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a későbbiekben a nádhasznosítás újragondolásra kerüljön. 4. kép: Egy csatorna részlete a megvalósult állapotban FELHASZNÁLT IRODALOM Hullámvonal Kft. 2002. Keretterv a magyarországi Fertő tó és környezete ökológiai potenciáljának megőrzésére, fenntartható fejlődésére. SOLVEX Kft. 2012. A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója, Részletes megvalósíthatósági tanulmány. SOLVEX Kft. 2012. A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója. Engedélyes és kiviteli tervdokumentációk. Wolfram G., Déri L. & Zech S. [Szerk.], 2014. Fertő tó Stratégiai tanulmány 1. fázis Tanulmány a Magyar - Osztrák Vízügyi Bizottság megbízásából. Bécs Szombathely 13 / 13