Vecsés Város Önkormányzata Képviselőtestületének 8/2012. (II.29.) önkormányzati rendelete az építészeti örökség helyi védelméről Vecsés Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a természeti és építészeti örökség helyi védelméről az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv) 57. (3) bekezdésének felhatalmazása alapján az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletben (a továbbiakban: FVM r.) foglaltakra figyelemmel a következő rendeletet alkotja: 1. A helyi védelemmel kapcsolatos eljárás 1. (1) A rendelet célja, hogy azokat a települési (helytörténeti), táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző vagy iparművészeti, ipartörténeti örökséget képező elemeket, amelyek külön jogszabály alapján nem állnak védelem alatt azok jellegzetességének és hagyományos megjelenésének megőrzése érdekében, helyi területi vagy egyedi védelemben (a továbbiakban együtt: helyi védelem) részesítse. (2) A helyi a) területi védelem a településszerkezet, a településszerkezeti szempontból jelentős zöldfelület vagy növényzet, a településkép, az utcakép karakterének megőrzésére és a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, a hagyományos művelési mód, a növényzet és a természetes környezet) védelmére b) az egyedi védelem a helytörténeti, építészeti értékek (építmények, épületek, ezek együttese vagy részlete), az építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték, stb. megőrzésére irányul. 2. E rendelet alkalmazása során: a) Védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal. b) Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja. c) Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek, amelyek történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszakiipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó, és amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított. d) Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, vagy műszakiipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll. e) Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete. f) Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a b) és d) pontok alatt fel nem sorolt műszaki alkotás, műtárgy (különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés). g) Védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhezkötődésénél fogva védelemre érdemes. h) Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit. i) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
j) Főépítész: a rendelet alkalmazása szempontjából a települési főépítész. 3. (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését, vagy korlátozását a településen bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti. A főépítészhez benyújtott javaslatnak tartalmazni kell: a) a helyi védelemre javasolt épület, jelentős zöldterület, művészeti alkotás stb. megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, b) pontos helye (utca házszám, helyrajzi szám) megjelölését, c) rövid leírását (ismertetését), d) a kezdeményezés indokait. (2) A helyi védelem alá helyezés, illetőleg annak megszüntetése iránt induló eljárásról értesíteni kell: a) az elsőfokú építési hatóságot, b) az önkormányzati tervtanácsot, c) az érintett tulajdonost (tulajdonosi jogok gyakorlóját), az ingatlan kezelőjét, d) a lakosságot (a hirdetmény útján, amelyet a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 30 napra kell kifüggeszteni). (3) A helyi védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről az Önkormányzat képviselőtestülete a helyi szabályozási terv, a főépítész vagy a kezdeményező előzetes értékvizsgálata és a főépítész előterjesztése alapján a (2) bekezdés szerinti érdekeltek észrevételeire figyelemmel rendelettel dönt. (4) A helyi védelem alá helyezésről, illetőleg megszüntetésről a (2) bekezdés szerinti érdekelteket, valamint az illetékes földhivatalt a tulajdonlapon történő bejegyzés végett értesíteni kell. (5) A helyi védelem alá helyezett értékek listáját a rendelet melléklete tartalmazza. (6) A védelem alá helyezett értékekről a Polgármesteri Hivatal az FVM r. 8. alapján nyilvántartást (értékvizsgálatot rögzítő értékkatasztert) vezet. Ez a nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik. 2. A helyi védelem költségviselése 4. (1) A helyi védelem alá helyezett ingatlan fenntartása és állagmegóvása a tulajdonos (tulajdonosi jogokat gyakorló), rendeltetésszerű használata a használó (kezelő) kötelezettségét képezi. (2) A helyi védelem alá helyezett ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó karbantartási, felújítási költségekhez, a rekonstrukció során felmerülő kiadásokhoz az önkormányzat hozzájárulhat. 3. A helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó külön előírások 5. (1) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, különösen a) a védelem alapját jelentő épülettömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, stb.), megőrzését; b) bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és a településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményének biztosítását; c) egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező részek, d) a védett fasor, a zöldfelület növényállományának, jellegzetességének megtartását. (2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető. (3) A védett értéket érintő építési munkával kapcsolatos hatósági eljárásban amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik be kell szerezni az illetékes Tervtanács szakmai véleményét. 6. (1) A védett területen, épületen, építményen, illetve védett épületrészt tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve, ha ez a védelem alatt álló értéktől legalább 25 m távolságra van és annak méltó városképi megjelenését nem befolyásolja. (2) A védett építményen új parapetkonvektor vagy klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
(3) A védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el lehetőleg takartan. (4) Védelemmel érintett közterület csak a teljes területre kiterjedő, a védett érték, látvány szempontjait figyelembe vevő komplex terv alapján alakítható ki, újítható fel. A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani. 7. (1) A védelem alatt álló értékek megóvása, megőrzése, felújítása érdekében a vonatkozó építési jogszabályok keretei között az illetékes I. fokú építésügyi hatóság kötelezheti a védelem alatt álló, valamint védett területen található épületek, illetve építmények tulajdonosait, valamint használóit a) a jókarbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettség teljesítésére b) a védett értéket vagy látványt rontó idegen részek eltávolítására c) a védett értékek hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére, d) a védett fasorok és zöldfelületek jellegzetes növényzetének fenntartására, ápolására és esetleges azonos fajtákkal való pótlására. (2) Az (1) bekezdés szerinti munkálatok elvégeztetésére a főépítész és a Tervtanács is javaslatot tehet. (3) A kötelezett (megbízottja), illetve a használó az ellenőrzést, a hatályos jogszabályok szerint, tűrni köteles. (4) A kötelezettség teljesítésével összefüggő költségek viselése, valamint az ellenőrzés végrehajtása tekintetében az irányadó jogszabályokat kell figyelembe venni. (5) A védelemmel érintett épületet lebontani, védett növényegyedet kivágni csak rendkívül indokolt esetben a Képviselőtestület védettséget megszüntető rendeletmódosítását követően lehet. 8. (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet annak értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, az alábbi szöveggel: Vecsés Város Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték (épület, fasor, stb.). Évszám. (2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról külön eljárás nélkül a polgármester gondoskodik. (3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles. (4) A védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információkat az Önkormányzat a környezethez igazodó táblával is megjelölheti. 4. Záró rendelkezések 9. (1) Jelen rendelet 2012. március 1jén lép hatályba. (2) E rendelet előírásait a településrendezési tervek előkészítése, illetve a már elfogadott tervek felülvizsgálata során figyelembe kell venni. (3) Jelen rendelet hatályba lépésével az építészeti örökség helyi védelméről szóló 27/2006.(XII.9.) rendelet hatályát veszti. Vecsés, 2012. február 28. Szlahó Csaba polgármester Mohainé Jakab Anikó jegyző A rendelet kihirdetésre került: 2012. február 29. Mohainé Jakab Anikó jegyző A rendelet melléklete: A helyi védelem alatt álló értékek jegyzéke
A helyi védelem alatt álló értékek jegyzéke Melléklet a 8/2012.(II.29.) rendelethez TERÜLETI VÉDELEM Sorszám Cím Hrsz. Megnevezés Védendő érték T1 Erkel Ferenc utca 1821 Vadgesztenye fasor A kétoldali utcafásítás T2 Petőfi tér 1953/2 A Felsőtelepi Plébániatemplom előtti hársfasor A kétoldali utcafásítás T3 Szent István tér Piac tér 2310/16 2312 A Szent István tér és a Piac tér platán, juhar és nyárfái, örökzöldjei A Szent István tér közkertje, emlékművei és a Piac tér platánfasora és növényállománya T4 Erzsébet tér 4748 Az Erzsébet téri Plébániatemplom körüli facsoport A Plébániatemplom körüli közkert az idős, vegyes növényállományú facsoporttal T5 Fő út 447 A Falu eperfasora A Fő út teresedésének jellegzetes dupla eperfasora T6 Fő út 447 Hősök ligete A közkert növényállománya és emlékművei EGYEDI VÉDELEM Sorszám Cím Hrsz. Megnevezés Védendő érték E1. Petőfi tér 1954/2 1955 A Felsőtelepi Jézus Szíve Plébániatemplom épületegyüttese A templom, a parókia és az épületegyütteshez tartozó iskolaszárny építészeti értékei, városképi megjelenése E2 Petőfi tér 1954/2 E3 Erzsébet tér 4798 E4 Fő út 49. 446 E5 Temető utca 364/1 E6 Régi Ecseri út 364/1 A Felsőtelepi Jézus Szíve Plébániatemplom belső díszítő festése A korabeli ElemiNépiskola épülete Az egykori Czifra Csárda épülete A temetőben a Temető utcai kerítés mentén felállított sírkövek Az önkormányzati temető Ecseri út felöli kerítése A templom belső díszítő festése A korabeli ElemiNépiskola épülete és Erzsébet téri homlokzata Helytörténeti érték Helytörténeti érték A kovácsoltvas kerítésmezők és kapuk. E7 Jókai utca 6. 796 Sváb jellegű lakóház Népi építészeti és helytörténeti érték E8 Jókai Mór utca 70. 712 A falusi templom haranglábán elhelyezett Szent Flórián harang A Szent Flórián harang (1813.)
Területi védelem sorszáma: T1 Cím: Vecsés, Erkel Ferenc utca Erkel Ferenc utcai vadgesztenye fasor / Adatlap Hrsz.: 1821 (út) Tulajdonviszony: önkormányzati Védelem: Helyi területi védelem A védendő érték leírása Az Erkel Ferenc utcában található vadgesztenye fasor (Aesculus hippocastanum) 6065 fája kb. 80 éves. A többségében 10 mes fák az utca Lajos utcáig terjedő szakaszában szép, egységes képet mutatnak, míg az út második felében a sor hiányos, dió és akácfákkal kiegészített. A fák többsége egészséges, de mivel idős fákról van szó, sok helyen láthatunk odvasodásokat, valamint minden fánál megfigyelhető az úgynevezett Y forma, melyet a fasor felett húzódó légvezeték miatt alakítottak ki. Az egyes fák kb. 5 mes távolságra vannak egymástól ültetve, az utcát egy árnyas szakasszá teszik. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Erkel Ferenc utca
Értékvizsgálat Az Erkel Ferenc utca, valamint a környék egyik legmeghatározóbb eleme a vadgesztenye fasor. A dendrológiai érték mellett településképi esztétikai értéket is hordoz. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Megjegyzés: A Károly utca felől A Lajos utca felől Károly utca felőli tábla A Fő út felőli tábla Az Erkel Ferenc utca egyes szakaszai Védett érték adatlapja: Vecsés, Erkel Ferenc utca
Területi védelem sorszáma: T2 A Felsőtelepi Jézus Szíve Plébániatemplom előtti hársfasor / Adatlap Hrsz.: Tulajdonviszony: 1953/2 (út) önkormányzati Cím: Vecsés, Petőfi tér Védelem: Helyi területi értékvédelem A védendő érték leírása A hársfasor (Tilia cordata) a Felsőtelepi Jézus Szíve Plébániatemplom és Plébánia előtt húzódik. A fasor fái jó állapotban vannak, többnyire egészségesek. A templom előtt egy árnyas teret biztosítanak. A fasorba, helyenként tuja fajok is be lettek ültetve. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Petőfi tér
Értékvizsgálat Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Megjegyzés: A Kölcsey út felől Az iskola udvara felől A Vörösmarty út felől 1 A Vörösmarty út felől 2 Védett érték adatlapja: Vecsés, Petőfi tér
Területi védelem sorszáma: T3 A Szent István tér és a Piac tér platán, juhar és nyárfái, örökzöldjei / Adatlap Hrsz.: Tulajdonviszony: Rendeltetés: 2310/16 2312 önkormányzati köztér Cím: Vecsés, Szent István tér és Piac tér Védelem: Helyi területi védelem A védendő érték leírása A Piac tér teljes megújítása során az avult épületeket elbontották, az elszórtan található, idős fák nagy részét megőrizték, a platánsort visszametszették. A víztorony környékén lévő fenyőcsoport is megmaradt. A Szent István tér növényállománya és közkertje talán a legszínvonalasabb vecsési zöldterület. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Szent István tér és Piac tér
Értékvizsgálat A védett értéket a meglévő fák idős kora jelenti, valamint a Szent István tér meglévő és a Piac tér 2012re kiépülő közkerti használata. A Szent István téren több emlékmű is található és a Szent István Koronás kút Szórádi Zsigmond és Seres János alkotása. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: Vt4 (Piac tér) ZKK (Szent István tér) 300m 2, 75%, 2% 1,5, 0,02 4m, VT4: egyedi a környezetbe illeszkedően ZKK: 4.5 m Megjegyzés: Platánfasor a Piac téren 2011.07. Platánfasor az átépülő Piac téren 2012. 01. Fenyők a víztorony körül Örökzöldek a víztorony körül Védett érték adatlapja: Vecsés, Szent István tér és Piac tér
A Szent István tér télen (2012.01.) A Polgármesteri Hivatal a park felől Millenniumi emlékmű Vecsés alapítási emlékmű 1956os emlékmű A tér Miklós utcai oldala Szent István Koronás kút Védett érték adatlapja: Vecsés, Szent István tér és Piac tér
Területi védelem sorszáma: T4 Cím: Vecsés, Erzsébet tér Az Erzsébet téri Plébániatemplom körüli facsoport / Adatlap Hrsz.: 4748 (közterület) Tulajdonviszony: önkormányzati Rendeltetés: köztér : Védelem: Helyi területi védelem A védendő érték leírása Az Erzsébet téren (korábban: Martinovics tér) található Szűz Mária Szíve Plébániatemplom körüli idős facsoport platán, hárs, nyár, valamint erdei fenyőből áll. A közel 20 méter magas nyárfák a téren található játszóteret szegélyezik. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Erzsébet tér
Értékvizsgálat A településszerkezeti szempontból is figyelemre méltó Andrássytelep központja a köralakú Erzsébet tér, amelyen a templom körül vegyes fafajokból álló, több évtizedes értékes faállomány található a templom körüli közkertben, amely a viszonylag kis terület használati és városképi értékét növeli. Kerületi Szabályozási Terv Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Max. Telekméret: Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: ZKK 2% 4,5 m Megjegyzés: Hársfasor Nyárfasor Erdei fenyő csoport Vegyes facsoport Védett érték adatlapja: Vecsés, Erzsébet tér
Területi védelem sorszáma: T5 Cím: Vecsés, Fő utca A Falu eperfasora / Adatlap Hrsz.: 447 (út) Tulajdonviszony: önkormányzati Rendeltetés: köztér Védelem: Helyi területi védelem A védendő érték leírása A Falu eperfasora idős eperfákból (Morus alba) álló hangulatos fasor a Fő utcán. A fasor keleti vége hiányos, a nyugati rész viszont egységes képet mutat a pótlásokkal együtt. A fák a többszöri ritkítás és visszavágások következtében viszonylag alacsonyak, kb. 6 m magasak. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Fő utca
Értékvizsgálat A Fő út (utca) kiszélesedése a korabeli faluközpont területe volt. Mára a városközpont új helyen épült ki, azonban a Falu nak, a sváb nemzetiségű városrésznek ma is központi térsége. Helytörténeti jelentősége van a korábban itt állt intézmények miatt és mai karakteres eperfasor miatt. Városi rendezvények (pl. Káposztafeszt, búcsú) kiemelt helyszíne. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Max. Telekméret: Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: ZKP 2 % 4,5 m Megjegyzés: Fasor nyugati vége Idős eperfa A fasor keleti vége 1 A fasor keleti vége 2 Védett érték adatlapja: Vecsés, Fő utca
Területi védelem sorszáma: T6 Cím: Vecsés, Hősök ligete A Hősök ligete / Adatlap Hrsz.: Tulajdonviszony: Rendeltetés: Jelenlegi funkció: 447 (közterület) önkormányzati közpark közpark Védelem: Helyi területi védelem A védendő érték leírása A Hősök ligete (parkja) a Fő utcán található. A park szépen kiépített pihenő és díszpark, amelyben különböző dísznövények, fekete fenyők, juhar és hársfák találhatóak. A területen 3 emlékművet is elhelyeztek. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Fő utca Hősök ligete
Értékvizsgálat Értéket képeznek a park fái, valamint emlékművei, mint az I. világháborús emlékmű, amelyet 1922 ben állítottak fel és a Róder Imre emlékoszlop (dombormű). Kerületi Szabályozási Terv Rendeletszám: 54/2004. (X. 15.) KSZT sorszám: 60. Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Max. Telekméret: Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: ZKP 4,5 m Megjegyzés: A Hősök ligete facsoportjai Parkrészlet 1 I. világháborús emlékmű Parkrészlet 2 Védett érték adatlapja: Vecsés, Fő utca Hősök ligete
Egyedi védelem sorszáma: E1 A Felsőtelepi Jézus Szíve Plébániatemplom épületegyüttese / Adatlap Cím: Vecsés, Petőfi tér 1. Hrsz.: Tulajdonviszony: Rendeltetés: Jelenlegi funkció: Tervező: Építtető: Építés éve: Építészeti stílus: Állag: Szintszám: Védelem: Védelemre javasolt épületrész: 1954/2, 1955 egyházi, önkormányzati templom, iskola, zárda és polgári leányiskola templom és plébánia, iskola Petrovácz Gyula Fehér János plébános 19161921 romatikus jó Fszt+1 Helyi egyedi építészeti értékvédelem A templom, a parókia és az épületegyütteshez tartozó iskolaszárny A védendő érték leírása A templomot és a hozzá tarozó zárdát, valamint iskolát Fehér János vecsési plébános 1916 és 1921 között építtette a Kalocsai Szegény Iskolanővérek számára. A zárda és a polgári leányiskola Petrovácz Gyula tervei alapján épült fel, a templomot 1921ben szentelték fel. Az épületegyüttes szimmetrikus, a középen elhelyezkedő templomhoz a mostani plébánia és az iskola szárnya kapcsolódik. Az együttes jobb oldalán az 1980as években felépült iskola közvetlenül csatlakozik az egykori Katolikus Leány Polgári Iskola szárnyhoz, amely az iskola részévé vált. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok http://vecsesfelso.vaciegyhazmegye.hu/templom_tortenete.htm, 2011. október 14én Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Petőfi tér 1.
Értékvizsgálat A templom Vecsés egyik legrégebbi, eredeti állapotában megmaradt épülete. Az épületegyüttes védendő értékei közt kiemelkedő építészeti együttes, a homlokzat téglaburkolata, az eredeti nyílászárók és a templom festett ablakai említhetők. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Vt1 Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: 1000m 2 45% 1,2 4 m 12 m (a környezethez illeszkedéssel) Megjegyzés: Iskola szárny a Petőfi tér felől Parókia szárny a Petőfi tér felől Templom bejárat Hársfa sor az épületegyüttes előtt Védett érték adatlapja: Vecsés, Petőfi tér 1.
Egyedi védelem sorszáma: E2 A Felsőtelepi Jézus Szíve Plébániatemplom belső díszítő festése / Adatlap Hrsz.: Tulajdonviszony: Rendeltetés: Jelenlegi funkció: Belső festés: Megrendelő: Készítés éve: Építészeti stílus: Állag: Szintszám: 1954/2 Magyar Katolikus Egyház Leszkovszky György Szombathy László plébános 19391942 között jó Cím: Vecsés, Petőfi tér 1. Védelem: Védelemre javasolt épületrész: Helyi egyedi értékvédelem A templom belső díszítő festése A védendő érték leírása A templomot és a hozzá tarozó zárdát, valamint iskolát Fehér János vecsési plébános 1916 és 1921 között építtette a Kalocsai Szegény Iskolanővérek számára. A zárda és a polgári leányiskola Petrovácz Gyula tervei alapján épült fel, a templomot 1921ben szentelték fel. Belső festése 1940 körül készült. A falfestmények és freskók szenteket és bibliai jeleneteket ábrázolnak. (Szent István, Boldog Gizella, Szent László, Szent Margit, Boldog Özséb, Szent Gellért, Magyarok Nagyasszonya, Boldog Mór, Kapisztrán Szent János, Szent Rita, Angyali Üdvözlet) Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok http://vecsesfelso.vaciegyhazmegye.hu/templom_kepei_szobrai.htm, 2011. október 14én Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Petőfi tér 1.
Értékvizsgálat A harmincas évek végén készült belső festést Leszkovszky György főiskolai tanár készítette, ekkor készültek a mennyezeti szentek freskói is (István, László, Margit, Gizella). Festése rokonságot mutat a zebegényi templombelső díszítő festésével. A szentélyben lévő kerek képek eredetileg angyalokat ábrázoltak, de a restaurálás során (197080.) már nem voltak megmenthetők, így négy magyar szentet festettek a helyükre a Váci Egyházmegye művészeti szakértője, Pálos Frigyes apát úr ajánlata szerint, melyek elütnek a korábbi képektől. A két oldaloltár képe a II. világháború után készült. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: A telek paraméterei Telekméret: Beépített terület: Beépítettség: Homlokzatmagasság: Vt1 1000m 2 45% 1,2 4m 12m Megjegyzés: Angyali üdvözlet Kapisztrán Szent János Szent Rita Boldog Gizella Boldog Özséb Szent László Védett érték adatlapja: Vecsés, Petőfi tér 1.
Egyedi védelem sorszáma: E3 Cím: Vecsés, Erzsébet tér A korabeli ElemiNépiskola épülete / Adatlap Hrsz.: 4798 Tulajdonviszony: önkormányzati tulajdon Rendeltetés: ElemiNépiskola Jelenlegi funkció: általános iskola Tervező: Építtető: Fehér János plébános Építés éve: 1927. Építészeti stílus: Állag: jó Szintszám: földszintes Védelem: Védelemre javasolt épületrész: Helyi egyedi építészeti és helytörténeti értékvédelem A korabeli ElemiNépiskola épülettömege, Erzsébet téri homlokzata A védendő érték leírása Az épület az Erzsébet téren (korábban: Martinovics tér) egy saroktelken található. 1948ig a soproni Isteni Megváltó Leányai rend tanított benne, zárdájuk az iskola emeletes szárnyában volt. A korabeli L alakú ElemiNépiskola épülete mellé az 1990es években egy kétszintes U alakú épületet építettek, mely az eredeti iskolaépülettel együtt napjainkban is oktatási funkciót lát el. Az épület homlokzatán látható díszítések, a bejárat fölött lévő címer, az eredeti bejárati ajtó, az ElemiNépiskola felirat képez helytörténeti értéket, valamint az iskola belső szerkezete, terei. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Erzsébet tér.
Értékvizsgálat Az építés korából származó épület térre néző homlokzata az eredeti megjelenést tükrözi, szimmetrikus elrendezéssel, kiemelt bejárati résszel. A kiemelt rész és a fölötte lévő párkányzat stukkódíszes. A bejárati tölgyfakapu kiemelkedően szép kovácsoltvas rácsozattal rendelkezik. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) rendelet Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Vt1 Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: 1000m 2 45% 1,5 4m 12m (a környezethez illeszkedéssel) Megjegyzés: Deák Ferenc utca felől Az Erzsébet tér felőli homlokzat A Deák Ferenc út Erzsébet tér sarka felől Az Erzsébet tér felőli bejárat Védett érték adatlapja: Vecsés, Erzsébet tér.
Egyedi védelem sorszáma: E4 Cím: Vecsés, Fő utca 49. Az egykori Czifra Csárda épülete / Adatlap Hrsz.: Tulajdonviszony: Rendeltetés: Jelenlegi funkció: Tervező: Építtető: Építés éve: Építészeti stílus: Állag: Szintszám: 446 önkormányzati tulajdon postakocsi járatok pihenőhelye Német Nemzetiségi Önkormányzat, Dorfbücherei (Nemzetiségi Kiskönyvtár) közepes földszintes Védelem: Védelemre javasolt épületrész: Egyedi helytörténeti értékvédelem A védendő érték leírása Az U alakú saroképület a vecsési Fő utcán található. Valaha itt állt a híres vecsési Czifra Csárda (Tauben Kobel) emeletes épülete, az egykori postakocsi járatok pihenő, illetve fogatcserélő helye. Emeletét a XX. század elején lebontották, akkor kapta polgári arculatát szép ívelt ablakokkal és bejárattal. A II. világháború után 1962ig szükségkápolna volt, majd Gyógypedagógiai Iskola, ekkor vált jellegtelenné. Napjainkban református istentiszteleteket is tartanak az épületben. A nyugati szárnyát lakásként használják, az udvart betonkerítés választja el a Hősök terétől. A bejárati ajtót és az ablakokat a közelmúltban kicserélték, de a homlokzatát nem állították helyre. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok: Frühwirth Mihály archív fotógyűjteménye Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Fő utca 49.
Értékvizsgálat Az épület a város legrégebbi épületeinek egyike, bár a jelenlegi formája már nem tükrözi a múltat. Még a későbbi földszintes átalakítás homlokzati díszeit is eltávolították, így a jelenlegi épület megjelenése sem történelmi múltjához, sem városképi frekventált helyzetéhez nem méltó, de helytörténeti jelentőségű és XX. század eleji homlokzata még visszaállítható lenne. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Vt4 Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: 300m 2 75% 1,5 4m egyedi a környezetbe illeszkedő módon Megjegyzés: A Czifra Csárda Tauben Kobel a XX. század elején Kápolnaként a II. világháború után Az 192030as években telefonközpont is volt Mai homlokzatát méltatlanul megfosztották minden díszétől Védett érték adatlapja: Vecsés, Fő utca 49.
Egyedi védelem sorszáma: E5 Cím: Vecsés, Temető utca A temetőben a Temető utcai kerítés mellett felállított régi sírkövek / Adatlap Hrsz.: 364/1 egy része Tulajdonviszony: önkormányzati tulajdon Rendeltetés: temető Jelenlegi funkció: temető Védelem: Egyedi helytörténeti értékvédelem A védendő érték leírása A vecsési temető Temető utca felőli kerítése mentén felállított sírköveket a Honismereti Kör kezdeményezésére gyűjtötték össze 1986ban, majd felállították őket a jelenlegi helyükön. A kövek egy része a XIX. század második feléből és a XX. század elejéről való. A sírkövek kiállításszerűen vannak bemutatva a temetőben. A többség épen megmaradt, viszont néhány sír felső, kereszt része hiányzik. A többnyire gótbetűs feliratok, bár kopottak, de olvashatók. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok: Frühwirth Mihálynak a sírokról és sírfeliratokról készített katasztere (2011.) Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Temető utca
Értékvizsgálat A sírkövek értékét a gót betűs feliratok, a jellegzetes kőfaragások (kereszt), illetve a megjelenő motívumok adják (fűzfa). A sírok egy része vörös márványból készült. A köveken olvasható nevek többsége német, mely a település sváb eredetére utal. A német nemzetiségű családok nagy részét a II. világháború után kitelepítették, így a sírok(sírkövek) gondozását, megőrzését a Német Nemzetiségi Önkormányzat ilyen módon tudja biztosítani. Helytörténeti érték. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: ZKT Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: 10 000m 2 5% 0.1 4 m 7,5m Megjegyzés: Kiállított sírok Sírok Sírok Sírok Védett érték adatlapja: Vecsés, Temető utca
Egyedi védett érték sorszáma: E6 Cím: Vecsés, Ecseri út A temető Ecseri út felőli kerítése / Adatlap Hrsz.: 364/1 egy része Tulajdonviszony: önkormányzati tulajdon Rendeltetés: kerítés Jelenlegi funkció: kerítés Tervező: Építtető: Építés éve: Építészeti stílus: Állag: jó Szintszám: Védelem: Egyedi értékvédelem A védendő érték leírása A temető Ecseri út felőli kerítése egy jó állapotú, közelmúltban felújított építmény. A kerítésen több kiskaput, valamint a főbejáratnál egy nagykaput is találhatunk. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Temető Régi Ecseri út
Értékvizsgálat A kovácsoltvas kerítésmezők képeznek védendő értéket, a lábazat és az oszlopok azonban festett betonelemekkel burkoltak, ami a kerítés összhatását lerontja. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Max. Telekméret: Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: A telek paraméterei Telekméret: Beépített terület: Beépítettség: Homlokzatmagasság: ZKT 10 000m 2 5% 0.1 4m 7,5m Megjegyzés: Az Ecseri út felől Kerítésmező Bejárat oszlopa és a nagykapu Bejárati kiskapu Részlet Védett érték adatlapja: Vecsés, Temető Régi Ecseri út
Egyedi védelem sorszáma: E7 Cím: Vecsés, Jókai u. 6. Sváb jellegű lakóépület / Adatlap Hrsz.: 796 Tulajdonviszony: Rendeltetés: Jelenlegi funkció: Tervező: Építtető: Építés éve: Építészeti stílus: Állag: Szintszám: lakóépület német nemzetiségi tájház Berger János (Johann Berger és Theresia Rézner). 1930 körül sváb parasztház jó Földszint Védelem: Védelemre javasolt épületrész: Egyedi népi (helytörténeti) építészeti értékvédelem A védendő érték leírása A lakóépület a vecsési Jókai utcában található. A jellegzetes sváb lakóház oldalhatáron álló parasztház tornáccal, homlokzati tégladíszítéssel, az eredeti ablakokon redőnnyel. A házhoz rendezett kert, valamint melléképületek is tartoznak. A telket a Jókai utca felől díszes vaskerítés határolja. Miután az Önkormányzat megvásárolta, a vecsési svábok kitelepítésének 65. évfordulója alkalmából, 2011. május 15én avatták fel, mint német nemzetiségi Tájház. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Jókai utca 6.
Értékvizsgálat A lakóépület népi építészeti és helytörténeti értéket hordoz, jellegzetes kialakításával, és a sváb nemzetiségre jellemző homlokzatalakításával, alaprajzi elrendezésével. Az épületet a XX. század első felének életmódját bemutató berendezéssel rendezték be. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Vt2 Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: 550m 2 30/40% 0.6/1.0 4m 4.5/7.0m Megjegyzés: Jókai utca felől Belső udvar, és tornác Ablak részlet Bejárat Kerítés részlet Védett érték adatlapja: Vecsés, Jókai utca 6.
Egyedi érték sorszáma: E8 Cím: Vecsés, Jókai Mór utca 70. A falusi templom haranglábán elhelyezett Szent Flórián harang / Adatlap Hrsz.: 712 Tulajdonviszony: Rendeltetés: harang Jelenlegi funkció: harang Tervező: Építtető: Építés éve: 1813. Építészeti stílus: Állag: jó Szintszám: Védelem: Helytörténeti értékvédelem A védendő érték leírása A Szent Flórián harangot 1813ban öntötték. Eredetileg az 1800. szeptember 13án felszentelt Szent Kereszt Felmagasztalása templom tornyában volt, de a templom a II. világháború alatt teljesen elpusztult. Az új templomot 1962. június 3án szentelték fel, melynek nemrégiben elkészített haranglábában a Szent Flórián harang is helyet kapott két másik haranggal együtt. Bibliográfia, eredeti tervek, dokumentumok http://vecseso.vaciegyhazmegye.hu/templom_szk.html, 2011. október 18án Frühwirth Mihály archív fotógyűjteménye Földhivatali alaptérkép Ortofotó Védett érték adatlapja: Vecsés, Jókai Mór utca 70.
Értékvizsgálat Az 1813ban öntött harang szinte az egyetlen elem, amely megmaradt az 1944es bombázásokban elpusztult templomból, így helytörténeti értéke miatt is védendő értéket képez. A Szent Kereszt Felmagasztalása templom a II. világháború előtt a Fő utca Iskola utca sarkán állt, újjáépítése azonban a Fő utcában nem volt lehetséges, ezért a Jókai utca Iskola sarkán építettek egy új templomot. Vecsés Város helyi építési szabályzata Rendeletszám: 18/2006. (IX.28.) rendelet Övezeti paraméterek Övezeti besorolás: Min. Telekméret: Max. Beépíthetőség: Max. Szintterületi mutató: Min. Építménymagasság: Max. Építménymagasság: Vt2 550m 2 30/40% 0,6/1,0 4m 4,5/7,0m Megjegyzés: Szent Kereszt Felmagasztalása templom Harangláb Védett érték adatlapja: Vecsés, Jókai Mór utca 70.
A templom a II. világháború előtt, tornyában a harangokkal Az eredeti templombelső Látkép a XIX. századi községközpontról, amikor a templom még a Fő utcán állt, a Czifra csárda közelében Védett érték adatlapja: Vecsés, Jókai Mór utca 70.