Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 3/2009.(IV.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról Módosított rendelet azonosítója: 6/2006.(V.31.) (hatályon kívüli), 5/2007.(VIII.24.) (hatályon kívüli) Rendelet tárgykódja: L0 Tárgykód megnevezése: Szociális, gyámügyi rendelet - egyéb Kihirdetés dátuma: 2009. április 1. Hatályba lépés dátuma: 2009. április 1. Dokumentum készült: 2009. augusztus 25.
DARNÓZSELI ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2009. (IV.01.) RENDELETE A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL Darnózseli Község Önkormányzata Képviselő-testülete a többször módosított 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján a szociális igazgatás és szociális ellátás átfogó szabályozásáról, az ellátási formák meghatározásáról, a jogosultság feltételeinek megállapításáról, a szociális ellátás finanszírozásának elveiről, intézményrendszeréről és az ellátások felhasználásának ellenőrzéséről a következőket rendeli el: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja, hogy az Szt-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatások szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről és igénybevételük módjáról. (2) Az önkormányzat rendeletének alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó szabályokat, az Szt, az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Re.) rendelkezéseit. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed Darnózseli Község Önkormányzata illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, valamint az Európai Unió tagállamainak munkavégzés céljából a közigazgatási területen tartózkodó polgáraira, hajléktalan személyekre, továbbá az Szt. 3..(1)-(3) bekezdéseiben és a 7..(1) bekezdésében meghatározott személyekre. A rendeletben szabályozott ellátási formák 3. (1) Pénzbeli ellátások: a.) időskorúak járadéka b.) aktív korúak ellátása: - rendszeres szociális segély, - rendelkezésre állási támogatás, 2 / 14
c.) lakásfenntartási támogatás; d.) ápolási díj; e.) átmeneti segély; f.) gyógyszersegély; g.) temetési segély (2) Természetben nyújtott szociális ellátások: a.) köztemetés; b.) közgyógyellátás; c.) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság; d.) pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható ellátások: da) rendszeres szociális segély da) lakásfenntartási támogatás; db) átmeneti segély; dc) temetési segély. (3) Szociális szolgáltatások, szociális alapellátás formái: a.) étkeztetés; b.) házi segítségnyújtás; c.) családsegítés; d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (1) A jegyző hatáskörébe tartozik: Hatáskörök gyakorlása 4. a) időskorúak járadéka megállapítása b) rendszeres szociális segély megállapítása c) rendelkezésre állási támogatás megállapítása d) ápolási díj megállapítása e) közgyógyellátás megállapítása f) gyógyszersegély megállapítása (2) A képviselő-testület az alábbi hatásköröket átruházza a Szociális és Egészségügyi Bizottságra: a.) lakásfenntartási támogatás, b.) méltányos ápolási díj, c.) átmeneti segély, d.) temetési segély; e.) szociális étkeztetés; f.) házi segítségnyújtás; (3) A polgármester hatáskörébe tartozik: a.) köztemetés elrendelése. 3 / 14
(4) A polgármester a döntéseiről illetve a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet annak következő ülésén tájékoztatja. Értelmező rendelkezések 5. A rendeletben szereplő és alkalmazott fogalmak tartalmára vonatkozóan az Szt. 4. -ában foglaltak az irányadók. (1) Az eljárás megindítása történhet: II. fejezet ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az eljárás megindítása a) kérelemre b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kivételével - hivatalból. (2) A kérelmet a Körjegyzőség Hivatalához (a továbbiakban: hivatal) kell benyújtani. 6. (3) A kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni, a szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. (4) Az eljárás hivatalból történő megindítására javaslatot tehet: a.) a körjegyző; b.) egészségügyi szerv; c.) családsegítő szolgálat. 7. (1) A szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket és a hivatalból indult eljárásokat környezettanulmány felvételével támasztja alá a hivatal és terjeszti a hatáskörrel rendelkező szerv elé. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek és az igénylő életkörülményeiben lényeges változás nem feltételezhető. (3) A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e rendelet szerint kell benyújtani a vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást. A jövedelemszámításnál irányadó időszak, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik: - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy hónap; 4 / 14
- az egyéb jövedelmeknél pedig a kérelem benyújtásának hónapját megelőző egy év. (4) A kérelemhez csatolni kell a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket jogszabály az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. (5) A hivatalból indult eljárásoknál a (4) bekezdésben meghatározott, a kérelemhez csatolandó iratokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 15 napon belül kéri be a körjegyző. 8. Ha a kérelmező létfenntartását és életét veszélyeztető körülmény áll fenn, a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható. Ilyen esetben a körjegyző a határozat kiadását követően 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja meg a nyilatkozat valódiságát. Az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizetésére a hatáskör gyakorlójának 8 napon belül javaslatot tesz. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 9. (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig házipénztárból készpénzben vagy folyószámlára való átutalással fizeti ki a hivatal. (2) Az eseti (temetési, átmeneti, stb.) segélyek illetve támogatások kifizetése a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül házipénztárból készpénzben történik. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 10. A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére vonatkozó szabályokat az Szt. 17. -a tartalmazza. Adatkezelés 11. A szociális ellátásokra vonatkozó adatkezelés és adatvédelem az Szt. 18-24. -a szerint illeti meg az igénylőket. A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII tv. 3. (5) bekezdése alapján az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezelésére való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett ügyfél figyelmét fel kell hívni. 5 / 14
III. fejezet PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Aktív korúak ellátása 12. (1) Aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeit, az ellátás összegét az Szt. 33. - 37/G. -ai állapítják meg. Együttműködésre kijelölt szerv 13. A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködésre köteles: - a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Győri Regionális Kirendeltségének Mosonmagyaróvári Munkaügyi Központjával, és - a Mosonmagyaróvár Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő Szolgálatával. Beilleszkedést segítő programok típusai 14. (1) A családsegítő szolgálat által szervezett programok az életmód- és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak. Az erre irányuló együttműködést akkor kell az ellátásban részesülő számára előírni, ha körülményei alapján feltételezhető, hogy a kialakult helyzet életmódjára, életvezetési szokásaira, mentális magatartására vezethető vissza. (2) A munkaügyi központ által az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a szervezett programok tartalmát, követelményrendszerét a munkaügyi központ területileg illetékes kirendeltsége határozza meg. Együttműködési eljárás szabályai, együttműködési kötelezettség megszegésének esetei, következményei 15. (1) A kérelmezőt kérelme elbírálását megelőzően tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségének eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg. 6 / 14
(2) A rendszeres szociális segély jogosultja az együttműködés keretében nyilvántartásba veteti magát az együttműködésre kijelölt szervnél és a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást köt. (3) A beilleszkedést segítő programok az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra terjed ki. (4) Amennyiben a segélyt megállapító határozat együttműködési kötelezettséget ír elő, az ellátásban részesülő a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az együttműködésre kijelölt szervnél személyesen megjelenni nyilvántartásba vétel céljából és köteles azzal megállapodást kötni. Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell a programról szóló értesítés módját, a részvételben történő akadályoztatás esetén a távolmaradás kimentésének módját és határidejét illetve a részvétel elmulasztásának jogkövetkezményeit. (5) Az együttműködésre kijelölt szerv részére a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot meg kell küldeni. (6) Az együttműködésre kijelölt szerv a programban való részvételről, illetőleg annak elmulasztásáról tájékoztatja az eljáró hatóságot. Időskorúak járadéka 16.. (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. (2) Az időskorúak járadékát az Szt.-ben található rendelkezések alapján a Körjegyző állapítja meg. Lakásfenntartási támogatás 17. Az önkormányzat az arra szociálisan rászorult személyeknek helyi lakásfenntartási támogatást nyújt amennyiben a kérelmező normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult önálló ellátásként. Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult a tulajdonos, bérlő és albérlő. 18. (1) Önálló helyi lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek: a) akinek háztartásában az egy főre számított havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri, b) akik 35 év alattiak, és akiknek háztartásában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja és lakáscélú bankhitellel rendelkeznek. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság: 7 / 14
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban meghatározott lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm. 19. A 14. (1) bekezdésben meghatározott lakásfenntartási támogatás havi mértéke 2.500,-Ft. 20. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. (2) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott összeg 100 %-a. 21. (1) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeli ellátásként kell megállapítani és a támogatást a jogosult által megjelölt szolgáltatókhoz, havonta kell átutalni. Szolgáltató hiányában a megállapított támogatás összegét a jogosult kezeihez kell átutalni. Azon kérelmezőknek, akiknek a szolgáltató felé díjhátraléka áll fent, a támogatást az eladósodás mérséklésére kell fordítani. (2) Amennyiben a kérelmező életkörülményei azt indokolják, a megállapított támogatás folyósítása a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ családgondozója segítsége útján is történhet. (3) Ha a családban a támogatás folyósításának időtartama alatt az egy főre jutó havi nettó jövedelem, illetve más a jogosultságot és a támogatás összegét érintő lényeges változás következik be, azt az ellátást igénybe vevőnek a változást követő 15 napon belül be kell jelentenie. (4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a) albérletben élők esetében a bérleti szerződést, b) pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló iratot, c) a szolgáltató megállapítása érdekében a lakáscélú kiadások számláit, a fogyasztói szám feltüntetésével. 22. Nem állapítható meg helyi lakásfenntartási támogatás annak a személynek, akinek az önkormányzattal szemben olyan adótartozása áll fent, amelynek esedékessége egy éven túli. 8 / 14
Ápolási díj 23. (1) Méltányossági ápolási díjat állapít meg a települési önkormányzat az Szt. 43/B. alapján annak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 100%-át b) egyedülálló esetén 150%-át nem haladja meg. (2) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a ha egy személyt, és 100%-a ha több személyt ápol. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében nem állapítható meg ápolási díj az Szt. 42. (1) bekezdésében meghatározottakon túl, ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalták. (4) Az ápolási díj e rendeletben nem szabályozott kérdéseire - különösen az ellátás megszüntetésére, az ellátás megállapításához szükséges dokumentumok benyújtására, a szolgálati időre való jogosultságra - vonatkozóan az Szt. 40-44. -okban foglaltakat kell alkalmazni. (5) Az ápolási díj iránti kérelmet a Re. 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell igényelni, melyhez a Re. 5. számú melléklet szerinti igazolást és szakvéleményt, valamint a Re. 9. számú melléklet III. szakasza szerinti jövedelemnyilatkozatot, és az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat kell csatolni. (6) Az ápolási díjra való jogosultságot évente kell felülvizsgálni. Átmeneti segély 24. (1) Átmeneti segélyben kell részesíteni az Szt. 45. (1) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben azt a személyt, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át nem haladja meg. (2) Az átmeneti szociális segély mértéke a) egyszeri megállapítás esetén 1. 000.- Ft-tól 10. 000.- Ft-ig terjedhet, b) rendszeres, havi megállapítás esetén a segély mértéke 2500,- Ft / hó összegig terjedhet. 9 / 14
(3) Az átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsönként folyósított átmeneti segélyt 12 hónap alatt kell visszafizetni, de a hatáskörrel rendelkező ennél rövidebb visszafizetési időt is megállapíthat. (4) Az első törlesztő részlet visszafizetése az ellátás kifizetésének hónapját követő második hónaptól esedékes. A törlesztő részleteket minden hó 5-ig kell az önkormányzat házipénztárába megfizetni. (5) Az átmeneti segély iránti kérelemhez mellékelni kell a Re. 9. számú melléklet III. szakasza szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, valamint a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolására szolgáló számlákat, iratokat. (6) Abban az esetben, ha a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolása az (1) bekezdésben meghatározott módon nem lehetséges a kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát a többletkiadás/ok/ról és az/ok/ becsült összegéről, amennyiben az/oka/t kérelmében nem tüntette fel. (7) A Képviselő-testület évente egy alkalommal pénzbeli vagy természetbeni átmeneti segélyt nyújthat a jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül. Gyógyszersegély 25. (1) Gyógyszersegélyben részesíthető kérelemre az a személy, akinek nevére szóló számlákkal igazolt havi gyógyszerköltsége: a) ha családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresénél kevesebb, annak 15 %-át; b) ha a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresénél több, de háromszorosánál kevesebb, annak 30 %-át, egyedül élő esetében a 20 %-át eléri vagy meghaladja. (2) A gyógyszersegély összege a számlákkal igazolt gyógyszerköltség 50 %-áig terjedhet, de nem lehet több esetenként 10.000.- Ft-nál. (3) Gyógyszersegélyt legfeljebb évente kétszer lehet megállapítani ugyanazon személy részére. Temetési segély 26. 10 / 14
(1) Az önkormányzat kérelemre temetési támogatást nyújthat a jövedelmi viszonyaitól és rászorultságtól függően annak a helyi lakosnak, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott. (2) A segély megállapítására az Szt. 46. szabályai az irányadók. A segélyre az jogosult, akinek az egy főre számított havi családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén 150%-ánál nem nagyobb. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 100 000 Ft. (4) A temetési támogatás összege: 10. 000,- Ft. (5) Az Szt. 46. (2) bekezdése alapján nem részesíthető temetési segélyben, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült. (6) A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat, valamint a temetési költségek igazolásáról szóló számla másolatát. IV. fejezet TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK Köztemetés 27. (1) A köztemetés elrendeléséről a hatáskör gyakorlója dönt az Sztv. 48. -ában foglaltak alapján. (2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el. Közgyógyellátás 28. (1) Méltányosságból megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága annak a személynek, aki szociálisan rászorult, és havi rendszeres gyógyító ellátásának a Nyugatdunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Győr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltsége (a továbbiakban: MEP) által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élőnél a 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. (3) Közgyógyellátásra való jogosultság megállapításánál a Re.-ben, és e rendeletben foglaltakat együttesen kell alkalmazni. 11 / 14
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 29. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására az Szt. 54. -ában, valamint a Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Pénzbeli ellátás helyett természetben nyújtott ellátások 30. (1) A képviselő-testület döntése alapján a célszerű felhasználás érdekében pénzbeli ellátás helyett, a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával, természetbeni szociális ellátásként adható: a) a lakásfenntartási támogatás; b) az átmeneti segély; c) a temetési segély. (2) Természetbeni ellátás különösen: a ruhanemű, az élelmiszer, a tüzelőanyag vásárlása, a közüzemi díjak átvállalása stb. V. fejezet SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Alapellátások Étkeztetés 31. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Egyszeri meleg étkezést kell biztosítani kérelem esetén annak az igénylőnek, illetve általa eltartottnak, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. (3) Az étkeztetés megállapítását átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság gyakorolja. (4) Az ebédet a Gólyavár Körzeti Napköziotthonos Óvoda Konyha néven üzemelő önkormányzati intézmény szállítja a jogosult részére. 32. (1) Az igénylők az étkezésért a szolgáltató szervezet által meghatározott díjat kötelesek fizetni a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek szerint. 12 / 14
(2) Mentes a térítési díj fizetése alól az, aki a 80. életévét betöltötte és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át nem éri el. (3) Az étkezési díj 25%-át kell fizetnie annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj 125 %-át nem éri el. (4) 50%-os térítési díjat kell fizetnie annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125 %-át meghaladja, de nem éri el annak 150%-át. (5) 75%-os térítési díjat kell fizetnie annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át meghaladja, de nem éri el annak 200%-át. Házi segítségnyújtás 33. (1) Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik a települési Önkormányzat Képviselőtestülete azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. (2) A házi segítségnyújtást a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás hivatásos házi szociális gondozók közreműködésével biztosítja. (3) A házigondozó a házi segítségnyújtás feladatait házi gondozási körzetben, illetve részkörzetben végzi. (4) Az ellátásért a gondozottnak térítési díjat kell fizetnie. A díjat az ellátó szerv állapítja meg. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 34. 1.) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Önkormányzat és a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás megállapodása alapján a Kistérségi Társulás végzi. 2.)A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételét a Szt. 65. (2)-(6) bekezdése alapján kell biztosítani. Családsegítés 35. (1) Az önkormányzat családsegítő szolgáltatás keretében, térítésmentesen általános segítő szolgáltatást nyújt az Szt. 64. -ában meghatározott egyének, családok, valamint különböző 13 / 14
közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. (2) A családsegítő szolgálat az Szt-ben rögzített feladatait látja el. (3) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatának ellátását a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás gondoskodást nyújtó intézménnyel kötött társulási megállapodás alapján biztosítja. VI. fejezet ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető rendelkezések 36. (1) Ez a rendelet 2009. április 1. napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Darnózseli Önkormányzata Képviselő-testületének a felnőtt korúakra vonatkozó szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2006.(V.31.) rendelete, valamint az azt módosító 5/2007.(VIII.24.) rendelet. Fazekas Zoltán polgármester dr. Tóth Zoltán körjegyző A rendelet kihirdetve: 2009. április 1. dr. Tóth Zoltán körjegyző 14 / 14