Ikt. sz.: SZF/.../2013 A Szolnoki Főiskola Térítési és Juttatási Szabályzata
A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban Nftv), és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben (továbbiakban: Kedvezménytörvény) valamint a felsőoktatásban résztvevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak alapján a hallgatói önkormányzattal egyetértésben, a főiskola hallgatói által fizetendő díjakat és térítéseket, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokat és szervezeti formáját az alábbiak szerint állapítja meg: I. fejezet Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. 1) A szabályzat hatálya kiterjed: a) a főiskolán tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra, függetlenül attól, hogy tanulmányaikat milyen tagozaton és képzési formában végzik; b) a főiskolán alapképzésben tanulmányokat folytató, külföldi állampolgárságú hallgatókra, akik a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (Kedvezménytörvény) hatálya alá tartoznak; c) a főiskolán tanulmányokat folytató, külföldi állampolgárságú hallgatókra, akik az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes állam, valamint olyan állam állampolgárai és családtagjai, akik az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött külön szerződés értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek. 2) A szabályzat hatálya a hallgatói juttatások tekintetében csak e szabályzat kifejezett rendelkezése esetén, az ebben megfogalmazott eltérésekkel terjed ki: a) a főiskolán államilag támogatott, magyar állami (rész)ösztöndíjas levelező tagozatos alapképzésben, felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatókra; b) a főiskolán költségtérítéses és önköltséges finanszírozási formában tanulmányokat folytató hallgatókra c) főiskolával jogviszonyt létesítő 1) a-c) pontjába nem tartozó külföldi állampolgárokra. 3) Az államilag támogatott, állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók körének meghatározásakor az Nftv 47-48. -nak, valamint a Korm. rendelet 3. -nak előírásait kell figyelembe venni. 4) A hallgatói önkormányzat egyetértési jogát akkor gyakorolhatja, ha a) megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát, és b) a hallgatói önkormányzati választásokon a felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. Hallgatói juttatásokra, térítésekre, díjakra vonatkozó általános rendelkezések 2. 1) A hallgatók részére nyújtható juttatások jogcímeit e szabályzat határozza meg, mértékéről, a támogatások felosztásának elveiről, módjáról a Szenátus, illetve annak felhatalmazása alapján a Térítési és Juttatási Bizottsága (továbbiakban: TJB) dönt 2) A hallgatók részére nyújtható egyes juttatások jogcímeit és feltételeit egy tanévre kell megállapítani, mely 10 oktatási hónapot jelent, kivéve, ha jogszabály vagy jelen szabályzat másként rendelkezik. A hallgatói juttatások keretösszegét az éves költségvetés határozza meg. A támogatásokra vonatkozó információkat a Főiskola a webfelületén a NEPTUN-on és az intézményi tájékoztatóban teszi közzé. 3) A szabályzat 6. (1) bekezdésben felsorolt jogcímeken pénzbeli juttatásként meghatározott ösztöndíjakat havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. Ezen juttatások esetében a Gazdasági és Műszaki 2
Főigazgatóság (a továbbiakban. GMI) a tanulmányi félév első hónapjának kivételével legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig intézkedik a Magyar Államkincstár felé azok átutalásáról. 4) A regisztrációs időszakban történő passzív státuszra regisztrálás esetén a hallgató semmilyen juttatásban nem részesül, térítést, díjat nem fizet. 5) A hallgatói juttatásokkal, térítésekkel, díjakkal kapcsolatos adminisztratív teendőket a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ (továbbiakban: TOK), valamint a GMI végzi. A rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj, az alaptámogatás és az egyéb intézményi juttatások kérvényeinek feldolgozását a TJB a HÖK közreműködésével végzi. 6) A hallgatói juttatások, térítések, díjak megállapításának, valamint felhasználásának jogszerűségéről és törvényességi felügyeletéről a főiskola rektora gondoskodik. Szabályozás szervezeti háttere és eljárásrendje 3. 1) A hallgatók juttatási és térítési ügyeinek intézését a TJB látja el, melynek összetételét a főiskola Szervezeti Működési Rendje határozza meg. 2) A TJB feladata: a) a lakhatási normatíva felosztása, a Korm. rendelet 8. (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás felhasználásra vonatkozó irányelvek és javaslatok kialakítása; b) a rendszeres szociális ösztöndíj, illetve a lakhatási feltételek támogatásának pályáztatására és odaítélésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása, az ezzel kapcsolatos főiskolai szintű feladatok koordinálása; c) a szakmai, tudományos ösztöndíj adományozása alapelveinek meghatározása; d) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjjal kapcsolatos főiskolai szintű feladatok koordinálása; e) javaslattétel a kollégiumi ellátásért fizetendő térítési díjak összegére. 3) A TJB saját szabályzata alapján működik, melyet a szenátus fogad el. 4) A bizottság elnökét a főiskola közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói közül a szenátus választja és menti fel. Az elnöki tisztség 1 évre szól, és többszörösen megújítható. Napirendtől függően a TJB szavazati joggal bíró tagjai más személyt is meghívhatnak az ülésre, amely meghívott személy az ülésen tanácskozási joggal vehet részt. Állandó meghívott az oktatási és tudományos rektorhelyettes. 5) A HÖK a bizottságban résztvevő képviselőit évente tanév elején szeptember 30-ig írásban delegálja. A megbízás egy évre szól. A bizottságban résztvevő HÖK delegáltak a HÖK Tanulmányi és Diákjóléti Bizottságaikból kerülnek ki, valamint a TJB tagja a HÖK elnöke. 6) A bizottság titkári feladatait a TOK vezetője látja el. A bizottság üléseit a titkár szervezi, készíti elő, az ülésekről a döntések lényegét tartalmazó összefoglaló jegyzőkönyvet készít és gondoskodik a bizottság anyagainak, beadványainak, határozatainak stb. a főiskola Iratkezelési és Irattárazási Szabályzatának megfelelő kezeléséről. 7) A TJB jogszabály vagy szabályzatellenes döntésével szemben a hallgató a kézhezvételtől, illetve a kihirdetéstől számított 15 naptári napon belül jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati kérelmet első fokon a TJB elnökéhez, másodfokon a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához lehet benyújtani. A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül. 3
II. fejezet A hallgatók részére nyújtható juttatások A hallgatói juttatások forrása 4. 1) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott állami támogatás (intézményi keretösszeg) forrása az Nftv. 84. (2) bekezdése alapján a hallgató részére nyújtható: a) szociális alapú támogatás, b) teljesítmény alapú támogatás. 2) Jelen bekezdés a)-c) pontjai keretösszegének mértékét és jogcímeit Magyarország mindenkori költségvetési törvénye tartalmazza: a) a hallgatói ösztöndíj-támogatás (hallgatói normatív) keretösszege; b) a kollégiumi normatív keretösszege; c) a lakhatási támogatás keretösszege; d) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális támogatás keretösszege; e) a Köztársasági ösztöndíj-támogatás keretösszege. 3) A hallgatói juttatások intézményi keretösszegének részét képezi a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Pályázati Rendszer által biztosított, a főiskola költségvetésében megjelölt és elkülönített forrás. 4) A hallgatói juttatások intézményi keretösszegének részét képezik a központi költségvetésen kívüli, egyéb forrásokból fizetett juttatások. 5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott keretösszegek adott évben fel nem használt maradványai csak a szabályzat 6. és 7. -ában meghatározottaknak megfelelően használhatók fel. Hallgatói jogosultság 5. 1) Az 4. (1) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatásokban a Korm. rendelet 3. (1) bekezdése szerint államilag támogatott képzésben, állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók közül kizárólag azok részesülhetnek, akik esetében a megkezdett félévek száma nem haladja meg a rájuk vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott, félévekben számított képzési időszakot; kivéve, ha az adott juttatásra vonatkozóan jelen szabályzat ettől eltérően rendelkezik. 2) Az 4. (1) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatásokban az államilag támogatott, állami (rész)ösztöndíjas teljes idejű alapképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók részesülhetnek. 3) Az 4. (3) bekezdésében leírt keret terhére nyújtott teljesítményalapú juttatásokban az államilag támogatott és a költségtérítéses teljes idejű alapképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók részesülhetnek. 4) Az 4. (1)-(2) bekezdésében leírt keretek terhére nyújtott juttatások esetében a kifizetés megkezdése előtt a TOK megvizsgálja a hallgató jogosultságát az adott juttatásra. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel vagy egyéb ok miatt a juttatásra nem jogosult, annak folyósítása a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül tejes egészében szünetel. 5) Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, csak abban a felsőoktatási intézményben részesülhet szociális alapú ösztöndíjban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. 6) Az államilag támogatott és költségtérítéses, valamint az állami (rész) ösztöndíjas és önköltséges képzési forma közötti átsorolás rendjét és részletes szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat határozza meg. 4
Az intézményi hallgatói előirányzat felosztása és felhasználásának jogcímei 6. 1) A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel: a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, bf)szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása, c) doktorandusz ösztöndíj, d) egyéb, a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj kifizetésére, e) az intézményi működési költségek finanszírozására ea) a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére, eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása, ec) kollégium fenntartása, működtetése, ed) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás, ee)a hallgatói, valamint a doktori önkormányzatok működésének támogatása. 2) Az (1) bekezdés a) d) pontjai szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére. 3) Az 4. (4) bekezdésében megjelölt központi költségvetésen kívüli egyéb források terhére a következő támogatások fizethetők ki: a) hallgatói munkadíj; b) egyéb, a főiskola által megállapított ösztöndíj. Hallgatói normatíva felosztása 7. 1) A hallgatói normatíva keretösszege a 6. (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott juttatásokra használható fel a szabályzat 1. sz. mellékletében meghatározottak szerint. 2) A 6. (1) bekezdés ba) bb) és be) bf) pontja szerinti juttatások kifizetésére kell felhasználni a Korm. rend. hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben részt vevő hallgatók után biztosított a. hallgatói normatíva legalább 20 százalékát, b. lakhatási támogatás normatívája intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legalább 30 százalékát, és c. tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56 százalékát. 3) A 6. (1) bekezdés ea) pontja szerint kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva e rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított intézményi összegének 24%-át. 4) 6. (1) bekezdés eb) pontja szerint kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva e rendelet hatálya alá tartozó hallgatói után biztosított intézményi összegének 20%-át. A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásának felhasználásáról a felsőoktatási intézmény 5
térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv (TJB) az Nftv. 61. (2) bekezdése alapján a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt. 5) A Köztársasági ösztöndíj-támogatás keretösszege a 6. (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott juttatásra használható fel. 6) A kollégiumi normatíva keretösszege a 6. (1) bekezdés ec) pontjában meghatározott juttatásra használható fel. 7) A 6. (1) bekezdés ed) pontja szerint kell felhasználni a lakhatási támogatás e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegének intézményi hatáskörben megállapított mértékét, de legfeljebb 70%-át. 8) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Pályázati Rendszer intézményi ösztöndíj részéhez biztosított keretösszege a 6. (1) bekezdés bc) pontjában meghatározott jogcímen használható fel. 9) Az 4. (2) a), b), c), d), e) pontjaiban meghatározott keretösszeg mértékét, felhasználásának elveit és arányait a költségvetési törvény, az államháztartási törvény valamint a szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével a HÖK javaslata alapján és előterjesztésében, a TJB félévente fogadja el. A TJB által elfogadott felosztási és felhasználási javaslat évközi módosítása jogszabályváltozás miatt lehetséges. 10) A Szenátus által elfogadott éves költségvetésben meghatározott hallgatói előirányzatokhoz tartozó keretek kiszámítása, létrehozása és kezelése a Korm. rendelet 32. -ban meghatározott létszámokra vonatkozó, előző évi intézményi hallgatói létszámjelentés alapján a TOK feladata. 11) A hallgatói juttatásokhoz biztosított intézményi keretösszeg, illetve a központi költségvetésen kívüli egyéb források terhére kifizetésre kerülő ösztöndíjjellegű juttatások utalásra történő előkészítését, valamint az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a TOK végzi, a GIRO-n keresztül történő utalásra a GMI jogosult. Teljesítmény alapú ösztöndíjak 8. Tanulmányi ösztöndíj 1) A tanulmányi ösztöndíjak odaítélésének feltételeit, mértékét és eljárási rendjét, az egymással összehasonlítható hallgatói csoportokat a HÖK terjeszti elő a döntésre jogosult TJB -nek. 2) Amennyiben a HÖK javasolja a tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor, hogy a hallgatókat homogén hallgatói csoportokba sorolják, úgy a besorolás az adott félévre szól. A homogén hallgatói csoportok kialakításának módját a HÖK határozza meg és hozza nyilvánosságra a honlapján. 10 fő alatti kurzusok esetén az egyedi elbírálás elve működik. 3) A hallgatói csoportok kialakításakor törekedni kell arra, hogy azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján szerzett tanulmányi eredményeket mérjenek össze. Az így kialakított homogén hallgatói csoportok létszáma minimum 10 fő. A csoport kialakítható szakonként, évfolyamonként, modulonként, szakirányonként vagy adott kredit mennyiséget teljesített csoportonként; illetve ezek kombinációjaként. 4) Tanulmányi ösztöndíjban nappali tagozatos, államilag támogatott, állami (rész)ösztöndíjas alapképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek, előző félévi tanulmányi eredményeik alapján, külön pályázat nélkül. 5) Tanulmányi ösztöndíjban a 4) bekezdésben felsorolt hallgatók legfeljebb 50 %-a részesülhet, a szabályzat alapján megállapított legalacsonyabb ösztöndíj összege havonta nem lehet kevesebb, mint az éves hallgatói normatíva 5 %-a. 6) Korábban más felsőoktatási intézményben, illetve főiskolán belüli más szakon tanulmányokat folytató hallgató, amennyiben teljesíti a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeket, az előzőleg megszerzett tanulmányi eredménye alapján csak államilag támogatott hallgató részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. A kreditelismerés nem számítható be az ösztöndíjátlagba. 6
7) A külföldön teljesített és elfogadott félévet követően tanulmányi ösztöndíj jár a hallgatónak elsősorban a külföldön nyújtott, tanulmányi ösztöndíjra jogosító tanulmányi teljesítménye alapján. 8) A Köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgatók tanulmányi eredményük alapján tanulmányi ösztöndíjban is részesülnek. 9) Az adott félévre fizetendő tanulmányi ösztöndíj kiszámításához felhasznált tanulmányi eredményt a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján a NEPTUN rendszer számolja. 10) Pályázat útján, az intézmény saját bevételének terhére, tanulmányi ösztöndíjban részesíthető az a költségtérítéses hallgató, aki kiváló tanulmányi eredménnyel rendelkezik. Szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj 11) A tantervi követelményeken túl kiemelkedő szakmai, tudományos illetve közéleti tevékenységet végző hallgató rendszeres havi, illetve egyszeri juttatásban részesíthető. 12) A szakmai és tudományos ösztöndíj pályázati úton, egyéni elbírálás alapján adható. A benyújtott pályázatokat a HÖK véleményezi, és a TJB dönt. 13) A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselői, valamint a Hallgatói Önkormányzat munkájában részt vevő hallgatók részére fizetett rendszeres és eseti közéleti ösztöndíj a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya alapján adható. 14) Kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjban a főiskola bármely, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója részesülhet. 15) Az (11) bekezdés alapján a hallgatók az alábbi jogcímeken kaphatnak támogatást: a) tudományos diákkörben végzett kiemelkedő tevékenység; b) a főiskolai vezetés által kiírt és elbírált demonstrátori tevékenység; c) kiemelkedő közművelődési, művészeti tevékenység; d) folyamatos és kiemelkedő közéleti tevékenység; e) kiemelkedő tevékenység szakkollégiumokban és egyéb szakmai szervezetekben. 16) A főiskola szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíjat elnyert hallgatóinak a névét nyilvánosságra kell hozni a főiskola honlapján. Köztársasági ösztöndíj 17) A Köztársasági ösztöndíjpályázatok benyújtásának, rangsorolásának és felterjesztésének részletes szabályozásáról a főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, továbbá a Köztársasági ösztöndíjszabályzat rendelkezik. 18) Köztársasági ösztöndíjban a Korm. rendelet 24. (2) szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben részt vevő hallgatók létszámának 0,8 %-a részesülhet, aki legalább két félévre bejelentkezett, és legalább 55 kreditpontot megszerzett. 19) Amennyiben a Köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató a vonatkozó rendelkezések alapján jogosult lenne a Köztársasági ösztöndíjra, de azt eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatásért felelős miniszter jogosult a hallgató részére ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetekben a Köztársasági ösztöndíjat a főiskola a központi költségvetésen kívüli forrásai terhére köteles kifizetni. Szociális alapú ösztöndíjak 9. Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj 1) A rendszeres szociális ösztöndíj megállapításáról a hallgató által benyújtott, egyéni, részletes indoklást tartalmazó pályázat alapján, a HÖK javaslatával és előterjesztésével, a TJB dönt, elfogadott pontrendszer alapján. 7
2) A Korm. rendelet 16. (2) bekezdésében leírt feltételeknek megfelelő hallgató számára az (1) bekezdésben leírtak szerint megállapított rendszeres szociális támogatás havonkénti összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva éves összegének 20 %-a. 3) A Korm. rendelet 16. (3) bekezdésében leírt feltételeknek megfelelő, valamint a szabályzat 21. (3) bekezdése alapján miniszteri ösztöndíjban részesülő hallgató számára az (1) bekezdésben leírtak szerint megállapított rendszeres szociális támogatás havonkénti összege nem lehet kevesebb, mint az odaítéléskor érvényes hallgatói normatíva éves összegének 10 %-a. 4) A jelen szabályzatban rögzített szabályok és a hallgató által benyújtott egyéni pályázat alapján a gyermekét egyedül nevelő hallgató havonta az éves hallgatói normatíva 3 %-ának megfelelő összegű rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesíthető, amennyiben az indokoltság fennáll. 5) A rendszeres vagy rendkívüli szociális ösztöndíjat igénylő hallgatók pályázati anyagait, az ezekhez csatolt igazolásokat a vonatkozó adatvédelmi szabályok szerint a TOK kezeli és tárolja a Neptun rendszeren keresztül. A rendszeres vagy rendkívüli szociális ösztöndíjban részesülő hallgatók adatait, a támogatás mértékét mások által személyi azonosításra alkalmatlan módon kell közzétenni. 6) A rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj odaítélésének szabályait, az elfogadható igazolásokat, az értékelés szabályait és a pontozási rendszert a 2. sz. melléklet tartalmazza. 7) A rendszeres szociális ösztöndíjkérelem, az alaptámogatás és a kollégiumi felvételi kérelem azonos kérvényen adható be. A kérvény leadásának határideje megegyezik a kollégiumi felvételi kérvény leadásának határidejével. Ezen kérelmek elbírálása egy tanévre szól, de a jogosultak körét, a szociális támogatás esetében félévente kell megállapítani. 8) Amennyiben a hallgató a kérvény leadását elmulasztja, a következő tanév első félévére rendszeres szociális ösztöndíjban, alaptámogatásban nem részesülhet. Az érintett hallgatóknak a második félév elején lehetőséget kell adni pótpályázat benyújtására. A pályázat elbírálása során ez esetben is ugyanazon időszakra vonatkozó adatokat kell figyelembe venni, mint a teljes tanévre benyújtott pályázatok esetében. A pótpályázat egy félévre szól, ez alapján csak a második félévre folyósítható rendszeres szociális ösztöndíj. Alaptámogatás 9) Alaptámogatásban a hallgató által benyújtott kérelem alapján a nappali tagozatos, államilag támogatott, állami (rész)ösztöndíjas alapképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek, az adott képzésre első alkalommal történő bejelentkezésüket követően. 10) Alaptámogatásban csak azon hallgatók részesülhetnek, akik a Korm. rendelet 16. (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelnek, és azt a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolják; továbbá megfelelnek az intézmény belső pontrendszerének, vagyis szociális ösztöndíjban részesülnek. Az alaptámogatás és a szociális ösztöndíj egy kérvénnyel igényelhető. 11) Az alaptámogatás féléves összege az alapképzésben részt vevő hallgatók esetében a hallgatói normatíva 50 %-a. Az adott félévre szóló juttatást öt hónap alatt, havonta egyenlő részletekben kell kifizetni. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj 12) A Bursa Hungarica ösztöndíj önkormányzati és intézményi részével kapcsolatos adatokat a TOK tartja nyilván az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Támogatáskezelő tájékoztatása alapján. Az ösztöndíj utalásra történő előkészítését a TOK végzi. 13) A TOK köteles félévente a kurzus felvételi időszak lezárását követő 10 munkanapon belül jelezni az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő részére az ösztöndíjra jogosult hallgatók adatait. 14) A Emberi Erőforrások Támogatáskezelő által kiszámított önkormányzati ösztöndíjrész akkor számfejthető, ha annak fedezete a főiskola számlájára került. Az intézményi ösztöndíjrészt a TOK az egyéb ösztöndíjakkal azonos módon, havonta számfejti. 15) A Bursa Hungarica ösztöndíj önkormányzati és intézményi ösztöndíjrészének folyósítása előtt a Korm. rendelet előírásainak megfelelően ellenőrizni kell a hallgató jogosultságát a kifizetésre. Azokban a 8
hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, vagy egyéb ok miatt az ösztöndíjra nem jogosult, az ösztöndíj folyósítása a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül teljes egészében szünetel. 16) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról haladéktalanul írásban értesíteni a TOK-t és a Emberi Erőforrások Támogatáskezelőt. Az értesítési kötelezettség keretében a hallgató különösen a személyes adatok változásai, tanulmányi adatainak (munkarend, finanszírozási forma) módosulása, illetve tanulmányok halasztása esetén köteles tájékoztatást nyújtani. Az a hallgató, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárást követően (június 30-ig, illetve január 31-ig) a ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. 17) Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíjat a főiskola részére visszafizetni. A főiskola a részére átutalt, de ki nem fizetett vagy tévesen kifizetett önkormányzati ösztöndíjrészt Emberi Erőforrások Támogatáskezelő. részére 30 napon belül köteles visszafizetni. Egyéb intézményi juttatások 10. 1) Egyéb, egyszeri vagy állandó juttatások a hallgatói normatíva éves keretösszegének erre a célra elkülönített részéből fizethetők. Egyéb intézményi juttatások körébe tartozik az ösztöndíjként megítélt diákcélú támogatás, pénzbeli utazási támogatás 2) Az egyéb intézményi juttatások körébe tartozó jogcímeken fizetett ösztöndíjat a gazdasági főigazgatóval és a rektorral történt egyeztetését követően a Hallgatói Önkormányzat állapíthatja meg a TJB egyetértésével. 3) A hallgatói normatíva keretösszegének terhére kifizetett egyéb intézményi juttatásban csak a nappali tagozatos, államilag támogatott képzésben részt vevő, ill. állami (rész)ösztöndíjas hallgató részesülhet. Sporttevékenység támogatása 11. 1) A főiskolai sporttevékenység támogatásának forrása a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális támogatás keretösszegének 10 %-a. 2) Az elkülönített sportcélú keret felhasználásáról, az annak terhére kifizetett rendszeres vagy eseti ösztöndíjakról a főiskola keretösszeg 20 %-ról a HÖK, a 80 %-ról a HÖK előterjesztésa alapján a TJB dönt. 3) A (2) bekezdésben meghatározott 80 % szerinti összeget a célja, a tagsága és a tevékenysége alapján a főiskolához kapcsolódó szervezet (sportegyesület, társadalmi szervezet), valamint versenysportot rendszeresen folytató, a főiskola államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatója részére pályázat alapján havonta folyósítandó, egy képzési időszak (félév) időtartamára adható ösztöndíj juttatásként kell megállapítani. 4) Az (1) bekezdésben meghatározott kereten ösztöndíjként felhasznált támogatás mértéke éves szinten legfeljebb a rendelkezésre álló keret 80 %-a lehet. 5) Kiemelkedő sporttevékenységért járó ösztöndíjban a főiskola bármely, az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója részesülhet. 6) A nem államilag támogatott képzésben résztvevő, versenysportot folytató hallgatók részére a főiskola saját bevétele, a hallgatók által fizetett különeljárási és IV díjak éves összegének 35 %-a használható fel. Támogatásban azok a nem államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók részesülhetnek, akik olyan sportegyesületben sportolnak, amelyekkel a főiskolának együttműködési megállapodása van. 7) A sporttevékenység támogatását tárgyaló bizottsági ülésre kötelező jelleggel, tanácskozási joggal meg kell hívni az akkreditációs és Képzésfejlesztési rektor helyettest valamint a Testnevelési Csoport vezetőjét. 9
Kulturális tevékenység támogatása 12. 1) A főiskolai kulturális tevékenység támogatásának forrása a tankönyv- és jegyzettámogatás valamint a sport- és kulturális normatíva keretösszegének 10 %-a. 2) Az elkülönített kulturális célú keret felhasználása során a főiskola gazdálkodási szabályzatában a kötelezettség-vállalásra és utalványozásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Tankönyv- és jegyzettámogatás 13. 1) Az 4. (1) d) pontjában meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális támogatás keretösszegének 24 %-át a 6. (1) ea) pontjában felsorolt célokra kell felhasználni. 2) A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a felsőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A támogatás felhasználását a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot. 3) A 6. (1) ea) pontjában meghatározott jogcímeken és célokra fordítható keretek felhasználásának elveiről és szabályairól a HÖK egyetértésével az Oktatásfejlesztési Bizottság dönt. A főiskola szálláshelyei, a kollégiumok 14. (1) A főiskola rendelkezésre álló szálláshelyei közül kollégiumi célokat szolgálnak, vagyis a főiskola nappali tagozatos hallgatóinak elhelyezését biztosítják: a) Campus B épület Kollégium 5000 Szolnok Tiszaligeti sétány b) ÁÉV Kollégium 5000 Szolnok, Mártírok útja 8-10. 2) A kollégiumi felvételeket komfortfokozat szerint négyfokozatú skálán kell besorolni. A kategóriák megállapítását az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet szabályozza. A kollégiumi díj havi összege az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók esetében hallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves összegének: a) - az I. kategóriába sorolt férőhely esetén 8 %-a, b) a II. kategóriába sorolt férőhely esetén 10 %-a, c) a III. kategóriába sorolt férőhely esetén 12 %-a, d) a IV. kategóriába sorolt férőhely esetén 15 %-a. 3) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről pontozásos rendszer alapján kell dönteni (lásd: Szociális támogatási kérelmek pontozásával egyezően, 2. sz. melléklet). 4) A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni. 5) A pontrendszerben figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét. 6) A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg; valamint közösségi tevékenységet folytat és ezt kérvényezi. 7) Az intézmény a közösségi munkát, valamint a főiskolán munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt biztosíthat. 8) A kedvezményt kérvényezni kell. A kedvezmény odaítéléséről a TJB javaslatára a GMI dönt. 10
A kollégiumi elhelyezés 9) Kollégiumban elsősorban székhelyen kívüli állandó lakhellyel rendelkező hallgatót kell elhelyezni. Az alacsony jövedelmű, valamint a nagycsaládos szülők gyermekeit, az árva és a volt állami gondozott hallgatókat kérelmükre az állandó lakóhelyüktől függetlenül minden más elhelyezést igénylő előtt el kell helyezni. 10) A kollégiumi elhelyezés feltételeit és a kollégium felvételi rendjét a főiskola Kollégiumi Szabályzata tartalmazza. A kollégiumi elhelyezés hatályos díjtételeit ezen szabályzat 4. sz. melléklete állapítja meg. 11) A kollégiumi férőhelyigénylést a szociális ösztöndíj- és alaptámogatás igénylésével azonos kérvényen kell benyújtani. Kollégiumi túljelentkezés esetén, továbbá szociális pontegyezés esetén a főiskola székhelye és a lakóhely közötti távolság a mérvadó. 12) A főiskola rendelkezésére álló kollégiumi férőhelyek számát meghaladó, az intézmény saját bevétele terhére létesített szálláshelyeken lévő férőhelyeit jogosult költségtérítéses formában üzemeltetni. Ebben az esetben is teljesíteni kell azonban a Kollégiumi Szabályzatban meghatározott előírásokat. Ezen férőhelyek után kollégiumi normatív támogatás nem jár. A költségtérítéses hallgatók havi díja a kollégium kategóriába besorolása szerinti kollégiumi havidíj, plusz egy kollégiumi férőhelyre adott állami támogatás havi összege. A díj csökkenthető a kollégium nyári hasznosításából befolyt bevétel egy férőhelyre jutó összegével. Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja 15. 1) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére a (2)-(3) bekezdéseiben meghatározottak szerint ösztöndíjat kaphat. 2) Az ösztöndíj összege hallgatónként megegyezik a homogén hallgatói csoportok tanulmányi ösztöndíj szerinti rangsorára vonatkozó ösztöndíj összegével. 3) A hallgató akkor jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a főiskola hozzájárulásával kezdte meg. A hallgató az ösztöndíjra a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult. Külföldi állampolgárságú hallgatók juttatása 16. 1) Az Nftv. 39. (1) bekezdésben felsorolt, államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató tanulmányi eredménye alapján tanulmányi ösztöndíjra jogosult. A hallgatói normatíva terhére fizetett más eseti vagy rendszeres ösztöndíjakra és támogatásokra, tankönyv- és jegyzettámogatásra csak nemzetközi szerződés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult az Nftv 80. -nak értelmében. 2) A Kedvezménytörvény hatálya alá tartozó, a 47/2001. (XII. 29.) OM rendelet szerint államilag támogatott képzésben részt vevő, tanulmányaikat 2006. szeptemberében vagy azt megelőzően megkezdő hallgatók tanulmányaik befejezéséig a hallgatói normatív keret terhére havonta fizetendő, annak egyhavi összegével egyező összegű ösztöndíjra jogosultak. 3) A Korm. rendelet 26. alapján a nem magyar állampolgárságú hallgató havonta folyósított miniszteri ösztöndíjban részesül. A miniszteri ösztöndíj forrása a hallgatói normatíva éves keretösszegének ilyen célú kifizetésekre elkülönített része. 4) A (2)-(3) bekezdésben felsorolt hallgatók tanulmányi ösztöndíjban valamint a rendszeres szociális ösztöndíjban nem részesülhetnek, azonban a hallgatói normatívából finanszírozott egyszeri támogatásokra jogosultak. 11
5) A (2)-(3) bekezdésben felsorolt hallgatók a hallgatói juttatásokhoz nyújtott állami támogatás egyéb keretei terhére (kollégiumi elhelyezés, tankönyv- és jegyzettámogatás, sport- és kulturális támogatás) biztosítható juttatásokra a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos módon és mértékben jogosultak. III. fejezet A hallgatók által fizetendő díjak és térítések Általános szabályok 17. 1) Az 1. (1)-(3) bekezdésében említett hallgatók az Nftv. és a Korm. rendelet keretei között, ezen szabályzat szerint költségtérítést, szolgáltatási és térítési díjakat fizetnek. Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatótól költségtérítés nem szedhető. 2) A hallgatók által fizetendő díjak és térítések jogcímeit, feltételeit és mértékét, a fizetendő díjakra vonatkozó kedvezmények és mentességek feltételeit egy tanévre (tíz hónapos oktatási időszakra) kell megállapítani legkésőbb a tanévet megelőzően június 15-ig és azokat a főiskolán szokásos módon közzé kell tenni (az aktuális tanévre vonatkozó díjtételeket a 6. sz. melléklet tartalmazza.) 3) A hallgató az (1) bekezdésben meghatározott díjakat és térítéseket az előírt határidőig köteles befizetni. 4) Amennyiben a hallgató nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségét, úgy a félévi regisztrációt és a félévi vizsgáit nem kezdheti meg, 5) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a főiskolával szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. 6) Téves díjmegállapítás miatt a hallgató (volt hallgató) a díj megállapításától számított 15 naptári napon belül fellebbezést nyújthat be az oktatási és tudományos rektor-helyetteshez. A fellebbezést a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága 30 naptári nap belül bírálja el. 7) Amennyiben a fellebbezés során bebizonyosodik a téves díjmegállapítás, az erről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedni kell a fizetési kötelezettség törléséről, illetve a tévesen befizetett összeg visszafizetéséről. A fellebbezés elutasítása esetén a befizetést az eredeti fizetési határidő szerint, ennek lejárta esetén a határozat meghozatalától számított 15 naptári napon belül kell teljesíteni. 8) Amennyiben a hallgató a részére előírt fizetési kötelezettségénél többet fizetett be, akkor a többletet a főiskola a bejelentést követően 30 naptári napon belül köteles visszafizetni. A hallgató a többlet fizetését, a visszafizetés módjára vonatkozókérelmét az oktatási és tudományos rektorhelyettesnek nyújtja be. 9) A hallgatók által fizetendő díjak és térítések megállapításának jogszerűségét a Rektor és a gazdasági főigazgató rendszeresen tanévenként ellenőrzi. 10) Az (1) bekezdésben meghatározott díjakkal és térítésekkel kapcsolatos adminisztrációs teendőket a TOK és a GMI végzi. Költségtérítéses és önköltséges képzés 18. 1) Költségtérítéses és önköltséges képzésben részt vevő hallgatók: a. a felvételi eljárás során költségtérítéses- önköltséges képzésre felvett hallgatók, b. a Korm. rendelet 3. szerinti államilag támogatott képzési időt túllépő hallgatók, c. a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján költségtérítéses képzésre átsorolt hallgatók, d. a nem állami ösztöndíjas külföldi hallgatók. 2) A Korm. rendelet 36. (5) bekezdés szerinti hallgató a bekezdésben leírt mentességi időszak túllépése esetében költségtérítés megfizetésére kötelezhető, ennek megállapításakor a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 12
3) A költségtérítés mértékét a gazdasági főigazgató javaslatára a rektor tanévenként és képzési területenként, a vonatkozó képzési normatíva és piaci igények figyelembevételével állapítja meg. A második, illetve további évfolyamokon a képesítési követelményekben meghatározott képzési időt meghaladó legfeljebb két félév időtartamon keresztül a költségtérítés legfeljebb az előző tanévben megállapított díjnak a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítés összegét a megelőző tanév június 15-ig a főiskolán szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 4) A hallgató és a főiskola a hallgató beiratkozásával egyidejűleg képzési szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a hallgató által az első tanévben fizetendő díjat, térítéseket, a fizetési kötelezettség feltételeit. Az önköltség fizetése mellett folytatott képzésre tekintettel alkalmazni kell a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII.31.) Kormányrendelet 6. (1) bekezdését. A Felnőttképzésről szóló 2001. évi CI törvény hatálya eső képzések esetében alkalmazni kell a 20. -27. -ban foglaltakat is, azzal az eltéréssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell a következőket is: a. a önköltség összegét, b. a önköltségért járó szolgáltatásokat, c. a önköltség visszafizetésének feltételeit. 5) A képzési szerződésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a TOK látja el. A szerződést, valamint az azzal kapcsolatos dokumentumokat a tanulmányok befejezését követően 10 évig meg kell őrizni. A képzési szerződési minta jelen szabályzat 3. számú melléklete. 6) Amennyiben a hallgató a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint a regisztrációs időszakon kívül passzív félév igénybevételét kéri, hallgatói jogviszonyát szünetelteti vagy megszünteti, az általa az adott félévre befizetett költségtérítés a képzési szerződés szerint nem fizethető vissza. 7) A 2006. december 31-e előtt hallgatói jogviszonyt létesítő államilag nem támogatott, költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév első napján terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgatók részére költségtérítési fizetési kötelezettség alól mentesség adható. 8) A (8) bekezdésben felsorolt hallgatók a kedvezményre jogosultságuk tényét az ezt igazoló dokumentumok bemutatásával egyidejűleg a regisztráció alkalmával, de legkésőbb az adott félévi kurzusfelvételi időszak végéig jelezhetik a TOK-on. Ennek elmulasztása esetén a költségtérítési díjat meg kell fizetni. Késedelmi-, ügyviteli díjak és egyéb díjak és térítések 19. 1) A hallgató a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, illetve más szabályzatban rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén ezen szabályzat 5. számú mellékletében meghatározott késedelmi, ügyviteli és egyéb díjat köteles fizetni. 2) A késedelmi és ügyviteli díjakat tanévenként, a HÖK-kel előzetesen egyeztetve a gazdasági főigazgató javaslata alapján, a rektor határozza meg. A díjak összege esetenként nem lehet nagyobb, mint a költségvetési törvényben az adott évben megállapított hallgatói normatíva 5 %-a. 3) A főiskola az e szabályzatban meghatározott díjakon kívül csak olyan szolgáltatásokért állapíthat meg díjakat, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekhez, illetve a tantervekben foglalt tantervi kötelezettségek teljesítéséhez. Az így megállapított díjak mértékével kapcsolatban a HÖK-nek egyetértési joga van. Jelen bekezdésben említett díjakat jogcímenként külön-külön kell megállapítani, a díjak megfizetésére a hallgató csak a szolgáltatás igénybevétele esetén kötelezhető. 13
Fizetési kedvezmények, mentességek 20. 1) A szabályzat 18. -ban meghatározott költségtérítés, önköltség a 14. -ban meghatározott kollégiumi díj, valamint a 19. (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatási- és térítési díjak fizetésével kapcsolatban a hallgató fizetési halasztást, díj- illetve részletfizetési kedvezményt, valamint fizetés alóli mentességet kérhet. Fizetés alóli mentesség csak kiemelkedő tanulmányi teljesítményű, költségtérítéses vagy önköltséges képzésben résztvevő hallgatónak adható, amennyiben a hallgató a képzéséhez kapcsolódó költségeket a főiskola más saját bevétele terhére biztosítja. A költségtérítéses hallgató szociális alapon, kérelmére részletfizetési kedvezményben részesülhet. 2) A hallgató a 18. -ban, valamint a 19. -ban meghatározott díjakra vonatkozó kérelmét írásban nyújthatja be legkésőbb 15 naptári nappal a díj befizetési határidejét megelőzően. Az oktatási és tudományos rektorhelyettes 15 munkanapon belül dönt a benyújtott kérelem elbírálásáról. 3) A (2) bekezdésben hozott döntés ellen a hallgató a közzétételtől számított 15 naptári napon belül fellebbezést nyújthat be a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához. A fellebbezést a bizottság 30 munkanapon belül bírálja el 4) A hallgató a 14. -ban meghatározott kollégiumi díjfizetési kötelezettsége tekintetében szociális alapon részletfizetési kedvezményében részesülhet vagy engedélyezhető részére a fizetési kötelezettség halasztása. A hallgató erre vonatkozó egyéni kérelmét a TJB -neknyújthatja be, amely 15 naptári napon belül dönt a benyújtott kérelem elbírálásáról. A TJB a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat az általa meghatározott és szabályzatban rögzített feltételek szerint. 5) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halaszott fizetési lehetőség ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsga Nftv 82 (2) bekezdése valamint a Korm Rend. 4 (5) bekezdése alapján a jelen szabályzatban meghatározott mulasztási és késedelmes térítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján. IV. fejezet Vegyes és záró rendelkezések 21. 1) Jelen szabályzatot a Szenátus a 2012. szeptember 27-i ülésén megtárgyalta és 77/2012. (IX. 27.) számú határozatával elfogadta, a szabályzat elfogadása napján lép hatályba. 2) A szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a főiskola hallgatóinak támogatására, valamint az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló, a Szenátus által, 2011. július 29-i ülésen a 68/b/2011. (VII. 29.) számú határozattal elfogadott szabályzat. 3) A szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: Hallgatói normatíva felosztása 2. sz. melléklet: Szociális ösztöndíj, alaptámogatás és kollégiumi férőhelyigénylés szempontrendszere, benyújtható igazolások, értékelés szabályai, pontszámítás 3/A. sz. melléklet: Hallgatói képzési szerződésminta 3/B. sz. melléklet Hallgatói ösztöndíjszerződés 4. sz. melléklet: Kollégiumi térítési díjak 5. sz. melléklet: Késedelmi-, ügyviteli díjak és egyéb díjak és térítések 6. sz. melléklet: Fizetendő költségtérítési díjak Dr. Túróczi Imre rektor 14
Saját bevétel Tankönyv- és jegyzettámogatás sport és kulturális normatíva Lakhatási támogatás Hallgatói normatíva 1. sz. melléklet Hallgatói normatíva felosztása 18 % 57% Szociális keret a Hallgatói Önkormányzat működésének támogatása, szakmai versenyek támogatása, képzéshez kapcsolódó programok támogatása tanulmányi ösztöndíj intézményi szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíj alaptámogatás (összege rendeletileg szabályozott) 25 % 30 % 56 % rendszeres szociális ösztöndíj rendkívüli szociális ösztöndíj, szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása Korm. rendelet 7 ba, bb pont. 30 % 70 % kollégiumi férőhely bérlése, felújítása 56 % 24 % a jegyzet-előállítás támogatása elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése 10 % a sporttevékenység támogatása 10 % a kulturális tevékenység támogatása egyéb, a Szolnoki Főiskola térítési és juttatási szabályzatában és SZMR-ben meghatározott ösztöndíj. 15
Szociális ösztöndíj, alaptámogatás és kollégiumi férőhelyigénylés szempontrendszere, benyújtható igazolások, értékelés szabályai, pontszámítás I. A szociális ösztöndíj odaítélésének szabályai és szempontrendszere 2. sz. melléklet (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás. A hallgató a szociális ösztöndíj pontjait tíz hónapig, szeptembertől júniusig birtokolja Az ösztöndíj öt hónapra adható, amennyiben az indokoltság fenn áll, vagyis a hallgató pontszáma eléri az első és másodi szemeszterben megállapított szociális ösztöndíj ponthatárt. (2) A jelentkezőnek minden olyan állítását igazolnia kell, amely a szociális rászorultságát hivatott alátámasztani. A következő adatokat kell figyelembe venni: a) a pályázó anyakönyvi jellegű adatai, beleértve az állandó lakóhelyet; b) a pályázóval egy háztartásban élők ba) neve, bb) rokonsági foka (az eltartók megjelölésével), bc) életkora, bd) foglalkozása vagy az általa folytatott vállalkozási tevékenység megnevezése, be) munkahelye, bf) éves bruttó jövedelme, c) ha kevesebb kettőnél az eltartók száma, akkor ennek az oka, továbbá igazolás a területileg illetékes Népesség Nyilvántartóból, az egy háztartásban élőkről. d) külön részben a pályázó esetleges egyéb közlendője, pl. ha az eltartó(k) nem a születési anyakönyv szerinti szülő(k), akkor ennek az oka; eltartó(k) munkaképességének ideiglenes csökkenése, egészségügyi problémák, stb. II. A szociális rászorultság alapján elfogadható igazolások (1) Alacsony jövedelemre való hivatkozás esetén, ha az eltartó: a) önadózó: a területileg illetékes NAV igazgatóság jövedelemigazolása az előző évi személyi jövedelemről, ennek hiányában a területileg illetékes NAV igazgatóság határozata arról, hogy az előző évről kért jövedelemigazolást nem adhatja ki, mert az adózó SZJA bevallást nem nyújtott be, vagy nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adó-megállapítást, és az önadózó előző évi SZJA bevallásának aláírással ellátott fénymásolata; b) egyetlen munkaviszonnyal rendelkezik, ezért a munkáltató készíti az adóbevallását: az önadózótól kért igazolások, vagy az előző évi jövedelemadó-megállapítás (M29/20... jelzetű nyomtatvány) fénymásolata a munkáltató által bélyegzővel és aláírással hitelesítve; ennek hiányában munkáltatói igazolás az előző évi személyi jövedelemadó bevalláshoz (M30/20... jelzetű nyomtatvány) fénymásolata a munkáltató által bélyegzővel és aláírással hitelesítve, továbbá nyilatkozat az előző évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához (NY29/20 ) nyomtatvány fénymásolata arról, hogy a munkáltató készítette el az eltartó adóbevallását, amelynek tartalma megegyezik az M30/20... nyomtatvány tartalmával elfogadható az eredeti nyomtatvány és a fénymásolat együttes bemutatása a kérvény leadásakor; c) mezőgazdasági őstermelő (amennyiben kizárólag az őstermelési tevékenységgel foglalkozik): az önadózótól kért igazolás(ok), valamint az előző évi őstermelői igazolvány és értékesítési betétlap fénymásolata az őstermelő saját kezű aláírásával hitelesítve; d) nyugdíj mellett más jövedelemmel nem rendelkező nyugdíjas (rokkantnyugdíjas, rendszeres szociális járadékos): a nyugdíjas igazolvány és az utolsó nyugdíjszelvény, vagy a nyugdíj bankszámlára történő 16
utalásakor a nyugdíjas igazolvány és az utolsó bankszámlakivonat együttes fénymásolata az eltartó saját kezű aláírásával hitelesítve, mindezek mellett a területileg illetékes NAV igazgatóság határozata arról, hogy az előző évről kért jövedelemigazolást nem adhatja ki, mert az adózó SZJA bevallást nem nyújtott be; e) nyugdíjazása folyamatban van: a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolása a nyugdíj várható összegéről, továbbá a területileg illetékes NAV igazgatóság határozata arról, hogy az előző évről kért jövedelemigazolást nem adhatja ki, mert az adózó SZJA bevallást nem nyújtott be; f) nyugdíj mellett más (munka-, vállalkozói stb.) jövedelemmel rendelkező nyugdíjas: az önadózótól kért igazolások; g) munkanélküli: ga) járadékos: a munkaügyi központ egy hónapnál nem régebbi igazolása a munkanélküli járadék összegére vonatkozóan, gb) ha nem részesül járadékban: a munkaügyi központ erre vonatkozó igazolása, továbbá az illetékes önkormányzat igazolása arról, hogy részesül-e jövedelempótló támogatásban; 1 hónapnál nem régebbi igazolás szükséges gc) ha a kérelem leadásának időpontjában újra munkaviszonyban van: a munkaügyi központ igazolása a munkanélküliség időtartamáról; és az NAV által kibocsátott jövedelemigazolás az előző évi személyi jövedelemről; ennek hiányában a területileg illetékes NAV igazgatóság határozata arról, hogy az előző évről kért jövedelemigazolást nem adhatja ki, mert az adózó SZJA bevallást nem nyújtott be ; továbbá igazolás az előző évben a munkaügyi központ és/vagy az illetékes önkormányzat által folyósított járadékok/segélyek összegéről; h) huzamosabb ideig táppénzen van: az önadózótól, illetve a nem önadózótól kért igazolás(ok) és a kezelő orvos igazolása a táppénz (várható) időtartamáról; 1 hónapnál nem régebbi igazolás szükséges; i) gyermekgondozási segélyt, ápolási segélyt kap: az igénybejelentés a segélyre és az igényelbíráló szerv záradéka a segély megállapításáról szóló kitöltött nyomtatványok fénymásolata az igénylő saját kezű aláírásával hitelesítve; j) háztartásbeli: a lakóhely szerint illetékes önkormányzat igazolása, amely egyértelműen tartalmazza a háztartásbeli eltartotti státuszt. 1 hónapnál nem régebbi igazolás szükséges. (2) Eltartott testvér esetén: a) 18 éves kor alatt: a testvér születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata a szülő saját kezű aláírásával hitelesítve; b) 18 éves kor felett: a testvér születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata mellett a testvér iskolalátogatási igazolása államilag támogatott tanulmányok folytatatásáról. Ha a jelentkező és testvéreinek vezetékneve és/vagy az anyakönyvi kivonatban szereplő szülők nevei nem egyeznek meg, indokolni kell, hogy miért tartoznak egy háztartáshoz. c) A szociális rászorultság szempontjából nem vehető figyelembe a nem nappali tagozatos tanulói/hallgatói jogviszonyban lévő vagy munkanélküli testvér. (3) Elvált szülők esetén: a házassági bontóper(ek)ben hozott bírósági határozat(ok) rendelkező részének másolata(i), ide értve a gyermekelhelyezésre vonatkozó rendelkező részt is. (4) Elvált szülők új házassága, élettársi kapcsolata esetén: ekkor az új házastárs/élettárs is eltartónak minősül. Ebben az esetben az előző házasság(ok) bontópere(i)ben hozott bírósági határozat rendelkező részének másolata, továbbá az új házasságról kiállított házassági anyakönyvi kivonat másolata. A hallgató lakcímére bejelentett lakók száma. (5) Elhunyt szülő esetén: halotti anyakönyvi kivonat fénymásolata. 17
(6) Házastárs esetén: házassági anyakönyvi kivonat fénymásolata, továbbá a) ha a házastárs az eltartó (nappali tagozatos PhD-hallgató, már befejezte nappali tagozatos tanulmányait, munkaviszonyban van vagy munkanélküli): a 2. (1) bekezdésében leírtak alapján szükséges igazolások; b) ha nem a házastárs az eltartó (nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai hallgató): ekkor a szülők minősülnek eltartónak a jelentkezőre és a jelentkező gyermekére nézve is, ebben az esetben a házastárs iskolalátogatási igazolását és az eltartók 2. (1) bekezdésben felsorolt igazolásait kell benyújtani. (7) Saját gyermek esetén: a gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, továbbá az egy háztartásban élő eltartó(k) száma és jövedelem igazolása a 6. (B) bekezdésében leírtak alapján. (8) Eltartó vagy saját betegsége esetén: zárójelentés fénymásolata az eltartó, illetve a jelentkező saját kezű aláírásával hitelesítve. Ha a zárójelentés egy évnél régebbi, akkor a zárójelentés fénymásolata aláírással hitelesítve és orvosi igazolás. Ha a zárójelentés rosszul olvasható vagy latin nyelvű, akkor magyar nyelvű megjegyzéssel kell kiegészíteni. Rokkantság esetén csatolni kell a rokkantságot megállapító orvos szakértői bizottság igazolását is. (9) Hátrányos helyzet esetén: a) ha a pályázót a jegyző védelembe vette: az állandó lakóhely szerint illetékes jegyző határozatának fénymásolata vagy a jegyző által kiállított igazolás; b) ha a pályázó rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül: az állandó lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének döntése alapján kiállított igazolás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről; c) ha a pályázó állami gondozott, illetve gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg: az illetékes gyámhatóság határozatának fénymásolata, illetve az általa erre vonatkozóan kiállított igazolás. (10) Halmozottan hátrányos helyzet esetén: a hátrányos helyzet esetén szükséges igazolások, továbbá a) amennyiben törvényes felügyeletet ellátó szülő(k), eltartó(k) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányai(ka)t fejezték be sikeresen: a szülő(k), eltartó(k) törvényes nyilatkozata, amelyet két tanú jelenlétében, büntetőjogi felelősség tudatában tett(ek); b) ha a pályázót tartós nevelésbe vették: a területileg illetékes szociális és gyámhivatal (a közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szerve) által kiállított igazolás. (11) Fogyatékosság esetén: a) a közoktatási tanulmányok során fennálló fogyatékosság esetén: amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, abban az esetben a 79/2006. (IV.5.) sz. korm. rendeletben meghatározott bizottság jogosult a szakvélemény kiállítására. aa) érzékszervi fogyatékosság esetén hallássérült Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság látássérült Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ab) testi fogyatékosság esetén mozgássérült Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ac) beszédfogyatékosság esetén: Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ad) autizmus esetén: fővárosi és megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok, vagy Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport, vagy Vadaskert Kórház és Szakambulancia, vagy Budapesti Korai Fejlesztő Központ ae) megismerés- és viselkedés-fejlődési rendellenesség esetén: a fővárosi és megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok b) a közoktatási tanulmányok alatt nem diagnosztizált, illetve azt követően keletkezett fogyatékosság esetén: az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiállított igazolás. A beszédfogyatékosság, hallássérültség, 18
látássérültség, mozgássérültség utólagosan akkor tekinthető fogyatékosságnak, ha valamilyen rendkívüli baleset vagy betegség következtében történt. c) Fogyatékosság igazolása esetén az a szakértői vélemény fogadható el, amelyben ismertetik az előzményeket, a vizsgálati eredményeket, BNO kóddal jelölik a fogyatékosság típusát és fokát. Az összegzésben szövegesen leírják a fogyatékosság megállapítását, típusának és fokának megnevezésével. Szerepeltetni kell továbbá a pályázó személyes adatait (születési név, születési hely, születési dátum, anyja születési neve, állandó lakóhely), a kiállító szakértői bizottság adatait (megnevezés, cím), valamint a bizottság képviselőjének aláírásával és bélyegzővel kell ellátni. A középiskolai tanulmányok során fennálló fogyatékosság igazolható azzal is, ha a jelentkező rendelkezik a középiskola határozatával, amely bizonyítja, hogy az érettségi vizsga során kedvezményekben részesült. (12) Ha a súlyos szociális helyzet/állapot az (1)-(11) bekezdésekben említett igazolásokkal egyértelműen nem dokumentálható (más az eltartó, rossz családi viszonyok, öneltartó, háztartásbeli eltartó, stb.), akkor az illetékes polgármesteri hivatal által kiállított környezettanulmányt és/vagy igazolást is figyelembe lehet venni. III. A szociális rászorultság értékelésével kapcsolatos eljárási szabályok (1) A 2. -ban felsorolt adatok és igazolások alapján kell megállapítani az eltartók számát és aktivitását, az eltartottak számát, illetve kell kiszámítani az egy főre eső havi bruttó jövedelmet a jelentkező családjában. (2) A hiányos pályázat elutasításra kerül. (3) Figyelmen kívül kell hagyni azokat az igazolásokat, amelyek nem tartoznak a 2. -ban felsorolt elfogadható igazolások közé. Ezekben az esetekben az egy főre eső éves bruttó jövedelmet nem lehet értékelni, a hátrányos helyzetet a család összetételében nem lehet elfogadni. (4) A szociális rászorultság ellenőrzésére a HÖK kérheti a fénymásolatban beadott igazolások eredetijének bemutatását. (5) Amennyiben a HÖK bizonytalan a hallgató szociális rászorultságát illetően, személyes elbeszélgetésre kerülhet sor. (6) A szociális helyzet értékelésének alapja egy pontrendszer, amely az eltartók számát és aktivitását (teljes értékű vagy csökkentett keresettel rendelkezik-e), ill. a kiskorú vagy tanuló eltartottak számát, a lakóhelynek a kollégium székhelyétől való távolságát, az egy főre jutó éves bruttó jövedelmet, valamint a pályázó és családjának egészségi állapotát veszi figyelembe. Az egyes szempontok alapján adható pontszámok a 4. -ban találhatók. (7) Pontszámegyenlőség esetén elsősorban a jelentkezők családszerkezet, másodsorban a lakóhely távolsága alapján kapott pontszáma szerint kell különbséget tenni. (8) Amennyiben a hallgató valótlant állít, az fegyelmi eljárást és/vagy a támogatás visszafizetését, hamis okiratok bemutatása pedig rendőrségi feljelentést vonhat maga után. IV. A szociális rászorultság alapján adandó pontszámok kiszámítása (1) Családszerkezet (K): A család eltartott/eltartói szerkezetére, illetve megoszlására vonatkozó táblázatos részéből megállapítható, hogy egy vagy két eltartó van-e, és azok teljes értékű keresettel rendelkeznek (mert keresőképes korúak és van munkahelyük) vagy csökkentett keresettel rendelkeznek: nyugdíjasok 19
vagy munkanélküliek. A K pontérték számításához egy törtet kell képezni, amelynek számlálójába a fogyasztók számát beleértve az eltartókat, teljes értékű jövedelemmel l, nyugdíjas vagy munkanélküli 0.5, hiányzó eltartó esetében 0, az eltartottakat l értékkel és pluszban 0.5 értéket, nevezőjébe pedig hasonlóan a termelők számát kell írni. A pluszban a számlálóba írt 0.5 értékkel a kevesebb keresővel rendelkező családok részesítendők előnyben. Így egy aktív keresőből,egy nyugdíjasból álló és két tanuló gyermekkel rendelkező családra a kereseteloszlás törtje K= (1 + 0.5 + 2 + 0.5) / (1 + 0.5) = 2.66-nak adódik. A tört értékét tizenöttel szorozva és egészre kerekítve pontérték adódik. Ennek alapján a következő táblázatban találhatók a racionálisan gyakran előforduló esetek. Házaspár esetén a kereső fél minősül eltartónak. Ha mindkét házasfél eltartott, azaz tanuló, úgy kell tekinteni, mintha szüleivel élne. (2) Lakóhely távolsága (L): Az előzetes besoroláshoz figyelembe kell venni még a lakóhely és a kollégium/képzés székhelye közötti autós térképen mért távolságot az alábbiak szerint: 0 60 km L = 0 pont 61 90 km L = 2 pont 91 150 km L = 4 pont 151 200 km L = 6 pont 201 250 km L = 8 pont 251 300 km L = 10 pont 301 350 km L = 11 pont 351 400 km L = 12 pont 400 km felett L = 13 pont (3) Éves bruttó jövedelem (J): Kizárólag hiteles, a szabályzatban felsorolt igazolások esetén adandók az egy főre jutó éves bruttó jövedelem alapján számított pontszámok: J = M, ha F < A J = (M 1) x (F B) / (A B), ha A < F < B J = 0, ha B < F J: A jövedelemre adandó pontszám. A: Az a jövedelem, amire még a maximális (22) pont jár: a 0 forinttól az előző évre érvényes minimálbér tizenkétszeresének 50%-áig terjedő tartomány. B: Az a jövedelem, amire már 0 pont jár: az előző évre érvényes minimálbér kétszeresének a tizenkét hónapra kiszorzott összege és az a fölötti jövedelem. 20