Szociális jog I 2014 március 27 dr Tóth Zsófia Emberi Erőforrások Minisztériuma Segélyek és Támogatások Főosztálya
A pénzbeli és természetbeni ellátások csoportosítása 1 Működési mechanizmusuk szerint: Biztosítási elvű Univerzális Rászorultságtól függő 2 Célcsoportjuk szerint: Családok, gyermekek Idősek Aktív korú nem foglalkoztatottak Megváltozott munkaképességűek, fogyatékos személyek 3 Jellegük szerint: Jövedelempótló Jövedelemkiegészítő Krízishelyzetben nyújtott támogatás
pénzbeli és természetbeni ellátások/támogatások biztosítási elvű ellátások meghatározott feltételek, élethelyzetek esetén adható, univerzális ellátások rászorultságtól függő ellátások gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátások (egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai) megváltozott munkaképességűek ellátásai (egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai) nyugellátás foglalkoztatáspolitikai ellátások családtámogatások (pl családi pótlék, anyasági támogatás, gyes, gyet,) fogyatékkal élők hátránykompenzáló ellátásai jövedelempótló ellátások (aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka, ápolási díj ) jövedelemkiegészítő ellátások (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, közgyógyellátás, szeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás) krízisellátás (önkrományzati segély
Lényegük: előzetes biztosítási idő meglétéhez kötöttek, a jogosultságot járulék fizetése alapozza meg az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátások, megváltozott munkaképességűek ellátásai), a nyugdíjbiztosítás pénzbeli ellátásai, az álláskeresési ellátások Biztosítási elvű ellátások Jogszabályok: 1997 évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 2011 évi CXCI törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 1997 évi LXXXI törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1991 évi IV törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
Univerzális ellátások Előzetes biztosítási időhöz nem kötött, bizonyos élethelyzetekhez kapcsolódó, ellátások, amelyekre való jogosultság megszerzése nem függ előzetes biztosítási időtől vagy jövedelemi rászorultságtól univerzális családtámogatások, fogyatékos személyek hátránykompenzáló ellátásai Jogszabály: 1998 évi LXXXIV törvény a családok támogatásáról 1998 évi XXVI törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
Rászorultságtól függő ellátások A jövedelemmel nem rendelkező, vagy alacsony jövedelmű személyek, családok számára biztosítható ellátások Céljuk, hogy a megélhetéshez és az emberi méltóság megőrzéséhez szükséges minimális jövedelmet biztosítsák úgy, hogy ne eredményezzék segélyezési csapda kialakulását Ide tartoznak a szociális törvényben szabályozott szociális segélyek, valamint a gyermekvédelmi törvény szerinti pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások Egyes esetekben a szociális törvény nem szabályoz jövedelmi rászorultsági feltételt, ezek az ellátások vegyes jellegű ellátásnak tekinthetők (pl alanyi közgyógyellátás, alanyi ápolási díj)
Rászorultságtól függő ellátások Jogszabályok I 1 Alaptörvény XIX Cikk (1)-(3) bekezdés (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja
Rászorultságtól függő ellátások Jogszabályok II 2 Törvények 1993 évi III törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt) 1997 évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt) 2004 évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket) 3 Kormányrendeletek 63/2006 (III27) Korm rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 149/1997 (IX10) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásról 331/2006 (XII 23) Korm rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
Rászorultságtól függő ellátások- alapvető működési elvek Az ellátások szabályai normatív módon meghatározottak, azzal, hogy az ellátásokat a települési önkormányzat kiegészítheti, további ellátásokat állapíthat meg A segély jogosultja az egyén, de a jogosultság vizsgálatánál a család vagy a háztartás tagjait is figyelembe kell venni Bizonyos ellátásokra egy családban/háztartásban csak egy személy jogosult (pl foglalkoztatást helyettesítő támogatás, lakásfenntartási támogatás) A jogosultság feltétele általában a jövedelmi-vagyoni rászorultság, amelyet jövedelemés/vagy vagyonvizsgálattal állapítanak meg (kivéve pl alanyi közgyógyellátás, alanyi ápolási díj) A különböző ellátások különböző jövedelmi szint alatt élők számára érhetők el A jövedelmi szint meghatározása az öregségi nyugdíjminimum (28 500 Ft) arányában kerül meghatározásra (illusztráció a következő dián) Gyakori a jogosultság feltételhez kötése, az együttműködés valamilyen formájának előírása (pl együttműködés a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban való részvétel, a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása, az adósság törlesztése)
Rászorultságtól függő ellátások Az egyes ellátásoknál alkalmazott jövedelmi küszöbök (az öregségi nyugdíjminimum %- 250 ában) 250 200 150 100 90 80 95 130 100 150 130 140 50 0
Az Szt és a Gyvt személyi hatálya külföldiek a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében Az Szt személyi hatálya az alábbi személyi körökre terjed ki: Magyar állampolgár Bevándorolt, letelepedett személy Menekült, oltalmazott, hontalan A szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorló, itt lakcímmel rendelkező személy (pl EU-polgár, az ő 3 országból származó családtagja) Figyelem, az ő jogosítványaik nem korlátlanok: ha három hónapnál hosszabb ideig részesülnek aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában vagy méltányossági ápolási díjban, akkor az eljáró hatóságnak erről tájékoztatnia kell az idegenrendészeti hatóságot, amely vizsgálhatja, hogy a személy nem jelent-e indokolatlan terhet a szociális ellátórendszerre, és így a tartózkodási joga is megszűnhet EU kék kártyával rendelkezők (magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély): csak az időskorúak járadéka esetén + önkormányzati segélyt, étkezést, szállást kell biztosítani az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak (EU-tagállamokon kívül pl Ukrajna, Oroszo, Szerbia, Albánia) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgárai számára, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti
Az Szt és a Gyvt személyi hatálya külföldiek a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében A Gyvt személyi hatálya az alábbi személyi körökre terjed ki: Magyar állampolgár Letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású személy Menekült, oltalmazott, hontalan gyermek, fiatal felnőtt és szülei Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, ha itt lakcímmel rendelkezik, A tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül - feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította
A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások szempontjából lényeges fogalmak Hol találhatók: Szt (4 ) és Gyvt (5 ) elején, az értelmező rendelkezések között, vagy egyes esetekben az egyes ellátásoknál Pl család, háztartás, jövedelem, vagyon, közeli hozzátartozó, fogyasztási egység Jelentőségük: ezek a fogalmak határozzák meg, hogy egy adott ellátásra való jogosultság vizsgálatánál kiket veszünk figyelembe, és nekik milyen jövedelemét/vagyonát vesszük számításba Fogyasztási egység: a családtagoknak vagy háztartástagoknak a családon (háztartáson) belüli fogyasztási szerkezetét kifejező arányszáma (pl az első nagykorú családtag arányszáma 1,0; a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, gyermekek: 0,7-0,8) A fogyasztási egység bevezetésének indoka: a család költségei nem növekszenek arányosan a családban élők számával
Hatáskör és illetékesség pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásoknál 1 Hatáskörrel rendelkező szerv: az adott feladat ellátására jogosult és köteles hatóság Hatáskör az Szt szerinti ellátásoknál: jegyző járási hivatal képviselő-testület aktív korúak ellátása időskorúak járadéka méltányossági ápolási díj lakásfenntartási támogatás alanyi ápolási díj önkormányzati segély alanyi és normatív közgyógyellátás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság méltányossági közgyógyellátás adósságkezelési szolgáltatás egyéb Másodfokon eljáró hatóság: szociális és gyámhivatal, kivéve a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyeknél, ahol bírósági felülvizsgálatnak van helye
Hatáskör, illetékesség pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásoknál Hatáskör Gyvt szerinti ellátásoknál: jegyző óvodáztatási támogatás rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény járási gyámhivatal gyermektartásdíj megelőlegezése otthonteremtési támogatás Másodfokon eljáró hatóság: szociális és gyámhivatal 2 Illetékesség: azt határozza meg, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok közül melyiknek kell eljárnia Szt és Gyvt szerint főszabály: a bejelentett lakóhely szerinti illetékesség (ha két bejelentett lakcím van, akkor az a lakcím irányadó, amelyen életvitelszerűen él)
Rászorultságtól függő ellátások - áttekintés jövedelempótló ellátások aktív korúak ellátásai rendszeres szociális segély foglalkoztatást helyettesítő támogatás időskorúak járadéka ápolási díj jövedelemkiegészítő ellátások szociális támogatások lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás rászorultságtól függő ellátások gyermekvédelmi támogatások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése krízishelyzetben adható támogatások önkormányzati segély önkormányzatok által megállapítható ellátások a szociális törvény 26 -a alapján (önkormányzatonként eltérő)
I Jövedelempótló ellátások A jövedelemmel nem, vagy a megélhetést nem biztosító jövedelemmel rendelkezők számára a rendelkezésre álló jövedelem kiegészítését biztosítják: normatív, egységes szabályozáson alapuló ellátások, megállapításuk államigazgatási hatáskörben (jegyző, illetve járási hivatal) történik, hogy az ország bármely pontján ugyanazon ellátáshoz, ugyanazon feltételek mellett jusson hozzá a rászoruló, a jövedelempótló ellátás javarészt készpénzben, részben természetben kerül folyósításra, hogy az ellátásra jogosultak előre nem látható, természetbeni támogatással nem biztosítható szükségletei is kielégíthetőek legyenek
Aktív korúak ellátása A nem foglalkoztatott aktív korúak (18 év nyugdíjkorhatár) számára minimális jövedelmet biztosító ellátás Két ellátástípus tartozik ide: Foglalkoztatást helyettesítő támogatás, Rendszeres szociális segély Jövedelmi feltétel: a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme nem haladhatja meg az önym 90%-át, Vagyoni feltétel Egy családban csak egy személy lehet jogosult, kivéve ha az egyik családtag foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, a másik rendszeres szociális segélyre jogosult Szigorú együttműködési feltételek kerültek előírásra
Aktív korúak ellátása foglalkoztatást helyettesítő támogatás A foglalkoztatható, aktív korú személyek ellátása Az ellátásban részesülő személy kötelezett az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre (álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, munkalehetőség elfogadása, közfoglalkoztatásban való részvétel) Az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az érintett egy évben legalább 30 napnyi foglalkoztatásban sem vesz részt Fix összegű ellátás (22 800 Ft/hó) Egy része természetben nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él, Lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltétel írható elő
Aktív korúak ellátása rendszeres szociális segély Azon aktív korúak ellátására jogosult személyeknek állapítható meg, akik valamilyen okból nem foglalkoztathatóak: aki egészségkárosodott, vagy az irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, akinek napközbeni ellátása nem biztosított, vagy a települési önkormányzat rendeletében a családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel A rendszeres szociális segélyben részesülők az önkormányzat által kijelölt szervvel (rendszerint családsegítő szolgálat) köteles együttműködni (beilleszkedést segítő programban való részvétel) Az ellátás összege függ a család szerkezetétől és jövedelmi helyzetétől de maximum 45 569 Ft (2014 évben) Egy része természetben nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él vagy ha önk-i rendelet erre lehetőséget biztosít Lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltétel írható elő
Időskorúak járadéka A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú (nyugdíjkorhatárt betöltött) személyek részére nyújtott pénzbeli ellátás Időskorúak járadékára való jogosultság feltételei, illetve az ellátás összege különbözőek a támogatott családi állapota, jövedelme, illetve életkora szerint Az ellátás maximuma: 22 800-37 050 Ft/ hó/fő (függ a jogosult életkorától, és attól, hogy egyedülálló-e)
Ápolási díj Ápolási díjat a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti hozzátartozójukat ápoló, és emiatt teljes munkaidőben keresőtevékenységet folytatni nem tudó személyek igényelhetnek Az ápolási díjra való jogosultságnak nincsenek jövedelmi vagy vagyoni feltételei (kivéve a méltányossági formánál) Az ápolási tevékenységet az ellátásra jogosultnak személyesen kell ellátnia (keresőtevékenység maximum 4 órában, vagy otthon végezhető, az ápolt személy nem szorulhat huzamos ideig intézményi ellátásra stb)
Ápolási díj Az ápolási díj típusai: 1 Alanyi ápolási díj 11 Alapösszegű ápolási díj: összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, azaz 29 500 Ft 12 Emelt összegű ápolási díj: a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos hozzátartozóik ápolását végzők részére Összege az alapösszeg 150%-a (44 250 Ft-ra) 13 Kiemelt ápolási díj: 2014 január 1-jétől bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozóikat ápolók részére Összege az alapösszeg 180%-a (53 100 Ft) 2 Méltányossági ápolási díj A települési önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18 életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi A méltányossági ápolási díj havi összege legalább az alapösszeg 80%-a
II Jövedelemkiegészítő ellátások Az egyén, illetve a család anyagi rászorultsága okán társadalmilag elismert szükségleteinek (lakhatási költségek, gyógyító ellátási szükséglet, gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások), biztosításához nyújtott támogatások normatív, egységes szabályozáson alapuló ellátások, megállapításuk államigazgatási hatáskörben (jegyző, illetve járási hivatal) történik, annak érdekében, hogy biztosítható legyen, hogy az ország bármely pontján ugyanahhoz az ellátáshoz, ugyanazon feltételek mellett jusson hozzá az arra rászoruló, elsősorban természetben nyújtott támogatás, amely lehet például készpénz-helyettesítő eszköz, közvetlen szolgáltatói kifizetés
Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a lakás, fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás A támogatás a következő költségek viseléshez nyújtható: villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díja, a lakbér, albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, közös költség, tüzelőanyag költségei Elsősorban természetben (szolgáltató részére közvetlen folyósítással) kell nyújtani, azon kiadásokhoz, amelyek megfizetésének elmaradása a legnagyobb mértékben veszélyezteti a kérelmező lakhatásának biztonságát Az ellátás összegének számítása: az Szt szerinti képlet alapján, minimum 2 500 Ft/hó Típusai: a) Normatív: azon háztartások vehetik igénybe, ahol az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj minimum 250 %-át (ez jelenleg 71 250 Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona; b) Adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó (annak időtartama alatt nyújtandó): célja, hogy az adós a hátralék törlesztése mellett folyó lakásfenntartási kiadásait is fedezni tudja
Közgyógyellátás A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás A közgyógyellátás keretében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyfürdőben nyújtott rehabilitációs kezelések beteg által fizetendő térítési díját vállalja át a költségvetés Típusai: 1 Alanyi jogú közgyógyellátás: az Szt-ben meghatározott kör jövedelmi rászorultság hiányában is jogosult, pl a nevelésbe vett kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott) 2 Normatív közgyógyellátás: az jogosult, akinek esetében havi rendszeres gyógyító ellátás térítési díja meghaladja az önym 10%-át és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az önym 100%- át, egyedül élőnél 150%-át 3 Méltányossági közgyógyellátás: jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak A gyógyszerkeret: A közgyógyellátási rendszer keretében a jogosultak számára krónikus betegségeikre egyéni gyógyszerkeret (legfeljebb havi 12000,- Ft) kerül megállapításra, amely keret mértékéig térítésmentesen válthatnak ki a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert Az egyéni gyógyszerkeret mellett évi 6000 forintos, eseti keret áll az ellátott rendelkezésére abból a célból, hogy akut megbetegedés esetén is támogatással tudja gyógyszerét kiváltani
Adósságkezelési szolgáltatás Az adósságkezelési szolgáltatás utólagosan nyújt segítséget azoknak, akik lakásfenntartási kiadásaikkal (közüzemi díjak, lakbér, közös költség, illetve lakáshitel) kapcsolatban már hátralékossá váltak A szolgáltatás működtetése csak a negyvenezer fő feletti lélekszámú településeken és a fővárosi kerületekben kötelező Adósságkezelési szolgáltatást 2012 évben 149 település nyújtott Elemei: Adósságcsökkentési támogatás: a tartozás visszafizetéséhez kötelező önrész mellett biztosított, a hitelező részére folyósítandó pénzbeli juttatás (összege legfeljebb 300 ezer Ft, illetve speciális esetben 600 ezer Ft); Lakásfenntartási támogatás: annak érdekében, hogy a hátralékok törlesztése mellett az ügyfél képes legyen a folyó lakáskiadásai fedezésére is; Adósságkezelési tanácsadás: a helyes gazdálkodás kialakításához, a támogatás megfelelő felhasználásához, illetve a prevenció érdekében az adósnak kötelezően együtt kell működnie az adósságkezelési tanácsadó szakemberrel
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Azok a személyek, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, illetve egyéb jogcímen nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, szociális rászorultságuk alapján válhatnak jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásra A szociális rászorultságról a járási hivatal állít ki hatósági bizonyítványt A rászorultsági feltételek: a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (egyedül élő esetében az önym 150%-át) és családjának vagyona nincs
A gyermekvédelmi törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások (jövedelemkiegészítő ellátások) A nagykorú személyek elsődlegesen az Szt-ben biztosított szociális ellátások igénybe vételére jogosultak A Gyvt alapján nyújtott gyermekvédelmi pénzbeli ellátások alapvetően a kiskorú gyermekeket célozzák meg, a gyermekkorban keletkező, illetve fennálló hátrány, veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében Az Szt pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó illetékességi szabálya, valamint családra vonatkozó rendelkezése megegyezik a Gyvt idevonatkozó szabályaival annak érdekében, hogy a hatóság a család valamennyi pénzbeli szociális ügyében azonos személyi kör figyelembe vételével járjon el
A Gyvt-ben szabályozott gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások a rászorultsági elven nyújtott, kiegészítő típusú szociális ellátások körébe tartoznak A gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások: a) b) c) d) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Óvodáztatási támogatás Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése Otthonteremtési támogatás
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A támogatás a szociálisan rászoruló gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését segíti elő az alábbi természetbeni komponensekkel: gyermekétkeztetés normatív kedvezménye, évente két alkalommal (augusztus és november hónapban) biztosított természetbeni támogatás ( gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány), valamint külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezmények (pl tankönyvtámogatás) A jogosultság általános feltétele: a gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önym 130%, speciális esetekben (pl gyermekét egyedül nevelő szülő esetén) 140%-át, a család tagjainak a törvényben meghatározottnál magasabb mértékű vagyona nincs A jogosultság alkalmanként egy év időtartamra kerül megállapításra
Óvodáztatási támogatás A támogatás célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatása, a gyermekek későbbi iskolai sikeressége, társadalmi integrációja érdekében A jogosultság feltételei: a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül, a gyermek legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodát és a kérelem benyújtását megelőzően legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába A jogosult a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig évente két alkalommal a jogszabályban meghatározott mértékű első alkalommal 20000 Ft, minden további alkalommal 10000 Ft - támogatásban részesül, amennyiben gyermekét rendszeresen járatja óvodába és továbbra is halmozottan hátrányos helyzetű A támogatás első alkalommal természetben is biztosítható
Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése A megelőlegezésre akkor kerülhet sor, ha: a bíróság a gyermektartásdíjat jogerősen megállapította, azonban a kötelezett fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és a bírósági behajtás átmenetileg (a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább hat hónapig) lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani [az egy főre jutó havi átlagjövedelem a gyermeket gondozó családban nem haladhatja meg az önym 200%-át] A megelőlegezés legfeljebb 3 évig tart, azzal, hogy egy alkalommal további 3 évre ismételten elrendelhető A megelőlegezésre kerülő összeg a bírósági határozatban megállapított összeggel azonos, de gyermekenként nem haladhatja meg az önym 50%-át
Otthonteremtési támogatás A támogatás célja a gyermekvédelmi szakellátásban felnőtt fiatalok tartós lakhatása megoldásának elősegítése A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évekhez, valamint az igénylő vagyoni körülményeihez igazodik, maximum összege a hatályos szabályozás szerint 1710000 Ft lehet A Gyvt taxatíve meghatározza a támogatható lakhatáshoz jutási módokat, így pl építési telek, lakás, családi ház vásárlása, felújítása, bérleti díj kifizetése, lakás-előtakarékossági programban való részvétel Kérelmet a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a fiatal felnőtt 30 életévének betöltéséig lehet benyújtani A támogatás igénylését, felhasználását az igénylő részére kirendelt utógondozó segíti, a célnak megfelelő felhasználásról a gyámhivatal felé el kell számolni
III Krízishelyzetben biztosítandó ellátások Az eseti segélyezés, a rendkívüli élethelyzetek orvoslásával egészíti ki az ellátórendszert A krízishelyzetek esetén biztosítandó ellátás keretszabályozás mellett a települési önkormányzatok által a helyi sajátosságok és lehetőségek mentén biztosított ellátás, mivel krízishelyzetben indokolt az azonnali, pontos segítség, a környezet, a személyes körülmények alapos ismerete
Önkormányzati segély Az önkormányzati segély 2014 január 1-jétől jött létre három korábbi, a krízishelyzetek kezelését szolgáló ellátás (átmeneti segély, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) összevonásával A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújthat önkormányzati segélyt A segély természetbeni ellátás formájában is biztosítható Természetbeni ellátás pl az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tanszervásárlás támogatása, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, illetve kamatmentes kölcsön formájában is Az önkormányzati segélyre való jogosultság részletes feltételeit a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek rendeletei határozzák meg Az szociális törvény csak a jogosultsági feltételek alapvető kereteit segély célja, családi jövedelemhatár alsó mértéke határozza meg
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi III törvény (Szt) szerinti ellátások adatai 2012 évben Ellátás megnevezése Támogatási összeg Ellátottak száma (fő) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 22800 Ft/hó 236 609 Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás (normatív) Lakásfenntartási támogatás (adósságkezeléshez kapcsolódó) Ápolási díj (alanyi jogon) Ápolási díj (méltányossági) A család jövedelmétől és szerkezetétől függően min 1000 Ft max 45 569 Ft 2012 évben havi átlagos összeg: 25 305 Ft Életkortól, illetve háztartástípustól függően az önym 80%-tól 130%-ig terjedhet 2012 évben havi átlagos összeg: 26 679 Ft Az Szt-ben meghatározott képlet alapján számított összeg, de minimum 2 500 Ft/hó 2012 évben egy jogosultra jutó átlagos összeg: 44 495 Ft/év A költségvetési törvényben meghatározott alapösszege 29500,- Ft Mértéke a hozzátartozó ápolási szükségletétől függően az alapösszeg Szt-ben meghatározott %-a (100, 150 vagy 180 %) 2012 évben egy jogosultra jutó havi átlagos összeg: 31 176 Ft Legalább a Költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a: (23600,-Ft) Az egyéni gyógyszerkeret összege legfeljebb havi 12000 Ft Az eseti gyógyszerkeret éves összege 6000 Ft Összege legfeljebb 300 000 Ft, a lakás-hitel hátralékok bizonyos eseteiben 600000 Ft lehet 2012 évben egy jogosultra jutó átlagos összeg: 105 574 Ft/év 38 031 6081 473 219 Közgyógyellátás (alanyi, normatív) 303 694 Közgyógyellátás (méltányossági) 50 352 Adósságkezelési szolgáltatás 10 049 47 458 10 514 13 450 Forrás: KSH
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997 évi XXXI törvény (Gyvt) szerinti ellátások adatai 2012-ben Ellátás megnevezése Támogatási összeg Ellátottak száma (fő) A jogosultak tárgyév augusztus és november hónapjaiban Rendszeres gyermekvédelmi gyermekvédelmi Erzsébet utalvány formájában 5800 kedvezmény Ft/fő/alkalom összegű támogatásban részesülnek 572 184 Óvodáztatási támogatás Összege első alkalommal 20000 Ft/gyermek, minden további alkalommal 10000 Ft/gyermek (a folyósítás évente két alkalommal: júniusban és decemberben történik) 34 773 2012 évben egy jogosultra jutó átlagos összeg: 17 301 Ft/év Gyermektartásdíj megelőlegezés A bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeg, azzal, hogy a megelőlegezett összeg nem haladhatja meg gyermekenként havonta az önym 50%-át (14 250 17 444 Ft) 2012 évben egy főre jutó átlagos összeg: 9 388 Ft Otthonteremtési támogatás A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évekhez, valamint az igénylő vagyoni körülményeihez igazodik, maximum összege a hatályos szabályozás szerint 1710000 Ft lehet 2012 évben egy főre jutó átlagos összeg: 1 058 801 Ft 1 433 Forrás: KSH
Hasznos információk Jogszabályok (az adott napon hatályos jogszabályok kereshetők): wwwmagyarorszaghu/jogszabalykereso Ellátásokra vonatkozó tájékoztatók: http://csaladitudakozokormanyhu/ Adatok, elemzések (KSH, Eurostat): http://wwwkshgovhu/ http://eppeurostateceuropaeu/portal/page/portal/eurostat/home/
Köszönöm a figyelmet!