1Erdészet Nem élhetünk növények nélkül Szerzők: Kliment Mindjov, Szászné Heszlényi Judit Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak A víz és a szél eróziós munkája komolyan veszélyezteti a talaj minőségét, és rongálja a termékeny földet. 2 tanítási óra. Bármikor. Osztályteremben, szabadtéren egy fa alatt. Tábla, anyagok a plakátkészítéshez, csomagolópapír, filctollak, videofilm. Biológia (ökológia), földrajz, osztályfőnöki óra. Célok Megvitatni a növények jelentőségét az ember és a környezet szempontjából; ráébreszteni a diákokat a növények létfontosságú szerepére az erózió elleni harcban. Módszerek Előadás, vita, kreatív munka. Bevezetés A talaj egyrészt környezeti elem, másrészt folyton megújuló természeti erőforrás. Hatással vannak rá a klimatikus tényezők, a rajta és a benne élő növények és állatok. Sajnos azonban az emberi tevékenység is hat a talajra: a mezőgazdaság, az ipar és a kommunális szennyezés mind nagy terhet jelent. Ez azért baj, mert a talaj szabályozza az építő és romboló folyamatokat, s egyensúlyban tartja őket, amíg az ember be nem avatkozik. A talajt természetes erők is pusztítják. A lefolyó víz a hegyoldalakon lemossa a talajt: ez az erózió. A szél pusztító hatását deflációnak nevezzük. Ezek az erők akkor hatnak igazán, ha a fák, a bokrok és a fűfélék eltűnnek, a talaj védtelen marad. Az erózió és a defláció természetesen elsősorban a talaj legfelső, termékeny rétegét érinti. 126 Nem élhetünk növények nélkül
Az erózió közvetett módon hat az élelmiszeriparra is. A búza termésátlaga a 20. században egészen 1987/88-ig folyamatosan növekedett, azóta viszont csökkenő tendenciát mutat. Ez a tény különösen riasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a Föld összlakossága évente 90-100 millió fővel nő. A mezőgazdasági termelés rombolja a talajszerkezetet, savasítja a talaj kémhatását. Az erózió hatására a Föld összes megművelhető földterülete évente kb. 0,5 %-kal csökken. Ez a folyamat a fejlett és a fejlődő országokra is kihat. Az eróziós folyamat Európának leginkább a déli részén és a mediterrán területeken hat. A termőtalaj eróziója és az árvizek következtében keletkező összes gazdasági veszteség az Európai Unión belül 280 millió euró. Az erodált régiókban a termőtalaj visszaállításának összes költsége a számítások szerint 15-20 év alatt 3 milliárd eurót tesz ki. 1Erdészet 1. feladat: Mit kapunk a fáktól? A foglalkozás menete Előkészületek: csomagolópapír (3 ív), filctollak. 1 Alakítsatok ki az osztályban 3 csoportot! 2 Minden csoportnak ossz ki egy csomagolópapírt és filctollakat! 3 Rajzolj egy hatalmas gyökeres fát a táblára! 4 A csoportok feladatai: Mit kapunk a fáktól? (Válaszok: gyümölcsöt, diót, mézet, orvosságokat ) Mire használjuk a fákat? (Például: fűtés, építőanyag, szerszámnyél, néhány népnél kulturális és vallási ünnepek, állatok lakóhelye stb.) Miért hasznosak még a fák? (Pihenhetünk az árnyékukban, leveleik ősszel a talajba kerülve humuszt alkotnak stb.) 2. feladat: Mi is olyan jók vagyunk a fákhoz, mint ők hozzánk? Előkészületek: anyagok a plakátkészítéshez. 1 Alakítsatok ki 5 csoportot! Minden csapat kapjon plakátkészítéshez szükséges anyagokat! 2 A plakátok témái: A növekvő széndioxid-koncentráció előnyös hatásai (fotoszintézis) és hátrányai (üvegházhatás) Növényekkel az elsivatagosodás ellen A növények gyökerei az árvizek ellen A növények szerepe a klíma alakulásában (hőmérséklet, pára, napsugárzás, szél) Vigyázz a növényekre! További lépések Mondj el egy valamilyen fáról szóló mesét! Énekeljetek olyan népdalokat, amelyben fák szerepelnek! Keress fákat ábrázoló népi motívumokat! Keress olyan irodalmi műveket, amelyek fákról, növényekről szólnak! Hirdess versenyt olyan plakátok rajzolására, amelyek a zöld növények szerepét mutatják be! A legjobb munkákat állítsátok ki! Kérd meg a diákokat, hogy gyűjtsenek információkat a világban zajló elsivatagosodásról! Kiindulási pontnak használhatják a CD-n található adatokat! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Nem élhetünk növények nélkül 127
1Erdészet Példa: MEGHÖKKENTŐ ADATOK Az Egyesült Államok évente hektáronként 8 tonna termőtalajt veszít. Afrikában a szél évente mintegy 400 millió tonna talajt fúj szét. A súlyos esők tovább növelik az eróziós folyamatot. A kínai Sárga-folyó évente kb. 1600 millió tonna talajt szállít el, míg az Amazonas csak 360 tonnányit. A trópusi erdők ellenőrizetlen irtása miatt az Amazonas hatalmas területein minden évben fél centiméternyi talaj tűnik el. Az utóbbi 20 év során elvesztett talaj kialakulása sok ezer évet vett igénybe. A nagy hegyekből óriási mennyiségű termőtalajt mosnak le a heves esők és viharok. Ilyen területek az Andok Dél-Amerikában, a Himalája déli lejtői és a masszívumok Indonéziában és Malajziában. Nepál és India hegyvidékes területei évente kb. 1 cm talajt vesztenek. Elsivatagosodás. A sivatagokban az ember nemigen várhatja, hogy növényeket vagy esőt lásson. A sivatagok ott tudnak terjeszkedni, ahol kevés eső esik, és a termőföldek fokozatosan vesztik el vegetációjukat (fákat, bokrokat, füvet). Ez a termőtalaj felső rétegét kiteszi az időjárás viszontagságainak, s a kimerült talaj homokká válik. Az elsivatagosodással emberek milliói veszítik el megélhetésüket és kényszerülnek nomád életmódra. Sok állat is elhagyja a sivatagos területeket. Minden évben mintegy 60 ezer négyzetkilométer művelhető föld válik sivataggá. Másik 200 ezer négyzetkilométer megművelt föld és legelő súlyosan károsodik és kimerül. Nagy a veszélye annak, hogy ezek a területek a közeljövőben elsivatagosodnak. A világ sivatagai. A Föld felszínének egyharmad része sivatag vagy félsivatag. Mintegy 700 millió ember él ezeken a helyeken. Egytized részük (70 millió ember) olyan régiókban él, amelyek az erózió miatt csak nemrég váltak sivataggá. Szakértők kiszámolták, hogy évi 3-4 milliárd dollár beruházással lehetne megállítani ezt a folyamatot. Afrika. A helyzet a Szaharától délre a legsúlyosabb, ahol egy év alatt sok kilométerrel nő a sivatag. Az elsivatagosodás megfigyelhető Kelet- és Dél-Afrikában is. Ennek oka a népesség gyors növekedése és a mezőgazdasági tevékenység terjedése. Ázsia. A kontinens 40 %-át érinti az erózió és az elsivatagosodás. A fő ok itt is a népességnövekedés és a talaj kizsákmányolása. Észak-Amerika. Az intenzív földművelés és szarvasmarha-tenyésztés vezetett az erózió és terméketlenség növekedéséhez. 1988 óta az Egyesült Államok, a legnagyobb búzatermelő kevesebb búzát termel, mint amennyit a fogyasztás mértéke követelne. Dél-Amerika. A népesség gyors növekedése és az egyenlőtlen mezőgazdasági fejlődés elsivatagosodáshoz és talajerózióhoz vezetett, különösen a kontinens déli és nyugati részein. 128 Nem élhetünk növények nélkül