Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Hasonló dokumentumok
Építőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

Kell-e félnünk a salaktól az épületben?

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Épületek sugáregészségügyi vizsgálatainak tapasztalatai ( )

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Építőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata

Radon a felszín alatti vizekben

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Építőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata

Alacsony hátterű kamra alkalmazása környezeti minták radioaktivitásának meghatározására

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, április

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

50 év a sugárvédelem szolgálatában

Ionizáló sugárzások dozimetriája

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

TERRESZTRIÁLIS RADIOAKTIVITÁS MAGYARORSZÁGI VÁLYOGBAN ÉS VÁLYOGHÁZAKBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TORONRA ( 220 RN) Szabó Zsuzsanna

Radioaktivitás biológiai hatása

Gázszilikát és salakbeton építőanyagok fizikai és

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)

A hazai vízművek NORM-os felmérése

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Környezettudomány III. (Radon és természetes gázfeláramlások kutatása)

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

A hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről

a NAT /2010 számú akkreditált státuszhoz

A NATO ÉVI NEMZETKÖZI RADIOLÓGIAI ÖSSZEMÉRÉSÉNEK (SIRA-2008) TAPASZTALATAI. Vágföldi Zoltán, Ferencz Bernadette

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

Környezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában

Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Készítette: Kurcz Regina

Tantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Káplán Mirjana Környezettudomány MSc

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

Természetes építőanyagok radioaktivitása - beszámoló -

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE

Sugárvédelmi és dozimetriai gyakorlatok. Rakyta Péter. Bornemisza Györgyné. leadás időpontja: május 9.

A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

FIZIKA. Atommag fizika

Átírás:

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig Éva, doktoranda Litoszféra Fluidum Kutató Labor Kőzettani és Geokémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az előadás vázlata Bevezetés Vizsgált helyszínek Mérési protokoll Eredmények Összefoglalás

Bevezetés Beltéri szennyezések és ezek forrásai Veszélyforrások: VOC, azbeszt, építőanyagok radioaktivitása (erőművi salakok és pernyék) Radiometriai mérések fontossága, salak- és pernyetartalmú építőanyagok megfelelő vizsgálata, minősítése

Lakossági felkérés: Bevezetés 10 ház (6 vidéki, 4 budapesti) radiometriai felmérése 60-as évek után épültek Helyszíni és laboratóriumi mérések Salak- és pernyetartalmú építőanyagok (gázszilikát, salakbeton, salak) vizsgálata, minősítése 2 XI. kerületi panelház (Budapest 5, Budapest 6) vizsgálata Szigetelt és nem szigetelt Szintenkénti radonaktivitás-koncentráció mérés Ytong gázbeton vizsgálata

Helyszínek bemutatása

Helyszínek bemutatása Budapest 1 IX. ker. Budapest 2 X. ker. Budapest 3 IX. ker. Budapest 4 XI. ker. Budapest 5 XI. ker. Budapest 6 XI. ker. + Ytong gázbeton Dunaharaszti Gödöllő Kistarcsa Sülysáp Kecskemét Kiskunhalas

Mérési protokoll Helyszíni mérések Radonaktivitás-koncentráció mérés (RAD7, AlphaGUARD) Gamma dózisteljesítmény mérés (FH 40 GL 10) Fizikai vizsgálatok 226 Ra, 232 Th, 40 K meghatározás (HPGe Gamma spektroszkópia) Radon exhaláció meghatározása radon kamrás módszerrel (RAD7) Geokémiai vizsgálatok Polarizációs mikroszópos vizsgálat Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat

radonaktivitás-koncentráció (Bq/m 3 ) radonaktivitás-koncentráció (Bq/m 3 ) 250 200 Mérési protokoll: helyszíni mérések (radon) Radon mérés aktív detektorral (RAD7) Radon koncentráció időbeli változása (2008.07.02., RAD7) EU, WHO 400 Bq/m 3 150 100 Átlag <120 Bq/m 3 50 0 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 eltelt idő (óra) Budapest 4: XI. kerületi 1960-as évek elején épült, első emeleti lakás 00±42 Bq/m 3 Átlag 300 250 200 150 100 Radon mérés aktív detektorral (AlphaGUARD) Radon koncentráció időbeli változása (2009.11.19-21., AlphaGUARD) 50 0 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 eltelt idő (óra)

Mérési protokoll: Helyszíni vizsgálatok (gamma dózisteljesítmény) Padló/1m Gamma dózisteljesítmény nsv/óra OSSKI által mért magyarországi átlag: 155 nsv/óra

Mérési protokoll: Fizikai vizsgálatok Gamma spektroszkópia: <370Bq/kg I<1 Fajlagos radon exhaláció: FRE (Bq/kg) ± 61 6

Mérési protokoll: Geokémiai vizsgálatok Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat Egy salak szemcse visszaszórt elektronképe

Eredmények Zsámbéki medence talaj : Magyarországi 1-10 Bq/kg EU, WHO átlag Kővágószőlősi uránbánya 400 Bq/m 3 155 nsv/h <370Bq/kg meddőhányó: I<1 42-90 Bq/kg

Összefoglalás 4 budapesti és 6 vidéki ház, ill. lakás radiometriai mérése, építőanyag minták vizsgálata Radon koncentráció értéke a 400 Bq/m 3 -es határértéknél kisebb Gamma dózisteljesítmény mérések: 7 esetben a magyarországi átlag értékekkel megegyeznek 2 esetben a magyarországi átlag értéket kissé meghaladják (Budapest 1, Budapest 2) 1 esetben a magyarországi értéket jelentősen meghaladja (Budapest 4) Az építőanyagok radionuklid tartalma az indexekben (Ra eq, I) foglalt ajánlott értékeket egy esetben eléri, egy esetben jelentősen meghaladja (Budapest 2, Budapest 4 salak építőanyagok)

Összefoglalás Radiometriailag a salak nagyobb kockázatot jelent, mint a pernyetartalmú gázszilikát Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat: salak, pernye, Fe-gazdag fém fázisok, Ca-Mg-gazdag alumoszilikát, kalcit, U-gazdag fázisok, cirkon, monacit A múltban elkövetett hibák ma is hatással vannak környezetünkre Elengedhetetlen a komplex (fizikai és geokémiai) vizsgálatok elvégzése

Köszönöm a figyelmet! Köszönettel tartozom: A vizsgált lakások tulajdonosai Szabó Csaba, Ph.D. Nagy Hedvig Éva Bendő Zsolt Dr. Horváth Ákos Csorba Ottó Kocsy Gábor Breitner Dániel Hidas Károly Szabó Zsuzsanna Szabó Katalin Zsuzsanna Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium minden tagja Családom, Ildi és barátaim

Építőanyag minták jellemzése Erőművi pernyét és salakot tartalmazó építőanyagok Gázszilikát, ill- gázbeton, salakbeton, salak salak gázszilikát salakbeton 2 cm képszélesség 2 cm képszélesség 2 cm

Panel házak- mérési eredmények Aktív radon detektor + Passzív radon detektor Panel ház Budapest 5 Budapest 6 Épület szint Radon koncentráció (Bq/m 3 ) Radon koncentráció hiba (Bq/m3) -2 600±169 - -1 <60 378±80 <120 0 <60 <70 1 <50 <60 2 <50 <50 3 <50 <70 4 <50 <50 5 <50 <60 6 <40 38±9 <80 7 <60 <70 8 <60 <70 9 <70 <50 40±6 45±7

Indexek: Építőanyagok radiológiai minősítése Rádium ekvivalens (Ra eq ) Aktivitás koncentráció index (I) 226 Ra, 232 Th, 40 K Házépítés: Ra eq 370<Bq/kg Beretka and Mathew, 1985, Khatibeh et al., 1997 Nagy mennyiségben használt anyagok (beton, tégla) esetén: I 1 EC, 1999

Mérési protokoll: Geokémiai vizsgálatok Polarizációs mikroszkópos vizsgálat Egy salak szemcse ráeső fényben készített képe

Indexek: Építőanyagok radiológiai minősítése Rádium ekvivalens (Ra eq ) Ra eq C Ra226 1,26C Th 232 0,086 C K40 Házépítés: Ra eq 370<Bq/kg Beretka and Mathew, 1985, Khatibeh et al., 1997 Aktivitás koncentráció index (I) I C Ra226 300 C Th 232 200 C K40 3000 1 Nagy mennyiségben használt anyagok (beton, tégla) esetén: I 1 Kis mennyiségben használt anyagok (pl: cserép, salak) esetén: I 6 EC, 1999

Dózisok A biológiai hatás meghatározására használják a dózisegyenérték fogalmát, amely megadja, hogy az adott sugárzás milyen dózisú gamma-sugárzással egyenértékű biológiai károsító hatást keltett. Ennek jele: H, egysége Sievert (Sv): ahol Q a sugárzás típusára jellemző állandó, értéke béta-és gammasugárzásra 1, természetes alfa-sugárzásokra pedig 20. A test bizonyos szövetei, ill. szervei máshogy reagálnak a radioaktív sugárzásokra, ezért ezeket a szerveket máshogy kell súlyozni az egyed egészségkárosodásakor, így eltérő kockázatnövelő hatásuk van. Az egésztest effektív dózisegyenérték az összes szövetre átlagolt dózisegyenérték. Jele:H E : H Q D Ahol wt a különböző szövetekre jellemző súlyfaktor.

Passzív detektor Rnexp=nys*KF RAK=Rnexp*1000/24/T Rnexp : radon expozíció (kbqh/m3), nys: nyomsűrűség (nyom/mm2), KF: kalibrációs faktor, RAK: radonaktivitás-koncentráció (Bq/m3), T: mérési idő (nap)

Exhaláció számítás C lev C m C m C h V V det net Clev= a radonkoncentráció értéke a bezárt kamrában a detektor hozzákapcsolása előtt (Bq/m3) Cm= a minta feletti levegő radonkoncentrációja a kamrában a mérés során (Bq/m3), Ch= a mérés előtt mért háttérkoncentráció értéke abban a helyiségben, ahol a mérés történik (Bq/m3), Vdet= a detektor, a páralekötő és a használt csövek térfogata (m3) Vnet= a kamra térfogata a minta térfogata (m3) E V C net lev (ludens.elte.hu/~akos/sflab).

Eredmények A minta radon exhalációjának meghatározása radon kamrás módszerrel:

Gamma spektroszkópia A T I t A : az aktivitás (Bq), T : a kiválasztott energián mért csúcsterület, η : a hatásfok, I : a kiválasztott energiájú gamma foton relatív intenzitása, t : a mérési idő (s). 232-Th fajlagos aktivitását : 208-Tl 2614 kev 40-K: 1460 kev

c K A K ( 1000 M) /( N ) A c : a koncentráció (ppm), K : az átszámításhoz szükséges konstans (kg/bq), A : a fajlagos aktivitás (Bq/kg), M : a tömegszám (g/mol), NA : az Avogadro-szám (6*1023 1/mol) λ : a bomlási állandó (1/s) Szabó, 2009

Sugárzások Fajtái: α, β, γ Gamma sugárzás: Építőanyagok gamma-sugárzása Nagy áthatoló képesség Nagy rendszámú atomokból álló anyag elnyeli

tricarb Az eredmények kiértékelése során egy kalibrációs mérés eredményét használjuk fel, ahol ismert aktivitású radonos oldatok CPM-jét határoztuk meg. Ezen kalibrációs mérés eredménye a kalibrációs görbe, ami a CPM és a 10 ml-es minta aktivitását összeköti. A minta térfogata ismert, ezért az aktivitás-koncentráció is meghatározható, ami c=a/v, ahol A a minta aktivitása (a mintában másodpercenként történő bomlások száma) és V a minta térfogata. Az aktivitás-koncentrációt Bq/l-ben mérjük. Ismert radon-koncentrációjú mintákkal elvégzett kalibráció eredménye a következő: CPM 12 C Bq / l 1,98 E C V