E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: rendelettervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett : Bereczkiné Papp Krisztina igazgatási osztályvezető Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi és Érdekképviseleti Bizottság Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Gazdasági, Turisztikai és Környezetvédelmi Bizottság Láttam: Sümegi Attila jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza Zirc városban bevezetett helyi adókat, mértékeit, valamint az adómentességek, kedvezmények körét. A helyi adóztatás az önkormányzat gazdasági önállóságának egyik fontos eszköze, s amelynek célja, hogy a helyhatóság folyamatos, állandó, stabilan előre tervezhető bevételi forrásait megteremtse. A törvényi szabályozással való összhang megteremtése, a gyorsan változó gazdasági és pénzügyi környezet olyan tényezők, amelyek elvárják az önkormányzati képviselő testületek részéről a helyi adórendeleteik évenkénti felülvizsgálatának napirendre tűzését. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. -a szerint: Fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie. Ezen rendelkezés az önkormányzati adórendeletekre is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy valamely adóév január 1. napján hatályba léptetni szándékozó módosító adórendeletet legkorábban a kihirdetést követő 30. napon léptethető hatályba. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alapján 6. d) pont alapján: Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse A Htv. 7. e) pontja szerint Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy a vállalkozó (52. 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható. Zirc városban a magánszemélyek tulajdonában álló építményre vonatkozó építmény adómérték 2012. január 1. napjától 280,- Ft/m2. A Rendelet 3. -a határozza meg az építményadó esetében igénybe vehető adómentességek, kedvezmények körét. A jelenleg hatályos építményadó kedvezményhez kapcsolódóan a Rendelet korábbi felülvizsgálataikor felmerült az adókedvezmény igénybevételi jogosultsága esetében a gépjármű tulajdonjoggal (vagyoni értékű joggal) kapcsolatos enyhítés, amely azokat a gépjármű tulajdonosokat érintené, akik esetlegesen azért tartanak fent gépjárművet, hogy a munkába való eljutásukat biztosítsák. Ezen iránynak megfelelően tennék javaslatot a rendelettervezetben (1. ) foglaltak szerint. A helyi adóbevételek szerepe - különös tekintettel az iparűzési adóra az elmúlt időszakban fokozatosan felértékelődött, és várhatóan a jövőben is az önkormányzat saját bevételeinek egyre tekintélyesebb hányadát biztosítja. Zirc városban a helyi iparűzési adó mértéke 2002. január 1. napjától 2 %, mely a törvényi feltételeknek megfelel. Magyarország Európai Uniós csatlakozásával leszűkült az önkormányzatok mozgástere is a helyi adók által biztosított, vállalkozók részére szóló adókedvezmények tekintetében. A Htv. minimális lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára kizárólag a Htv.-ben meghatározott keretek között az adómentességek, adókedvezmények vállalkozások számára történő biztosítására.
A Htv. 39/C. -a értelmében: (1) Az önkormányzat rendeletében a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára. (2) Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek az évek során több alkalommal 39. (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. vagy 39/B. alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. (3) Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő - vállalkozó számára azonosnak kell lennie. A 2,5 millió forint adóalapot el nem érő adózók iparűzési adó mentessége a kis és kezdő vállalkozások megmaradását, fejlődését pozitívan befolyásolja, ezzel hozzájárulhat a helyi gazdaság fejlődéséhez. A 2014. május 31. napjával, 2013. adóévre benyújtott helyi iparűzési adóbevallások alapján megállapítható, hogy a 2.500 e Ft számított adóalap 260 db vállalkozást érint (ez az összes adóalany 32 %-a), 4.949 eft adóbevétellel (ez az összes várható iparűzési adó kb. 3 %-a) ez az összeg határozható meg jelenleg bevétel kiesésként a rendeletmódosítás elfogadása esetén. Fentieknek megfelelően tekintettel arra, hogy önkormányzatunk gazdálkodása kiegyensúlyozottnak mondható - szeretnék javaslatot tenni az építményadó kedvezmény módosítására, valamint a helyi iparűzési adó kedvezmény bevezetésére. Ennek megfelelően készült el a rendeletmódosítás tervezete. Kérem a T. Képviselő-testületet a rendelettervezet megvitatására és elfogadására. Zirc, 2014. november 18. Ottó Péter polgármester
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének./2014.(.) önkormányzati rendelete a helyi adóról szóló 30/2010.(XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, 5. -ában, a 6. -ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. (5) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: ac) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. (1) bekezdés b) pontja alapján vagyonnak minősülő gépjármű tulajdonjogával vagy üzembentartói jogával (kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű). 2. A Rendelet a következő 17/A. -sal egészül ki: 17/A. Mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39/C. (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. 3. (1) Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatályba lépését követő 2. napon hatályát veszti. Zirc, 2014.. Ottó Péter polgármester Sümegi Attila jegyző
INDOKOLÁS Általános indokolás Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) módosítására 1. -hoz Részletes indokolás Ez a szakasz a Rendelet 5. a) pontjában szabályozott építményadó kedvezmény igénybe vételének a körét szélesíteni ki azáltal, hogy az adózó (és háztartásában élők) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, vagyonnak minősülő gépjármű tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (pl. üzembetartó) nem rendelkezhet, ahhoz hogy a szociális kedvezményt igénybe vehesse. 2. -hoz A Htv. 39/C. -a alapján megadható önkormányzati mentességi kör kerülne bevezetésre a helyi iparűzési adó tekintetében. 3. -hoz A hatályba léptető és a hatályon kívül helyezésekről tartalmaz rendelkezéseket.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (..) a helyi adóról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendelet-tervezet előzetes hatásvizsgálata I. A 2011. január 1-jétől hatályos, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. -a szerint: 17. (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről. önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. II. A Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló./2014.(.) önkormányzati rendelet-tervezet (a továbbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai a Jat. 17. (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében az alábbiak szerint összegezhetők. 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása. E körben a Jat. szerint különösen a következő kategóriákat kell vizsgálni. a) A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai A Tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A Tervezetnek társadalmi, gazdasági hatása pozitív, esetlegesen élénkítő hatást válthat ki. A költségvetési bevétele kismértékben csökken, mivel a 2014. május 31. napjával, 2013. adóévre benyújtott helyi iparűzési adóbevallások alapján megállapítható, hogy a 2.500 e Ft számított adóalap 260 db vállalkozást érint, 4.949 eft adóbevétellel. Ez az összeg határozható meg jelenleg bevételkiesésként. b) A jogszabály környezeti és egészségi következményei A Tervezetben foglaltaknak környezeti és egészségi következményei nincsenek. c) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A Tervezet újabb adminisztratív terhet nem keletkeztet. 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A Tervezet elfogadásának elmaradása törvényességi észrevételt nem von maga után. Kedvező hatása a kisvállalkozásokra terjed ki. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A Tervezet elfogadása esetén a rendelet alkalmazása a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti és tárgyi feltételt nem igényelnek. A pénzügyi feltételek körében megjelenő kiadási oldal fedezete biztosított, így az önkormányzat részéről többlet pénzügyi igény a Tervezet elfogadását követően nem merül fel.
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a 37/2011.(XII.20.), a 22/2013.(XI.29.) és a 21/2014.(IX.22.) önkormányzati rendeletekkel módosított 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
2 Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében, 5. pontjában, a 6. -ában, a 7. -ában, a 39/C. (1) bekezdésében, a 42. (7) bekezdésében, a 43. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény 44/A. (1) bekezdés d) pontjában meghatalmazott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közigazgatási területére. (2) E rendelet határozatlan időtartamra szól. 2. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi helyi adókat vezeti be: a) építményadó b) magánszemélyek kommunális adója c) telekadó d) helyi iparűzési adó e) idegenforgalmi adó Értelmező rendelkezések 1 2/A. 2 1. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 1 Beiktatta a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos 2012. január 1. napjától 2 Beiktatta a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos 2012. január 1. napjától
3 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a szépkorúak jubileumi juttatását, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. 2. Közcélú közműberuházás: Útépítés, útfelújítás, alapvetően helyi lakossági érdekeket szolgáló járdák építése, felújítása. Út: Zirc város közigazgatási területén a Zirc Város Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ), illetve az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK) szabályozásával összhangban épülő szilárd (kő, beton, aszfalt) burkolatú közút a hozzá kapcsolódó felszíni, vagy felszín alatti csapadékvíz elvezető rendszerrel Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt része. Adómentességek, adókedvezmények 1 3. 2 (1) Építményadó mentességet, kedvezményt kizárólag nem üzleti célt szolgáló építmény után lehet igényelni. (2) Szociális mentességre jogosult az építményadó vonatkozásában adóévre a) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg. b) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg. 1 Az alcímet módosította a 22/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos 2013. november 30. napjától 2 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 2. -a, hatályos 2012. január 1. napjától.
4 (3) A megállapított építményadó 50 %-át kell megfizetni a) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (2) bekezdés a.) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de l főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét. b) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (2) bekezdés b) pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg. c) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. (4) Az adózó az (2) és (3) bekezdésben meghatározott mentességre, kedvezményre akkor jogosult, ha csak egy ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával rendelkezik. (5) A megállapított építményadó 65 %-át kell megfizetni: a) annak az adózónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik: aa) ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (azon ingatlanon kívül, amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak), vagy ab) lakóingatlan bérleti jogával, vagy ac) gépjármű tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.). b) annak a lakáson - amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak - fennálló, hitelintézet által az adó tárgyát képező lakás vásárlására, építésére nyújtott jelzáloghitellel rendelkező adózónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, továbbá az adóévben hitelintézet által igazolt havi törlesztőrészletének összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik: ba) ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával (azon ingatlanon kívül, amelyre az építményadó kedvezményt kérik és amelyben életvitelszerűen laknak), vagy bb) lakóingatlan bérleti jogával. (6) A (5) bekezdésben foglalt kedvezményt kérelmező adózónak kérelméhez, jövedelemnyilatkozatát, annak igazolását, az építményadó kedvezményt érintő ingatlantulajdonára vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumot mellékelni kell. Abban az esetben, ha a benyújtott, igazolt jövedelem és a fenntartási költségek vizsgálata alapján vitatható a kérelmező kedvezményre való jogosultsága környezettanulmány lefolytatása szükséges.
5 (7) Amennyiben a magánszemély közcélú közműberuházást hajt végre, vagy abban részt vesz, annak általa teljesített számviteli bizonylattal igazolt ellenértéke 50 %-át a kivetett éves építményadójának 35 %-a erejéig adókedvezményként érvényesítheti. Ha az adóévre kivetett építményadó 35 %-a kisebb, mint a közműberuházás számviteli bizonylattal igazolt ellenértékének 50 %-a, úgy az adókedvezmény a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb 10 naptári évben esedékes építményadójával szemben érvényesíthető. (8) Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje minden adóév február 15. napja. (9) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár. 3/A. 1 (1) Szociális mentességre jogosult a magánszemélyek kommunális adója és a telekadója vonatkozásában adóévre a) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg. b) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg. (2) A megállapított magánszemélyek kommunális adója és telekadója 50 %-át kell megfizetni a) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (1) bekezdés a) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de l főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét. b) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg. c) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. (3) Az adóévre mentességre, kedvezményre jogosító körülmények igazolásának határideje a magánszemélyek kommunális adó és telekadó esetén - minden adóév február 15. napja. (4) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár. (5) Az adózó a 3/A. (1) és (2) bekezdésben meghatározott mentességre, kedvezményre akkor jogosult, a) telekadó esetén, ha azon ingatlanon kívül, melyre a telekadó kedvezményt kéri, más ingatlan tulajdonjogával vagy ingatlan vagyoni értékű jogával nem rendelkezik, 1 Beiktatta a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 3. -a, hatályos 2012. január 1. napjától
6 3/B. 1 b) magánszemélyek kommunális adó esetén, ha azon lakásbérleten kívül, melyre a kedvezményt kéri, más ingatlan tulajdonjogával vagy ingatlan vagyoni értékű jogával nem rendelkezik. A vállalkozónak nem minősülő adóalany mentesül az építményadó és telekadó bevallás-benyújtási kötelezettsége alól a 3. (2) bekezdésben és a 3/A. (1) bekezdésben meghatározott mentesség fennállásának kivételével -, amennyiben adófizetési kötelezettség nem terheli. Építményadó 4. Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló építményre (a továbbiakban együtt: építmény). 5. A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. -ában foglaltakon kívül mentes az adó alól: az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használják. Magánszemély adóalany esetében a mentesség akkor is fennáll, ha az építményt nem használja, illetőleg nem hasznosítja. 6. (1) Az építményadó alapja az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete. (2) 2 Az adó mértéke: a) 280,- Ft/m 2 /év az állandó lakás céljára szolgáló építmények, a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló (amennyiben a gépjárműtároló nem üzleti célt szolgál). b) Az I. övezetben ba) 450,- Ft/m 2 /év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény esetében, bb) 900,- Ft/m 2 /év az üzlet, iroda esetében, bc) 900,- Ft/m 2 /év az a) pontba nem sorolható garázs esetében, bd) 550,- Ft/m 2 /év a szállásépület, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, és a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, esetében, c) A II. övezetben ca) 380,- Ft/m 2 /év a műhely, raktár, gazdasági és egyéb építmény, valamint a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, és a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség esetében, cb) 520,- Ft/m 2 /év az üzlet, iroda esetében cc) 520,- Ft/m 2 /év az a) pontba nem sorolható garázs esetében, d) 280,- Ft/m 2 /év az I. és II. övezetben 6 hónapot meghaladóan hasznosítás alatt nem álló üzleti célt szolgáló építmény esetében. (3) Az övezeti besorolást jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. 1 Beiktatta a 22/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. -a, hatályos 2013. november 30. napjától 2 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 4. -a, hatályos 2012. január 1. napjától.
7 Telekadó 7. 1 Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. 8. (1) 2 A Htv. 19. -ában foglaltakon kívül mentes az adó alól: a) magánszemély adóalany telkének az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész feletti területe, ha a tulajdonos az ugyanezen telken álló építmény után építményadót fizet b) magánszemély adóalany, amennyiben családi lakóház építését jogerős építési engedéllyel ténylegesen megkezdte, az építés megkezdését követő hónap 1. napjától a használatbavételi engedély kiadásáig. (2) Amennyiben a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét a megállapított telekadójából levonhatja. (3) Ha az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a megnyíltát követő öt naptári évben esedékes telekadóval szemben érvényesíthető. Amennyiben a befizetés nem éri el a telekadó összegét, telekadóként csak a különbözetet kell megfizetni. 9. (1) A telekadó alapja: a telek korrigált forgalmi értéke. (2) 3 Az adó mértéke: a) beépített telek után: a korrigált forgalmi érték 0 %-a b) beépítetlennek minősülő telek után: korrigált forgalmi érték 3 %-a. Magánszemélyek kommunális adója 10. 4 Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól a) a szükséglakás bérlője, b) a magánszemély adóalany építménye után, ha a tulajdonos ugyanezen építmény után építményadót fizet, c) a magánszemély adóalany építménye után, ha az 5. és a Htv. 13. alapján építményadó mentessége áll fenn, d) a magánszemély adóalany telkének az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész feletti területe, ha a tulajdonos az ugyanezen telken álló építmény után építményadót fizet, vagy e) a magánszemély adóalany telke után, ha a tulajdonos ugyanezen telek után telekadót fizet vagy a Htv. 19. -a alapján mentes a telekadó alól. 11. 5 1 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 5. -a, hatályos 2012. január 1. napjától. 2 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 6. -a, hatályos 2012. január 1. napjától. 3 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 7. -a, hatályos 2012. január 1. napjától. 4 Módosította a 21/2014.(IX.22.) önkormányzati rendelet 1. -a, hatályos 2015. január 1. napjától. 5 Hatályon kívül helyezte a 21/2014.(IX.22.) önkormányzati rendelet 3. -a 2015. január 1. napjával.
8 12. 1, 2 Az adó mértéke adótárgyanként évi 10.500,-Ft. Idegenforgalmi adó 13. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. 14. (1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. (2) 3 Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként: 450,- Ft. 15. (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet, és az adózónak bizonylatot ad. A szálláshelyeken a nyilvántartás céljára vendégkönyv, vagy avval egyenértékű analitikus nyilvántartás vezetése kötelező. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személy igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét. (2) Adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatt igénybevett adómentesség esetén a vendégnyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a Htv. szerinti adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni. Az igazolásokat 5 évig meg kell őrizni. Helyi iparűzési adó 16. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). 17. (1) Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. 37. (2) bekezdése szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint. Záró rendelkezések 18. Az adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el, kivéve az ideiglenes iparűzési tevékenység esetén napi általányban fizetett adót a Htv. 42. (5) és (7) bekezdésének szabályaira tekintettel. 1 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 8. -a, hatályos 2012. január 1. napjától. 2 Módosította a 21/2014.(IX.22.) önkormányzati rendelet 2. -a, hatályos 2015. január 1. napjától. 3 Módosította a 37/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet 9. -a, hatályos 2012. január 1. napjától.
9 19. (1) Ez a rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Zirc Város Önkormányzati Képviselőtestületének a helyi adókról szóló 49/2003. (XII.09.) önkormányzati rendelete.
10 1. melléklet a 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelethez Az építményadó megállapítása céljából a város az alábbi övezetekre oszlik: I. övezet A város II. övezeten kívüli területei és a városrészek II. övezet A mindenkori IPARI PARK területe.