Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok 2012. Domain Name System (DNS) Email (RFC 821/822) Domain Name System



Hasonló dokumentumok
Számítógépes Hálózatok 2012

Számítógépes Hálózatok Felhasználói réteg DNS, , http, P2P

Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok Domain Name System (DNS) DNS. Domain Name System

Számítógépes Hálózatok 2008

Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok Domain Name System (DNS) DNS Felépítés. Domain Name System

Számítógépes Hálózatok ősz Felhasználói réteg DNS, , http, P2P

Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok ősz IP címek és a Domain Name System (DNS) Domain Name System (DNS) Domain Name System

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök

10: Peer-To-Peer Hálózatok I. HálózatokII, 2007

Torlódás elkerülési elv: AIMD. Számítógépes Hálózatok Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD): Fairness és Hatékonyság

Számítógépes Hálózatok 2013

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

Számítógépes Hálózatok 2008

Az RSA-séma. Számítógépes Hálózatok RSA példa. Elektronikus aláírás

applikációs protokollok

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

Hálózati architektúrák és Protokollok GI Kocsis Gergely

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

Rétegezett architektúra HTTP. A hálózatfejlesztés motorját a hálózati alkalmazások képezik. TCP/IP protokoll készlet

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Számítógépes Hálózatok 2010

Elektronikus aláírás. Számítógépes Hálózatok Internet tőzfalak (firewalls) IPsec (RFC 2401)

Alapfogalmak, WWW, HTTP

Click to edit headline title style

Hálózati architektúrák és Protokollok GI Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI Kocsis Gergely

Információ és kommunikáció

Alkalmazás rétegbeli protokollok:

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft

Információ és kommunikáció

15. Tétel. Extran et olyan biztonsá gos, privát, intranet hálózat amely internet protokol lok segítség ével teszi lehetővé a

Hálózati architektúrák és Protokollok MI 7,8. Kocsis Gergely

Zimbra levelező rendszer

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely

Információ és kommunikáció

Számítógépes Hálózatok 2011

Web programoz as

à ltalã nos elmã leti fogalmak Category Ebben a szekciã³ban az online marketinghez à s az internethez kapcsolã³dã³ Ã ltalã nos fogalmakat mutatjuk be.

API tervezése mobil környezetbe. gyakorlat

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 9. Kocsis Gergely

DNS hamisítás szerepe, működése, védekezés. Benda Szabolcs G-5S5A Peller Nándor G-5i10 Sőregi Gábor G-5S5A

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata

Számítógépes hálózatok

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

Hálózati architektúrák és Protokollok PTI - 7. Kocsis Gergely

Hálózati architektúrák és Protokollok GI - 8. Kocsis Gergely

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver

{simplecaddy code=1005}

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF

Transzport Réteg. Transzport réteg protokollok

Tarantella Secure Global Desktop Enterprise Edition

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, I. 30. ComNETWORX Rt.

Hálózatkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Hálózatkezelés / 20

Két típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)

Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -

UNIX / Linux rendszeradminisztráció III. előadás

7.1. Kommunikáció az Interneten 1

Számítógépes alapismeretek

Felhasználói kézikönyv Bázis, Aktív, Portál és Portál+ csomagokhoz

SACColni pedig kell Szolgáltatás tudatos kontroll és számlázás Service Aware Control and Charging

SPF és spamszűrés. Kadlecsik József KFKI RMKI

The Power To Develop. i Develop

Generated by KnowledgeBuilder - All Articles in All Categories

Számítógépes Hálózatok GY 7.hét

Alkalmazott Informatikai Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA dr.dudás László 28./0. Hálózatok 2

Elosztott rendszer architektúrák

és DKIM. Kadlecsik József MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont ISZT 2018, Budapest

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK... 1 LEVELEZÉS... 15

4. Hivatkozási modellek

Bevezető. PoC kit felépítése. NX appliance. SPAN-Proxy

Hálózati Architektúrák és Protokollok GI BSc. 10. laborgyakorlat

Java és web programozás

Webszolgáltatások (WS)

EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA

Készítette: Weimann András

Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Mobil Peer-to-peer rendszerek

Szolgáltatás Orientált Architektúra és több felhasználós adatbázis használata OKF keretein belül. Beke Dániel

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Novell Nterprise Branch Office: a távoli iroda felügyeletének leegyszerűsítése

Hálózati alapismeretek

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal

IP anycast. Jákó András BME TIO

Informatika 10. évf.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

COMET webalkalmazás fejlesztés. Tóth Ádám Jasmin Media Group

Elosztott Hash Táblák. Jelasity Márk

Beállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz Tartalom. Vizsga. Web-oldal

Átírás:

Felhasználói réteg Domain Name System Számítógépes Hálózatok 2012 12. Felhasználói réteg email, http, P2P Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks A forgalom az Interneten 1 2 Domain Name System (DNS) Az emberek számára 4 byte IPv4 cím nehezen kezelhetők: 209.85.135.99 google.com-hoz 157.181.151.154 az ELTE-hez Mit jelent? 207.46.19.30 157.181.35.45 Jobb: Természetes szavak az IP-címekhez Pl. www.google.com vagy www.elte.hu A Domain Name System (DNS) lefordítja ezeket a címeket IP-címekre (és fordítva) elosztott adatbázis Email (RFC 821/822) Komponensei: user agents (UA) message transfer agents (MTA) Szolgáltatások kompozíció, küldés, értesítés, megjelenítés, rendelkezés (disposition) További szolgáltatások továbbküldés, auto-válasz, szabadság-funkciók, levelező listák, Struktúra: Boríték a szállításhoz szükséges információ, a MTA használja Tartalom Fejléc kontroll információ a UA-nek Törzs a valódi tartalom 3 4

E-Mail: SMTP és POP World Wide Web Client-Server-Architektúra Web-Server web-oldalakat bocsát rendelkezésre Formátum: Hyptertext Markup Language (HTML) Web-Browser oldalakat kérdez le a web-server-től Server és browser Hypertext Transfer Protocol (HTTP) által kommunikálnak egymással SMTP: POP: IMAP: Simple Mail Transfer Protocol Post Office Protocol Internet Message Access Protocol 5 6 Szerver-Farm A szerver oldal teljesítményének növeléséhez több web-server dolgozik Front end Fogadja a lekérdezéseket Továbbítja a lekérdezéseket egy különálló csomóponthoz további feldolgozásra Web-Server-ek és adatbázisok Web-Server-ek nem csak statikus web-oldalakat bocsátanak rendelkezésre Web-oldalakat automatikusan is létre lehet hozni Ehhez egy adatbázisból kérdeznek le adatokat Ez az adatbázis nem szükségszerűen statikus, interakció által megváltoztatható lehet Probléma: Konzisztencia Megoldás Web-szolgáltatás és adatbázis egy 3-fokú architektúrája Server farm Client1 Server 1 Adatbázis Web- Browser Client n Server 2 Server 3 7 8

Web-Cache WWW terhelés kiegyensúlyozás (load balancing) Server-Farm ellenére a várakozási idő gyakran kritikus Megoldás: Cache (Proxy) Helye A kliens oldalon A lokális hálózatban (egy Proxy-n) Az Internet-Service-Provider-nél Kérdések Adatok elhelyezése, nagysága, aktualitása Érvénytelenítés Time-Out által Web-szörfözéskor tipikusan: Web-szerverek web-oldalakat bocsátanak rendelkezésre Web-kliensek web-oldalakat kérnek le Rendszerint ezek a halmazok diszjunktak A lekérések a web-szervereken terhelést okoznak: Átviteli sávszélesség Számítási igény (idő, tár) www.apple.com www.google.com www.eltehu 9 10 Terhelési elvárások Egyes szervereknek mindig magas terhelést kell kiszolgálni Pl. hír-oldalak, web-keresők A szervereket a permanens igénynek megfelelően kell dimenzionálni www.google.com Terhelés kiegyensúlyozás a WWW-n Az időbeli ingadozás rendszerint csak egyes szervereken okoz egyszerre túl nagy terhelést Hétfő Kedd Szerda A B A B A B Más szervereken nagy az igények ingadozása Pl. különleges eseménykor: apple.com (iphone piacra kerülésekor) A szervert nem célszerű bővíteni A lekérdezések kiszolgálása viszont fontos Hétfő Kedd Szerda (Kommerciális) megoldás Szolgáltatók ilyen esetre Cache-szervereket kínálnak A sok lekérés ezekre a szerverekre kerül elosztásra Hogyan? A B 11 12

Web Caching Kiindulási szituáció Leighton, Lewin, et al. STOC 97 Consistent Hashing and Random Trees: Distributed Caching Protocols for Relieving Hot Spots on the World Wide Web Dinamikus hash-függvények Web-Cache segítségével osztják el az adatokat a szervereken, az ingadozó terhelésnek megfelelően Leighton és Lewin (MIT) megalapítják Akamai-t 1997-ben Terhelés kiegyensúlyozás nélkül: Minden böngésző (web-kliens) ugyanattól web-szervertől tölti le a web-oldalt Előny: Egyszerű Hátrány: A szervert a legrosszabb esethez kell dimenzionálni Web-szerver request Web-kliensek Web-oldalak 13 14 Web-hely Caching Az egész web-helyet több web-cachebe másoljuk (replikáljuk) A böngésző a web-szervertől kér egy oldalt Web-szerver átirányítja a kérést a web-cache-hez (redirect) Web-cache elküldi a web-oldalt Előny: Az oldalak elosztásának jó kiegyensúlyozása Hátrány: szűk keresztmetszet: Redirect Nagy overhead a teljes web-hely replikálása miatt Web-szerver redirect Web-kliensek Web-cache Proxy Caching Minden web-helyet egyes (néhány kevés) Web-cache-re osztunk el Csak az első kérés éri el a web-szervert A linkek az oldalon web-cachebeli oldalakra mutatnak Ezután a kliens csak a web-cache-ben szörfözik Előny: Nincs szűk keresztmetszet Hátrány: Terhelés kiegyensúlyozás csak implicit lehetséges Magas követelmények a caching algoritmussal szemben Web-szerver redirect Link 2. 1. 3. request Web-kliens 4. Webcache 15 16

Követelmények a caching algoritmussal szemben 1. Balance oldalak egyenletes elosztása 3. Views a web-kliensek a webcache-ek különböző halmazait látják 2. Dynamik új web-cache-szerver hatékony hozzáadása/elvétele? new X? X Content Distribution Networks (CDN) Cache-ek koordinált halmaza Nagy web-helyek terhelését elosztja globálisan elosztott szerverfarmon Lehetőleg különböző szervezetek web-oldalainak kezelése pl. hírek, szoftwer-gyártók, kormányok Példák: Akamai, Digital Island A Cache-lekérdezések regionálisan és terhelést tekintve a leginkább megfelelő helyre kerülnek átirányításra Példa Akamai: Elosztott hash-tábla által lehetséges az oldalak/adatok elosztása hatékonyan és lokálisan 17 18 Az Internet exponenciális növekedése Forgalom az Interneten http://www.cachelogic.com/research/2005_slide07.php# http://www.potaroo.net/tools/asns/ 19 20

Mi az hogy Peer-to-Peer hálózat? Mi nem Peer-to-Peer hálózat? Egy Peer-to-Peer hálózat nem kliens-szerver hálózat! Definíció Peer-to-Peer egyenértékű partnerek közötti kapcsolatot jelenti P2P = Peer-to-Peer (Internet slang) Egy Peer-to-Peer hálózat egy számítógépek közötti kommunikációs hálózat az Interneten melyben nincs központi irányítás és megbízható partner sem. Napster Shawn (Napster) Fanning 1999 júniusában adta közre az azóta legendás P2P hálózat beta verzióját Cél: File-sharing rendszer Valójában: Zene cserebörze 1999 őszén Napster volt az év download-ja A zene ipar szerzői jog pere 2000 júniusában 2000 végére kooperációs szerződés Fanning és Bertelsmann Ecommerce között jogilag is biztosított 2001 óta Napster egy kommerciális file-sharing rendszer 21 22 Hogy működik Napster? Gnutella - Történet Kliens-szerver struktúra file A szerver tárolja Indexet meta-adatokkal File-név, dátum, stb... Táblázatot a résztvevő kliensek közötti kapcsolatokról Táblazatot a résztvevő kliensek minden file-járól Lekérdezés (query) Kliens a file-nével kérdezi le a szervert A szerver megkeresi a megfelelő résztvevőket, akik tárolják a file-t A szerver válaszol, ki tárolja a file-t A lekérdező kliens a file-t a tulajdonos klienstől tölti le Gnutella 2000 márciusában tette közzé Justin Frankel és Tom Pepper a Nullsoft-tól Nullsoft 1999 óta AOL tulajdona File-Sharing rendszer Cél: mint Napster-nél De teljesen központi struktúrák nélkül dolgozik 23 24

Gnutella Peer-to-Peer összefoglalás File lekérdezés: a szomszédoknak küldi a kliens azok a saját szomszédjaikhoz küldik amíg hop-ok egy megadott számát nem lépi túl TTL mező (time to live) Protokoll Query A file lekérdezése TTL hop-ig továbbítódik (restricted flooding) Query-hits A válasz a fordított útvonalon Ha file-t megtalálta, direkt letöltés a tulajdonos klienstől file Peer-to-Peer hálózatok forgalmának túlnyomó része szerzői jogokat sért De vannak legális felhasználások: Internet-telefon, pl. Skype Szoftver elosztás (pl. Suse disztribúció BitTorrent által) Gyorsabb letöltés, szerverek tehermentesítése Group Ware néhány Group Ware rendszer Peer-to-Peer-t használ GNU-licence alatti szoftver cseréje Privát filmek, fényképek, dokumentumok cseréje Peer-to-Peer hálózatok illegális haszonélvezőit az utóbbi időben egyre inkább büntetőjogilag üldözik 25 26