A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Tervezet! A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény (továbbiakban: Áeü. tv.) 47. (2) bekezdése 5., 8., és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A rendelet alkalmazási köre Dr. Nógrádi Eszter 1.. (1) E rendelet a brucellózis, valamint a Brucella ovis és Brucella canis fertőzés megelőzésével és leküzdésével, valamint az állatállományok brucellózismentességének ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat határozza meg. (2) A rendelet mellékletében meghatározott brucellózisra fogékony fajok az ország területén tartott, tenyésztett, valamint az ország területére behozott egyedeire, az egyes állatfajokra meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni a rendeletben foglalt szabályokat. Értelmező rendelkezések 2.. E jogszabály alkalmazásában: 1. Brucellózis: a klasszikus Brucella fajok (B. melitensis, B. abortus, B. suis) által okozott megbetegedés. 2. Állattartó hely: a területileg illetékes állategészségügyi hatóság által nyilvántartásba vett létesítmény, udvar, épület, illetve szabadtartás esetén az a legelő, ahol állatokat tenyésztenek, tartanak vagy állatokkal foglalkoznak állandó vagy ideiglenes jelleggel. 3. Állatállomány: az ugyanazon állattartó helyen mint járványügyi egységen tartott azonos fajú állatok csoportja, amely akár egy állatból is állhat. 4. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarha-állomány: 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány. 5. Brucellózistól hatóságilag mentes juh- és kecskeállomány: 2. melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány. 6. Brucellózistól hatóságilag mentes sertésállomány: 3. melléklet 1. pontjában meghatározott állomány. 7. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: az 1. melléklet II.2. pontjában meghatározott megye. 8. Juh és kecske brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 2. melléklet
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 2 NEM TÜKRÖZI IV.1. pontjában meghatározott megye. 9. Sertés brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 3. melléklet 9. pontjában meghatározott megye. 10. Szarvasmarha brucellózissal fertőzött állomány: olyan szarvasmarha állomány, amelyben B. abortussal fertőzött szarvasmarhát találtak. 11. Juh- és kecske brucellózissal fertőzött állomány: olyan juh- vagy kecskeállomány, amelyben B. melitensissel fertőzött juhot, vagy kecskét találtak 12. Brucellózissal fertőzött sertésállomány: olyan sertésállomány, amelyben B. suissal vagy B. abortussal fertőzött sertést találtak. 13. Brucellózissal fertőzött állat: a) amely a brucellózisra gyanút keltő tüneteket, vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a betegség jelenlétét a bakteriológiai, vagy az ismételt szerológiai vizsgálat igazolta, vagy b) amely betegségre gyanút keltő tüneteket mutat és olyan állományban tartják, amelyben a betegséget már hatóságilag megállapították, de a betegség hatósági megszüntetése még nem történt meg, vagy c) amely tünetmentes, de a belőle származó mintából a betegség kórokozóját kimutatták, vagy d) amely tünetmentes, de ismételt szerológiai vizsgálatával a brucellózist kétséget kizáróan igazolták. 14. Brucellózis fertőzöttségre gyanús állat: a) amelynek klinikai tünetei, vagy kórbonctani elváltozásai a brucellózisra gyanút keltőek, de a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták, vagy b) amelyet fertőzött állattal egy állományban tartottak, vagy amely a betegség kórokozójával közvetlenül vagy közvetve érintkezett vagy érintkezhetett, kivéve, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt vizsgálatok a gyanút kizárták, vagy c) amelynek szerológiai vizsgálata nem negatív eredményű a megerősítő vizsgálat lezárásáig, vagy d) amely brucellózis szempontjából nem minősített állományból származik, vagy e) amelynek származása és/vagy azonosítása hitelt érdemlően nem bizonyítható. 15. Brucellózistól mentes egyed: az az állat, amely mentes állományból származik és mindeddig mentes környezetben tartották, továbbá 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhák esetén egy évnél nem régebbi, ivarérett kanok esetén félévnél nem régebbi negatív eredményű szerológiai vizsgálati eredménnyel rendelkezik. 16. Járványügyi nyomozás: a fertőzés eredetének, illetve esetleges terjedésének felderítésére irányuló állategészségügyi hatósági tevékenység. 17. Brucellózis új esete: a 13.a), b) és c) pontban meghatározott élő, elhullott, vagy levágott fertőzött állat. 18. Kitörés: a brucellózis legalább egy új esetének első hatósági megállapítása azonos állattartó helyen (telepen). 19. Szarvasmarha: szarvasmarha, valamint a bivaly és európai bölény. 20. Illetékes állategészségügyi intézet: a brucellózis mentesség ellenőrzésére irányuló vizsgálatok végzésére engedéllyel rendelkező állategészségügyi laboratórium az országos főállatorvos által meghatározott területi munkamegosztás szerint. Dr. Nógrádi Eszter 2
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 3 NEM TÜKRÖZI A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok minősítése és mentességének ellenőrzése Dr. Nógrádi Eszter 3. (1) A szarvasmarha-, sertés, juh- és kecskeállományok brucellózis szempontjából történő minősítése, illetve az állományok brucellózis mentességének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok szervezése állami feladat. Ezen feladatot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: hivatal) az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat útján látja el. (2) A hivatal a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok (továbbiakban: állatállományok) brucellózis mentességének ellenőrzését, valamint az újonnan kialakított állatállományok minősítő vizsgálatait az adott állatfajra vonatkozó melléklet szerint a területileg illetékes hatósági főállatorvoson keresztül megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli. A területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles az illetékességi területén található állatállományok ellenőrző, illetve minősítő vizsgálatáról ütemtervet készíteni, és azt a hivatalnak legkésőbb a tárgyév február 28-ig megküldeni. Az ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy minden állattartónak legalább 30 nap álljon a rendelkezésére a vizsgálatok végrehajtására. A hivatal az állatállományok ellenőrző, illetve minősítő vizsgálatáról készült ütemterveket legkésőbb március 31-ig a nemzeti referencia laboratóriummal való egyeztetést követően - jóváhagyja, illetve szükség szerint módosítja. (3) A területileg illetékes hatósági főállatorvos a hivatal jóváhagyását követően az illetékességi területén lévő állományok állattartóit dokumentálható módon értesíti a vizsgálatok ütemezéséről. Az értesítést legalább 15 nappal a vizsgálatok megkezdésére meghatározott időtartam első napja előtt kell megküldeni, illetve közzé tenni. Az állattartó a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az ütemtervben meghatározottak szerint gondoskodni a vizsgálatok végrehajtásáról. A mintavételt jogosult állatorvossal kell elvégeztetni. Az állattartó írásbeli kérelmére a területileg illetékes hatósági főállatorvos engedélyezheti, hogy az ütemtervtől eltérő időpontban kerüljön sor a mintavételre, ha ez utóbbi esetben a mintavétel az állományban elvégzendő egyéb beavatkozással összeköthető. Az ilyen írásbeli kérelem az ütemterv kézhezvételét, illetve közzétételét követő 15 napon belül kell postára adni. (4) A minősítő és az ellenőrző vizsgálatok céljára mintát - az állattartó kérelmére - a jogosult állatorvos köteles levenni és az illetékes állategészségügyi intézetbe beküldeni. A mintavételt az arra jogosult állatorvos a területileg illetékes hatósági főállatorvos által meghatározott ütemterv szerint köteles végrehajtani. A mintavételt csak olyan állaton szabad elvégezni, amely a külön jogszabályban előírtak szerint egyedileg azonosítható. Ha az arra jogosult állatorvos az állattartó kérelme ellenére nem veszi le a mintát az ütemtervben meghatározott időben, akkor erről az ütemtervben szereplő határidő lejártát követő nyolc napon belül az állattartónak értesítenie kell a területileg illetékes hatósági főállatorvost. Ez utóbbi esetben a területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles az ügyet kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket a mintavétel végrehajtatása érdekében megtenni. 3
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 4 NEM TÜKRÖZI (5) Mindaddig, amíg Magyarország B. melitensistől a Bizottság által elismerten mentes, a juh- és kecskeállományok esetében az ellenőrző vizsgálat monitoring rendszerben, állami költségre történik az országos főállatorvos rendelkezése szerint. (6) Az állattartó köteles a mintavétel végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítéséről gondoskodni, továbbá a mintavételhez a szükséges segítséget megadni. A (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az állattartó köteles továbbá a mintavételért a mintavételi díjat a jogosult állatorvosnak, valamint a vizsgálati költséget a vizsgálatot végző állategészségügyi intézetnek megfizetni. A minta illetékes állategészségügyi intézetbe szállításának költségét az (5) bekezdés kivételével - szintén az állattartó köteles állni, vagy köteles a jogosult állatorvos által a szakma szabályai szerint becsomagolt és lezárt mintát az illetékes állategészségügyi intézetbe juttatni. (7) Az újonnan kialakított állatállományok minősítését az adott állatfajra vonatkozó mellékletben foglalt feltételek szerint a hatósági főállatorvos határozatban adja ki. (8) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően mentessé minősített szarvasmarha- és sertésállományok esetében az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt ellenőrző vizsgálatok negatív eredményét követően a mentes minősítést a hatósági főállatorvosnak új határozatban kell megerősítenie. (9) A kiadott mentességi minősítést határozattal vissza kell vonni, amennyiben az állomány már nem felel meg a mentesség mellékletben meghatározott követelményeinek. A brucellózis megelőzése A brucellózis elleni védőoltás, gyógykezelés tilalma Dr. Nógrádi Eszter 4. A szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék brucellózis elleni védőoltása vagy a brucellózissal fertőzött állatok gyógykezelése tilos. E szabály alól az országos főállatorvos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából kivételt tehet. A termékenyítés, fedeztetés, betelepítés szabályai 5. (1) Szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések esetében a természetes fedeztetés kizárólag brucellózistól is hatóságilag mentes állományokban alkalmazható. A fedeztetés csak hatóságilag brucellózistól mentes állományból származó apaállatokkal történhet. (2) Legelőre csak brucellózistól hatóságilag mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. A legelőre járó nőivarú szarvasmarhák közé 4
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 5 NEM TÜKRÖZI hat hónaposnál idősebb, nem ivartalanított, nem mentes bikát, illetve sertések közé öt hónaposnál idősebb, nem ivartalanított, nem mentes kant hajtani tilos. (3) Brucellózistól hatóságilag mentes állományba kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatok vihetők be, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt esetekben egyedi szerológiai vizsgálatuk - a származási vagy a rendeltetési helyen végrehajtott - elkülönítés ideje alatt negatív eredményre vezetett. Új, vagy üresen álló állattartó helyet kizárólag brucellózistól is hatóságilag mentes állatállományból származó, egyedileg is mentes szarvasmarhákkal, sertésekkel, juhokkal vagy kecskékkel szabad betelepíteni. (4) Új állomány kialakítása céljából külföldről behozott, illetve újonnan betelepített állatállományból állatokat továbbtartásra elszállítani csak az állomány kedvező eredményű minősítő vizsgálata után lehet. (5) Az állattartónak a brucellózistól hatóságilag mentes állományát úgy kell tartania, hogy az a brucellózissal fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen. A tejre vonatkozó előírások Dr. Nógrádi Eszter 6. (1) A tej felhasználásának szabályait a 853/2004/EK rendelet, a 854/2004/EK rendelet valamint az 1774/2002/EK rendelet vonatkozó előírásai határozzák meg. A brucellózis leküzdése szarvasmarha-, sertés-, juh- kecske- és lóállományok esetében Az állattartó kötelezettségei 7. (1) Az állattartó, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személy az Áeü. tv. -ben előírt kötelezettségeinek végrehajtása során köteles: a) állata betegségét, vagy betegségre gyanús voltát, valamint a brucellózis fertőzöttségének gyanúját így állata vetélését, rendellenes ellését is - az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni; b) a szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske elhullását - tekintet nélkül az elhullás előtt tapasztalt tünetekre késedelem nélkül jelenteni az állatorvosnak; (2) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét a magánállatorvos, a jogosult állatorvos vagy hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti. (3) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítéséről köteles feljegyzést készíteni és azt aláírni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az állatorvos nevét, a bejelentés okát, pontos idejét (dátum, óra, perc), illetve módját 5
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 6 NEM TÜKRÖZI (szóban, telefonon, írásban stb.) is. Ha a bejelentés telefonon történt, akkor pontosan meg kell adni a hívott telefonszámot is. A feljegyzést a helyszínre kiérkező állatorvossal is alá kell íratni. (4) Az állattartónak az (3) bekezdés szerinti feljegyzéseit legalább egy évig meg kell őriznie és a hatóság kérésére ellenőrzésre azt be kell mutatnia. Az állatorvos által láttamozott feljegyzést a bejelentési kötelezettség teljesítésének egyértelmű bizonyítékának kell tekinteni. (5) Ha az állatorvos a bejelentést követő 48 órán belül nem jelenik meg a helyszínen, akkor az állattartó haladéktalanul köteles a történtekről a területileg illetékes hatósági főállatorvost tájékoztatni. (6) Vetélés, illetve holtmagzat, vagy életképtelen utód születése esetén (továbbiakban: vetélés) ha az állat a 2. 14. a)-c) pontjai alapján nem minősül brucellózis fertőzöttségre gyanúsnak az állattartó köteles megfizetni az állatorvosnak a laboratóriumi vizsgálat céljára történő mintavétel, illetve mintaküldés költségét. A 2. 14 d) vagy e) pontjában meghatározott állat esetén az állattartónak kell állnia a vizsgálattal kapcsolatos minden költséget. A magánállatorvos feladatai 8. (1) Ha a magánállatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre 24 órán belül kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) A magánállatorvos vetélés esetén annak megelőzésére, hogy a magzat vagy a magzatburok vizsgálatra alkalmatlanná váljék köteles az 5. sz. melléklet szerinti mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára. A mintát a területileg illetékes hatósági főállatorvos rendelkezése szerint az illetékes állategészségügyi intézetbe köteles küldeni. (3) Ha a 2. 14. pontja alapján a brucellózis fertőzöttség gyanúja fennáll, a magánállatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági főállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy a hatósági intézkedésig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be. (4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a magánállatorvosnak helyszíni vizsgálat során alá kell írnia, dátummal ellátnia és le kell pecsételnie az állattartó által a 7. (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. Dr. Nógrádi Eszter 6
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 7 NEM TÜKRÖZI A jogosult állatorvos feladatai Dr. Nógrádi Eszter 9. (1) Abban az esetben, ha a jogosult állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, vagy akkor, ha a területileg illetékes hatósági főállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) A jogosult állatorvos vetélés esetén köteles mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára. A mintát a területileg illetékes hatósági főállatorvos értesítése mellett az illetékes állategészségügyi intézetbe köteles küldeni. (3) Ha a 2. 14. pontja alapján a brucellózis fertőzöttség gyanúja fennáll, a jogosult állatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági főállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy az állategészségügyi hatóság ellenkező intézkedéséig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be. (4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette a jogosult állatorvosnak helyszíni vizsgálat során az állattartó kérelmére aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. (5) A jogosult állatorvos köteles a minősítő és az ellenőrző vizsgálatok céljára mintát venni a 3. -ban foglaltak szerint és az illetékes állategészségügyi intézetbe küldeni. A hatósági állatorvos feladatai 10. (1) Ha a hatósági állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, illetve ha a területileg illetékes hatósági főállatorvos erre utasítja - köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az érintett állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról a hatósági állatorvosnak jegyzőkönyvet kell felvennie, amely a tünetek részletes leírása mellett tartalmazza az állat azonosítására vonatkozó adatokat is. (3) Ha a 2. 14. pontja alapján az állat brucellózis fertőzöttségre gyanús, a hatósági állatorvos elrendeli az érintett állat elkülönítését és hatósági megfigyelését, értesíti a hatósági főállatorvost és szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske esetén elrendeli az állomány forgalmi korlátozását, és ha még nem történt mintavétel, illetve mintaküldés, a laboratóriumi vizsgálat céljára az 5. mellékletben foglaltak szerint mintát vesz. 7
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 8 NEM TÜKRÖZI (4) Ha a 2. 14. pontja alapján az állat nem brucellózis fertőzöttségre gyanús, de vetélés történt, a hatósági állatorvos a következők szerint köteles eljárni: a) elrendeli az érintett anyaállat elkülönítését a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredményének kézhezvételéig; b) ha a magzatból és/vagy a magzatburokból még nem történt mintaküldés feltéve, hogy az még fellelhető és vizsgálatra alkalmas - mintát vesz laboratóriumi vizsgálat céljára; c) az anyaállatból köteles vérmintát küldeni az illetékes állategészségügyi intézetbe a brucellózis kizárása céljából és a kísérőiraton köteles feltüntetni, hogy vetélés kivizsgálásáról van szó. (5) Brucellózis fertőzöttségnek a 2. 14. a)-c) pontjaiban meghatározott gyanúja, illetve vetélés esetén a magzat, magzatburok és a vérminta brucellózis kimutatására, illetve kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálata állami költségre történik, de a brucellózis kizárását követően a vetélés okának tisztázására irányuló további vizsgálat kizárólag az állattartó költségére végezhető. A mintavétel és mintaküldés költségét az állam kizárólag akkor téríti meg, ha a hatósági állatorvos megállapította a brucellózis fertőzöttség gyanúját. 11. (1) Ha a laboratóriumi vizsgálatok kizárták a brucellózis jelenlétét, a hatósági állatorvos megszünteti az érintett állat elkülönítését, illetve feloldja a forgalmi korlátozást, ha azt a 10. (3) bekezdés alapján elrendelte. (2) Ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján a mintát szolgáltató állat brucellózissal fertőzöttnek bizonyul, a hatósági állatorvos az érintett állományt mindaddig forgalmi korlátozás alatt tartja, amíg az, az adott állatfajra vonatkozó melléklet szerint újból mentessé nem nyilvánítható. A forgalmi korlátozás ideje alatt az állomány tejének felhasználásáról a 6. szerinti külön jogszabályok alapján kell dönteni. A 2. 14.b) pontjában meghatározott fertőzöttségre gyanús állatok vágóhídra elszállíthatóak. (3) A hatósági állatorvos a brucellózist hatóságilag megállapítja a 2. 13. a) és c) pontjaiban meghatározott fertőzött állatok esetén. A 2. 13. d) pontjában leírt állat kivételével minden újabb brucellózissal fertőzött állatot a brucellózis új esetének kell tekinteni. (4) A hatósági állatorvos a brucellózis hatósági megállapítását haladéktalanul köteles jelenteni a területileg illetékes hatósági főállatorvosnak. (5) Ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt, a mentes minősítés visszaállításához szükséges laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredményre vezettek, a hatósági állatorvos megszünteti az állomány forgalmi korlátozását. A forgalmi korlátozás feloldásával egyidejűleg a betegséget megszűntté kell nyilvánítani. Dr. Nógrádi Eszter 8
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 9 NEM TÜKRÖZI (6) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a hatósági állatorvosnak a helyszíni vizsgálat során az állattartó kérelmére aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan A hatósági főállatorvos feladatai 12. (1) Ha a hatósági főállatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre hatósági állatorvost küldeni a gyanú megerősítése, vagy esetleges kizárása céljából. Ha a bejelentést közvetlenül az állattartó tette, első lépésként a hatósági főállatorvos jogosult állatorvost is kiküldhet. Ez utóbbi esetben a hatósági állatorvos helyszíni vizsgálata csak akkor szükséges, ha a jogosult állatorvos a gyanút kizárni nem tudta. A területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles kivizsgáltatni az állattartó által a 7. (5) bekezdésében előírtak alapján tett bejelentést, és ennek eredményeként a szükséges intézkedéseket megtenni. (2) A hatósági főállatorvos a brucellózis hatósági megállapítását haladéktalanul köteles jelenteni az Igazgatóságnak. (3) A hatósági főállatorvos határozata alapján a brucellózissal fertőzött szarvasmarhát, sertést, juhot kecskét vagy lovat el kell különíteni, forgalmi korlátozás alá kell vonni és a fertőzöttség megállapításától számított öt napon belül ha kizáró ok nem áll fenn - állami kártalanítás mellett le kell öletni. A leölés vágóhídon, elkülönített vágás formájában is végrehajtható. (4) A hatósági főállatorvos az állattartó költségére - elrendeli a fertőzött állomány valamennyi egyedének szerológiai vizsgálatát. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5 %-át nem haladja meg, akkor intézkedik az állomány általa jóváhagyott terv szerinti mentesítésére. A mentesítéssel kapcsolatos összes költséget, beleértve a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok költségét is, az állattartó köteles állni. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5 %-át meghaladja, vagy az állattartó a mentesítést nem vállalja, akkor elrendeli az állomány felszámolását. Az állomány felszámolását lehetőség szerint arra alkalmas vágóhídon kell végrehajtani, a leölt állatokért az állattartót állami kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a felszámolásra azért került sor, mert az állattartó nem vállalta a mentesítés költségeit. (5) Ha valamely állományban brucellózissal fertőzött állatot találtak, akkor a hatósági főállatorvos járványügyi nyomozást végez annak tisztázására, hogy a fertőzés honnan származhatott, illetve hova hurcolhatták el. (6) A fertőzöttnek talált állományok környezetében az illetékes vadászati hatósággal való egyeztetés után a hatósági főállatorvos elrendelheti a vadon élő Dr. Nógrádi Eszter 9
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 10 NEM TÜKRÖZI állatok (vaddisznó, gímszarvas, dámvad, őz, muflon, mezei nyúl) néhány egyedének diagnosztikai célú kilövését. Az Igazgatóság feladatai 13. (1) Ha valamely állatállományban brucellózissal fertőzött állatot találtak a hivatal a) több állategészségügyi kerületet vagy megyét érintő esetben részt vesz a járványügyi nyomozásban, más tagállamot is érintő esetben soron kívül tájékoztatja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját (a továbbiakban: Központ); b) más megyét érintő esetben soron kívül tájékoztatja az adott megye területén eljárni jogosult megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalt. c) utasítja a hatósági főállatorvoson keresztül az illetékes hatósági állatorvost, hogy fertőzöttség gyanúja miatt rendeljen el forgalmi korlátozást azokra az állományokra, ahová a betegséget elhurcolhatták. (2) A betegség hatósági megállapítását követően a hivatal értesíti Központot. (3) A hivatal évente legkésőbb március 1-ig összefoglaló jelentést küld a az országos főállatorvosnak és egyidejűleg e jelentés másolatát a nemzeti referencia laboratóriumnak is megküldi tájékoztatásul. A közösségi előírások, illetve a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az országos főállatorvos határozza meg a jelentéssel szemben támasztott követelményeket. (4) Ha a hivatal illetékességi területén brucellózissal fertőzött állatot találtak, akkor a hivatal köteles értesíteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSz) illetékes regionális intézetét. Az országos főállatorvos feladatai 14. (1) Országosan irányítja és felügyeli az állatállományok brucellózis mentességének ellenőrzésével, a brucellózis megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos jogszabályi előírások végrehajtását. (2) A tárgyévet követő év március 31-ig jelentést küld a Bizottságnak a 64/432/EGK tanácsi irányelv 8. cikkével összhangban. Az állategészségügyi intézetek feladatai 15. (1) A nemzeti referencia laboratórium (továbbiakban NRL) feladatait az a Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (továbbiakban: ÁDI) budapesti laboratóriumai látják el. Dr. Nógrádi Eszter 10
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 11 NEM TÜKRÖZI (2) A brucellózis kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az ÁDI és területi részlegei végzik. Ha bakteriológiai vizsgálat során laboratórium Brucella baktériumot mutatott ki egy olyan állományban, ahol korábban a brucellózist nem állapították meg, akkor az izolált Brucella törzset, vagy törzseket a faji azonosítás megerősítése és biotípus meghatározás céljából az NRL-be kell küldeni. A brucellózis fertőzöttség szerológia vizsgálat alapján történő megállapításához az NRL megerősítő vizsgálata szükséges. Ennek érdekében a hivatalnak intézkednie kell arról, hogy a vizsgáló intézet által szeropozitívnak talált, elkülönített állatokból vérmintát küldjenek NRL-be a megerősítő szerológiai vizsgálat céljára. A megerősítő vizsgálathoz szükséges mintát, vagy mintákat a megyei Igazgatóságnak az NRL által meghatározottak szerint kell elküldenie. (3) A brucellózis hatósági megállapításához, vagy kizárásához szükséges diagnosztikai vizsgálatok eredményéről a vizsgáló intézet a beküldő állatorvost és az érintett állomány tartási helye szerint illetékes hivatalt is köteles értesíteni. A pozitív eredményű vizsgálatok esetében az eredmény ismertté válásától számított 72 órán belül, míg negatív eredményű vizsgálatok esetén legkésőbb havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell az eredményt megküldeni. (4) Az állategészségügyi laboratórium írásbeli kérésére a Központ szakvéleménye alapján - az országos főállatorvos maximum 5 évre szóló engedélyt adhat arra, hogy meghatározott területről származó minták esetében állategészségügyi laboratórium részt vegyen a brucellózis ellenőrzésére irányuló szerodiagnosztikai vizsgálatokban. (5) Állományminősítő vizsgálatot kizárólag az ÁDI végezhet, az éves ellenőrző vizsgálatok végzésére a (4) pont szerinti laboratóriumok is jogosultak. Eljárás a juhok Brucella ovis fertőzöttsége esetén 16. (1) Tenyésztésre szánt ivarérett kos akkor hozható forgalomba, ha olyan állományból származik, amelyben az elmúlt 12 hónapban a kosok Brucella ovis (a továbbiakban: B. ovis) okozta fertőző mellékhere- és/vagy heregyulladását nem állapították meg, valamint a szállítást megelőző 60 nap alatt a kost a fenti állományban tartották és a szállítást megelőző 30 napon belül vett vérmintájának a 4. mellékletben előírtak szerint komplementkötési vagy ezzel egyenértékűnek elismert - próbával végzett szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott. (2) Anyajuhokat -az egyéb jogszabályban előírtak megtartása melletttovábbtartás céljából értékesíteni csak a szállítást megelőző 30 napon belül elvégzett, B. ovis kimutatására irányuló egyedi szerológiai vizsgálat negatív eredménye alapján lehet. Dr. Nógrádi Eszter 11
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 12 NEM TÜKRÖZI (3) Ha a 2. 13. pontjához hasonlóan egy állományban Brucella ovissal fertőzött állatot találtak, akkor a betegséget a hatósági állatorvos köteles hatóságilag megállapítani, amennyiben az még nem történ meg. (4) A 2. 13.a)-b) pontja szerint fertőzöttnek minősülő (klinikai tüneteket mutató) tenyészkost fedeztetésre vagy mesterséges termékenyítéshez használni tilos. (5) A 2. 13.c) és d) pontja szerint fertőzöttnek minősülő (klinikailag tünetmentes) tenyészkosok csak a tartási helyükön lévő, fertőzött árutermelő anyajuh állomány fedeztetésére, vagy mesterséges termékenyítéséhez használhatók. Az ilyen kosokra életük végéig forgalmi korlátozást kell elrendelni, vágóhídra a területileg illetékes hatósági főállatorvos előzetes tájékoztatása mellett elszállíthatóak. (6) Laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis okozta vetélést (beleértve holt magzatok, vagy életképtelen bárányok születését) követően a fertőzött anyajuhot/anyajuhokat, az állomány többi állatától, legalább 30 napig el kell különíteni. (7) Az adott vemhességi idényben laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis fertőzöttség miatt - elvetélt anyajuhot fedeztetni, vagy mesterségesen termékenyíteni csak 6 hónap elteltével szabad. Eljárás kutya Brucella canis fertőzöttsége esetén 17. (1) Ha a kutya Brucella canis (kutya brucellózis) fertőzöttségének előfordulását egy tenyészállományban laboratóriumi vizsgálattal igazolták, akkor az állatok folyamatos állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvos köteles értesíteni a hatósági állatorvost, továbbá az állat tulajdonosát és/vagy gondozóját a közegészségügyi veszélyekről tájékoztatni. A hatósági állatorvos ezt követően köteles az érintett (fertőzött) tenyészetre forgalmi korlátozást elrendelni. (2) A fertőzött állatokat gondozó személy a tartási hely (kennel) elhagyása előtt köteles kezeit, lábbelijét és ruházatát fertőtleníteni. (3) A forgalmi korlátozást fel kell oldani, ha a) az állományt az állattartó felszámolta és a fertőtlenítés megtörtént; b) az állományt a B. canis fertőzöttségtől mentesítették. (4) Az állattartó kérelmére mentes minősítés adható annak az állománynak, amelyben a) kutya brucellózis klinikai tünetei a minősítést megelőző egy éven belül nem jelentkeztek, továbbá b) a legalább három hónapos időközzel, kétszer elvégzett szerológiai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. Dr. Nógrádi Eszter 12