Egri Idősek Otthona 3300 Eger Petőfi S u 26/b tel: 06-36/517-733 email: hmoidoeg@upcmail.hu Megállapodás ápolást, gondozást nyújtó intézményi elhelyezésről Mely létrejött egyrészről: A Egri Idősek Otthona 3300. Eger, Petőfi S. u. 26/b. (képviseli: Farkasné Minczér Éva intézményvezető) Az intézmény fenntartója, irányító szerve: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, 1132. Budapest, Visegrádi u. 49. mint ellátást nyújtó (továbbiakban ellátást nyújtó), másrészről : a.)az intézményi ellátást igénybevevő Neve:.. Születési neve:... Lakcíme: Telefonszáma: Anyja neve: Születési hely:. Születés időpontja:. TAJ- száma: Nyugdíjas törzsszáma:.. b.) az intézményi ellátást igénybe vevő törvényes képviselője Neve:.. Születési neve:... Lakcíme: Telefonszáma: Anyja neve: Születési hely:. Születés időpontja: c.) tartásra kötelezett, vagy azt vállaló személy Neve:.. Születési neve:... Lakcíme: Telefonszáma: Anyja neve: Születési hely:. Születés időpontja:. között, a mai napon, az alábbi feltételek szerint:
I.A szerződés tárgya a.) A szociális ellátást nyújtó intézmény fenntartója, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, 1132. Budapest, Visegrádi u. 49. sz. alatt, személyes gondoskodás keretébe tartozó, szakosított ellátást (gondozást, ápolást) nyújtó intézményt, az Egri Idősek Otthonát (3300. Eger, Petőfi S. u. 26/b.) működteti. b.) Az intézmény a Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által kiadott HEC/GYH/326-4/2013. számú határozatlan időre szóló működési engedéllyel, és ágazati azonosítóval (S0011958) rendelkezik. c.) Az engedélyezett szociális szolgáltatás, és az engedélyezett férőhelyek száma: Idősek Otthona (84 férőhely) d.) Az intézményben elhelyezett ellátott számára a vonatkozó jogszabályokban (1993/III tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint az 1/2000. SzCsM rendelet) és jelen megállapodásban szabályozott módon nyújt ellátást. I.1. Az ellátás kezdetének időpontja, az intézményi ellátás időtartama: a.) Az ellátást nyújtó intézmény a szociális ellátást, 20.. év hó.napjától kezdődően biztosítja, határozott időtartamra 20.. év hó.napjáig. b.) Az ellátást nyújtó intézmény a szociális ellátást, 20.. év hó.napjától kezdődően biztosítja, határozatlan időtartamra. II. Tájékoztatási kötelezettség 1. A felek tájékoztatási kötelezettsége 1.1 Az intézménybe való felvételkor az intézmény vezetője (vagy megbízottja) tájékoztatja az ellátást igénybevevőt, hozzátartozóját, ill. törvényes képviselőjét: az intézményben biztosított ellátás, szolgáltatások tartalmáról és feltételeiről, az ellátást igénybevevőt, hozzátartozót, ill. törvényes képviselőt érintő nyilvántartásokról, az ellátást igénylő jogosult, és hozzátartozója, ill. törvényes képviselője közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, az eltávozás és visszatérés rendjéről, az otthon házirendjéről (mely tartalmazza az otthon belső rendjét és az együttélés szabályait) melynek egy példánya az előgondozás során az ellátást igénybe vevő számára átadásra kerül, valamint az intézményben jól látható helyen ki van függesztve, a jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokról, nyilatkozatokról, behozható személyes használati tárgyakról, az adatszolgáltatási kötelezettségről, az esetleges változások bejelentési módjáról és határidejéről, szükség esetén a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokról és más jogszabályokban meghatározott feltételekről, panaszjoguk gyakorlásának módjáról, az Érdekképviseleti Fórum működéséről és az Ellátottjogi képviselő elérhetőségéről, az intézményi és a személyi térítési díjjal kapcsolatos tudnivalókról. 2
1.2 A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételekor köteles nyilatkozni: a tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről és annak tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltatni a szociális törvény alapján meghatározott és vezetett nyilvántartásokhoz, arról, hogy a jogosultság feltételeiben és a jogosult, valamint közvetlen hozzátartozója személyazonosító adataiban változás történt, ez esetben haladéktalanul köteles tájékoztatja az intézmény vezetőjét, minden olyan körülményről, amely a személyi térítési díj megállapításához szükséges, arról, hogy a kérelmező nem szenved közösségre veszélyes fertőző vagy pszichiátriai betegségben és alkalmazkodik a közösségi életvitelhez, az ellátott eltemettetése helyéről, módjáról, annak költségviselőjéről, arról, hogy ellátás igénybevevő tett- e vagy sem, írásos végintézkedést halála esetére, (mellékletben) minden olyan dologról, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását illetve megszüntetését befolyásolhatja, vagy azt más okból fontosnak tartja. 1.3 Az intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját: a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról, elhalálozásáról, a Szt.20.. alapján megnevezett hozzátartozóját egészségügyi intézménybe való beutalásról, az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásáról, más intézménybe történő áthelyezés kezdeményezéséről, illetve kérelmezéséről, díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésekről. III. Az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások 1. Az ellátást igénybevevő részére az intézmény az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: A bentlakásos intézmény az ellátást igénybevevő részére az Szt. 67. (1) bekezdésében meghatározott teljes körű ellátást biztosít, (lakhatás, étkeztetés, szükség esetén ruházattal, textíliával történő ellátás, egészségügyi és mentálhigiénés ellátás). Biztosítja a lakhatást, fűtést, világítást, folyamatos meleg vízszolgáltatást. Biztosítja az idős kor igényeinek megfelelő napi háromszori étkezést, melyből legalább egy alkalommal meleg étel kerül az asztalra és az orvosi javaslatra elrendelt speciális diétát. Megszervezi a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást. Gondoskodik a rendszeres folyadék bevitelről, kánikula időszakában és a fekvő betegek számára mindezt fokozottabban figyelemmel kíséri. Az ellátást igénybevevők az otthonban elsősorban saját ruházatukat viselik, ha a lakó nem rendelkezik megfelelő mennyiségű vagy minőségű ruházattal, textíliával, számára mindezt, az intézmény biztosítja. Az otthonban a ruházat, textília tisztítását a házirendben meghatározott módon hajtják végre. 3
Gondoskodik az ellátást igénybevevő gondozásáról-ápolásáról, valamint a mindenkori hatályos jogszabályok által meghatározott gyógyszereinek, gyógyászati segédeszközeinek beszerzéséről biztosításáról. Mentális gondozás keretében segíti és megszervezi az igénybevevő korának, egészségi állapotának, képességeinek megfelelő fizikai, szellemi és kulturális tevékenységekben való részvételét. A házirendben szabályozott módon gondoskodik az ellátottakat érintő érték- és vagyonmegőrzés módjáról, az abból kizárt tárgyak köréről. A házirendben foglaltak szerint meghatározza a személyes tárgyak intézménybe történő behozatalát. Az intézmény, a házirendben és a belső szabályzataiban megfogalmazottak alapján, biztosítja az ellátott által szabályszerűen átadott vagyontárgyak, készpénz és betétek megőrzését, kezelését. Az intézmény az alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért (pl. fodrász, pedikűr, manikűr, frissítő és talpmasszázs, mozi, színház látogatása, kirándulások), eseti térítési díjat kérhet, melyet részletesen a házirendben meghatároz. Az intézmény vezetője gondoskodik: az ellátást igénybevevő és hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeinek megvalósításáról, ehhez megfelelő helyiség biztosításáról, az intézményi dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről, az ellátott személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról. Az otthon a szolgáltatás során kulturált és kényelmes életteret biztosít, (ennek megfelelően a mindenkori hatályos jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeket) a bent élők részére. (Abban az esetben, ha a lakó egészségi vagy mentális állapota nagymértékben meggyengül, az intézményvezető jogosult eldönteni, a lakóval hozzátartozóval, szakmai személyzettel és az intézmény orvosaival konzultálva, hogy a továbbiakban, melyik szobában lesz a legmegfelelőbb a gondozott teljeskörű ellátása.) 1.1 Egészségügyi ellátás A bentlakásos intézmény biztosítja a szolgáltatást igénybe vevők jogszabályban előírt egészségügyi ellátását. A szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő: orvosi ellátásáról, szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen, a személyi higiéné biztosításáról, a gyógyszerelésről, gyógyszerellátásról, gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról, (az alapgyógyszerek és test távoli segédeszközök kivételével, az egyéni gyógyszereket és a testközeli segédeszközöket az ellátott költségén biztosítja az intézmény) az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról. 4
Megszervezi a járó és fekvőbeteg gyógy-intézményekbe, szükség esetén sürgősségi ellátásra történő elszállítatást. (Az otthon, a dolgozói közül betegkísérőt biztosítani nem tud.) (Amennyiben a betegszállítást térítés ellenében végzik el, úgy a költségeket az igénylőnek kell vállalni.) A bentlakásos szociális intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást. 1.2. A mentálhigiénés ellátás A bentlakásos intézmény feladatkörében gondoskodik az ellátást igénybe vevő mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja: a személyre szabott bánásmódot, a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást, az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, a gondozási tervek megvalósítását, a hitélet gyakorlásának feltételeit, és segíti, támogatja az intézményen belüli kis-közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. A bentlakásos intézménynek mindent meg kell tennie az ellátást igénybe vevő testilelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében. Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szükséges szervezni: az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna stb.), a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.), a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház-, mozi-, múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások stb.). Az aktivitást segítő tevékenységeket - az ellátást igénybe vevők közreműködésével - előre kell tervezni és a megvalósítás folyamatosságát, rendszerességét biztosítani szükséges. Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése, az igénybe vevők mentálhigiénés ellátásának biztosítása a szociális intézmény valamennyi dolgozójának a feladata. Az intézmény vezetője, ha az ellátást igénybe vevő gondnokság alá helyezése szükséges, intézkedést kezdeményez a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnál. 5
IV. A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok - Az Idősek Otthonában nyújtott ellátásokért a fenntartó intézményi térítési díjat állapít meg, amelyet az Szt.-ben, a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletben, a helyi önkormányzatok rendeletében, valamint az Szt. 94/C. -a, illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/B. vagy 94/D. -a szerinti megállapodásban (a továbbiakban együtt: megállapodás) foglaltak szerint kell megfizetni. - Az ellátást igénybevevő (Szt.114..(2). kötelezett) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a számára megállapított személyi térítési díjat megfizetni. A térítési díjat köteles megfizetni: a.) az ellátást igénybe vevő jogosult, b.) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, c.) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, d.) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-d) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) e.) köteles megfizetni (az a)-d) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett). A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően, vagy az igénybevétel napjától számított 30 napon belül, írásban (értesítésben) tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat, bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási napra és hónapra vetítve kell meghatározni. A napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része, a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része, a hónapok naptári napjainak számától függetlenül. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. -ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. Garanciális előírás, hogy a jövedelem és vagyon vizsgálat eredményeként, (amennyiben írásban külön nem vállalják a különbözet megfizetését) megállapított jövedelemről, jövedelem hányadról, illetve a személyi térítési díjnak azon részösszegéről, amely a jelentős pénzvagyonból vagy jelentős ingatlan vagyonból lesz fedezve, a személyi térítési díjról szóló értesítésben tájékoztatni kell az ellátottat, a személyi térítési díj megállapításakor és felülvizsgálatakor is. Az intézmény (szolgáltató) vezetője az intézményi ellátás (szolgáltatás) nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő - havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén. Az intézmény (szolgáltató) vezetője a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátott: a) havi jövedelmét és pénzvagyonát tartós bentlakásos intézmény esetén, 6
b) havi jövedelmét és ingatlanvagyonát, 117. (5) bekezdése szerinti, amennyiben jelentős pénzvagyonnal nem rendelkezik. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség (a ráfordítások teljes körét figyelembe véve) és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbözete. A szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni. A fenntartó az intézményi térítési díjat a Szt.115.. (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj, fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. Idősotthoni ellátás esetében a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének 80 %-át. A személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1.-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-nál. A Szt.117/B.. alapján, az ellátást igénylő, vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban (legfeljebb 3 év időtartamra) vállalhatja, (mely időtartam meghosszabbítható) a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116..(1) és (3) bekezdésében, valamint, a 117. -ban foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. -a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Ha a személyi térítési díj kifizetésének vállalt időtartamának meghosszabbítására nem kerül sor, az Szt.-nek a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a 7
jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. A bentlakásos intézményekben a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít a Szt.117. alapján. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót - a jelzálogbejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében - évente értesíti a 3. számú melléklet szerinti folyó évi hátralékról. A Kormány az Szt. 119. -a (3) bekezdésének alkalmazása során szociális hatóságnak az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt jelöli ki. A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető. Ha a személyi térítési díjat, nem fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a fenntartó kérelme alapján - határozatot hoz. A határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell. 8
Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától, /Ptk. 685. b) pontja/ az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető. Az intézményi térítési díj összegéről az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személyek, valamint az intézmény ellátási területén élő lakosság tájékoztatást kap, az intézményben jól látható helyre kifüggesztett Házirendből és a fenntartó tájékoztatása útján. A személyi térítési díj, fizetési kötelezettségéről, (ha minden dokumentum rendelkezésre áll) az igénybevételt megelőzően, vagy az igénybevétel napjától és a felülvizsgálat kezdetétől számított 30 napon belül írásban értesül. Ha azonban ez alatt az idő alatt a személyi térítési díj nem került megállapításra, az intézmény jogosult térítési díj előleget kérni, az ellátásért a kötelezettől. A tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve az Szt.119/A (1) bekezdésben megjelölt személy az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni. Az ellátást igénybe vevőnek, a számára megállapított személyi térítési díj 20 %-át kell fizetni a két hónapot meg nem haladó távollét idejére. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. A két hónapot meghaladó távollét idejére, egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át egyéb távollét esetén 60 %-át köteles fizetni. Távollétnek minősül az a gondozási nap, melyen az ellátott egyáltalán nem tartózkodik az intézményben. Nem számolható távolléti napnak az eltávozás és visszatérés napja függetlenül attól, hogy az ellátott milyen szolgáltatást vett igénybe. A tartós bentlakásos intézményekben a térítési díjat az élelmezésre fordított költségekkel csökkenteni kell, ha az ellátott az intézményi étkezést nem veszi igénybe. Abban a nem kívánt esetben, ha az intézményi ellátást igénybevevő a személyi térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a fenntartó az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díjhátralékának behajtásáról 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet, a személyi térítési díj megállapításáról, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szabályainak alkalmazásával. 68/B. (1): Idősek otthonában - a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig - a 68/A. (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a 115. (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben 9
a) az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe b) nem kell alkalmazni a 68/A., a 114. (3) bekezdése, a 115. (2) bekezdés második és harmadik mondata, és 115. (6) bekezdése, a 117., a 117/A. (1) és (2) bekezdése, a 117/B., valamint a 119/C. szerinti szabályokat, c) a 68. (5) bekezdése alapján más személy az ellátottal együtt akkor helyezhető el, ha szintén vállalja az (1) bekezdés szerinti személyi térítési díj megfizetését, d) a 115. (7) bekezdésének alkalmazásában felülvizsgálatnak a szolgáltatási önköltség megállapításának, illetve évközbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni, e) biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. (3) Az ellátás megkezdésétől számított egy éves időtartamot követően, ha az (1) bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet a) megállapítása esetén az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás vehető igénybe és térítési díját az V. Fejezet III. címe szerint kell megállapítani, b) hiányának megállapítása az intézményi jogviszony további fennállását nem érinti.) Szt. 117/B. (2) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a 116. (1) és (3) bekezdésében, a 117. -ban, valamint a 117/A. (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást õ vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Tr. 2/A. (1) Az Szt. 117/B. -a szerinti esetben az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra, tartós bentlakásos intézmény esetén legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható.) (2) Ha az (1) bekezdés szerinti időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, az Szt.-nek a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. V. Érdekképviselet A jogosult és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, valamint az érdekképviseleti fórumnál és az ellátottjogi képviselőnél. (A panasztételi lehetőségek elérhetőségei jól látható helyen, a faliújságon kifüggesztésre kerültek.) Az intézményi jogviszony megsértése, különösen a személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme. A dolgozók szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén. Az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. Az érdekképviseleti fórum dönt az eléterjesztett igénybevevői panaszokról, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény ellenőrzését ellátó hatóságoknál, illetőleg más hatáskörrel rendelkező szervnél. 10
A 9/1999 (XII.24.) SZCSM rendelet 14 (4) bekezdése szerint, panasztételi lehetőség biztosított. Az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedésre meghatározott határidő lejártát, illetve intézkedés kézhezvételét követő nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az intézményben biztosított az ellátott jogi képviselő segítségnyújtása, fogadónapjai és elérhetősége a faliújságra kifüggesztésre került. VI. Az intézményi jogviszony megszűnése és az ellátás megszüntetésének, módja 1) Az ellátásra jogosult intézményi ellátása/jogviszonya megszűnik: Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével. (A fenntartót elhelyezési kötelezettség terheli.) A jogosult halálával. A jogosult illetve törvényes képviselőjének a jogviszony megszűntetésére vonatkozó bejelentését követő a házirendben meghatározott idő elteltével. Ha az intézményi elhelyezés feltételei már nem állnak fenn. Határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a Szt. rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. 2) Az intézményi jogviszony megszüntethető: Ha más intézményben történő elhelyezése indokolt. Ha az érdekképviseleti fórum döntése alapján a lakó a házirendet többször, súlyosan megsértette. Intézményi elhelyezése nem indokolt. 3) Az intézményi jogviszony megszűnésekor az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét: a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről és feltételeiről. Az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről. Az intézmény tárgyi eszközeiben szándékosan okozott károkról, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett eszközök hiányairól. Minden olyan dologról, mely az intézményi jogviszony megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik. Amennyiben a jogviszonyt beutaló határozat alapozta meg, úgy a jogviszony megszüntetését is a beutaló szerv határozata szüntetheti meg. 11
II. Befejező rendelkezések a.) A megállapodás (szerződés) módosítására csak mindkét fél (fenntartó/intézményvezető és az ellátást igénybevevő) közös megegyezése alapján kerülhet sor. b.) Az ellátást nyújtó intézmény tekintettel arra, hogy terhére a szerződés hosszú és emberileg be nem látható időre szóló kötelezettséget tartalmaz kijelenti, hogy előre nem látható rendkívüli helyzetekben is minden tőle elvárhatót megtesz, hogy az e szerződésből következő kötelezettségeit a lehető legjobban teljesítse. c.) A megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni. d.) Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá az ápolási, gondozási ellátásra vonatkozó, mindenkori szakmai jogszabályok rendelkezései az irányadók. e.) A jelen megállapodás aláírásával az ellátást igénybe vevő, hozzátartozója, ill. törvényes képviselője elismeri, hogy megismerte a jelen megállapodás tartalmát, kijelenti, hogy az intézmény eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének, valamint mindenkor eleget tesz a nyilatkozat tételi kötelezettségének., 20. Ellátást igénybevevő. Tartásra kötelezett, vagy azt vállaló vagy Törvényes képviselő. Az ellátást nyújtó intézmény vezetője A megállapodást aláíró hozzátartozó: Neve: Lakcíme:. Telefonszáma:. Tanú: Neve:. Lakcíme: Tanú: Neve: Lakcíme:. 12
Nyilatkozat az ellátást igénybevevő eltemettetéséről Alulírott.. (név, anyja neve:...szül. hely. idő: az Egri Idősek Otthona (3300, Eger, Petőfi út.26/b.) lakója nyilatkozom, hogy halálom esetére írásos végrendelettel RENDELKEZEM /* NEM RENDELKEZEM. Temettetésemről..(név, anyja neve:...szül. hely. idő: lakcím:..) gondoskodik, a nála letétben tartott (számú, összegű) betétkönyvem terhére. Temetésem helye: Temetés módja:, 20. Ellátást igénybevevő Temetést vállaló A megfelelő rész aláhúzandó. 13
HÁZIREND ÉS A MEGÁLLAPODÁS MELLÉKLETE A többszörösen módosított 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról értelmében a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A fenti szabályozásnak megfelelően a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a XI- 17024/4/2013. számú Közleménye alapján 2013. szeptember 01.-től az Intézményi térítési díj* Általános idős ellátás esetében 94.800,- Ft/hó 3.160,- Ft/nap Demens ellátás esetében 99.250,- Ft/hó 3.310,- Ft/nap Az ellátást igénybevevő személyi térítési díjat fizet, amelyet a kötelezett jövedelmi viszonyai, és az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani, a 1993. évi III. tv., és a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján.., 20... * (a megfelelő rész aláhúzandó) Igazgató 14