1995. április hó 3-án elfogadott, az 1997. február 7-én módosított és az 1998. május hó 11-én megtartott Közgyűlésén, a 2006. május 25-én, a 2010. július 14-én, a 2012. június 5-é és a 2012. augusztus 31-én megtartott Küldöttgyűlésén módosított rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt
2 I. A Magyar PB-Gázipari Egyesület Az Egyesület az egyesülési jog alapján működő civil szervezet, melyet az alapító közgyűlésen hoztak létre az ott megjelent magán- és jogi személyek. 1. Az Egyesület neve: Magyar PB-Gázipari Egyesület (továbbiakban: Egyesület) Angolul: Hungarian Propanbutane Gas Industry Association 2. Rövidített neve: MPE 3. Székhelye: 1115 Budapest, Ildikó u. 26. I. emelet 4. Az Egyesület alapítási éve: 1995. 5. Az Egyesület feletti törvényességi ellenőrzést az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint az ügyészség és a bíróság gyakorolja. Az Egyesület céljai II. Az Egyesület céljai és feladatai a) Országos, helyi és felhasználói energetikai és PB-gáz technológiai feladatok megoldásának elősegítése; b) A tagok szakmai ismereteinek bővítése; c) A PB-gáz felhasználás nemzetközi tapasztalatainak és normáinak közvetítése a magyar szakemberek (és felhasználók) felé; d) A gazdaságos és környezetkímélő PB-gáz felhasználás elősegítése, a közvélemény e célból történő formálása; e) A PB-gáz iparág és szolgáltatás szakmai képviselete bel- és külföldön; f) A hazai energetikai ipar támogatása; g) A PB-gáz ellátással és felhasználással kapcsolatos szabályozások és előírások kezdeményezése, véleményezése és formálása; h) Az iparág műszaki-biztonságtechnikai színvonalának emelése;
3 i) Az Egyesületi célok teljesítése során az Egyesület feladata a tisztességtelen verseny és az illegális tevékenység minden megjelenési formájának leküzdése, illetve más szervek ez irányú tevékenységének segítése; j) A fogyasztók életének, vagyonának és az üzleti tisztaság védelme érdekében, tagvállalataival és a hatóságokkal együttműködve a versenyjogi szabályokkal összhangban az Egyesület fellép a hatályos jogszabályok megsértésével gyakorolt illegális pébégázforgalmazási tevékenység minden formája ellen. E cél megvalósítása érdekében, az adatvédelmi jogszabályok biztosította keretek között, adatvédelmi főnyilvántartási szám alatt nyilvántartást vezet a tagvállalatok által kezdeményezett hatósági eljárásokról és jogsértésekről; k) Együttműködés a PB-gáz iparág nemzetközi szervezeteivel III. Az Egyesület tagsága és különleges jogállású tagsága (pártoló tag, tiszteletbeli tag) 1. Az Egyesület tagja lehet: - minden nagykorú magyar állampolgár, - Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár és - más nem magyar állampolgár, aki belépési nyilatkozatban elfogadja az Alapszabályt, és vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület valamely szervének (küldöttgyűlés, regionális szervezetek, Elnökség, Számvevő Bizottság, szakmai szervezetek) működésében, és (szakmai) tevékenységével kötődik a PB-gáziparhoz. Jogi személyként az lehet tag, akinek szakmai tevékenysége és célkitűzései összhangban vannak az Egyesület célkitűzéseivel, és elfogadja az Alapszabályt. Jogi személy tagsági jogait törvényes képviselőjén keresztül gyakorolhatja. 2. Az Egyesület működési területén pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki belépési nyilatkozatban elfogadja az Alapszabályt, és vállalja az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. 3. Az Egyesületnek tiszteletbeli tagja is lehet. Tiszteletbeli tagként felvehető az a személy, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az Egyesületet. 4. Természetes és jogi személy is lehet pártoló tag, illetve tiszteletbeli tag.
4 5. Az Egyesületbe való belépés és az Egyesületből való kilépés önkéntes. Az egyesületi tagság, pártoló tagság és a tiszteletbeli tagság felvétellel keletkezik, és kilépéssel, a tagdíj, illetőleg a vállalt anyagi támogatás fizetésének hat hónapnál hosszabb idejű elmulasztása, továbbá elhalálozás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén törléssel, fegyelmi büntetésként kizárással szűnik meg. Kizárással szűnik meg a tagsági viszony továbbá, ha a tag az Egyesület érdekeit, célját vagy az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Ilyennek minősül különösen az alábbi magatartások tanúsítása: a) tisztességtelen piaci magatartás és/vagy illegális tevékenység folytatása vagy ilyen tevékenység elősegítése a PB-gáz piacon, b) a PB-gázellátással, -felhasználással kapcsolatos jogszabályi és/vagy szakmai normák megsértése, c) a mindenkor érvényes műszaki, biztonsági előírások alkalmazása feltételeinek mellőzése vagy azok megsértése, d) az MPE Etikai Szabályzat megsértése. 6. Az egyesületi tagok és a pártoló tagok felvétele és a tagsági viszony megszüntetése az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tagsági viszony akkor keletkezik, amikor a tagfelvételre benyújtott írásbeli kérelmet az Elnökség írásban elfogadja. A tiszteletbeli tagot az Egyesület tagjai választják meg e tagságra és a tagsági viszonyát is az Egyesület tagjai jogosultak megszüntetni. Az Egyesület tagjai a regionális szervezetek taggyűlésein gyakorolják a tiszteletbeli tagok megválasztására és visszahívására vonatkozó jogaikat; tiszteletbeli tag megválasztásához vagy visszahívásához mind a 6 regionális szervezet azonos tartalmú, szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. 7. Az Egyesület a tagjairól, pártoló tagjairól és tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet, és ellátja a tagjait könyvvel, a pártoló tagjait pártoló tag igazolvánnyal. IV. Az egyesületi tagok, pártoló tagok és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei 1. Az egyesületi tag jogai és kötelezettségei Az egyesületi tag jogai: a) az egyesületi tag szavazati joggal rendelkezik az Egyesület regionális szervezeteinek taggyűlésein;
5 b) küldött lehet az Egyesület Küldöttgyűlésén; c) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein; d) választhat és tisztségre választható (Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének csak olyan személy lehet tagja, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és megfelel a Ptk. 62. (5) bekezdésében foglalt feltételeknek); e) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az Egyesületet érintő kérdésben, az Egyesület bármelyik szerve által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat; f) részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, díjakban és kitüntetésekben; g) használhatja a "MPE tagja" címet. Az egyesületi tag kötelezettségei: a) az Alapszabály és az egyesületi vezető szervek határozatainak betartása; b) a tagsági díj fizetése, az Egyesület vagyonának megóvása és gyarapítása. 2. A pártoló tag jogai és kötelezettségei Az egyesületi pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik, az Egyesület szerveibe nem választhat és az Egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag jogai: a) javaslatokat, észrevételeket tehet az Egyesület működésével kapcsolatban; b) részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben (pl. a rendezvények kedvezményes látogatása); c) az Egyesület bármelyik szerve által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt érintettsége esetén a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A pártoló tag kötelezettségei: a) az Alapszabály betartása; b) az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. 3. A jogi személy tag jogai és kötelezettségei
6 Jogi személy és jogi személyekből álló szervezet (egyesülés, társaság, szövetség, stb.) saját kezdeményezésére és az Elnökség jóváhagyása alapján az Egyesület jogi személy tagjává válhat. Az Egyesület és a jogi személy tag együttműködését az erre vonatkozó, az Elnökség által jóváhagyott megállapodás szabályozza. A jogi személy tag szervezet nem tekinthető az Egyesület szervezeti egységének. A jogi személy tagsági jogai: a) Kellően felhatalmazott képviselője útján részt vehet az Egyesület regionális szervezetének taggyűlésein, küldött lehet az Egyesület küldöttgyűlésén, és ott javaslatokat, észrevételeket tehet az Egyesület működésével kapcsolatban, szavazati jogát képviselője útján gyakorolja; b) Külön megállapodás alapján részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, igényelheti az Egyesület szakembereinek segítségét; c) Gyakorolhatja a természetes tag egyéb jogait az értelemszerű eltérésekkel. A jogi személy tagsági kötelezettségei: a) az Alapszabály betartása; b) az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása; c) tagsági díjnak minősülő anyagi hozzájárulás megfizetése. 4. A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik, az Egyesület szerveibe nem választhat és az Egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tag jogai: a) tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület regionális szervezetének taggyűlésein, az Egyesület küldöttgyűlésén; b) véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet az Egyesületet érintő kérdésekben; c) részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben; d) az Egyesület bármelyik szerve által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt érintettsége esetén a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A tiszteletbeli tag kötelezettségei: a) az Alapszabály betartása;
7 b) az Egyesület erkölcsi támogatása. Az Egyesület szervei: 1. Küldöttgyűlés V. Az Egyesület szervezete és működése 1. Küldöttgyűlés 2. Regionális szervezetek 3. Elnökség 4. Egyesület Elnöke 5. Számvevő Bizottság 6. Az Egyesület Titkárságát irányító Főtitkár 7. Szakmai szervezetek A küldöttgyűlés összehívása Az Egyesület legfőbb szerve a tagok által a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint legfőbb szervként választott testület a küldöttgyűlés. A küldöttgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben jogosult határozni. A küldöttgyűlés a regionális szervezetek taggyűlései által négy évre választott küldöttekből áll. A küldöttgyűlés legalább 7, legfeljebb 15 küldöttből áll. A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. Küldöttgyűlést kell összehívni akkor is, ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja vagy ha ezt a bíróság elrendeli. A küldöttgyűlést az Elnökség döntése alapján a Főtitkár 15 nappal korábban kiküldött írásbeli értesítéssel hívja össze. Egy regionális szervezet legfeljebb 4 küldöttet delegálhat. A küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező küldöttek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, megismételt küldöttgyűlést kell tartani. A megismételt küldöttgyűlést a határozatképtelen küldöttgyűlést követő 30 napon belüli időpontra az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni. A megismételt küldöttgyűlés a megjelent számától függetlenül az eredeti napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha erre vonatkozóan az eredeti meghívó figyelmeztetést tartalmaz. A küldöttgyűlés határozatait - hacsak az Alapszabály vagy maga a küldöttgyűlés másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados többség szükséges az Alapszabályban megjelölt kérdések eldöntéséhez, így az Alapszabály elfogadásához vagy módosításához, az Egyesület másik egyesülettel való egyesüléséhez,
8 feloszlásához, végelszámolásához, csőd- vagy felszámolási eljárás megindításához az egyetértés elhatározásához, vagy a választott tisztségviselők visszahívásához. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása; b) az Elnökség és a számvevő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása; c) az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, valamint más egyesülettel való egyesülésének kimondása; d) a fejlesztési terv jóváhagyása; e) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik; f) az Elnökség és a számvevő bizottság éves beszámolójának elfogadása; g) a tagsági díj, illetőleg a jogi személy tagok által befizetendő alaptagdíj mértékének meghatározása; h) tiszteletbeli címek, egyesületi díjak megalapítása és adományozása, illetve visszavonása. 2. A regionális szervezetek Az Egyesületnek 6 regionális szervezete van. A regionális szervezetek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A regionális szervezetek vezető testülete a taggyűlés. A taggyűlést négyévenként össze kell hívni. Előkészítéséről és összehívásáról a vezetőség gondoskodik. A vezetőség a taggyűlést szükség esetén máskor is összehívhatja. A regionális szervezet tagsága egyharmadának az ok és a cég megjelölése mellett tett indítványára köteles a vezetőség a taggyűlést összehívni. A taggyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni. A taggyűlést a vezetőség 15 nappal korábban küldött meghívóval hívja össze. Ha a taggyűlés nem határozatképes, megismételt taggyűlést kell tartani. A megismételt taggyűlést a határozatképtelen taggyűlést követő 15 napon belüli időpontra, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni. A megismételt taggyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Küldöttnek kizárólag az Egyesület tagja választható. A küldöttet a regionális szervezet taggyűlése indokolás nélkül visszahívhatja.
9 Megszűnik a küldött megbízatása: - a megbízatás időtartamának lejártával, - visszahívással, lemondással, - elhalálozással. A regionális szervezet taggyűlése a regionális szervezet tevékenységét érintő bármely kérdésben határozhat. Kizárólagos hatáskörébe tartozik: - négyévi időtartamra megválasztja és visszahívja a küldöttgyűlés küldötteit, továbbá a regionális szervezet 3-5 tagú vezetőségét, - a vezetőség beszámolója alapján értékeli a szervezetnek a két taggyűlés közötti tevékenységét, a vezetőség munkáját, a következő időszak legfontosabb feladatait, - jóváhagyja a vezetőség szervezeti és működési szabályzatát, összhangban az Egyesület Alapszabályával. A regionális szervezetek munkáját a taggyűlések közötti időszakban a vezetőség irányítja és ellenőrzi. A vezetőség tagjai sorából négyévi időtartamra megválasztja a regionális szervezet elnökét. A vezetőség üléseit félévenként tartja, de az elnök máskor is összehívhatja, illetőleg a vezetőségi tagok egyharmadának írásbeli indítványára köteles összehívni a vezetőségi ülést. A vezetőség ülése akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit szótöbbséggel hozza. 3. Az Egyesület Elnöksége Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által a jelen Alapszabály rendelkezései szerint megválasztott testület (a továbbiakban: Elnökség). Az Egyesület Elnöksége legalább 3, legfeljebb 6 tagból áll. Az Elnökség tagjait a küldöttgyűlés választja három évre. Az Elnökség feladata: a) Két küldöttgyűlés között irányítja az Egyesület munkáját és gazdálkodását; b) Elfogadja a tagsági kérelmeket, tagokat vesz fel, és dönt a tagsági jogviszony megszűntetéséről, felel a tagnyilvántartás vezetéséért; c) Ellenőrzi az Egyesület munkatervének végrehajtását; d) Regisztrálja az új szakmai szerv megalakulását; e) Gondoskodik a küldöttgyűlések előkészítéséről; f) Egyesületi tagokat delegál külső szervekhez és rendezvényekre;
10 g) Az Elnökség saját munkájának támogatására állandó vagy időszakos Elnökségi Szakmai Bizottságokat hozhat létre, kinevezi azok vezetőit és biztosítja a működési feltételeket; h) Legfeljebb öt évre szóló határozott időtartamra kinevezi az Egyesület Főtitkárát és amennyiben a Főtitkár az Egyesülettel munkaviszonyban áll - felette gyakorolja a munkáltatói jogokat; i) Irányítja az Egyesület költségvetésén belül a gazdálkodást. Javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a tagsági díj, valamint a tagsági díjnak minősülő anyagi hozzájárulás legkisebb mértékére, az alaptagdíj mértékére, valamint a változó mértékű tagdíjak és támogatások volumenére és az éves költségvetésre; j) Javaslatot tesz tisztségviselők felmentésére, a megüresedett tisztségek betöltésére; k) Felel a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáért; l) Önhibájukon kívül szükséget szenvedő tag kollégának, illetve elhalálozása esetén a tag közeli hozzátartozójának támogatást ítélhet oda, ennek nagyságáról határoz. Az Elnökség működése: a) Közvetlen fölérendelt szerve a küldöttgyűlés; b) Az Elnökség legalább kéthavonta ülésezik; c) Üléseit az Elnök megbízásából a Főtitkár készíti elő; d) Határozatképes az Elnökség, ha tagjainak több mint a fele jelen van; Üléseit az Egyesület Elnöke vezeti, határozatait szótöbbséggel hozza; e) Az Elnökség ülés tartása nélkül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 15 nap határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül a Főtitkár írásban tájékoztatja. Az ülésen kívüli határozathozatal a b) pont szerinti ülésnek minősül, azonban az ülés tartására évenként legalább két alkalommal sor kerül; f) Elnökségi ülésre, a napirenddel kapcsolatos tanácskozási joggal az Elnökség külső személyeket is meghívhat; g) Az Elnökségnek a küldöttgyűlések közötti működéséről az Elnök vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag, vagy a Főtitkár a küldöttgyűlésen beszámolni köteles; h) Az Elnökség üléseiről és határozatairól jegyzőkönyvet kell felvenni; 4. Az Egyesület Elnöke a) Az Elnököt saját tagjai közül az Elnökség a rotáció elvének alkalmazásával 1 év időtartamra választja meg. Két egymást követő évben ugyanaz az elnökségi tag nem töltheti be az Elnöki tisztséget;
11 b) Az Elnök a küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, és munkájáról a küldöttgyűlésnek tartozik beszámolni; c) Az Elnökség ülései között jogosult eljárni minden olyan kérdésben, amely nem halasztható. Ilyen irányú tevékenységéről a legközelebbi Elnökségi ülésen tájékoztatót ad; d) Az Elnök képviseli az Egyesületet. Az Egyesület nevében az Országgyűlés és a Kormány felé, illetve országos nyilvánosságra szánt ügyekben nyilatkozik, felhívásokat bocsát ki, illetve ilyenekhez csatlakozik, de ha ezek tartalmával valamelyik jogi személy tag nem ért egyet, úgy ezt az Elnök köteles a nyilvánosság felé jelezni; e) Az Elnököt akadályoztatása esetén az Elnök-helyettes helyettesíti. Az Elnökség az Elnök mellett és az Elnök megválasztásával egyidejűleg a rotáció elvéből következően az Elnök utódjaként Elnök-helyettest is választ. Az Elnök-helyettes az Elnök távollétében ellátja az Elnök feladatait és gyakorolja annak a jogait. 5. A számvevő bizottság A számvevő bizottság legalább 3, legfeljebb 5 tagból áll, akiket a küldöttgyűlés három évre választ titkos szavazással. A bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A számvevő bizottság tevékenységéért a küldöttgyűlésnek felelős, annak beszámolni tartozik. A számvevő bizottságnak nem lehet tagja az, aki az Egyesület Elnökségének, regionális szervezet vezetőségének vagy más ügyintéző szervének tagja, aki az Egyesület alkalmazásában áll vagy az Egyesületben gazdasági feladatokat lát el. A számvevő bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja az Egyesület Elnökségét, és szükség esetén a küldöttgyűlést is. A számvevő bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülést tart, mely akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van. A számvevő bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza. A számvevő bizottság feladata: a) az Egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata; b) a pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése; c) a tagsági díj és támogatások fizetésének ellenőrzése. 6. Ügyvezető Titkárság Szervezete:
12 a) Az Egyesülettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyeket (a továbbiakban együtt: egyesületi alkalmazott) foglalkoztató ügyviteli szervezet; b) Belső szervezeti felépítését és ügyrendjét az Elnökség hagyja jóvá; c) Társult tagság esetén a Titkárság a társult taggal közösen is működtethető, ez esetben az együttműködési megállapodás alapján kell meghatározni az irányítási, költségviselési, stb. kérdéseket. Feladata és hatáskörei: a) Szervező, előkészítő munkájával biztosítja az Egyesület testületeinek, szervezeteinek tevékenységéhez a feltételeket; b) Vezeti az egyesületi élettel kapcsolatos nyilvántartásokat; c) Végzi a belső és külső kapcsolattartáshoz és az egyéb hivatali ügyvitelhez szükséges levelezést; d) Előkészítő munkát végez az egyesületi testületek üléseivel kapcsolatban; e) A szakmai tevékenységgel összefüggésben szervező és adminisztratív munkát végez; f) Ellátja az ügyrendje szerinti pénzügyi és gazdálkodási feladatokat; g) Figyelemmel kíséri az egyesületi döntések, határozatok, intézkedések végrehajtását és erről folyamatosan tájékoztatja az Elnökség tagjait; h) A Főtitkár saját hatáskörében gondoskodik az Egyesület tevékenységével és gazdálkodásával összefüggő folyamatok ügyrendi szabályozásáról. Működése: a) A Titkárságot az Egyesület Főtitkára irányítja, munkáltatói jogkört gyakorol az egyesületi alkalmazottak felett; b) A Titkárság tevékenységét az egyesületi ügyrenddel összhangban a titkársági ügyrend szabályozza. A Főtitkár feladatai: a) Az Egyesület szakmai és társadalmi munkájának operatív irányítása; b) Az Egyesület szervei munkájának a koordinálása; c) A vezető szervek ülései között intézi az Egyesület ügyeit, ellenőrzi a jóváhagyott költségvetés előirányzatainak rendeltetésszerű és a jogszabályoknak megfelelő felhasználását; d) Irányítja az Egyesület adminisztrációjának munkáját, megszervezi és ellenőrzi a küldöttgyűlés az Elnökség határozatainak a végrehajtását. 7. Szakmai szervek
13 A szerveződés rendje: a) Az Egyesület szervezeteit a tagok önszerveződéssel, az Egyesület célkitűzéseivel összhangban hozzák létre. Ezek a szakmai szervezetek; b) A többszörös tagság lehetséges. A tag szabadon választja meg, hogy munkáját döntően mely szervezeti egységnél végzi; c) A szakmai szervezetek működésük szempontjából nem önálló jogi személyek, de részben önállóan gazdálkodhatnak, a küldöttgyűlés döntése alapján. Szakosztályok, önálló bizottságok a) A szakosztályok képezik a tagságnak a szakterületek szerinti tagozódását, az adott szakterületen országos szervezeti egységek; b) Új szakosztály megalakítását legalább 10 tag közös akarattal az Elnökséghez benyújtott írásbeli előterjesztéssel kezdeményezheti, amely megfogalmazza az új szervezet célját és feladatait. Amennyiben a létszám nem éri el a 10 főt, a tagok önálló bizottság megalakulását kezdeményezhetik; c) A szakosztályok szakmai munkabizottságokra tagozódhatnak; d) A szakosztályok és önálló bizottságok alapvető feladata az egyesületi célkitűzések megvalósítása a saját szakterületükön; e) A szakosztály működését a szakosztályi közgyűlésen választott tisztségviselők és a vezetőség irányítja; f) A szakosztály illetve önálló bizottság a munkáját a saját hatáskörben készített éves munkaterve alapján végzi és éves beszámolót készít; g) A szakosztály működését a saját hatáskörben készített szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja; h) Az önálló bizottságokra a kisebb taglétszámhoz igazodóan a szakosztályokra vonatkozó szabályozás érvényes. VI. Az Egyesület jogképessége Az Egyesület jogi személy, amelyet az Elnök és Elnökség tagjai és a jelen Alapszabályban meghatározott korlátozásokkal a Főtitkár - önállóan is jogosultak képviselni. E jogkörét esetenként vagy az ügynek meghatározott csoportjára nézve az Elnökség a Főtitkárra vagy más személyre is átruházhatja. 100.000 Ft-ot nem meghaladó kötelezettségvállaláshoz, illetve az Egyesület bankszámlája felett ilyen összegű rendelkezésre önállóan jogosult a Főtitkár, míg a 100.000 Ft-1.000.000 Ft közötti kötelezettségvállaláshoz, illetve az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az Elnök -
14 akadályoztatása esetén az Elnökség egy tagja - és a Főtitkár együttes aláírása szükséges, továbbá az 1.000.000 Ft feletti kötelezettségvállaláshoz az Egyesület Elnökének és az Elnökség egy tagjának, az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökség két tagjának együttes aláírása szükséges. Ez utóbbi vonatkozik a bankszámla feletti rendelkezésre az adott értékhatár felett. Az Egyesület az illetékes bíróság által történt nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. 1. Az Egyesület bevételei: VII. Az Egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása a) tagsági díj, jogi személy tagok tagsági díjnak minősülő anyagi hozzájárulása, b) pártoló tagok vagyoni hozzájárulása, c) gazdasági- vállalkozási tevékenységből származó bevétel, d) költségvetési támogatás da) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás, db) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás, dc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás, dd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege, e) az államháztartás alrendszeréből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel, f) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány, g) befektetési tevékenységből származó bevétel, h) az a)-g) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. A tagsági díj és a tagsági díjnak minősülő anyagi hozzájárulás mértéke eltérhet egymástól. A jogi személy tagok tagsági díjnak minősülő anyagi hozzájárulása tagvállalatonként azonos mértékű alaptagdíjból és változó mértékű tagdíjból áll. A tagsági díj és a tagsági díjnak minősülő anyagi hozzájárulás az adott év február 25 -ig esedékes. Az alaptagdíj és a változó mértékű tagdíj mértékéről a küldöttgyűlés által meghatározott költségvetés keretei között az Elnökség az adott év január 25 -ig dönt. Az Egyesület gazdasági - vállalkozói tevékenységét csak a jogszabályok keretei között fejtheti ki, ha e vonatkozásban a küldöttgyűlés a jelen Alapszabályt megváltoztatná. 2. Az Egyesület gazdálkodása
15 a) Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A költségvetést és az éves mérleget az Elnökség terjeszti jóváhagyásra a küldöttgyűlés elé. A költségvetés tartalmazza a bevételeket, továbbá a költségeket, ráfordításokat (kiadásokat). Az Egyesület a társult egyesület részére a közös költségek fedezésére külön megállapodás alapján évente megállapított összeget átadhat. b) Az Egyesület pénzügyi-gazdálkodása tekintetében a küldöttgyűlésének a költségvetés és mérleg jóváhagyásra vonatkozó jogköre nem érinti az Elnök, az elnökségi tagok és a Főtitkár felelősségét. c) A számvevői bizottságnak az éves költségvetéssel és mérleggel összefüggő ellenőrzési jogköre kizárólag a küldöttgyűlés döntés-előkészítési tevékenységéhez kapcsolódik. d) Az Egyesület központi deviza folyószámlával és - a szervezeti egységekre decentralizálható (telepi és fiók) alszámlás - forint folyószámlával rendelkezik. e) A Főtitkár kizárólagos rendelkezési joggal és felelősséggel tartozik - a szerződéses jogviszonyok létesítése, - a központi folyószámlák, - a társadalombiztosítás, - az adóhatóság, - a statisztikai adatszolgáltatás ügyében. f) Az Egyesület gazdálkodása alapvetően non-profit jellegű, tevékenysége kapcsán képződő eredményt - tagjainak nyújtott szolgáltatások bővítésére, értéknövelésére, - az Egyesület vagyonának gyarapítására, - szakmai és társadalmi célkitűzések (egyesületi díjak, alapítványok, pályázatok, ösztöndíjak, alkotói szabadság, kutatás-fejlesztések támogatása, propaganda, stb.) finanszírozására fordítja. g) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az Egyesületnek megfizetni, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. h) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a küldöttgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról küldöttgyűlés nem rendelkezik, mert tagsága legalább fél éve a megengedett létszám alá csökkenne és (vagy) nem szavazatképes, az Elnök köteles az
16 Elnökséget összehívni és döntést kezdeményezni a vagyon sorsáról. Ennek eredménytelensége esetén léphet hatályba az állam törvényileg szabályozott jogutódlási szerepe. Az Egyesület tagsága más szervezetben VIII. Az Egyesület külső kapcsolatai a) Az Egyesület országos szervezet, jogi személy, amely keresi az együttműködést más nemzetközi szakmai szervezetekkel. b) Az Egyesület más hazai és külföldi szövetség tagja, más egyesület társult tagja lehet, anélkül, hogy azzal egyesülne. c) Az Egyesület nemzetközi szervezetekben való tagságát általa delegált egyéni tag útján is megvalósíthatja. Az Egyesület megszűnik, ha IX. Az Egyesület megszűnése a) az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a küldöttgyűlés a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik. A b)-e) pontokban foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontokban foglalt esetekben pedig kényszervégelszámolást kell lefolytatni. A küldöttgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. Az Egyesület Alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt Egyesület hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
17 törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni. Budapest, 2012 augusztus.. Dr. Esztó Péter Egyesület elnöke Domonkos Ferenc Küldöttgyűlés elnöke Ellenjegyezte: Z á r a d é k Alulírott Dr. Kántor Attila ügyvéd, mint az Egyesület jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt ellenjegyző jogi képviselője ezúton igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály valamennyi korábbi és 2012. június 5-én, valamint a mai napon kelt módosításai alapján hatályos tartalmának, a 2012. június 5-én kelt módosítások dőlt betűkkel, a mai napon kelt módosítások vastag dőlt betűkkel vannak jelölve. Dr. Kántor Attila Jogi képviselő, ügyvéd