ALAPSZABÁLY A MAGYAR FEJLESZTŐPEDAGÓGUSOK ÉS GYÓGYPEDAGÓGUSOK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA I.

ALAPSZABÁLY A MAGYAR FEJLESZTŐPEDAGÓGUSOK ÉS GYÓGYPEDAGÓGUSOK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA I. fejezet Általános rendelkezések, az egyesület adatai: 1.) Az egyesület neve: Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai Egyesülete 2.) Az egyesület rövidített neve: Fejlesztő és Gyógypedagógusok Egyesülete 3.) Az egyesület angol nyelvű neve: Association of Hungarian Special Needs Teachers and Developing Teachers 4.) Az egyesület angol nyelvű rövidített neve: STDT 5.) Az egyesület székhelye: 1181 Budapest, Csontváry utca 54. 11. 31. 6.) Az Egyesület működési területe: Magyarország területére és külföldre egyaránt kiterjed. 7.) Az Egyesület jogállása: Az Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről rendelkező 1997. évi CLVI. törvény alapján létrehozott egyesület, önálló jogi személy, amely saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, szerződések alanya lehet. 8.) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 9.) Az egyesület hivatalos nyelve a magyar és angol. A nem magyar vagy angol anyanyelvű tagok jogosultak az Egyesület életében saját anyanyelvüket használni. 1

II. fejezet 1. Az egyesület céljai: az iskolai és óvodai fejlesztő- és gyógypedagógiai munkát érintő gyakorlati és elméleti kérdésekkel történő foglalkozás, fejlesztő és gyógypedagógia tevékenységgel kapcsolatos projektek kezdeményezése, kísérleti kipróbálása, tapasztalatainak közzététele, folyamatos információcsere a fejlesztő és gyógypedagógia tevékenységgel kapcsolatos elméleti, gyakorlati kérdésekről a pedagógiai szaksajtó valamint az Internet útján, a hazai és nemzetközi tudományos kutatások, pedagógiai kísérletek eredményeinek a gyakorlat szempontjából történő elemzése és a hasznosítható tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, regionális, illetve országos tanácskozások, konferenciák rendszeres szervezése, a fejlesztő és gyógypedagógia munkát érintő továbbképzési és nevelési programok, projektek szakmai minősítése; a mindenkori oktatásirányítási szervek, nevelési-oktatási intézmények felkérésére az iskolai és óvodai (fejlesztő és gyógypedagógia) neveléssel kapcsolatos szakmai anyagok készítése, illetve véleményezése, folyamatos együttműködés a nevelési, valamint pedagógusképzésért és továbbképzésért felelős intézményekkel, civil pedagógiai szakmai szervezetekkel, valamint a társtudományok képviselőivel, nemzetközi kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és tapasztalatcsere, információcserét szolgáló internetes portál és fórum üzemeltetése, 2) A célok eléréséhez felhasználandó eszközök: a) információcserét szolgáló internetes portál és fórum üzemeltetése, b) az internet szabad, kreatív használatának támogatása, c) nyilvános rendezvények (pl. szakmai napok) lebonyolítása, d) továbbképzések egyesületi tagok és érdeklődők számára, e) a szakmai, tudományos és kulturális tapasztalatcserét lehetővé tévő hazai és nemzetközi online fórumokhoz való kapcsolódások biztosítása, 2

f) írásos és képes útmutatók, leírások ajánlása, összeállítása, biztosítása a szakmai munka elősegítéséhez, g) fejlesztő és gyógypedagógia tevékenységgel kapcsolatos projektek kezdeményezése, kísérleti kipróbálása, tapasztalatainak közzététele, h) a mindenkori oktatásirányítási szervek, nevelési-oktatási intézmények felkérésére az iskolai és óvodai (fejlesztő és gyógypedagógia) neveléssel kapcsolatos szakmai anyagok készítése, illetve véleményezése, g) segítségnyújtás és tanácsadás technikai kérdésekben a törvényesség megtartásával egyesületi tagok, illetve érdeklődők számára. 3.) Az Egyesület célja szerinti besorolása: általános közhasznú szervezet. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: a) tudományos tevékenység, kutatás, b) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 4.) Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 5.) Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, részt vehessen magyarországi és külföldi rendezvényeken. 6.) Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. 7.) Az Egyesület a céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerinti gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, (gazdasági társaságot hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet), illetve alapítványt rendelhet. 8.) Tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet lát el. 3

III. fejezet Az Egyesület tagjai 1.) Az egyesületnek rendes és pártoló tagjai lehetnek 2.) Rendes tag 2.1.) Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar és külföldi természetes és jogi személy, valamint annak jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki/amely elfogadja az alapszabályban meghatározott célokat és kész azok megvalósításában munkálkodni, illetve fizeti a közgyűlés által meghatározott tagdíjat. 2.2.) A rendes tagokat - belépési nyilatkozat alapján - az egyesület erre feljogosított testülete, az elnökség veszi fel, beszámolási kötelezettséggel a közgyűlés felé. 2.3.) A rendes tag joga, hogy a) részt vegyen az Egyesület keretei között szervezett programokon, b) javaslatokkal, kezdeményezésekkel éljen az Egyesület bármelyik tevékenységét llletően, c) igénybe vegye az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, d) tájékoztatást kérjen és kapjon az Egyesület tevékenységével összefüggő valamennyi kérdésben a vezetőség egy tagjától, e) részt vegyen a közgyűlésen, ahol szavazati joggal él, valamint azaz választhat és választható az Egyesület bármely tisztségére. f) Véleményt nyilváníthat, javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet az Egyesületet érintő bármely kérdésben. g) Jogosult betekinteni az Egyesület valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és az adatvédelem szabályait nem sérti. h) Az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. i) Az Egyesület természetes személy tagja jogaikat csak személyesen gyakorolhatják. j) Az egyesület jogi személy/ szervezet tagjai jogaikat vezető tisztségviselőjük/képviselőjük útján gyakorolják 2.4. A rendes tag kötelességei: a) Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében a többi taggal való együttműködés. b) Az Egyesület alapszabályában és szerveinek határozataiban foglaltak betartása, végrehajtása. 4

c) A tagdíjfizetési kötelezettség teljesítése. 3.) Pártoló tag: 3.1.) Az Egyesület pártoló tagja lehet minden, a 2.1. pontban meghatározott személy, aki elfogadja az alapszabályban meghatározott célokat, erkölcsileg vagy anyagilag vagy mindkét módon támogatja annak munkáját. 3.2.) A pártoló tagok erre irányuló szándékukat írásban jelzik az elnökség felé. A pártoló tag felvételéről az elnökség dönt. 3.3.) A pártoló tag joga, hogy a) tanácskozási joggal részt vegyen a közgyűlésen, felszólalhat, de szavazati joggal nem bír és tisztségbe nem választható, b) tájékoztatást kapjon az Egyesület tevékenységével kapcsolatos minden kérdésben,, c) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, 3.4.) A pártoló tag kötelezettsége: a) az Egyesület szabályzatainak és vezető szervek határozatának megtartása b) Az Egyesület célkitűzései megvalósításának elősegítése: c) pártoló tagsági díj, illetve a vállalt anyagi támogatás megfizetése IV. fejezet Az egyesületi tagság megszűnése 1.) A rendes tagság megszűnik: a) kilépéssel, b) kizárással, c) jogutód nélküli megszűnéssel, d) törléssel, ha a tag a tagdíjat nem fizeti és az elnökség írásbeli felszólítása ellenére a kézhezvételtől számított három hónapon belül sem pótolja. E következményre a tagot felszólításban figyelmeztetni kell. A törlésről az elnökség külön határozatot hoz. 2.) A rendes tag és a pártoló tag az Egyesületből a kilépés bejelentéssel bármikor kiléphet. A kilépés bejelentésével a tagsági viszony automatikusan megszűnik. 3.) A közgyűlés határozattal kizárhatja azt a rendes illetőleg pártoló tagot, aki az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít, az Egyesület sérelmére jogsértést követ el, jó hírnevét súlyosan sértő magatartást tanúsít, 5

illetőleg azt, aki tagdíjfizetési kötelezettség nem teljesítésén kivül tagsági viszonyból eredő egyéb kötelezettségeinek felszólítás ellenére nyitva álló határidőben nem tesz eleget. A közgyűlés kizárást kimondó határozata ellen az 1989. évi II. tv. 10. (1) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak. A tagot értesíteni kell a kizárási eljárás megindításáról, számára a kizárási eljárás megindításáról, számára a védekezés lehetőségét biztosítani kell és a kizárásról szóló határozatban tájékoztatni kell őt a jogorvoslat lehetőségéről. V. fejezet Az Egyesület szervezeti felépítése Az Egyesület szervezeti felépítése: 1. közgyűlés 2. elnökség 3. ellenőrző bizottság 4. munkacsoportok 1.) A közgyűlés 1.1.) Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességét alkotó közgyűlés. 1.2.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály elfogadása, módosítása, b) az elnökség tagjai, a felügyelő bizottság tagjainak titkos szavazással történő megválasztása, illetőleg visszahívásuk. A tisztségviselők akkor hívhatók vissza, ha tisztségükből adódó feladatukat nem látják el. c) a tagdíj mértékének megállapítása, d) az Egyesület két közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének megállapítása az elnökség előterjesztése alapján, valamint az erről szóló beszámoló elfogadása, e) éves költségvetés, az egyesületi gazdálkodási tevékenység fő irányainak meghatározása, valamint az esetleges alapítványrendelés elhatározása, f) más egyesülettel, társadalmi szervezettel való egyesülés, önmaga feloszlásának kimondása, g) döntés minden olyan ügyben, amit a jogszabály, az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt, h) döntés új rendes és pártoló tag felvételéről, illetve a rendes és pártoló tag kizárásáról, 6

i) az Egyesület költségvetésének és gazdálkodási szabályainak elfogadása, j) az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása, k) a közhasznúsági jelentés elfogadása, l) az Egyesület éves munkatervének, éves beszámolójának elfogadása, m) minden olyan kérdés, amelyet a közgyűlés saját hatáskörébe utal. 1.3.) A közgyűlést szükség szerint, legalább évente egyszer kell összehívni. Összehívását az elnökség rendeli el, az összehívás végrehajtásáról az elnök gondoskodik. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével kívánja, továbbá akkor is, ha azt a bíróság elrendeli. A közgyűlést írásban, átvételt igazolható módon kell összehívni, a tervezett napirend megjelölésével, a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal a tagoknak megküldött írásbeli, a közgyűlés helyét, idejét és a napirendi pontjait tartalmazó meghívó útján. 1.4.) A közgyűlés határozatképes, ha a szabályszerű értesítés után az egyesület rendes tagjainak 50 %-a + 1 fő megjelent. Határozatképtelenség esetén megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést az eredeti határozatképtelen közgyűlést követő 8 napon túli időpontra kell összehívni. A megismételt közgyűlésre külön írásbeli meghívót kell küldeni a tagoknak feltüntetve a megismételt közgyűlés helyét, időpontját, illetőleg azon tájékoztatást, miszerint a megismételt közgyűlés határozatképes, ha azon legalább a rendes tagok 20%-a megjelent. A megismételt közgyűlésen az Alapszabályt módosítani nem lehet. 1.5.) A közgyűlés határozatait általában egyszerű többséggel (a jelenlévők 50%-a plusz egy szavazat) nyílt szavazással hozza. Az Alapszabály elfogadására az egyesület megalakításakor kerül sor, mégpedig az Alapító tagok (legalább tíz fő) egybehangzó akarat-elhatározása alapján. Az Alapszabály módosításához, továbbá tag felvételéhez minősített (2/3-os) többségi közgyűlési határozat szükséges. A tag kizárásához vagy törléséhez 2/3-os szavazati arány szükséges. Ugyancsak 2/3-os szavazati arány szükséges önmaga feloszlatásának, vagy más egyesülettel, társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondásához. 1.6.) A szavazás minden kérdésben - kivéve a személyi döntéseket - nyílt. Bármely szavazásra jogosult tag indítványára - annak elfogadása esetén - titkos, vagy minősített (legalább 2/3 os szavazattöbbséget igénylő) szavazás is tartható. A közgyűlés bármely kérdésben elrendelheti a titkos szavazás megtartását. Személyi kérdésekről titkos szavazást kell tartani. 1.7.) A tisztségviselők mandátuma 5 évre szól és meghosszabbítható. 1.8.) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető, az elnök és a közgyűlésen jelen lévő a közgyűlés által kijelölt egy tag, mint hitelesítő ír alá. 7

1.9.) A közgyűlés ülései nyilvánosak. 1.10.) A közgyűlés jogosult bármely kérdésben való döntést saját hatáskörébe vonni. 2.) Az Elnökség 2.1.) Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Létszáma három fő. 2.2.) Az Egyesület operatív és koordináló testülete. A közgyűlés az Egyesület tagjai közül öt esztendőre megválasztja az elnököt, és további két elnökségi tagot, akik együttesen alkotják az elnökséget. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. 2.3.) A tisztségviselők a mandátumuk lejárta után újraválaszthatók. 2.4.) Az Elnökség feladatai: a) rendszeresen ellenőrzi az elnök tevékenységének szabályszerűségét és a Közgyűlés határozatainak időarányos végrehajtását, b) gondoskodik a Egyesület ügyeinek viteléről, tevékenységének szervezéséről, c) végzi a működéssel kapcsolatos minden adminisztrációs, gazdálkodási feladatot, belső munkamegosztás alapján, d) gondoskodik az éves költségvetés lehetőség szerinti végrehajtásáról, e) véleményezi a költségvetést és a zárszámadást, f) állásfoglalás tagfelvételi kérelmekben, valamint a tagok és a tagdíjbefizetések nyilvántartásának vezetése, g) munkacsoportok felügyelete, h) helyi (regionális) csoportok megalakulásával és munkájával kapcsolatos feladatok ellátása, i) gazdálkodási feladatok (könyvelés) elvégeztetése, j) dönt két közgyűlés közötti időszak között az Egyesület ügyeiben, kivéve azokat a tárgyköröket, amelyeket az alapszabály, vagy jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Ezen határozatairól a soron következő közgyűlésnek a jóváhagyását kell kérni. 2.5.) Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze, az elnökségi ülést legalább 8 nappal megelőzően az elnökségi tagoknak megküldött írásbeli, az elnökségi ülés helyét, idejét és napirendi pontjait tartalmazó meghívó útján. Az ülés rövid úton (telefonon) is összehívható, amennyiben ezzel valamennyi tag egyetért. 2.6.) Az üléseket az elnök vezeti. Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökségi tagok közül legalább 2 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnökség megismételt ülését 8

változatlan napirenddel legalább 72 órán túli időpontra az eredeti meghívóban megjelölt helyszínre és az időpontra. Az elnökség határozatait nyílt szavazással hozza. Döntéshozatalhoz legalább kettő egyetértő szavazat szükséges. Az elnökség döntéséhez határozatképtelenség miatt megismételt esetben is, legalább a két megjelent tag egybehangzó szavazata szükséges. 2.7.) Az elnökség beszámol a közgyűlés előtt a közgyűlések között végzett tevékenységéről. Az ülésekről emlékeztetőt kell felvenni, amelyet az elnök és egy hitelesítő tag ír alá. Ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. 2.8.) Az elnökség tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik. 2.9.) Az egyesületi Elnök hatásköre és feladatai: a) Az elnök az Egyesület képviselője. Képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel és szervezetekkel szemben. Irányítja, szervezi és ellenőrzi az Egyesületben folyó tevékenységet. Szervezi és vezeti a közgyűlés és az elnökség munkáját. Évente legalább egy alkalommal beszámol a közgyűlésnek. Tisztét társadalmi munkában látja el. b) Jogosult az Egyesület képviseletében aláírásra, és az elnök önállóam jogosult a bankszámla felett rendelkezni. c) Dönt a közgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt kérdésekben. d) Irányítja, ellenőrzi a gazdálkodást, vagyonkezelést, a költségvetés végrehajtását. Gondoskodik az Egyesület alapszabályának végrehajtásáról, szervezi az elnökség határozatainak végrehajtását. e) Tájékoztatja az Egyesület elnökségét a szervezetet érintő jogszabályokról és határozatokról. 3.) Az Ellenőrző Bizottság 3.1.) Az Ellenőrző Bizottság tagjait a közgyűlés választja az Egyesület és szervei gazdálkodásának (pénz- és vagyonkezelésének), alapszabályszerű működésének ellenőrzésére, öt évi időtartamra. Az ellenőrző bizottság létszáma három fő: az ellenőrző bizottság elnöke és két ellenőrző bizottsági tag. Mandátumuk lejárta után újraválaszthatók. Az ellenőrző bizottság tagjai sorából elnököt választ. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, 9

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 3.2.) Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az ellenőrző bizottság ülései nyilvánosak, az ellenőrző bizottság üléseit az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze, a tagoknak az ülést megelőzően legalább 8 nappal megküldött írásbeli, az ülések helyét, idejét és a napirendi pontjait tartalmazó meghívó útján. Az ellenőrző bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozathozatalhoz legalább két egyetértő szavazat szükséges. Ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. Munkájáért a közgyűlésnek felelős, tevékenységéről évente egy alkalommal a közgyűlésnek beszámol. 3.3.) Az ellenőrző bizottság jogosult az Egyesület minden iratába betekinteni, azokat megvizsgálni, az elnökségtől vagy tagjaitól felvilágosítást, tájékoztatást, jelentést kérhet. Az ellenőrző bizottság tagjai az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. 3.4.) Amennyiben az ellenőrző bizottság jogszabálysértést, vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő magatartást, eseményt, mulasztást vagy az elnökség felelősségét megalapozó tényt észlel, köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 3.5.) Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnik: a) a megbízatás lejártával, b) lemondással, c) a tagsági viszony megszűnésével, d) a testületi tag halálával. 3.6.) Az ellenőrző bizottsági tagok visszahívásáról és tagjainak pótlásáról a közgyűlés dönt nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. 10

4.) A munkacsoportok Az Egyesület munkájának eredményesebb és hatékonyabb végzése érdekében egyes feladatcsoportok végrehajtására esetenként munkacsoportokat hozhat létre. A munkacsoportok tevékenységüket az elnökséggel egyeztetve végzik. VI. fejezet Az Egyesület gazdálkodása 1.) Az Egyesület alapítói vagyona: 75.000 Ft, mely az alapítói tagdíjból tevődik össze. Az Egyesület a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik. Első költségvetésének elkészítéséről az elnökség az alapszabály jóváhagyásával egyidejűleg gondoskodik. 2.) Az Egyesület bevételei lehetnek: a) tagdíjak, b) alapítványi források, c) adományok, felajánlások, támogatások, d) állami támogatás, e) esetlegesen gazdasági vállalkozási tevékenységből származó bevétel, f) egyéb források. 3.) A szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel, tagjai csak a befizetett tagdíjak erejéig felelnek. 4.) A tagsági díj összegét az Elnökség minden év január 31-ig, az Egyesület anyagi helyzetének és az infláció mértékének megfelelően határozza meg. Ez az összeg jelenleg, az Egyesület alakulásakor, 2000 Ft/év. A befizetés két részletben, félévente január 31-ig, ill. június 30-ig, vagy egy összegben, január 31-ig történhet. A pártoló tagsági díj 1500 Ft/év. 5.) A gazdálkodásról nyilvántartást kell vezetni. 6.) Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. 7.) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. 11

8.) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen. 9.) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. -ai az irányadók. VII. fejezet Közhasznúsági rendelkezések és nyilvánosság 1) Az Egyesület közhasznú tevékenységei: Az egyesület tevékenysége közhasznú tevékenység, ugyanis a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló és az Alapszabály II. fejezet 3. pontjában felsorolt közhasznú cél szerinti tevékenységek foglaltatnak benne. Az Alapszabály II. fejezet 3. pontja határozza meg a közhasznú szervezeti fokozatot. 2.) Az Egyesület kedvezményezett lehet, tekintettel a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. (1) bekezdés a) és a (2) bekezdés a-e) pontjaira. Kiemelten a 4. (2) bekezdés c) pontjára, mely szerint az Egyesület kedvezményezett lehet a 4. (2) bekezdés a-e) pontjaiban meghatározott feltételek együttes meglétének igazolása esetén. 3.) Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését a közgyűlés fogadja el az általános szabályok szerint, a Khtv. 19. (2)-(3) bekezdése szerinti tartalommal. Ezen túlmenően pedig tekintettel a Khtv 19. (4), az (5) és a (6), továbbá a 20. rendelkezéseire. 4.) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 5.) Az Egyesület vezető szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által 12

megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 6.) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 7.) Az Egyesület közgyűlésének, elnökségének döntéseivel kapcsolatosan nyilvántartást kell vezetni. Az Egyesület közgyűlésének, elnökségének működése során hozott határozatokat, döntéseket írásba kell foglalni, és folyamatos sorszámmal kell ellátni. A döntések, határozatok melléklete a testületi szerv üléséről készült emlékeztető. Az emlékeztető olyan nyilvántartás, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges a személye) megállapítható. Az emlékeztetőket lefűzve nyilván kell tartani az egyesület iratai között. 8.) A közgyűlési, illetőleg az elnökségi döntéseket, határozatokat azok meghozatalától számított 15 napon belül kell az érintettekkel írásban közölni, igazolható módon, illetőleg ugyanezen határidőn belül azokat az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetményben, az egyesület internetes honlapján (www.fejlesztok.hu) nyilvánosságra hozni. 9.) Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki bármikor betekintést nyerhet. A betekintés biztosításával kapcsolatos feladatokért az Egyesület elnöke felel. 10.) Az Egyesület közhasznú működéséről, szolgáltatásairól évente egy éves beszámoló és közhasznúsági jelentés készül. A beszámolót, jelentést megkapják a tagok, ezen túl a tagok személyesen gondoskodnak arról, hogy ahhoz érintettek, érdeklődők hozzájussanak. Egyebekben az Egyesület közhasznú működéséről, szolgáltatásairól, azok konkrét igénybevételének módjáról hirdetményt kell elhelyezni az Egyesület székhelyén, illetőleg az egyesület saját honlapján (www.fejlesztok.hu), közzé kell tenni. Az érdeklődők megkereshetik az elnököt, aki egy előre egyeztetett időpontban tájékoztatást ad a közhasznú működésről, szolgáltatásokról. 11.) Az Egyesület tevékenységéről szóló éves beszámoló, közhasznúsági jelentés szabadon megtekinthető az Egyesület székhelyén, ahol ezzel kapcsolatosan hirdetményt kell elhelyezni. Ezen túl a tagok gondoskodnak, hogy az érdeklődők tudomást szerezzenek a beszámolóról, jelentésről. A közhasznúsági jelentést az egyesület saját honlapján is közzé kell tenni. 13

12.) A közhasznúsági jelentés tartalmára a Khtv. 19. (3) bekezdésében foglaltak az irányadók, azaz a közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 13.) Az elnökség tagjai egymással, illetve a számvizsgáló bizottság tagjaival érdekeltségi kapcsolatban nem állhatnak. A vezető tisztségviselők egymással hozzátartozói viszonyban nem állhatnak. 14.) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 15.) Az egyesület, mint közhasznú társadalmi szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül közhasznú szolgáltatásaiból más is részesülhessen. VIII. fejezet Vegyes és záró rendelkezések 1.) Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 2.) Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy kézzel, vagy géppel írt, előnyomott, vagy nyomtatott egyesületi név alá az elnök önállóan írja nevét. 3.) Az Egyesület megszűnik, ha feloszlását a közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel kimondja, a bíróság a megszűnését megállapítja, feloszlatja vagy a közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel a szervezet más egyesülettel, társadalmi szervezettel való egyesülését kimondja. 4.) Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradt anyagi eszközeiről, vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. Vagyonát csak céljaival összhangban lehet 14

felhasználni. A megszűnéssel kapcsolatosan az elnökség jár el. Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. 5.) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Ptk. valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény illetve a kapcsolódó jogszabályok az irányadók. 6.) Az Egyesület alapszabályát az Egyesület alakuló közgyűlése 2009. január 30-án megtárgyalta és elfogadta. Kelt: Örvényes, 2009. 11. 10. elnök 15