Előzmények: A Baranya Megyei Önkormányzat önként vállalt feladatai közül mindig kiemelt jelentőséget tulajdonított a nemzeti és etnikai kisebbségekkel történő együttműködésnek. Ezt igazolja, hogy létrejöttekor megalakította Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottságát, mely az elmúlt lassan másfél évtized során folyamatosan működött és nyújtott erkölcsi és anyagi támogatást kisebbségi szervezeteknek, intézményeknek. A bizottság ülésein - tagjai mellett - állandó meghívottként van jelen a horvát, német és cigány/roma közösség 1-1 képviselője. A Baranya Megyei Önkormányzat 2002-2006 közötti időszakra meghatározott ciklusprogramjában kisebbségpolitikája alappillérének tartja a kisebbségeket megillető jogok érvényesítését, továbbá a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 1990 óta eltelt időszakban három alkalommal foglalkozott átfogóan a Baranyában élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével. 1991-ben tárgyalta A nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete Baranya megyében c. előterjesztést. Ezt követően 1994-ben került sor A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése a Baranya Megyei Közgyűlés és intézményei munkájában c. előterjesztés megtárgyalására. 1995-ben került a Közgyűlés elé Tájékoztató a megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről és a kisebbségi önkormányzatok működéséről címmel újabb elemző anyag. Jelen előterjesztés alapvetően 2000-2004 közötti időszakban vizsgálja, hogyan változott, miként alakult a kisebbségi lét, a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete Baranya megyében, különböző szempontokat tekintve át (demográfiai, kulturális, oktatási, közigazgatási stb.). A megyei önkormányzat által felvállalt koordináló szerep megvalósításának jeles példája, hogy 2003. év folyamán önkormányzati kezdeményezésre - megalakult és megkezdte működését a Baranya Megyei Cigány Integrációs Tanács, mely jelenleg 36 taggal működik. Célja a folyamatos konzultáció, párbeszéd előmozdítása, biztosítása a roma és nem roma lakosság között. Feladatai között szakmai tanácskozások szervezése, állásfoglalások, ajánlások elkészítése, koncepciók kidolgozása szerepel. Ez év folyamán került benyújtásra Lét Kisebbségi lét Együttlét címmel a Phare program keretében futó Diszkrimináció-ellenes akciósorozat, Helyi toleranciaerősítő kezdeményezés c. pályázati felhívásra a megyei önkormányzat médiapályázata, melynek célja a cigány/roma közösséggel kapcsolatos tolerancia erősítése a helyi és kistérségi televíziókon keresztül. Pécs M. J. Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat közösen szervezett fórumot 2004. márciusában, melyre meghívást kapott a megyében működő valamennyi helyi kisebbségi önkormányzat vezetője, valamint megyénk és Pécs város országgyűlési képviselői. Dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa tartott előadást a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. tervezett módosításáról.
Az Európai Unióban a nyelvi és kulturális sokszínűség tisztelete alapvető értékként jelenik meg. Az Európai Parlament által 1994-ben elfogadott, Az Európai Közösség nyelvi és kulturális kisebbségeiről szóló határozatában is megfogalmazódott, hogy a kisebbségi nyelvek és kultúrák szerves részei az európai kultúrának és sokszínűségnek. Ezen elv fenntartását megerősítették a 2000. decemberében Nizzában elfogadott Alapvető Jogok Európai Kartájában, melynek 22. cikkelye kimondja: Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűséget. Európában, Magyarországon és Baranya megyében is elmondható, hogy számos különböző szokás és nyelv él egymás mellett, de sok közös értékünk is van. A XXI. század egyik legnagyobb kihívása, hogy a különbözőségek megőrzése mellett erősödjön az együttműködés, az egymás iránti érdeklődés, a tolerancia és a szolidaritás szellemében. I. A nemzeti és etnikai kisebbségi lakosság Baranya megyében (demográfiai adatok) A 2001. évi cenzuskor Baranyában 28 371 fő vallotta magát valamely hazai nemzetiséghez tartozónak. Számuk 1960-ban alig haladta meg a 9000-et, s 1990- ben is csupán 22 600 körül mozgott. Hasonlóképpen növekedett népességen belüli arányuk is, a négy évtizeddel ezelőtti 2,3 százalékról 1990-re 5,4 százalékra, majd 2001-re 7 százalékra nőtt. A nemzetiségi népesség számának és arányának emelkedése azért is említést érdemel, mert ugyanakkor a megye lélekszáma csak 1980-ig növekedett, ezt követően csökkenés mutatkozott. A két folyamatot együttesen tekintve nem feltétlenül a nemzetiségiek eltérő demográfiai jellemzői, gyermekvállalási szokásai, stb. lehetnek a magyarázó tényezők (bár feltehetően ezek is közrejátszhatnak), hanem sokkal inkább a hovatartozás vállalásának természetesebbé válása. Ennek elsődleges oka, hogy a történelmileg felgyülemlett félelmek lassanként feloldódtak. Az 1960 óta eltelt időszakot tekintve megállapítható, hogy miközben az összes nemzetiségiek száma mintegy háromszorosára nőtt az egyes kisebbséghez tartozóké eltérő mértékben változott. A legnagyobb változatosságot a magukat cigánynak vallók száma mutatta. Az 1960-ban még a kisebbséghez tartozók 45 százalékát kitevő csoport 1980-ban nem érte el a 10 százalékot sem, majd a legutóbbi két népszámlálás alkalmával egyaránt 30 százalék volt az arányuk. Számuk eközben a négy évtizedet tekintve több mint a duplájára emelkedett. Hasonló mértékben gyarapodott a horvát nemzetiségűek lélekszáma is. A legszámottevőbb változás azonban a németek táborában következett be, számuk a négy évtized alatt közel kilencszeresére nőtt, de a legutóbbi két népszámlálás között is több mint egyharmadával emelkedett. Ez azt jelenti, hogy míg 1960-ban csaknem minden ötödik, 2001-ben minden második nemzeti kisebbséghez tartozó személy német volt. Az említett három etnikum az össznemzetiségiek egyre növekvő hányadát, 2001-ben a 96 százalékát képviselte, ezért a részletesebb elemzés során a többi kisebbséget nem vizsgáltuk. Ha a 2001. évi népszámlálás adatai alapján szemügyre vesszük az egyes nemzetiségek kormegoszlását, látható, hogy a horvátok, de különösen a németek korösszetétele a megye átlagánál is jelentősen kedvezőtlenebb volt. A német kisebbséghez tartozóknak közel az egyharmada a 60 éves vagy idősebb korcsoporthoz tartozott, ugyanakkor a gyermekek aránya nem érte el a 10 százalékot
sem. Ez is alátámasztja, hogy jelentős létszámnövekedésük nem demográfiai okokkal magyarázható, sokkal inkább az identitás vállalásának növekvő hajlandóságával. A cigány kisebbség korösszetétele viszont jelentősen fiatalabb az átlagosnál, hiszen a népesség egynegyede gyermekkorú, az időskorúak aránya ugyanakkor mindössze 7 százalék volt. A cigány kisebbségen belül azoknak az aránya, akik érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, együttesen nem érte el a 2 százalékot. Az általános iskola 8. osztályát alig több mint egyharmaduk végezte el, 42 százalékuk ennél is alacsonyabb végzettségű volt. A cigány népesség alig egytizede szerzett valamilyen szakiskolai vagy szakmunkás képzettséget. Az alacsony iskolázottság természetesen visszaköszön a foglalkoztatottság adataiban is. A cigányoknak 14,3 százaléka munkanélküli volt a népszámlálás eszmei időpontjában (a megye átlaga 4,6 százalék volt), és mindössze 13 százalékuk volt foglalkoztatott (a megye átlaga 33,5 százalék). Ezen belül 100 cigány foglalkoztatottból 40 az iparban vagy építőiparban dolgozott, 30 pedig egyéb, szakképzettséget nem igénylő (ún. egyszerű) foglalkozású volt. A másik két nemzeti kisebbségről elmondható, hogy iskolázottságuk nem tért el számottevően a megye átlagától, a németek között valamelyest magasabb volt a felsőfokú végzettségűek aránya. Ez a foglalkoztatottságban úgy jelent meg, hogy a vezető, értelmiségi foglalkozásúak a németek körében a megye átlagánál nagyobb arányban fordultak elő. Az idős korösszetételnek tudható be az inaktív keresők átlagosnál magasabb, az eltartottaknak pedig annál alacsonyabb hányada. A kiemelt nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó népesség főbb demográfiai jellemzők szerinti megoszlása Százalék Megnevezés Népesség összesen Ezen belül német horvát cigány kisebbséghez tartozók Korcsoport szerint 0 14 16,2 8,4 9,6 24,7 15 39 35,4 27,6 30,0 45,3 40 59 28,1 31,6 33,8 23,2 60 X 20,3 32,4 26,6 6,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Iskolai végzettség szerint a) 8. évfolyamnál alacsonyabb 19,6 21,3 21,6 46,8 8. évfolyam 27,9 25,8 30,0 40,5 Középiskola érettségi nélkül 22,6 21,0 20,3 10,9 Középiskola érettségivel 18,7 19,1 18,1 1,4 Egyetem, főiskola oklevél nélkül 2,7 2,7 1,8 0,2 Egyetem, főiskola oklevéllel 8,5 10,1 8,3 0,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Gazdasági aktivitás szerint Foglalkoztatott 33,5 35,8 36,2 13,1 Munkanélküli 4,6 2,5 4,2 14,3 Inaktív kereső 34,2 42,9 41,7 34,2 Eltartott 27,8 18,8 17,9 38,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 a) A 7 éves és idősebb népesség körében.
A 2001. évi népszámlálás közel 21 400 nem magyar anyanyelvű személyt regisztrált Baranya megyében. Számuk 1930-ban még meghaladta a 100 ezer főt, akkor a teljes népesség közel egyharmadát képviselték. Az 1960. évi cenzuskor, majd az azt követő 30 esztendő folyamán arányuk már nem érte el a népesség egytizedét, 2001- ben mindössze 5,2 százalék volt. A nem magyar anyanyelvűeknek mintegy a felét a német, egynegyedét a cigány és egyötödét a horvát anyanyelvűek képviselték 2001-ben. A valamely nemzetiségi nyelvet anyanyelvének tekintő népesség demográfiai jellemzői nagy hasonlatosságot mutattak a nemzetiségek esetében már leírtakhoz. Volt azonban néhány eltérés, amely figyelmet érdemel. A német anyanyelvűek korösszetétele a magukat német nemzetiségűnek vallók meglehetősen idős korösszetételénél is kedvezőtlenebbnek mutatkozott. A német anyanyelvűeknek több mint a fele a 60 éves vagy idősebb korcsoporthoz tartozott, ugyanakkor a gyermekek aránya mindössze 4 százalék volt. Ez azt mutatja, hogy a német nemzetiségűek közül nagyrészt csak az idősebb korosztályokhoz tartozók őrizték meg kisebbségi anyanyelvüket, a fiatalabbak, ha idővel meg is tanulták nemzetiségük nyelvét, azt már nem tekintették anyanyelvüknek. Hasonló jelenség volt megfigyelhető a másik két legnagyobb (cigány és horvát anyanyelvű) csoportnál is, de jóval enyhébb mértékben. Eltérés mutatkozott bizonyára az idősebb korstruktúrából adódóan a képzettség tekintetében is, az anyanyelvének valamely nemzetiségi nyelvet tekintő népesség az adott kisebbséghez tartozóknál valamelyest alacsonyabb iskolázottságú volt. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Baranya megyében mintegy 103 500 fő, a népesség egynegyede beszélt az anyanyelvén kívül egy vagy több más nyelvet is. (Országos viszonylatban az ezt megelőző cenzuskor regisztrált 18 százalékos hányad is kiemelkedően magasnak számított.) Ez a viszonylag kedvező arány több tényező együttes eredménye. Amint az előbbiekben már szó volt róla, Baranyában a nem magyar anyanyelvűek száma és aránya jelentősnek mondható, az idegen nyelvet beszélők számottevő hányadát e csoport magyar nyelvtudása tette ki. Az anyanyelvükön kívül más nyelvet is beszélőknek valószínűleg jelentős részét képezték azok a nemzetiségi származásúak, akik anyanyelvként ugyan a magyart nevezték meg, de nyelvtudásukat nem az iskolapadban, hanem a családban szerezték. II. A nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális élete A nemzeti és etnikai kisebbségek életében fontos szerepet foglal el saját kultúrájuk, hagyományaik, nyelvük ápolása, megőrzése. A Baranya megyében legnagyobb számban jelenlévő három nemzeti és etnikai kisebbség rendelkezik olyan intézménnyel, mely közösségi és kulturális tevékenységük központjának tekinthető. A cigány/roma kisebbségnél ezt a szerepet tölti be a Rácz Aladár Közösségi Ház, melyet a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület működtet. Az Egyesület idén ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját. Az elmúlt időszakban számos kulturális program megszervezése fűződik nevükhöz, így például Pécs-Baranyai Roma Ki Mit Tud, A cigányság az Európai Unióban c. konferencia, Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválja, Cigány Kulturális Napok, valamint számos képzőművészeti kiállítás, valamint gyermekek számára szervezett nyári tábor
lebonyolítása. A Rácz Aladár Közösségi Házban működik az Erdős Kamill Cigány Múzeum, mely a baranyai cigányság történeti, néprajzi, művészeti sajátosságait mutatja be. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése évente nyújt anyagi támogatást költségvetéséből a közösségi ház működtetéséhez. A pécsi Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis (CSZMMB) 1996 óta tevékenykedik, alapvetően a cigány/roma kultúra népszerűsítésével, bemutatásával foglalkozik. Működésének Pécs városa is sokat köszönhet, hiszen az 1999 óta kétévenként megrendezésre kerülő Nemzetközi Roma Fesztivál, mind a pécsi, mind a turista közönség szívébe belopta magát. Ezen kívül a nagyszabású fesztiválon kívül a CSZMMB számos kisebb cigány/roma kulturális esemény megrendezésében játszik központi szerepet. A pécsi székhellyel működő, a cigány/roma lakosság érdekeit képviselő civil szervezetek is rendszeresen szerveznek kulturális programokat, melyek közül jelentős az Etnikai Fórum, valamint a Khetanipe Egyesület egy-egy rendezvénye. 1985. októberében alakult a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület, melynek székhelye a pécsi Lenau Ház. Az Egyesület segíti a magyarországi németek kultúrájának, kulturális örökségeinek, hagyományainak, nyelvének ápolását. Rendszeresen szervez irodalmi estéket, felolvasásokat magyarországi német, német és osztrák szerzők részvételével. Rendszeres kiállításaik magyarországi német, német és osztrák művészek alkotásait mutatják be. A Lenau Ház azoknak a magyar művészeknek is kiállítóhelye, akik a magyarországi németek kulturális örökségét műveikben feldolgozzák, azt magas színvonalon megjelenítik. Itt folynak a német nemzetiségi zenekarok, kórusok és a német kisebbségi önkormányzatok képviselőinek továbbképzései is. Nagysikerű folklórrendezvényük minden évben a nemzetközi Pünkösdi Fesztivál. Különös figyelmet fordítanak az ifjúsági programokra. Az iskolai tanévben regionális német versenyeket szerveznek a magyarországi németség történelméről, kultúrájáról és Németország földrajzáról, kultúrájáról. A nyári német napközi tábort németországi tanár szakos egyetemisták vezetik. A Lenau Ház németek és magyarok ismert találkozóhelye. A látogatókat tájékoztatják a magyarországi németek történelméről, helyzetéről, az egyesület munkájáról és a kisebbségi törvényről. Baranya megyében egyébként 54 bejegyzett német egyesület működik, melyek számos kulturális esemény szervezői, lebonyolítói. 1995-ben alakult meg a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetsége, mely a német kisebbségi önkormányzatok legfőbb megyei képviselete. Számos területen fejt ki tevékenységet, így jogi tanácsadást nyújt, továbbképzéseket tart, megyei és országos kulturális programokat szervez, segíti és ösztönzi az önkormányzatok és egyesületek munkáját. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottságán keresztül, évente nyújt anyagi támogatást a Szövetség tevékenységének segítése érdekében. Ugyanilyen támogatásban részesül a Horvát Önkormányzatok Baranya Megyei Szervezete is. 1982 óta működik az August Senoa Horvát Kulturális Egyesület által fenntartott August Senoa Horvát Klub, melynek fő célja az anyanyelv ápolása, megőrzése és a nemzetiségi öntudat erősítése a horvát nemzetiség számára. Az intézmény azonban mindenki számára nyitott, aki betekintést szeretne kapni a horvátok
kulturális életébe, történelmébe, szokásaiba. A klubban öntevékeny csoportok működnek, így Díszítőművészeti Kör, valamint Asszonykórus. A Díszítőművészeti Kör tagjai szakmai vezetés mellett ápolják az összes magyarországi néprajzi csoport díszítő kultúráját, különös figyelemmel a baranyai horvátok ún. magashímzéseire. Az August Senoa Asszonykórus tagjai lányok, asszonyok, akik nagy szeretettel óvják és terjesztik a baranyai horvát-bosnyákok és sokacok énekkultúráját. A klub galériájában rendszeresen szerveznek kiállításokat helyi és horvátországi képzőművészek számára. A baranyai horvátság másik szellemi központja a Pécsett működő Horvát Színház, mely elsőként jött létre Magyarországon 1994-ben. A színtársulat klasszikus vígjátékokkal járja a településeket, de minden évben bemutatásra kerül 1-1 kortárs horvát vagy magyar szerző darabja is. Nyaranta szerveznek nyári színházi játékokat. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő - a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális értékeinek megőrzésében szerepet játszó - intézményeknek a témában kifejtett tevékenységéről: A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ kapcsolatot tart fenn a megyében megalakult kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi civil szervezetekkel, a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőivel. Információs kiadványuk a Diskurzus rendszeresen bemutatja a kisebbségek életét, kulturális programjaikat, nemzetközi kapcsolataikat. Nyaranta szerveznek tábort cigány/roma fiatalok számára. Jelenleg tagságukkal segítik a Cigány Integrációs Tanács tevékenységét is. A Csorba Győző Megyei Könyvtár az 1970-es évek végétől vesz részt a megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásában. Jelenleg kb. 30 német, 8 horvát és 6 cigány/roma települési könyvtár tart igényt a nemzetiségi dokumentum ellátásra. A könyvtár az 1990-es évek közepén kapott újabb, kisebbségi vonatkozású feladatot. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 172/1995. (XII.4.) Kgy. határozatában fogalmazta meg, hogy a könyvtár vállalja fel a megyében folyó kisebbségi kutatás támogatását. Ezt követően, 1996-ban megkezdte az adatbázis építést, majd annak gyarapítását, a baranyai kisebbségeket érintő szakirodalomról való tájékoztatás megszervezését, továbbá kisebbségi kutatószoba és abban kézikönyvtár létrehozását. 1997. február 1-én jelent meg a Kisebbségek Baranyában: Tájékoztató a kisebbségekről általában, valamint a Baranya megyei kisebbségekkel foglalkozó sajtóközleményekről, cikkekről, könyvekről c. havi jegyzék első száma, mely immár nyolc éve jelenik meg, egy-egy füzetében 70-100 tételt regisztrálnak. A tájékoztató a teljesség szándékával tartalmazza a hazai országos és helyi lapokban, folyóiratokban, kisebbségi kiadványokban megjelent, a baranyai kisebbségekre vonatkozó cikkek, tanulmányok, továbbá önálló kötetek bibliográfiai leírásait. A létrehozott kutatószoba és az ott elhelyezett kézikönyvtár mintegy 500 kötetből áll, melyet folyamatosan bővítenek. Ugyancsak itt használhatóak a kisebbségek lapjai, illetve a kisebbségi kutatás szakfolyóiratai. A könyvtár tervei között szerepel, hogy honlapján (www.baralib.hu) is hozzáférhető legyen a fenti tájékoztató jegyzék, továbbá a Baranyai Könyvtári Infó c. havonként megjelenő szakmai lapban nemzetiségi rovat indítása. Különös hangsúlyt kívánnak fektetni a roma lakosság könyvtári ellátására, tervezik továbbá, hogy minden év
elején írásban tájékoztatják a kisebbségi önkormányzatokat, civil szervezeteket és oktatási intézményeket a könyvtár szolgáltatásairól. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (BMMI) régóta feladatának érzi a megyében élő nemzetiségek kultúrájának támogatását. Jó példája ennek a 2002-ben megrendezett 2000 év a Duna mentén. A közös múltból a közös EU-jövőbe című nemzetközi tudományos konferencia. A konferencia egyik kiemelt témája volt a helyi nemzetiségek kultúrájának ismertetése, helyzetének elemzése. A konferenciát záró pódiumbeszélgetésen a helyi kisebbségi önkormányzatok vezetői is részt vettek. A konferencia eredményei így a pódiumbeszélgetés tartalma is konferenciakötetben láttak napvilágot, 2003-ban. A BMMI évkönyve is kiemelt helyen kezeli a nemzetiségek kultúráját, minden alkalommal számos publikáció jelenik meg ebben a témában. Szervezetén belül szakmai profiljának megfelelően két egység foglalkozik a megye nemzetiségeinek kultúrájával: a pécsi Néprajzi Osztály, és a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum. Gyűjteményi munka: 1996-ban nyílt, ezüstérmes kiállításuk több, jelentős nemzetiségi tárgy-együttest mutat be, így a váraljai Musch család által készített váraljai festett bútorokat, különféle horvát, szerb, német szőtteseket, hímzéseket, viseleteket, német parasztfazekasok munkáit, a mohácsi busójárás kellékeit. A tárgyvásárlások nagy része szintén nemzetiségi tárgyakat célzott meg: 2000-ben siklósi sokac, szerb, drávamenti horvát viseletek, szőttesek, hímzések kerültek a Múzeumba, 2001-ben és 2002-ben drávamenti textilek. A 2003-ban gyűjtött kerámiák Óbányáról származnak, az ottani német nemzetiségű fazekasok műhelyeiből kerültek ki. Tájházak felügyelete: A baranyai tájházak a múzeum-szervezet szakmai felügyelete alá tartoznak, ezek között több nemzetiségi tájház is található, így például a mecseknádasdi, ófalusi német nemzetiségi, az átai bosnyákok vagy a kásádi drávamenti sokacok kultúráját bemutató tájházak. A tájházak felügyelete, szakmai segítése folyamatosan zajlik. Múzeumpedagógia: Rendszeresen tartanak múzeumi órákat a pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont diákjainak az itt élő német nemzetiség betelepülésének történetéről, hagyományos kultúrájáról, kézműveseik munkájáról. Internetes megjelenés: A Múzeum, mint az e-világ pályázat egyik nyertese, vállalta tevékenységének, gyűjteményeinek internetes közzétételét. Így a nemzetiségi tájházak bemutatása mellett a pécsi Erdős Kamill Cigánymúzeum anyaga is hozzáférhetővé vált a nagyközönség számára. Kiállítások: Számos kiállítás fémjelzi tevékenységüket, így például a busójáráshoz kapcsolódva évente kiállítást rendeznek a népszokás történetéről, tárgyi emlékeiből, illetve Az ezerszáz éves horvát-magyar kapcsolatok című kiállítást bemutatták Budapesten, a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal, valamint a Zuglói Horvátok Kisebbségi Önkormányzatának kérésére. A Múzeum tárgyait más kiállítások számára is kölcsönzi, így láthatta a közönség Barcson, Makón, a magyarországi horvátok viseletét Csongrádon. A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum országos gyűjtőkörrel rendelkezik, a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének tárgyi kultúrájával, hagyományaival kapcsolatos emlékeket gyűjti. A Múzeum őrzi az ország legjelentősebb nemzetiségi tárgyi gyűjteményét.
A kiállítások mellett számos a nemzeti és etnikai kisebbségekhez kapcsolódó - publikáció, megtartott előadás, nemzetközi kapcsolatok ápolása dicséri tevékenységüket. Tervek: Kidolgozás alatt áll egy nagyszabású, regionális és nemzetközi együttműködést igénylő, nemzetiség-kutatással kapcsolatos projekt megvalósítása. A projektötlet kiindulópontja a Dél-Dunántúlon élő német nemzetiségek kultúrájának kutatása, a régió megyei múzeumainak együttműködésével. Az ilyen típusú különböző nemzetiségek együttélésével kapcsolatos máshol is folytatott, illetve folytatni kívánt, kutatómunkákat szeretnék - megfelelő partnerek megkeresésével, kutatómunka összehangolásával - nemzetközi hálózatba szervezni, konferenciákat, közös, illetve vándorkiállításokat megrendezni. A projektötlet nemrég a Duna Menti Tartományok Munkaközössége Kultúra és Tudomány Munkacsoportjának fóruma elé került, ahol pozitív visszhangra talált, és a Múzeum felkérést kapott a projekt részletesebb kidolgozására. A Baranya Megyei Levéltár több tevékenységi kör keretében lát el a nemzeti és etnikai kisebbségekhez kapcsolódó munkát. Egyrészt begyűjti és szakszerűen megőrzi a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó közigazgatási, bírósági, intézményi, testületi, egyesületi, személyi, családi iratokat, másrészt biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos iratok kutatását. A kutatók közül legtöbben a német nemzeti kisebbség történetének forrásait kutatják. A rendszerváltás óta emelkedett a Baranya megyei németségre vonatkozó iratok kutatóinak száma, elsősorban azért, mert az addig tabunak számító témák, mint a német nemzetiségiek kitelepítése 1946-1948-ban, illetve a szocialista kori nemzetiségi politika forrásai, ma már kutathatók. Az egyetemek, így elsősorban a Pécsi Tudományegyetem, valamint az ország más egyetemei is egyre nagyobb számban küldenek a levéltárba hallgatókat, PHD ösztöndíjasokat, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek történetének forrásait kutassák. Természetesen más kutatók történészek, néprajzosok, nyelvészek, levéltárosok, muzeológusok, tanárok - is növekvő számban látogatják a Baranya Megyei Levéltárat és kérnek kisebbségi témára vonatkozó iratokat. Más baranyai nemzeti kisebbségek (horvátok, szerbek, bolgárok) történetének témájában is történnek kutatások, itt valamivel kisebb számban. Az etnikai kisebbségek közé sorolt cigányok/romák történetének levéltári forrásait csak az utóbbi években kezdték kutatni. A Pécsi Tudományegyetem romológia szakos hallgatói, valamint egyes esetekben más egyetemek, karok és szakok tanárai, illetve diákjai tanulmányozzák a cigányságra vonatkozó iratokat is. A levéltár tudományos munkatársai kiemelt kutatási irányként kezelik a nemzeti és etnikai kisebbségek történetének kutatását, e tárgyakban a levéltár kiadványokat jelentet meg, valamint különböző más, országos és regionális kiadványokban is meg jelennek a baranyai levéltárosok tollából származó nemzetiségi, kisebbségi tematikájú tanulmányok, forráskiadványok, recenziók. A Tanulmányok és források Baranya megye történetéből című kiadványsorozat 2003-ig megjelent 11 kötetéből 5 ismerteti a nemzeti és etnikai kisebbségek történetének forrásait. A Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs M. J. Város Önkormányzata 1998-ban közösen hozta létre a Kisebbségkutató Közalapítványt, a nemzeti és etnikai kisebbségek együttélésére vonatkozó történeti, néprajzi, szociológiai és demográfiai kutatások összefogása, az elért eredmények közzététele céljából. A
Közalapítványhoz jelentős számú, a kisebbségkutatásban gyakorlatot szerző kutató csatlakozott, akik a történeti Baranya megye és Pécs Város kisebbségeinek együttélését dél-dunántúli kitekintéssel vizsgálják. A kutatók között található demográfus, néprajzos, nyelvész, szociológus és történész. Munkájuk eredményeit a Közalapítvány tudományos előadások szervezése és kiadványok megjelentetése formájában hasznosítja. 1999 óta évente jelenik meg a Kisebbségek Együttélése c. kiadvány, mely a kisebbségek napjához kapcsolódóan megtartott tudományos tanácskozás előadásainak írott változatát tartalmazza. A pécsi székhelyű Pro Pannónia Kiadói Alapítvány az elmúlt évtizedben megkülönböztetett figyelmet fordított a hazai kisebbségekkel foglalkozó kiadványok megjelentetésére. Ezt bizonyítja - többek között - Fehér István: A soknemzetiségű Baranya a XX. században c. monográfiájának, Márfi Attila: Thália papjai Pécsett c. színháztörténeti monográfiájának kiadása, mely német és magyar vándortársulatok históriáját dolgozza fel. Ribó Pongrácz Éva: Madarakból lettünk c. könyve a lakótelepi cigány/roma gyerekek képzőművészeti nevelésének tanulságait mutatja be, magyar, beás és lovári nyelven. Baranya megye és Pécs Város lakosságát évszázadok óta a befogadó gondolkodásmód jellemzi, így hosszú ideje békében élnek együtt, egymás mellett a különböző nemzetiségek képviselői. A hatékony, eredményeket felmutató nemzetiségi és az 1990-es évek délszláv háborúját követő menekültügyi munkát, a nemzetiségekkel való törődést elismerve az UNESCO Pécs Városának adományozta a Városok a békéért UNESCO Díjat. A nemzetközi elismerés értékelte a polgárok kirekesztés elleni magatartását, a közösségek közötti párbeszéd erősítését, a kultúra és az oktatás terén végzett kiemelkedő munkát. III. Az oktatás helyzete a nemzeti és etnikai kisebbségeknél A nemzetiségi oktatás alapelve, hogy a nemzetállam határai között élő, államalkotó kisebbségi népcsoportoknak a formális iskoláztatás keretében is jogot ad anyanyelvük, kultúrájuk egyes elemeinek átörökítésére. Tekintettel arra, hogy a múlt század második felében a család több hagyományos funkciójának elvesztésével együtt az anyanyelv átörökítő szerepét is lényegében elvesztette, e tekintetben sokkal nagyobb szerep hárul az óvodára, iskolára. Így a kisebbségi oktatásnak a magyar közoktatási rendszer részeként biztosítania kell mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket általában az oktatás nyújt, és e mellett - kevés kivételtől eltekintve - nem egyszerűen az a feladata, hogy mindezeket a szolgáltatásokat anyanyelven nyújtsa, hanem meg kell teremtenie az anyanyelv megtanulásához és e népcsoportok kultúrájának és történelmének megismeréséhez szükséges feltételeket is. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezései együttesen biztosítják a kisebbségi oktatás kereteit. A Nemzeti Alaptanterv elvei között szerepel az ún. interkulturális oktatás, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbséghez és a többséghez tartozó tanulók együtt sajátítsák el az adott kisebbség népismereti és műveltségi anyagát és a szülők igényének megfelelően a kisebbségi nyelvet.
Baranya megyében sok településen folyik nemzetiségi nyelvoktatás óvodákban, általános és középiskolákban, cigány, horvát és német nyelven is. Több helyen a nyelvoktatáson kívül nemzetiségi képzés is folyik: így például Pécsett az Anikó utcai, a Felsővámház utcai és a Belvárosi Általános Iskolában, illetve a Magyar Német Nyelvű Iskolaközpont Gimnáziumában, a Leőwey Klára Gimnáziumban, a német nyelv, német kultúra iránt érdeklődőknek, illetve a kisebbséghez tartozók számára. Baranya megyében a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata nevelésioktatási koncepciójához kapcsolódva 2002-ben elkészült a Német nemzetiségi oktatási koncepció, Baranya megye c. anyag, mely célul tűzte ki a német nemzetiségi oktatás jelenlegi állapotának felvázolását, valamint a rövid és hosszú távú fejlesztési irányok körvonalazását. A koncepcióban célként fogalmazódott meg a nyelv mint a legfontosabb identitásmegőrző, kultúraközvetítő és értékteremtő eszköz helyzetének stabilizálása. Hangsúlyozza a beszélt és írott német nyelv megértése, használata fejlődésének, továbbá a még meglévő nyelvjárások rögzítésének fontosságát. Tervezik az Országos Német Nemzetiségi Pedagógiai Intézet létrehozását. Ugyanezt a horvát nemzetiség számára, illetve a kultúra iránt érdeklődőknek a Miroslav Krleza Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon biztosítja. Pécsett működik Magyarország és egyben Európa első cigány/roma kisebbségi, érettségit adó intézménye a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, melyet 1994-ben hozott létre a Gandhi Alapítvány. A nemzeti és etnikai kisebbségi program keretében a diákoknak lehetőségük van arra, hogy megismerkedjenek mindkét, a magyarországi cigányok/romák által beszélt nyelvvel: beás és lovári, valamint a nemzetiségi nyelven közvetített cigány/roma kultúra elemeivel. Jelenleg egy 340 férőhelyes kollégium, könyvtár, számítógépterem, közösségi helyiségek és egy sportcsarnok segíti a gyerekek fejlődését. 2000-ben érettségizett az első osztály. A végzett tanulók jelentős része a felsőoktatásban folytatja tanulmányait. A diákok nagy része tanulmányaik végén a tanult két nemzetiségi és két idegen nyelv valamelyikéből felsőfokú nyelvvizsgát tesz. Az iskolában hagyományőrző együttes és színtársulat is működik. A Baranya Megyei Önkormányzat költségvetéséből évente nyújt támogatást a Gimnázium munkájához. Ma még egyedüli modellként értékelendő a Collegium Martineum Alapítvány által 1996-ban létrehozott, Mánfán működő Collegium Martineum Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium, mely a kistelepülésekről, gyakran zárt, telepszerű környezetből érkező szegény, többnyire cigány/roma fiatalok számára igyekszik kedvező szocializációs feltételeket biztosítani a középiskolába való bekerüléshez, az új környezetbe való beilleszkedéshez. A megyei önkormányzat költségvetéséből évente nyújt támogatást a Kollégiumnak. A FUND Cigány Alapfokú Művészetoktatási Iskolát 2001-ben hozta létre az Amrita Pályaorientációs Baráti Kör, a Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis, a Faág Baráti Kör Egyesület, a Galilei Alapítvány. Azóta alapítványi iskolaként működik, tanulólétszáma fokozatosan nő, valamint hatókörét is bővíti az ország területén belül. Ingyenes oktatást biztosít zene, tánc és képzőművészeti oktatás keretein belül hátrányos helyzetű 10-22 éves, elsősorban cigány/roma fiatalok számára. Telephelyeik száma a 2003/2004-es tanévtől hatra emelkedett, így már Magyarmecskén, Nagykanizsán, Pécsett a Pécsbányatelepi Általános Iskolában,
Gandhi Gimnáziumban, Apáczai Csere János Nevelési Központban, Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában folytatnak oktatást. Az iskola az állami iskolarendszeren kívüli, de ahhoz illeszkedő képzéssel segíti a cigány/roma gyerekek felzárkózását és tehetséggondozását. A képzés célja a felzárkóztatáson belül az alapkészségek és képességek fejlesztése illetve egyéni problémák megoldása. Ebben a cigány/roma kultúra identitásteremtő ereje központi szerepet kap. A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjának beszámolója szerint az általuk nyújtott szakmai szolgáltatásokat igénybe vették a nemzetiségi nyelvet oktató intézmények, de az igénybevett szolgáltatások nem a nemzetiségi nyelvoktatásra irányultak. Az intézmény rendszeresen tart tankönyvbemutatót, ahol a pedagógusok megismerkedhetnek a nyelvkönyvekkel, tanítási segédletekkel. Nemzetiségi óvónők számára 30 órás, akkreditált tanfolyamot szerveznek Egy személy egy nyelv címmel. Rendszeresek szakmai továbbképzéseik, tanulmányi és tehetséggondozó versenyeik. 2002-ben hirdették meg nemzetiségi német, horvát, általános és középiskolai kategóriában A nyelvek és az olvasás éve program keretében az Olvasni jó! - Lesen macht Spaß! - Citati je dobro! versfordító, illusztráció-készítő pályázatot. A pályázat rendkívül sikeres volt, mintegy 283 pályamű érkezett. A legjobb munkák kiadványban, illetve kiállításon is megjelentek. Rendszeresen vesznek részt pályázatokon. Évekig e forrásból finanszírozták az Unsere Schule és Nasa skola c. periodikák megjelentetését. A pályázat lehetővé teszi külföldi utak utazási költségeinek finanszírozását is. Információs kiadványuk a Palatábla, melyben rendszeresen közzétesznek aktuális pályázatokat, hazai és külföldi továbbképzési lehetőségeket. Legújabb kezdeményezésük beás nyelvtanfolyam indítása volt. A társadalmi szempontból hátrányos helyzetű csoportok kiemelten a cigányok/romák társadalmi integrációjának elősegítése érdekében az oktatási kormányzat 2002. őszén fogalmazta meg az integrált oktatás elvárását a normál tantervű általános iskolák számára. Ezzel egy időben született meg a rendeleti szabályozás, illetve indult el a szakmai segítő hálózat szervezése. Mindez elsősorban szemléletváltást és ezzel járó új oktatásszervezési formát jelent az általános iskolák számára az eddigi gyakorlathoz képest. Az integrációs program gyakorlati megvalósításának szakmai biztosítéka és segítsége a miniszter által kiadott pedagógiai rendszer, mely elsődlegesen az együttnevelés szempontját kívánja az iskolák életébe beemelni. A megvalósítást szakmai hálózat, helyi szintű fejlesztések és szolgáltatások segítik. A Dél-Dunántúli régióban 11 bázisintézmény működik, ebből 6 Baranya megyében (Gödre, Kétújfalu, Magyarmecske, Nagyharsány, Pécs, Vásárosdombó). A bázisintézmények vállalják, hogy oktatási integrációs programjukat modellé fejlesztik, valamint, hogy szakmai szolgáltatásokkal segítik a vonzáskörzetükben lévő intézményeket az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének szakszerű bevezetésében. Az Oktatási Minisztérium PHARE roma közösségi ház programja 4 millió euró értékben támogat 38 közösségi házat, ebből Baranya megyében 10 működik. E közösségi házak szinte mindegyike működtet tanoda jellegű programot, többek között Pécs, Komló, Mohács, Sellye, Siklós, Szigetvár városokban. A tanodák az elmúlt 10 évben jelentek meg a magyar pedagógia eszköztárában. Megyénkben elsőként szerveződött tanoda az Amrita Egyesület jóvoltából.
Létrejöttük önálló közép-európai fejlemény. Elsősorban cigány/roma gyermekek és fiatalok iskolai sikerességét segítik. A tanodák az iskoláktól és fenntartóiktól különálló, anyagilag független intézmények, melyek iskolán kívüli (délutáni, hétvégi és szünidei) tevékenységeket folytatnak. Szolgáltatásait mindenekelőtt az általános iskolákban, középiskolákban tanulók számára nyújtja. IV. A munkaerőpiaci helyzet A munkaerőpiaci helyzet áttekintése, az itt jelentkező problémák feltárása elsősorban a cigány/roma lakosság vonatkozásában meghatározó. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Romológia Tanszéke által készített tájékoztató az alábbi helyzetet tárja elénk: Baranya megyében a cigány/roma népességet két gazdasági folyamat hozta különösen kedvezőtlen helyzetbe. Az egyik a mecseki és környéki bányászat, illetve a kapcsolódó ipar összeomlása, ami természetesen nem csupán őket sújtotta, de ezek a csoportok az általában kevesebb tartalék tőke (amin nem csupán a materiális javakat, hanem az ismeretekben, sőt a kapcsolatokban felhalmozható kulturális tőkét is értjük) következtében más csoportoknál is nehezebb helyzetbe kerültek. A másik az elmúlt évtizedekben kialakult mező- és erdőgazdasági termelés és a ráépülő feldolgozó ipar (pl. faipar) összeomlása. Ez azért érintette a cigányságot másoknál súlyosabban, mert mezőgazdasági tulajdonnal nem rendelkeznek, és mert hagyományos foglalkozásaik ezekhez a gazdasági ágakhoz kötődtek. Megszűntek, felbomlottak azok a keretek is, amelyek más hagyományos foglalkozásaiknak keretet, rendszeres piacot biztosítottak, amilyen például az erdei termékek gyűjtése és feldolgozása volt. Ezeknek a gazdasági folyamatoknak egyik következménye volt a szakmunkásképzés megingása, holott ez volt a cigányság felfelé törekvő hányadának valamelyest perspektívát nyújtó intézménytípus. Ki kell emelni a valódi politikai dráma, a jugoszláviai háború következményeit is, ezek közé tartozik a már korábban is nehéz helyzetű Ormánság, Dráva mente gazdaságának ellehetetlenülése, s a szelektív migráció erősödése ebben a térségben. Az elesett cigány/roma lakosság koncentrálódik ebben a térségben, ami a piacok, a vásárlóerő, egyúttal az innovációk korlátozásához vezettek. Másfelől viszont az illegális és a fekete gazdaság ebben a határ menti térségben megélhetést jelentett némelyeknek, de valószínűleg felmérhetetlen mértékben rombolta a munkával kapcsolatos erkölcsi értékeket is. A gazdasági folyamatok egy része visszafordíthatatlan, azonban meg kell keresni azokat a pontokat, ahol olyan struktúrák építhetők ki, amelyek lehetőséget nyújtnak a cigányság számára is. A cigány/roma népesség hajlandó társadalmilag elfogadott keretek között munkát vállalni, ha ehhez megfelelő segítséget kap. A támogatás formáinak kidolgozásában, de különösen megvalósításában a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek játszhatnak döntő szerepet. Megvizsgálták, mi okozza a cigány/roma emberek elhelyezkedési nehézségeit. Az egyes tényezőket 1-5-ig terjedő skálán értékelve és az egyes település kategóriák adatait összegezve az vehető észre, hogy a legnagyobb problémának az
(elsősorban cigány származásukból eredő) hátrányos megkülönböztetést, az iskolázottság-szakképzettség hiányát, illetve a munkahely hiányából, továbbá a településtől távolabb található munkahelyek megközelíthetetlenségéből eredő kérdéskört tartják. A munkahely megközelíthetősége nemcsak a közlekedési kapcsolatok hiánya miatt alakulhat ki, de lehetetlenné teszi az is, ha a munkavállaló nem tudja fedezni a munkába járás költségeit sem. Míg a nem cigányok esetében a munka-jövedelemből származó keresetek képezik a háztartások bevételének zömét, addig a cigányok/romák esetében a nem munka jellegű jövedelmek a túlsúlyosok. Ez utóbbiak körébe tartoznak a szürke-, feketegazdaságban végzett illegális, adózatlan munkák, amelyeket a szakirodalom egyaránt hív informális, árnyékgazdaságnak, önfenntartó szektornak és piac alatti gazdaságnak egyaránt attól függően, milyen szempont alapján minősíti. A nem főállású tevékenységből származó jövedelem túlnyomórészt gyűjtögetésből, böngészésből, guberálásból és kereskedésből származik. A cigányság körében a vállalkozói lehetőségek csak rendkívül kis mértékben kihasználtak. Ez adódik képzettségi körülményekből, hiszen egy vállalkozás ügyvitele, számviteli, adózási, adminisztrációs kötelmei feltételezik alapképzettségek meglétét. A cigány/roma származású munkavállalók jellemző foglalkoztatási formái a következőképpen alakulnak: Baranya megyében a cigány lakosságnak majdnem fele alkalmi munkákból él, több mint negyede közhasznú munkásként tevékenykedik, 13 százalékuk bevételei a hivatásos anyaságból származnak. Rendszeres kereső tevékenységből csak a munkaképes lakosság 10 százaléka szerez bevételt. Pécsett egyértelműen az alkalmi munka és a közhasznú munka a jellemző, de általában más településeken sem tapasztalhatunk markáns eltérést. Kutatásuk során azt is vizsgálták, mekkora a fekete/szürke gazdaságban tevékenykedők aránya a megye településeinek munkaképes lakossága körében. Értelemszerűen mind az összlakosságon belül, mind a cigány/roma népesség, illetve a cigány/roma pályakezdők körében hátrányosabb képet, magasabb értékeket kaptunk a községekben, mint a városokban. Megdöbbentőek azonban a községi adatok, melyek szerint a cigány/roma munkaképes lakosság majd 60 százaléka, s a pályakezdő fiatalok több, mint fele is alkalmi tevékenységekből tartja fenn magát Baranyában. A munkahely keresésében a cigány/roma emberek nagymértékben számítanak a szűkebb közösségre (családra, barátokra), konkrét segítséget azonban döntő mértékben a munkaügyi szervezettől várnak. E segítségnyújtásban szerzett tapasztalatok kistérségi eltérései a munkaügyi kirendeltségek munkájának és lehetőségeinek különbözőségére utalnak. Az iskolai végzettség csökkenésével növekszik a kisebbségi önkormányzatoktól és civil szervezetektől remélt támogatás, ami az önkormányzatok egyik fontos szerepkörét is kijelöli. A cigány/roma munkavállalók csaknem mindegyike személyesen vagy hitelesnek tekintett beszámolóban találkozott már a cigányellenes diszkriminációval munkahely keresése során. A hátrányos megkülönböztetést zömmel antropológiai jegyeiknek tulajdonítják, és jogilag megfoghatatlan helyzetekben érzékelték. Jelentős mértékben
kevéssé hatékony vagy inadekvát módszerekkel próbálkoznak a helyzetek megoldására. Optimális megoldást persze az jelentene, ha a társadalom ki tudna küszöbölni minden, az alkotmány által tiltott diszkriminációt. Mindaddig míg ez nem valósul meg, fel kell hívni a munkaerőpiaci vagy egyéb képzést szervezők figyelmét annak fontosságára, hogy minden, a munkanélküli cigány/roma fiatalokra irányuló képzésben kapjon szerepet a diszkriminatív helyzetek megoldására irányuló felkészítés. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ (BMMK) által készített tájékoztató anyag is kiemeli, hogy a cigány/roma népesség esélyeinek javítása érdekében kiemelt módon szükséges foglalkozni munkaerőpiaci integrációjukkal és reintegrációjukkal. A foglalkoztathatóság javítását a BMMK a következő stratégiai területeken kívánja megvalósítani: partnerség, szolgáltatások, oktatás, támogatott foglalkoztatás, komplex munkaerőpiaci programok. Így például részt vesz a Baranya Megyei Cigány Integrációs Tanács munkájában, tájékoztatókat tart civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok számára a romák foglalkoztatását elősegítő aktuális programokról, együttműködő vagy támogató partnerként részt vesz ilyen pályázatok megvalósításában, támogatja a roma foglalkoztatási referensi hálózat működését, évek óta bonyolít le országosan mintaértékű, képzési-foglalkoztatási programokat (pl. roma közösség-fejlesztő asszisztens, roma egyházi szociális gondozó asszisztens képzések) stb. A foglalkoztatás területén jelentős sikereket ért el kormányzati, alapítványi és Phare forrásokból a siklósi térségben tevékenykedő Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet, valamint Pécsett az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete. A Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet 1997-ben alakult. Célja a Dél-Baranyai kistérségben élő cigányok/romák érdekvédelmének felvállalása. Feladatának tekinti a foglalkoztatást, jog- és érdekvédelmet, cigány kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolattartást, képzések és tanfolyamok lebonyolítását, ifjúsági táborok szervezését, valamint a hagyományőrzést. Mindezek megvalósítása érdekében jogsegélyszolgálatot tart fenn, közösségi házat működtet, tanfolyamokat szervez. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával, valamint a Baranya Megyei Munkaügyi Központ segítségével több programot indítottak. Így 2000-ben erdőművelési munkák elvégzésére szerveztek brigádot, majd 2002-ben fafeldolgozó üzemet nyitottak. Terveik között szerepel az üzem fejlesztése. Szintén 2002-ben indították szociális lakásépítési programjukat, melynek keretében 4 család lakhatási körülményeit oldották meg. V. Áttekintés a helyi kisebbségi önkormányzatokról Magyarországon az általános önkormányzati választásokkal egy időben, 1994. decemberében került sor első ízben kisebbségi önkormányzati választásokra. A nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatai az önkormányzati rendszerben sajátos helyet foglalnak el. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8.. (4) bekezdése valamennyi települési önkormányzat számára kötelező feladatként határozza meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítását. Ez különböző formákban valósulhat meg, így például a helyi kisebbségi önkormányzatok működési feltételeihez való hozzájárulásban, kisebbségi kultúra ápolásában, oktatás elősegítésében. A megyei önkormányzat önként vállalt
feladatként igyekszik segíteni a kisebbségi önkormányzatok munkáját, úgy konzultációs lehetőség biztosításával, mint pályázatokon való részvétel megvalósításával. A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal által rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján a 2000-2004-ig terjedő időszakban az alábbiak szerint alakult a helyi kisebbségi önkormányzatok száma, nemzetiségi megoszlása, földrajzi elhelyezkedése: 2000. év 128 helyi kisebbségi önkormányzat működött Baranya megyében, az alábbi megoszlásban: Nemzetisége: Száma: cigány 64 német 44 horvát 15 szerb 2 bolgár 1 görög 1 lengyel 1 Megjegyzendő, hogy további 15 kisebbségi települési önkormányzat működött, melyből 12 a német kisebbség, 3 a horvát kisebbség képviseletében jött létre. Cigány kisebbségi önkormányzatok: a megye területén szétszóródva minden körzetben megtalálhatók. Német kisebbségi önkormányzatok: Pécs és Mohács városok körzetében jelentősebb számban helyezkednek el. Horvát és szerb kisebbségi önkormányzatok: Pécs, Komló, Mohács városok körzetében találhatók. Bolgár, görög, lengyel kisebbségi önkormányzatok: Pécs város központjában működnek. 2001. év 124 helyi kisebbségi önkormányzat működött Baranya megyében, az alábbi megoszlásban: Nemzetisége: Száma: cigány 60 német 44 horvát 15 szerb 2 bolgár 1 görög 1 lengyel 1
Megjegyzendő, hogy további 15 kisebbségi települési önkormányzat működött, melyből 12 a német kisebbség, 3 a horvát kisebbség képviseletében jött létre. Cigány kisebbségi önkormányzatok: a megye területén minden körzetben megtalálhatók. Német kisebbségi önkormányzatok: Pécs és Mohács városok körzetében jelentősebb számban helyezkednek el. Horvát kisebbségi önkormányzatok: Pécs, Komló, Mohács városok körzetében találhatók. Bolgár, görög, lengyel kisebbségi önkormányzatok: Pécs város központjában működnek. Szerb kisebbségi önkormányzat Pécs mellett Komlón is létrejött. 2002. év Ebben az évben önkormányzati választások voltak, tehát az adatokat vizsgálni kell 2002. október 20-a előtt és azt követően. 2002. október 20-i választás előtt 122 helyi kisebbségi önkormányzat működött Baranya megyében, az alábbi megoszlásban: Nemzetisége: Száma: cigány 59 német 44 horvát 14 szerb 2 bolgár 1 görög 1 lengyel 1 Megjegyzendő, hogy további 15 kisebbségi települési önkormányzat működött, melyből 12 a német kisebbség, 3 a horvát kisebbség képviseletében jött létre. 2002. október 20-i választásokat követően 224 helyi kisebbségi önkormányzat működött Baranya megyében, az alábbi megoszlásban: Nemzetisége: Száma: cigány 112 német 75 horvát 27 szerb 4 ukrán 2 bolgár 1 görög 1 lengyel 1 ruszin 1
Megjegyzendő, hogy további 14 kisebbségi települési önkormányzat működött, melyből 10 a német kisebbség, 4 a horvát kisebbség képviseletében jött létre. A bolgár, görög és a lengyel kisebbség továbbra is csak Pécs városában, a szerb kisebbség viszont összesen négy településen hozott létre kisebbségi önkormányzatot. A megyében először alakultak ruszin és ukrán kisebbségi önkormányzatok. 2003. év A 2003. évre vonatkozó adatok 2003. november 25-iki lezárásúak. 222 helyi kisebbségi önkormányzat működött Baranya megyében, az alábbi nemzetiségi megoszlásban: Nemzetisége: Száma: cigány 110 német 75 horvát 27 szerb 4 ukrán 2 bolgár 1 görög 1 lengyel 1 ruszin 1 Megjegyzendő, hogy további 14 kisebbségi települési önkormányzat működött, melyből 10 a német kisebbség, 4 a horvát kisebbség képviseletében jött létre. Érdemes kiemelni, hogy Pécs M. J. Város 1998-ban Kisebbségi Társulási Tanácsot hozott létre, melynek keretében a pécsi kisebbségi önkormányzatok fejtik ki tevékenységüket. A Tanács azonos jogállású Pécs M. J. Város Közgyűlésének bizottságaival. Megemlítendő, hogy az elmúlt esztendő óta folyamatban van a kisebbségi törvény módosítása, mely lényeges változásokat vonhat maga után. A nemzeti és etnikai kisebbségek, illetve az őket képviselő szervezetek körében is jelentős vitákat vált ki a tervezett módosítás, mely azonban elengedhetetlen. Sajnálatos, hogy az eredetileg 2003-ban elfogadni kívánt tervezet csak 2004. tavaszán került az Országgyűlés elé, de elfogadásra még nem került. A Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójának tájékoztatóját az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az előterjesztésben felhasznált tájékoztatók, beszámolók forrásainak jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. Fentiek alapján felkérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Baranyában élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló tájékoztatónkat elfogadni szíveskedjen!
Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése kezdeményezi a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyével komplex módon foglalkozó intézmény létrehozását. Határidő: 2004. december 31. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri kulturális és oktatási intézményeit, hogy dolgozzanak ki középtávú tervet a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének javítása érdekében, mely tervek alapul szolgálnak a Baranya Megyei Önkormányzat nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó középtávú koncepciójához. Az intézmények középtávú terveit tárgyalja meg a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága. Határidő az intézményi középtávú tervek elkészítésére: 2005. március 31. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke, a kulturális és oktatási intézmények vezetői Határidő a középtávú tervek bizottsági megtárgyalására: 2005. június 30. Felelős: Weisz Péter, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság elnöke Határidő a középtávú nemzeti és etnikai kisebbségi koncepció elkészítésére: 2006. április 30. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése kezdeményezi együttműködési javaslat kidolgozását a kistérségeknek - a nemzeti és etnikai kisebbségek számára - nyújtandó szolgáltatások vonatkozásában. Határidő: 2005. június 30. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tovább folytatja együttműködését a nemzeti és etnikai kisebbségeket képviselő szervezetekkel, intézményekkel, melynek során célul tűzi ki közös projektek kidolgozását, fejlesztések megvalósítását. Határidő: 2005. június 30. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke
6. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése dönt arról, hogy 2005-től havonta szakmai, módszertani információs lapot jelentet meg a nemzeti és etnikai kisebbségek számára. A lap kiadásának célja, hogy szolgálja a nemzeti és etnikai kisebbségek közötti kapcsolat erősítését, helyzetükkel, annak javításával összefüggő információk áramlását, a kisebbségi lét pozitív megélését. A Közgyűlés a lap szerkesztésével és kiadásával a Csorba Győző Megyei Könyvtárat bízza meg. A lap megjelentetésének költségeit a Közgyűlés folyamatosan, adott tárgyévi költségvetésében biztosítja. Határidő az első szám megjelenésére: 2005. április 30. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke, Kalányos Katalin, a Csorba Győző Megyei Könyvtár igazgatója 7. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése megbízza a Kisebbségkutató Közalapítványt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó szakmai, tudományos műhelyek, civil szervezetek és önkormányzatok bevonásával készítsen el átfogó elemzést a Baranya megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségekről, és azt kiadvány formájában jelentesse meg. Határidő az elemzés elkészítésére: 2005. március 31. Határidő a kiadvány megjelentetésére: 2005. december 31. Felelős: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke Dr. Füzes Miklós, a Kisebbségkutató Közalapítvány Kuratóriumának elnöke Pécs, 2004. május 10. Weisz Péter Tasnádi Péter