HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Program 2014.

HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Program 2014. Jelen Szakmai Program jóváhagyta: a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás 32/2014.(VIII.5.) számú határozatával 0

1

I. Intézményi adatok 1. Az intézmény általános célja, feladata és alapelve 1.1. A HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: intézmény) szolgáltatásainak biztosításával célunk, hogy a mőködési területünkön élı, szociálisan hátrányos helyzető, egészségügyi, mentálhigiénés állapotuk miatt rászorult emberek intézményi szolgáltatások keretében történı ellátásban részesüljenek. Célunk továbbá a gyermekek törvényben foglalt jogainak érvényesítéséhez, a szülıi kötelességek teljesítéséhez, a gyermekek veszélyeztetettségének megelızéséhez és megszüntetéséhez nyújtott széleskörő, szükség esetén alternatív eszközöket is alkalmazó szociális munka. Az Alapító Okiratban is rögzített szolgáltatások nyújtásával a szociális és gyermekvédelmi feladataink végzése során tiszteletben tartjuk a családok életmódját, életstratégiáját, szokásrendszerét és tradícióit, támogatást nyújtunk a gyermekek ellátására, gondozására, testi, szellemi fejlıdésére, szocializációjára vonatkozó szülıi, gondozói tevékenység ellátásához. Hangsúlyos feladatunk, hogy szervezzük és összehangoljuk az intézményi ellátásban részesülık szociális biztonságának megırzése érdekében nyújtott szolgáltatásokat, információt nyújtsunk és megismertessük e tevékenységek és egyéb szociális szolgáltatások tartalmát és eljárási rendjét, támogassuk az azokhoz való hozzáférést. Feladataink eredményes teljesítése érdekében együttmőködünk a szociális és gyermekjóléti ellátó tevékenységhez kapcsolódó más szervezetekkel és intézményekkel, figyelemmel kísérjük a szociális és gyermekjóléti ellátások jogszabályi környezetének változását, más szolgáltatók eredményeit. A szakterületet érintıen részt veszünk pályázatokon, új innovatív programok kidolgozásában. A megfogalmazott célhoz kapcsolódóan intézményünk a preventív és korrektív rendszerszemlélető szociális munka keretében komplex segítséget nyújt az intézmény szolgáltatásait igénybevevık önálló életvitelének és készségeinek erısítéséhez, önkéntesek és segítı közösségek bevonásával. A munkánk során kulcsfontosságú a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával klienseink érdekének, a gyermekek védelmének szem elıtt tartása. Ebbıl következıen munkánk során tudatosan vállaljuk: ismereteink, készségeink és értékrendünk folyamatos fejlesztését, a szociális munka etikai kódexében rögzített normák betartását, önismeretünk, személyiségünk folyamatos fejlesztését, 2

szakmai tudásunk folyamatos gyarapítását, a forrásrendszerekkel való kapcsolat kiépítését, a meglı kapcsolatok formálását, a kliensek problémamegoldó kapacitásának, eszköztárának fejlesztését, a hátrányos helyzetőek és a kisebbségben élık társadalmi képviseletét, társadalmi normák, értékek közvetítését a kliensek felé, a helyi szociálpolitika formálását, a társadalmi szolidaritás erısítését. 1.2. Alapelveink Az emberi méltóság tisztelete, az önkéntesség, az együttmőködésen alapuló személyes szolgáltatás, a szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés, az egyén szükségleteire szabott segítségnyújtás; valamint az egyént körülvevı természetes és mesterséges erıforrások közötti hatékony, egymást segítı, építı jellegő együttmőködés. Munkánknak irányt ad a szociális munka etikai kódexe: nemre, korra, társadalmi és etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyızıdésre, nemi irányultságra, fogyatékosságra és egészségi állapotra való tekintet nélkül, valamint bármely egyéb hátrányos megkülönböztetés kizárásával végezzük. Szakmai tevékenységünk során a titoktartást és az információk felelıs kezelését biztosítjuk. 1.3. Az intézmény adatai, szervezeti egységei HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat jogelıdjei: Az intézmény 1991 októberében alakult, mint HÍD Családsegítı Szolgálat, a Budakeszi Önkormányzat és a Magyar Karitász közös alapításával. 1997. november 1-jel az intézmény kibıvült a gyermekvédelmi törvény által elıírt Gyermekjóléti Szolgálattal. 2000-ben a Magyar Karitász felbontotta a szerzıdést a Budakeszi Önkormányzattal, kivált az intézménybıl. 2002-2003-ban intézményünk látta el Telki település gyermekjóléti feladatait, intézményi társulást hozott létre Budakeszi HÍD Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Társulás 2005-ben a Budakeszi Önkormányzat intézményükhöz integrálta a Gondozási Központot (nappali ellátás, házi segítségnyújtás, étkeztetés feladatait) HÍD Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, Szociális Központ 2006-ban a jelzırendszeres házi segítségnyújtás szakfeladattal bıvült az intézmény. 2007-ben intézményfenntartó társulás jött létre Remeteszılıs és Tök településekkel. 2008-ban az intézményfenntartó társulási megállapodás módosult: Remeteszılıs felmondta a társulási megállapodást, helyette Budajenı csatlakozott a társuláshoz. 3

Az intézmény a szolgáltatási körébe tartozó feladatait a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. i III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. i XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), a végrehajtásukra kiadott kormányrendeletek és ágazati miniszteri rendeletek, valamint a társult települési Önkormányzatok Képviselı testületeinek rendeletei határozzák meg. Budakeszi, Budajenı és Tök települések önkormányzatai úgy döntöttek, hogy 2013. július 1- tıl Budakörnyéki Önkormányzati Társulás keretében mőködtetik a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat. A társult Önkormányzatok és elérhetıségeik: a) Budakeszi Város Önkormányzata 2092. Budakeszi, Fı utca 179. Tel:06-23-535-710 E-mail: varoshaza@budakeszi.hu b) Budajenı Község Önkormányzata 2093. Budajenı, Fı utca 1-3. Tel: 06-26-371-068 E-mail: hivatal@budajeno.hu c) Tök Község Önkormányzata 2073. Tök, Fı utca 1. Tel: 06-23- 341 166 E-mail: hivatal@tok.hu Önkormányzati Társulásban mőködtetett alapszolgáltatások: a) családsegítés b) házi segítségnyújtás c) jelzırendszeres házi segítségnyújtás d) nappali ellátás e) szociális étkeztetés f) gyermekjóléti szolgáltatás A társulás leglényegesebb elemei: - a közös térségi gondolkodás, - a közös fejlesztések, - a térségben az ellátottak valamennyi szolgáltatáshoz való hozzájutása, - a gazdaságos mőködtetés. Az intézmény feladatait önálló szakmai szervezeti egységek útján látja el. 4

Az intézmény székhelye, telephelye és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségei: Székhely: 2092. Budakeszi, Fı utca 103. Telephely: 2092. Budakeszi, Erdı utca 83. Az ellátottak számára nyitva álló helyiség: 2093 Budajenı Kossuth Lajos. u. 6. 2073 Tök, Kútvölgy tér 14. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: Szakágazat száma és megnevezése: 889900 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül A költségvetési szerv alaptevékenységei kormányzati funkció szerint: 102030 Idıskorúak, demens betegek nappali ellátása 104042 Gyermekjóléti szolgáltatás 107051 Szociális étkeztetés 107052 Házi segítségnyújtás 107053 Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 107054 Családsegítés Az integrált intézményben az ellátást és szolgáltatást biztosító szakmai önálló szervezeti egységek szakfeladatait és az intézményi struktúrát részletesen a Szervezeti és Mőködési Szabályzat tartalmazza. Az intézmény szakmai, szervezeti egységei és hatásköreiben meghatározott feladatok közötti megosztásáról az intézmény vezetıje gondoskodik. A szervezeti egységeket szakmai vezetık irányítják, akiket az intézményvezetı bíz meg. 1.4. Partnerintézményekkel történı együttmőködés módja Az intézmény szervezeti egységei számára az ágazati szabályozások értelmében alapvetı feladat a szolgáltatások szervezése, koordinálása, a szociális és gyermekvédelmi észlelı- és jelzırendszer mőködtetése, a veszélyeztetı élethelyzetek megelızése érdekében. Az észlelıés jelzırendszer tagjait, az együttmőködés módját és a jelzési kötelezettség elmulasztásának következményeit az Szt. és a Gyvt. szabályozza. Az észlelı- és jelzırendszer tagjaival és a partnerintézményekkel való együttmőködés módját a szóbeli vagy írásos együttmőködési megállapodás tartalmazza. A megállapodás megkötését megelızi a személyes találkozás, kölcsönös látogatás, az együttmőködés alapjának, módjának tisztázása, a szükséges adminisztrációs rend kidolgozása, az esetleges nyomtatványok (pl. jelzılap) elkészítése. Az Együttmőködési Megállapodás az intézmény mőködési dokumentumainak része, mely valamennyi munkatárs számára ismert és elérhetı kell, hogy legyen. A partnerektıl, az észlelı- és jelzırendszeri tagoktól érkezett írásos jelzésre írásban, a szóbeli jelzésre szóban tesz visszajelzést az esetért felelıs munkatárs. 5

1.5. A szakmai egységek közötti együttmőködés módja 1.5.1. Munkaértekezlet Az intézmény vezetıje szükség szerint, de ente legalább egy alkalommal munkaértekezletet hív össze és tart, melyre meghívást kap az intézmény valamennyi fı- és részfoglalkozású dolgozója. Az értekezlet napirendjét az intézményvezetı állítja össze. Az értekezleten lehetıséget kell biztosítani arra, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. Az intézményvezetı az összefoglalói értekezleten: beszámol az intézmény eltelt idıszak alatt végzett munkájáról, értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, értékeli az intézményben dolgozók élet-, és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következı idıszak feladatait. Az intézmény szintén ente tőz- és munkavédelmi oktatás céljából munkaértekezletet tart, mely értekezlet a tőz- és munkavédelemmel kapcsolatos kérdések fóruma. A két értekezlet megtartása történhet összevontan is. Az értekezletrıl írásos összefoglaló anyagot (továbbiakban: emlékeztetı) kell készíteni, jelenléti ív kíséretel, melyen fel kell tüntetni az esetleges távolmaradás okát is. 1.5.2. Vezetıi értekezlet Az intézmény vezetıje szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetıi értekezletet tart. A vezetıi értekezleten részt vesznek a szakmai szervezeti egységek vezetıi és a gazdasági ügyintézı (szociális asszisztens). Az értekezleten a szakmai vezetık és a szociális asszisztens beszámolnak az adott idıszakban végzett tevékenységükrıl: a csoportok közötti együttmőködésrıl, a munkamegosztásról, az elvégzett feladatokról, a soron következı, vagy folyamatban lı feladatok szervezési, eszközgazdálkodási, pénzügyi igényeirıl, meghatározzák és rögzítik az operatív szervezési, munkaszervezési intézkedéseket. 6

1.5.3. Intézményi team A team üléseit az intézmény vezetıje vezeti, szükség esetén gondoskodik külsı résztvevı meghívásáról. Üléseit havonta, elıre meghirdetett idıpontban tartja, a szervezeti egység szakdolgozóinak a részvétel kötelezı. Az intézményi team célja: közös esetek megbeszélése, feladatok tisztázása, az intézmény mőködésel, életel kapcsolatos információk átadása. 1.5.4. Team megbeszélés Az intézmény szervezeti egységei heti rendszerességgel, keddi napokon team megbeszéléseket tartanak, melyet a szakmai vezetık szerveznek és irányítanak. A megbeszélések alkalmat adnak az esetek megbeszélésére, az intézmény és a szakmai csoport mőködésel kapcsolatos kérdések, felvetések, javaslatok, tények átadásához, megvitatásához. Az esetmegbeszélésekrıl, team megbeszélésekrıl minden esetben írásos dokumentáció (feljegyzés) készül. 2. Ellátottak körének demográfiai mutatói, szociális jellemzık, ellátási szükségletek 2.1. Az ellátottak köre A társult önkormányzatok Budakeszi, Budajenı, Tök települések - közigazgatási területén élı szociális és mentálhigiénés segítséget igénylı veszélyeztetett egyének, családok, gyermekek, és különbözı közösségi csoportok, valamint egyéb ügyeik viteléhez segítséget igénylı személyek. A szolgáltatást igénybe vevık köre kiterjed a pszichológiai és jogi segítséget igénylı egyénekre is. 2.2. Budakeszi város demográfiai mutatói Az elmúlt három tizedben sokan telepedtek le Budakeszin, új településrészek keletkeztek. A korábbi társadalmi szerkezetet az agglomerációs hatás lényegesen átalakította. Az egyik jellemzı réteg a helyben, környéken és a fıvárosban dolgozó köztisztviselıké, közalkalmazottaké, illetve a különbözı vállalkozásoknál és intézményeknél dolgozó alkalmazottaké. A másik domináló réteg a vállalkozók és gazdasági intézményi vezetık csoportja. A felfelé mobilizáló igényes, sıt gazdag életmódú csoportokkal szemben Budakeszit a terjedı elszegényedés és a leszakadó rétegek növekvı aránya egyaránt jellemzi. A hagyományos nagy sváb porták felaprózódtak és a fıváros árnyékában meghúzódó szegénység átszövi a települést. Más megközelítésben valamennyi rétegen belül jelentıs az ideiglenesen itt lakók és szociálisan is instabil életmódúak aránya. 7

Számos civil szervezet, nonprofit intézmény, egyház, baráti közösség szervezi a társadalmi életet, több szervezet, kiscsoport és rendezvény ad lehetıséget a közösségi életre. A sokszínőség és a társadalmi feszültségek tehát egyszerre jellemzik Budakeszit és ezek kedvezıtlen hatásaira - különösen a gyermek és ifjúsági korosztályok esetében - kell figyelmet fordítani. Budakeszin az agglomerációs elszívó hatás sokkal inkább érvényesül, mint Pest megye többi településein. Budakeszirıl és környékérıl a foglalkoztatottak nagy része a fıvárosban dolgozik. Demográfiai adatok: 0-2 esek száma 3-5 esek száma 6-13 esek száma 14-17 esek száma 18-54 esek száma 55-59 esek száma 60-69 esek száma 70-79 esek száma 80-X esek száma Összesen 2010 453 507 1181 570 7054 1118 11815 920 459 14.077 2011 498 504 1188 572 7063 1121 1808 967 447 14.168 2012 464 511 1289 575 7023 1098 1870 1027 493 14.350 KSH es adatai szerint A 2011. hez képest a lakosság létszáma 1,3%-kal nıtt, ezen belül a gyermekek létszáma is nıtt. A 60 feletti lakosság aránya 24 %. A város intézményei: 1 bölcsıde (45 fı), 3 óvoda (566 fı), 1 általános iskola (822 fı), zeneiskola, 2 gimnázium (770 fı), gyermek- és háziorvosi rendelı, védınıi szolgálat, szakorvosi rendelı, valamint kulturális intézmények: mővelıdési központ és könyvtár. 2.3. Budajenı község demográfiai mutatói Budajenı Budapesttıl 20 km-re nyugatra, a Zsámbéki medence peremén fekszik. A régi és az új, a falusi és a városi mentalitás érvényesül. A település közúton, Budapestrıl induló volán buszjáratokkal közelíthetı meg. A lakosság száma folyamatosan növekszik, elsısorban a beköltözések miatt. A 90-es ekben kiépültek az alapközmővek, de igazán jelentıs fejlesztések az utóbbi 10 idıszakára esnek. A fejlesztések fı célja a minıségi lakóterületi fejlesztés, és a turisztikaiidegenforgalmi vonzerı növelése. A fıváros vonzáskörzetében lı községünk lakosságának tetemes része Budapesten dolgozik, de számottevıen érvényesül a számítógépes hálózaton végzett otthoni munkavégzés. 8

Demográfiai adatok: 0-2 esek száma 3-5 esek száma 6-13 esek száma 14-17 esek száma 18-54 esek száma 55-59 esek száma 60-69 esek száma 70-79 esek száma 80-X esek száma Összesen 2010 67 81 179 81 957 129 177 101 36 1.808 2011 55 84 191 84 977 130 179 106 38 1.844 2012 51 92 207 71 995 128 184 104 46 1.878 KSH es adatai szerint A 2011. hez képest a lakosság létszáma 1,2 %-kal, ezen belül a gyermekek létszáma 7 fıvel nıtt. A 60 feletti lakosság aránya: 25 % A község intézményei: 1 óvoda (115 fı), férıhellyel, általános iskola (153 fı), orvosi rendelı. 2.4. Tök község demográfiai mutatói Tök község Budapesttıl 30 km-re, a Zsámbéki-medence peremén fekszik. Természeti adottsága és szolgáltatásai rén a falusi turizmus vérkeringésébe is be kíván csatlakozni. Tök községben több közösséget szervezı civil szervezet mőködik. Demográfiai adatok: 0-2 esek száma 3-5 esek száma 6-13 esek száma 14-17 esek száma 18-54 esek száma 55-59 esek száma 60-69 esek száma 70-79 esek száma 80-X esek száma Összesen 2010 43 64 119 67 762 120 124 79 51 1.429 2011 48 55 136 63 714 110 134 89 63 1.412 2012 46 55 136 58 709 109 133 84 58 1.388 KSH es adatai szerint A vizsgált idıszakban a lakosság létszáma csökkent, ezen belül a 18 alattiak létszáma is csökkent. A 60 feletti lakosság aránya: 20% A község intézményei: 1 óvoda 52 férıhellyel, Tök község Zsámbékkal történı megállapodás alapján látja el az általános iskolai feladatokat, ahol ente 70-90 kiskorú tanul, Orvosi Rendelı, Mővelıdési Ház. 2.4. A társult települések szociális jellemzıi: Az idıskorúak problémái Az idıs lakosság száma mindhárom településen 16,5 %. Jellemzıen nagyobb részük egyedül él, gondozásra szorul. Sokan közülük természetes erıforrással nem rendelkeznek, továbbá 9

alacsony a nyugdíjuk. Létfenntartásukra egyre kevesebb pénzt tudnak fordítani (pl. főtés, gyógyszer, étkezés). Az egészségügyi gondokkal és a fogyatékkal élık problémái A tartósan beteg aktív korúak száma folyamatosan növekszik. Alacsony jövedelmük miatt hátrányos helyzetbe kerülnek egészséges társaikkal szemben. A társult településeken a fogyatékkal élık száma csekély. Országos és helyi probléma, hogy a munkáltatók közül viszonylag kevesen élnek a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatását elısegítı támogatási lehetıségekkel, így ebben a körben is többen küzdenek anyagi gondokkal. Szenvedély és pszichiátria gondokkal küzdık problémái Nagy gondot jelent mindhárom településen a szenvedély és pszichiátria problémával küzdık számának emelkedése. Betegség tudatuk nincs, ezáltal környezetükre is negatív hatással vannak. Gyakran kerülnek olyan konfliktusos helyzetekbe, melynek súlyos következményei lesznek. Az anyagi ellehetetlenülés is gyakran fenyegeti ıket. Foglalkoztatással kapcsolatos problémák Intézményünknél álláskeresıként nyilvántartott munkavállalók számában 2009-ben ugrásszerő növekedés volt tapasztalható a megelızı ekhez viszonyítva, mely azóta is emelkedést mutat. 2009-ben a gazdasági válság kapcsán kialakult munkaerı piaci válság következtében mintegy 50%-os emelkedés volt tapasztalható az álláskeresık számában az elızı azonos idıszakához képest, hozzáte, hogy már 2008. szeptemberében is lehetett érzékelni a pénzügyi válság elsı jeleit, következményeit. 2012-ben az elızı hez képest 45%-kal emelkedett az álláskeresık száma. A jelenlegi nyilvántartásban szereplı álláskeresık körében jelentıs a 40 felettiek aránya, valamint a többségük szakiskolai végzettséggel rendelkezik. Megélhetési problémák A jövedelem nélküliség, az alacsony jövedelem a napi életvitelt teszi bizonytalanná. Ennek következménye a hátralékok megjelenése, a különbözı fizetési kötelezettségek halasztása, az alapvetı szükségletek kielégítésének labilitása. Szorosan összefügg a probléma a foglalkoztatási helyzettel, a megoldást nehezíti az érintettek egészségügyi és mentális állapota. A díjhátralékos családok száma az utóbbi ekben növekszik és egyben az összetétele is változik. Munkával, sıt állandó munkahellyel rendelkezı családok is kerülnek ebbe a helyzetbe. E mögött, mint a legtöbb ilyen tömeges jelenség mögött, többféle ok fedezhetı fel. 10

(Lehet többek között életviteli, egészségügyi, társadalmi, családszerkezetben rejlı, jövedelemre visszavezethetı, adósságspirál stb.) Mindez együtt marginalizálódási folyamatot eredményez. A legnehezebb helyzetben élık nehezen tájékozódnak, igazodnak el a hivatalos eljárásrendekben. A tájékozatlanság kiszolgáltatottá teszi ezt a csoportot, érdekeiket gyakran nem az elfogadott eszközökkel próbálják érvényesíteni, ezzel konfliktushelyzeteket is teremtenek, amely a negatív megítélésüket erısítheti. A saját tulajdonú lakással nem rendelkezık problémái Budakeszin nagyszámú albérletben élı személy tartózkodik életvitelszerően. Jelentıs részük szobabérlı, közös konyha - fürdı használattal. Jövedelem szempontjából hátrányos helyzetőek, alkalmi munkából élnek, a munkanélküliség folyamatosan veszélyezteti ıket. Ezáltal a lakhatásuk is igen bizonytalan, sok közöttük a vándorló életmódot folytató család és egyedülálló személy. Közülük sokan fiktív vagy távoli településre bejelentett lakcímmel rendelkeznek. A gyermekeket nevelı családok problémái Egyre markánsabban jelentkezı problémacsoport a társult településeken a családi konfliktus. Ez visszavezethetı a válság kezdete óta növekvı létbizonytalanságra, az anyagi tartalékok teljes felélésére, a máról-holnapra élés pszichés romboló hatására. A szülık (kiemelten az egyedülálló szülık) helyzete folyamatosan romlik, nem tudnak megbirkózni a válság, a bizonytalanabb munkapiaci helyzet következményeivel. Munkaidı beosztásuk nem igazodik a gyermek és a gyermekintézmények igényeihez. A szülıknek egymásra és gyermekeik nevelésére is egyre kevesebb idejük, energiájuk jut. A fentiek együttes következménye, hogy a magatartás-zavaros gyermekek száma is nı, a családok egy része nem tud megbirkózni ezzel a problémával. A családi kötelékek is lazábbak. A magatartászavarhoz tartoznak a tankötelezettségüket nem teljesítı, igazolatlanul mulasztó gyermekek. Korosztály tekintetében a 13-17 esek az igazolatlanul mulasztók, de a többség 17 es. A családok továbbra is egyre kevesebb pénzt tudnak a szabadidıs és kulturális programok finanszírozására fordítani. Nem tudnak nyaralni menni, nem tudják táborokba íratni gyermekeiket. Anyagi források hiányában nem tudnak gyermekeik számára hasznos szabadidıs programokat biztosítani. 11

3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 1. Az intézmény ügyfélfogadási rendje a társult településeken 1.1. Gondozási központ Az ügyfélfogadási idı: Budakeszi Hétfı 08.00 16.00 Kedd 08.00 16.00 Szerda 08.00 16.00 Csütörtök 08.00 16.00 Péntek 08.00 16.00 1.2. Családsegítı szolgálat Az ügyfélfogadás ideje a társult településeken: Budakeszi Budajenı Tök Hétfı 08.30-12 13-16.30 Kedd Szerda 08.30-12 13-17.00 Csütörtök 08.30-12 13-17.00 12.30-16.30 12.00 17.00 Péntek 8.30 12.00 09.30-12.00 1.3. Gyermekjóléti szolgálat Az ügyfélfogadás ideje a társult településeken: Budakeszi Budajenı Tök Hétfı 08.30 12.00 11.00 16.00 13.00-16.30 Kedd 12.00-16.00 Szerda 08.30 12.00 13.00-17.00 Csütörtök 08.30 12.00 11.00 16.00 10.00-12.00 13.00-17.00 Péntek 8.30 12.00 1.4. Egyéb szolgáltatások Jogi tanácsadás heti öt óra, amibıl egy óra iratszerkesztés, négy óra ügyfélfogadás: hétfı 14.15-16.15 óráig szerda 8.30-10.30 óráig. Pszichológusi tanácsadás felnıtteknek - heti tíz óra: kedd 8-11 óráig és csütörtök 10-17 óráig. Pszichológusi tanácsadás gyermekeknek - heti húsz órában: kedd 9-16 óráig, szerda 9-17 óráig és csütörtök 12-17 óráig. 12

II. Családsegítı ellátás és szolgáltatás 1. A szolgáltatás célja, feladata 1.1. A szolgáltatás célja: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára - az okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése valamint az életvezetési képesség megırzése céljából - nyújtott szolgáltatás. Mikrotérségünkben komoly hagyományai vannak a fogyatékkal élıkkel való sokoldalú törıdésnek. Eddigi programjaink középpontjában a társas kapcsolataik megteremtésének és fejlesztésének segítése állt. Ezt folytatjuk a szociális biztonság megteremtésel, a társadalmi beilleszkedés segítésel, a települések közötti koordináció módszerel. A hátrányos helyzetben, nehéz körülmények között élık segítése is céljaink között szerepel és feladatkörünkbe tartozik. Különösen olyan esetekben, amikor a legjellemzıbb probléma az izolálódás. Ebben kitüntetett figyelmet fordítunk a roma etnikumra (kb. 40 család). E problémakörökben elsıdleges cél az életminıség javítása, szociális biztonság segítése, az esélyegyenlıség biztosítása. Fontos, hogy a településeken mőködı önszervezıdı csoportokkal, közösségekkel, civil szervezetekkel együttmőködjünk. A szolgáltatás kerete: szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás nyújtása; segítség nyújtása az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális, gyermekvédelmi, foglalkoztatási szolgáltatásokhoz való hozzájutásban; az egyén, a család panaszának meghallgatása és lehetıség szerinti intézkedés annak orvoslása érdekében; a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok illetve konfliktusok megoldásának elısegítése családgondozással; az együttmőködési kötelezettségbıl fakadó feladatok ellátása; tanácsadás nyújtása a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a 13

krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdık illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére; a humán jellegő civil kezdeményezések elısegítése és ösztönzése; a veszélyeztetettség és krízishelyzet megelızése érdekében együttmőködés az egészségügyi szolgáltatókkal, intézményekkel valamint a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, magánszemélyekkel; települési önkormányzat figyelmének felhívása az egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek speciális szükségleteire, a kirekesztıdés veszélyeire, az ellátórendszer esetleges hiányosságaira; a rendszeres szociális segélyben részesülı, az adósságterhekkel küzdı személyekkel, családokkal való munka. 1.2. A családsegítı szolgálat feladata: A) Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás: A szociális, mentális vagy életvezetési problémákkal küzdı személyek, családok részére tanácsadásokat szervezünk, illetve tartunk. A vonatkozó jogszabályok (Szt. és Önk. rend.) egyes kiemelt problémacsoportok kezelését és a kapcsolódó szolgáltatások mőködtetését a családsegítı intézményhez rendeli. Ilyen speciális tanácsadás, szolgáltatás az elıbbieknek megfelelıen az adósságkezelési tanácsadás, továbbá a munkavállalási tanácsadás és az aktív korú munkanélküliek számára biztosított együttmőködési program mőködtetése. A szociális tanácsadás során: tájékoztatást nyújtunk az egyes szociális és jóléti ellátások formáiról, intézményrendszerérıl, funkcióiról és igénybevételének módjáról, információt szolgáltatunk az egyes ellátási formák elınyeirıl, hátrányairól, segítséget nyújtunk - az önálló döntés lehetıségének megtartása mellett - az ellátásban részesülı számára a legmegfelelıbb ellátási forma kiválasztásában. Az életvezetési tanácsadás keretében: segítséget nyújtunk az életpályán, életútban való elakadás, illetve megtorpanás feloldásában, segítséget nyújtunk a probléma feldolgozásában és a megoldási stratégia kidolgozásában, egészséges életmódra nevelı tanácsadásokat szervezünk. A mentálhigiénés tanácsadás keretében segítséget nyújtunk a mentálhigiénés problémák feltárásában, kezelésében, 14

a családon belüli konfliktusok feltárásában, a kapcsolatok helyreállításában. B) A szociális ellátásokhoz való hozzájutás megszervezése Megszervezzük az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást. A feladatellátás során - segítséget nyújtunk: - az ellátás igényléséhez szükséges dokumentumok beszerzésében, - a kérelem és a hozzá csatolandó dokumentumok kitöltésében, - az ellátásban részesülı kérésére érdekeit képviseljük, - segítséget nyújtunk: - az elutasított kérelmek jogorvoslati kérelme benyújtásában, - a pénzbeli ellátás felhasználásához. C) Családgondozás biztosítása Segítségnyújtás a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásában. A családgondozás során: - segítséget nyújtunk a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló családok számára, - meghatározott ideig tartó folyamatos segítı kapcsolatot alakítunk ki és tartunk fenn annak érdekében, hogy a kapcsolatot igénylı fél problémái feltárhatókká, megfogalmazhatókká, ezáltal megoldási lehetıségeik kialakíthatóvá váljanak. - a családon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, konfliktuskezelı programokat és szolgáltatásokat szervezünk. D) A veszélyeztetettséget észlelı és jelzırendszerrel kapcsolatos feladatok A családok segítése érdekében a szolgálat veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszert mőködtet. A vonatkozó jogszabály (Szt.64. (2) ) elıírásai szerint a jegyzı, továbbá a szociális- és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat kötelezıen jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítı intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyrıl szereznek tudomást. Ennek megfelelıen szolgálatunk: a jelzésre köteles szerveket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, 15

tájékoztatja a jelzırendszerben részt vevı további szervezeteket és az ellátási területén élı személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetıségérıl, fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, az intézkedések megtételérıl tájékoztatja a jelzést tevıt, folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztetı körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális szolgáltatások iránti szükségleteit. A kapott jelzés alapján a szolgálat munkatársa felveszi a kapcsolatot a szociális és/vagy mentálhigiénés problémákkal küzdı családdal, személlyel (a bejelentés alanyával) és tájékoztatja a vonatkozó problémára a családsegítés körében nyújtható szolgáltatásokról. Tekintettel arra, hogy a szakmai módszertani szabályok szerint a bejelentésnek mindig írásban is meg kell történni, ezért a jelzırendszer tagjai számára bejelentı nyomtatványt biztosít. A jelzırendszer mőködtetésén túl a szolgálat a konkrét esetek, kliensproblémák hatékony kezelése és megoldása érdekében, szükség szerint munkakapcsolatot épít ki és tart fent az alábbi szervekkel: a városi egészségügyi hálózattal, az oktatási-nevelési intézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, az önkormányzati illetékes bizottságokkal, a polgármesteri hivatali irodákkal és azok munkatársaival, a rendırséggel, a mőködı egyházakkal, különbözı elsısorban szociális célokra szervezett civil szervezıdésekkel, alapítványokkal, az országgyőlési és önkormányzati képviselıkkel. Az együttmőködés keretében biztosítani kell a szükséges információk átadását a titoktartási szabályok figyelembe vételel, továbbá a kölcsönös konzultációkat és tapasztalatcserét. E) Egyéb szolgáltatások Szaktanácsadásokat nyújtunk és közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos segítı programokat szervezünk a mőködési területen élık számára: - pszichológiai tanácsadást, 16

- jogi tanácsadást, - magányos idıseknek, egészségügyi problémával küzdıknek közösségi programokat. 2. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 2.1. A szociális esetmunka lépései és annak dokumentálása A segítı szolgáltatás a szociális munkát végzı és a kliens együttes és egyenrangú munkafolyamata. Amennyiben az egyszeri beszélgetés elegendınek bizonyul a probléma megoldásához, abban az esetben le is zárul (egyszeri esetként kerül rögzítésre). Amennyiben a felmerült probléma egyszeri esetkezelés során nem oldható meg, esetfelvétel történik. 2.1.1. A családsegítı szolgálatnál vezetett adminisztráció a forgalmi napló, az esetnapló, mely tartalmazza az ügyfél személyes adatait, a cselekvési tervet, amely megfogalmazza az adott problémát, és a legfontosabb feladatokat, a megállapodást és a teljesülés várható idıpontját. Az adatkezelést a 1992. i LXIII. törvény alapján végzik a családgondozók. A munkafolyamatot az elsı interjú során a kliens szükségleteinek megállapításával és a problémamegoldó alternatívák kidolgozásával kezdjük, melyet az Esetnaplóban és a megállapodásban rögzítünk. A megállapodás tartalmazza az elérendı cél érdekében megvalósítandó feladatokat, a kliens és a segítı együttmőködésének módját, a találkozások rendszerességét, a segítı folyamat várható eredményét. A megállapodást mindkét fél aláírja. Az elsı interjút követı találkozások, ügyintézési módok minden alkalommal rögzítésre kerülnek az Esetnaplóban; az elvégzett feladatot a Forgalmi Naplóba írják a munkatársak. 2.1.2. Esetátadás Esetátadásra kerül sor a családgondozó akadályoztatása esetén, valamint ha nem alakult ki bizalmi kapcsolat a gondozó és az ügyfél között, illetve ha ezt az eset szakmai vitele indokolja. Az esetátadás kölcsönös megállapodás alapján vagy az ügyfél kérésére történik a heti team megbeszélés alkalmával. 17

2.1.3. Esetlezárás Sikeres esetkezelés, együttmőködés hiánya, illetékesség megszőnése valamint a kliens halálát követıen az eset lezárásra kerül, melyet minden alkalommal a team üléseken ismertetnek a kollégák, ezután az iratanyag irattárban kerül elhelyezésre. 2.1.4. A gondozási folyamat során alkalmazott módszerek A segítı szolgáltatás a kliens otthonában, családi környezetében tett látogatásokon és a családsegítı szolgálatban folytatott segítı beszélgetés és segítı tevékenységek útján valósul meg az alábbi módszerekkel: Tanácsadás: irányított beszélgetés, melynek célja a probléma hatékony megoldása, konkrét feladatok megfogalmazásával. Segítı beszélgetés: mélyebb, hatékonyabb kommunikációs forma, melynek célja a képessé tevés. A kliens a saját erıforrásai rén képes legyen a változtatásra/ változásra. Konzultáció: az együttmőködı partnerekkel a munkafolyamat során a szolgáltatást igénybe vevı érdekében a probléma közös megoldása céljából folytatott tárgyalás. Esetkonferencia, esetmegbeszélés: a partnerintézmények képviselıivel, együttmőködı tagokkal a szolgáltatást igénybe vevı aktuális élethelyzetének áttekintése, megoldási alternatívák keresése közös gondolkozás rén. A kompetenciahatárok tisztázása, feladatmegosztás is fontos eleme az esetkonferenciának. A találkozókról feljegyzés, jegyzıkönyv készül. 2.1.5. Speciális feladatellátás A) Munkavállalási tanácsadás Célja: segítséget nyújtani a munkanélküliséggel és a munkavállalással kapcsolatos problémák megoldásához. A tanácsadók egyéni és csoportos szolgáltatásokkal segítenek feltárni, illetve leküzdeni a munkavállalást akadályozó tényezıket és javítani az elhelyezkedési esélyeket. Ezt a szolgáltatást a munkanélküliség által veszélyeztetett lakosok önkéntesen vehetik igénybe. A munkavállalási tanácsadás során munkatársaink a munkavállalást akadályozó tényezıket és a szociális helyzetet feltérképezik a klienssel együtt (életviteli, mentális, családi, viselkedési, szocializációs stb.). Megvizsgálják a munkavállaláshoz kapcsolódó képzettségeket, készségeket és kulcskompetenciákat, a kliens jelenlegi helyzetének, lehetıségeinek reális feltárása, céljainak pontosítása érdekében. 18

Egyéni tanácsadáson minden kliens (önkéntes, kötelezett) részt vesz, ahol álláskeresési technikákat ismerhetnek meg, továbbá állásinterjúra készülhetnek fel. A rendszeres szociális segélyben részesülı ügyfelekkel való munka A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerı piaci helyzető, foglalkoztatásba be nem vonható aktív korú személyek olyan támogatási formája, amelyben az ügyfélnek vállalnia kell, hogy elhelyezkedése érdekében részt vesz a közösen megtervezett beilleszkedési programban a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint. Az együttmőködési megállapodás kialakítása során törekedni kell az alábbiakra: az ügyfél pontosan értse az együttmőködés célját, folyamatát, a felvázolt problémák alapján megoldási alternatívák kerüljenek felajánlásra, kapjon tájékoztatást az ügyfél az együttmőködés hiányának következményeirıl, szankcióiról, az együttmőködésben résztvevı felek feladatai, kompetenciái legyenek pontosan megszabva. Az együttmőködésbe bevont közvetített szolgáltatások oka, célja, folyamata, az azok által biztosított lehetıségek és elınyök rögzítésre kerüljenek. Az együttmőködés során a családgondozó kompetenciája felmérni, hogy rendelkezik-e az ügyfél a programban való részvétel alapvetı feltételeivel. Melyek a képességei, tudása, motivációja, érdeklıdési köre, milyen az érdekérvényesítı képessége, kommunikációs készsége, kríziskezelési technikája, milyen típusú programok közvetítése, biztosítása szolgálja leginkább a közösen megfogalmazott célkitőzést. Ennek szellemében a beilleszkedési program keretében az ügyfelekkel egyénre szabott tervet dolgoznak ki a családgondozók, melynek lépései attól függnek, hogy milyen pszicho-szociális jellemzık a meghatározóak, milyen készségekkel rendelkeznek, illetve hol tartanak az álláskeresés folyamatában. Az együttmőködési szerzıdések négy fı iránya: Munkavállalásra irányuló programok: egyéni igényekre szabott álláskeresés, munkavállalási tanácsadás, álláskeresı klub, álláskeresı technikai tréning igénybevétele. E szerzıdést jellemzıen az álláskeresésre, elhelyezkedésre már kész, kisebb segítséget igénylı, önálló ügyfelekkel kötjük. Képzettségre és munkavállalói készségek fejlesztésére, megerısítésére irányuló programforma: önéletrajz, motivációs levél megírása, munkavállalási tanácsadás, álláskeresı technikai tréning, pályaorientációs és pályakorrekciós tanácsadás képzésbe kerülés támogatása. Azon ügyfelekkel köthetı ez a szerzıdés típus, akiknek nincs vagy elavult a szakmai képzettségük vagy az álláskereséshez szükséges kompetenciákkal és munkaerı-piaci ismeretekkel nem rendelkeznek. 19