Elektronikus archiválási szolgáltatással kapcsolatos. Hatósági tájékoztató

NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA Elektronikus archiválási szolgáltatással kapcsolatos Hatósági tájékoztató Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala 2008. június

Tartalomjegyzék 1 Az elektronikus archiválás sajátosságai 3 2 Elektronikus archiválásra alkalmas különböző módszerek 3 3 Az elektronikus aláírásra épülő hosszú távú archiválás nehézségei 4 4 Az archiválási szolgáltató szolgáltatásai 5 5 Archiválási szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi követelmények 8 6 Ajánlásban megfogalmazott eljárásrendi követelmények 9 7 Ajánlásban megfogalmazott követelmények a megbízható rendszerekre 10 8 Az archiválási szolgáltatás modellezése 11 9 A legjobb gyakorlatot képviselő két módszer az elektronikus aláírások megújítására _13 Hivatkozások 15 Rövidítések 15 2/15

1 Az elektronikus archiválás sajátosságai Az információs társadalom, az elektronikus szolgáltatások rohamos fejlődésével új kihívások kezelésének igénye is jelentkezik, ezek közé tartozik az elektronikus dokumentumok hosszú távú, biztonságos (a rendelkezésre állás, sértetlenség, bizalmasság és hitelesség követelményeit kielégítő) megőrzése, archiválása. Az archívum és archiválás szavak a változatos tároló és megőrző rendszerek és funkciók közkeletű megnevezése. A hagyományos archívumok olyan létesítmények vagy szervezetek, amelyek információs egységeket, hiteles feljegyzéseket (a továbbiakban archivált adatokat) őriznek, és nyilvános vagy zárt közösségek számára biztosítanak hozzáférést. Az archívum e feladatot az archivált adatok kezelésre való átvételével hajtja végre, biztosítva azt, hogy a hozzáférők számára azok értelmezhetőek lesznek, és úgy kezeli azokat, hogy megmaradjon az információtartalom és ennek hitelessége. Történetileg az archivált adatok könyv, papír, térkép, fénykép és film formátumot öltöttek, melyek ember által közvetlenül, vagy egyszerű segédeszközzel olvashatók. A digitális formátumú információk robbanásszerű mennyiségi növekedése komoly kihívást jelent. Egyre több információ megőrzési funkciót kell felvállalni, mivel a digitális információ könnyen elveszik vagy megsérül, esetenként pedig megőrzését jogszabály is előírja. A technológiai fejlődés üteme számos hardver és szoftver rendszert néhány éven belül elavulttá tesz. Ez megnehezíti a megőrzendő információ jövőbeli értelmezhetőségét is. A későbbi értelmezhetőséghez (sőt már megtalálásukhoz is) számos kiegészítő adat felvétele és megőrzése is szükséges, amit az archiválásban érintetteknek támogatniuk kell a hosszú távú megőrzésre átadás folyamatában. A jogszabályi követelményeknek megfelelő elektronikus adatmegőrzés teljesíthetősége a régebbi típusú adatmegőrzési technikáktól jelentősen eltérő követelmények kielégítését, ennek megfelelő (jogi, szervezeti) intézményi rendszer kialakítását, egységes szakmai kezelését igényli. Az intézményi rendszer fontos elemét jelentik az archiválási szolgáltatásokat megbízható harmadik félként nyújtó szolgáltatók. Az elektronikus archiválási szolgáltatások potenciális igénybe vevőinek elsősorban a Tájékoztató első 4 pontjának tanulmányozását javasoljuk, a további pontok a megőrzést saját maguk ellátóknak és a leendő archiválási szolgáltatók számára nyújthatnak segítséget. 2 Elektronikus archiválásra alkalmas különböző módszerek A 114/2007 (XII. 29.) GKM rendelet - a digitális archiválás szabályairól (a továbbiakban [114/2007]) 2 az alábbi alapkövetelményt fogalmazza meg: (1) A megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. (2) A megőrzésre kötelezett köteles biztosítani, hogy az őrzött elektronikus dokumentumok értelmezhetősége (olvashatósága) - a dokumentumok megjeleníthetőségét lehetővé tevő szoftver- és hardverkörnyezet biztosításával - a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon. A fenti védelmi követelmények különböző módszerekkel valósíthatók meg: 3/15

zárt rendszer alkalmazásával (hardver- és szoftvereszközök olyan zárt rendszerének alkalmazásával, amelyek vonatkozásában a [114/2007] 2. (1) bekezdés követelményeinek való megfelelést egy erre jogosult akkreditált tanúsító szervezet igazolta); elektronikus adatcsere rendszer (EDI) igénybevételével (elektronikus számla esetében olyan elektronikus adatcsere rendszer igénybevételével, amely kielégíti a [114/2007] 2. (1) bekezdés követelményeit, valamint megőrzi az elektronikus számlát mind a számlakibocsátó, mind a számlabefogadó oldalán); fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumok esetében a [114/2007] 2. (1) bekezdés követelményeinek megfelelően az utólagos módosítás lehetőségének kizárását biztosító saját megőrzéssel, vagy az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (továbbiakban: [eat]) szerinti elektronikus archiválás szolgáltató igénybevételével. Ez a tájékoztató a továbbiakban a (fokozott biztonságú vagy minősített) elektronikus aláírás alkalmazásával történő elektronikus archiválással foglalkozik, pontosabban azokkal az archiválási módszerekkel, amelyek megfelelnek az [eat]-ban és végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott követelményeknek. 3 Az elektronikus aláírásra épülő hosszú távú archiválás nehézségei A nehézségek egy része a technológia fejlődésével, más része új biztonsági kockázatok megjelenésével kapcsolatos. Elektronikusan aláírt dokumentumok hosszú távú megőrzése esetén meg kell oldani az elektronikus aláírás érvényességének ellenőrzését akár több évtizedes időtávon is. Ennek során kezelni kell az elektronikus aláírások elöregedése problémáját, ugyanis a folyamatosan növekvő számítási hatékonyság, a hálózatba szerveződés lehetősége és a kriptográfia fejlődése idővel az elektronikus aláírások biztonsági meggyengüléséhez vezethet. Az archivált dokumentumok későbbi megjeleníthetőségét és ellenőrizhetőségét is biztosítani kell, függetlenül attól, hogy az aláírást létrehozó és megjelenítő alkalmazásokat használják-e még. Amennyiben a megőrzést az érintettek maguk látják el, kezelniük kell a fenti műszaki problémákat. Ha az utólagos módosítás lehetőségének kizárása úgy történik, hogy az elektronikus dokumentumot fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással látják el, és a megőrzésre kötelezett személy a megőrzési kötelezettségnek maga tesz eleget, úgy ha több elektronikus dokumentumon helyeztek el egyetlen, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást, akkor azokat a megőrzés során is együtt kell kezelni. a megőrzésre kötelezett személy köteles az elektronikus aláírás érvényességét ellenőrizni, majd az [eat] szerinti minősített időbélyeg-szolgáltató által kibocsátott időbélyeget elhelyeztetni a dokumentum elektronikus aláírásán, ha ilyen még nincs rajta elhelyezve.; ha a megőrzési kötelezettség időtartama hosszabb, mint az elektronikus aláírás elhelyezésétől számított 11 év, a megőrzésre kötelezett köteles beszerezni és megőrizni az elektronikus aláírás hosszú távú érvényesítéséhez szükséges információkat (az érvényességi láncot), valamint köteles minősített időbélyegszolgáltató által kibocsátott időbélyeget elhelyeztetni az érvényességi láncon; 4/15

továbbá a fent meghatározott időbélyegzést köteles megismételni akkor, ha a megőrzés ideje alatt a korábban elhelyezett időbélyeg olyan algoritmuson alapul, amely az [eat] szabályai szerint már nem biztonságos; Az elektronikus aláírás érvényességének karbantartásához (különösen hosszú távon) általában sem az aláírás létrehozója, sem az ellenőrzője nem rendelkezik kellő műszaki eszközzel és speciális szaktudással. Ezért szükség lehet egy olyan megbízható harmadik félre, mely ezt szolgáltatásként nyújtja. A [114/2007]) 4. -a lehetővé teszi, hogy elektronikus dokumentumok jogszabály által előírt megőrzési kötelezettségének teljesítése érdekében az erre kötelezettek az [eat]-ben meghatározott archiválási szolgáltatót bízzanak meg. Az archiválási szolgáltatók működéséhez szükséges feltételeket is jogszabályok határozzák meg. Az erre vonatkozó követelményeket az [eat] (különösen annak 16/C 16/O ), és a [3/2005] (különösen annak 41-44. ) tartalmazzák. Az archiválási szolgáltatók jogszabálynak megfelelő, biztonságot garantáló működését a szolgáltatók által megvalósított fizikai-környezeti, személyzeti, informatikai és információbiztonsági, pénzügyi és eljárásbeli óvintézkedések, illetve az ezek ellenőrzésére szolgáló belső és külső vizsgálatok és intézkedések, közöttük a jogszabályokban meghatározott hatósági felügyelet és ellenőrzés biztosítja. Az elektronikus archiválási szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti hatáskörében a Nemzeti Hírközlési Hatóság folyamatosan ellenőrzi az archiválási szolgáltatók jogszabályoknak és saját szabályzataiknak megfelelő működését, de a szolgáltatások megbízható működésének fenntartásában nagy szerep jut a szolgáltató saját belső ellenőrzési szervezetének, valamint az általa megbízott külső felülvizsgáló és tanúsító szakértőknek és szervezeteknek is (minőségirányítási, illetve információbiztonsági irányítási rendszer tanúsítói, független elektronikus aláírás szolgáltatási szakértő tevékenysége). A megbízható működést biztosító intézkedésekről a szolgáltató a működését leíró nyilvános szabályzatokban köteles az igénybevevőket és a nyilvánosságot tájékoztatni. 4 Az archiválási szolgáltató szolgáltatásai Az archiválási szolgáltatások különböző igénybevevői az alábbiak: Előfizető: Az a természetes vagy jogi személy, aki archiválási szerződést köt a szolgáltatóval és az archiválásra átadott adatok tulajdonosa. Benyújtó (adatgazda): Az előfizető által meghatározott szerepkört betöltő természetes személy, aki: az archiválási szolgáltatónak adatot archiválásra benyújt, az általa benyújtott adat tekintetében archiválási időt változtat, teljes jogú hozzáférő, illetve további hozzáférő számára jogosultságot ad. Hozzáférő: A benyújtó (adatgazda) rendelkezése szerint archivált adatot kikér, igazolást kér, vagy egyéb meghatározott tevékenységet végeztet. Egy archiválási szolgáltató a következő funkciókat (funkciócsoportokat) biztosítja. Az egyes funkciók felsorolásánál megjelölésre került, hogy azokat minden archiválás szolgáltatónak biztosítania kell-e (kötelező), vagy az adott funkció biztosítása a szolgáltató vállalásától, valamint az előfizetővel kötött megállapodásától függ (választható): Befogadással kapcsolatos funkciók (Befogadás funkciócsoport) Megőrzéssel kapcsolatos funkciók (Megőrzés funkciócsoport) 5/15

Kibocsátással kapcsolatos funkciók (Kibocsátás funkciócsoport) Befogadás funkciócsoport: Az archiválási szolgáltató benyújtók számára biztosított közvetlen funkciói a benyújtott információk befogadásával kapcsolatosan. A befogadás funkciócsoport funkciói az alábbiak: A benyújtó azonosítása és jogosultságának ellenőrzése - kötelező Az archiválásra benyújtott információk fogadása - kötelező Az archiválásra benyújtott információk ellenőrzése - kötelező A megőrzési időtartam kezelése, befejezése kötelező Az archiválással kapcsolatosan benyújtott információk visszaigazolása kötelező A hozzáférési jogosultságok kezelése kötelező Megőrzés funkciócsoport: Az archiválási szolgáltató lényegi funkciói a befogadott információk folyamatos védelmére és megőrzésére. A megőrzés funkciócsoport funkciói az alábbiak: Az archivált elektronikus adatok rendelkezésre állásának megőrzése - kötelező Az archivált elektronikus adatok sértetlenségének megőrzése - kötelező Az archivált elektronikus adatok bizalmasságának megőrzése - kötelező Az archivált elektronikus adatok titkosított formában történő megőrzése - választható Az archivált elektronikus adatok hitelességének és letagadhatatlanságának megőrzése - kötelező Az archivált elektronikus adatok értelmezhetőségének a fenntartása - választható Az archivált információk törlése az archiválásra vonatkozó szolgáltatási szerződés szerinti esetekben - kötelező A megőrzési funkciók a benyújtók és a hozzáférők számára nem láthatók, ugyanakkor ezek alapozzák meg a számukra biztosított szolgáltatásokat. Kibocsátás funkciócsoport: Az archiválási szolgáltató hozzáférők számára biztosított közvetlen funkciói az archivált adatokhoz való hozzáférés biztosítására és ennek ellenőrzésére. A kibocsátás funkciócsoport funkciói az alábbiak: A hozzáférő azonosítása és jogosultságának ellenőrzése - kötelező Az archivált adat kiadása a jogosult hozzáférőnek (Adatkérés teljesítése) - kötelező Igazolások kiadása az archivált adatokra (Igazolás kérések teljesítése) - kötelező Az archivált adat és igazolás átadása más archiválási szolgáltatónak (A szolgáltatás befejezés előkészítése) kötelező A benyújtó különböző tartalmú és formátumú adatot nyújthat be archiválásra, melyek érintik az igénybe vehető szolgáltatások körét. Az alábbi három csoport különböztethető meg: Bitfolyam: Az archiválási szolgáltató számára értelmezhetetlen bitsorozat. Bitfolyamra példák a titkosított, tömörített állományok, illetve a szolgáltató által (értelmezhetőség szempontjából) nem támogatott formátumú állományok. Lenyomat: Olyan speciális bitfolyam, amely az archiválási szabályzatban meghatározott lenyomatoló (hash) algoritmus felhasználásával egy dokumentumból készült. Lenyomatra példa egy tetszőleges állományból SHA-512 lenyomatoló függvénnyel készített 64 bájt. Dokumentum: Olyan speciális bitfolyam, amelynek a formátuma megfelel azon dokumentum formátumok egyikének, aminek az értelmezhetőségét az archiválási szolgáltató (kiegészítő szolgáltatásként) vállalja. Dokumentumra példák: rtf, txt, xml formátumú állományok. 6/15

Egy archiválási szolgáltató a következő (kötelező) alapszolgáltatásokat biztosítja, az archiválás időtartama alatt: Az archivált adat rendelkezésre állásának biztosítása (rendelkezésre állás): ez a szolgáltatás azt garantálja, hogy az archivált adatokat a szolgáltató (az archiválás időtartamának végéig) megőrzi, s az erre jogosult hozzáférők számára (folyamatosan) elérhetővé teszi. Az archivált adat sértetlenségének biztosítása (sértetlenség): ez a szolgáltatás azt garantálja, hogy az archivált adatokat a szolgáltató oly módon őrzi meg, amely megakadályozza azok módosítását és jogosulatlan megsemmisítését. Az archivált adat bizalmasságának biztosítása (bizalmasság): ez a szolgáltatás azt garantálja, hogy az archivált adatokat a szolgáltató oly módon őrzi meg, amely megakadályozza azok jogosulatlan megismerését. Az archivált adat eredet hitelességének és tartalom letagadhatatlanságának a megőrzése (letagadhatatlanság): Ez a szolgáltatás azt garantálja, hogy az - archivált adatot a benyújtás előtt elektronikus aláírással ellátó - aláíró utólag nem vitathatja, hogy az adat tőle származik. Az archivált adat törlése (törlés): A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az archivált adatot az arra jogosult megfelelően hitelesített kérése alapján, továbbá az archiválás befejezésekor a rendszeréből visszaállíthatatlanul törli. Igazolások kiadása: ez a szolgáltatás azt garantálja, hogy az archivált adatokkal kapcsolatos különböző tényekről a hozzáférők számára hiteles igazolásokat képes kibocsátani. Egy archiválási szolgáltató a következő (választható) kiegészítő szolgáltatásokat biztosíthatja, az archiválás időtartama alatt: Az archivált adat értelmezhetőségének biztosítása (értelmezhetőség): ez a szolgáltatás az archivált adat eredeti céljának folyamatos megvalósíthatóságát garantálja (pl. kép és szöveg esetén megjeleníthetőséget, program esetén futtathatóságot). Az archivált adat titkosított formában való tárolása a szolgáltatónál (titkosítás): A szolgáltató vállalhatja, hogy a hozzá részben vagy egészben titkosítatlanul benyújtott archivált adatokat a befogadás után titkosítja, és ilyen módon tárolja a bizalmasság fokozott biztosítása érdekében. Egy archiválási szolgáltató egyéb szolgáltatásokat is biztosíthat (pl. az archivált adatok egyedi megállapodás szerinti feldolgozását). Az archiválási szolgáltatók szolgáltatási szabályzatukban meghatározzák, hogy milyen formátumú adatokat fogadnak be archiválásra (bitfolyamot és/vagy lenyomatot és/vagy dokumentumot), a dokumentum formátumok tételes meghatározásával. Az archiválási szolgáltatók minden befogadott adatra kötelezően biztosítják az alapszolgáltatásokat (rendelkezésre állás, sértetlenség, bizalmasság, letagadhatatlanság és igazolások kiadása). Az archiválási szolgáltatók szolgáltatási szabályzatukban minden befogadott adatra meghatározhatják, hogy arra milyen kiegészítő szolgáltatást vállalnak (értelmezhetőség, titkosítás, adatfeldolgozás). A kiegészítő szolgáltatásokat úgy lehet csak nyújtani, hogy azok nem befolyásolhatják a kötelező szolgáltatások biztonságát. Az alábbi táblázat a különböző formátumú archiválandó adatokra biztosítható kiegészítő szolgáltatásokat tekinti át. 7/15

Az archiválandó adat formátuma Bitfolyam Lenyomat Dokumentum Biztosítható kiegészítő archiválási szolgáltatások Szolgáltatás Biztosíthatóság titkosítás korlátozás nélkül értelmezhetőség nem biztosítható titkosítás nem értelmezhető értelmezhetőség nem biztosítható titkosítás korlátozás nélkül értelmezhetőség korlátozás nélkül A táblázatból láthatók az alábbiak: titkosítás kiegészítő szolgáltatás lenyomat formátumra nem értelmezhető, az értelmezhetőség kiegészítő szolgáltatás csak olyan dokumentum formátumú benyújtott adatra biztosítható, amely a szolgáltatási szabályzatban meghatározott formátumoknak megfelel. 5 Archiválási szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi követelmények A megbízható archiválási szolgáltatók működéséhez szükséges feltételeket jogszabályok határozzák meg, a biztonságot garantáló feltételek teljesülését pedig a szolgáltató által a megbízható működés biztosítására foganatosított, a 3. pontban felsorolt intézkedések és az ezek megfelelő működésének biztosítását szolgáló, belső és külső ellenőrzések, közöttük a jogszabályok szerinti hatósági felügyelet és ellenőrzés biztosítja. Archiválási szolgáltatás keretében minősített és nem minősített szolgáltatásokat lehet biztosítani. A minősített szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira szigorúbb követelmények vonatkoznak. Az archiválási szolgáltatások végzésével kapcsolatos jogszabályi követelményeket az [eat] (különösen annak 16/C 16/O ), valamint a [3/2005] (különösen annak 41-44. ) tartalmazzák. Az elektronikus archiválási szolgáltatásokkal kapcsolatos, az [eat] törvény szerint meghatározott felügyeleti hatáskörében a Nemzeti Hírközlési Hatóság fogadja a szolgáltatások megindításával és a nyilvántartott szolgáltatások adataiban beállt változásokkal kapcsolatos bejelentéseket, nyilvántartja az archiválási szolgáltatásokat és az ezeket nyújtó szolgáltatókat, valamint folyamatosan ellenőrzi az archiválási szolgáltatók jogszabályoknak és saját szabályzataiknak megfelelő működését. A minősített archiválási szolgáltatást nyújtók esetében a Hatóság legalább évente átfogó helyszíni ellenőrzést is végez. A Nemzeti Hírközlési Hatóság két (szabályozási és műszaki biztonsági követelményekre vonatkozó) ajánlást fogalmazott meg a jogszabályban rögzített követelmények kielégítésére, melyek az archiválási szolgáltatás nyújtására készülők számára elérhetők. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ajánlások betartása a szolgáltatók számára nem kötelező, ezek csak a jogszabályokban megfogalmazott előírások betartásának egy lehetséges módját jelentik. Más, az előírásokat kielégítő megoldások szintén megfelelőnek minősülnek. Az ajánlásokban meghatározott követelmények az elektronikus aláírás felhasználásával végzett elektronikus archiválási szolgáltatások megbízható működésének kialakítására és a megfelelőség ellenőrzésére egyaránt alkalmazhatók. 8/15

6 Ajánlásban megfogalmazott eljárásrendi követelmények Az egyik ajánlás az elektronikus aláírás felhasználásával végzett elektronikus archiválási szolgáltatások szolgáltatóira vonatkozó eljárásrendi követelményeket részletezi. Az eljárásrendi követelmények két részre oszthatók: az információbiztonság irányítására vonatkozó általános követelményekre, valamint az archiválásra vonatkozó speciális elvárásokra. Az információbiztonság irányítására vonatkozó követelmények kitérnek az elektronikus archiválási szolgáltatás megbízható működtetésének különböző feltételeire, foglalkoznak a szolgáltatás működtetésével, valamint átfogják a szolgáltatás teljes életciklusát. Az információbiztonság irányítására vonatkozó legáltalánosabb elvárás a következő: egy nem minősített archiválási szolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy az információ biztonság kezelő rendszerét az MSZ ISO/IEC 17799:2006 szabvány (Informatika - Biztonságtechnika - Az információbiztonság irányítási gyakorlatának kézikönyve) alapján működteti, egy minősített archiválási szolgáltatónak igazolnia kell, hogy információ biztonság kezelő rendszere az MSZ ISO/IEC 27001:2006 szabványnak (Informatika Biztonságtechnika - Az információbiztonság irányítási rendszerei. Követelmények.) megfelel. A fentiekből következően az információbiztonság irányítására vonatkozó általános követelmények az alábbi csoportosításban kerültek meghatározásra: Kockázatelemzés Az információbiztonsági politika Információbiztonság szervezete Vagyontárgyak kezelése Az emberi erőforrások biztonsága Fizikai és környezeti biztonság Kommunikáció és üzemeltetés irányítása Hozzáférés-ellenőrzés Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása Az információbiztonsági incidensek kezelése A működés folytonosság irányítása Megfelelőség Az archiválásra vonatkozó speciális elvárások az alábbiakban összegezhetők: Szolgáltatási és archiválási szabályzat Az archiválási szolgáltatónak rendelkeznie kell szolgáltatási szabályzattal, és ennek részeként archiválási szabályzattal, az összes követelményre kiterjedő, meghatározott minimális tartalommal. Tájékoztatás Az archiválási szolgáltatónak a szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell az előfizetőt a szolgáltatás felhasználásának módjáról, biztonsági fokáról, szolgáltatási szabályzatáról, a szerződés feltételeiről, valamint az alkalmazandó adatvédelmi szabályokról (különösen az igénybe vevőn kívüli harmadik személyek hozzáférési lehetőségeiről). Szolgáltatási követelmények 9/15

Az archiválási szolgáltatónak biztosítania kell az alábbi kötelező szolgáltatásokat: rendelkezésre állás, sértetlenség, bizalmasság, letagadhatatlanság, törlés, igazolások kiadása. Az archiválási szolgáltató az alábbi kiegészítő szolgáltatásokat is biztosíthatja: értelmezhetőség biztosítása (csak a szolgáltatási szabályzatban feltüntetett dokumentum formátumoknak megfelelő archiválásra benyújtott dokumentumokra), titkosítás. Az archiválási szolgáltató egyéb szolgáltatásokat is biztosíthat, amennyiben ezek nem sértik a kötelező és vállalt kiegészítő szolgáltatások biztonságát. Legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírások kezelése Az archiválási szolgáltatónak biztosítania kell az archivált adaton az előfizető által elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás(ok) érvényességének ellenőrizhetőségét a letagadhatatlanság megőrzésének teljes időtartama alatt. Az archiválási szolgáltató működésének megszűnése, szolgáltató váltás Az archiválási szolgáltatónak működésének befejezése (vagy szolgáltató váltás) esetén az érvényességi láncot a hitelesség ellenőrizhetőségének megtartása mellett az adatgazda (benyújtó) rendelkezésének megfelelően át kell adnia vagy egy másik archiválási szolgáltatónak, vagy az adatgazdának. 7 Ajánlásban megfogalmazott követelmények a megbízható rendszerekre A másik ajánlás az elektronikus aláírás felhasználásával végzett elektronikus archiválási szolgáltatások nyújtásához használt megbízható rendszerekre vonatkozó biztonsági követelményeket határozza meg. Egy megbízható rendszer számos alrendszert tartalmazhat, melyek mindegyike egyedi archiválási szolgáltatásokat nyújthat. Az archiválási szolgáltatóknak olyan megbízható rendszert (benne esetleg több alrendszerrel) kell megvalósítania, amely valamennyi alapszolgáltatást nyújtani képes. Ha egy archiválási szolgáltató emellett választható szolgáltatásokat is nyújt, akkor teljesítenie kell a kiegészítő szolgáltatások megfelelő követelményeit is. A megbízható rendszerre vonatkozó biztonsági követelmények három részre oszthatók: az összes archiválási szolgáltatást érintő általános, a kötelező alapszolgáltatásokra, valamint a választható kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó biztonsági követelmények. Az általános biztonsági követelmények nagyrészt megegyeznek az MSZ CWA 14167-1 szabványban (Elektronikus aláírások tanúsítványait kezelő megbízható rendszerek biztonsági követelményei) megfogalmazott általános biztonsági követelményekkel. Az alábbi csoportosításban kerültek meghatározásra: Menedzselés (Rendszer- és biztonságkezelés) Rendszerek és működésük (Az üzemeltetés menedzselése, A folyamatos szolgáltatás biztosítása, Időszinkronizáció) Azonosítás és hitelesítés (A felhasználó hitelesítése, A hitelesítési hiba kezelése, A titkok ellenőrzése) Rendszer-hozzáférés ellenőrzés Kulcskezelés (Kulcselőállítás, Kulcskiosztás, Kulcshasználat, Kulcscsere, Kulcs megsemmisítése, Kulcs tárolása, mentése és helyreállítása, Kulcs archiválása) 10/15

Naplózás (Napló adatok generálása, A napló adatok garantált rendelkezésre állása, Naplózási paraméterek, A napló választható áttekintése, Korlátozott naplómegtekintés, Riasztás generálása, A napló adatok sértetlenségének garantálása, A napló időbejegyzéseinek garantálása) Archiválás (Archív adatok generálása, Szelektálható keresés, Az archivált adatok sértetlensége) Mentés és helyreállítás (Mentés generálása, A mentési információ sértetlensége és bizalmassága, Helyreállítás) Általános követelmények (A szolgáltatások által létrehozott üzenetek védelme, Az archiválás szolgáltatást igénybe vevők regisztrációja) Az archiválási szolgáltatók megbízható rendszereinek a fenti általános biztonsági követelményeken túl, meg kell felelniük a kötelező alapszolgáltatásokra, illetve a választott kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó biztonsági követelményeknek is. Ezeket a követelményrendszer az alábbi csoportosításban határozza meg: a befogadással kapcsolatos funkciók követelményei, a megőrzéssel kapcsolatos funkciók követelményei, a kibocsátással kapcsolatos funkciók követelményei. 8 Az archiválási szolgáltatás modellezése Az ajánlás az [ISO1] által meghatározottakon alapuló funkcionális modellt is felállít, mely segítséget nyújthat az archiválási szolgáltatást tervezők és megvalósítók számára, de ismerete a közös fogalomhasználat szükségessége miatt hasznos lehet a szolgáltatást igénybevevők számára is. A funkcionális modell széleskörű alkalmazhatósága azáltal is biztosított, hogy nem határoz meg tervezési vagy megvalósítási részleteket, az egyes logikai egységek különböző módon csoportosítva is megvalósíthatók. Az 1. ábra egy archiválási szolgáltató környezetét mutatja. A benyújtó az a személy, aki a megőrzendő információt szolgáltatja az archiválási szolgáltató számára. Az irányítás (szerepkör) határozza meg az archiválási szolgáltató általános szabályzatát. A hozzáférő az a személy, aki az archiválási szolgáltatóval kapcsolatba kerül, hogy megtalálja és megszerezze az érdeklődésére számot tartó információt. A funkcionális modell az archiválási szolgáltató rendszerét hat funkcionális egységre és az ezekkel kapcsolatos interfészekre osztja, ahogy azt a 2. ábra mutatja: Benyújtó Archiválási szolgáltató Irányítás Hozzáférő B E N Y Ú J T Ó Befogadás Megőrzés tervezés Archív tárolás Adatkezelés Adminisztráció Hozzáférés H O Z Z Á F É R Ő 3 Irányítás 1. ábra 2. ábra 11/15

Befogadás: Ez az egység fogadja a benyújtóktól, vagy az adminisztrációs ellenőrzés alatt álló belső elemektől a benyújtott, aláírt információs csomagokat, és felkészíti tartalmukat a tároláshoz és az archívum menedzseléséhez. Funkciói az alábbiakat tartalmazzák: a benyújtott információs csomag fogadása (beleértve a már befogadott csomagok törlésére vonatkozó igények fogadását is), a benyújtott információs csomag ellenőrzése (ennek része az aláírás ellenőrzése is), archív információs csomag létrehozása (ennek része az aláírást érvényesítő adatok összegyűjtése is), A benyújtott információs csomag befogadásának visszaigazolása a benyújtónak, A leíró információ kinyerése az archív információs csomagból, s ennek archív adatbázisba foglalása, az archív tárolás és az adatkezelés frissítésének összhangba hozása. Archív tárolás: Ez az egység az archív információs csomagok tárolását, karbantartását és visszakeresését biztosítja. Funkciói az alábbiakat tartalmazzák: az archív információs csomagok fogadása (a befogadás funkciótól) és letárolása, a tárolási hierarchia kezelése, az archív állományt tároló adathordozók frissítése, a szokásos és a különleges hibaellenőrzések végrehajtása, katasztrófa helyreállítási képesség biztosítása, archív információs csomagok biztosítása (a hozzáférés funkció számára) a lekérések teljesítéséhez. Adatkezelés: Ez az egység az archív állományt azonosító és dokumentáló leíró információk és az archívum kezeléséhez használt adminisztrációs adatok telepítését, karbantartását és elérését biztosítja. Funkciói az alábbiakat tartalmazzák: az archív adatbázis funkciók adminisztrálása, adatbázis frissítések végrehajtása, benne az elektronikus aláírások megújítása (a megőrzés tervezés funkció ajánlásai alapján, az adminisztráció funkció közvetítésével), az adatkezelés adataira irányuló lekérdezések és igazolás kérelmek végrehajtása, az eredmény (lekérdezési válasz vagy igazolás) biztosítása a hozzáférés funkció számára. Adminisztráció: Ez az egység az archiválási rendszer általános működtetését biztosítja. Funkciói az alábbiakat tartalmazzák: a benyújtóval kötendő benyújtási-befogadási szerződések kezelése, a benyújtott adatok átvizsgálása az archiválási szabványoknak való megfelelés biztosítására, a rendszer hardver és szoftver elemeinek konfiguráció kezelése, rendszerfunkciók biztosítása az archiválás műveletek felügyeletére és javítására, valamint az archívum tartalmának leltározására, frissítésére (aláírás megújítások, új adathordozókra másolás), jelentések készítésére, archiválási szabványok és szabályzatok készítése és karbantartása, támogatás biztosítása a hozzáférők számára, a tárolt lekérések, lekérdezések és igazolás kérelmek aktivizálása. Megőrzés tervezés: Ez a funkcionális egység felügyeli az archiválási rendszer környezetét, valamint javaslatokat tesz annak érdekében, hogy az archiválási rendszer által tárolt információ hosszú távon érvényes és elérhető maradjon, még az alkalmazott algoritmusok kriptográfiai elévülése és az eredeti számítógépes környezet elavulása esetén is. A megőrzés tervezés funkciói az alábbiakat tartalmazzák: 12/15

az archívum tartalmának értékelése és időszakos javaslatok az archivált információ frissítésére az aktuális archivált aláírások megújításával, vagy az archivált állomány új adathordozóra másolásával, javaslatok kidolgozása az archiválási szabványokhoz és szabályzatokhoz, a technológiai környezetben és a benyújtók/hozzáférők szolgáltatásra vonatkozó elvárásaiban bekövetkező változások figyelemmel kísérése, részletes frissítési tervek, szoftver prototípusok és tesztelési tervek készítése. Hozzáférés: Ez a funkcionális egység támogatja a hozzáférőket az archiválási szolgáltató által tárolt információk létezésének, leírásának, elhelyezkedésének és elérhetőségének a meghatározásában, egyúttal lehetővé teszi, hogy a hozzáférő információkat kérjen és kapjon. A hozzáférés funkciói az alábbiakat tartalmazzák: a hozzáférőkkel való kommunikáció, a különböző kérések fogadására, a védett információkhoz való hozzáférés korlátozása (a jogosultságok kezelése), a különböző kérések végrehajtásának összhangba hozása a sikeres befejezés érdekében, válaszok létrehozása és kibocsátása, köztük a kibocsátott információs csomagok és a különböző igazolások, a kibocsátott válaszok eljuttatása a hozzáférőkhöz. 9 A legjobb gyakorlatot képviselő két módszer az elektronikus aláírások megújítására Az elektronikus aláírások megújítására két eltérő koncepciót is kidolgoztak. Az archiválási szolgáltatók választhatnak, hogy melyiket alkalmazzák. Az egyik az ETSI aláírás formátum érvényességének fenntartására alkalmas módszerre, a másik az IETF LTANS munkacsoportja által kidolgozott bizonyíték rekord struktúrákra épülő megújítás. Mindkét módszer az időben történő időbélyegzésre épül. (Az időben történő kifejezés azt jelenti, hogy még az alkalmazott algoritmusok biztonságának meggyengülése előtt.) Az időbélyeget egy időbélyeg-szolgáltató bocsátja ki és az aláírt adat lenyomatát tartalmazza, kiegészítve a pontos idővel, majd az így kialakult egységet egy erősebb algoritmussal képzett saját elektronikus aláírással látja el. Mivel az időbélyeg önmaga is elektronikus aláírást tartalmaz, ezért a későbbiekben ennek megújításáról is gondoskodni kell. Ily módon időbélyegek láncolata jön létre. Az ETSI által specifikált CAdES és XAdES aláírás formátumok ([ETSI1] és [ETSI2]) figyelembe veszik a hosszú távú megőrzés során az elektronikus aláírás érvényességének fenntarthatóságát. E koncepció alapján az aláírt adatobjektumot először kibővítik az ellenőrzéshez szükséges információkkal (pl. tanúsítványok és tanúsítvány visszavonási listák), majd az összegyűjtött adatokat egyetlen objektumba foglalják, s ezt egy időbélyeggel látják el. Ez a megoldás elsősorban kisszámú dokumentum esetén alkalmazható hatékonyan, mert minden dokumentum aláírásának megújítása egy külön időbélyeget igényel. Az IETF LTANS munkacsoportja ugyanebben a témakörben meghatározta az archiválás szolgáltatás biztonságos használatának követelményeit, adat struktúráját és protokolljait ([RFCd1] - [RFCd5]). E koncepció alapján egy archiválandó adatra egy rekord struktúrájú bizonyíték vonatkozik, mely - összhangban az alapjául szolgáló koncepcióval - független az aláírás formátumától, s eltér az ETSI dokumentum-orientált szemléletétől. A különböző bizonyíték rekordok ugyanis összevonhatók (az aláírt és nem aláírt elektronikus 13/15

dokumentumok Merkle féle hash-fába összevonásával párhuzamosan), s csak az összes dokumentumot reprezentáló gyökér lenyomatát kell időbélyegezni. Mindaddig, amíg a hashfa felépítéséhez használt hash függvény biztonságos, az összevont bizonyíték rekordok által reprezentált dokumentumok aláírásainak összessége egyszerűen és egyszerre megújítható, mindössze egy időbélyeg megújításból áll, így egy központosított szolgáltatás keretében nagyon hatékonyan megvalósítható. (A hash-fa megújítás ebben a koncepcióban is bonyolult folyamat.) Mind az ETSI, mind az LTANS aláírás megújító koncepció alkalmazható az elektronikus aláírások megújítására, az archiválási szolgáltatók maguk választhatják ki a számukra hatékonyabban megvalósítható módszert, az archiválást igénybe vevők számára e választásnak nincs kívülről is látható következménye. 14/15

Hivatkozások [eat] 2001. évi XXXV. Törvény az elektronikus aláírásról [3/2005] 3/2005 IHM rendelet - az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről [45/2005] 45/2005. (III. 11.) Kormányrendelet a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól [9/2005] 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról [114/2007] 114/2007 (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól [ISO1] ISO 14721:2003 Space data and information transfer systems Open archival information systems Reference model [RFCd1] RFC 4810: Long-Term Archive Service Requirements (draft-ietf ltans-reqs-11.txt) [RFCd2] RFC draft: Long-term Archive Protocol (LTAP) (draft-ietf-ltans-ltap-06.txt) [RFCd3] RFC draft: Evidence Record Syntax (ERS) (draft-ietf-ltans-ers-16.txt) [RFCd4] RFC draft: LTANS Architecture (draft-ietf-ltans-ari-00.txt) [RFCd5] RFC draft: Verification Data (draft-ietf-ltans-validate-03.txt) [ETSI1] ETSI TS 101 733 CMS Advanced Electronic Signature (CAdES) [ETSI2] ETSI TS 101 903 XML Advanced Electronic Signature (XAdES) [CWA] MSZ CWA 14167-1 Elektronikus aláírások tanúsítványait kezelő megbízható rendszerek biztonsági követelményei Rövidítések CMS CRL CWA EDI ETSI IETF ISO LTANS MSZ OCSP RFC XML Cryptographic Message Syntax Certificate Revocation List CEN Workshop Agreement Elecronic Data Interchange European Telecommunication Standards Institute Internet Engineering Task Force International Organization for Standardization Long-Term Archive and Notary Services Magyar Szabvány On-line Certificate Status Protocol Request for Comment Extensible Markup Language 15/15