A BAROMFITÍFUSZ ELTERJEDÉSE HAZÁNKBAN Thuma Ákos Ph.D. NÉBIH ÁDI: Emlős, Vad és Baromfibetegségek laboratóriuma Budapest, MSDay 2013.02.21
A betegség története 1888, Klien: első nemzetközi esetleírás (Bacillus gallinarum) 1928, Manninger: az első hazai esetleírás, kórhatározás, védekezés kidolgozása 60 70 es években Magyarországon az intenzív tartástechnológia miatt a betegség nagyon elterjedt 80 as években a hazai szigorú tífuszrendelet és a szabályozás, ellenőrzés következetes betartása miatt visszaszorult, 90 es években pedig eltűnt a betegség hazánkból.
A betegség jelenlegi helyzete hazánkban Hosszú mentes korszakot követően 2007 ben járvány tört ki közép Magyarországon (Ivanics és mtsai, 2008/10 MÁL cikk). Ezt követően egy rövid időszakot követően csupán szórványos eset előfordulás volt a betegség hazánkban 2011 decembere óta terjedni látszik. 2011 óta megállapított salmonellosisok az intézetünkben: Tífusz Paratífusz* Tyúk (csirke) 64 9 Pulyka 0 17 * Csak az állategészségügyi jelentőséggel bíró esetek
A betegség helyzete a világon Elsősorban szegényebb országokban fordul elő tömegesen A fejlett országok zöme mentes, vagy az előfordulás szórványos. Számos fejlett országban a betegséget bejelentési kötelezettség alá vonták (USA, Kanada) Európában változatos a kép (Németo.: bejelentési, UK: nem bejelentési betegség) Mo. n nem tartozik bejelentési kötelezettség alá. Az OIE nek azonban jelenteni kell a betegséget (ún. listás baromfibetegség)!
Megállapított baromfitífusz diagnózisok a budapesti NÉBIH ÁDI ban 70 60 50 40 30 20 10 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
A baromfitífusz és az ún. Pullorum betegség kapcsolata A hazai és a nemzetközi szakirodalom a kérdésben egymásnak ellentmondó: Hazánkban a két betegséget nem különítik el (sem szakirodalomban, sem jogszabályban) Nemzetközi irodalomban (pl. Poultry Disease, 2008) a két betegséget egy fejezet alatt de külön pontokba szedve tárgyalják Az OIE listáján a két betegség külön külön szerepel! Hazánkban S. Pullorum okozta megbetegedés az utóbbi években az intézetünk adatai alapján nem volt.
A baromfitífusz és az ún. Pullorum betegség kapcsolata Baromfitífusz Pullorum btg. Paratífusz A kórokozó S. Gallinarum S.Pullorum Változó szerovariánsok A kórokozó mozgása Nem mozog Nem mozog Mozog Állategészségügyi jelentőség (tyúkfélék) Állategészségügyi jelentőség (vízibfi, galamb) Jelentős Jelentős Mérsékelt Nincs Nincs Jelentős Fogékony életkor Bármely Fiatal Fiatal Pathogenitás Obl. pathogén Fak. pathogén Fak. pathogén Közegészségügyi jelentőség Nincs Minimális Jelentős
Baromfitífusz: a kóroktan Salmonella enterica subsp. enterica serovar. Gallinarum 2 3 m, pálca alakú, nem csillós (nem mozog), Gram festés szerint negatív baktérium. Igénytelen (speciális táptalajt nem igényel), gyorsan (36 40 C on 1 nap alatt) növő, fakultatív anaerob. Ellenálló képesség: kicsi 70 C on 1 2percig Fertőtlenítőszerekkel könnyen percek alatt Külvilágban hónapokig!
S. Gallinarum S. Typhimurium
Baromfitífusz: járványtan Baromfifajok közül fogékony: tyúk, pulyka, gyöngyös Bármely korban A kórokozó pathogén: ha jelen van tünetek, elhullások jelentkeznek amelyek mértékét a hajlamosító tényezők nagyban befolyásolják Fiatal korban kettős járványgörbe 2 5. napon (vertikális fertőzés) 2 3. héten (horizontális fertőzés) Idős (>4 hét) korban szórványos vagy tömeges elhullás
Terjedés: Baromfitífusz: járványtan Vertikálisan (germinatív úton): vérfertőzés alkalmával a petetüszőkfertőződnek, ill. a kakasok ondója is. Horizontálisan: Állományok keveredése (Fertőzött takarmány, ivóvíz) (Személyzet által: ingázás nagyüzemek ill. háztájak között) Nem megfelelő szerviz periódus Ragályfogó tárgyak: pl tojástálca Kutya, macska, rágcsálók, vadmadarak Madártetűatka!!!!
Madártetűatka: Dermanyssus Gallinae
Baromfitífusz: tünetek Nem specifikus tünetek: Étvágytalanság Gubbasztás Hasmenés (néha fehér színű) Sántaság Testsúlycsökkenés Termeléscsökkenés Pingvinszerű testtartás
Baromfitífusz: kórbonctan Fiatal állatokban: septicaemia Lép, máj, veseduzzanat és bél és tüdőgyulladás Idősebb állatokban: bacteriaemia Lépben, májban, bélfalban, szívizomban és néha a tüdőkben gyulladásos elhalásos gócok Gennyes ízületgyulladás Idősülő esetekben fibrines savóshártyagyulladás, anaemia Termelő állatokban petetüsző elfajulás, repedés és következményes hashártyagyulladás Kakasokban gócos elhalásos heregyulladás
Baromfitífusz: diagnózis Járványtan kórbonctan: betegség gyanúja Bakteriológiai tenyésztés: Egyszerű és gyors Gyógyszerérzékenység készíthető Fenotípusos elemzés (rutin diagnózis) Faji szintű tipizálás (NÉBIH ÉTBI) Molekuláris biológiai elemzés, immunhisztokémia: kutatáshoz, nem típusos esetekhez Szerológia: buktatója: vakcinázott és egyéb (pl. S. Enteritidis szel) fertőzött állományban fals reakció Oktani diagnózisra törekedni!
Baromfitífusz: jogszabályi háttér 2/2008 FVM rendelettel módosított 49/2002 FVM rendelet: 12. (1) A házityúkban, pulykában, fácánban és gyöngytyúkban (a továbbiakban: baromfi) előforduló, Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum okozta ( ) betegség (a továbbiakban: baromfitífusz) ellen a védekezés minden tenyészállományban és keltetőüzemben kötelező. 18. (6) Ha a laboratórium a befulladt tojások vagy naposbaromfihullák vizsgálata során baromfitífuszt állapít meg, köteles értesíteni a járási főállatorvost, aki gondoskodik az ilyen állomány tenyésztésből történő kizárásáról.
Baromfitífusz: jogszabályi háttér 19. (3): Tenyészállománynak szánt állomány esetében, ha a befulladt tojásból vagy naposbaromfiból kimutatták a betegség kórokozóját ( ) az ilyen állomány húsra értékesíthető,vagyárutojás termelésre használható. 19. (1): Brojlerésárutojás termelő állomány esetében a beteg vagy fertőzött egyedek megsemmisítése után az állományt gyógyszeres kezelésnek kell alávetni Gyógykezelés: antibiotikum érzékenység alapján
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a többi Salmonella szerovariáns esetében alkalmazott védekezési technikák a tífusz eradikálására csak részben vagy egyáltalán nem alkalmasak. Dilemmák: Ha antibiotikumos kezelésben részesítjük az állományt (jogszabály szerint kötelező), akkor egyrészt ÉEVI t kell alkalmazni, másrészt a kezeléssel a kórokozót nem tudjuk eliminálni, ezért a betegség a kezelést követően recidivál. Tapasztalatok szerint a betegség akár fél év (!) szervizperiódust követően is visszatérhet az ólba. Mit lehet tenni? Baromfitífusz: védekezés
Baromfitífusz: védekezés Amennyiben a baj megtörtént: Tenyészállatokat a tenyésztésből kivonni (jogszab.) Élelmiszertermelő állományban a rezisztenciamaszk alapján gyógykezelni (jogszabály), ameddig megéri a helyzet. Utána az állományt levágni (NEM ELADNI!!!) Az érintett telepen szigorú végfertőtlenítést alkalmazni A legfontosabb: az egész telepet a madártetűatkától mentesíteni (nagyon nehéz feladat) Ketreceket sajnos szét kell szedni, mert az illesztékekben bújnak meg az atkák.
Baromfitífusz: védekezés Megelőzésre törekedni! 1. A naposállatok mentes állományból származzanak 2. Az állományokat ne keverjük 3. Az állományt csak megfelelő szervízperiódust követően telepítsük le. 4. Salmonella mentes tápokat és vizet használjunk. 5. Megfelelő biosecurity nevelés és termelés alatt: 1. Vadmadarak, rágcsálók kizárása 2. Parazitamentesítés 3. Eszközök higiéniája 4. A hullák megfelelő kezelése
Baromfitífusz: a jövő A betegség nemzetgazdasági szempontból fontos. A kórokozóval szemben csak a zéró tolerancia működik. Amennyiben önerőből (szakmán belül) a kérdést nem tudjuk megoldani, akkor elképzelhető, hogy az idevágó jogszabály szigorodni fog és számos fejlett országhoz és ajánlásokhoz hasonlóan a betegség bejelentési kötelezettség alá kerül Ez azonban a következő hónapok, évek kérdése lesz.
A Salmonella Gallinarum mely fajokban idéz elő megbetegedést? 1. Valamennyi emlős, madárfajban és az emberben is. 2. Valamennyi madárfajban. 3. Valamennyi baromfifajban. 4. A baromfifajok közül csak a tyúkalakúakban (tyúk, pulyka stb.) 5. A baromfifajok közül csak a házityúkban
A baromfitífusz terjesztésében a következők játszhatnak szerepet: 1. A madártetűatka és a vadmadarak 2. Ragályfogó tárgyak: pl. tojástálca 3. Rágcsálók 4. A személyzet 5. A felsoroltak közül valamennyi
A baromfitífusz elleni mentesítéskor: 1. Elég az állományt gyógykezelni, más intézkedésre nincs szükség. 2. Követni kell a tífuszrendeletet, az alapján a betegség fölszámolható. 3. Alapos szervízperiódust kell tartani, az ól hosszú (akár hónapokig tartó) üresen állását beleértve. 4. Alapos szervízperiódust kell tartani, járványügyi nyomozást tartani és a fertőzési láncot ez alapján felszámolni. 5. Értesíteni a hatóságot, aki a területen szigorított fertőtlenítést végez.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!