JELENTÉS 100 millió márka kedvezményes hitel (START-hitel) és az 50 millió márka értékű német szénsegély felhasználásának ellenőrzéséről 1995. október 281.
A vizsgálat végrehajtásáért felelős: az ÁSZ IV. Vagyonellenőrzési Igazgatósága dr. Kovács Arpád igazgató A vizsgálatot vezette: Kemény Emil osztályvezet{) főtanácsos Készítették: Benti Gabriella Réthelyi Jenő Tardos József számvev{) tanácsos számvev {J számvev{)
TARTALOMJEGYZÉK OLDAL l.bevezetés... l 1.1. ELÖZMÉNYEK... l 1.2. A VIZSGÁLAT... 2 2. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍT ÁS OK, JA V ASLA TOK.... 6 2.1. START HITELPROGRAM... 6 2.2. SZÉNSEGÉL y PROGRAM... 7 2.3. JAVASLATOK... 9 3. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK...... ll 3.!. A FORRÁSOK KÉPZÉSE ÉS FELOSZTÁSA... ll 3.2. A HITELPROGRAMÁTFOGó ÉRTÉKELÉSE... l4 3.3. A HELYSZÍNI ELLENÖRZÉSEK TAPASZTALATAI... 25 3.4. A SZÉN BESZERZÉSE, ÉRTÉKESÍTÉSE, PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSA... 28 3. 5. ENERGIAMEGTAKARÍT ÁST CÉLZÓ KEDVEZMÉNYES HITELEK... 31 3.6. STARTGARANCIAALAP... 35
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1-61/1995. Témaszám: 260 JELENTÉS 100 millió márka kedvezményes hitel (START-hitel) és az SO millió márka értékű német szénsegély felhasználásának ellenőrzéséről 1. BEVEZETÉS 1.1. Előzmények 1.1.1. A Német Szövetségi Köztársaság Kormánya 1991. évben két segélyprogram indításával is hozzájárult a Magyarországon végbement politikai változást követő gazdasági gondok áthidalásához és a piacgazdaság fejlesztéséhez. 100 millió márka összegű START-hitel 1.1.2. A német kormány a magyar magángazdaság fejlesztése és megerősödése céljából 100 millió DEM összegű kedvezményes hitelt ajánlott fel, amelyet a kis- és középszintű magánvállalatok alapítására lehet felhasználni. A segély feltételeit rögzítő kormányközi megállapodást a felek 1991. május!3-án írták alá. 1.1.3. A megállapodások értelmében a program ok pénzügyi bonyolítását német részről a Deutsch e Ausgleichsbank, magyar részről a Magyar Nemzeti Bank végzi. 1.1.4. A kormányközi szerződés 2. cikke értelmében a Magyar Köztársaság kormánya a német fél által nyújtott hitellel azonos nagyságú forint ellenérték folyósítására vállalt kötelezettséget. Ennek alapján, a Magyar Nemzeti Bank a Deutsche Ausgleichsbank által folyósított kölcsön összegét további, annak forint ellenértékével megegyező összegű refinanszírozási forrással egészítette ki. l
50 millió márka értékű szénsegély 1.1.5. A rendszerváltás gazdasági nehézségei az 1990-91-es téli fiítési idöszakban a lakossági szénellátásban zavart, átmeneti hiányt okoztak. Az 1990. októberi taxisblokád miatt Iciéleződött politikai viszonyok között kritikus politikai helyzetet okozott volna egy hiányos vagy akadozó szénellátás, ezért a Magyar Kormány miniszterelnöke a Német Szövetségi Köztársaság kancelhujához, illetve kormányához fordult segitségért. A kormányközi egyeztetés! követően 1991. január l 0-én a Német Szövetségi Köztársaság kormánya es a magyar Köztársaság kormánya egyezményt írt alá 50 millió DEM értékű azonnali, vissza nem térítendő szénsegély nyújtásáról Az egyezmény rögzítette a német fél feltételeit a szén beszerzésére és az értékesítés magyarországi körülményeire. 1.2. A vizsgálat 1.2.1. Az Állami Számvevőszék és a Német Szövetségi Számvevőszék elnökei 1994. végén megállapodtak abban, hogy a német Kormány által a magyar közép- és kisüzemek alapításához nyújtott kedvezményes hitel felhasználását összehangoltan fogják ellenőrizni. A Német Kormány az ún. "keleti tartományok" gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében - a magyarországi START-hitelhez hasonló - kedvezményes hitelprogramot indított a 90'-es években. A hasonló témában lefolytatott összehangolt nemzeti vizsgálatok alapján a két számvevőszék szakértö i összehasonlító elemzést készítenek a hitelprogramo k hatásáról, hatékonyságáról az eltérő gazdasági és Irulturális körülmények között. Az összegző részt - a nemzeti nyelvekre fordítva - a végleges jelentés mellékleteként kezelik Az Állami Számvevőszék - a forrás és a felhasználás részbeni kapcsolódása miatt- a START-hitel vizsgálaton túl az 50 millió márkás német szénsegély program ellenőrzését is beállította éves munkatervébe. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy: 1.2.2. - az előkészítésért és megvalósításért felelős szervezetek - Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM), Magyar Nemzeti Bank (MNB) - hogyan érvényesítették a két Kormány között aláírt egyezményekben foglaltakat; 1.2.3. - a kedvezményes hitel és a segélyforrások felhasználása illeszkedik-e a hazai jogszabályi keretekhez, hogyan ellenőrzik a pénzeszközök felhasználását; 1.2.4. - az egyezményekben megfogalmazott célkitűzések hogyan valósultak meg. 2
Az ellenőrzés módszere 1.2.5. A vizsgálatot a pénzügyi ellenőrzés szabályszerüségi és hatékonysági szempontjai alapján folyta~uk le, a vizsgálati program alapján, amelynek összeállításához az ÁSZ által 1995 febrnáljában készített elővizsgálat megállapításait, valamint a Német Szövetségi Számvevőszék által kidolgozott ellenőrzési koncepció tervezetet vettük alapul. 1.2.6. A hiteleket folyósító pénzintézetek és a létrejött hitelügyletek nagy száma miatt több, különbözö vizsgálati módszer együttes alkalmazása volt szükséges: A ST ART -hiteleket folyósító 17 nagy- és középbanktól, illetve a központtal nem rendelkező 28 takarékszövetkezettöl kérdőíves teljes körű adatszolgáltatást kértünk. 18 bankfiók hitelnyújtási gyakorlatát ellenőriztük a helyszínen inteijúk és a dokumentumok alapján. A kiválasztott 18 fiók négy nagy és két középbankot reprezentált az ország hat - gazdaságilag eltérő adottságú - körzetében. A helyszíni vizsgálatok során tételesen átvizsgáltunk 183 szerződést, meglátogattunk és inteljút készítettünk 53 hitelfelvevövel. 1.2.7. Jelentésünkben eltértünk az érvényben lévő banki terminológiától. A bankok- a Bankfelügyelet javaslata alapján - hatfokozatú adósminösítést végeznek és akivel a legkisebb probléma is van ún. "minösített" státusba kerül. A vizsgálat során - az áttekinthetőség érdekében - háromra redukáltuk e kategóriák számát: l. Jó adós 2. Minősített adós (kamat vagy/és tökehátraléka van) 3. Felszámolás alatti szerzödés Az értékelésnél a minösített eseteknek nem része a felszámolás alatti esetek halmaza. 1.2.8. A vizsgálat a program elökészítésétöl (1991) az 1995. március 31-ig teijedő időszakot fogta át. 1.2.9. A vizsgálat alapdokumentumai a Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormánya között 1991. május 13-án és 1991. január l 0-én létrejött kormányközi megállapodások, a Deutsche Ausgleichsbank és a Magyar Nemzeti Bank között megkötött szerződések és a szerződés mellékletét képező Útmutatás, 3
a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok között a kölcsönre vonatkozóan létrejött keretszerződések, a Kormány 3044/1991. január 31-i határozata, amely intézkedett a beérkező szén árbázisáról, az árkiegészítés forrásáról, az import szerződések megkötéséről, a Kormány 307 7/1991. február 21-i határozata a német kormány által felajánlott l 00 millió DM kedvezményes hitel felhasználásáról, a Kormány 3283/1991. július 10-i határozata, amely rendelkezett a szénsegélyből befolyt összeg felosztásáról az energiamegtakarítást szolgáló beruházások kedvezményes hitelezésére, és a ST ART -hitel Garancia Alap létrehozására, a Kormány 3209/1993. május 27-i határozata a ST ART -hitel Garancia Alap szabad pénzeszközeinek átcsoportosítására. 1.2.1 O. A helyszíni ellenőrzés kezdete: befejezése: 1995. április 18. 1995. június 16. 1.2.11. A vizsgálat helyszínei: 100 millió márka kedvezményes hitel Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Magyar Nemzeti Bank Országos Takarékpénztár Rt. Pest-Budai Igazgatóság Pest Megyei Fiók Szombathelyi Fiók Magyar Hitelbank Rt. Budapesti Fiók Miskolci Fiók Szombathelyi Fiók Kereskedelmi Bank Rt. Pest Megyei Fiók Székesfehérvári Fiók Miskolci Fiók Budapest Bank Rt. Pest Megyei Fiók Székesfehérvári Fiók Miskolci Fiók Postabank Rt. Budapesti Fiók 4
Székesfehérvári Fiók Kecskeméti Fiók Mezöbank Rt. Szombathelyi Fiók Székesfehérvári Fiók Kecskeméti Fiók 50 millió márka szénsegély Magyar Nemzeti Bank Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Magyar Hitelbank Rt. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Fel ügyelet 1.2.12. Tájékozódás és adatgyűjtés céljából felkerestük az alábbi szervezeteket: Dunabank Rt. Agrobank Rt. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Iparbankház Rt. Corvinbank Rt. Realbank Rt. Investbank Rt. Takarékszövetkezetek Creditanstalt Rt. W est LB Hungaria Rt. Európai Kereskedelmi Bank Rt. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tartalékgazdálkodási Igazgatóság TÜZÉPKft. Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat 5
2. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK 2.1. START hitelprogram 2.1.1. A vállalkozásokat segítő számos hitelkonstrukció együttes hitelállománya 1994. év végén 875,7 Mrd Ft, ebből a kisvállalkozói hitelek összege 89,2 Mrd Ft volt. A START hitelprogram során kihelyezett hitel összege 1994. év végén 11,9 Mrd Ft, ami az összes vállalkozói hitel l,36 %-a és a kisvállalkozói hitelek 13,3 %-a. 2.1.2. A ST ART hitelprogram eddigi végrehajtása során a szerződést aláíró német és magyar fél betartotta a szerződésben foglaltakat, illetve attól csak kölcsönös megállapodás alapján tértek el. 2.1.3. A német fél által megfogalmazott szerződéses feltételeket az MNB beépítette a kereskedelmi bankokkal kötött refinanszírozási szerződésébe. A kereskedelmi bankok e refinanszírozási szerződések alapján dolgozták ki - nagyjából egységes formában - a hitelek folyósítását szabályozó belső utasítást. 2.1.4. A szigorú hitelezési feltételek ellenére- az alacsony kamat miatt- végig rendkivül nagy volt a vállalkozók érdeklődése a program iránt, amely jól volt előkészítve, bevezetve és szervezve. 2.1.5. A START hitel szabályzata értelmében a hitelt csak magánszemély igényelhette, jogi személy nem. Ez a rendelkezés hátrányosan érintette azokat a kisvállalkozókat, akik összefogva, üzletrészek vásárlására használták fel a hitelt. A kamatok és a törlesztés így nem volt a vállalkozás terhére költségként elszámolható, s a visszafizetéseket adózott jövedelemből kellett teljesíteni. 2.1.6. A hitelprogram első négy éve alatt 4961 kisvállalkozó jutott összesen mintegy 11.9 Mrd Ft hitelhez. Ebből 1995. március 31-ig 238 esetben (4,8 %) kellett a szerzódés felbontását kezdeményezni és további 323 szerzódö (6,5 %) küzd kisebb-nagyobb fizetési gonddal. Ezen belül a már három éve működő vállalkozások esetében 6,8 % a felszámolás alatti és 7,6 % a minősített szerződések száma. 2.1.7. A hitelkérelmekhez csatolt üzleti tervek színvonala rendkivül egyenetlen. Az esetek mintegy 20 %-ában nem érte el a minimális színvonalat sem és mindössze 25 %-ánál találtunk szakmailag kifogástalan anyagot. A vállalkozók többsége nem vett igénybe külső segítséget az üzleti terv készítéséhez, és nem is tudtak a már működő intézményesült lehetőségekről (pl. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hálózata). 6
2.1.8. Az ipari és kereskedelmi kamarák nem tudtak kapcsolatot teremteni és tanácsaikkal segíteni az induló vállalkozásokat. 2.1.9. Az ellenőrzött szerződések jelentős részénél az önkormányzat által kiállított vállalkozói igazolványban engedélyezett tevékenység nem esett egybe a vállalkozás profiljával és a vállalkozói igazolvány kiadásának nem feltétele a szakmai képesítést igazoló adat feltüntetése. 2.1.1 O. A kereskedelmi bankoknál a hitelszerződések dokumentumainak nyilvántartása nem egységes, több helyen volt hiányos és áttekinthetetlen, ami az ellenőrzést nehézzé és időigényessé tette. 2.1.11. Az MNB Bankfóosztályán a refinanszírozási szerződések és a cenzúrabizottsági döntések nyilvántartása rendezetlen, a dokumentumok ellenőrzése nehéz. A kereskedelmi bankokhoz kihelyezett pénzek, valamint a törlesztések helyzetét bemutató számítógépes tabló csak a vizsgálat után került naprakész állapotba. A bank csak a harmadszori megkeresésre tudott számszakilag pontos és konzisztens adatokat szolgáltatni a számvevöknek 2.1.12. A kereskedelmi bankok és más bankközi szervezet sem rendelkezik a kétes és rossz adósokat nyilvántartó adatbázissal. Ez lehetövé teszi a visszaéléseket és nehezíti a bankok hitelbíráló és adósminősítő tevékenységét. 2. 1.13. A nyilvántartási pontatlanságok ellenére a vizsgálat nem állapított meg szabálytalanságot. A START hitelprogram jól szolgálta a magyarországi kisvállalkozások indulását, fejlödését. 2.2. Szénsegély program 2.2.1. A segélyprogram alapján az 1991-92-es ilitési szezonban beérkezett, több mint 300 ezer tonna szén segített áthidaini az országban átmenetileg keletkezett lakossági szénhiányt. 2.2.2. Az egyik szénszállítmány öngyulladása miatt a költségvetésnek 310 M Ft vesztesége keletkezett. A kár rendezésére, illetve a felelősség megállapítására irányuló per folyamatban van. 2.2.3. A világpiaci ár és a magyar lakossági fogyasztóiárkülönbözeteként felmerült 552 M Ft-ot a költségvetés finanszírozta. 2.2.4. A szén értékesítéséből az MNB elkülönitett számlájára 1876 M Ft folyt be, amelyet a bank 40-60 %-os megosztásban átutalt az MVA "Start Hitelgarancia Alap", illetve az IKM Magyar Hitelbank Rt.-nél vezetett "Energiatakarékosság" nevű számláira. 7
A helyszíni vizsgálat lezárásakor az MHB által nyilvántartott, átvett összeg 12,4 M Ft-tal volt több, mint az MNB által nyilvántartott, átadott összeg. 2.2.5. A Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányának küldöttségei a tárgyalások során megállapodtak abban, hogy a magyar kormány a pénzeszközök teljes felhasználásáról 1992. január 31-ig zárójelentést készít. A zárójelentés nem készült el, és nem készült beszámoló a német szövetségi kormánynak. 2.2.6. A nemzetközi szerződés nem rendelkezik a visszaforgatott források végleges tulajdonlásáról, az újrafeltöltődő alapok majdani lezárásáról 2.2.7. Az energiaracionalizálási hitelprogram eredményesen valósította meg a szerződésben kitűzött célokat. A program eredményeként a számított enerigamegtakarítás 3200 TJ/év, ami a nemzetgazdaság szintjén 1300 M Ft évi megtakarításnak felel meg. 2.2.8. Az energiamegtakarítást célzó alapból elkülönített Kockázati Hitel Keret - amely az előírt pénzügyi garanciákkal nem rendelkező fejlesztések elősegítésére létesült - nem váltotta be az előzetes elképzeléseket, működtetése nem hatékony. 2. 2. 9. A program műkődtetésére fordított költség nem haladta meg a szerződésben meghatározott 22 M Ft-ot, azaz az alaptőke (1.137,5 M Ft) 2 %-át, de a programot kamatveszteség érte azzal, hogy a működési költségeket a tényleges kifizetések előtt - a magasan kamatozó "Energiatakarékosság" számláról - indokolatlanul korai időpontban alacsonyabb kamatú közbenső technikai számlára helyezték át. 2.2.10. Az MYA kezelésében lévő START Garancia Alap szervezetten és ellenőrzötten működik A vizsgálat időpontjáig 514 kérelem érkezett, amelyekből a zsűri 381-et hagyott jóvá. A jóváhagyott hitelgarancia 1.252 M Ft START hitel felvételéttehát az összes kihelyezés több mint l O %-át- tette lehetövé. 2.2.11. A vizsgálat időpontjáig 19 kérelem érkezett a bankoktól a garanc1a érvényesítésére. Ezek közül az MV A kilenc igényt elfogadott, tíz esetben elutasítás, illetve ismételt felülvizsgálat mellett döntött. Az MV A kifogásolta, hogy egy bank a Garancia Alap Szabályzatának szellemével össze nem egyeztethető szerződéseket kötött vállalkozókkal. Ennek következtében - bukás eselén - a teljes veszteség a Garancia Alapra hárul, míg a bank kihelyezései megtérölnek az ügyfél ingóságainak értékesítése révén. 2.2.12. A garancia díjak befizetésének és nyilvántartásának rendszere nem megfelelő; nem támoga~ a kellően sem a vezetés sem az ellenőrzés információ igényét. 8
2.2.13. A Garancia Alap lekötött eszközeiből finanszírozott Reorg-Start Hitel nevü program - amely felszámolás alatt álló vállalatok eszközeinek megvásárlására nyújtott hiteleket - nem váltotta be a tervezett elképzeléseket A program iránt nincs igazi érdeklődés. A kereskedelmi bankokhoz átutalt 500 M Ft-ból mindössze 42 M Ft-ot helyeztek ki. A sikertelen program a Garancia Alapnak jelentős kamatveszteséget okoz, mivel a kereskedelmi bankok átlagosan 25 %-kal kevesebbet fizetnek a pénzért, mint a korábbi állampapírok hozama. 2.3. Javaslatok A Kormány 2.3.1. Vizsgálja meg, milyen intézkedésekkel lehet javítani a vállalkozások és ezen belül a kisvállalkozások hitelhez jutásának feltételeit, ezáltal tőkeellátottságát, valamint helyreállítani a szolgáltató és termelő szektorok közölt kialakult eltolódást. 2.3.2. Kezdeményezzen intézkedéseket a gazdasági jellegű peres ügyek eljárás menetének gyorsítására. Az ipari és kereskedelmi miniszter 2.3.3. Vizsgállassa feliil az Energiaracionalizálási programból leválasztott Kockázati Hitel Keret müködtetését, illetve megszüntetése eselén a feladat átterhelését más, már működő Garancia Alapra. 2.3.4. Intézkedjen az Energiaracionalizálási program müködési költségének átutalásából származó kamatveszteségek csökkentése érdekében. 2.3.5. Gondoskodjon arról, hogy a kormányközi megállapodásban rögzítettek szerint készüljön zárójelentés a szénsegély program pénzeszközeinek felhasználásáról és a zárójelentés alapján küldjön beszámolót a Német Szövetségi Köztársaság Kormányának. A beszámolóban adjon a Pénzügyminisztériummal egyeztetett javaslatot a visszaforgatott alapok rendelkezési, illetve tulajdoni jogának tisztázására. Az MNB elnöke 2.3.6. Kezdeményezzen tárgyalásokat a hitelt folyósító Deutehe Ausgleichsbank szakértőivel a kisvállalkozók érdekeinek nem megfelelő korlátozások (három éven túli vállalkozások hitelhez jutása, társas vállalkozások adózási hátránya) módosításáról a visszaforgatott pénzek kihelyezésénél. 9
2.3.7. Hivja fel a START hitel refinanszírozásában résztvevő kereskedelmi bankok vezetőinek figyeimét a hitelszerződések és kapcsolódó iratok rendszerezett és áttekinthető dokumentálására. Az Állami Bankfelügyelet elnöke 2.3.8. Kezdeményezzen tárgyalásokat a Bankszövetség és az MNB bevonásával egy országos adósnyilvántartó adatbázis létrehozásának jogi, technikai és anyagi feltételrendszeréről. Az Ipari és Kereskedelmi Kamarák elnökei 2.3.9. Vizsgálják meg az okát annak, hogy szervezeteik miért nem tudtak kapcsolatba kerülni a vizsgálat által érintett kisvállalkozói körrel, és hogy a továbbiakban miben tudnák segíteni az induló, vagy a már mükődő kisvállalkozói réteget Az MV A Kuratóriuma 2.3.10. Intézkedjen, hogy a Vállalkozásfejlesztési Iroda a START Hitel Garancia Alap nyilvántartási rendszerének 3.6.4. pontban felsorolt hiányosságait szüntesse meg. 2.3.11 Vizsgálja felül a REORG-START Hitel programmal kapcsolatos korábbi döntését, és módosítsa a kereskedelmi bankokkal kötött szerződését oly módon, hogy a pénz az MV A számlájáról csak akihelyezéskor legyen lehívható. 10
3. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK START hitelprogram 3.1. A források képzése és felosztása 3.1.1. A Deutsche Ausgleichsbank és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött 100 millió DEM összegű hitelszerződés szerint a pénz az alábbi ütemezésben volt lehívható: 1991 40 millió DEM 1992 20 millió DEM 1993 20 millió DEM 1994 20 millió DEM 3.1.2. 1992-ben a Szövetségi Parlament hozzájárult az eredeti szerződéstől eltérő, gyorsított lehíváshoz, tehát a 93-ra és 94-re beállított 20-20 millió DEM 1992-es felhasználásához. A ST AR T hitelek tényleges lehívása az alábbiak szerint alakult: l. táblázat START lebívás Dátum Összeg Deviza összeg DEM középárfolyam Ft 1991.10.18. l 423 717,3 44,4983 63 352 999,53 1991.12.30. 24 422 751,0 50,ü700 l 222 847 143,00 1992.02.21. 14 153 531,0 47,6400 674 274 216,80 1992.09.08. 20000000,0 53,2000 l 064 OOO 000,00 1992.12.15. 20000000,0 51,5300 l 030 600 000,00 1993.03.18. 20000 000,0 52,3600 l 047 200 000,00 összesen: 99 999 999,3 5 102 274 359,33 Az első három lehívásra a kereskedelmi bankok tényleges hiteligénylései alapján került sor, az esedékes napi árfolyamok figyelembevételével. (Ez a magyarázata a tört márka értékeknek) ll
Az utolsó három tétel esetében az MNB saját forrásaiból megelőlegezte a tényleges lehívás előtt a kereskedelmi bankok refinanszírozását, és a márka hányadot összevontan hívta le. Az elvileg keletkezett teljes Start-hitel alap az l. táblázat szerinti forint érték kétszerese, tehát 10.205 M Ft. 3.1.3. 2. táblázat START-hitel felosztása a kereskedelmi bankok közölt MFt BANK Bankszövetség által Engedélyezett jóváhagyott keret hitel Agrobank Rt. 345,0 284,2 BB Rt. l 005,0 l 012,0 Dunabank Rt. 320,0 462,0 Investbank Rt. 170,0 173,8 Iparbankház Rt. 263,0 268,4 Corvinbank Rt. 184,0 203,0 MHB Rt. l 407,0 l 553,0 MKB Rt. 247,0 280,8 M.Taksz.Bank Rt. 353,0 361,4 Mezóbank Rt. 532,0 683,5 KHB Rt. l 227,0 l 284,7 OTP Rt. 2 053,0 2 035,6 Postabank Rt. 814,0 862,0 Creditansialt Rt. 142,0 143,2 Realbank Rt. 164,0 190,0 WEST LB Hungaria Rt. 178,0 79,6 Európai Ker.Bank Rt. 126,0 49,7 Takarékszövetkezetek 130,0 172,0 összesen: 9 660,0 10 098,9 A hitelkonstrukcióban részt vevő 17 bank és a 28 - központtal nem rendelkező - takarékszövetkezet bank között a rendelkezésre álló ST ART hitel keretet a Magyar Bankszövetség osztotta fel. A ténylegesen engedélyezett és kihelyezett hitel összege l 07 M Ft-tal kisebb, mint az elvileg keletkezett hitel-alap, mivel az MNB az l. táblázatban szereplő tényleges lehívási időpontok előtt meghitelezte a pénzt a kereskedelmi bankoknak és az aktuális összeg képzéséhez az aznap érvényes középárfolyamon számította a 12
márka értékét és tette hozzá a magyar fél 50 %-át. Az elvi felosztás, az átutalás és a ténylegesen engedélyezett forint összegek közötti eltérés oka a szakaszos lehívás, illetve a forint folyamatos leértékelődése a márkához képest. 3.1.4. Az egyes bankok számára jóváhagyott keret a felhasználási igény szerint átcsoportosítható volt az MNB-n keresztül más kereskedelmi bankhoz. 3.l. 5. Az MNB - a kereskedelmi bankok megkeresése alapj án - esetenként engedélyezte a tőketörlesztésekből és az idő előtti visszafizetésekből keletkező alapok újra kihelyezését.!994. év végéig ez az összeg közel!800 M Ft volt, így az!994. év végéig elsődlegesen és másodlagosan kihelyezett START hitel összege 11,9 Mrd Ft. A hitelkihelyezések éves megoszlása '91 -'94 1. sz. ábra 13
2. sz. ábra A hitelügyletek számának alakulása '91 '94 Db % l,?j, 1530 30,8 1!191. 2176 43,9 tm 633 12,8 lil94... i 622 12,5 Ös~:t.~~ hiteliigylct ('?1,' 94J M!Yll~íi!i! 'i9í 1993 633 db 3.2. A hitelprogram átfogó értékelése 3.2.1. A START hitel program értékeléséhez a kereskedelmi bankoktól teljes köru adatszolgáltatást kértünk az 1991-1994. év végéig megkötött szerződésekről és e szerződések!995. március 31-ig történt minősítéséről. 3.2.2. Az időszak alatt 496! db Start hitel szerződést kötöttek a kereskedelmi bankok összesen 11.899,7 M Ft értékben. A vállalkozások hitel- és kamattörlesztési helyzetét a 3. és 4. sz ábrák mutatják be. A felmondott szerződések száma az összes szerződés 4.8 %-a. A hitelügyletek számának megoszlása '91 -'94 3. sz. ábra Osszcs hitelü~ylet Minősített hitel ebből Felszámolás alatti Db Db l % Db l %!4
4. sz. ábra A hi telkihelyezések megoszlása '91 '94 A kihelyezett 11,9 Mrd Ft Start hitelből a bankoknál 1995. március 31-ig 744 M Ft kétes követelés keletkezett (6.25 %). 3.2.3. A hitelkihelyezés dinamikája - a rendelkezésre álló források fuggvényében - változó volt. A hitelügyletek számának és összegének éves alakulása hasonló képet mutat, ami arra enged következtetni, hogy az évek során nem változott az átlagosan kihelyezett hitelek nagysága. A vállalkozásokkal kapcsolatos problémák (minősítés, múlásával korrelálnak, de abszolút értékük nem magas. felmondás) az idő IS
5. sz. ábra A hitelügyletek számának alakulása '91 -'94.-ruii ~: \ }~ }. l99;ii ' i.i 1 O(" i\, :.,: ti' ~ 199'1 } Db 1530 2176 633 622 Osszes hitelügylet száma ebből Felszámolás hitel alatti Db % Db % 117 7,6 104 6,8 152 7,0 115 5,3 43 6,8 12 1,9 ll 1,8 7 1,1 Minősített Db,~------------- 2000 _:_ - - - - -- - - - - - - - - ' ' l ' ' --------------------------, 5,3 o/o ; -7-,{) o/u----------------------: ' ---------------------------1 ' ' 1200 -;-- ' 800 _:_-- ' ' 400 +-- % - - - - - - - --- - - - - - - - - - - - -l' --------------------------~ 1,1% 1,3% ' 91,3% % ' o +-- 1991 1992 D minősített --t-- 1993 1994 lilllll felszámolás alatti l Az adatok azt mutatják, hogy a három évet megélt vállalkozások helyzete viszonylag stabilizálódik és ha a minösített esetek egy része idővel felszámolás alá is kerül az összes bukás sem darabszámban, sem értékben nem haladja meg a 10%-ot. 16
6. sz. ábra A hi telkihelyezések alakulása '91 -'94 MFt 5500,------------------------------------------------- l ' 5000 ~-------------- ' 4500 ~-------------- 4000 -;--------------- 1 3500 ~ ' - - - - ----- - - - - - T ' 3000 ~- 2500 +- 2000 _;_- T ' 1500 -;-- 1000 +- 500 _;_-- i ' o+- 1991 7,0-%---------------------- _: '?, -~-- ------- --- ---------- : 87,0% --t-- 1992 1993 1994 D minősített lilllill felszámolás alatti l % 17
3.2.4. A kereskedelmi bankok nem befolyásolták a hitelek szektoronkénti megoszlását, így az a beérkezett reális hiteligények alapján a vállalkozói piac helyzetét tükrözi. A hitelügyletek számának szektoronkén ti megoszlása '91-'94 7. sz. ábra Ipar........ Me~úg~~llság Egé$~ségii!!Y Idegenforgalom Ker~ll.ll4dclll Szolgálljttas E!Q' é b Összesen Db % 758 15,3 282 5,7 247 5,0 (l 105 2,1 1957 39,4 1289 26,0 323 6,5 (758 db 15,3 %) 8. sz. ábra A hitelkihelyezések szektoronkénti megoszlása '91 -'94 ljlllrt.. - J\l_e~~~~~ág Egé~~sf~gY Id!1\r.!!f~rgalom Ke~~k~el~m 5c~9lg'''~~as Egy~. MFt % 2407 20,2 470 3,9 565 4,7 393 3,3 4414 37,1 3086 25,9 565 4,7 (2 407 MFt 20.2 %)!8
Stagnáló gazdaság és magas infláció mellett az alacsony tőkeigényű és gyors tőkemegtérülésű vállalkozások életképesebbek. Ennek megfelelően a Start hitelek több mint fele a kereskedelem és szeigáitatás területére irányult és ennek a két szektomak (6.3%) az átlag alatti a bukási tényezője (5,5 %, illetve 6,1 %). Az ipari vállalkozások 7,9 %-a, az idegenforgalom 12,6 %-ament csődbe ugyanazon időszak alatt. 3.2.5. A Start hitel alapszabálya lehetőséget adott több indulási forma finanszírozására. A vállalkozási formák szerinti hitelicihelyezés az alábbiak szerint alakult: 9. sz. ábra A hitelügyletek számának vállalkozási formák szerinti megoszlása 91-94 Egye'b(215 db 4,3 Csatlakozás (25' db 5,2 Profilváltás (52 db 1,0%) (l db 55,5 %) 10. sz. ábra A hitelkihelyezések vállalkozási formák szerinti megoszlása 91-94 (4 19
Az ábrák bizonyítják, hogy a Start hitel az eredeti célkitűzéseknek megfelelöen döntően új vállalkozások indítását segítette elő, de hozzájárult már működő vállalkozások fejlesztéséhez is. A hitel minősítések, és felmondások száma, valarnint összege nem mutat szignifikáns eltérést a kűlönbőző vállalkozás indítási forrnáknál. 3.2.6. A Start hitelről szóló belső banki utasítások rendelkeztek a kihelyezhetö kölcsön felső és alsó határáról. A bankok egy része az összeget márkában (minimum l O E DEM, maximum 250 E DEM), más része forintban (minimum 400 E Ft, maximum l O OOO E Ft) határozta meg. 11. sz. ábra A hitelügyletek számának összeghatár szerinti megoszlása '91 - '94 '91- '94 E Ft Db % 0 500.. 612 12,3 501-1000 1197 24,1 1000 1001-2000 1245 25,1 2tl01-5000 1433 28,9 5001 felelt 474 9,6....:.. -~ :::~: :. = = :~ Osszesen... :tdi!mi.jhii!t!mb 20
A hi telkihelyezések összeghatár szerinti megoszlása '91 '94 12. sz. ábra 5001 (3 818MFt (278MFt l,h'") r-c:siil-1000 ('9fl MFt 8,3 '?~) A vállalkozásokhoz felvett hitel nagysága egyenes korrelációt mutat a vállalt kockázattal; az egyre növekvő összegű hiteleket felvevő vállalkozások egyre növekvő számban kerültek szembe fizetési gondokkal, illetve felszámolással Az egyes hitelkategóriákhoz tartozó minősítések és bukások aránya a különböző hitel-kategóriákban: A hitelügyletek kockázatai összeghatárok szerint '91 '94 13. sz. ábra 20 18!6 18,4 ~14 -----------------~34--------- -------- ~ 12 1:.. 8 ~ a to ~ " 6 ~ 4 2 o ---------- ------------------g~--- 7,5 1, --------------------- ---- 5,9 ----------------~~------ ---------- 0-500 501-1000 1001-2000 2001-5000 500! lelett Összeghatárok (EFt)...-.- m.inósítcu -t21- bukott 12, 21
3.2. 7. A Start-hitelhez az ország teljes területén, azonos feltételek között lehetett hozzájutni. A feldolgozott megyei adatok a szerződéskötések helyi megosztását tükrözik. A helyszíni vizsgálatok során találtunk arra példát, hogy a vállalkozás, tehát a hitel felhasználása az ország egy másik területén történt, de az esetek száma és összege az összes kötéshez képest elhanyagolható. A bankok a szerződéskötéskor nem támasztottak a vállalkozás müködési területével kapcsolatos követelményt, ha a kérelem az egyéb feltételeknek megfelelt. 14. ábra A START-hitel kihelyezésének megyénkénti megoszlása 1 092 08 BUDAPEST 3 312.7 MFI A megkötött hitelügyletek száma, illetve a kidolgozott hitelek összege megyénként jelentős eltérést mutat. A legtöbb szerződést Budapesten kötötték (1092 db, illetve 3.312,7 M Ft) a legkevesebbet Nógrád megyében (68 db, illetve 148, l M Ft). Kisebb a szóródás, ha a szerződések számát és összegét az egyes megyékben élő népességre vetítjük 22
15. sz. ábra Hitelügyletek megyénként '91 - '94 nb 1,2 c--------;=======:;~ 1,1 0,!.2- - - - - - - - - - - - - --- -- 1,02 RltelüR)'I. námr alakesságra vetítve l 11!,.---------------- & 0,9.., 0,8 lll o 7 u lj 0,6 ;;;- ~ 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 llllelügyletek sd,ma (1:1000 liptik) ~ ~ ~ ~ ~~~~ ~ ~: ~ ~ ~~~~~~. ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~... ~ ~ ~~ ~:~ ~ -"- - --- -- -., - - ------ - - - -.-... ---;- - - - - - -- - ~ ~--..., ~~ ~so db/<!! ~ - - ~~~~ 1,42 1,42 _3~-------------------------~------~-- --~ =~~~14!----- -t-,2fi------- --.-- - ~ ~ -- ~ 4 2;.' 214 21S tl'9 1'-4 IH - - - - - - - - - - - _4._ -A- -#r -~r - _lb{ l8t l1ll18.11'-1'8-tss--- -...... &.. 132 -------------------------------------~ o~~~ri~~~~~~r;~~~~~ Blldopool G)'&' N'" c- rid 11<wsoc1 J"ejfr n..,, S'onl..,.. S l>olt ~te. rnm s......,. l'e l hni)'o Z.lo BAfo Veuprf Tel.. Voo Uojdj 1'16triol (Budapest + mcgyék) fő) 16. sz. ábra Hi telkihelyezések megyénként '91 - '94 MFI 3,4 ff'~}:!':;::-::-::-:-::-:-::--=-::-::-:-::-:-::-::-:-=-:~:::;:;:::::=:;~:::;::::;::=:;:=:;=~ 3,2 3 2,8 2,6 2,4 \Q 2,2 ".: 2 u lj 1,8 ~ 1,6 ::;: 1,4 1,2 l 0,8 0,6 0,4 0,2 o -------------------. ------------------- llilelkihelyedst>kalakosságra~lfl~ - - - -- -- L::H:.:Ik::l=kl:::h :::l"='':::''=-::''::n:::.::ci.::'i::.ioo:.:..:""p::"::k:_l J _ -2~------------------------------------ -------------------------------------- " Bdoptot G)"iir JUto c.., lri<l Ilonod J'ojEr n,_ S"'l'"" s.. w.,, Ko..,... s..,."c' l't-ot Ln J'O Zoh Jlkh Vnrf' f Tol.. V II Jd4 N.!r;rid (Budapest + mcgyék) 23