Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület 2014. november

Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitı, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely HÍRLEVÉL Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület 2014. november EGYESÜLETÜNK HÍREI 1./ NEMRÉGIBEN MEGVALÓSULT, ILLETVE ÁTADOTT TÁMOGATOTT PÁLYÁZATI PROJEKTEK 1.1. EGYHÁZI ÉPÜLETEK KÜLSİ FELÚJÍTÁSA 2014. OKTÓBER 26. (A VIDÉKI ÖRÖKSÉG MEGİRZÉSE PÁLYÁZAT 2012. NAGYIGMÁNDI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG) A református gyülekezet története a 17. század második felében kezdıdött, amikor megszőnt a török idık elnéptelenedése. Csáky László gróf telepített ide református magyarokat, s velük indul meg a gyülekezeti élet. A falu gyors fejlıdésnek indult, 1676 már népes településként tartották számon. A korábban használt, középkori templomot 1746-ban kell elhagynia a gyülekezetnek Eszterházy József döntése nyomán. A hívek a mai templom helyén, az akkori káposztásföldeken építettek új templomot Szentgyörgyi János lelkész vezetésével, akit halála után 1747-ben az úrasztala mellé temettek. Az elvett harangokat 1787-ben kapták vissza a reformátusok. Az 1848-49-es Szabadságharc alatt szomorú eseményeknek adott otthont a templom melletti parókia. A Pest felé nyomuló osztrákok itt rendezték be fıhadiszállásukat, Haynau is itt állomásozott. Ide hozták ítéletre a környék hazafias magyarjait, köztük sok lelkészt. Így kerültek ide Mansbart Antal római katolikus és Szikszai János református csákberényi lelkészek. Bőnük a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése volt, amiért 1849 július 12-én a parókia kertjében kivégezték ıket. A jelenlegi templom az elızı helyén épült 1889-ben, 30 méter magas tornyával együtt. Orgonáját 1894-ben készítették. Harangjai 1934-ben készültek. A templomban megtekinthetı a vörös márvány szószék, úrasztala és keresztelımedence, az egyház és templom történetére vonatkozó emléktáblák, valamint a hısök emléktáblája. A parókia oldalfalán emléktábla hirdeti a mártírlelkészek emlékét, s a templom melletti téren szintén nekik szentelt obeliszk áll. A gyülekezet jelenleg kb. 500 egyházfenntartóból áll, a vasárnapi istentiszteletek idıpontja délelıtt 10.00, amelyekre szeretettel hív és vár minden kedves látogatót Sugár Tamás lelkész. A nemrég elkészült és átadott pályázati projekt célja a református parókia és gyülekezeti ház külsı felújítása volt, melynek során a Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület 11 852 ezer forintos támogatásával a pala borítást cserép fedésre cserélték visszaadva a helyi védettségő épület 1

eredeti megjelenését és illeszkedve a nemrég ebbıl a forrásból felújított szomszédos templom épülethez ellenlécezéssel, tetılécezéssel és tetıfólia beépítésével; eltávolították az eredeti vakolatot és a külsı falak és a födém az energetikai szempontokat figyelembe véve hıszigetelést kaptak; színezték a falakat; új bádogozást készítettek; valamint egy napelemes kandelábert telepítettek. A támogatott beruházás hosszú távon lehetıvé teszi az épület funkcióinak megırzését, annak közösségi használatát, új csoportok kialakítását, felépítését, mindezt környezettudatosabb és energiatakarékosabb módon. A parókia ünnepélyes átadására a 2014. október 26-i 15.00 órakor kezdıdı ünnepi istentisztelet alkalmával került sor. 1.2. A VOLEN KFT. TELEPHELYÉNEK FEJLESZTÉSE ÉPÜLET FELÚJÍTÁSSAL 2014. NOVEMBER 14. (LEADER PÁLYÁZAT 2013. VOLEN KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.) A Volen Kft. telephelye Ács, Erkel úton a 1028/5 helyrajzi számon található. A leromlott állapotban levı telephelyet a cég a 2010. évi induláskor vásárolta. Itt található két nyitott és egy zárt raktárépület. Funkcióját tekintve a vállalkozás fı profilját jelentı építıipari tevékenységhez kapcsolódóan szolgál anyagraktárként. Az épületek a leromlott állapotuk miatt a projekt megvalósítását megelızıen csak korlátozottan tudták betölteni funkciójukat. A Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület 16 millió forintos támogatásával létrejött felújításukkal és körbekerítésükkel egy modern telephelyet alakítottak ki. 2

A zárt raktárépületeken a régi vegyes pala és cserépfedés eltávolítása után új héjazat (trapézlemez) került felhelyezésre. Az épületek tőzfalain az alumínium trapézlemez a szelemenekkel elbontásra került, helyette hıszigetelt szendvicspanelt helyeztek fel. A nyitott raktárépületen a régi hornyolt kerámiacserép hiányos, helyenként rossz állapotú. A meglevı cserépfedést meghagyták, a hiányokat és az elhasználódott elemeket pótolták. Az épületen új ereszés lefolyócsatornák kerültek elhelyezésre. A tárolás minıségének biztosítása érdekében a meglevı letaposott föld, agyag kitermelésre került, majd tömörített homokos kavicsos ágyazaton ipari térbetont fektettek le. A már meg lévı kerítésrészhez igazodva elıre gyártott táblás betonkerítés készült 2 darab új kapu elhelyezésével. Fotók: Nyéki János 3

4

5

EMVA-VAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK 2014. szeptember 16. napján hatályba lépett az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet (a továbbiakban: 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet). Az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet az alábbi rendeletekkel meghirdetett beruházási jogcímek tekintetében módosította a mővelet megvalósítására és az utolsó kifizetési kérelem benyújtására vonatkozó határidıket: - 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet (az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás létesítményeinek fejlesztése jogcím) alapján a 2010. január 1. napján vagy azt követıen jogerıre emelkedett támogatási döntések esetében; - 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet (kertészet korszerősítése jogcím) alapján a2012. január 1.-31. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés esetén; - 111/2011. (XI. 24.) VM rendelet (mezıgazdasági utak fejlesztése jogcím) alapján a 2012. január 1.-31. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés vonatkozásában; - 47/2012. (V. 11.) VM rendelet (mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcím) szerint a 2012. június 1.-30. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés esetén; - 49/2012. (V.22.) VM rendelet (mezıgazdasági termékek értéknövelése jogcím) alapján a 2012. június 22.-július 23. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés esetén; - 52/2012. (VI. 8.) VM rendelet (turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím) alapján a 2012. július 1.-31. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés esetében; - 61/2012. (VI. 29.) VM rendelet (állattartó telepek korszerősítése - ÁTK IV. jogcím) alapján a 2012. augusztus 1.-31. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés vonatkozásában; - 99/2012. (IX. 25.) VM rendelet (LEADER Európai Unión belüli és harmadik országbeli területekkel való nemzetközi együttmőködés végrehajtása jogcím) alapján a 2012. október 30.-2013. november 29. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakokban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés esetében; - 102/2012. (X. 1.) VM rendelet (falumegújítás és -fejlesztés jogcím) alapján a 2012. október 15.- november 30. és 2013. június 10.-július 10. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés vonatkozásában; - 103/2012. (X. 1.) VM rendelet (vidéki örökség megırzése jogcím) alapján a2012. október 15.- november 30. és 2013. június 10.-július 10. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés vonatkozásában; - 129/2012. (XII. 17.) VM rendelet (nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás jogcím) alapján a 2013. február 15.-július 2. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés vonatkozásában; - 11/2013. (III. 5.) VM rendelet (LEADER térségek közötti együttmőködés végrehajtása jogcím) alapján a 2013. április 2.-november 29. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés esetében; - 35/2013. (V. 22.) VM rendelet (Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtása jogcím) alapján a 2013. június 17.-szeptember 30. közötti támogatási kérelem 6

benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés vonatkozásában; - 62/2013. (VII. 24.) VM rendelet (kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzése jogcím) alapján a 2013. augusztus 15.-október 18. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés vonatkozásában; - 103/2013. (XI. 8.) VM rendelet (a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése jogcím) alapján a 2013. november 25.-december 13. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés vonatkozásában; - 104/2013. (XI. 14.) VM rendelet (turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím) alapján a 2013. november 25.-2014. január 15. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés esetében; - 116/2013. (XII.12.) VM rendelet (technológiai berendezések korszerősítés céljából történı beszerzése jogcím) alapján a 2013. december 16.-2014. január 31. közötti támogatási kérelem benyújtási idıszakban benyújtott támogatási kérelemre hozott támogatási döntés vonatkozásában; - 55/2011. (VI. 10.) VM rendelet (gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerősítéséhez, létesítéséhez nyújtandó támogatások) alapján a 2015. évi Egységes Kérelem keretében lehet benyújtani az utolsó kifizetési kérelmet. Figyelem! Tekintettel arra, hogy a módosítások nem minden jogcímet és nem minden támogatási kérelem benyújtási idıszakot érintenek, valamint a szabályozás az egyes jogcímek esetében egymástól eltérı lehet és a megvalósítási határidın túl egyéb rendelkezést is érinthetnek, továbbá a jogszabályban foglalt határidık jogvesztıek, mindig alaposan tanulmányozzák át a vonatkozó rendeletek hatályos szövegét, és a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló idıszakra vonatkozó MVH közleményeket. Felhívják a figyelmet arra is, hogy amennyiben a támogatott beruházás megvalósítása a megadott határidıig nem lehetséges, úgy az ügyfél teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt lemondó nyilatkozatának benyújtásával a támogatásról lemondhat. Megkezdett és az elıírt mértéket el nem érı, részben elszámolt beruházás esetén a már folyósított összeget a mezıgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirıl szóló 2007. évi XVII. törvény 57. (6) bekezdése alapján a 69. (5) bekezdése szerint a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelı kamattal növelten vissza kell fizetni. Felhívják a figyelmet továbbá a következıkre: Az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet módosította az alábbi rendeleteknek a köztes kifizetési kérelem benyújtási határidıre vonatkozó rendelkezéseit is: - 62/2013. (VII. 24.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a 2013. évben nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl - 35/2013. (V. 22.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl - 104/2013. (XI. 14.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közremőködésével 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl - 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból egyes jogcímek esetében technológiai berendezések korszerősítés céljából történı beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl Az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet módosította továbbá az alábbi rendeleteket: - 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl 7

- 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett ıshonos és a veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történı megırzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl - 53/2011. (VI. 10.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a genetikai erıforrások megırzése intézkedés keretében a növényi genetikai erıforrások és mikroorganizmusok ex situ megırzéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl - 17/2012. (II. 29.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a genetikai erıforrások megırzése intézkedés keretében a védett ıshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták megırzéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl - 30/2012. (III. 24.) VM rendelet a LEADER Helyi Akciócsoportok feladat ellátásához az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás részletes feltételeirıl - 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól - 69/2013. (VII. 29.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az innovatív technológiák bemutató-üzemi tájékoztató programokkal való megismertetéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl - 116/2013. (XII.12.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból egyes jogcímek esetében technológiai berendezések korszerősítés céljából történı beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl - 41/2014. (IV. 8.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdıterületeket érintı tőzkárok megelızéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl - 48/2014. (IV. 25.) VM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Gazdálkodói Információs Szolgálat mőködtetéséhez nyújtott támogatás részletes feltételeirıl További tájékoztatás az ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu e-mail címen kérhetı. Forrás: Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal VÁLTOZIK AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSI RENDJE Megjelent a kormány 272/2014 (XI.5.) rendelete a 2014-2020 közötti programozási idıszakban egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjérıl, ennek értelmében a pályázóknak sok, számukra fontos változással kell számolniuk. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelıs helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a kormány október 10-én kiírt pályázati felhívásaival, amelyekre november 10-12-tıl lehet benyújtani a pályázatokat, lényegében elindult az új hétéves uniós költségvetési idıszak. 8

A korábbi szabályozáshoz képest számos módosítás történt annak érdekében, hogy egy igazságosabb pályázati rendszer jöjjön létre és a pályázók könnyebben férhessenek hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek az Európai Unió és a magyar költségvetés társfinanszírozásával nyílnak meg számukra a Széchenyi 2020 program keretében. Az egyik fontos változás, hogy az eddig egymástól teljesen külön kezelt forrásokat egy jogszabály kezeli, függetlenül attól, hogy melyik uniós alapra kohéziós, felzárkóztatási pénzek, vidékfejlesztési források, halászati támogatások pályázik valaki, ugyanabban az eljárásrendi típusban kell beadni a pályázatot, lebonyolítani a teljes pályáztatási folyamatot. Jelentısen csökkent továbbá a pályázatokra rakódott költségek köre. A helyettes államtitkár szerint korábban nem volt ritka, amikor egy-egy pályázat esetében akár a 40 százalékot is elérte azon költségtípusok köre, amelyek nem konkrétan a beruházáshoz voltak szükségesek, mint például a gépvásárlás vagy egy gyár megépítése, hanem az azt kiegészítı egyéb szolgáltatásokról jogi tevékenység, projektmenedzsment, pályázatírás, kommunikáció, mőszaki elıkészítés szóltak. A kormány a költségek mértékét 12,5 százalékban maximálta, ennek köszönhetıen több pénz jut a projektek megvalósítására. A korábbi idıszakban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség amely önálló kormányzati szerv volt és a szakpolitikáért felelıs minisztériumok között sok esetben érdekellentét alakult ki, hiszen a fejlesztések végrehajtásához európai uniós forrásokat kellett felhasználni, de ezek fölött nem a szaktárcák rendelkeztek, hanem az ügynökség. Ezért az új rendszerben a kormány a szakpolitikai felelısséggel rendelkezı minisztériumokhoz telepítette a fejlesztési források felhasználásának a felelısségét is. Tehát egy kézben van a szakmai döntési kompetencia és a fejlesztési források felhasználásának a lehetısége. A kiszámíthatóság is nagyon fontos szempont volt. Annak érdekében, hogy minden egyes pályázói kör függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati, gazdasági szereplı vagy esetleg civil szervezet megfelelı idıben értesüljön arról, milyen pályázati kiírások lesznek meghirdetve, arra fel tudjon készülni és a legjobb minıségő pályázattal tudjon versenybe szállni, a hétéves fejlesztési idıszak éves fejlesztési rendszerekre bomlik. Ezeket a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság fogadja el és hirdeti meg mindig a következı évre vonatkozóan. Így a pályázók egy évre elıre tudhatják, hogy milyen pályázati kiírások fognak megjelenni. Korábban egy cégnek ugyanolyan eljáráson kellett keresztülmennie, mint egy állami szervezetnek, holott az állam a pályázati források kiosztója és felhasználója is. Ezért ott, ahol közfeladatú fejlesztés történik az oktatási, egészségügyi, szociális infrastruktúrában, a kormány jelentıs állami kapacitásokat szabadít fel azzal, hogy más típusú rendben helyezi ki a forrásokat. Két állami fenntartású iskolának például nem kell vetélkednie egymással, hanem az állam meghatározza azt a szintet, amelyet egy oktatási intézménynek az ország bármelyik régiójában teljesítenie kell, és kvázi normatív alapon adja oda addig ezeket a forrásokat, ameddig minden oktatási intézmény el nem éri az általános szintet. Ugyancsak a pályázók életét segíti a helyettes államtitkár szerint az átalányalapú elszámolás is. Ez azt jelenti, hogy egyes költségek esetében nem kell számlákat becsatolni, hanem a pályázaton megnyert források bizonyos százalékáig átalányalapon számolhatnak el a pályázók. Ezeket a technikai költségeket a pályázaton megnyert forrás többi részének a lehívásával arányosan hívhatják le. Csepreghy Nándor kiemelte: jelentıs segítséget jelenthet a vállalkozóknak az is, hogy nemcsak a pályáztatás folyamatát egyszerősítette a kormány, hanem a likviditási gondok megoldásában is segítséget nyújt azzal, hogy a pályázók magasabb önerıt igényelhetnek egy-egy gyıztes pályázat aláírását követıen. Megváltoztatták az elszámolás rendszerét is, a vállalkozásoknak késıbb kell betenniük az adott projektbe a saját erejüket, mint eddig. Így egy ideig csak a támogatásból finanszírozható a beruházás. Ez segít létrehozni azt az eszközállományt, ami fedezetet biztosít egy késıbbi piaci hitelhez a beruházás befejezéséhez, ha a vállalkozásnak nincs önrésze vagy az nem megfelelı mértékő. Forrás: MTI 9

ÖT UNIÓS PÁLYÁZAT NYÍLT MEG Öt európai uniós pályázat nyílt meg november 12-én, a kiírások keretében több mint 61 milliárd forint vissza nem térítendı támogatásra lehet pályázni. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelıs helyettes államtitkára az MTI-nek múlt szerdán elmondta: 10 órától lehet benyújtani a pályázatokat az ifjúsági garancia programot, 12 órától pedig a rugalmas foglalkoztatást támogató kiírásra, ez utóbbinak a keretösszege 1 milliárd forint. Az ifjúsági garancia keretében a 25 évnél fiatalabb, szakképesítéssel nem rendelkezık elhelyezkedését segítı pályázat keretösszege 36 milliárd forint. Szintén 12-én délben nyílt meg az 1,1 milliárd forintos keretösszegő, a fiatalok vállalkozóvá válását segítı kiírás. Délután kettıkor pedig az 1,5 milliárd forint keretösszegő, a kis- és középvállalkozói szektor exportpiacokon való megjelenését segítı pályázat, és délután 4 órakor a technológiabıvítést támogató pályázat, amelynek 8,5 milliárd forint a kerete. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a pályázati rendszernél újdonság, hogy a regisztrált felhasználók különbözı forrásigényét elıre, már a pályázat megnyitása elıtt regisztrálni tudják. Ez a most megnyíló pályázatok esetén is érvényes. Elmondta, az elızetes igények alapján a legnépszerőbb a mikro-, kis- és középvállalkozások termelıi kapacitásának bıvítését segítı pályázat, amelynek 8,5 milliárd forintos keretösszegére a legfrissebb adatok szerint több mint 2100 igény érkezett, 18,5 milliárd forint értékben. A több mint kétszeres túljelentkezésre tekintettel a Miniszterelnökség már szerdán egyeztetéseket kezd a Nemzetgazdasági Minisztériummal egy esetleges keretemelésrıl - mondta Csepreghy Nándor. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a pályázatok megnyitása elıtt minden pályázónak 30 nap áll rendelkezésére, hogy megnézze a kiírásokat, felmérje, hogy azok mennyire illeszkednek fejlesztési elképzeléseihez. Forrás: MTI ELINDULT A FAIR PÁLYÁZATKITÖLTİ RENDSZER November 4-tıl indult a 2014-2020-as uniós pályázati források elérését lehetıvé tevı informatikai rendszer, a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) azaz a pályázati elektronikus ügyintézés felülete - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelıs helyettes államtitkára. Az egységes informatikai rendszer segít majd abban, hogy egyetlen, személyre szabott felület segítségével tudják a pályázók kezelni a pályázatokhoz, projektekhez kapcsolódó különbözı feladatokat; elsıként a FAIR az október 10-én meghirdetett elsı 9 pályázat beadását támogatja - jegyezte meg. Kiemelte: a rendszer legnagyobb újítása, hogy összeköttetésben áll néhány közhiteles adatbázissal - NAV, Cégbíróság, Földhivatal - így ezek segítségével automatikusan tudja lekérni a pályázó elektronikusan a szükséges dokumentumokat. 10

Szavai szerint az új informatikai rendszer lehetıvé teszi, hogy Magyarországon olyan pályázati rendszer mőködjön, amely valóban reagál a pályázói érdekekre. Hozzátette: a felület külsı, fizetett segítség nélküli pályázást tesz lehetıvé, a korábbi 600 adatmezı helyett 300-ra csökkent a kitöltendı felület egy-egy pályázat esetén, és tovább fog csökkenni. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy a fejlesztéspolitika az elızı, 2007-2013-as idıszakinál sokkal inkább pályázóbarát legyen, a konkrét fejlesztési javaslatokat beépítik majd a pályázati modulok közé. A rendszer átalakításának másik fontos célja az volt, hogy igazságos pályázati rendszer mőködjön, így a FAIR minden regisztrált felhasználó számára egy idıben teszi lehetıvé a pályázást a kitöltıprogram segítségével. A pályázók adott esetben egy elutasítást követıen tisztában vannak a döntés pontos okával - főzte hozzá. Kérdésre elmondta, hogy egységesen 30 napos határidık kitőzésében gondolkoznak a pályázat megjelenése és a beadás között. Laposa Tamás, a Miniszterelnökség fejlesztési-informatikai fıosztályának osztályvezetıje elmondta: a felület papírmentes ügyintézést tesz lehetıvé. Egyetlen oldalt, az adott vállalkozás nyilatkozatát kell kinyomtatni, de ha a pályázó rendelkezik elektronikus aláírással, akkor a teljes igénylési folyamat papírmentesen intézhetı - emelte ki. Az informatikai rendszer külsı felülete segíti a támogatások könnyő elérését, egy kattintással egy adott pályázat minden adata elérhetı. Ismertetése szerint a regisztráció egyszerő, öt-tízperces, és személyre szabott ügyintézést tesz lehetıvé. Forrás: MTI MÁR ELİKÉSZÍTETTÉK AZ AGRÁR-VIDÉKFEJLESZTÉSI ÁLLAMTITKÁRSÁG VIDÉKRE KÖLTÖZÉSÉT Várhatóan jövı év elejétıl már Kecskeméten mőködik a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága írta a november 7-i Magyar Nemzet. Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelıs államtitkár a lapnak elmondta, ez a döntés fontos abból a szempontból is, hogy a vidék sorsáról immár nem a fıvárosból, hanem vidéken dönthetnek. Kitért arra is, hogy a költözés bejelentése után az államtitkárság mostani munkatársai közül sokan jelezték, nem kívánnak lakóhelyet változtatni, ezért egyesek a tárcán belül, esetleg más minisztériumnál kerestek egyéb feladatot, mások pedig távozásukat fontolgatják. A vidékfejlesztési államtitkárság egy korábban is irodaként mőködı épületbe költözik. Kurucz Éva kormányszóvivı június 6-án jelentette be, hogy a miniszterelnök és hivatala 2016. március 15-ig a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a karmelita kolostor épületébe költözik, több tárca székhelye pedig vidéki városokba kerülhet. Forrás: MTI 11

UNIÓS NAPIRENDEN AZ AGRÁRKÖLTSÉGVETÉS, AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ÉS AZ AMERIKAI KUKORICABOGÁR ELLENI KÜZDELEM A Mezıgazdasági és Halászati Tanács 2014. november 10-i ülésén az agrárminiszterek megvitatták a 2015. évi agrárköltségvetés módisításának kérdését. A miniszterek elégedetlenségüknek adtak hangot azzal az európai bizottsági módosító javaslattal kapcsolatban, amely elvonásokat javasol az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból, és ezen forrásokat más, nem mezıgazdasági célokra fordítaná. A Bizottság a krízisalapból finanszírozná továbbá az orosz embargó által okozott károk enyhítésére eddig elfogadott uniós intézkedéseket, melyet szintén elfogadhatatlannak találtak az agrárminiszterek. A magyar delegációt vezetı dr. Bitay Márton államtitkár kiemelte, hogy az orosz embargót nem a mezıgazdasági ágazat okozta, ezért Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy a külpolitikai döntések árát a gazdákkal fizettessék meg. A tanácsülés alkalmával francia kezdeményezésre, aktív magyar közremőködés mellett 21 tagállam agrárminisztere közös nyilatkozatot fogadott el az agárköltségvetés védelme érdekében. Ebben kifejezetten elutasítják a krízisalap felhasználását és az agrárpénzek más célokra történı átcsoportosítását. Az ülést elnöklı olasz agrárminiszter elmondta, hogy a mezıgazdasági miniszterek álláspontját levélben közli a költségvetési tárgyalásokban kulcsszereppel bíró Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa elnökével. Reményét fejezte ki, hogy a mezıgazdasági érdekek megfelelıen érvényesülnek majd a tárgyalások során. Az ökológiai gazdálkodás újraszabályozására vonatkozó bizottsági javaslattal szemben a Visegrádi Négyek, valamint Bulgária, Románia és Szlovénia közös nyilatkozatban fogalmazták meg elvárásaikat. Az ülésen a nyilatkozatot Franciaország, Németország, Dánia, Horvátország, Portugália és Ausztria is támogatta és a többi tagállam is szimpátiával fogadta. Dr. Bitay Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország számára elsıdleges fontosságú a párhuzamos gazdálkodás lehetıségének fenntartása, illetve bizonyos kivételek megtartása. A tagállamok többsége egyetértett abban, hogy ezek hiányában a gazdáknak elveszne az a lehetısége, hogy egy gazdaságon belül hagyományos és ökológiai gazdálkodást is folytathassanak, amely az ökológiai gazdálkodással foglalkozó gazdák számának csökkenéséhez vezetne Uniós szinten. Magyarország, Ausztria és Románia közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy Közép- Európában és a Balkánon óriási területek erısen fertızöttek amerikai kukoricabogárral, veszélyeztetve ezzel a gazdák megélhetését. Több tagország osztotta azt a magyar álláspontot, hogy az amerikai kukoricabogár elleni fellépés hatékonyan csak megelızı intézkedésekkel és a célzott kémiai védekezés alkalmazásával valósítható meg. A magyar delegáció ezért közös, uniós intézkedések meghozatalát, a kukoricabogár visszaszorítására irányuló kutatás elindítását, valamint a jelenleg érvényben lévı engedélyezési rendszer felülvizsgálatát javasolta. Forrás: FM Sajtóiroda 12

RENDEZVÉNY MEGHÍVÓK: 13

14

15