Lízing
Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a finanszírozási futamidő végén, az összes lízingdíj, valamint az ún. maradványérték megfizetését követően szerzi meg. (kivétel: operatív lízing). A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg, az operatív (működési) lízinget és a pénzügyi (finanszírozási) lízinget. - Az operatív lízing esetében a szerződés tartalma nem a finanszírozás, hanem a szolgáltatás, amelynek keretében a lízingbeadó valamilyen eszközt meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében a lízingbevevő használatába ad, a lízingbevevő pedig a futamidő lejártával a lízingtárgyat visszaszolgáltatja a lízingbeadónak. Az eszköz tulajdonjoga a lízingbeadónál marad. (Ez nem a PSZÁF által felügyelt tevékenység.) - A pénzügyi lízing, amelynek keretében a lízingbeadó alapvetően finanszírozási szerepet tölt be, így a szerződés lejáratakor a lízingbevevő jellemzően él a szerződés által biztosított vételi jogával, és ezzel megszerzi a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogát. A pénzügyi lízing a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyével pénzügyi vállalkozások nyújthatnak (Listájuk a Felügyelet honlapon a Piaci szereplők menüpontban található.) A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízinget. A két konstrukció között az a különbség, hogy a zárt végű pénzügyi lízingnél a tulajdonjog-átruházás a futamidő végén automatikus. Nyílt végű lízingnél a lízingbevevő vételi joggal (vevőkijelölési joggal) rendelkezik, azaz a lízingbevevő vagy egy általa megnevezett harmadik személy a lízingelt vagyontárgyat a futamidő végén a maradványérték megfizetése után megvásárolhatja. A továbbiakban amennyiben a lízing kifejezést használjuk, akkor az alatt a pénzügyi lízinget kell érteni.
Az alábbi táblázat segíthet Önnek a legmegfelelőbb konstrukció kiválasztásában:
A fenti táblázat második része a vállalkozásként működő lízingbe vevőkre vonatkozó legfontosabb elszámolási szabályokat mutatja be. Azáltal, hogy a lízingtárgy a lízingbe vevő könyveiben kerül nyilvántartásra, nála történik az amortizáció költségkénti elszámolása. A lízingbe vevő vállalkozó a lízingdíjak kamatrészét szintén elszámolhatja ráfordításként, míg a tőkerész áfatartalmát jellemzően jogosult visszaigényelni. Lízing feltételek A lízing feltételei sok hasonlatosságot mutatnak a hitel feltételeivel, hiszen mindkét konstrukciónál van futamidő, törlesztő részlet, kamat, hitelbírálati díj, valamint elvárt önrész, saját erő. A rendszeresen (havonta) fizetendő lízingdíjat két részre lehet bontani: egyrészt van egy ún. tőkerész, amely az eszköz vételárának havonta történő megfizetését jelenti, másrészt egy ún. kamatrész, mely a lízingbeadó költségeit és nyereségét fedezi. A hitelbírálati vagy kezelési díj a finanszírozott összeg meghatározott százaléka, ami a piacon általában 1-3 százalék között mozog. A lízingkonstrukció lehet forint vagy deviza alapú. Egyre elterjedtebb a deviza alapú (például euró) finanszírozási forma az alacsonyabb törlesztő részletek miatt. A deviza alapú finanszírozás esetén az árfolyamkockázat az ügyfelet terheli, ha a folyósítás és a törlesztés is forintban történik. A deviza alapú finanszírozás lényege, hogy a lízingcég a finanszírozott összeget forintban folyósítja, de devizában tartja nyilván (a folyósításnál devizavételi árfolyamot alkalmaz), az ügyfél pedig a lízingdíjat (tőketörlesztést, kamatot és a kapcsolódó díjakat) forintban fizeti, az aktuális deviza eladási árfolyamán. A deviza alapú finanszírozás kockázata az ügyfél számára abban áll, hogy a forint leértékelődése esetén a törlesztő részlet forintban számított összege megemelkedik, mivel a törlesztő részletet jellemzően az aktuális devizaeladási árfolyamon átszámított összeg alapján kell megfizetni. Általános gyakorlat az, hogy a lízing kamatozása valamilyen pénzpiaci kamatlábhoz kötött, aminek következtében a kamat a kamatláb függvényében változik. Amennyiben e referencia kamatláb változása a szerződésben a szerződéskötéskor rögzített mértéktől eltér, akkor a szerződésben meghatározott módszer szerint a tartozás átárazódik, azaz a hátralévő havi törlesztő részletek is megváltoznak. Az átárazásról a
lízingbevevő a hirdetmény, vagy a havi elszámolás során kap tájékoztatást. Hitelezés esetén a teljes hiteldíj mutató (THM) segít a különböző konstrukciók közötti összehasonlításban. 2010. június 11-én hatályba lépő rendelkezés értelmében, amennyiben az ingatlanlízingre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a lízing kamata, bármilyen költsége, törlesztő részlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, akkor közvetlenül ezt követően a THM értékének a lízingtermékeknél is szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben. Említést érdemel az, amit sokan a lízing előnyének tekintenek, miszerint az egyes szolgáltatóknál a lízing esetén nincs életkorra vonatkozó szerződéses korlátozás. A hitelintézetek körében általánosan elterjedt piaci gyakorlat ugyanis, hogy meghatározott életkor feletti ügyfeleiknek nem nyújtanak hitelt, mert a lízingbevevő életkorát olyan kockázati tényezőnek tekintik, amely közvetlenül befolyásolja az ügyfél fizetőképességét, a hitel megtérülését. Ez nemcsak Magyarországon, hanem a világon máshol is alkalmazott gyakorlat. A finanszírozásnál jellemző tendencia az adósokra, lízingbevevőkre irányadó korhatár kitolódása. Az ebből eredő kockázatot a lízingbeadók általában életbiztosítás megkötésének előírásával fedezik. A 2010. március 1-jét követően megkötött pénzügyi lízingszerződések esetében az előtörlesztés szabályai változtak, melynek értelmében a fogyasztó minden esetben élhet a pénzügyi lízing részleges vagy teljes előtörlesztésével. Előtörlesztés esetén a pénzügyi intézmény csökkenti a pénzügyi lízing teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a lízingszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó kamattal, és a kamaton kívüli minden ellenszolgáltatással. A pénzügyi lízing előtörlesztése esetén a pénzügyi intézmény jogosult az előtörlesztés miatt keletkezett költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke - a törvényben meghatározott eltérést kivéve nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát. A fent meghatározott költségen felül a finanszírozó az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő. Nem illeti meg a finanszírozót költségtérítés a lízingbevevő teljes előtörlesztése (végtörlesztés) esetén, ha a fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített.
Nélkülözhetetlen honlapok, cégeknek, vállalkozásoknak: http://kisistvanadotanacsado.blog.hu http://cafeteriaforum.blog.hu http://magasnyugdij.blog.hu http://onkentespenztarak.blog.hu http://lakastakarok.blog.hu www.kisado.hu