A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA



Hasonló dokumentumok
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

Ajánlások az intézményi kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzatok (TVSz) elkészítéséhez

AZ SZTE TTIK TANULMÁNYI ÜGYRENDJE

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÜGYREND. Szeged, 2011.

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

Külföldi részképzésben résztvevő hallgatók

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR

A költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS SZOCIÁLIS KÉPZÉSI KAR. Kari Tanulmányi Ügyrend

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR. Tanulmányi ügyrend

EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgató Önkormányzat. HÖK Kompetencia Kódex TUTOR. II. Tanulmányi ügyek

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) február 18.

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

III. fejezet. III./I. fejezet

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

79/2006. (IV.5) Kormányrendelet. a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Egészségügyi Főiskolai Karra vonatkozó kiegészítése

A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ)

Az ÓBUDAI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA

Kollégiumi jogosultság megállapításához

MODULO PASSZÍV FÉLÉV BEJELENTŐ/KÉRVÉNYEZŐ ŰRLAP ÜGYLEÍRÁS V SZTE HSZI július 17.

NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE

A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

Felsőoktatási felvételi tájékoztató februárban induló képzések

MODULO HATÁRIDŐN TÚLI PASSZÍV BEJELENTŐ KÉRELEM ÜGYLEÍRÁS V SZTE HSZI július 17.

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat

TVSZ május 6. Mi változott?

NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE

SZTE FOGORVOSTUDOMÁNYI KAR KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES/ÖNKÖLTSÉGES SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. KÖTET HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A MISKOLCI EGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

(3) A komplex vizsga/vizsgák ismétlésének szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat a tartalmazza.

Kódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele.. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.

Tanulmányi szabályzat. A szabályzat hatálya az MVLSZ által szervezett képzésben résztvevő hallgatók, tanulmányi és vizsgaügyeire terjed ki.

I. TANULMÁNYI RENDELKEZÉSEK

I. TANULMÁNYI RENDELKEZÉSEK

FOGALOMTÁR FOGALOMTÁR. Felsőoktatási felvételi tájékoztató februárban induló képzések

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2013 szeptemberétől és azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére

KÖVETELMÉNYRENDSZER III.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR A ZÁRÓVIZSGA LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE. ALAPKÉPZÉS (BSc)

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet

A Semmelweis Egyetem Szenátusának 129/2011. (XII. 15.) számú H A T Á R O Z A T A

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: Szabályzat)

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZMSZ III. KÖTETE HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER. III.2.2. Díjtételek

I. TANULMÁNYI RENDELKEZÉSEK

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat

TANEGYSÉGLISTA (MA) FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

TANEGYSÉGLISTA (MA) FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNY- RENDSZER III/2.1. Díjtételek

ÓBUDAI EGYETEM Szabályzatai NYME GEOINFORMATIKAI KAR Szabályzata JAVASLATOK. NYME SzMSz III. rész Hallgatói Követelményrendszer (HK)

A TANULMÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN


ELŐTERJESZTÉS a Szabályzatok összevetése nyomán felmerülő kérdések rendezésére

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Kari Diákjóléti Bizottság Ügyrendi Szabályzata

4/2013. számú Dékáni Utasítás A RÉSZISMERETI JOGVISZONY ALKALMAZÁSÁRÓL A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN

Tájékoztató a Rendszeres Tanulmányi Ösztöndíj Modulóban található adataival kapcsolatban

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ


A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA

II. * A hallgatói jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének rendje

2017/2018. tanévre szóló Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj felhívás

Nyelvi képzés az Óbudai Egyetemen

A 2015/2016. tanév I. (őszi) szemeszterének időbeosztása

HALLGATÓI TÁJÉKOZTATÓ

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK 1. számú melléklete

Intézményi tájékoztató

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

1. Költségtérítési kedvezmény igénylése tanulmányi eredmények alapján

III. KÖTET AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK. 1. számú melléklete BUDAPEST, 2017

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA II. KÖTET HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

III. KÖTET AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK. 1. számú melléklete BUDAPEST, 2018

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK 1. számú melléklete

Az intézményi kreditrendszer főbb jellegzetességei

SZMSZ III. KÖTETE HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

RUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat kari kiegészítése

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar TANÉVNAPTÁR 2011/2012-es TANÉV. 2011/12-es tanév őszi félév szeptember augusztus 29.

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZATA 1

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Átírás:

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA Szeged, 2010. 1

2

1. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat hatálya 1.1. A Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatának hatálya kiterjed valamennyi kétciklusú vagy osztatlan alapképzésben, mesterképzésben, kiegészítő alapképzésben, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő személyre (továbbiakban hallgató) és az egyetemen bármilyen jogviszony alapján, e képzésekben oktatói tevékenységet végző személyre (a továbbiakban oktató). 1.2. A doktori képzésben és az egyéb képzésekben résztvevő hallgatókra külön szabályok vonatkoznak. A TVSZ hatálya kiterjed a Szegedi Tudományegyetemmel a felsorolt jogviszonyban lévő oktatókra és hallgatóra (kétciklusú vagy osztatlan alapképzésben, mesterképzésben, kiegészítő alapképzésben, felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók). Ezt a TVSZ-t kell tehát alkalmazni régi és új képzéses, Bologna és nem Bologna rendszerben résztvevő hallgatókra. Kivételt képeznek a doktori képzésben résztvevők, mivel rájuk külön szabályzat, az úgynevezett Doktori Képzés és Doktori Fokozatszerzés Szabályzata vonatkozik. 2. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések 2.1. A jelen szabályzat értelmezésénél és alkalmazásánál, egyetemi, illetve kari tanulmányi, vizsga és kreditügyekben hozott döntéseknél az alábbi értelmező rendelkezések az irányadók. aktív félév: az a félév, amelyre a hallgató érvényesen bejelentkezett a jelen szabályzat rendelkezései szerint. A Szegedi Tudományegyetemen egyszer, a tanulmányok megkezdésekor kell beiratkozni a kari Tanulmányi Osztályokon. A további félévek során beiratkozásnak számít egy kreditnyi szakos tárgy felvétele az Egységes Tanulmányi Rendszerben (ETR). 32. (5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) kell szervezni. Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet összefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. Alapképzésben (BA) legalább 180, legfeljebb 240 kreditet kell teljesíteni. Szemeszterenként átlagban 30 kreditet ajánlott teljesíteni. Így elkerülhető, hogy a diplomaszerzés előtti félévben túl sok kurzust kelljen felvenni. Az említett, félévenkénti 30 kreditnyi kurzus felvétele természetesen csak javasolt és nem kötelező. A képzési idő 6-8 félév lehet. Alapképzés végén alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. 3

alapvizsga: szakmai ismeretek több félévet átfogó, szintetizáló ismeretét számon kérő vizsga. Lehet szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. Az alapvizsga értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. áthallgatás: a hallgató a képzési tantervben megkövetelt tudást, képességeket az egyetem egy másik kara vagy más intézmény hallgatói számára oktatott tárgy teljesítése során szerzi meg. átoktatás: a képzésért felelős kar tantervében szereplő valamely tárgy oktatását megállapodás alapján az egyetem másik kara, illetve annak tanszéke végzi. beszámoló (félévközi jegy): Előadáshoz tartozó, egy félév tananyagát egyszeri, vagy folyamatos módon a szorgalmi időszakban vagy a vizsgaidőszakban számon kérő vizsga. Lehet szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A beszámoló értékelése ötfokozatú vagy háromfokozatú érdemjeggyel történhet, amelyet a vizsgákra vonatkozó szabályok szerint lehet javítani. egyéni tanulmányi munkaóra: a hallgató egyéni tanulmányi munkára fordított idejének alapegysége. előadás: olyan, tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. A kreditértékű előadás számonkérése a kollokvium vagy a beszámoló (félévközi jegy). előírt éves kreditmennyiség: a szakon előírt összes kredit csökkentve a kreditjóváírással elismert kreditekkel, az így kapott különbség osztva a mintatanterv szerinti, félévekben meghatározott képzési idővel és megszorozva 2-vel. előtanulmányi feltételek: azon tantárgyak vagy egyéb kötelezettségek köre, melyek teljesítése feltétele egy másik tárgy felvételének vagy tanulmányi kötelezettség teljesítésének. évközi jegy: a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető (147. 4.) felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel (147. 5.) felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad (147. 7.) félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak (147. 6.) 4

félévkihagyás: az érvényesen beiratkozott hallgató adott félévben folytatott tanulmányainak engedéllyel történő megszakítása anélkül, hogy az egyes tárgyak nem teljesítésének következményei beállnának. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű (147. 8.) gyakorlat: olyan, jellemzően kis csoportokban megvalósuló tanóra, melyen a hallgató önálló munkavégzése is követelmény. A hallgatói teljesítmény értékelésére a gyakorlati jegy vagy aláírás szolgál. A gyakorlat lehet például számolási gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat, külső gyakorlóhelyen folytatott iskolai vagy szakmai gyakorlat. hallgatói tanulmányi munkaidő: a kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos teljesítménnyel tanuló hallgató részéről a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó elismert időtartam, amely tanórákból és egyéni tanulmányi munkaórákból tevődik össze, és a kreditszámítás alapjául szolgál. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható (147. 18.) képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő (147. 19.) képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra (147. 20.) képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá c) a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. (147. 21.) kiegészítő alapképzés: főiskolai végzettség, szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon egyetemi végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, illetve egyetemi, főiskolai végzettségre épülő tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés. kollokvium: Az előadást lezáró, egy félév tananyagát a vizsgaidőszakban számon kérő vizsga. Lehet szóbeli és írásbeli, vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A kollokvium értékelése ötfokozatú vagy háromfokozatú érdemjeggyel történhet. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a felsőoktatási intézmény által meghatározott helyen (147. 25.) kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek 5

elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent (147. 26.) kreditátvitel: a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített azon folyamat, amely során egy előzetesen teljesített tantárgy, illetve elsajátított ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi kötelezettségek során figyelembevételre, és egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni felmentés útján, feltétellel vagy feltétel nélkül, kreditjóváírással elismerésre kerül. 58. (7) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt ha annak előfeltétele fennáll bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés tantárgyi program alapján kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt az intézménynek el kell fogadnia, függetlenül a felsőoktatási intézménytől és a képzési szinttől, melynek során a hallgató az adott tantárgyat teljesítette. A kreditátvitelt abban az esetben kötelesek engedélyezni, ha a korábban teljesített kurzus és a kiváltandó kurzus tananyaga 75%-ban megegyezik. Az ismeretanyagok összehasonlítása, így a kreditátvitel engedélyezése, illetve elutasítása a kar Kreditátviteli Bizottságának feladata. kredithalmozás (kreditakkumuláció): kreditek gyűjtése, melynek során a korábban szerzett kreditekhez hozzáadódnak a később szerzett kreditek, amíg a hallgató az oklevél feltételeként előírt kreditmennyiséget meg nem szerzi. kritérium-feltétel: a tanulmányok valamely szakaszának megkezdéséhez, valamely tárgy felvételéhez, a záróvizsgára bocsátáshoz, illetve az oklevél megszerzéséhez kapcsolt, a minőséget szolgáló vagy a tanulmányok túlzott elhúzódását megakadályozó feltétel. kritériumtárgy: kritérium-feltételt képező követelmény, melyhez kredit nincs rendelve. olyan tantárgy vagy egyéb tanulmányi 32. (6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésben figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. Mesterképzésben (MA) legalább 60, legfeljebb 120 kreditet kell teljesíteni, a képzési idő pedig, 2-4 félév lehet. (Ebben az esetben is a szemeszterenkénti 30 kredit teljesítése javasolt. Természetesen karonként és szakonként is eltér a meghirdetett kreditek száma. Fontos megemlíteni, hogy a teljesítendő 60 kreditben már benne van a szakdolgozatért járó 6

kreditmennyiség is.) Mesterképzés végén mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. 32. (7) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. Alapszakon és mesterszakon együttesen, valamint osztatlan képzésben (tehát olyan képzésben, ahol nem érvényesül a Bologna rendszer 2+3 féléves oktatási rendje, mint például az Általános Orvostudományi Kar, vagy az Állam. és Jogtudományi Kar) összesen minimum 300, maximum 360 kreditet kell teljesíteni. mintatanterv: a hallgató részére felkínált olyan ajánlott tanterv, mellyel a végzettséget az előírt tanulmányi idő alatt lehet megszerezni. 58. (6) A felsőoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a felsőoktatási intézmény által ajánlott tantervtől. A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti. Az intézmény, hogy segítse hallgatóit ajánlott tantervet dolgoz ki. Az ajánlott tanterv követése nem kötelező, mégis érdemes figyelemmel kísérni, mivel a teljesítendő kurzusokat arányosan osztja el a képzési idő egészében. (Segítségével elkerülhető az a gyakori jelenség, amikor is ha a krediteket rosszul osztjuk el - az egyik félévben mindössze 15 kreditet teljesítünk, a következőben pedig, a megfelelő ütemezés tartása érdekében kénytelenek vagyunk 45 kreditet felvenni.) A félévenkénti arányos teljesítés mellett az ajánlott tanterv azt is figyelembe veszi, hogy az egyes kurzusoknak van-e, illetve mi az előfeltétele. Az ajánlott tanterv két különböző helyen is megtalálható az Egységes Tanulmányi Rendszeren (ETR) belül: Tanulmányok -> Dinamikus tanterv; illetve Tanulmányok -> Hallgatói információk -> Hallgatói tantervi teljesítések (20-40 sec). Ez utóbbi menüpont megnyitása meglehetősen lassú lehet, gyakran valóban 20-40 másodpercet is igénybe vesz, viszonzásul azonban egy olyan részletes táblázatot kapunk, amely nem csak teljesítendő tantervet foglalja táblázatba, hanem azt is, hogy a részünkről már ténylegesen megtörtént teljesítések közül melyik kurzus hova került elszámolásra, milyen kurzuskód alatt számít majd bele az elvégzett tantárgyainkba. modul: a tanterv több tantárgyat tartalmazó szervezési egysége, amelyre más modul, vagy modulok is épülhetnek. 40. (1) A hallgató a) kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, b) kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe, c) másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, d) másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. 7

A tanulmányok folyamán a hallgató átjelentkezhet másik intézménybe, párhuzamos tanulmányokat folytathat (azaz egy időben több karon/szakon is folytathatja tanulmányait), illetve vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet. 40. (2) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthető. Vendéghallgatói jogviszony: a hallgató tanulmányaihoz kapcsolódóan másik intézményben résztanulmányokat folytat. Ilyen jogviszony létesítéséhez hozzá kell járulnia annak az intézménynek, melyre a hallgató beiratkozott. Az engedélyezést az intézmény megtagadhatja, amennyiben nem tudja elfogadni a vendéghallgatói jogviszony alatt teljesített kurzusokat. Amennyiben a saját intézmény hozzájárul az adott kurzus vendéghallgatói jogviszonyban történő teljesítéséhez, úgy nem tagadhatja meg a kurzus kreditjeinek elismerését a teljesítést követően. passzív félév: olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony szünetel. Államilag támogatott képzés esetén a passzív félév nem csökkenti az államilag támogatott félévek számát. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet (147. 30.) specializáció: a képzés részeként választható tárgyak vagy modulok, melyek teljesítése az oklevélben betétlappal ismerhető el. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés (147. 32.) szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés (147. 33.) szakirányú továbbképzés: főiskolai vagy egyetemi végzettségre, szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, mely záróvizsgával és szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. 32. (8) A szakirányú továbbképzésben az alap- vagy a mesterfokozatot követően további szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. 8

szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése (147. 34.) székhelyen kívüli képzés: a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely, telephely) kívül részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés (147. 37.) szeminárium: olyan, tanrendben szereplő foglalkozás, amely a tananyag interaktív feldolgozására épül. Értékelése a szorgalmi időszakban történik. Sikertelen jegye mind a szorgalmi időszakban, mind a vizsgaidőszakban javítható. Számonkérése kredit nélkül kétfokozatú (aláírás), kredittel értékelt esetben három- (minősítés) vagy ötfokozatú (gyakorlati jegy) értékelés lehet. szigorlat: szakmai ismeretek átfogó, szintetizáló ismeretét számon kérő vizsga. A szigorlat legalább kéttagú bizottság előtt teendő le, és mindig van szóbeli része. Lehet gyakorlati része is. A szigorlat értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. szorgalmi időszak: a félév kezdőnapjától a vizsgaidőszak kezdőnapjáig tartó időszak, amelynek részét képezik az egyetemi és kari naptárban nevesített oktatási szünetek is. Első hete a tantárgyfelvételi időszak, amely a tavaszi szemeszterben egybeeshet az őszi szemeszter utóvizsga-időszakával. tananyag: egy tantárgyhoz kapcsolódóan az ismeretek azon köre, mely az oktatás, a kredit megszerzésének alapját, valamint a számonkérés tárgyát képezi, továbbá a kreditbeszámítás viszonyítási alapja is. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak (147. 38.) tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) (147. 39.) tantárgyi akkreditáció: a tantárgyi program jóváhagyása az arra kijelölt szerv által. tantárgyi követelmények: a tantárgy teljesítéséhez kapcsolódó közzétett előírások köre, mely tartalmazza többek között: a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét, az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét, a félév végi aláírás teljesítésének követelményeit, az osztályzat kialakításának módját, felhasználható segédletek, irodalom listáját (ajánlott irodalom). tantárgyi program: egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgy teljesítésének általános feltételeit tartalmazó leírás, amely magában foglalja legalább: a tantárgy elnevezését, a tantárgy oktatásáért felelős tanszék megnevezését, a tantárgy teljesítésével szerezhető kreditpontok számát, a tantárgyhoz tartozó kötelező és kötelezően választható tantárgyelemeket, 9

a tantárgy (elemek) oktatási formáját, a heti (félévi) tanórák számát, a tantárgy kreditpontjait, a kredit megszerzésének feltételét és a számonkérés(ek) formáját (kollokvium, gyakorlati jegy, beszámoló, alapvizsga, szigorlat), az értékelés fajtáját (ötfokozatú, háromfokozatú, kétfokozatú), a tantárgy felvételéhez, illetve teljesítéséhez szükséges előtanulmányi feltételeket, a tantárgy oktatásának feladatát és célját, a tananyag tematikus leírását, az írott tananyag megjelölését. társított képzés: két társítható szak összekapcsolása és végzése. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát. (147. 41.) törzsmodul: a végzettséghez kötelezően teljesítendő modul. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett (147. 45.) vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének értékeléssel egybekötött ellenőrzési formája (147. 46.) 3. Általános elvek 3.1. Az egyetemen a hallgatói tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmények teljesítését kreditben mérik. A jogszabályok keretei között, a karok egyes tárgyaknál, tantervi követelményeknél a kredithozzárendelést mellőzhetik (pl. kritériumtárgy). Egy kurzus kreditértékét aszerint határozzák meg, hogy mennyi az a becsült idő, ami az adott ismeretanyag elsajátításához és a követelmények teljesítéséhez szükséges. Egy kredit 30 tanulmányi munkaórát jelent. A kar határozhat úgy, hogy a kurzushoz nem rendel kreditet, mivel teljesítése kötelező a tanulmányok folytatásához, ez az úgynevezett kritérium tárgy. 3.2. A tantervek, tanrendek keretei között, és a jelen szabályzatban előírt feltételek mellett, a hallgatók joga a tantárgyak, oktatók megválasztása, a tantárgyak felvételi sorrendjének eldöntése, figyelembe véve az előtanulmányi rendet. A hallgatónak joga van megválasztani oktatóit, tantárgyait, valamint a kurzusok felvételének sorrendjét eldönteni. Mindemellett fontos odafigyelni az ún. egymásra épülő, vagy előfeltételes kurzusokra. Az egymásra épülő kurzusok esetében ugyanis lényeges, hogy pl. a kurzus második része egyébként logikus módon csak az első rész sikeres teljesítése után 10

vehető fel. Így tárgyfelvételnél érdemes tekintetbe venni, hogy agy adott kurzushoz milyen előfeltételek tartoznak. Bizonyos esetekben, és megfelelő indoklás kíséretében lehetőség van a kar Tanulmányi Osztályán kérvényt beadni előfeltétel hiányos kurzus felvételére. Egyes képzések esetében előfordulhat továbbá, hogy egyes tantárgyakat rendszeresen csak első vagy második félévben hirdetnek meg felvételre; az ajánlott tanterv szerinti haladás érdekében ezekről érdemes előzetesen tájékozódni. A Juttatási-Térítési Szabályzat alapján a kredittúllépésért 10% felett (a tanterv szerinti 180, 120, stb. kredit 10%-a felett) kell fizetni, 3.000 Ft / kreditpont összeget. 58. (1) A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. (2) Kredit a felsőoktatási intézmény által meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhető. (3) A kredit értéke feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. A kredit értéke amennyiben a hallgató teljesítette a kurzust független az érdemjegytől. Tehát a kurzus teljesítéséért járó kredit szempontjából mindegy, hogy az érdemjegy elégséges, vagy jeles, mind a két esetben ugyanannyi kredit jár. Természetesen a tanulmányi ösztöndíj megállapítása során a hallgató tanulmányi eredményének számításánál jelentőséggel bír a kredit értéke, mint (tantárgyanként) az átlagképletbe beépített szorzószám. (4) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében költségtérítés fizetése nélkül az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel. A szabad kurzus- és oktatóválasztáshoz kapcsolódóan, az intézménynek biztosítani kell, hogy az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek minimum 5 %-a szabadon választott kurzus legyen, valamint hogy az előírt kreditmennyiség 120%-a kerüljön meghirdetésre. 4. A tanulmányi ügyekben eljáró testületek 27. (11) Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői is. A szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hoz létre. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak ötven százaléka. 11

A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságokban (pl.: Tanulmányi Bizottság) biztosítani kell a hallgatók részvételét, mégpedig úgy, hogy a bizottság tagjainak minimum 50%-ának hallgatónak kell lennie. 4.1. A karok hallgatóik tanulmányi kérvényeinek kezelésére Tanulmányi Bizottságot hoznak létre és működtetnek, azzal, hogy a bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak 50%-a. A bizottságok működésüket ügyrendjük szerint végzik, melyet a szenátus hagy jóvá. Tanulmányi kérdésekben (passzív félév kérelem, kivételes tanrend kérelem, átvétel, stb.) a kari Tanulmányi Bizottságok döntenek, a Tanulmányi Bizottság minimum 50%-ának hallgatók által delegált tagnak kell lennie. 4.2. A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozik minden nem a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe utalt tanulmányi ügy (átvétel, kivételes tanulmányi rend, passzív félév engedélyezése, felvett kurzus törlése stb.). A Tanulmányi Bizottság döntése ellen a rektorhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a rektornak címezve a dékánhoz kell benyújtani, aki az elsőfokú döntést a hallgató javára megváltoztathatja, vagy a fellebbezést köteles továbbítani, majd a meghozott döntést végrehajtani. Az átvétel, a szakváltás és a tagozatváltás engedélyezése féléves időszakhoz kötött. 58. (7) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt ha annak előfeltétele fennáll bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés tantárgyi program alapján kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi. A kredittel elismert tantárgyi teljesítményt kurzus - az intézménynek el kell fogadnia, függetlenül a felsőoktatási intézménytől és a képzési szinttől, melynek során a hallgató az adott tantárgyat teljesítette. A kreditátvitelt abban az esetben engedélyezhetik, ha a korábban teljesített kurzus és a kiváltandó kurzus tananyaga 75%-ban megegyezik. Az ismeretanyagok összehasonlítása, így a kreditátvitel engedélyezése, illetve elutasítása a kar Kreditátviteli Bizottságának feladata. A kurzusok összehasonlításának alapja teljesített kurzus és a kiváltandó kurzus tematikája. Ezek összevetése, elfogadása a kiváltandó kurzus szerinti intézmény / egyetemi szerv feladata). 4.3. A karok Kreditátviteli Bizottságot hoznak létre és működtetnek. A bizottságok működésüket ügyrendjük szerint végzik, melyet a szenátus hagy jóvá. A más intézményben, karon teljesített helyettesítő tantárgy annyi kredittel ismerhető el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. A Kreditátviteli Bizottság döntése ellen a hallgató jogorvoslattal élhet az ügyrendben meghatározottak szerint. Kreditátvitellel jóváírt kurzusért annyi kredit adható, amennyi az intézmény tantervében a helyettesített (eredeti) tantárgyhoz van rendelve. Tehát nem az számít, hogy a kurzus 12

teljesítésekor mennyi kreditet ért, hanem az a mérvadó, hogy abban az intézményben, amelyben a kredit elfogadásra kerül, a kurzushoz hány kreditet rendel a tanterv. (Kizárólag vendéghallgatással tehát nem lehet növelni a kreditek összértékének számát.) 5. A tanulmányok időbeosztása 5.1. A tanév két félévből (szemeszterből) áll. A félévek szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból állnak. A szorgalmi időszak 15 hét, a vizsgaidőszak 6 + 1 hét, ahol a 7. hét az utóvizsga időszak. A vizsgaidőszakon belül a vizsganapokat a tanszékek határozzák meg. A tanórák az egyetemen 45 percesek. A képzési időszak két félévből áll (őszi és tavaszi félév). Egy féléven belül 15 hetes a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak 6+1 hetes. A vizsgaidőszak utolsó hete az utóvizsga időszak. 57. (1) A képzési időszak szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A hallgató teljesítményét a felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszakban értékeli. 5.2. A tanév időbeosztását (egyetemi naptár) a szenátus állapítja meg. Az utóvizsga-időszak időpontjának megállapítása a kari tanácsok hatásköre, azzal a megkötéssel, hogy a kari hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol ezen időpont meghatározásakor. 5.3. A rektor félévenként 3 nap, míg az egyes karok vezetői félévenként ugyancsak 3 nap oktatási szünetet engedélyezhetnek. 5.4. A kari vezető engedélyezhet tantervileg nem kötelező, tanulmányi jellegű kiránduláson való részvételt. 6. A hallgatói jogviszony 39. (4) Az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsőoktatási intézménnyel a felvételi döntés évében hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki. 39. (4) Aki felvételt vagy átvételt nyert a felsőoktatási intézménybe a felvételi döntés évében hallgatói jogviszonyt létesít. A tanulmányok megkezdésekor a hallgatói jogviszony csak akkor jön létre, ha a hallgató beiratkozik. A beiratkozásról gyakorlati információval a felvételi értesítő szolgál vagy az adott kar Tanulmányi Osztályánál érdemes tájékozódni. A beiratkozás elmulasztása jogvesztő jellegű, a hallgatói jogviszony nem jön létre. 6.1. A be nem iratkozott hallgató a tanulmányok megkezdésére a jogot elveszti. Amennyiben a hallgató elmulasztja a beiratkozást nem kezdheti meg tanulmányait. 13

40. (3) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak a képzési időszak megkezdése előtt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki az időarányos fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésbe való besorolása egy tanév időtartamra szól. ( ) Beiratkozni a felsőoktatási intézménybe csak egy alkalommal kell. A továbbiakban elegendő egy kreditnyi szakos tantárgy felvétele a jogviszony megtartásához. Amennyiben a hallgató nem vesz fel kurzust az adott félév kurzusfelvételi időszakában, és nem kéri a félév passziválását, az önkényes évhalasztásnak minősül, és a hallgató részére nem bejelentett passzív státuszt állapítanak meg. Ilyen esetben az önkényes évhalasztást követően bizonyos karokon kérvényezni kell a Tanulmányi Osztályon a tanulmányok folytatását. Félévet passziváltatni kérvénnyel lehet a kari Tanulmányi Osztályokon, erre összefüggően maximum két félévben van lehetőség. Különleges esetekben, amikor a hallgató önhibáján kívül (pl.: betegség) nem tud eleget tenni tanulmányi kötelezettségeinek, ezt a korlátozást nem kell figyelembe venni. A passzív félév az államilag támogatott félévek számát nem csökkenti. 6.2. Az egyetemen a hallgatói jogviszony alatt a tanulmányok folytatása szándékának minősül, ha a hallgató a szakjához tartozó kurzusok közül legalább egy kredit értékűt felvesz a kurzusfelvételi időszak végéig. Ezen feltétel nem teljesülése következményeként a hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel. Ha a költségtérítéses hallgató befizetési kötelezettségének nem tesz eleget a kurzusfelvételi időszak végéig, illetve ha nem rendelkezik a fizetés halasztására engedéllyel, akkor hallgatói jogviszonya az adott képzési időszakban szünetel. Amennyiben a hallgatónak tartozása van az intézmény felé, és határidőn belül nem rendezi tartozását, illetve nem engedélyezik fizetési kötelezettségének halasztását, a hallgató jogviszonya szünetel. Ilyen esetben az Egységes Tanulmányi Rendszer nem engedi kurzus felvételét azon a szakon, amelyen a hallgatónak tartozása van az intézmény felé. 50. (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szünetelésre ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat eltérően nem rendelkezik csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket beleértve az első félév sikeres teljesítése előtti szünetelés lehetőségét a tanulmányi és vizsgaszabályzat szabályozza. A hallgató jogviszonya szünetel: ha nem vesz fel kurzust az adott szemeszterre, fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, tanulmányi kötelezettségeinek nem kíván eleget tenni. A hallgatói jogviszonyt első alkalommal minimum egy sikeresen teljesített félév elvégzése után összefüggően maximum két féléven keresztül lehet szüneteltetni, tehát egymás után összefüggően három passzív félév igénylésre nincs lehetőség. Noha összefüggően csak két félév halasztása lehetséges, a tanulmányok folyamán többször is lehet élni a passzív félév lehetőségével. 14

(2) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. Különleges esetekben, mikor a hallgató önhibáján kívül (pl.: betegség) nem tud eleget tenni tanulmányi kötelezettségeinek az 50. (1) bekezdésben leírtakat nem kell figyelembe venni. Ilyen különleges esetekben tehát lehetséges a kettőnél több félév egymás utáni passziválása. (3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától [70. (2) bekezdés d) pont]. A hallgató jogviszonya szünetel, amennyiben fegyelmi büntetésként eltiltották tanulmányai folytatásától. 6.3. A hallgató a megkezdett aktív félév helyett tanulmányainak első félévében különös méltánylást érdemlő okra hivatkozva félévhalasztást, passzív félévet vehet igénybe, amennyiben ezt a kurzusfelvételi időszak végéig benyújtott kérelemre a kari Tanulmányi Bizottság engedélyezi. Későbbi félévekben a passzív félévet a kari Tanulmányi Osztálynak írásban kell bejelenteni. Ha a hallgató ezen időpontig nem kéri/jelenti be tanulmányainak szünetelését (passzív félév igénybevételét), az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. Amennyiben a hallgató nem jelzi passzív félév igényét, valamint kurzusait is felveszi, a félév aktívnak minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a kurzusain, illetve nem vizsgázik. Ebben az esetben államilag támogatott képzés esetén eggyel csökkenti az államilag támogatott félévek számát. Utólagosan önmagában arra a tényre tehát nem hivatkozhat a hallgató, hogy nem volt bent az órákon; a féléve ettől függetlenül aktívnak minősül és a rendelkezésre álló államilag támogatott féléveinek számát csökkenti. 6.4. Amennyiben a hallgató szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül kényszerül tanulmányainak szüneteltetésére, kérvényezheti azt az adott félévi vizsgaidőszak megkezdéséig. Ekkor a határozatban rendelkezni kell az elvégzett szorgalmi időszak későbbi beszámíthatóságának lehetőségéről vagy törléséről. Amennyiben a hallgató tanulmányi kötelezettségeit önhibáján kívül (például betegség miatt) nem tudja teljesíteni, az adott félév szorgalmi időszakának végéig kérvényezheti jogviszonyának szüneteltetését. Ekkor határozatban állapítják meg, hogy az adott félév szorgalmi időszakát a későbbiekben beszámítják-e a tanulmányokba, vagy teljes egészében törlik. 56. (2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma beleértve az államilag támogatott képzés idejét is meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. 15

Költségtérítéses képzésben a félévek száma nincs korlátozva, bármennyi ideig folytathatja tanulmányait a hallgató. A hallgató semmilyen jogviszonyon alapuló - juttatást vagy kedvezményt sem vehet igénybe pl.: szociális-, tanulmányi ösztöndíj, bérlet, jegyzettámogatás ha az igénybe vett félévek száma meghaladta a 16-ot (ebbe beleértendő mind az államilag finanszírozott, mind pedig a költségtérítéses félévek száma). Arra hallgatóra nem érvényesek a fent említettek, aki jogviszonyának megszűnése után 5 évvel újabb jogviszonyt létesít. 76. (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján, e) felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, f) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát fizetési hátralék miatt a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, h) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót legalább két alkalommal írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. (3) Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. (5) Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következő szakaszában vagy a felsőfokú szakképzést követően az alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következő tanulmányi félévben, ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatja tovább. 161. (5) A hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell azok tekintetében is, akik a hallgatói jogviszonyukat e törvény hatálybalépése előtt létesítették. 6.5. Az egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre (a harmadik félév tantárgyfelvételi időszakának végén). A harmadik félév tantárgyfelvételi időszakának lezárásakor a hallgatót a visszaigazolást lehetővé tevő módon, 16

szükség esetén ismételten is, fel kell szólítani aktív félév igénybevételére (1.és 2. felszólítás), majd a jogviszonyt megszüntető határozatot kell megküldeni a megfelelő dokumentumok csatolásával. 6.5 Megszűnik a hallgató jogviszonya, ha nem jelentkezett be két egymást követő félévben (azaz nem vett fel legalább 1 kreditnyi szakos kurzust) és a harmadik félév kurzusfelvételi időszakában sem jelentkezik be. A harmadik félév kurzusfelvételi időszakában két alkalommal (visszaigazolást lehetővé tévő módon) fel kell szólítani a hallgatót aktív félév igénybe vételére, azaz a félévre való bejelentkezésre. Amennyiben a hallgató a harmadik félévben sem jelentkezik be, az intézmény egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a hallgató jogviszonyát, amiről jogviszonyt megszüntető határozatot köteles küldeni a hallgatónak. 59 (4) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg c) hány kreditet kell összegyűjtenie a hallgatónak ahhoz, hogy tanulmányait az államilag támogatott képzésben folytathassa. 6.6. * *A 6.6. pont törlésre került az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 13. (5) bekezdése következtében, amely megtiltja a 2007. szeptember 1. elıtt felvett hallgatók esetében az alacsony tanulmányi teljesítmény miatt költségtérítéses képzésbe történı átsorolását. 6.7. A hallgató nem folytathatja államilag támogatott képzésben a tanulmányait, és költségtérítéses státuszba kell sorolni, ha az utolsó két bejelentkezett félévben nem teljesítette az ajánlott tantervében előírt éves kreditmennyiség (l. TVSZ 2. oldal) legalább 50%-át. Az átsorolás alól mentesülnek az összesített korrigált kreditindex alapján képezett rangsorban az átsorolandók közötti legjobb hallgatók akkor, ha az FTV 55. -a (1) bekezdésében foglalt szabály alapján az átsorolandó hallgatói létszám felettinek minősülnek. Az összesített korrigált kreditindex alapján képezett rangsort minden erre a mutatóra épülő egyetemi szintű sorrend készítésekor karonként felsőfokú szakképzés esetén szakokra, minden más területen képzési ágakra a Hallgatói Önkormányzat által megállapított és nyilvánosságra hozott elvek alapján, a Hallgatói Szolgáltató Iroda által számított sorrend szerint kell meghatározni, majd egyetemi szinten összesíteni. Hatályos a 2007/2008. tanévben első évfolyamra beiratkozott hallgatóktól kezdve, felmenő rendszerben. 6.7 Az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatónak költségtérítéses képzésben kell folytatnia tanulmányait, amennyiben tanulmányainak utolsó két félévében az ajánlott éves kredtitmennyiség legalább felét nem teljesíti. Az ajánlott éves kreditmennyiség a következőképpen határozható meg: a szak elvégzéséhez előírt összes kredit osztva a mintatervben előírt félévekben kifejezett képzési idővel, majd ez a hányados megszorozva 2-vel. Ha egy államilag támogatott képzésben résztvevő hallgató jogviszonya bármilyen okból tanulmányainak befejezése előtt megszűnik, helyét átveheti egy költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató. Az átsorolandó hallgatókat korrigált kredit indexük alapján rangsorolják. Amennyiben az átsorolandó hallgatók létszáma az Ftv. 55. -a (1) alapján előírtnál magasabb, a rangsorban a legjobbak mentesülnek az átsorolás alól. A fent említett, korrigált kredit index alapján megalkotott sorrendet a Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) által megállapított és 17

nyilvánosságra hozott elvek és szabályzat alapján a Hallgatói Szolgáltató Iroda (HSZI) az arra használt algoritmus segítségével állapítja meg. Hatályos a 2007/2008. tanévben első évfolyamra beiratkozott hallgatóktól kezdve, felmenő rendszerben. 79/2006. Kormányrendelet 24. (3) Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. 79/2006. Kormányrendelet 24. (3) Teljesített kredit: Kt Felvett kredit: Kf A kreditindex kiszámítása: (Kt x jegy + Kt x jegy + ) 30 A korrigált kreditindex kiszámítása: (Kt x jegy + Kt x jegy + ) x Kt 30 Kf 55. (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott eljárás szerint. Ha egy államilag támogatott képzésben résztvevő hallgató jogviszonya bármilyen okból tanulmányainak befejezése előtt megszűnik, helyét átveheti egy költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató az intézményben, a fentiek szerint. 6.8. Megürült államilag támogatott létszámkeretre az vehető át, aki az utolsó két aktív félévben teljesítette az ajánlott tantervében előírt éves kreditmennyiség legalább 50%-át, és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott rangsor elején van, továbbá a meghatározott összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott képzésben lévő hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél lévő hallgató éves összesített korrigált kreditindexe. Hatályos minden hallgatóra a szabályzat kihirdetését követően. 55. (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási 18

időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. Államilag támogatott képzésben 12 félévet használhat fel a hallgató, fogyatékossággal élő hallgató esetében akár 16 félév is lehet az államilag támogatott félévek száma. A 12 félévbe minden megkezdett félév beleszámít, kivéve a passzív félév és ha a hallgató önhibáján kívül nem tudta befejezni a félévet (pl.: betegség, terhesség, stb. esetén). Egységes, osztatlan képzésben - tehát olyan képzésben, ahol nem érvényesül a Bologna rendszer 2+3 féléves oktatási rendje, mint például az Általános Orvostudományi Kar, vagy az Állam. és Jogtudományi Kar - résztvevő hallgató esetében a támogatási idő megnő legfeljebb 2 félévvel, ha a képzési idő meghaladja a 10 félévet. A részidős képzés, illetve a távoktatás ideje maximum 4, míg a doktori képzésben résztvevő hallgató támogatási ideje maximum 6 félévvel hosszabbítható meg. Attól hogy a hallgató már szerzett valamilyen fokozatot, vagy szakképzettséget még részt vehet államilag támogatott képzésben. Fontos kitétel azonban, hogy ha államilag támogatott képzésben a hallgató végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban (pl.: alapképzés, mesterképzés) nem veheti igénybe megmaradt államilag támogatott féléveit. Kivételt képez ez alól, ha a hallgató (akár ugyanabban, akár más felsőoktatási intézményben) az első képzésére történő beiratkozás után legfeljebb két félévvel (azaz legkésőbb annak harmadik félévében) létesített párhuzamos hallgatói jogviszonyt. Azaz, ha a hallgató BA képzésben megszerezte diplomáját, másik alapképzésben már nem lehet államilag támogatott, mesterképzésben vagy felsőfokú szakképzésben viszont feltétel nélkül felhasználhatja a megmaradt államilag támogatott féléveit. (3) Ha a hallgató kimerítette a (2) bekezdésben meghatározottak szerint rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. Az államilag támogatott félévek felhasználása után csakis költségtérítéses formában folytathatók a tanulmányok. (4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. 19

Adott szakon a képzési idő + 2 félév a maximális felhasználható államilag támogatott félévek száma. Azaz például, ha az adott BA szak képzési ideje 6 félév, maximum 8 félévig folytathatóak a tanulmányok ezen a szakon államilag támogatott képzésben. 56. (2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma beleértve az államilag támogatott képzés idejét is meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. Költségtérítéses képzésben nem korlátozott félévek száma, azaz a tanulmányok bármeddig folytathatók. 16 félév igénybevétele után a hallgató semmilyen juttatást, kedvezményt (tanulmányi-, illetve szociális ösztöndíj, jegyzettámogatás) nem vehet igénybe. (3) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. Egy elhasznált államilag támogatott félévnek minősül (és nem veszi igénybe kétszeresen a félévek számát) ha a hallgató elsőként megkezdett szakjának legkésőbb 3. félévében újabb szakra nyer felvételt. 6.9. Az Egyetem érvényes bejelentkezés és a fizetési kötelezettség teljesítése esetén azon hallgatónál, aki tanulmányait 2008. szeptember 1. előtt elkezdte, nem korlátozza a hallgatói jogviszonnyal igénybe vehető aktív és passzív félévek számát, de ezen szabály alkalmazásakor a 6.5. rendelkezéseire tekintettel kell lenni. Megszüntethető a jogviszonya a hallgatónak, ha az adott szakképzési és kimeneti követelményében (KKK) meghatározott képzési idő felénél a hallgató megszerzett kreditjeinek száma kisebb, mint a szakhoz tartozó KKK-ban előírt kreditszám 20%-a (7 féléves képzésnél a 4. félév után az előírt kreditszám 42), továbbá akkor is, ha összesített passzív féléveinek száma meghaladja a szakhoz tartozó KKK-ban előírt képzési időszak hosszát. A hallgatót a visszaigazolást lehetővé tevő módon, szükség esetén ismételten is, fel kell szólítani az előírt kreditteljesítés megszerzésére, illetve aktív félév igénybevételére (1. és 2. felszólítás), majd a jogviszonyt megszüntető határozatot kell megküldeni a megfelelő dokumentumok csatolásával. Hatályba lép a 2008 szeptemberében tanulmányokat kezdő hallgatóknál, felmenő rendszerben. A 2008. szeptember 1. előtt jogviszonyt létesített hallgatók esetében nincs megszabva az igénybe vehető aktív és passzív félévek számának aránya, azonban figyelembe kell venni a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 6.5 pontját: TVSZ 6.5. Az egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a 20