Havi jelentés (2001. novemberi adatokkal) 2002 1. szám
Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Bercsényi Botond fõosztályvezetõ A kiadványt szerkesztette, tördelte és az internetre elõkészítette a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztály kiadványi csoportja 1850 Budapest V., Szabadság tér 8 9. Telefax: 269-2091 Terjesztés: Molnár Miklós Telefon: 302-3000/14-29 Internet: http://www.mnb.hu ISSN 1216-4860 A megjelenés idõpontja: 2002. február 4.
Tartalom Gazdasági konjunktúra... 5 Áralakulás... 7 Fogyasztói árak... 7 Termelõi árak... 8 Monetáris folyamatok... 9 Monetáris feltételrendszer... 9 A forint piaci árfolyama.... 9 Az MNB statisztikai mérlege... 9 A monetáris intézmények összevont mérlege... 10 Állampapírpiac... 12 Piaci kamatok... 13 A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása... 14 Fizetési mérleg, külkereskedelem.... 16 A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása... 16 Az adósság- és követelésállományok alakulása... 17 Külkereskedelem... 18 Államháztartás... 20 Az államháztartás nettó finanszírozási képessége, illetve igénye... 20 Az államháztartás finanszírozása és bruttó tartozása... 21 Keresetek, a háztartások pénzügyi megtakarításai.... 23 Keresetek... 23 A háztartások nettó finanszírozási képességének (pénzügyi megtakarításának) alakulása... 23 Összefoglaló adatok... 26 Táblázatok... 27 A Monetáris Tanács döntései*... 125 Publikációs naptár... 129 MNB Általános tájékoztató... 135 * A Havi jelentés 2001/12-es számától kezdõdõen külön fejezetben, a táblázatok mögött közöljük a Monetáris Tanács azon döntéseit, amelyek a monetáris feltételrendszert érintik. A döntéseket 2001 júliusától, a Monetáris Tanács megalakulásától kezdve tesszük közzé. 2002/1 HAVI JELENTÉS 3
Gazdasági konjunktúra Az ipari termelés alakulására 2001 novemberében is stagnálás volt jellemzõ. Az októberi enyhe emelkedést követõen mind a kibocsátás, mind az értékesítés csökkent. (Lásd 1. ábra.) A termelés növekedési ütemének elmúlt hónapokban tapasztalt csökkenése alapvetõen az exportlehetõségek beszûkülésével, ezen belül is a húzóágazatnak tekintett villamosgép- és mûszergyártás ágazatot sújtó világméretû recesszióval magyarázható. Ehhez hozzájárult még a belföldi kereslet alacsony szintje. 2001-ben a kivitel dinamikája is hónapról hónapra mérséklõdött. Míg 2001 januárjában még 35% fölötti volt az exportnövekedés, addig áprilisra közel a felére esett a dinamika, majd szeptemberben a növekedést hosszú évek óta elõször csökkenés váltotta fel. Az átlagos havi növekedési ütem az elõzõ év azonos havához képest a korábbi éveket jellemzõ 20% fölötti értékrõl 2001-ben 10%-ra csökkent. A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok szerint az ipar novemberi kibocsátása az elõzõ havi 2,1%-os növekedést követõen 1,7%-kal elmaradt az októberi szinttõl. Ugyanezen idõszakban az összes értékesítés volumene pedig 0,9%-kal mérséklõdött. Az összes értékesítésen belül az export volumene alig, mindössze 0,4%-kal múlta felül az októberi szintet, míg a belföldi eladásoké 1,6%-kal csökkent. (Lásd 2. ábra.) A 12 havi folyamatok alakulását tekintve 2001 novemberében az ipar kibocsátása 1%-kal, az összes értékesítésé pedig 0,8%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttõl. Az összes értékesítésen belül az export mindössze 0,9%-kal volt magasabb az elõzõ év azonos idõszakában mért értéknél, a belföldi értékesítés pedig 2,7%-kal csökkent. Az elõzõ hónapok tendenciáihoz hasonlóan a kiemelt feldolgozóipari szakágazatok 1 rendelésállományi adatai továbbra sem jeleznek élénkülést. A november végi rendelésállomány volumene ugyan az exportrendelések 38,5%-os bõvülésének köszönhetõen még mindig jelentõs mértékben, 27,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbi 1. ábra Az ipari termelés volumenindexei* (1995. év átlaga = 100) % 190 180 170 160 150 140 130 120 110 Trend Szezonálisan kiigazított Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. 1998 1999 2000 2001 *Trendszámítás és szezonális kiigazítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 2. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenindexei* (trendérték, hó/elõzõ hó változás évesítve) % 38 28 18 8-2 -12 Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. 1998 1999 2000 2001 * Trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. % 190 180 170 160 150 140 130 120 110 % 38 28 18 8-2 -12 1 Kiemelt feldolgozóipari szakágazatok: textília, textiláru gyártása, papír, papírtermékek gyártása, vegyi anyagok, termékek gyártása, villamosgép-, mûszergyártás, jármûgyártás. (A megfigyelés az 50 fõ feletti vállalkozásokra terjed ki.) 2002/1 HAVI JELENTÉS 5
Gazdasági konjunktúra 3. ábra Az építõipari termelés volumenindexei* (1995. év átlaga = 100) % % 180 170 160 150 140 130 120 110 Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. 4. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása* % % 10,0 10,0 9,5 Munkanélküliségi ráta 9,5 9,0 Munkanélküliségi ráta (szezonálisan kiigazított adatok) Munkanélküliségi ráta (trend) 9,0 8,5 8,5 8,0 8,0 7,5 7,5 7,0 7,0 6,5 6,5 6,0 6,0 5,5 5,5 5,0 5,0 Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. 1998 1999 2000 2001 * Trendszámítás és szezonális kiigazítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 5. ábra A foglalkoztatottak számának alakulása* Ezer fõ 4000 3950 3900 3850 3800 3750 3700 3650 3600 Trend Szezonálisan kiigazított 1998 1999 2000 2001 * Trendszámítás és szezonális kiigazítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma (szezonálisan kiigazított adatok) Foglalkoztatottak száma (trend) 180 170 160 150 140 130 120 110 Ezer fõ 4000 3950 3900 3850 3800 3750 3700 3650 3600 szintet, ezzel szemben a belföldi rendelésállomány hó végi volumene 14,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az új rendelések novemberi volumene, hasonlóan az elõzõ két hónap tendenciáihoz, nem érte el a 2000. év azonos idõszaki szintjét. 2001 novemberében folytatódott az építõipari konjunktúra, bár a növekedés dinamikája némi mérséklõdést jelez. A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok szerint a kibocsátás novemberi volumene 1,7%-kal haladta meg az októberit. Az eredeti adatok alapján az építõipari termelés 7%-kal volt magasabb a 2000. novemberinél. A szerzõdésállományi adatok az építõipari konjunktúra lassulását vetítik elõre. A novemberben kötött új szerzõdések értéke nem érte el az egy évvel korábbi szintet, és a hó végi szerzõdésállomány volumene mindössze 6,6%-kal bõvült 2000 novemberéhez képest. (Lásd 3. ábra.) A munkaerõpiaci folyamatok 2001. novemberi alakulását a munkanélküliség kismértékû növekedése és a foglalkoztatottak létszámának mérséklõdése jellemezte. E két tényezõ együttes hatásaként a munkanélküliségi ráta az elmúlt hónapokban jellemzõ stagnálást követõen növekedett az elõzõ hónaphoz képest. (Lásd 4. ábra.) 2001. novemberben a KSH munkaerõ-felmérésének havi adataiból számított szezonálisan kiigazított mutatók szerint a munkanélküliségi ráta 5,7%-ot tett ki, ami 0,1 százalékponttal magasabb az októberi értéknél, de 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A szezonálisan kiigazított adatok szerint novemberben a munkanélküliek száma 2,4%-kal nõtt az elõzõ hónaphoz képest, a 2000. novemberi értéknél ugyanakkor 6,6%-kal alacsonyabb. A foglalkoztatotti létszám 2001. január óta tartó stagnálását az elmúlt hónapokban a lassú mérséklõdés váltotta fel mind az eredeti, mind a szezonálisan kiigazított és a trendadatok szerint. (Lásd 5. ábra.) 2001. novemberben a szezonálisan kiigazított adatok szerint a foglalkoztatottak létszáma 0,2%-kal volt alacsonyabb az elõzõ havinál, és 1,1% a csökkenés mértéke az elõzõ év azonos idõszakához képest. 3550 Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. 1998 1999 2000 2001 3550 * Trendszámítás és szezonális kiigazítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 6 MAGYAR NEMZETI BANK
Áralakulás Fogyasztói árak AKSH által számított fogyasztói árindex egyhavi változását tekintve novemberben 0,1%-kal nõtt e mutató értéke. 2 Az MNB által használt kategóriák áralakulását nézve az energiahordozók közül a jármûüzemanyag-árak a hónap folyamán 4,4%-kal csökkentek, a piaci energia 3 ára 0,4%-kal, míg a hatósági áras energia ára 0,1%-kal emelkedett. A hatósági áras szolgáltatások árai novemberben nem változtak, míg a gyógyszerek ára az elõzõ hónaphoz hasonlóan 0,1%-kal nõtt. Az alkohol és dohánytermékek 0,2%-kal lettek drágábbak a hónap folyamán. A többi, szezonálisan jól igazítható MNB-csoportnál a havi árváltozás helyett a rövid bázisú indexek évesített trendértékeinek változását mutatjuk be, mivel a szezonális hatásokat kiszûrõ trendértékek jobban alkalmazhatók elemzésre. A fogyasztói árindex szezonálisan igazított, rövid bázisú évesített trendje 5,3%-ra csökkent novemberben. A feldolgozott élelmiszerek áralakulásának trendértéke 8,2%-ról 7,9%-ra csökkent. Az iparcikkek árindexének trendje az elõzõ hónapokban tapasztalt csökkenés után novemberben növekedést mutat: a trendérték az októberi 2,3%-ról 2,6%-ra nõtt novemberben. Kismértékben mérséklõdött ugyanakkor a piaci szolgáltatások áralakulásának trendje: az októberi 10,4% után novemberben 10,3% volt a mutató értéke. (Lásd 6. ábra.) A 12 havi áralakulást tekintve 2001 novemberében 7,1%-ra esett a fogyasztói árindex, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb az októberi értéknél. (Lásd 7. ábra.) Az októberi törés után folytatódott az élelmiszerek árindexének csökkenése. Novemberben az élelmiszerek árai átlagosan 11,2%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A feldolgozott élelmiszerek éves árnövekedése 12,4%-ra csökkent az októberi 12,7% után. Jelentõsen, 10,3%-ról 7,8%-ra mérséklõdött a nem feldolgozott élelmiszerek árnövekedése novemberben. A jármûüzemanyag-árak éves árcsökkenésének üteme a szeptemberi 5,9% és az októ- 6. ábra Az MNB-kategóriák közül a meghatározó fõcsoportok évesített rövid bázisú ártrendje* % % 125 125 120 115 110 105 100 95 Márc. Máj. Feldolgozott élelmiszerek Iparcikkek Piaci szolgáltatások Fogyasztói árindex Szept. Nov. 2000 2001 * A szezonálisan igazított indexek 5 havi centrális differenciált súlyozású mozgóátlagai. Az MNB-fõcsoportok jegybanki számítások szerint kerültek kiigazításra. 7. ábra A 12 havi fogyasztói árindex és a maginfláció % % 112 111 110 109 108 Márc. Máj. Szept. Nov. 120 115 110 105 100 95 112 111 110 109 108 2 A szezonálisan nem jól igazítható kategóriák áralakulását elõzõ havi bázison mutatjuk be, a szezonálisan jól igazítható csoportok esetén rövid bázisú ártrendet számolunk, míg a különösen volatilis, nem feldogozott élelmiszerek áralakulását hó/hó bázison és rövid bázison nem elemezzük. 3 Ez a kategória nem tartalmazza a jármû-üzemanyag árváltozását. 107 Fogyasztói árindex KSH-maginfláció 106 Márc. Máj. Szept. Nov. Márc. Máj. 2000 2001 Forrás: KSH Szept. Nov. 107 106 2002/1 HAVI JELENTÉS 7
Áralakulás 8. ábra Az MNB-fõcsoportok 12 havi áralakulása* % % 125 125 Ipari termék Piaci szolgáltatások 120 Alkohol, dohány Szabályozott árak 120 Élelemiszerek 115 110 105 100 Márc. Máj. Szept. Nov. 2000 2001 * KSH alapadatok alapján. Márc. Máj. Szept. Nov. 115 110 105 100 beri 10,8 % után novemberben már 14,6% volt. Február óta tart az egyébként csekély súlyt képviselõ piaci háztartási energia árnövekedésének mérséklõdése, az éves index értéke a februárban mért 33,4%-ról 0,7%-ra esett novemberre. A szabályozott energia árindexe (9,0%) nem változott. Az iparcikkek továbbra is mérsékelt ütemben, 3,9%-kal drágultak. A piaci szolgáltatások 12 havi inflációja változatlanul 10,3% volt novemberben. Ezzel az élelmiszereket, iparcikkeket, piaci szolgáltatásokat és a piaci energiát tartalmazó piaci javak kosarának árindexe a szeptemberi 8,4% és az októberi 8,2% után novemberben 7,8%-ra mérséklõdött. Az alkohol és dohánytermékek árindexe 10,4%-ra esett, a gyógyszerek ára 17,3%-kal, az egyéb szabályozott áras szolgáltatások ára pedig 7,1%-kal emelkedett az elmúlt év folyamán. (Lásd 8. ábra.) Termelõi árak 9. ábra Az ipari termelés belföldi értékesítési árindexei* (elõzõ hó=100) % % 102 102 101 100 99 Márc. Belföldi értékesítés árindexe, energia nélkül, szezonálisan kiigazítva Belföldi értékesítés árindexe szezonálisan kiigazítva Máj. Szept. Nov. 2000 2001 * Az MNB által szezonálisan igazítva. 10. ábra Az energia nélküli belföldi értékesítési árak változásának összehasonlítása más árindexekkel (elõzõ év azonos hónap = 100) % % 120 120 Márc. Máj. Szept. Nov. 101 100 99 A termelõi árak változását jellemzõ ipar belföldi értékesítésének hatósági áras energia nélkül számított, 4 azmnbáltal szezonális hatásoktól megtisztított árszintje 0,6%-kal csökkent novemberben az elõzõ hónaphoz képest. 5 A KSH által közölt belföldi értékesítési árak csökkenése 2001 novemberében tovább folytatódott, az októberi 0,2% után e hónapban 0,6% volt az áresés mértéke. Az elmúlt 12 hónapban ugyanakkor összesen 4,0%-os volt az árnövekedés. Ez utóbbi érték 2,1 százalékponttal alacsonyabb az októberi adatnál. A belföldi értékesítés MNB által szezonálisan igazított havi árváltozása 0,2%-os értéket mutat. (Lásd 9.,10. ábra.) Novemberben az ipar belföldi és exportértékesítésének együttes havi árváltozása 0,8%-os csökkenést mutat. A belföldi értékesítési árak csökkenése 2001 novemberében tovább folytatódott, az októberi 0,2% után e hónapban 0,6% volt az áresés mértéke. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árszínvonala novemberben 0,8%-kal volt alacsonyabb, mint az elõzõ hónapban. A vegyipari árak 3,2%-kal csökkentek, míg a gépipari árak nem változtak a hónap folyamán. A bányászat árai ezzel szemben 0,3%-kal nõttek, míg az élelmiszer, ital és dohánygyártás ágazatban 0,2% volt a csökkenés. 115 115 110 110 105 100 Márc. Fogyasztói árindex Belföldi értékesítési árak Belföldi értékesítési árak energia nélkül Máj. Szept. Nov. 2000 2001 Márc. Máj. Szept. Nov. 105 100 4 Villamosenergia-, gáz, gõz- melegvízellátás és a víztermelés, -kezelés, -elosztás hatósági jellegû árhatásainak figyelembevétele nélkül számított index. 5 A szezonális igazítás miatt ez az idõsor, amely a jelen legjobb tudásunkat tükrözi, a korábban közöltekhez képest kismértékû eltérést mutat. 8 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok Monetáris feltételrendszer Amonetáris feltételrendszerben 2001 novemberében az alábbi változások történtek: 2001. november 13-ai hatállyal az MNB a jegybanki alapkamatot 10,75%-ról 10,25%-ra csökkentette. A jegybanki alapkamat változásának megfelelõen az overnight jegybanki betét kamatlába 8,75%-ról 8,25%-ra, az overnight aktív repó kamatlába 12,75%-ról 12,25%-ra változott, és ennek megfelelõen módosultak a jegybanki alapkamathoz kötött konstrukciók kamatlábai is. A forint piaci árfolyama A forint piaci árfolyamát 2001 novemberében is a sáv erõs oldali tartományában jegyezték. A sávközéphez képest az árfolyam november 20-áig több mint 2%-ot erõsödött, majd a hónap végéig csökkenés volt jellemzõ az alakulására, így 251,63 forint/euró értéken zárt (8,86%-kal a sávközép felett), ami 1,46%-kal erõsebb az októberi záróértéknél. (Lásd 11. ábra.) A havi átlagos árfolyam novemberben 251,09 forint/euró volt, amely 1,71%-kal erõsebb az októberi átlagnál. A forint piaci árfolyama novemberben átlagosan 906 bázisponttal tért el a centrumárfolyamtól a sáv erõs felében. Ez az eltérés 158 bázisponttal magasabb az októberi értéknél. A Magyar Nemzeti Bank 2001. október 1-jei hatállyal megszüntette a forint csúszó leértékelését, és a sávközepet 276,1 forint/euró értéken rögzítette. 6 A jegybank az intervenciós sáv kiszélesítésével összefüggésben immár hatodik hónapja nem hajtott végre intervenciós mûveletet. Az MNB statisztikai mérlege Novemberben a forgalomban lévõ készpénz mennyisége 32,5 milliárd forinttal növekedett, az egyéb monetáris intézmények bankszámláinak hó végi állománya pedig 98,6 milliárd forinttal csökkent az október végi állomány- 11. ábra A forint euróval szembeni árfolyamának alakulása a sávon belül Ft/euró 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 nov.01. A forinterõsödés iránya (inverz skála) dec.01. jan.01. 2000 2001 febr.01. márc.01. ápr.01. máj.01. jún.01. júl.01. aug.01. szept.01. okt.01. nov.01. Ft/euró 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 6 Az intervenciós sáv 2001. május 4-étõl ±15%. 2002/1 HAVI JELENTÉS 9
Monetáris folyamatok hoz képest. Ezzel összefüggésben az egyéb monetáris intézmények aktívrepó-állománya 12,5 milliárd forinttal, az MNB által kibocsátott belföldi kötvények állománya 47,3 milliárd forinttal csökkent, míg az egyéb monetáris intézmények forintbetéteiknek állománya 87,8 milliárd forinttal és a központi kormányzat forintbetéteinek állománya pedig 41,4 milliárd forinttal nõtt. A jegybank novemberben 15,5 milliárd forint értékben vásárolt devizát a központi kormányzat devizaadóssága miatti devizaigény kielégítése céljából. (Lásd 1. táblázat.) Az átlagállományok alakulását vizsgálva: az egyéb monetáris intézményektõl származó forrástételek közül a bankszámlák átlagállománya 5,8 milliárd forinttal nõtt, a forintbetéteké 102,9 milliárd forinttal, a devizaforrásoké pedig 31,9 milliárd forinttal csökkent. Az egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévõ belföldi kibocsátású MNB kötvények átlagállománya 1,8 milliárd forinttal csökkent az októberi értékhez képest. (Lásd 2. táblázat.) 1. táblázat Az MNB statisztikai mérlegének változása (hó végi állományokból számolva) 2000 2001 II. n. év III. n. év II. n. év III. n. év ebbõl november** november** átlag* átlag* tranzakció árfolyamváltozás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 15,4 16,3 33,1 21,6 18,8 32,5 32,5 0,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 97,3 21,3 90,7 20,8 3,0 15,9 15,9 0,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 11,7 9,3 15,5 5,7 11,6 59,1 57,2 1,9 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 13,9 10,2 17,1 103,1 19,9 56,6 39,7 17,0 ebbõl: forinthitel 6,0 6,0 0,6 6,0 6,0 0,0 0,0 0,0 állampapírok 3,0 4,4 3,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 devizahitel 0,1 11,8 45,3 40,1 35,0 13,0 0,0 13,0 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 10,3 1,7 3,1 19,2 20,3 22,2 22,3 0,0 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 69,5 4,2 159,5 132,0 44,4 36,3 21,3 15,0 * A havi változások negyedéves átlaga. ** Az elõzõ hónaphoz viszonyítva. 2. táblázat Az MNB statisztikai mérlege egyes tételeinek átlagállományai* 2001 Havi okt. nov. változás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 1049,8 1065,8 16,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 960,3 861,3 99,0 ebbõl: bankszámla 408,4 414,1 5,8 forintbetét 441,2 338,3 102,9 belföldi kibocsátású MNB-kötvények 110,7 108,9 1,8 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 362,1 330,2 31,9 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 958,2 860,9 97,3 ebbõl: forinthitel 235,4 235,4 0,0 állampapírok 172,1 172,1 0,0 devizahitel 1311,2 1305,3 5,9 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 97,6 78,8 18,8 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 1316,5 1317,7 1,2 * Napi állományok havi átlaga. A monetáris intézmények összevont mérlege 2001 novemberében a monetáris bázis éves növekedési üteme a 2000 2001. évi kötelezõtartalék-szabályozásban történt változások hatásaitól statisztikailag megtisztított adatok alapján számítva 1 százalékponttal 12,0%-ra csökkent az elõzõ havi értékhez képest. Az összevont mérleg forrástételeibõl a végleges novemberi adatok alapján számolt pénzállományok éves növekedési indexe az összes aggregátum esetében csökkent. A bankrendszeren kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket magában foglaló M1 aggregátum éves növekedési üteme 1,9 százalékponttal lassult októberrõl novemberre, hó végi állománya így 11%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az M1 összetevõin túl a devizabetéteket és a lekötött forintbetéteket is magában foglaló M2 pénz- 10 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok mennyiségi mutató éves indexe az elõzõ havihoz képest 1,5 százalékponttal 13,4%-ra csökkent. Hasonló irányban változott az M2 részein kívül a visszavásárlási megállapodásokból származó forrásokat és a hitelintézeti értékpapír-állományt is tartalmazó szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési indexe, ami 1,5 százalékponttal 13,5%-ra csökkent. Az M3 elemein túl a bankrendszeren kívüli állampapír-állományt és belföldi MNB-kötvényállományt is magában foglaló legtágabb (M4) aggregátum éves növekedési üteme az elõzõ havihoz képest 0,3 százalékponttal lassult, hó végi állománya így éves szinten 13,4%-os növekedést mutat. (Lásd 12. ábra.) Szektorok szerint vizsgálva a monetáris intézmények összevont mérlegének forrástételeit: a nem pénzügyi vállalatok forintbetétei tranzakciók következtében 16,1 milliárd forinttal emelkedtek. A nem pénzügyi vállalatok devizabetéteinek állománya tranzakciók hatására 15,2 milliárd forinttal nõtt, árfolyamváltozás következtében ugyanakkor 2,4 milliárd forinttal csökkent. A háztartások által elhelyezett betétek állománya 51 milliárd forinttal bõvült. Ebbõl (kizárólag tranzakciók miatt) a forintbetétek állománya 44,6 milliárd forinttal nõtt. A devizabetétek állománya tranzakciók következtében 21 milliárd forinttal emelkedett, árfolyamváltozás hatására pedig 14,6 milliárd forinttal mérséklõdött, így összességében a háztartások devizabetéteinek állománya 6,4 milliárd forinttal nõtt. 12. ábra A monetáris aggregátumok növekedési üteme az elõzõ év azonos idõpontjához viszonyítva* % 130 125 120 115 110 105 Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt. Ápr. Okt 1997 Monetáris bázis (M0) M1 M3 M4 1998 1999 2000 2001 % 130 * A grafikon a monetáris bázis indexeit a 2000 2001 évi megváltozott kötelezõtartalék-szabályozás hatásaitól statisztikailag megtisztítva mutatja. Megjegyzés: M1 = Bankrendszeren kívüli készpénz + látra szóló forintbetétek. M2 = M1 + devizabetétek + lekötött forint betétek (nem szerepel az ábrán, mert grafikonja alig tér el az M3-étól). M3 = M2 + visszavásárlási megállapodások + hitelintézeti értékpapírok. M4 = M3 + bankrendszeren kívüli állampapír-állomány + MNB belföldi kötvény bankrendszeren kívüli állománya. Monetáris bázis (M0) = forgalomban lévõ készpénz + hitelintézetek jegybanki tartalék- és egyéb forintszámlái. Az M0 kiszámításakor a teljes bankjegy- és érmeállomány hó végi, illetve a hitelintézetek jegybanknál lévõ tartalék- és egyéb forintbetét számláinak 1998. augusztus végéig az utolsó kétheti, azután havi átlagos állományát vettük figyelembe. Az M0 a pénzpiaci betétek állományát nem tartalmazza. 125 120 115 110 105 A monetáris intézmények összevont mérlegének eszközoldali tételei közül a belföldi követelésállományt mely a belföldi hitelállományon túl a belföldi szektorokkal szembeni értékpapír-követeléseket is magában foglalja a tranzakciók 39,4 milliárd forinttal növelték, az árfolyamváltozások pedig 28,2 milliárd forinttal csökkentették a hónap során. A vállalati szektor belföldi hitelállománya 32,2 milliárd forinttal nõtt novemberben, melynek összetevõi közül a forinthitelek tranzakciók következtében 44,2 milliárd forinttal bõvültek. A devizahitelek tranzakciók miatt 1,3 milliárd forinttal nõttek, árfolyamváltozás következtében pedig 10,3 milliárd forinttal csökkentek. Az egyéb volumenváltozások 3 milliárd forinttal csökkentették a nem pénzügyi vállalati szektor hiteleinek állományát. A központi kormányzat nettó tartozása tranzakciók miatt 62,7 milliárd, árfolyamváltozás következtében 18,2 milliárd forinttal csökkent novemberben. A monetáris intézmények által a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya az elõzõ havihoz képest 26,4 milliárd forinttal emelkedett. A követelés- és tartozásállományok alakulásának eredményeként az államháztartás szektorának együttes nettó tartozása novemberben 68,6 milliárd forinttal csökkent. A háztartások nettó megtakarítása 62 milliárd forinttal nõtt, a monetáris intézmények nem pénzügyi vállalatokkal szembeni nettó követelésállománya 4,8 milliárd forinttal 2002/1 HAVI JELENTÉS 11
Monetáris folyamatok 3. táblázat A gazdasági szektorok havi nettó pénzügyi pozíciójának változása a monetáris intézményekkel szemben 2000 2001 II. negyedév III. negyedév II. negyedév III. negyedév ebbõl**** átlag*** november november átlag*** tranzakció árfolyam változás Nem pénzügyi vállalatok, nettó (S.11) 47,9 67,7 41,8 22,5 38,7 4,8 5,8 7,6 követelés 63,4 91,7 33,9 4,3 65,9 37,5 50,5 10,0 betét+készpénz+visszavásárlási megállapodás+értékpapír 15,5 24,0 75,7 18,3 27,3 42,3 44,7 2,4 Egyéb pénzügyi vállalatok, nettó (S.123+S.124+S.125) 17,0 22,1 10,4 6,9 10,4 57,0 56,9 0,0 követelés 3,1 5,4 3,1 23,5 11,7 15,7 15,6 0,0 betét+visszavásárlási megállapodás 13,8 16,8 7,3 16,6 22,0 41,3 41,3 0,0 Államháztartás szektor, nettó* (S.13) 26,7 6,5 49,3 134,8 35,2 68,6 50,3 18,2 Központi kormányzat, nettó* (S.1311) 13,8 22,1 55,3 153,5 56,9 80,9 62,7 18,2 Helyi önkormányzat, nettó (S.1313) 12,9 15,6 6,0 18,7 21,7 12,3 12,3 0,0 hitel 1,3 0,2 5,6 2,1 0,2 4,4 4,4 0,0 betét 11,6 15,4 0,4 16,6 21,5 7,9 7,9 0,0 Társadalombiztosítási alapok, nettó (S.1314) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Háztartások, nettó** (S.14) 9,2 31,8 47,3 9,1 30,8 62,0 76,4 14,6 hitel 15,9 18,2 18,5 27,3 27,8 27,3 27,5 0,0 betét+visszavásárlási megállapodás+készpénz+értékpapír 25,1 50,0 65,9 36,4 58,7 89,3 103,9 14,6 Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények, nettó (S.15) 0,2 1,7 1,2 0,6 0,8 4,6 4,6 0,0 hitel 0,1 0,0 0,0 0,4 0,0 4,9 4,9 0,0 betét 0,3 1,7 1,2 1,0 0,8 0,3 0,3 0,0 Külföld, nettó (S.2) 24,7 20,3 145,8 80,1 31,3 1,3 1,6 22,1 Egyéb tételek, nettó 57,9 83,1 1,8 78,8 63,2 72,5 57,8 33,3 Megjegyzés: Hitelnövekedés, illetve betétcsökkenés = ( ); hitelcsökkenés, illetve betétnövekedés = (+). * A költségvetés speciális zárolt devizabetétével és az ÁPV Rt. betéteivel együtt. ** Felhalmozott kamatokkal. *** Az elõzõ hónaphoz viszonyított nettó hitelezõi pozícióváltozások átlaga. **** Az egyéb volumenváltozás összegét a táblázat külön oszlopban nem tartalmazza. 13. ábra A zéró-kupon hozamok és a 2 hetes jegybanki betét éves hozama (a rövid hozamoknál kamatos kamattal; heti átlagok) % 14 13 12 11 10 9 8 7 Nov.1. Nov.15. Nov.29. Dec. 13. Dec. 28. 10. 23. Febr.7. Febr.21. Márc. 7. Márc. 21. Ápr. 4. Ápr. 18. Máj. 3. Máj. 16. Máj. 30. Jún. 13. Jún. 27. 11. 25. Aug. 8. Aug. 22. Szept. 5. Szept. 19. Okt. 3. Okt. 20. Okt. 30. Nov. 14 Nov. 28. 2000 2001 3 hónap 6 hónap 1év 2év 3év 5év 10 év 2 hetes betét % 14 13 12 11 10 9 8 7 szûkült, a külfölddel szembeni nettó követelés pedig 1,3 milliárd forinttal nõtt. (Lásd 3. táblázat.) Állampapírpiac Az állampapírpiacon novemberben a jegybanki kamatcsökkentés hatására felerõsödött a hozamcsökkenési tendencia. A hónap egészét tekintve a másodpiac alakulását tükrözõ zéró-kupon hozamok 7 esetében minden lejáraton süllyedtek a hozamok, a rövidebb, 3, 6, 12 hónapos futamidõkön 62 67 bázispontos, míg a hosszabb lejáratokon némileg kisebb, 59 63 bázispontos elmozdulás következett be. (Lásd 13. ábra.) Novemberben az egyéves származtatott határidõs hozamok 8 a hónap egészét tekintve az 1, 2 és 3 év múlva kezdõdõ lejáratokon egyre kisebb mértékben (64, 52, 51 bázis- 7 A Magyar Nemzeti Bank a zéró-kupon hozamokat a Svensson-módszerrel becsli. A becsléshez az Államadósság Kezelõ Központ által a 3 hónapnál hosszabb hátralévõ futamidejû diszkontkincstárjegyekre és fix kamatozású államkötvényekre közölt legkedvezõbb másodpiaci árjegyzéseket használja fel. A zéró-kupon hozamgörbe becslésérõl, a származtatott határidõs kamatok számításáról és értelmezésérõl részletesebben ld.: Zéró-kupon hozamgörbe becslés jegybanki szemszögbõl MNB füzetek 1998/2. 8 A származtatott határidõs kamatok szintjei csak bizonyos feltételek teljesülése esetén egyeznek meg a piac által várt jövõbeli kamatok szintjeivel, a változásaikból azonban enyhébb feltételezések mellett is következtethetünk a piaci kamatvárakozások változásaira. (Mivel mindössze két 10 éves futamidejû kötvény van a piacon, és ezek másodpiaci aktivitása sem erõs, így az erre a lejáratra becsült zéró-kupon hozam, s különösen az ebbõl származtatott határidõs kamatok jelen esetbena9évmúlva kezdõdõ egyéves származtatott határidõs hozam kevésbé tükrözik a piac gyors változásait.) 12 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok ponttal), míga4és9évmúlva kezdõdõ lejáratokon némileg jobban (57, 68 bázisponttal) mérséklõdtek. (Lásd 14. ábra.) A nem rezidensek tulajdonában lévõ forint állampapír-állomány összesen 35 milliárd forinttal emelkedett a hónap folyamán, november végén így 1015 milliárd forint névértékû állampapírt birtokoltak. Az állampapír-aukciókon benyújtott ajánlatok összege az elõzõ hónaphoz hasonlóan alakult. Novemberben négy alkalommal volt MNB-kötvény aukció. 9 Az aukciókat a hónap folyamán folyamatosan süllyedõ hozam és a hónap második felétõl erõteljesen mérséklõdõ kereslet jellemezte. A novemberben tartott aukciók értékesített mennyiséggel súlyozott havi átlaghozama 10,21% volt. A Magyar Államkötvény Index (MAX) (amely az 1 év feletti hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvények piaci árfolyam-alakulását tükrözi) értéke november 30-án 218,2354 ponton állt. Az indexkosárral azonos szerkezetû portfólióval az egy év alatt elérhetõ hozam évesített értéke 14,60% volt. 14. ábra Egyéves azonnali hozam és a származtatott határidõs kamatok az MNB zéró-kupon hozamok alapján (kamatos kamat, heti átlagok) % % 14 14 Azonnali 1 év múlva 2 év múlva 13 3 év múlva 4 év múlva 9 év múlva 13 12 11 10 9 8 7 6 Nov.1. Nov.15. Nov.29. Dec.13. Dec.28. 10. 23. Febr.7. Febr.21. Márc.7. Márc.21. Ápr.4. Ápr.18. Máj.3. Máj. 16. Máj.30. Jún.13. Jún.27. 11. 25. Aug.8. Aug.22. Szept. 5. Szept. 19. Okt. 3. Okt. 17. Okt. 30. Nov. 14. Nov. 28. 2000 2001 15. ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai 2001. novemberben % % 14 13 12 1 napos jegybanki betét 1 napos jegybanki aktív repó 2 hetes jegybanki betét 1 napos bankközi hitelek átlagkamatlába 12 11 10 9 8 7 6 14 13 12 Piaci kamatok 11 10 11 10 A bankközi forintpiacon novemberben a forgalom 1483,1 milliárd forint volt, ami 90,8 milliárd forinttal haladta meg az elõzõ havi értéket. Az egynapos bankközi ügyletek átlagkamatlába a hónap folyamán jellemzõen az MNB irányadó kamatlába körül helyezkedett el, és csak a hónap végén volt megfigyelhetõ jelentõsebb ingadozás. (Lásd 15. ábra.) Novemberben az egynapos bankközi hitelek átlagkamatlába 77 bázisponttal 11,03%-ról 10,26%-ra mérséklõdött, az 1 hónapra nyújtott hiteleké 11,01%-ról 10,60%-ra változott az elõzõ hónaphoz képest. A 3 hónapos futamidejû bankközi hitelek kamata 10,83%-ról 10,17%-ra változott a hónap folyamán. A 6 hónapos hitelek átlagkamata az októberi 10,47%-ról novemberben 10,21%-ra mérséklõdött. (Lásd 16. ábra.) A nem pénzügyi vállalatok részére piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába 11,95%-ról 11,65%-ra, míg az éven túli hiteleké 12,39%-ról 9 A Magyar Nemzeti Bank 2000. március 22-étõl saját forgalmazásában állampapírnak minõsülõ, 3 hónapos futamidejû, kamatszelvény nélküli MNB-kötvényt bocsátott ki, melyet elõször 2000. március 20-án értékesített. A kötvénybõl a jegybank minden héten hétfõn új sorozatot kínál fel aukción értékesítésre. A 2001. márciusi, monetáris politikai eszköztár átalakításának keretében a jegybank a korábban alkalmazott szabad aukciós formáról áttért a mennyiségi aukcióra, melyen az MNB versenyzõ hozamajánlatok mellett, a likviditási helyzet alakulása alapján meghirdetett mennyiségû kötvényt értékesít ajánlati áron. Az aukciókon a jegybank szándéka szerint árelfogadó magatartást kíván tanúsítani, és az aukción kialakuló hozammal nem kíván kamatjelzést adni. (A nyilvános ajánlattételben a mennyiség megjelölése technikai okok és jogszabályi elõírások miatt szükséges; ezért a nyilvános ajánlattételben szereplõ kibocsátási mennyiség nem az értékesíteni kívánt mennyiséget jelenti.) A jegybank az általa ténylegesen értékesíteni kívánt mennyiséget az aukció elõtti munkanapon 14 órakor a Reuters NBHJ oldalán teszi közzé. 9 8 nov. 5. nov. 6. nov. 7. nov. 8. nov. 9. nov. 10. nov. 11. nov. 12. nov. 13. nov. 14. nov. 15. nov. 16. nov. 17. nov. 18. nov. 19. nov. 20. nov. 21. nov. 22. nov. 23. nov. 24. nov. 25. nov. 26. nov. 27. nov. 28. nov. 29. nov. 30. 16. ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai % 16 15 14 13 12 11 10 9 8 Nov. Dec. 2000 2001 1 napos jegybanki aktív repó 1 napos jegybanki betét 2 hetes jegybanki betét Bankközi hitelek - 1 napos Bankközi hitelek - 1 hónap Bankközi hitelek - 3 hónap Bankközi hitelek - 6 hónap Febr. Márc. Ápr. Máj. 17. ábra A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába % % 14 14 13 12 11 10 9 8 Nov. Dec. 2000 2001 Febr. Éven belüli betét Éven túli betét Márc. Ápr. Máj. Jún. Jún. Aug. Szept. Okt. Éven belüli hitel Éven túli hitel Aug. Szept. Okt. Nov. % 16 15 14 13 12 11 10 9 8 Nov. 9 8 13 12 11 10 9 8 2002/1 HAVI JELENTÉS 13
Monetáris folyamatok 18. ábra A háztartási szektor betéteinek és hiteleinek átlagkamatlába és átlagos THM-je* % 25 22 19 16 13 10 7 Nov. Dec. 2000 2001 Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Aug. Szept. Egyéni vállalkozói hitel (kamatláb) Egyéni vállalkozói éven belüli betét (kamatláb) 3 hónapnál hossz. lak. fogy. és egyéb hitel (kamatláb) 3 hónapnál hossz. lak. fogy. és egyéb hitel (THM) Összes lakossági fogyasztási és egyéb hitel (kamatláb) Lakossági piaci feltételû ingatlanhitel (kamatláb) Lakossági éven belüli betét (kamatláb) * A 3 hónapnál hosszabb lakosssági fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlábaira és teljes hiteldíj mutatóra, valamint az egyéni vállalkozókra vonatkozó adatok 2001. május hónaptól állnak rendelkezésre. 4. táblázat Lakossági fogyasztási és egyéb hitelek* átlagkamatlába** és átlagos THM-je***, **** % 2001 máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. Folyószámlahitel átlagkamatláb 20,11 20,09 20,33 20,27 18,89 19,00 18,90 átlagos teljes hiteldíjmutató 26,56 26,53 26,82 26,75 23,98 24,14 23,79 Személyi hitel átlagkamatláb 23,88 23,57 23,15 22,99 23,08 23,54 23,18 átlagos teljes hiteldíjmutató 29,12 29,65 28,72 28,68 28,64 28,50 27,78 Lombard hitel átlagkamatláb 17,89 17,35 18,09 16,92 17,25 17,78 16,20 átlagos teljes hiteldíjmutató 20,25 19,73 20,94 19,81 20,59 19,84 18,02 Áruvásárlási hitel átlagkamatláb 27,05 28,09 28,17 27,34 27,93 27,54 27,95 átlagos teljes hiteldíjmutató 30,64 32,38 32,55 32,04 32,07 32,40 32,89 Gépkocsi-vásárlási hitel átlagkamatláb 19,88 19,82 19,76 19,93 19,92 19,19 18,43 átlagos teljes hiteldíjmutató 22,40 22,40 22,28 22,47 22,33 20,47 19,95 Jelzáloghitel átlagkamatláb 18,70 18,77 18,66 18,72 18,64 18,66 18,49 átlagos teljes hiteldíjmutató 21,19 21,07 21,21 21,29 20,66 20,11 21,67 Egyéb hitelek átlagkamatláb 17,37 16,70 16,82 17,64 16,69 16,24 17,65 átlagos teljes hiteldíjmutató 20,49 21,10 22,29 19,30 19,95 20,57 22,01 Összes fogyasztási és egyéb hitel átlagkamatláb 20,62 20,61 20,82 20,67 19,99 20,01 20,06 átlagos teljes hiteldíjmutató 25,76 25,95 26,15 25,99 24,41 24,28 24,49 * A táblázat csak a 3 hónapnál hosszabb lejáratú hitelek adatait tartalmazza. ** Az adott idõszakban meghirdetett kamatok az adott havi hitelnyújtással súlyozva. *** Az egyes hiteltípusok teljes hiteldíjmutatója az adott havi hitelnyújtással súlyozva. A kamatlábak nem tartalmazzák a mellékköltségeket (pl. jutalékot). **** A hiteltípusokra vonatkozó adatszolgáltatás 2001. május hónaptól került bevezetésre. 5. táblázat Az egyes hiteltípusok* részaránya az összes lakossági fogyasztási és egyéb hitelen belül** % 2001 máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. Fogyasztási és egyéb hitelek Folyószámlahitel 52,20 52,70 53,61 54,95 54,21 56,07 54,95 Személyi hitel 12,59 12,96 12,53 12,16 12,90 11,29 12,32 Lombard hitel 3,00 3,44 2,19 1,61 2,07 2,21 2,04 Áruvásárlási hitel 5,63 5,46 7,00 6,46 6,62 6,91 8,73 Gépkocsi-vásárlási hitel 7,99 7,79 7,13 6,15 6,12 6,28 7,22 Jelzáloghitel 17,78 16,74 16,06 16,69 16,99 16,37 13,78 Egyéb hitelek 0,80 0,90 1,49 1,98 1,10 0,87 0,96 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 * A hiteltípusokra vonatkozó adatszolgáltatás 2001. május hónaptól került bevezetésre. ** A táblázat csak a 3 hónapnál hosszabb lejáratú hitelek adatait tartalmazza. Okt. Nov. % 25 22 19 16 13 10 7 11,85%-ra csökkent novemberben. Az éven belüli betétek átlagkamata 9,09%-ról 8,81%-ra, az éven túli betéteké pedig 8,26%-ról 8,08%-ra mérséklõdött. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentõsebb súllyal szereplõ éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség nem változott októberhez képest (2,84 százalékpont). Az átlagkamatok változását mind a hitelek, mind a betétek esetében kamatlábváltozás okozta. (Lásd 17. ábrát a 13. oldalon.) A háztartási szektor piaci kamatlábváltozásait tekintve: a lakosság hitelkamatlábak alakulására novemberben is a csökkenés volt jellemzõ. A piaci feltételû ingatlanhitelek átlagos kamata novemberben kamatlábváltozás miatt 15,28%-ról 14,90%-ra, a fogyasztási és egyéb hiteleké 20,49%-ról 20,40%-ra csökkent. A 3 hónapnál hosszabb lejáratra folyósított fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlába gyakorlatilag stagnált (20,01%-ról 20,06%-ra módosult) az átlagos teljes hiteldíj mutatója (THM) pedig 24,28%-ról 24,49%-ra nõtt az elõzõ hónaphoz képest. A lakossági látra szóló betétek átlagkamatlába 3,42%-ról 3,51%-ra emelkedett, míg az éven belüli lejáratra lekötött betéteké 8,57%-ról 8,44%-ra csökkent. Az éven túli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába kamatváltozás miatt 52 bázispontos csökkenéssel 9,23%-ról 8,71%-ra módosult. (Lásd 18. ábra.) A háztartási szektorhoz tartozó egyéni vállalkozók hiteleinek átlagkamatlába az októberi 17,95%-ról novemberben 17,47%-ra csökkent. A látra szóló betétek és az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába minimális változást mutat (az elõbbi 1,74%-ról 1,71%-ra, míg az utóbbi 8,63%-ról 8,65%-ra módosult). (Lásd 4., 5. táblázat.) A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása A Budapesti Értéktõzsde Részvényindexe az októberi 9,7%-os növekedés után novemberben további 5,2%-kal emelkedett. A hónap közepére az október végi 6773,14 pontról már 7100 pont fölé került a BUX, majd egy igen szûk sávban mozgott. November utolsó hetében 7357,61 pontra ugrott a tõzsdeindex ami egyben a havi maximumot is jelentette de ezt követõen fokozatosan visszacsúszott, s így 7125,20 ponton zárt a hónap végén. (Lásd 19. ábra.) Dollárbázison számolva a BUX az elõzõ havi 9%-os emelkedést követõen 6,2%-kal erõsödött, ami a jelentõsebb nemzetközi tõzsdeindexekhez viszonyítva átlagosnak számít. A Dow Jones (az októberi 2,6%-os növekedés után) novemberben jelentõsen, 8,6%-kal emelkedett. Szintén dollárbázison számítva, a DAX 9,1%-kal (októberben 4,4%-kal), míg a FTSE csupán 1,1%-kal (az elõzõ hónapban is mindössze 1,4%-kal) erõsödött. Igaz, hogy a DAX szeptemberben 17%-ot, míg a FTSE csak 7%-ot vesztett az ér- 14 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok tékébõl. A technológiai papírok elektronikus kereskedését jellemzõ NASDAQ-index 16,9%-kal nõtt (gyakorlatilag ugyanannyival, mint októberben (igaz, hogy az azt megelõzõ három hónapban összességében több mint 36%-kal csökkent). A távol-keleti piacok részvényindexei közül ugyancsak dollárbázison a tokiói Nikkei csekély mértékben, 2,4%-kal emelkedett (az októberi 3,6%-os erõsödést és az azt megelõzõ négy hónapban bekövetkezett, együttesen 26,5%-os csökkenést követõen). A Hong-Kong-i tõzsdeindex kereken 12%-kal nõtt az októberi 1,2%-os emelkedés (és az elõzõ három hónapban végbement 23,7%-os esés) után. (Lásd 20. ábra.) 19. ábra A BUX alakulása (1991. január 2. = 1000) Pont 9000 8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 okt.31. nov.15. nov.29. dec.13. dec.29. jan.15. jan.26. febr.08. febr.21. márc.06. márc.20. ápr.02. ápr.13. ápr.25. máj.11. máj.24. jún.07. jún.20. júl.03. júl.16. júl.30. aug.13. aug.27. szept.07. szept.20. okt.03. okt.16. okt.31. nov.15. nov.28. 2000 2001 Pont 9000 8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 Forrás: BÉT 20. ábra A fontosabb nemzetközi tõzsdeindexek és a BUX alakulása (1997. szept. 5. = 100, dolláralapon) % 180 160 140 120 100 80 60 Dow Jones FTSE DAX Nikkei Hang Seng BUX % 180 160 140 120 100 80 60 40 40 nov. 3. dec. 1. dec. 29. jan. 26 febr. 23. 2000 2001 márc. 23. ápr. 20. máj. 18. jún. 15. júl. 13. aug. 10. szept. 7. okt. 5. nov. 2. nov. 30. Forrás: Reuters 2002/1 HAVI JELENTÉS 15
Fizetési mérleg, külkereskedelem 21. ábra A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása Millió euró 300 200 100 0-100 -200-300 -400-500 -600-700 1999 Millió euró 0-50 -100-150 -200-250 -300-350 -400-450 -500 Ápr. Ápr. Okt. Okt. Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend 2000 Ápr. Ápr. Okt. Okt. 2001 22. ábra Az áruforgalmi mérleg egyenlegének alakulása Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend 1999 2000 2001 Ápr. Ápr. Millió euró 300 200 100 0-100 -200-300 -400-500 -600-700 Okt. Millió euró 0-50 -100-150 -200-250 -300-350 -400-450 -500 6. táblázat A folyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított adatainak alakulása* Millió euró 2000 2001 nov. szept. okt. nov. Áruk 163 137 146 172 Export 2495 2637 2657 2683 Import 2635 2698 2792 2892 Idegenforgalmon kívüli szolgáltatások 47 47 43 58 Idegenforgalom 221 259 250 265 Nem adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás 49 60 63 62 Adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás 82 55 78 80 Viszonzatlan folyó átutalások 41 59 43 40 Folyó fizetési mérleg 59 21 72 105 * A szezonális kiigazítás módszertana miatt az egyenleg nem állítható elõ az összetevõk adataiból. Okt. A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása Afolyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított 10 egyenlege 2001 novemberében 105 millió euró deficittel zárt. (Lásd 6. táblázat.) A novemberi adat beillesztésével úgy tûnik, hogy megállt a folyó fizetési mérleg trendje által 2000. szeptembertõl jelzett hiánycsökkenés. (Lásd 21. ábra.) Ennek elsõdleges oka az áruforgalmi deficit 2001 elejétõl tartó csökkenésének megtorpanása. (Lásd 22. ábra.) Az idegenforgalmi egyenleg 11 trendje 2000. januártól növekvõ, 200 260 millió eurós sávban mozgó bevételi többletet mutat. A szezonálisan kiigazított folyó egyenleg 33 millió euróval nagyobb deficitet mutat, mint az elõzõ hónapban. A legnagyobb változás az áruforgalomban következett be, ahol magasabb export- és importszint mellett 27 millió euróval nõtt a hiány. Az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások egyenlege kisebb bevétel és nagyobb kiadás mellett 15 millió euróval magasabb deficittel zárt. A szolgáltatások egyenlege mégsem változott, mivel ugyanennyivel lett nagyobb az idegenforgalom bevételi többlete. A viszonzatlan folyó átutalások és a jövedelem tételek esetében a változás mértéke nem haladta meg a 3 millió eurót. A 2001. novemberi folyó fizetési mérleg hiánya 46 millió euróval nagyobb az elõzõ év azonos havi adatánál. A legjelentõsebb változás az idegenforgalmi egyenlegben következett be, amely nagyobb bevétel és kiadás mellett 44 mil- 10 Az 1994. január 2000. december közötti idõszakra a SEATS TRAMO szoftverrel kiválasztott, az egyes idõsorok tulajdonságainak legjobban megfelelõ modell-beállításokkal végeztük el a szezonális kiigazítást, és ezeket a modelleket 2001 egészére fixáljuk. A publikált új adatokat ebben a modellben igazítjuk 2001 folyamán. Az eredeti adatokból képzett egyenlegsorokra közvetlenül végezzük el a szezonális kiigazítást, ebbõl következõen az összetevõk szezonálisan kiigazított adataiból nem állítható elõ az egyenleg szezonálisan kiigazított adata. 11 Az euróövezet tagvalutáinak megszûnése miatt a lakosság a korábban készpénzben tartott külföldi fizetõeszközök egy részét számlára helyezi vagy átváltja forintra. A korábbi idõszakok ügyleteibõl származó valuták csak a banki tranzakció idõpontjában kerülnek be a statisztika megfigyelési körébe. Mivel a befizetett/átváltott összegrõl pontos információnk nincs, azt a rendelkezésre álló valutaforgalmi idõsorok elemzésével becsüljük. Az így kapott novemberi értéket (30 millió eurót) nem idegenforgalmi bevételként, hanem a pénzügyi mérlegben valutamûveletként (az Egyéb befektetések, egy évnél nem hosszabb lejáratú követelések, egyéb szektorok tételeként) számoltuk el. 16 MAGYAR NEMZETI BANK
Fizetési mérleg, külkereskedelem lió euróval magasabb bevételi többlettel zárt. Az osztalék jellegû jövedelemáramlás hiánya 13 millió euróval, az egyéb szolgáltatásoké 12 millió euróval, az áruforgalom deficitje pedig 9 millió euróval lett magasabb. A kamat jellegû jövedelemáramlás és a viszonzatlan folyó átutalások egyenlege lényegében nem változott. A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint novemberben a folyó fizetési mérlegben 46 millió euró deficit keletkezett. A tõkemérleg 16 millió euró többlettel zárt, így a nemzetgazdaság külfölddel szembeni finanszírozási igénye több mint 29 millió eurót tett ki. (Lásd 7. táblázat.) A nem adóssággeneráló tõketételeken közel 125 millió euró nettó forrásbeáramlás történt: közvetlen tõkebefektetésként a nem rezidensek 108 millió, míg a magyar rezidensek külföldön 12 millió eurót fektettek be, a tulajdonviszonyt megtestesítõ portfólió-befektetéseken a forrásbeáramlás 30 millió eurót tett ki. Novemberben a nem rezidensek 144 millió euróval növelték forint állampapírokban és jegybanki értékpapírokban tartott befektetéseiket. 7. táblázat A külfölddel szembeni nettó adósság tranzakciókból eredõ változásának összetevõi Millió euró 2000 2001 nov. szept. okt. nov. 1 A folyó fizetési mérleg egyenlege 11 39 17 46 2 A tõkemérleg egyenlege 51 19 15 16 3 Nettó finanszírozási igény/képesség (1+2)* 63 58 31 29 4 Nem adóssággeneráló finanszírozás 320 99 235 125 5 Összesen (3+4) 258 156 267 96 6 Adóssággeneráló finanszírozás (6a+6b)** 241 157 221 222 6a Forintban*** 80 46 153 144 6b Devizában 162 111 374 365 7 Finanszírozási rés (5+6) 17 1 45 126 8 Tévedések és kihagyások egyenlege 17 1 45 126 * Nettó finanszírozási igény ( ), nettó finanszírozási képesség (+). ** Nettó adósság: csökkenés ( ), növekedés (+). *** Az államháztartás és az MNB forintban denominált kötvényeiben és pénzpiaci eszközeiben. Az adósság- és követelésállományok alakulása A nemzetgazdaság külfölddel szembeni teljes bruttó adósságállománya 2001. november végén 37,1 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB bruttó adóssága 17,1 milliárd eurót tett ki, amelybõl a forintban fennálló adósság 4 milliárd euró volt. Az egyéb monetáris intézmények és az egyéb szektorok bruttó adóssága 20 milliárd euró volt, melybõl a tulajdonosi hitelek 4,7 milliárd eurót tettek ki. Az egyéb szektorok külfölddel szembeni bruttó adósságának 34%-a testesült meg a leányvállalatok anyavállalatukkal szembeni adósságában (tulajdonosi hitelek). A nemzetgazdaság nettó adósságállománya november végén 10,8 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB teljes nettó adóssága 2,5 milliárd eurót tett ki, de a devizában denominált tartozásokat és követeléseket tekintve 8. táblázat A nem rezidensekkel szemben fennálló, adósságban megtestesülõ követelések és tartozások (változás az elõzõ hónaphoz képest) Millió euró 2001 Állományválozás Ebbõl október november Tranzakciók Árfolyam Árváltozás Egyéb Az MNB és államháztartás összes nettó adóssága devizában 1 710 1 501 209 184 22 3 0 Az MNB és államháztartás összes nettó adóssága forintban 3 834 4 034 200 144 56 0 0 MNB és államháztartás nettó adóssága összesen 2 123 2 533 409 328 78 3 0 MNB és államháztartás összes követelése 14 779 14 584 195 288 60 33 0 ebbõl: nemzetközi tartalék 12 993 12 724 268 277 52 43 0 MNB és államháztartás összes bruttó adóssága devizában 13 069 13 083 14 104 82 36 0 MNB és államháztartás összes bruttó adóssága forintban 3 834 4 034 200 144 56 0 0 MNB és államháztartás bruttó adóssága összesen 16 902 17 117 214 39 139 36 0 Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok nettó adóssága* 4 682 3 921 761 645 40 54 130 Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok összes követelése 10 378 11 298 920 657 151 63 49 Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok bruttó adóssága 15 059 15 218 159 12 111 117 81 Tulajdonosi hitelek, nettó tartozás 4 236 4 368 131 96 14 0 21 követelés 373 378 6 0 4 0 2 tartozás 4 609 4 746 137 96 18 0 23 * Tulajdonosi hitelek nélkül. 2002/1 HAVI JELENTÉS 17
Fizetési mérleg, külkereskedelem 23. ábra külkereskedelmi termékforgalom euróban számított trendjeinek évesített havi növekedési ütemei % % 160 160 150 150 140 140 130 130 120 120 110 110 100 100 Export 90 Import 90 80 80 24. ábra A termékexport alakulása Millió euró 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500 1300 1100 Ápr. 25. ábra A termékimport alakulása Millió euró 3700 3500 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500-100 -200-300 -400-500 -600 Ápr. Szezonális kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított Trend Okt. Okt. Millió euró 3700 3500 3300 3100 2900 2700 2500 2300 Szezonális kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított 2100 Trend 1900 1700 1500 Márc. Máj. Szept. Nov. Márc. Máj. Szept. Nov. Márc. Máj. Szept. Nov. 1999 2000 Ápr. Ápr. Okt. Okt. 1999 2000 2001 1999 2000 2001 Millió euró 0 2001 26. ábra A külkereskedelmi egyenleg alakulása Szezonálisan kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított Trend Ápr. Ápr. Okt. Millió euró 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500 1300 1100 Márc. Máj. Szept. Nov. Márc. Máj. Szept. Nov. Márc. Máj. Szept. Nov. 1999 2000 2001 Okt. Millió euró 0-100 -200-300 -400-500 -600 1,5 milliárd euró értékben e két szektor nettó hitelezõ volt. A magánszféra teljes nettó adóssága 8,3 milliárd euró volt, melybõl 4,4 milliárd eurót tettek ki a tulajdonosi hitelek. Az október végi értékéhez képest a magánszektor nettó adóssága több mint 0,6 milliárd euróval csökkent, melyet elsõsorban az egyéb monetáris intézmények éven túli lejáratú, illetve a nem pénzügyi vállalatok egy évnél nem hosszabb lejáratú követeléseinek növekedése magyaráz. (Lásd 8. táblázatot a 17. oldalon.) A nem rezidensek által Magyarországon közvetlen tõkebefektetés formájában megvalósított befektetések állománya november végén 25,3 milliárd eurót tett ki, amelybõl 20,6 milliárd euró volt a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés. Külkereskedelem 2001 novemberében a külkereskedelmi termékexport trendjének évesített növekedési üteme a megelõzõ hónapokhoz hasonlóan novemberben is meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. Ennek következtében a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének trendje 2001 novemberében javult az elõzõ hónapokhoz képest. (Lásd 23. ábra.) A külkereskedelmi termékforgalom kiegészített és kiigazítatlan adatai szerint a kivitel 2001 novemberében meghaladta a 2000. novemberi szintet, a behozatal ugyanakkor elmaradt attól. 2001 elsõ tizenegy hónapját tekintve mind a kivitel, mind a behozatal növekedési üteme pozitív volt, de a kivitel növekedési üteme meghaladta a behozatalét. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege mind 2001 novemberében, mind az év elsõ tizenegy hónapjában kisebb hiányt mutat, mint az elõzõ év azonos idõszakában. (Lásd 24 26. ábra.) 2001 novemberében a becsült kiigazítatlan forgalmi szintek eltérõen változtak az elõzõ hónaphoz képest: a kivitelben növekedést tapasztalhattunk, míg a behozatal esetében az októberi és a novemberi szint gyakorlatilag megegyezett egymással. Ennek következtében a külkereskedelmi egyenleg javult az elõzõ hónaphoz képest. A novemberi szezonálisan kiigazított adatokból számított 12 havi növekedési ütemek lényegében megegyeztek a ki nem igazított adatokból számított indexekkel mind a kivitel, mind a behozatal esetében. Mindez arra utal, hogy 2001 novemberében és az év elsõ tizenegy hónapjában a szezonális komponensen kívüli tényezõk csak kismértékben befolyásolták a növekedési ütemeket. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezeti bontását tekintve 2001 novemberében csökkent a gépipari kivitel részaránya a teljes külkereskedelmi termékexporton belül. A gépipari kivitel részesedése 2001 júniusa óta folyamatos csökkenést mutat, azonban ennek hatása a kumulált adatokban a 2001. év eleji ellenkezõ elõjelû változások 18 MAGYAR NEMZETI BANK