(Egységes szerkezetben a 15/2009.(IX.25.) sz. rendelettel) I. A címer és zászló leírása 1..

Hasonló dokumentumok
Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (IV. 01.) rendelete az önkormányzat jelképeinek használatáról

Vácduka község Önkormányzatának 6/1998. /V.1./ sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. (egységes szerkezetben)

I. fejezet A község címerének leírása és használata 1..

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról

Jászapáti Városi Önkormányzat 21/2009.(X.1.) rendelete

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-tesületének 1/2004. (I.22.) önkormányzati RENDELETE

Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelete

Preambulum. A címer leírása

Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete. 4/2005(IV.25.).sz. rendelete. az önkormányzati jelképek alkotásáról és használatának szabályairól

SZÁSZBEREK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 7/2000.(VIII.14.) sz. rendelete. a település jelképeiről és a jelképek használatáról I. FEJEZET.

DARVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1991.(XI.18.).DÖR SZÁMÚ RENDELETE DARVAS KÖZSÉG CÍMERÉNEK, ÉS ZÁSZLÓJÁNAK HASZNÁLATÁRÓL

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE. A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) I.

A 18/2008.(XI.25.) Önkormányzati rendelettel és a 7/2012.(V. 25.) Önkormányzati rendelettel módosítva EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005.(VII.1.) rendelete a helyi címer zászló alapításáról és használatának rendjéről.

I. fejezet. Az önkormányzat jelképei. (2)Vácrátót Község Önkormányzatának jelképe a címer, a zászló és a pecsét. II. fejezet

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2000./VII. 05./ ÖK. számú. R e n d e l e t e. Nyírmada Nagyközség címerének megalkotásáról.

Jákfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1997. (IX. 12.) számú rendelete JÁKFA község címeréről, zászlajáról és azok használatáról

JÁSZSZENTÁNDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KEPVISELOTESTULÉTENEK. 1. szakasz

Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1999. (V.25.) önkormányzati rendelete Mezőberény város címere és zászlója használatáról

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1

Gyöngyfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (VI.1.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2007. (V.30.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

1. A város jelképei és leírásuk

1 Módosította a 15/2012. Gárdonyi önkormányzat rendelet

Kántorjánosi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(I.28.) önkormányzati rendelete Kántorjánosi Község jelképeiről és használatuk rendjéről

Alsószentiván Község Önkormányzat 19/2009. (XI. 10.) RENDELETE. a község jelképeiről és azok használatáról, a közterületek fellobogózásáról

Általános rendelkezések I. fejezet A város címere

Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2004 (IV.30.) rendelete

(2) A címer hiteles ábrázolását az 1. melléklet tartalmazza.

I. Fejezet. A címer leírása

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

Szörény község Önkormányzat Képviselo-testületének. 13/2009.(X.22.) rendelete a község jelképeirol és a jelképek használatáról

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/1991. (IX. 5.) önkormányzati r e n d e l e t e

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 36/2005. (XI.3.) R E N D E L E T E. Mátészalka Város jelképeiről és használatuk rendjéről

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 17/1993. (V.1.) számú. r e n d e l e t e

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1991. (X. 31.) rendelete az önkormányzati címer és zászló használatáról*

Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2014. (III.6.) önkormányzati rendelete az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 12/1991.(VIII. 12.) számú rendelete egységes szerkezetben a 13/2009.(X.27.) számú rendelettel

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata. 7/2015. (V.4.) önkormányzati rendelete a nagyközség címeréről és zászlójáról.

Szomor Községi Önkormányzat. 9/1994.(IX.29.) számú rendelete a község címerének és zászlajának megállapításáról és használatának rendjéről.

Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1.

1.. AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI. Tiszacsege Város Önkormányzati Képviselő-testülete az alábbi jelképeket alapítja:

I. fejezet A rendelet hatálya és általános szabályok

Vanyola Község Önkormányzati Képviselő-testületének 9/2005. (IX. 12.) rendelete az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

HODÁSZ NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10 / (IV.28.) önkormányzati rendelete

I. Fejezet. A címer leírása

Szentkozmadombja község címere

Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről

DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 42/2000. (XI. 30.) sz. RENDELETE Dabas Város címeréről, zászlajáról és lobogójáról 1

TARTALOM I. FEJEZET: A VÁROS CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLÓJÁNAK LEÍRÁSA. 2 II. FEJEZET: A CÍMER HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI. 2 III. 4 IV. 4 ZÁRADÉK.

Vajszló Nagyközség képviselőtestülete 4/1998. ( II. 11.) sz. rendelete. A címer, zászló használatáról. I. fejezet 1..

Felsőpakony Község Önkormányzatának 11/2009. (IX. 30.) sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről, és használatuk rendjéről

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

BALASSAGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 38/1996./XI.28/ számú r e n d e l e t e a város jelképeiről és azok használatáról

Helyi joganyagok - Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületé 2. oldal 5. (1) A címert el kell helyezni a Budapest Főváros XVI. K

Piliscsaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2016. (X. 12.) önkormányzati rendelete Piliscsaba Város jelképeinek használatáról

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2/1998.(I. 27.) számú R E N D E L E T E

Gyékényes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XI. 26.) Ökr. számú rendelete

Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2007. (X.5.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

Az Önkormányzat jelképei 1.. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

ÖLBŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom.

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

Dunakeszi Város Képviselő-testületének 11/1991.(X. 10) sz. Önkormányzati rendelete A város jelképeiről és azok használatáról. I.

Tekenye Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/2015. (IX. 15.) számú önkormányzati rendelete

A címer, a zászló és a pecsét leírása

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 16/1991. (VII. 3.) önkormányzati rendelete

A CÍMER HASZNÁLATÁNAK KÖRE ÉS MÓDJA

1. Általános rendelkezések

BEVEZETŐ. Első rész. Nemesrempehollós község címerének megállapításáról és használatáról. A címer leírása. 1.. A címer használata 2..

Jászivány Község Képviselőtestületének. 10/2004.(VIII. 10.) rendelete. Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről

Heves Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2004.(III.5.) önkormányzati rendelete Heves város címeréről, zászlajáról és díszpecsétjéről.

TORVAJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETNEK A 13/2009. (VIII. 28.), 10/2012. (V. 31.) rendelettel módosított. 5/2001. /VI.20./ sz.

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL TESTÜLETÉNEK 6/1991. (V. 30.) ÖKT. számu rendelete

HEGYFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 4 / / III. 13./ SZÁMÚ RENDELETE A HELYI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 17/2004. (V. 25.) Kt. rendelete. Tapolca város jelképeiről és névhasználatáról

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet

Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (VII.10.) önkormányzati rendelete az önkormányzati jelképekről

Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 6/1996. (IV.5.) Kgy. számú rendelete. a megye címeréről, pecsétjéről, zászlajáról, és használatuk rendjéről

OLASZFA Község Önkormányzatának 6/l994./VII.28./ számú rendelete a község címerének és zászlajának alkotásáról és használatának rendjéről

SZENNA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 4/1996. (VII.15.) SZÁMÚ RENDELETE

Az Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. 2.

3/1994. /II.23./ Ök. számú rendelete. Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

I. fejezet A VÁROS CÍMERE, A CÍMER HASZNÁLATA. A város címere. A címer használata

/2/ A címer hiteles arány és alak szerinti ábrázolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25 / (VIII.10.) önkormányzati rendelete Dabas Város jelképeiről

(A módosításokkal egységes szerkezetben)


Az önkormányzat jelképei

EGERARACSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2016./III.09./ önkormányzati rendelete

Átírás:

Dorog Város Önkormányzatának 25/2005.(VI.27.) sz. rendelete a város címer, zászló és névhasználatáról szóló 6/2000.(II.25.) sz. rendelete módosításáról (Egységes szerkezetben a 15/2009.(IX.25.) sz. rendelettel) I. A címer és zászló leírása A címer történelmi előzménye, hitelessége: A (1) és (2) bekezdésben leírt címer formai és szerkezeti jellemzői, valamint színhasználata történelmileg hiteles, heraldikailag igazolható. 1.. (1) A címer szerkezete, formája, színezése: A város címere egyszeri hasítással és egyszeri vágással felnegyedelt (Quadripartium) háromszögű - barokk felső szélű - pajzsformában foglalt jelképrendszer. Az így kialakult négy mező, mint mesteralak az alábbi címerképeket tartalmazza: Az 1-es mezőben vörös alapon ezüst (fehér) kürt látható, a 2-es, 3-as mezőben arany (sárga) alapon négy vágással két-két vörös pólya (fascia) található, a 4-es mezőben fekete alapon ezüst (fehér) bányászszerszámok helyezkednek el. (2) A címer képi elemeinek leírása: Az 1-es mezőben látható kürt a település fontos szerepére utal a Buda és Bécs közötti gyorskocsi úton. A 2-es, 3-as mezőben alkalmazott színek a németség újkori színábrázolása, jelképében a Mária Terézia-kori betelepítés és gazdasági fellendülés, valamint a németség lakossági számaránya mutatkozik meg, a 4-es pajzsmező a települést több mint két évszázadon át gazdaságilag meghatározó bányászat szimbólumát jeleníti meg. A fekete-fehér címer-ábrázolásnál a magyar heraldika által átvett és alkalmazott petra Sancta és de la Colombiére módszer szerinti sraffozással ábrázoltak a színek. A címerpajzs külső dísze a Jelmondathordozó vörös szalag, melyen jelen esetben maga a város neve a jelmondat. (a heraldika szerint orrjegy, capelines a meghatározása) 2.. Dorog Város zászlaja: A zászló fekvő, 2:1 arányú kétoldalas lobogó, mely egy hasítással 8/10 és 12/10 arányban két részre oszlik. A zászló két oldala tükörképet alkot. Az A oldalon, a rúdhoz álló fehér mezőben kap elhelyezést a város címere. A zászló 12/10-ed részén 6 vágással hét egyenlő mező képződik oly módon, hogy vörös alapon három arany pólya fut végig. A város címere felül a külső díszével az 1-es, talpcsúcsával a 4-es vágáshoz illeszkedik. A B oldal tükörképoldal. A címer hátterét adó fehér mező itt is a rúdhoz áll, a 6-szor vágott felületen vörös alapon - egyenlő szélességben - három fekete pólya fut végig. Függő zászlóknál (londina) a vágások száma változatlan, de mindig vörös alapra kell a pólyáknak kerülniük. 1

II. A címer és a zászló használatának rendje 3.. Korlátozó rendelkezések (1) A címert és a zászlót áruvédjegyként vagy párt- és csoportérdekek politikai propagandájában használni nem szabad. (2) A címer és a zászló - mint díszítő és utaló jelképek - felhasználása nem sértheti a közösség érzelmeit. (3) A címert és a zászlót kizárólag hiteles alakjában, szerkezetében és jelképi elemeinek teljességében szabad felhasználni. (4) A címer egyes részletei különállóan nem alkalmazhatók, kivéve a címerpajzs, a jelmondat hordozó veres szalag elhagyásával (egyszerűsített változat). (5) A címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az a részletekre nézve se szegényítse vagy torzítsa a hiteles ábrázolást. (6) Többszínű megjelenítés esetén a címer előírt színezésétől eltérni nem szabad, de az egyszínű grafikai, nyomdai ábrázolás, továbbá a tárgy anyagának színében történő kivitelezés megengedhető. (7) A zászló előírt színezése minden ábrázolásban kötelező (eltekintve a fekete-fehér grafikai és nyomdai kivitelezéstől). (8) Az állami és a városi címer, illetve zászló együttes használata esetén az állami jelképeknek - elhelyezésüket tekintve - elsőbbséget kell biztosítani. (9) A városi zászló használata a köztársasági zászló használatát nem helyettesítheti. (10) A (4) - (7) bekezdésekben leírt korlátozások alól kivételt képez az 5.. (1) bekezdése által meghatározott felhasználási kör. (11) A címert és a zászlót levélpapíron, jelvényen, emblémában, a címert hivatalos névtáblán és pecséten - előzetes engedéllyel csak a 4.. (1), (2) bekezdés alatt felsorolt magán- és jogi személyek, - engedélyezés nélkül csak az önkormányzat szervei, szervezetei használhatják. (12) A városi címer, illetve a címerképes pecsét államigazgatási eljárás során nem alkalmazható. 2

4.. Az engedélyezéshez kötött használat köre (1) A címer és a zászló használatára levélpapíron, jelvényen, emblémában, a címer ábrázolására hivatalos névtáblán és a pecsétben csak a következő szervezetek kaphatnak engedélyt: a./ olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekben az önkormányzat tulajdoni részesedése legalább 50 %. b./ azok a dorogi székhellyel bejegyzett szervezetek (intézmények, egyesületek, társaságok, alapítványok stb.), amelyek alapszabályuk szerint környezet- és városvédő, helyi hagyományokat, bel- és külföldi kapcsolatokat ápoló, illetve tudományos, közművelődési, közoktatási célokat szolgálva, pártsemleges tevékenységet folytatnak. (2) A címer és a zászló használatára levélpapíron, jelvényen, emblémában a következő magán- és jogi személyek is engedélyt kaphatnak: a./ olyan dorogi székhellyel bejegyzett szervezetek (intézmények, egyesületek, társaságok, alapítványok stb.), amelyek alapszabályuk szerint művészeti, szabadművelődési, sportolási, szociális, karitatív, egészségügyi célokat szolgálva, pártsemleges tevékenységet folytatnak, b./ a dorogi székhellyel bejegyzett idegenforgalmi cégek, c./ könyv- és folyóiratkiadással, nyomdai előállítással foglalkozó dorogi székhelyű cégek. (3) A városi címer és zászló bármilyen egyéb célra történő felhasználását (alkalmazását, sokszorosítását stb.) még a 3.. (1) - (9) bekezdéseiben előírt korlátozások megtartása esetén is előzetesen engedélyeztetni kötelesek azok a magán- és jogi személyek, amelyek nincsenek felsorolva e (1) és (2) bekezdéseiben. (4) Ha a címert és a zászlót üzleti reklámtevékenység és/vagy kereskedelmi forgalmazás céljából kívánják felhasználni, e jelképek bármilyen módon való alkalmazására, bármilyen kivitelezésű sokszorosítására minden magán- és jogi személynek előzetesen engedélyt kell kérnie, - kivéve azt a felhasználási kört, amelyre az 5. (4) bekezdésében leírt mentesség értelemszerűen alkalmazható. 5.. Az engedélyezéshez nem kötött használat köre (1) A 3.. (4) - (7) bekezdéseiben leírt rendelkezések nem kívánják korlátozni a művészeti ábrázolásban érvényesíthető alkotói szabadságot. Ezért az egyedinek számító képző- és iparművészeti alkotások körében a címer és a zászló felhasználására nézve nincs engedélyezési kötelezettség. 3

(2) A városi címert és zászlót a 3.. (1) - (9) bekezdéseiben előírt korlátozások megtartásával, illetve a 4.. által megszabott kötelezettségek körén kívül, belső szabályzataiknak megfelelő tevékenységük során előzetes engedélyezés nélkül használhatják azok a magánés jogi személyek, amelyek a 4.. (1) és (2) bekezdéseiben vannak felsorolva. (3) A városi címert és zászlót levélpapírjukon, jelvényükön, emblémájukban, a címert hivatalos névtáblájukon és pecsétjükben is előzetes engedélyezés nélkül használhatják az önkormányzat szervei, intézményei, alapítványai, továbbá a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei. (4) A 4.. (4) bekezdése szerinti kereskedelmi célú felhasználás körében az engedélyezési kötelezettség alól mentesül a tájékoztatás és az idegenforgalom, továbbá a művészeti, tudományos és ismeretterjesztő irodalom sajtótermékeinek előállítása, árusítása, reklámozása, valamint a város idegenforgalmi értékű propagálása. 6.. Az engedélyezési eljárás (1) A felhasználás, alkalmazás, előállítás, forgalmazás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a felhasználás indoklását, célját, - a kivitelezés formájára, anyagára, méreteire (stb.), a tervezett mennyiségre (darab - ill. példányszámra) vonatkozó adatokat a forgalmazás módját. Ha a leírás önmagában kevés a döntéshez, tervrajzot, (esetleg színes fényképet, makettet vagy mintapéldányt) is mellékelni szükséges. (3) A kérelem benyújtásához 500,- Ft térítési díjat, valamint a mindenkori beadványi illetéket kell megfizetni. (4) Az elutasító vagy engedélyező döntést határozatba kell foglalni. Az engedélyező határozatnak a kérelmezőt kötelezni kell: - vagy egyszeri felhasználási díj befizetésére, - vagy felhasználási szerződés megkötésére. (5) A felhasználási díj legkisebb összege 1.000,- Ft. A díj mértékét esetenként kell meghatározni. (6) Az engedélyezési határozat záradékának úgy kell rendelkeznie, hogy a felhasználás (alkalmazás, előállítás, forgalmazás) a díj befizetésének napjától, illetve a szerződés megkötésének dátumától kezdődhet meg. (7) A felhasználásra (alkalmazásra, előállításra, forgalmazásra) vonatkozó engedély megadása a polgármester hatásköre. (8) Az engedélyt a polgármester egyszeri alkalommal, meghatározott időpontig, vagy visszavonásig adhatja ki. 4

(9) A rendeletben szabályozott eljárások során elektronikus ügyintézés nem alkalmazható. 7.. A címer és a zászló kötelező használata (1) A városi címer és zászló állandó elhelyezése kötelező abban a teremben, ahol a képviselőtestület rendszeresen ülésezik. (2) Kötelező a városi címer ábrázolása az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos névtábláján, és e névtábla állandó elhelyezése a városháza főbejáratánál. (3) Kötelező a városi címer ábrázolása az önkormányzat képviselő-testületének és polgármesterének hivatalos igazolásánál. (4) A város címert és/vagy zászlót, az önkormányzat szervei alkalomszerűen kötelesek használni (ábrázolni, elhelyezni, stb.) kapcsolat - és rendezvényszervező tevékenységük során, mégpedig: a./ a szervek működésének fontosságuk miatt közreadott dokumentumain (munkatervek, programok, beszámolók, rendeletek, stb. címlapján), felhívásokon, közmeghallgatások, kiemelt jelentőségű vagy ünnepi ülések meghívóin, b./ a partnerváros megfelelő jelképeivel együtt, a belföldi és nemzetközi (testvérvárosi stb.) kapcsolatokban, az ezek körében kötött megállapodásokon és szerződésekben, az ilyen kapcsolatokat szolgáló cserelátogatásokon, protokolláris, kulturális, sport- és egyéb rendezvényeken, kiadványokon, meghívókon, c./ az önkormányzat (illetve szervei) által alapított kitüntetéseken, ezek adományozó okiratain, d./ az önkormányzat (szervei) által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, érmeken és tárgyakon, e./ az önkormányzat (szervei) által kezdeményezett, illetve támogatott hagyományőrző vagy hagyományteremtő városi ünnepségeken, kiemelt jelentőségű (kulturális, idegenforgalmi stb. rendezvényeken, fesztiválokon, kiállításokon) és ezek propagandájában. (5) A városi címer és zászló célszerű és méltó alkalmi használatáról (ábrázolásáról, kivitelezéséről, elhelyezéséről) az (1) - (4) bekezdések által meghatározott körben a polgármesteri hivatal köteles gondoskodni. (6) A városi zászlót az önkormányzat szerveinek, gazdálkodó szervezeteinek és intézményeinek ki kell tűzni épületeiken minden alkalommal, amikor a közterületek fellobogózása kötelező, mégpedig: a./ a köztársasági zászlóval együtt, azokon a napokon, amelyeket felsőbb szintű jogszabályok (1991. VIII. tv.) nemzeti vagy állami ünneppé nyilvánítottak (március 15., augusztus 20., október 23.), 5

b./ a polgármester külön rendelkezésére, a (4) bek. b./ és e./ pontjai által meghatározott események, rendezvények alkalmával. (7) A polgármester a (6) bek. b./ pontja szerinti rendelkezést a Képviselő-testület Oktatási, közművelődési, sport és külkapcsolatok Bizottságának javaslatára, illetve véleménye alapján adja ki. (8) bek. a./ és b./ pontja szerinti fellobogózás alkalmával a városi zászlót kötelező felvonni/kitenni a következő helyeken: a Városháza főhomlokzatán, Hősök terén (9) A kötelezettek az ünnepeket, eseményeket, rendezvényeket megelőző napon kötelesek eleget tenni a (6) és (8) bekezdések előírásainak. Az ünnepek (események, rendezvény, illetve rendezvénysorozat befejezése) után kötelesek gondoskodni a zászló(k) levételéről (levonásáról). 8.. A városi címer használata hivatalos pecséteken (1) A városi címert hivatalos pecsétjükben - a 3. -ban előírt korlátozások megtartásával, belső szabályzataiknak megfelelő tevékenységük során - csak azok a kedvezményezettek használhatják, amelyeket a 4. (1) és az 5. (3) bekezdése sorol fel. Ez utóbbiak közül azok számára, amelyek a 7. (1)-(3) bekezdéseiben vannak megnevezve, a városi címert ábrázoló pecsét használata kötelező. (2) E pecsétek formája körbélyegző, amelyeken a városi címert a kedvezményezett illetve kötelezett pecséttulajdonos hivatalos megnevezésének kell körbefognia. (3) Az önkormányzat hivatalos pecsétjei: a./ Az önkormányzat díszpecsétjei a város címer ábrázolásával. A pecsét köriratai: POLGÁRMESTERI HIVATAL DOROG DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE DOROG VÁROS JEGYZŐJE b./ A Képviselő-testület pecsétje - címerképes körbélyegző, amelynek fölirata: DOROG VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE c./ A polgármester pecsétje - címerképes körbélyegző, amelynek fölirata: DOROG VÁROS POLGÁRMESTER d./ A jegyző pecsétje - címerképes körbélyegző, amelynek fölirata 6

DOROG VÁROS JEGYZŐJE e./ A polgármesteri hivatal (és szervezeti egységeinek sorszámozott) pecsétje(i) - címerképes körbélyegző(k) POLGÁRMESTERI HIVATAL DOROG fölirattal (4) A (3) bek. a./ pontjában leírt díszpecsétek csak kiemelkedő jelentőségű okleveleken, dokumentumokon használható, úgymint: a díszpolgári okleveleken, PRO URBE okleveleken, a belföldi és nemzetközi kapcsolatok körében kötött jelentős szerződéseken és megállapodásokon. Egyéb esetekben - egyedi elbírálással - a polgármester külön rendelkezésével használható. (5) A (3) bekezdés b./ pontjában leírt pecsét csak kiemelkedő jelentőségű dokumentumokon használható, úgymint: alapító, adományozó vagy elfogadó okiratokon, olyan leveleken, állásfoglalásokon, felterjesztéseken, beadványokon, felhívásokon (stb.), amelyek címzettje és/vagy tartalma, célja fontossá teszi a testületi egység hangsúlyos kifejezését. Ezt a pecsétet saját aláírásával együtt használhatja, ha erre a képviselő-testület esetenként felhatalmazza, illetve kötelezi. Dorog Város névhasználatáról Dorog Város önkormányzatának jogos, megalapozott érdeke fűződik ahhoz, hogy a város nevét méltatlanul ne használják jogi és magánszemélyek. 9.. (1) Dorog város nevét, toldalékos névhasználatát bármely jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elnevezésébe csak előzetes engedély alapján veheti fel, illetve használhatja. (2) Az a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, egyesület, aki ezen rendelet kihirdetését megelőzően Dorog város nevét, toldalékos névhasználatát már alkalmazta és ez nem sérti a rendeletben szabályozottakat, visszamenőleges engedélyeztetésre nem kötelezett. 10. (1) Dorog nevének használatára irányuló kérelmet a 6. (3) bekezdése szerint írásban lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. 7

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a kérelmező megnevezését és címét, a városnév tervezett használatával kiegészített megnevezést, a város névhasználatának célját, idejét, esetleges időleges alkalmat. (3) A névhasználatról szóló engedélynek tartalmaznia kell: az engedélyes megnevezését és címét, az engedélyezett névhasználat pontos szövegét, idejét, esetleges feltételét. (4) Az engedélyező határozatnak a kérelmezőt köteleznie kell: vagy egyszeri felhasználási díj befizetésére, vagy felhasználási szerződés megkötésére. (5) A felhasználási díj legkisebb összege 5.000,-Ft. A díj mértékét esetenkét kell meghatározni. 11. (1) A polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik az engedély megadása, elutasítása, vagy valamely feltételhez kötése, az ideiglenes, vagy alkalomra történő engedélyezése. (2) Az engedély szólhat: meghatározott időre, meghatározott alkalomra, határozatlan időre, és a kérelmező működési idejére. 12. (1) Az engedélyes jogosult az engedély által meghatározott módon megnevezésében mindenütt használni a DOROG, DOROG VÁROS kifejezést, és ezeknek toldalékos formáit. (2) Az engedélyes az engedélyezett névhasználatot köteles az új engedély kiadását követő 30 napon belül a Cégbíróságnál bejelenteni, és kérni annak bejegyzését. IV. Vegyes rendelkezések 13. 1 1 Hatályon kívül helyezte: a 14/2012.(V.25.) önk. rendelet Hatálytalan: 2012. V.29.-től 8

V. Záró rendelkezések 14. (1) Ez a rendelet 2005. július 01-én lép hatályba (2) A rendelet 6. (9) bekezdése 2005. november 01-én lép hatályba (3) A rendelet kihirdetésről a jegyző gondoskodik (4) A kihirdetés napja: 2005. június 27. (5) 1 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK Irányelvének figyelembe vételével felülvizsgálatra került, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Dr. Tittmann János polgármester Kecskésné Patos Szilvia jegyző 1 Kiegészítette a 15/2009.(IX.25.) sz. rendelet 9