12 13 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 15 Gyomirtás 15 A kalászosok gyomnövényei 17 Az ebszékfû és a galaj kártétele 18 Egy kemény ellenfél: a mezei acat 19 Kalászosok gyomirtása Biathlon Star + Dash HC kombinációval 19 A Biathlon hatásmechanizmusa 19 Hatóanyag-felvétel 20 Hatásspektrum 22 Környezeti tényezôk hatása a gyomirtás eredményességére 22 Esôállóság 22 A gyomnövények fejlettsége 22 A kultúrnövény érzékenysége 23 A kijuttatás idôpontja 23 Javasolt dózis 24 Keverhetôség 26 Kalászosok gyomirtása Arrat + Dash HC-vel 26 Hatóanyag-felvétel 26 Hatásmód 27 Hatásspektrum 29 A hatást befolyásoló tényezôk 29 Hatástartam 30 Keverhetôség 30 A gyomirtás optimális idôpontja 32 Arrat + Dash HC: a tavaszi árpa kiváló gyomirtó szere 32 Talajmunka az ôsszel csírázók ellen 32 Tavasszal és nyár elején kelô gyomok 32 Az Arrat + Dash HC hatása az árpa gyomnövényeivel szemben 33 Idôzítés 34 Szárszilárdítás 36 36 A kalászosok BIOTRÓF kórokozói 36 Rozsdafélék 37 Lisztharmatgomba 37 Szártôbetegségek 38 A kalászosok nekrotróf kórokozói 38 Pirenofórás levélfoltosság 39 Szeptóriás levélfoltosság 39 Kalászszeptória 40 Az ôszi búza kórokozóinak járványdinamikája és kártétele 42 Tango Star Biztos kalász- és lombvédelem 44 Megéri-e védekezni? 45 Mit hozhat Önnek a Tango Star? 47 Preventív védelem, páratlanul hosszú hatástartamú azol 48 Törekedju nk a megelôzésre, de ha kell, gyógyítsunk 50 Intenzív búzatermesztés 50 Az intenzív gazdálkodás célja 51 Intenzitási kísérletek hazai viszonyok között 54 A kiteljesedés útján: Juwel TT 54 Egyedu lálló kombináció 55 Hatóanyagok eloszlása 55 Esôállóság 56 Az intenzív kalászostermesztés gombaölô szere 57 Biztos védelem valamennyi kalászosbetegség ellen 59 Juwel TT a vetômagtermesztésben 60 A juvenilizáló hatás lényege 63 Intenzív búzatermesztésnél kétszeri védekezés: Tango Star, majd Juwell TT 65 A BASF Juwell TT-re alapozott technológiai javaslata az intenzív ôszibúzatermesztésben 34 cycocel 460
14 15 Tartalomjegyzék Gyomirtás 66 Két élenjáró fungicid hatóanyag kombinációja: Opera New 72 Opera New-kezelés kalászoláskor, virágzás kezdetén 73 Nagy biztonsággal védi a meg a búzát a rozsdától 74 Egyedu lállóan hatékony a pirenofórás levélfoltosság ellen 75 Használata javítja búza minôségét 77 Az Opera New-ra alapozott búzavédelmi technológia 78 A tavaszi árpa betegségei 79 Hatékony védekezés az árpa betegségeivel szemben Tango Starral A kalászosok gyomnövényei Gabonateru leteink gyomflórájában az egyre nehezebben leku zdhetô gyomok keru lnek túlsúlyba: az ebszékfû, a mezei acat, a ragadós galaj, kiritkult gabonában a parlagfû. A veszélyes gyomok elterjedése nemcsak betakarítási gondokat okoz, hanem rontja a termés minô ségét és csökkenti mennyiségét, ezzel az egész gabonatermesztés jövedelmezôségét is. Ezek a köru lmények a szakembert a leghelyesebb gyomirtási stratégia kiválasztására késztetik. Ebszékfû Mezei acat Ragadós galaj 79 Minden fajta védelemre szorulhat 80 A Tango Star-kezelés idôzítése 81 A Juwel tt-re alapozott árpavédelmi technológia 82 Rovarkártevôk elleni védekezés 82 A kalászosok vetésfehérítôi és a levéltetvek elleni védelem 83 A védekezés technológiája Fendona 10 EC-vel Parlagfû Apró szulák Pipacs 84 Védekezés a gabonapoloskák ellen 84 A gabonapoloskák kártétele 84 Fendona 10 EC a gabonapoloskák ellen 85 Védekezés a csócsároló ellen 85 A gabonafutrinka kártétele 85 Nomolt 15 SC a gabonafutrinka ellen 8 6 Partnerajánlat 86 Tápanyagellátás Szarkaláb Borostyánlevelû veronika Perzsa veronika 86 Yara Hungária Kft.
16 17 Gyomirtás Gyomirtás Károsítás Nem minden gyomnövény jelent azonos veszélyt, ahogy a következô táblázatból is lát - szik. Ésszerû gazdálko dással (megfelelô talaj-elô ké szítés, vetésváltás, gyomirtási technológia stb.) a gyomborítás a károkozási ku szöbérték alatt tartható. Gyomborítási sorrend A hazai gyomfelvételezés e redménye jól mutatja a kamilla erôs terjedését. A legveszélyesebb gyomok közu l az acat és a galaj évtizedek óta tartja pozícióját. A búza jelentôs nyár eleji gyomfajai az 1997. évi adatok szerinti fontossági sorrendben Gyomnövény Gyomnövények által okozott Forrás: kár gabona félékben ITCF 1995 Forrás: NTSZ gyomfelvételezés 1950 1970 1988 1997 Borí tási % Borí tási % Borí tási % Rangsor Rangsor Rangsor Rangsor Borí tási % Ebszékfû 44 0,1081 15 0,3935 1 2,1760 1 2,8687 Mezei acat 2 1,5150 3 1,1483 10 0,6431 2 1,8490 Ragadós galaj 103 0,0189 30 0,1708 3 1,1418 3 1,7315 Parlagfû 20 0,3620 12 0,5788 4 0,9990 4 1,6800 Fehér libatop 10 0,7692 5 1,0410 5 0,9291 5 1,2426 Apró szulák 1 5,5539 2 1,6339 2 1,1627 6 1,0547 Nagy széltippan 37 0,1516 20 0,2860 6 0,9183 7 0,9968 Pipacs 12 0,6838 8 0,6299 7 0,8511 8 0,9479 Vadrepce 14 0,5924 7 0,7392 8 0,7640 9 0,6489 Szuláklevelû keserûfû Legkárosabbak Közepes kárt okozók Mérsékelt kárt okozók Gyomfajok 5%-os termésveszteséget okozó gyomborítás (db/m 2 ) ragadós galaj 1,8 vadzab 5,3 pipacs 22,0 ebszékfû 22,0 angolperje 25,0 parlagi ecsetpázsit 26,0 tyúkhúr 26,0 perzsa veronika 26,0 borostyánlevelû veronika 44,0 árvacsalán 44,0 parlagi nefelejcs 66,0 mezei árvácska 133,0 7 1,1115 1 1,6415 11 0,5861 10 0,6394 Az ebszékfû és a galaj kártétele Ebszékfûfélék Az ebszékfûfélék (ebszékfû, orvosi székfû, pipitérfélék) elôfordulása nem általános az egész országban. Leggyakrabban a kötött, agyagos vagy savanyú talajokon, illetve szikes vagy szikesedésre hajlamos teru leteken fordulnak elô. Felszaporodásuk esetén jelentôs termésveszteséget okoznak, nehezítik a betakarítást. A fertôzött gabonatábla így rossz elôvetemény a repce számára is. Ragadós galaj A ragadós galaj a gabona legagresszívebb gyomnövénye. Ku lföldi és hazai vizsgálatok támasztják alá, hogy a legnagyobb termés veszteséget okozza a gabonában, emellett megnehezíti a betakarítást, rontja a vetômag minôségét, megakadályozva a forgalomba hozatalt. Kazinczi Gabriella kutatásai* szerint a galajnak kiemelkedôen magas a kálium- és vastartalma, s ez csökkenti azt a mennyiséget, amit a gabona ezekbôl az elemekbôl felvehet a talajból. A galajkonkurencia korai kikapcsolása tehát feltétlenu l szu kséges a termésveszteség elkeru lése érdekében. Ebszékfûvel fertôzött gabonatábla Ragadós galajjal fertôzött gabonatábla *Gara S. és mtsai: Ragadós galaj. Agrofórum, 1994. V. évf. 3. szám 17 21. oldal.
18 19 Gyomirtás Gyomirtás Egy kemény ellenfél: a mezei acat A mezei acat foltszerû fertôzése a kultúrnövények termesztését erôsen akadályozza. Agresszív ellensége a kalászosoknak, a napraforgónak, a cukorrépának és más kultúrnövényeknek egyaránt. Az elhanyagolt teru leteken az acatfoltok megakadályozzák a kultúrnövény növekedését. Ku lönösen erôs a gyomnövény agresszivitása száraz években, mert gyökérzete 2-3 m mélységben szö - vi át a talajt, elszívva onnan minden vizet és tápanyagot. A lehulló esô csapadékos évjáratban sem tudja ezt a károsodást ellensúlyozni. Erôs fertôzés esetén a termést képes nullára csökkenteni. A mezei acat allelopatikus hatása a gabona növekedését is gátolja. A védekezés egyetlen év alatt nem hoz megoldást, hiszen a cél nem csupán a föld feletti hajtás elpusztítása, hanem a föld alatt elhelyezkedô gyökérzet tartalékainak kimerítése és kiirtása is. A nehézséget az jelenti, hogy a mezei acat összes gyökérzetének mindössze 10%-a található a felsô 30 cm-es, szántott rétegben. A fennmaradó 90% gyökérzet és ru gyekkel teli föld alatti hajtás a mélyebb talajrétegekben helyezkedik el, így nehezebb elérni és irtani. A vegyszeres védelem csak az egyik része a gyom visszaszorításának. A fertôzést talajmunkával, minden évben következetesen végrehajtott irtással lehet több év alatt visszaszorítani. Védekezési stratégia a mezei acat ellen FIGYELEM! Mezei acat gabonában A leghatásosabb megoldás attól várható, ha a vegyszeres gyomirtást és a megfelelô talajmûvelést az adott termesztési évben egyu tt végezzu k el. A több évre kiterjedô védekezési stratégiában az agrotechnikai és kémiai védelmet évente legalább kétszer, egyu ttesen alkalmazzuk (vegyszeres gyomirtás szelektív módon a kalászosban vagy kukoricában, illetve tarlókezelés, majd mélyszántás). Kalászosokban a védekezést a szárba indulás kezdetén kell elvégezni! A védekezéshez felszívódó szereket használjunk! Kalászosok gyomirtása Biathlon Star + Dash HC kombinációval A Biathlon Star + Dash HC rugalmasan, akár a zászlóslevél kiterüléséig használható megoldás a gyomnövények ellen Magyarországon a klasszikus gyomirtási idôszak még mindig a gabona bokrosodása, de a köru lmények gyakran kényszerítik a termelôt arra, hogy ettôl eltérô, késôbbi idôpontban akár a zászlóslevél megjelenésekor végezze el a vegyszeres gyomirtást. A Biathlon + Star 1 + Dash HC kombicsomag rugalmasan, a gabona fejlettségi állapotától fu ggetlenu l alkalmazható. A kombináció a gabonafélékben elôforduló kétszikû gyomok szinte teljes köre ellen hatékony, felhasználása az ôszi búza, ôszi és tavaszi árpa gyomirtására engedélyezett. A gabonafélék gyomirtására alapvetôen két hatóanyagcsoportot használunk a gyakorlatban: a hormonhatású és a szulfonil-karbamid típusú gyomirtó szereket. A hormonhatású és növekedésszabályozó típusú herbicidek csoportjába tartoznak a hagyományos hatóanyagok, mint a 2,4-D és az MCPA, a diklórprop, a mekoprop, valamint a dikamba és a fluroxipir. A szulfonil-karbamid cso port tagjai is régóta ismert és használt gyomirtó szerek. Ebbe a csoportba tartozik a Biathlon nevû készítmény hatóanyaga, a tritoszulfuron is. A herbicid a hatásspektrum szélesítése és a fejlettebb gyomok elleni hatékonyság javítása érdekében 75 g/liter fluroxipir hatóanyaggal, valamint nedvesítôszerrel egészu l ki. Az így összeállított kombináció Biathlon Star + Dash HC néven keru l forgalomba. A Biathlon hatásmechanizmusa A Biathlon hatóanyaga, a szulfonil-karbamid típusú gyomirtó szerek egyik legszelektívebb tagja gabonafélék és kukorica gyomirtására használható. A tritoszulfuront a gyomnövények levélen keresztu l veszik fel, majd rövid idô alatt a szár és a gyökér irányába szállítódik. A két - szikû gyomnövényekben az acetolaktát-szintetáz (ALS) enzim gátlása révén az esszenciális aminosavak közé tartozó izoleucin, valin és leucin képzôdése megszûnik. Ennek következtében a gyomnövények növekedése néhány nap alatt leáll, majd sárgulás, fehéredés, antociánosodás jelentkezik. Az érzékeny gyomfajok pusztulása 7-15 nap alatt következik be. Hatóanyag-felvétel A Biathlon hatóanyagát a növények gyorsan felveszik. A permetezés után egy órával a tritoszulfuron egyharmada bejut a növényekbe. 2-3 óra elteltével már esôálló a kezelés. Hat óra múlva a hatóanyag jelentôs része eljut a gyomnövények talaj feletti részeibe, és 48 óra alatt gyakorlatilag a növények minden részében megtalálható. Mind a Biathlon, mind pedig a fluroxipir hatóanyaggal kiegészített Biathlon Star kombináció a kikelt gyomnövények levelén szívódik fel, és a tápanyagárammal szállítódva a gyomok föld alatti részeibe is eljut. Az érzékeny gyomok elôször a tenyészôcsúcs köru l sárgulnak, fehérednek, majd lankadás és teljes pusztulás következik be. Azok a gyomnövények, amelyekre a kalászos árnyékolása miatt nem jut elegendô hatóanyag, nem pusztulnak el, de növekedésu k leáll, kicsik maradnak, s a kultúrnövény fejlôdését nem akadályozzák.
20 21 Gyomirtás Gyomirtás A Biathlon Star + Dash HC kombináció hatásspektruma (gyomirtó hatás 2-6 leveles gyomokon) Gyomnövény Biathlon Star + Dash HC Gyomnövény Biathlon Star + Dash HC Árvakelésû mustár Mezei acat Árvakelésû napraforgó Mezei árvácska Árvakelésû repce Mezei gyöngyköles Bu kkönyfélék Mezei tarsóka Csorbókafélék Pásztortáska Ebszékfû Pipitérfélék Egynyári szélfû Ragadós galaj Fehér mécsvirág Repcsényretek Folyondárszulák Szarkalábfélék Hatásspektrum A táblázat részletesen bemutatja a Biathlon Star + Dash HC kombináció hatásspektrumát. A hatóanyagok csak a kétszikû gyomnövényekre fejtik ki hatásukat. A kombináció az egyszikû gyomnövényekkel fertôzött teru leteken kombinálható minden az adott kultúrában engedé lyezett egyszikûek ellen ható gyomirtó szerrel. A leggyakrabban elôforduló magról kelô kétszikû gyomok ellen (galaj, ebszékfû, pipitér, keserûfûfélék, veronikafélék, napraforgó-árvakelés) közel 100%-os hatékonyságot biztosít. Az évelôk például az acat a kombináció kijuttatása után nem tud - nak tovább fejlôdni, a jól beállt állománnyal nem tudnak versenyezni. Erôs acatfertôzés esetén, illetve gyenge, ritka kalászos állományban mérsékeltebb eredményt kapunk. galaj Fejlôdésben visszamaradt mezei acat a kezelést követô 9. napon Pusztuló galaj a kezelést követô 9. napon Fu stikefélék Tavaszi daravirág Kék búzavirág Tyúkhúr Kenderkefûfélék Vadrepce Keserûfû (baracklevelû) Veronika (mezei) Keserûfû (porcsin) Veronika (perzsa) Keserûfû (szulák) Veronika (repkény) ebszékfû Pusztuló ebszékfû a kezelést követô 9. napon Kis csalán Veronika (ujjaslevelû) Libatopfélék Zsombor (sebforrasztó) Lúdfû Zsombor (szapora) Gyomirtó hatás: <95% Gyomirtó hatás: 85 94% Gyomirtó hatás: 75 84%
22 23 Gyomirtás Gyomirtás Környezeti tényezôk hatása a gyomirtás eredményességére A Biathlon hatékonysága nem fu gg a hômérséklettôl. A permetezést már kora tavasszal el lehet kezdeni, ha a gyomnövények tömegesen megjelennek a gabona táblában. A levegô nedvességtartalma nem befolyásolja a tritoszulfuron hatóanyag felvételét. Ideális köru lménynek számít, ha a páratartalom 50% fölött van. Ha túl alacsony a páratartalom, a kombicsomagban található Dash HC segédanyag hozzáadása gyorsítja a Biathlon levélen keresztu li felvételét. Nem javasoljuk a permetezést fagyos idôben, tartós szárazság, belvízborítás, be - tegség vagy egyéb ok miatt senyvedô kultúrnövény-állományban. A legjobb hatás ak kor érhetô el, ha a gyomok intenzív növekedése számára megfelelô idôjárási feltételek vannak. A permetezést követôen bekövetkezô átmeneti lehûlés nem csökkenti a gyomirtás eredményességét. Esôállóság A permetezést 2-3 órával kö - vetô gyenge esô (0-3 mm) nem befolyásolja a hatékonyságot. 4 72 mm csapadék is csak 5-10%-kal csökkenti az eredményességet. A gyomnövények fejlettsége A Biathlon Star hatékonyságának változása a napi középhômérséklettôl függôen Az érzékeny gyomnövények sziklevelestôl hatleveles stádiumig a legfogékonyabbak a Biathlonkezelésre. Fejlettebb állapotban permetezve csökken a hatékonyság, amit a kombinációban kijuttatott fluroxipir és a Dash HC segédanyag kompenzál. Az évelô kétszikû gyomnövények (pl. mezei acat, folyondárszulák) akkor a legérzékenyebbek, amikor a szárba indulás elején vannak, elérik a 10-20 cm hajtáshosszúságot. A kultúrnövény érzékenysége Hatékonyság (%) 100 80 60 40 20 0 < 10 10 15 15 20 20 25 > 25 C Szántóföldi kísérletek BASF Európa, 1996 2001 Ismétlések száma: 189 A kijuttatás idôpontja: BBCH 13-39 Eddigi tapasztalataink szerint a Biathlon Star + Dash HC kombináció az ôszi búza és az ôszi árpa minden ismert, köztermesztésben lévô fajtájában károsodás nélku l alkalmazható. A kijuttatás idôpontja A Biathlon Star + Dash HC csomag a bokrosodás kezdetétôl a zászlóslevél kiteru léséig alkalmazható. A kombináció az alkalmazás idôpontjától fu ggetlenu l tökéletesen szelektív a gabonára, így a kezelésbôl adódóan terméskieséssel nem kell számolni. A hatékony gyomirtás és a maximális termés elérése érdekében mindemellett célszerû a kombinációt a bokrosodás végéig kijuttatni. Ebben az idôszakban nagyobb felu leten érju k el a gyomnövényeket és kevesebb gyomirtó szert pazarlunk el a gabonára, illetve korábban megszu ntetju k a gyomkonkurenciát. Magyarországon a megszokás és a gyomviszonyok miatt helyenként ettôl eltérô a védekezés idôpontja. A nagy teru leten termesztett napraforgó árvakelése, illetve az évelô kétszikû gyomnövények megjelenése indokolhatja a gyomirtás késôbbi elvégzését. A herbicidkombináció kijuttatásának ideje Biathlon 50 g/ha + Star 1 0,3 l/ha + Dash HC 0,5 l/ha 21 25 29 30 31 32 37 39 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján Javasolt dózis A Biathlon 50 g/ha + Star 1 0,3 l/ha + Dash HC 0,5 l/ha alkalmazásával minden kétszikû gyomnövény ellen jó gyomirtó hatás érhetô el. Szarkalábfajokkal erôsen fertôzött teru leten tökéletes eredményt a Biathlon dózisának emelésével, 60-70 g/ha-ral kaphatunk. Elôfordulhat, hogy az évelô gyomok a korábban említett okok miatt nem pusztulnak el teljesen, de hajtásnövekedésu k leáll, aminek következtében a kezelés évében nem hoznak termést, és a föld alatti hajtások növekedése is lassul. A kombináció hatástartammal nem rendelkezik, így csak a kikelt, illetve kihajtott gyomnövényeket pusztítja el: a kezelés után kelô gyomnövények nem károsodnak. Késôbbi idôpontban elvégzett permetezés esetén a fejlettebb gyomnövények fogékonysága a gyomirtó szerekkel szemben csökken.
24 25 Gyomirtás Gyomirtás Terméseredmények a kezeletlen hoz képest (%) Biathlon 50 g/ha + Star 1 0,3 l/ha + Dash HC 0,5 l/ha kijuttatása öt különbözô idôpontban 140 120 100 80 60 40 20 0 Telekgerendás, 2007 BBCH 28 29 BBCH 29 30 BBCH 31 32 BBCH 32 33 BBCH 33 35 A permetezôgép tisztítása A permetezés befejezése után a tartályt, a szûrôket és a szórófejeket alaposan ki kell mosni. A Biathlon mint minden szulfonil-karbamid hatóanyag veszélyes a kétszikû kultúrnövényekre, ezért a permetezôgépet csak alapos tisztítás, aktív lúgos mosószeres mosás után lehet felhasználni más kultúra kezelésére. Környezetvédelem A Biathlon Star + Dash HC kombinációt, a permetlé maradékát, a permetezôgép mosólevét tilos csatornába, állóvizekbe, esôvízgyûjtô vagy szennyvízcsatornába önteni. A gyomirtó szerek az élôvizek növényzetére, algáira veszélyesek. A kombinációt adott teru leten évente egy alkalommal lehet felhasználni. Forgalmazás A három készítményt egy kereskedelmi csomagban (kombicsomagban) forgalmazzuk. Közu lu k a Biathlon Start 10 hektáros ikercsomagba szerelju k ki, a Dash HC nedvesítôszert pedig megfelelô mennyiségben kereskedelmi gyûjtôcsomagban szállítjuk ki az ikercsomagokkal egyu tt. Amennyiben a kezelést csak a szárba indulást követôen tudjuk elvégezni, a fejlettebb gyomflóra miatt javasoljuk a kombinációs partnerek magasabb engedélyezett dózisának alkalmazását. Keverhetôség A Biathlon WG formulája gyors vízoldhatóságot tesz lehetôvé. A megfelelô mennyiségû gyomirtó szert a permetezés elôtt néhány perccel el kell keverni vízzel, majd feloldódás után a félig feltöltött permetezôgépbe kell tölteni, hozzáadni a Star 1, majd a Dash HC adagját, és feltöl teni a permetezô gépet. Intenzív keverést kell biztosítani a permetezésig és annak teljes idôtarta ma alatt. A kombináció gombaölô szerekkel, növekedésszabályozó anyagokkal és rovarölô szerekkel jól keverhetô. Felhasználás elôtt keverési próba végzését mindenképpen javasoljuk. Kijuttatástechnika Nincs elôírt kijuttatástechnika. Hektáronként 200 literes vízmennyiség és finomporlasztásos szórófej javasolható. Nincs utóvetemény-korlátozás A Biathlon és a Star 1 is levélen keresztu l ható herbicid. Az engedélyokiratban elôírt felhasználás mellett a gabona betakarítása után szermaradék-utóhatással nem kell számolni. Mindkét hatóanyag mikrobiológiailag és hidrolízissel lebomlik a talajban. A folyamatot kissé lassítja, ha alacsony a hômérséklet vagy száraz a talaj, de a lebomlás fu ggetlen a talaj kémhatásától. A kezelés idôpontját követôen gabona, kukorica, borsó, bab és burgonya azonnal, bármilyen más kultúra 60 nap elmúltával vethetô, illetve u ltethetô.
26 27 Gyomirtás Gyomirtás Kalászosok gyomirtása Arrat + Dash HC-vel Az Arrat kétszikû gyomok ellen ható, szelektív levélherbicid, az ôszi búza, az ôszi árpa és a tavaszi árpa gazdaságos gyomirtó szere átlagos gyomviszonyok mellett. Két hatóanyag gyári kombinációja, alkotórészei a tritoszulfuron és a dikamba. A tritoszulfuron a szulfonilkarbamidok csoportjába tartozik, míg a dikamba a benzoesav-származékok közé. A trito szulfuron kiváló szelektivitással rendelkezik a gabonafélékben, kukoricában, rizsben és fûfélékben. Hatását a magról kelô és évelô kétszikû gyomokra fejti ki. Széles hatásspektruma révén kiváló gyomirtó szer önállóan és kombinációban is. A dikamba ismert kombinációs partner a kétszikû gyomnövények ellen. A hatóanyagok felvétele A tritoszulfuron fôleg a zöld leveleken keresztu l jut be a növényekbe. A hatóanyag felvételét és a növényben való szállítódást a segédanyagként kijuttatott Dash HC meggyorsítja. A növénybe bejutott hatóanyag mind csúcsi, mind gyökérirányba gyorsan szállítódik. A dikamba szintén fôleg a zöld növényi részeken keresztu l jut be a gyomnövényekbe. A kikelt és a kelésben lévô gyomnövények egyaránt felveszik a hatóanyagot. A talaj felszínére jutó hatóanyag még 1-2 héten át bejuthat a kelô gyomnövényekbe, de az Arrat-kezelés során kijuttatott hatóanyag mennyisége kevés a hatástartamhoz. A dikamba szintén szállítódik gyökér- és csúcsi irányba is. Bizonyos idô elteltével mindkét hatóanyag lejut a gyökerekbe, föld alatti hajtásokba, ahol fôleg az évelô kétszikû gyomnövényeken gátolja az újabb hajtások kialakulását. A tritoszulfuron és a dikamba nem gátolja egymás felvételét és hatásának kialakulását. Az Arrat + Dash HC hatásspektruma Gyomnövény Arrat + Dash HC Gyomnövény Arrat + Dash HC Apró gólyaorr Mezei gyöngyköles Árvacsalán (bársonyos) Mezei pipacs Árvacsalán (piros) Mezei pipitér Árvakelésû repce Mezei szarkaláb Bu rökgémorr Mezei tarsóka Ebszékfû Orvosi fu stike Egyéves szélfû Orvosi székfû Folyondárszulák* Pásztortáska Kék búzavirág Poloskafû Hatásmódja A tritoszulfuron, a többi szulfonil-karbamid hatóanyaghoz hasonlóan, gátolja az acetolaktátszintetáz enzimek mûködését. Ezek az enzimek végzik a sejtekben a létfontosságú aminosavak közé tartozó valin, leucin és izoleucin szintézisét. Ezek termelésének elmaradása után primer tu netként leáll a sejtosztódás, növekedés, majd a fogékony növények sárgulással, fehéredéssel reagálnak a kezelésre, s végu l elpusztulnak. A dikamba hatóanyag a benzoesav-származékú herbicidekre jellemzô auxin-tu neteket okoz, amire a sejtek koordinálatlan osztódással reagálnak, torz növekedés kezdôdik, majd a fogékony gyomok növekedése leáll, s a növények elhalnak. Tünetek Az Arrat hatásának kezdeti tünetei A gyomnövény teljes pusztulása Keleti szarkaláb Ragadós galaj Keserûfû (lapulevelû) Repcsényretek Keserûfû (porcsin) Tarka kenderkefû Keserûfû (szulák) Tarlótisztesfû Libatop (fehér) Tavaszi daravirág Lúdfû Tyúkhúr Mezei acat Vadrepce Mezei árvácska Mezei csorbóka Veronika (borostyánlevelû) Az Arrat kijuttatása után kevert tu netek jelennek meg a gyomnövényeken. A tritoszulfuron elôször leállítja a fogékony gyomnövények növekedését, majd sárgulást, fehéredést, esetleg antociánosodást okoz, míg a dikamba torzulást, szalagosodást, lankadást, majd pusztulást vált ki. Gyomirtó hatás: <95% Gyomirtó hatás: 85 94% Gyomirtó hatás: 70 84% *Az Arrat, bár folyondárszulákkal szembeni hatása kiváló lenne, szakszerû használat mellett nem találkozik a gyomnövénnyel, hiszen a korai védekezés idôpontjában a szulák még nincs kint kellô levélfelu lettel.
28 29 Gyomirtás Gyomirtás Az Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha hatása különbözô gyomnövényekre Az Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha átlagos gyomirtó hatása Ragadósgalaj-fertôzés Ragadós galaj elleni hatás 100 Gyomirtó hatás (%) 90 80 70 60 Szöszöspipitér-fertôzés Szöszös pipitér elleni kezdeti hatás 50 Mezei acat Apró szulák Ragadós galaj Ebszékfû Szöszös pipitér BASF kisparcellás kísérletek, 2003 Ebszékfû fertôzés Ebszékfû elleni kezdeti hatás A hatást befolyásoló tényezôk Az Arrat optimális hatásának eléréséhez additív hatású adalékanyagot kell keverni a permetlébe. Jelen esetben ez a Dash HC, amely a hatóanyagok gyorsabb felszívódását és a növényben való szállítódását segíti. Az ajánlott dózisban (Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha) a Dash HC csökkenti a permetcsepp párolgását, így a hatóanyagok jobb felszívódását még inkább segíti. A jó gyomirtó hatás kialakulásához fontos, hogy a gyomnövények kettô-hat leveles állapotban legyenek. Kora tavaszi kijuttatás esetén fontos, hogy a permetezés napján fagymentes idôjárás legyen. A magasabb hômérséklet segíti a hatóanyagok felvételét és a hatás kialakulását. Nem marad el a herbicid hatás, ha a permetezés után hûvös, csapadékos idô, esetleg 1-2 napos hóborítás következik. A permetezés után 4-5 órával lehulló csapadék nem befolyásolja a herbicid hatás kialakulását. Hatástartam JAVASLATOK Mezeiacat-fertôzés Mezei acat elleni kezdeti hatás Az Arrat csak a kikelt vagy kelôfélben lévô gyomnövényeken fejti ki hatását. A kezelést követôen kikelô gyomnövények ellen gyomirtó hatása nem kielégítô. Normál felhasználás mellett a soron következô kultúrára nincsenek hatással a kijuttatott hatóanyagok. Ha röviddel a kezelés után mégis más kultúrát kell vetni a teru letre, akkor talaj mûvelés nélku l tavaszi gabona vagy kukorica minden kockázat nél - ku l vethetô. Az Arrat + Dash HC kombinációt 0,2 kg/ha + 0,5 l/ha adagban kell kipermetezni az ôszi gabonafélék háromleveles korától a bokrosodás végéig. Tavaszi árpában a kezelést a bokrosodás közepéig be kell fejezni. A kombináció az ôszi búza, ôszi árpa és tavaszi árpa minden fajtájában alkalmazható. A permetezést finomporlasz tással, 200-300 l/ha permetlé felhasználásával ajánljuk elvégezni.
30 31 Gyomirtás Gyomirtás Az Arrat + Dash HC alkalmazása Keverhetôség Az Arrat + Dash HC kombináció a magról kelô és évelô kétszikû gyomok ellen hatásos. Egyszikû gyomokkal fertôzött teru leten kombinálható izoproturon hatóanyagú, illetve fenoxaprop-p-etil hatóanyagú, egyszikû gyomok ellen hatásos herbicidekkel. Az Arrat + Dash HC kombináció keverhetô regulátorokkal (pl. Cycocel 460-nal), fungicidekkel, inszekticidekkel vagy folyékony mûtrágyával, ill. lombtrágyával. Ilyen esetben a kombinációs partnerre vonatkozó elôírásokat is figyelembe kell venni. A permetezôgép tisztítása Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha 00 07 10 12 21 25 29 30 31 32 37 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján A permetezés után alaposan ki kell mosni a per - metezôgép tartályát. A Dash HC miatt a tartály falán olajos lerakódás keletkezhet, ami hatóanyagokat is tartalmazhat, ezért a tartály mosását aktív klórt tartalmazó és zsíroldó tulajdonsággal is rendelkezô mosószerekkel kell elvégezni, majd tiszta vizes öblítéssel kell befejezni. Végu l meg kell gyôzôdni a tartály belsejének tisztaságáról, mielôtt egyéb munkákra használjuk a permetezôgépet. A gyomirtás optimális idôpontja FIGYELEM! Egyszerre nem ajánlatos két növényvédô szernél, illetve egy növény - védô szer, egy levéltrágya és egy additív anyag kombinációjánál többet összekeverni, mert a többszörös kombináció fizikai paraméterei megváltoznak, és károsodást okozhatunk a kultúrnövényen! Az Arrat + Dash HC permetlé elôkészítése során u gyelni kell a helyes keverési sorrendre: elôbb az Arrat adagját kell kevés vízben feloldani (1-2 perc elôáztatás után), amit folyamatos keverés mellett a permetezôgép tartályába kell önteni, majd a Dash HC adagját vékony sugárban kell belejuttatni a folyamatosan kevert vízbe. Túl gyors öntés esetén túrósodás léphet fel. Túl hideg permetezôvíz esetén is elôfordulhat kicsapódás, ami folyamatos keveréssel elmúlik. A fenti technológiai ábrából és leírásból egyértelmûen kideru l, hogyan érdemes az Arrat + Dash HC kombináció használatát idôzíteni. A gyomirtó szeres kezeléseket a gabona bokrosodásának befejezôdésekor optimális elvégezni, ennek idôpontját azonban nem mindig könnyû megállapítani. Ôsz és tél Ha kedvezô az ôszi idôjárás, és október végéig kicsírázik a mag, amit nem követ kemény korai fagy, a gabona bokrosodása általában már ôsszel megindul. Enyhe teleken az oldalhajtások megmaradnak, néha még fejlôdnek is. Máskor a friss vetésnek kedvezôtlen feltételekkel kell szembenéznie. Ha száraz az ôsz, a gabonafélék (ôszi búza, ôszi árpa, rozs, tritikálé) jó esetben kikelnek, kicsíráznak, de bokrosodni már nem tudnak. Száraz, hideg teleken az oldalhajtások egy része el is pusztulhat. Korai gyomirtás bôvebb termés A bokrosodás folyamata tavasszal idôjárástól fu ggôen hosszabb-rövidebb ideig folytatódik, s általában április el - sô, második dekádjában zárul. Csapadékos, meleg idôben ko rábban, már április 5. köru l lehet szárba indult növényt látni. Ha az idô hûvös, esôs, a bokrosodás elhúzódik: 2006- ban például fajtától fu ggô en április 15-20. köru l feje zôdött be. A gyomirtás optimális idôpontja a bokrosodás vége, hiszen a gyomnövények még fiatalok, érzékenyek, de már rendelkeznek zöld levélfelu lettel. A következô ábrán a BASF kísérleteiben elért termésnövekedést mutatjuk be. A bokrosodás vége Terméseredmény a kezeletlen %-ában Az Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha kezelés hatása az ôszi búza termésére 110 108 106 104 102 100 98 96 94 100,00 28 30 BBCH 109,15 109,60 108,21 BBCH 29 30 BBCH 31 32 101,61 BBCH 32 33 99,73 BBCH 33 35 A bokrosodás végi állapot (BBCH 31) azt jelenti, hogy a gabona szárba indult, az elsô nódusz (szárcsomó) kitapintható a fôszáron. A mellékhajtások késôbb jutnak el ide. A fejlettségrôl úgy gyôzôdhetu nk meg, hogy a táblán néhány helyen (de nem a táblaszélen vagy a taposott részeken, mert ott a növények elôrébb tarthatnak) kiveszu nk fél marék növényt, és megvizsgáljuk. A növénymagasság ilyenkor 20-30 cm köru l lehet. Az elsô nódusz kitapintása után már tilos hormonhatású vegyszerrel permetezni, hiszen a gabona a kalászdifferenciálódás szakaszába lépett. Ez azt jelenti, hogy a szár végén (a levélhu velyben) kialakulnak azok a sejtcsoportok, amelyekbôl a kalász kifejlôdik. A gabona is felveszi a hormonhatású vegyszereket, de alapesetben 24 óra alatt le is bontja ôket, így a szer nem okoz tu neteket. A kalászdifferenciálódás szakaszában azonban ezek a hatóanyagok (mesterséges auxinok és egyéb olyan anyagok, amelyek növekedési rendellenességet okozhatnak) megzavarják az intenzív sejtosztódás érzékeny folyamatát, és kalásztorzulást, terméketlenséget válthatnak ki.
32 33 Gyomirtás Gyomirtás Arrat + Dash HC: a tavaszi árpa kiváló gyomirtó szere Talajmunka az ôsszel csírázók ellen A tavaszi árpa gyomflóráját a sokszínûség jellemzi. A vetést megelôzô talajmunkával az ôsszel kikelt közismert gabonagyomokat elpusztítjuk, így ezek kelésével csak kivételes esetben kell számolni. Ilyen kivételes eset lehet a hûvös idôjárás, ami a T 2 életformájú késô ôsszel, tél elején csírázó fajok (ragadós galaj, szikfû- és pipitérfélék) újrakelésének kedvez. Tavasszal és nyár elején kelô gyomok Az Arrat + Dash HC hatása selyemmályva ellen Az Arrat + Dash HC hatása szerbtövis ellen A legnagyobb tömegben a kora tavasszal kelô gyomnövények (vadrepce, fu stike) jelenhetnek meg a tavasziárpa-táblákon, de komoly gondot okozhatnak a nyár elején kelô fajok is. Ez utóbbiak terméscsökkentô hatásával elsôsorban abban az esetben kell számolnunk, ha a tavaszi árpa bokrosodása lassú, elhúzódó, és ilyenkor a kultúrnövénnyel nem borított helyeken megindul a kapáskultúrákra jellemzô gyomnövények (disznóparéj- és libaparéjfélék, csattanó maszlag, selyemmályva, parlagfû, szerbtövis stb.) csírázása, fejlôdése. Az Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha hatása az árpa gyomnövényeivel szemben Az Arrat + Dash HC herbicidkombináció az ôszi kalászosokra jellemzô gyomfajokon kívu l jó eredménnyel alkalmazható a fentebb említett gyomnövények ellen is. A kombináció a leveleken bejutva okozza a gyomnövények pusztulását. A kezelés hatására a szikleveles-kétleveles gyomok fejlôdése leáll, a tövek deformációja, a levelek klorózisa, majd elhalása figyelhetô meg. A fejlettebb négy-nyolc leveles gyomnövényeken a deformáció (csavarodás, csalánosodás) jelei látványosabban jelentkeznek. Idôzítés Az Arrat + Dash HC hatása ebszékfû ellen Az Arrat + Dash HC hatása mezei acat ellen A készítményt széles idôintervallumban, a tavaszi árpa négyleveles fenológiai állapotától a bokrosodás végéig lehet kijuttatni. Az Arrat hatástartammal nem rendelkezik, így ezen perióduson belu l akkor érdemes elvégezni a permetezést, amikor további számottevô gyomkelésre már nem kell számítani. A kombináció biztonságosan és eredményesen alkalmazható a bokrosodás végéig, mert az Arrat + Dash HC a fejlettebb gyomokat is nagy hatékonysággal pusztítja. Az ôszi kalászosokhoz hasonlóan a tavaszi árpa is érzékeny a megkésett kezelésre. A kultúrnövény kalásztorzulással, terméscsökkenéssel válaszolhat a bokrosodás után elvégzett gyomirtásra. Az Arrat + Dash HC alkalmazása tavaszi árpában Az Arrat + Dash HC hatása árvakelésû repce ellen Az Arrat + Dash HC hatása vadrepce ellen Arrat 0,2 kg/ha + Dash HC 0,5 l/ha 00 07 10 12 21 25 29 30 31 32 37 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
34 35 Szárszilárdítás Szárszilárdítás A megdôlt gabona sok bosszúságot jelent, ha nem zsákba dôl. A szélviharok okozta megdôlés kevésbé látványos, mégis komoly gondok forrása, mert nô az újragyomosodás veszélye; az egymáson levô zöldfelu let ideális terepet biztosít a növényt károsító gombák számára; a szár rothadásnak indulhat; a betakarítás köru lményes és költséges; a ledôlt állományban betakarított termés nedvességtartalma magasabb, mint az állva beérett állományé. Cycocel 460 A Cycocel 460, mint növényi hormon, az osztódó szövetekben gátolja a sejtek megnyúlását, így a hosszanti növekedést lassítja. A rövidebb, vastagabb falú szalmaszár erôsebben tartja a kalászt. Az auxinokkal antagonista hatás miatt a gyökerek növekedését viszont serkenti. A Cycocel 460 hatásának köszönhetôen javul a növények szárszilárdsága, biztonságosabbá válik a termésképzôdés, csökken a meg dôlés; nagyobb tömegû gyökérzet alakul ki; javul a szárazságtûrô képesség; nagyobb arányban maradnak meg a bokrosodáskor kialakult oldalhajtások, nô a kalászok száma; az egészséges gabonaállomány ellenállóbb a gombabetegségekkel szemben. Az álló gabonatáblákon nem alakul ki a gombák fertôzését elôsegítô dunsztos állapot. FIGYELEM! A szárszilárdításnak nemcsak az intenzív, jó tôállománnyal rendelkezô gabonatáblákon van jelentôsége! Számtalan gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy ritka tôállományú gabonákban alkalmazva nô az oldalhajtások megtartása, ezzel egyu tt a kalászszám és a termés. A BASF javaslata a szárszilárdításra Cycocel 460 1,5 2,0 l/ha 12 21 25 29 30 31 32 37 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján és Cycocel 460-nal kezelt gabonaszárak Kezelt Fotó: Németh Mariann
36 37 A kalászosok BIOTRÓF kórokozói Kalászos gabonáink kórokozói két nagy csoportba sorolhatók. Az elsô csoport, a biotrófok (rozsdafélék, lisztharmat) a fiatal növényi szöveteket kedvelik, így hamar megtámadják a ter - mésképzôdésben legaktívabban részt vevô felsô levélemeleteket. Rozsdafélék Lisztharmatgomba Meleg idôjárás esetén már az ôsz folyamán elindul a lisztharmatgomba felszaporodása, ami kora tavaszra erôs fertôzést eredményezhet. Gabonalisztharmat A rozsdafélék (Puccinia spp.) évrôl évre jelentôs károkat okoznak hazánkban. A kórokozók a levél bôrszövetének felszakításával fokozzák a gabona légzését, párologtatását. Ennek követ keztében kényszerérés, súlyos termésveszteség lép fel, ami járványos években elérheti a 60%-ot is. Sárgarozsda Szártôbetegségek A szártôbetegségek Magyarországon is gyakoriak, de kevésbé ismertek. Fellépésu k kalászoselôvetemény után gyakori. Vörösrozsda Szártôbetegség miatt megdôlt búza Fotó: Pál Bertalan
38 39 A kalászosok nekrotróf kórokozói A kórokozók második csoportját a nekrotrófok (pirenofóra, szeptóriák, fuzáriózis) alkotják, ame lyek az idôsödô szöveteket részesítik elônyben, és lassan, fokozatosan terjednek alul ról felfelé. A száradó levélfoltokat elôidézô kórokozók felszaporodására csapadékos esztendôkben számíthatunk. Jelenlétu k nemcsak védekezési nehézségeket, de nagy kihívást is jelent a termelôk számára. E betegségek fellépésével akár 30%-ot meghaladó termésveszteség is bekövetkezhet. Foltbetegséget több gomba is okozhat. Szeptóriás levélfoltosság A szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) a leveleken száradásos tu neteket okoz, ami az asszimilációs felu let csökkentésével szintén termésveszteség forrása. Szeptóriás levélfoltosság Pirenofórás levélfoltosság A pirenofórás levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) az aktív levélfelu let csökkentésével gátolja a növény fejlôdését, a szemek kitelését. Fellépésére mivel a gomba aszkospórái csak centiméterekre képesek eltávolodni keletkezési helyu ktôl, a szalmamaradványokon áttelelt pszeudotéciumoktól monokultúrás búzateru leteken számíthatunk, ahol már a szárba szökkenés idôszakában komoly fertôzést okozhat. Elhárításában a kémiai védelem mellett jelentôs szerepet kell kapnia az agrotechnikának (vetésváltás, mélyszántás). A kórokozó ivartalan alakja, a Drechslera tritici-repentis késôbb, fôleg a virágzás és a tejesérés idején támad. Kártétele azonban nemcsak a monokultúrás teru letekre korlátozódik, mivel konídiumai a légmozgás segítségével nagy távolságokra is eljutnak. Fotó: Dr. Fu zi István Pirenofórás levélfoltosság Pirenofórás levélfoltosság tünetei Kalászszeptória A kalászszeptória (Leptosphaeria nodorum) a levél hálózatos elszáradása mellett a kalászt, így a pelyvaleveleket is megfertôzheti, amelyek fontos szerepet játszanak a szemek kialakításában. Kalászszeptória Súlyos pirenofórafertôzés ôszi búza levelén Fotó: Dr. Fu zi István A két csoport egyu ttes jelentkezésekor gyakorlatilag a teljes növény veszélyben van. Egyu ttes fellépésu k olyan súlyos kár forrása lehet, ami már megkérdôjelezi a termesztés gazdaságosságát.
40 41 Az ôszi búza kórokozóinak járványdinamikája és kártétele A domináns betegség a vörösrozsda A vörösrozsda 1998 és 2008 között szinte minden esztendôben domináns betegsége volt az ôszi búzának Magyarországon. A legnagyobb erejû vörösrozsdajárványok 1999-ben, 2001- ben és 2004-ben törtek ki. Országos méretû sárgarozsdajárvány az utóbbi tíz év során egy alkalommal, 2001-ben alakult ki. Ez az esztendô arról is emlékezetes, hogy ekkor a vörösrozsda és a sárgarozsda nem ritkán egyu ttesen lépett föl az állományban. A búza foltbetegségeinek (pirenofórás és szeptóriás levélfoltosság) kórokozói a csapadékos viszonyokat kedvelik. Közu lu k a 90-es évek végén a pirenofóra volt a gyakoribb, az utóbbi években azonban a szeptória károsításával is egyre többször találkozhattunk. Betegségek Az egyes gombabetegségek által okozott legnagyobb termésveszteség a BASF magyarországi kísérleteiben 0 10 20 30 40 50 60 Becsült termésveszteség (%) 1998 2007 közötti idôszak fuzáriózis pirenofóra szeptória lisztharmat pirenofóra monokultúrában sárgarozsda vörösrozsda A lisztharmat fertôzési nyomása meglehetôsen ingadozó, az utóbbi tíz év során 2008-ban volt a legnagyobb. Számot tevô termésveszteséget e betegség ritkán okozott. A kalászfuzáriózis 1998-ban, 1999-ben és 2006-ban károsított jelentôsebben. Az ôszi búza kórokozóinak járványdinamikája vörösrozsda fuzárium pirenofóra lisztharmat szeptória sárgarozsda Fertôzési nyomás 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Az éveket a májustól júniusig tartó idôszak csapadékossága szerint különbözô színekkel jelöltük: CSAPADÉKOS, SZÁRAZ, ÁTLAGOS Magyarország, 1998 2008 1998 óta végzett kísérleteinkben a legnagyobb termésveszteséget 55%-osnak becsu ltu k, ami alapvetôen a vörösrozsda számlájára volt írható. A sárgarozsda 2001. évi föllépésekor 30% köru li kárt állapítottunk meg. A pirenofórás levélfoltosság okozott már 20%-os kárt is egyes kísérletekben, ahol a kórokozót szándékosan fölszaporítottuk (ôszibúza-monokultúra és tárcsás vetés-elôkészítés). Vetésváltás mellett az eddigi legjelentôsebb pirenofórakár kb. 9%-os, a szeptóriafertôzés számlájára írható kár pedig 12-13%-os volt. Az eddigi legnagyobb lisztharmatkárt kb. 15%-osnak, a fuzáriózis mennyiségi kártételét pedig 7-8%-osnak becsu ltu k. Kétharmad a vörösrozsdáé 1998 és 2007 között 14 213 parcellán, összesen 276 kísérletet végeztu nk ôszi búzában, az ország 21 termôhelyén. E kísérleteket, amelyek összesen 127 járványhelyzetet reprezentáltak, 37 ku lönbözô ôszibúza-fajtában állítottuk be. A diagramot e 127 járványhelyzet alapján a tíz esztendô átlagából szerkesztettu k meg, a kezeletlen parcellák fertôzöttségét véve alapul. A fuzáriózis kártételét a kezeletlen állomány termésének tömegszázalékos fertôzöttségébôl számoltuk ki. Magyarországon a vizsgált tíz évben a vörösrozsda kártételét közel kétszer akko rára (63%-os fertôzöttségi részarány) becsu ltu k, mint az összes többi gombabetegségét egyu ttvéve. Sôt, ha figyelembe vesszu k, hogy a rozsda azonos fertôzöttség mellett nagyobb kárt tesz (hamarabb megtámadja a zászlós levelet, fölszakítja az epidermiszt, stb.), mint más betegségek kórokozói, tán még alá is becsu ltu k kicsit. A vörösrozsdát a pirenofórás levélfoltosság 20,8%-os, a szeptóriás levélfoltosság 9,1%-os, a lisztharmat 5,2%-os, a kalászfuzáriózis 1,3%-os, a sárgarozsda 0,6%-os részaránnyal követte. A búzabetegségek kártételének megoszlása a kezeletlen parcellák fertôzöttsége alapján vörösrozsda pirenofóra szeptória lisztharmat fuzáriózis sárgarozsda A gombabetegségek egyu ttesen átlagosan 18,34%-os kárt okoztak a kísérletek kezeletlen parcelláiban, ami mennyiségileg mintegy 1,3 t/ha búzát (egész pontosan 1292 kg/ha-t) jelent. Ebbôl a vörösrozsda számlájára 814 kg, a pirenofóráéra 269 kg, a szeptóriáéra 118 kg, a lisztharmatéra 67 kg, a kalászfuzárióziséra 17 kg, a sárgarozsdáéra pedig 8 kg írható hektáronként. 9,1 20,8 1,3 5,2 0,6 63,0 10 esztendô, 21 termôhely, 37 ôszibúzafajta, 127 járványhelyzet, 276 kísérlet, 14 213 parcella alapján az átlagos termésveszteség 1,292 t/ha = 18,34% (a kördiagramon: 100%) Magyarország, 1998 2007
42 43 Tango Star Biztos kalász- és lombvédelem A Tango Start két hatóanyag, egy azol (epoxikonazol) és egy morfolin alkotja. A kombinációnak köszönhetôen a Tango Star kiemelkedôen hatékony a gombabetegségek ellen. Növényélettani (zöldítô) hatása az azoltartalmú gombaölô szerek és gombaölôszer-kombinációk csoportjában egyedu lálló. A Tango Star hatékonyságának kulcsa a készítményt alkotó két hatóanyag szinergizmusa. A morfolinok a levelek viaszrétegéhez kötôdnek, és gyorsan felszívódnak. Az azolok felvétele lassúbb, ugyanakkor hatásuk tartósabb, mint a morfolinoké. A kétféle hatóanyag (azol + morfolin) elônyösen egészíti ki egymást, kombinációjuk gyors, tartós és biztos hatást eredményez még hûvös idô esetén is. A Tango Star értékét tovább növeli, hogy nemcsak az azolja (epoxikonazol), de morfolinja (fenpropimorf) is hosszú hatástartamú. Ehhez járul még ku lönleges szuszpoemulzió formulációja is, ami azt jelenti, hogy a készítmény epoxikonazol hatóanyaga részben szilárd formában, részben pedig a morfolinban oldva van jelen. Ez a ku - lönleges formuláció a Tango Star számára gyors, ugyanakkor tartós hatást biztosít. A Tango Star a levelekben egyenletesen oszlik el, így a betegségek elleni védelem a növény minden pontján azonos. A fertôzés pillanatában a hatóanyag gyorsan, egy pontra összpontosítva tudja kifejteni hatását, meggátolva a kórokozó további károsítását. A Tango Star hatóanyagai gombaölô hatásukat több ponton fejtik ki, így a rezisztencia fellépésének esélye csekély. Hosszú ideig tartó, 4-6 hetes védelem A Tango Star hatóanyagainak lassú lebomlása hosszú hatástartamot, ezáltal biztonságosabb védelmet nyújt a kórokozókkal szemben. Így lehetôség adódik a minél korábbi védekezésre, a fellépô betegségek egyu ttes elhárítására. A fehérje és a keményítô beépülése a szemekbe az érés során A kalászoláskor 1,0 l/ha-os adagban kijuttatott Tango Star biztosítja elôbb a fehérje, majd késôbb a keményítô zavartalan beépu lését a szemekbe, így a megnövekedett termés mellé kiváló minôségi mutatók társulhatnak. Teljes védelem Magyarországon a kalászosok állományvédelme többnyire az egyszeri kezelésre összpontosul. Az egyu ttesen fellépô betegségekkel szemben csakis olyan gombaölô szer veheti fel a versenyt, amelyik kuratív (gyógyító) és eradikatív (megszu ntetô) hatással, hosszú hatástartammal, széles hatásspektrummal, gyors hatáskifejtéssel és minden köru lmények közepette jó hatékonysággal rendelkezik. Idôzítés A védekezés idôzítése alapvetôen három módon történhet: elôrejelzésre alapozva, rendszeres megfigyelések segítségével a kórokozók járványdinamikájához igazodva, programszerûen, a növényfejlettséghez kapcsolódva. Ha az utóbbi megoldást választjuk, a Tango Star esetében az eddigi tapasztalatok alapján a kalászolás eleji idôpont (BBCH 51 55) az optimális. A BASF ajánlata a kalászosok gombabetegségek elleni védelmére egyszeri védekezés esetén Tango Star 1,0 l/ha Tango Star Fehérje Keményítô Kalászhányás á 3-7 nap Virágzás 4-7 nap Tejesérés 12-18 nap Viaszérés 4-7 nap Teljes érés Védelem kalászolástól a teljes érésig Védôhatás 1,0 l/ha dózisban: 35 nap 32 37 39 49 51 55 65 71 75 Fejlettségi stádiumok a BBCH-skála alapján
44 45 Megéri-e védekezni? A mai kor embere a járványos növénybetegségekkel szemben már szerencsére nincs kiszolgáltatva, hiszen jobbnál jobb gombaölô szerek állnak rendelkezésére. Ilyenek az azolokat (triazolok) tartalmazó nagy hatékonyságú készítmények. Teru letegységre vetítve ezek közel azonos költséget jelentenek, és kétségtelen, hogy járványhelyzetekben felhasználásuk busásan megtéru l. De nem azonos módon! Az egyik csak háromszorosan, a másik négyszeresen, a harmadik akár ötszörösen is ugyanabban a járványhelyzetben. Az eltérô megtéru lés abból adódik, hogy hatékonyságuk és hatástartamuk nem azonos. Ha a legnagyobb hasznot hozót akarjuk választani, pontosan kell ismernu nk tulajdonságaikat. Az azolok csoportjába tartozó gombaölô szerek gyakorlatilag teljes hatásspektrumúnak tekinthetôk, mert az ôszi búza valamennyi fontos betegsége (rozsdák, levélfoltosságok, lisztharmat, kalászfuzáriózis) ellen hatékonyak. Ez a hatékonyság azonban eltérô mértékû, és nem ugyanannyi ideig tart. Általában a kijuttatás után 3-4 hétig tekinthetô maximálisnak, utána folyamatosan romlik. A hatástartamra úgy következtethetu nk, ha a maximális hatékonyságot összevetju k a hanyatló szakaszban (5-6 héttel a kijuttatás után) mért értékkel. Minél kisebb az eltérés a védekezés után 3 és fél, 4 héttel és az 5-6. héten mért értékek között, annál hosszabb az adott készítmény hatástartama. A Tango Star hatékonyságban is, de hatástartamban még inkább fölé emelkedik valamennyi hasonló összetételû gombaölô szernek. A védekezés után 5-6 héttel is, amikor a rövidebb hatástartamú készítmények védôhatása már csak 40-60% köru li, a Tango Star még mindig 80% fölött teljesít. Mindez a terméshozamban is egyértelmûen megnyilvánul. Azol-kezelések termésnövelô hatása ôszi búzában Gombabetegségek elleni átlagos hatékonyság (%) Azol-kezelések biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában 100 80 60 40 6,60 Standard 1 6,78 Standard 2 6,94 Standard 3 7,15 Tango Star 1,0 l/ha Szekszárd, 2001 2008 (25 kisparcellás, négyismétléses kísérlet alapján) Védekezés kalászolás elején (BBCH 51 55) Mit hozhat Önnek a Tango Star? 7,5 7,0 6,5 6,0 termésátlag 3,5 4 héttel a védekezés után 5-6 héttel a védekezés után A gombaölô szer megválasztásakor a kórokozók elleni hatékonyság csak az egyik szempont. Figyelembe kell venni a növényélettani hatást is, amely ugyancsak jelentôsen befolyásolhatja a termés alakulását. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 5,47 6,60 6,78 6,94 7,15 Standard 1 Standard 2 Standard 3 Tango Star 1,0 l/ha Gombaölô szerek biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,73 6,44 Standard 1 6,62 Standard 2 6,73 Standard 3 termésátlag 6,95 Tango Star 1,0 l/ha 7,20 Tango Star 1,2 l/ha vörösrozsda pirenofóra szeptória fuzáriózis lisztharmat 80 60 40 20 0 Fertôzöttség (%) Szekszárd, 2001 2008 (25 kisparcellás, négyismétléses kísérlet alapján) Védekezés kalászolás elején (BBCH 51 55) Szekszárd, 2004 (MV Emma, GK Miska és GK Élet, öt kísérlet háromszori értékelésének átlagai)
46 47 Kezelés A Tango Star minôségjavító hatása ôszi búzában Keze letlen Tango Star 1,0 l/ha kalá szolás kezdetén hektolitertömeg (kg) nedves sikér (%) Minôségi mutatók nyersfehérje (%) esésszám (mp) 73,6 39,1 15,2 379 78,9 39,5 15,2 379 su tôipari érték 79,0 A2 78,2 A2 Szekszárd, 2004 (MV Emma, GK Miska és GK Élet, öt kísérlet átlaga) m a gf u - z ár ió z i s (m/m %) Ezerszemtömeg (g) Te rm é s - átlag (t/ha) 2,5 mm-es rostán átros tált termésátlag (t/ha) 0,94 30,2 4,73 3,28 0,68 41,0 6,95 6,10 Preventív védelem, páratlanul hosszú hatástartamú azol Sokan úgy vélekednek, hogy ha halogatják a védekezést a virágzásig, megnövelik a hatástartamot, azaz a védôhatás tovább kitart. Ez, ahogy az ábrán is látszik, teljesen hibás elgondolás. Ugyanis ha a fertôzés idôközben bekövetkezik (akár csak lappangó formában is), a nö vény szövetei roncsolódnak, ami akadályozza a gombaölô szerek hatáskifejtését. Tehát ahelyett, hogy nône a hatástartam, csökkenni fog, s minél tovább halogatjuk a védekezést, annál erôsebben csökken. Korai (kalászolás kezdeti) kijuttatásnál, 2%-os rozsdafertôzöttség mellett a Tango Star 5-6 hé - tig, a két standard készítmény pedig kb. 4 hétig nyújtott megfelelô védôhatást. A késôbbi (virágzás kezdeti) kijuttatásnál, ami 13%-os fertôzöttségnél történt, ezek az idôtartamok hozzávetôlegesen egy-egy héttel lerövidu ltek. Leglátványosabban a gyengébb hatékonyságú stan - dard szereknél: ezek hatástartama így szûk 3 hétre csökkent. Tango Star: páratlanul hosszú hatástartam az azolok között 100 A Tango Star a megbízhatóság bajnoka Mit tud a Tango Star a legfontosabb versenytársakkal szemben? Ha végignézu nk az elmúlt esztendôk kísérletein, láthatjuk, hogy a Tango Star termésnövelô hatása a mezôny fölé nô. Ami pedig ku lönösen érdekes, hogy a készítmények sorrendje mindig ugyanaz Az ôszi búzában legnagyobb területen használt azolok termésnövelô hatása különbözô évjáratokban 8 7 6 5 4,7 7,0 6,6 6,7 6,4 5,4 7,5 7,7 7,1 7,2 7,3 6,8 6,9 7,0 6,1 5,1 5,8 5,9 5,6 5,7 7,1 7,7 7,8 7,9 8,0 A vörösrozsda-fertôzöttség mértéke (%) 80 60 40 20 Standard 1 Standard 2 Standard 1 Standard 2 Tango Star Tango Star 4 2004 2005 2006 2007 2008 Standard 1 Standard 2 Standard 3 Tango Star 1,0 l/ha Szekszárd, 2001 2008 Egyszeri védekezés kalászolás kezdetén (2004-ben öt, 2005-ben hat, 2006-ban és 2007-ben négy-négy, 2008-ban három kísérlet átlaga) 0 V. 21. V. 28. VI. 17. VI. 26. VII. 01. A védekezés idôpontja: V. 21. (kalászolás kezdete) V. 28. (virágzás kezdete) Szekszárd, 2004 (két kísérlet, GK Miska, kisparcella, 4-4 ismétlés)
48 49 Törekedjünk a megelôzésre, de ha kell, gyógyítsunk A gombabetegségek elleni sikeres föllépés alapja a megelôzés. Elôfordul azonban, hogy ilyen vagy olyan okok miatt megkésu nk a védekezéssel, és csak a fertôzés bekövetkezte után kerítu nk rá sort. Ilyenkor legföljebb abban bízhatunk, hogy gombaölô szeru nk képes megállítani a betegség terjedését, s így az egyébként veszendôbe menô termés egy részét még megmenthetju k. Megelôzô védekezés biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 5,98 7,34 Azolkombináció 1 7,53 Azolkombináció 2 7,78 Tango Star 1,0 l/ha termésátlag zöldfelület viaszéréskor vörösrozsda pirenofóra 100 80 60 40 20 0 Fertôzöttség és zöldfelület (%) A Tango Star nemcsak a megelôzésben, a gyógyításban is élen jár: egyedu lálló gyógyító hatására akár tûzoltásszerû helyzetekben is számíthatunk. Tûzoltásszerû védekezés biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 5,98 6,88 Azolkombináció 1 6,83 Azolkombináció 2 7,12 Tango Star 1,0 l/ha termésátlag zöldfelület viaszéréskor vörösrozsda pirenofóra A védekezés idôpontja: tejesérés Szekszárd, 2006 (kisparcella, négy ismétlés, GK Élet) 100 80 60 40 20 0 Fertôzöttség és zöldfelület (%) A védekezés idôpontja: kalászhányás kezdete Szekszárd, 2006 (kisparcella, négy ismétlés, GK Élet) Gyógyító védekezés biológiai és termésnövelô hatása ôszi búzában 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 5,98 7,15 Azolkombináció 1 7,32 7,35 Azolkombináció 2 Tango Star 1,0 l/ha termésátlag zöldfelület viaszéréskor vörösrozsda pirenofóra A védekezés idôpontja: virágzás vége Szekszárd, 2006 (kisparcella, négy ismétlés, GK Élet) 100 80 60 40 20 0 Fertôzöttség és zöldfelület (%) Fotó: Németh Mariann