A Körösök-vidéke fenntartható térségfejlesztése A Körösök Völgye Natúrpark vidékfejlesztési céljait és működését megalapozó szakmai dokumentáció

A Körösök-vidéke fenntartható térségfejlesztése A Körösök Völgye Natúrpark vidékfejlesztési céljait és működését megalapozó szakmai dokumentáció Készült a Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. megbízásából Békéscsaba 2011. január

2 Témavezető: Dr. Duray Balázs, környezetkutató geográfus, tájvédelmi szakértő Munkatársak: Csengeri Erzsébet, ökológus Dr. Forján Mihály, agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök Dr. Kugler József, történész Közreműködő szakértők: Kovács Krisztián, Nemes Attila, Soczó Krisztina, Zanócz Róbert, Zelenyánszki Gabriella

TARTALOM Bevezetés... 6 1. Helyzetfeltárás (koncepció)... 9 1.1. A Körösök Völgye Natúrpark területi adatai... 9 Békés... 10 Békéscsaba... 12 Békésszentandrás... 14 Bélmegyer... 16 Biharugra... 17 Bucsa... 18 Csárdaszállás... 19 Dévaványa... 19 Doboz... 20 Ecsegfalva... 21 Fábiánsebestyén... 21 Füzesgyarmat... 22 Geszt... 23 Gyomaendrőd... 24 Gyula... 26 Kétegyháza... 28 Komádi... 28 Körösladány... 29 Körösnagyharsány... 30 Köröstarcsa... 31 Körösújfalu... 32 Körösszakál... 32 Körösszegapáti... 33 Kunszentmárton... 34 Magyarhomorog... 35 Mezőberény... 36 Mezőgyán... 37 Mezőtúr... 38 Nagytőke... 39 Okány... 39 Öcsöd... 40 Sarkad... 40 Szabadkígyós... 41 Szarvas... 42 Szeghalom... 46 Szentes... 47 Tarhos... 48 Túrkeve... 49 Újiráz... 50 Újkígyós... 51 Vésztő... 51 Zsadány... 52 1.2. A térség történelmi múltja, természeti, illetve kulturális értékei... 55 1.2.1. Táj... 55 3

1.2.2. Vízrajz... 55 1.2.3. Természeti értékek... 57 1.2.3.1. Védett területek... 57 1.2.3.2. Országos jelentőségű természetvédelmi területek... 66 1.2.3.3. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület... 67 1.2.3.4. Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek (Ramsari terület)... 68 1.2.3.5. Natura 2000 területek... 68 1.2.3.6. Környezetileg érzékeny területi rendszer és kiterjedése (ESA)... 76 1.2.4. Történelmi múlt, kulturális örökség... 77 1.3. Gazdálkodás... 80 1.4. A turizmus adottságai... 84 1.4.1. Vízitúrák... 85 1.4.2. Kerékpártúrák... 91 1.4.2.1. Sárréti kerékpártúrák... 92 1.4.2.2. Kerékpárral a Körösök mentén... 97 1.4.3. Gyalogtúrák... 98 1.4.4. Lovas túrák... 100 1.4.5. Horgászturizmus... 102 1.4.5.1. Körösök... 102 1.4.5.2. Holtágak... 110 1.4.5.3. Tavak... 112 1.5. Oktatás, nevelés, ismeretterjesztés... 114 1.5.1. Látogató központok... 114 1.5.2. Bihari Madárvárta... 116 1.5.3. Tanösvények... 117 1.5.3.1. KMNP tanösvényei... 117 1.5.3.2. Erdészeti Tájékoztatási Központ tanösvényei... 120 1.5.3.3. Szarvas... 121 1.5.3.4. Gyomaendrőd... 121 1.5.3.5. Békésszentandrás... 122 1.5.4. Lehetőségek földje Póstelek... 122 1.5.5. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület tevékenysége... 125 2. SWOT... 131 3. Stratégiai irányok, cselekvési tervjavaslatok:... 136 I. prioritás: A természeti és épített környezet hosszú távú védelme... 140 I.1.1. Országos jelentőségű védett természeti területek bővítése és újak kialakítása... 142 I.1.2. Gyepterületek rekonstrukciója, rehabilitációja és fenntartása... 142 I. 1.3. Vizes élőhelyek fenntartása, kialakítása... 146 I.1.4. Erdős területek rekonstrukciója, bővítése... 149 I.2.1. Épített kulturális örökség védelme és hasznosítása... 151 I.2.2. A települések vonzerejének növelése... 153 I.3.1. A helyi lakosság bevonása az értékek fellelős védelmére és hasznosítására... 155 I.3.2. Környezetvédelmi oktatás és nevelés... 157 II. prioritás: Öko- és aktív turizmus feltételeinek megteremtése... 158 4

Bevezetés 5 II.1.1. Turizmusszervezés... 160 II.1.2. Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése... 162 II.1.3. A turizmus fogadási feltételeinek javítása... 164 III. prioritás: A multifunkcionális tájgazdálkodás kialakítása... 167 III.2.1. Hagyományos gazdálkodási módok elterjesztése... 169 III. 2.2. Élőhely fenntartó legeltetés... 171 III. 2.3. Agrár- és kézműipari termékek előállítása és értékesítése... 173 III. 2.4. Megújuló energiagazdálkodási rendszerek fejlesztése... 175 III. 2.5. Egészséges élelmiszer előállítás... 177 4. Forrástérkép... 179 4.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv... 179 4.2. Új Széchenyi-Terv... 179 4.3. Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv... 182 4.4. LEADER célterületek... 186 5. A stratégia illeszkedése egyéb programokba... 188 5.1. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája... 188 5.2. Nemzeti Környezetvédelmi Program... 188 5.3. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia... 189 5.4. Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia... 189 5.5. Kulturális Turizmus Fejlesztési Stratégia... 190 5.6. Békés Megye Környezetvédelmi Programja... 191 5.7. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Fejlesztési Terve (2009-2014)... 200 5.8. Dél-Alföldi Régió Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Program... 200 5.9. Dél-alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013... 201 5.10. LEADER... 203 5.10.1. Helyi vidékfejlesztési stratégiák... 203 5.10.2. A turisztika, mint kitörési lehetőség a Körösök Völgyében (Körösök Völgye Akciócsoport turizmusfejlesztési programja)... 206 5.10.3. A Körös-völgy ökológiai stabilitásának megőrzése és továbbfejlesztése (Körösök Völgye Akciócsoport fenntartható területfejlesztési programja)... 208 5.11. Kistérségi tervdokumentumok... 210 5.11.1. Békéscsabai Kistérség... 210 5.11.2. Békési Kistérség... 210 5.11.3. Kun0szentmártoni Kistérség... 213 MELLÉKLETEK... 215 1. sz. melléklet: Helyi jelentőségű védett természeti területek listája... 216 2. sz. melléklet: Pihenő és szálláshelyek a Körösök mentén vízi túrázóknak... 223 3. sz. melléklet: Néhány vízitúra ötlet a Körösökön... 225 4. sz. melléklet: Felhasznált, illetve kapcsolódó jogszabályok... 226

Bevezetés 6 Bevezetés A Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Természetvédelmi törvény (Ttv) módosításait az Országgyűlés 2004. június 21-én fogadta el, melybe a natúrpark fogalma, valamint a natúrpark létrehozása meghatározásra került az alábbiak szerint: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 4. -a a következő p) ponttal egészül ki: p) natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre. A Tvt a következő 29/A -sal egészül ki: 29/A Természeti terület, védett természeti terület, valamint ezen területek meghatározott része tekintetében a miniszter - ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak - a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat. A szakdokumentum két (közel azonos területi lehatárolású, 1. ábra) autonóm szervezet a Körösök Völgye Natúrpark és a Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. közös céljainak megvalósítására tesz javaslatot. 1. ábra: A tervezési egység elhelyezkedése (tagtelepülések) A Körösök Völgye Natúrpark illetékességi területe olyan egységes módon fejlesztendő, nagy kiterjedésű terület, amely gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkezik és ökológiai egyensúlya érzékeny. A területfejlesztés alapelvei és céljai, illetve a regionális

Bevezetés 7 szabályozás alapján, rekreációra illetve turisztikai tevékenységre is alkalmas. A vidéki térségben működő szervezet tevékenységeivel hozzájárul a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, biztosítja a lakosok, illetve a látogatók informálását és nem utolsó sorban a szervezet tevékenységei között kísérleti projektek megvalósítása is szerepel, amellyel a térség tudományos kutatását támogatja. A térség természeti, épített, valamint kulturális értékeinek megőrzésével, ápolásával a jó ökológiai állapot és élhető társadalmi-kulturális környezet fenntartása és fejlesztése pozitív externáliaként jelentkezik a helyben élők és az ide látogató vendégek számára egyaránt. Ezek az értékek olyan külső hatások, amelyek vonzóvá és szerethetővé teszik a Natúrparkot. A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. hatályos vidékfejlesztési stratégia mentén kívánja a környezeti, természeti és kulturális értékeket fejleszteni, a helyi lakosság együttműködési készségét fejleszteni és a lokális turizmus lehetőségeit kiterjeszteni. A turisztikai, ökológiai szolgáltatások rendszerbe szervezése és összehangolása sokkal nagyobb hozzáadott értéket képvisel valamennyi önkormányzat és vállalkozás számára, mint amennyit egyenként képesek lennének finanszírozni. A térség számára a Dél-alföldi régió olyan fejlesztési lehetőségeket kínál, amelyek a városi térből a természetbe vágyakozó emberek igényeit (rekreáció, sport, mentális egészség megőrzése, gyógyulás a kultúra, a sport, a természet nyújtotta lehetőségek által) képes kielégíteni. A natúrparkok alakításának, működtetésének jogi szabályozása és jelenlegi, hatályos elbírálás alapja tehát egy feltételrendszer, amely alapján a Natúrpark cím elnyerhető. A natúrpark névhasználatához szükséges Beadvány egy szakmailag megalapozott, a hatályos feltételrendszernek minden tekintetben megfelelő dokumentumcsomag, amely a későbbi működés, a célok eléréséhez szükséges akciók megvalósítását alapozza meg. Ahhoz, hogy a Körösök völgye integrált szemléletben és nagyfokú részvételi alapon, partnerségben működő, valamint területi aspektusból homogén, ill. fenntartható módon fejlődő térséggé váljon, ugyanakkor szükséges egy átfogó tervezési dokumentum, mely azon túl, hogy a törvényi kereteknek való megfelelést bizonyítva a natúrpark névhasználatát megalapozza, a közös értékek mentén való vidékfejlesztés számára tesz tudományosan megalapozott, szakmai javaslatot, illetve cselekvési stratégiát. Az új EU2020 közösségi fejlesztési perspektíva is kiemelten kezeli a helyi adottságokat kiaknázó és a területi kohéziót erősítő cselekvéseket. Ebben a szellemben, tudatos tervezéssel és szervezéssel, marketingkommunikációs munkával és megfelelő ütemezéssel valósítható meg egy a térségben élők számára nyugodt, fenntartható életet biztosító, az idelátogató vendégek számára is attraktív és élvezetes vidéki miliő. A dokumentum három nagy szerkezeti egységben készül el. Miután a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően szükséges, hogy a terület rendelkezzen valamiféle vegetációs, vízrajzi, ökológiai, táji, domborzati, történeti, kulturális jellegzetességgel, a helyzetértékelés a térség természetföldrajzi és épített környezetének állapota, valamint társadalmi és gazdasági helyzete, illetve ezek térség specifikus folyamatainak és trendjeinek a felbecslése. A fejezetrész alapozza meg a Natúrpark névhasználat törvényben szabályozott feltételeinek való megfelelést. A szintézis a helyzetértékelés jól strukturált összefoglalási módszere, amely segít a megállapítások rendszerezésében és szelektálásában. A részfejezet elsődleges célja a helyzetértékelésben árnyaltabban megfestett képről főbb jellemzőket kiemelő leírás, diagnózis. A dokumentum második fő szerkezeti egysége - SWOT-analízist használva -

Bevezetés 8 összefoglalja a legfontosabb megszüntetendő, illetve tompítandó gyengeségeket és veszélyeket, valamint a kihasználandó erősségeket és lehetőségeket, melyek a jövőkép megvalósítását segítik. A tervezői értékelést, a stratégiakészítés alternatív kínálatának első változatát egyeztetni kívánjuk a stratégiai partnerekkel és a döntéshozókkal. Ez az egyeztetett változat adja a stratégiaalkotás kiinduló alapját, ezért metsz bele a SWOT elemzés hatóköre a szűk értelemben vett stratégiaalkotásba A stratégiai intézkedéseket leíró harmadik fejezetrész a koncepció célpiramisával kezdődik. Csúcsán a legfőbb cél található, az a célállapot, amelyet az adott területi egység a következő egy-másfél évtized végére el kíván érni. Ezt követik a prioritások, majd a specifikus stratégiai célok, amelyek rövidtávra határozzák meg az adott területi egység elérendő céljait.

9 1. Helyzetfeltárás (koncepció) 1.1. A Körösök Völgye Natúrpark területi adatai 1 A tervezési terület a Berettyó Körösvidék és a Körös-Maros köze középtájak találkozásánál, hazánk tiszántúli részén található: négy kistájcsoport és hét kistáj területén fekszik (2. ábra). 2. ábra: A KVNP területe által érintett természetes tájak Területe közel 5 ezer km², népessége pedig megközelíti a 330 ezer főt, népsűrűsége mintegy 71 fő/km², vagyis Magyarország ritkábban lakott tájai között tarthatjuk számon. A keleti 1 A településleírások az alábbi internetes források alapján készültek: www.kastelyok-utazas.hu; www.belfoldiutazas.hu; www.kunszentmartontortene.hu; www.artportal.hu; www.hajdúbihar.eu; www.vendeglatohely.hu; www.vendegvaro.hu; www.bihariterseg.hu

10 oldalon az országhatár egyértelműen a térség határa is. A térség lehatárolásánál komplex szempontrendszert követtünk. Elsősorban természeti értékek alapján, tájszemléletben jelöltük ki azt a területet, amely a vonatkozó jogszabályokban lefektetett kritériumrendszernek is megfelelnek (a vonatkozó jogszabályok listáját ld: 4. sz. melléklet). Ezt követően kultúrtörténeti kutatások eredményeit figyelembe véve pontosítottuk a térség határait, az így megkapott természetileg, illetve történelmileg is homogénnak tekinthető térséget a közigazgatási határokkal összevetve jutottunk el a végső területhatárokig. Közigazgatási beosztás szerint négy megyét (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyék) és két régiót (Dél-Alföld és Észak-Alföld régiók) érint a tervezet. A terület döntő hányadát, mintegy háromnegyedét Békés megye északi és középső része foglalja el, amihez kisebb szomszédos Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei területek csatlakoznak. A térségben negyvenhárom település található. A településhálózat a déli, illetve a középső és északi tájegységekben eltérő. Délen népesebb nagyhatárú mezővárosok (Gyula, Békés) kismezővárosok (óriásfalvak) (Vésztő, Szeghalom, Sarkad) alakultak ki a jellegzetes tanyarendszerrel. Míg másutt inkább a sűrűbb településhálózat a kis-, főként a középfalvak (2-5 ezer fős) a jellemzőek. Az évtizedek óta tartó kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeként az egykori középfalvak többségét is a lakosságszám alapján a kisfalvak közé sorolják. Közlekedés-földrajzilag a térség helyzete nem a legkedvezőbb. A közúthálózat két fő tengelye részben nyugat keleti, részben pedig észak déli irányban szeli át vidéket. A 4. sz. főútról elágazó 42. sz. (E 60-sa) nemzetközi műút Bárándon, Berettyóújfalun és Biharkeresztesen át vezet Nagyvárad felé. A 47. sz. Szegedet Debrecennel összekötő főút pedig észak-déli irányban köti össze a településeket. A vasúti közlekedésben is a Püspökladánytól kiinduló, a 42-es főúttal csaknem párhuzamosan futó vasúti fővonal a legfontosabb, amelyik szintén Ártándnál hagyja el az országhatárt. Az Erdélybe, főként a Nagyváradra, Kolozsvárra és a Székelyföldre irányuló vasúti és közúti közlekedés leginkább ezen a vonalon bonyolódik le. Az utazási feltételek javulását eredményezné az említett, alig több mint 50 km hosszúságú vonal villamosítása. A helyi és részben a nemzetközi közlekedés feltételeit javítaná a Békéscsaba Gyula Kötegyán Nagyszalonta és a Kötegyán Vésztő Körösnagyharsány, illetve a Vésztő Gyoma, a Szeghalom Püspökladány és a Derecske Nagykereki (Nagyvárad) vonalak felújítása, a határ által elvágott és már felszedett szakaszok újjáépítése. E mellet a közúthálózat korszerűsítése szintén megoldásra vár. Békés Békés megye közepén helyezkedik el, Békéscsabától északra, 10 kilométerre. A román határ (Méhkerék) mintegy 25 kilométerre keleti irányban található. A település legfontosabb folyóvize napjainkban a Kettős-Körös, amely az 1855-57 közötti folyószabályozást megelőzően Békés területén, ma Doboz-Szanazugnál összefolyó Fekete- és Fehér-Körösökből keletkezett. A folyó a keleti határon éri el a várost, melybe torkollik az Élővíz-csatorna, ami viszont keresztülhalad a belvároson. A település a Békési Kistérség központja.

11 Jó természetföldrajzi helyzetének (vizek járta terület, jó termőföld) köszönhetően Békés és környéke már a neolitikum óta folyamatosan lakott terület, mint azt a földből előkerülő régészeti leletek bizonyítják. A vaskor, majd az úgynevezett népvándorláskor már név szerint is ismert népei is megfordultak a környéken, múzeum őrzi a kelta, szkíta, szarmata, gepida, avar emlékeket. Az egymást követő néphullámok után honfoglaló magyarság is megjelenik a területen. A mai Békés város területén a Csolt nemzetség telepedett meg. A Gellért legendában olvashatunk a pogányok vezéréről, a békési Vatáról. Békés neve személynévi eredetű, így hívhatták az Árpád-kori megye központját jelentő település egyik legelső ispánját. Megyeszékhely voltát az 1200-as évekből származó több oklevél is alátámasztja, melyek szerint nemcsak ispánsági vár, de főesperesség székhelye is. 1403-ban a Maróthi család kezébe kerül az egész környék, ekkortól egyre inkább Gyula városa veszi át a központ szerepét, bár az oklevelek tanúsága szerint még több esetben itt tartják a megyegyűlést. 1566-ban Gyula várának elfoglalásával Békés is török kézre kerül, a törökök palánkvárat is építenek a településen. 1595-ben Gyula vára védelmében a törökök az egész környéket felégették, a békési erődítmény is elpusztult. 1695-ben Gyula várával együtt a település is felszabadul, az egész megye területe kincstári birtok lesz. A Rákóczi szabadságharc idején a környék harmadszor is elnéptelenedik, ezúttal utoljára. A visszatelepülés igen lassan történik, 1720-ban az egész megye királyi adományként Harruckern János György kezébe kerül. Bár az új földesúr birtoka benépesítése érdekében különböző kedvezményeket ad jobbágyainak, továbbra is sok a lakatlan terület, a később oly jellemző tanyás települési mód is erre az időszakra vezethető vissza. A XVIII. század végén örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe kerül. Ekkor már a város mind az öt mostani kerülete létezik, az utolsó visszatelepülés után nem sokkal emelik a református templom elődjét, és még e században felépül a katolikus és a görögkeleti templom is. Állandó veszedelmet jelentett a Körös és mellékvizeinek állandó áradása, az árvízveszély csak az 1850-es évek folyószabályozásaival szűnik meg. A reformkorban a megye nemessége is élénkebben kezd politizálni, és később is a liberális eszmék mellé állnak. Az 1848-49-es szabadságharc során a településen nem folynak harcok, s ez nagy lelkesedést vált ki az ott élőkben. A világosi fegyverletétel után itt is nehéz idők következnek, többek között a lakosság kezében levő Kossuth-bankók megsemmisítése miatt. 1872-ben nagyközséggé nyilvánítják Békést, a század végén kialakul a központi rész mai arculata. A millenniumot itt is ünnepségsorozattal köszöntik, a századforduló környékén nagy építkezések folynak (a Bérház épülete, a Gimnázium, a Városháza). Világháborús harcok nem érintik a várost, veszteségek természetesen itt is vannak. A II. világháború végét 1944. október 6. jelenti, bár az élet nehezen indul meg a városban is. Mint az országban mindenütt, elkezdődik a termelőszövetkezetek szervezése, némi iparosodás is bekövetkezik. 1969-ben nagyközségi címet, majd 1973. április 15-én a régóta várt városi címet is visszakapja Békés. Békés az elmúlt évtizedekben valódi városi arculatot nyert, de alapvetően megőrizte kisvárosi hangulatát, s az iparosodás elmaradása következtében romlatlan természeti értékei teszik vonzóvá. Békéscsabához való közelsége számos előnyt és hátrányt is jelent számára. Békés lakosságának jelentős része a megyeszékhelyen dolgozik. Békésen nem történt jelentősebb ipartelepítés az utóbbi 15 évben sem. Békésen nagy számban találhatunk műemlék, vagy műemlék jellegű épületeket. A múlt értékeire nagyrészt a belvárosban bukkanhatunk rá. A görögkeleti templom 1793-ban épült, mellette található a zsinagóga. A mai református templom helyén álló középkori katolikus templom és az építkezéskor

12 előkerült középkori temető azt igazolja, hogy a középkori városnak is ez volt a központja. Az itt kialakított nagy tér egyik legszebb békési épülete a Nagyház, amely XVIII. század végén készült barokk stílusban. Az 1790-es években épült Wenckheim-kúria, uradalmi gazdatiszti lakásként és magtárként is szolgált. Jelenleg az épület felső része a Jantyik Mátyás nevét viselő múzeumnak ad helyet, a pincében pedig borozó működik. Egy jómódú parasztgazda 1866-ban klasszicista stílusban épült házát rendezték be Tájháznak. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. A településen található a megye legrégebbi fürdője is, aminek vizét 1943-ban nyilvánították gyógyvízzé. Békés megye egyik legrégebbi gyógyfürdőjében az alkálihidrogén-karbonátos és jódtartalmú hévíz kiválóan alkalmas mozgásszervi, reumatológiai, bizonyos nőgyógyászati bántalmak gyógyítására, illetve baleseti sérülések utókezelésére. A fürdő területén a fürdőkúrán túl számos egyéb gyógyászati kezelést vehetnek igénybe a gyógyulni vágyó vendégek, mint a csoportos és egyéni gyógytorna, ingeráram, inhalálás, kádfürdő, különféle masszázsok, víz alatti sugármasszázs, infravörös- ultraibolya kezelés. Erre az adottságra építve a városnak a jövőre vonatkozóan kiemelt fejlesztési elképzelései vannak. A számos történelmi, építészeti emlék mellett Békés másik fő vonzerejét a horgászokat jó fogási esélyekkel kecsegtető Kettős-Körös jelenti. A horgászat kedvelői számára három kiváló horgász lehetőség is kínálkozik a környéken, a Békési Homokbány-tavak, a Békési Téglagyári-tavak és a Borosgyáni III. számú tó partján. A békési táj a vadászok számára is kitűnő lehetőségeket rejt. Jelentősebb rendezvényei a Békés-Tarhosi Zenei Napok és a Madzagfalvi Napok. Röviden a Madzagfalvi Napokat így is jellemezhetjük: sport, kultúra, hagyományápolás, elszármazottak találkozója, szórakozás és három napos mulatság. A Kettős-Körösön Békés határában található duzzasztón csónakátemelő építése valósult meg. Az elkötelezett, kulturált italfogyasztás kedvelőinek nem szabad kihagyniuk a békési pálinkát, amelyet a település védjegyévé kívánnak tenni. Békéscsaba Az ország délkeleti részében, Békés megye földrajzi középpontjában, a Körös-Maros közén, a Kettős- Körös folyótól 8 km-re délnyugatra, Budapesttől kétszáz kilométerre fekszik. A román határtól (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométerre, a 44-es és a 47-es főútvonalak metszéspontjában, a keletre vezető legfontosabb hazai vasútvonal mentén, Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 14. legnépesebb városa. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron Európa legnagyobb falujának nevezett város mára rendezett, városias külsejű településsé vált.

13 1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. A Harrucken János György nevéhez fűződő újratelepítése után az egykori, döntően evangélikus szlovák parasztok elsőnek a mai városházát és környékét népesítették be. A város ma is a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja. Az evangélikus kistemplom 1745-ös felépítése után a városháza környéke kezdett beépülni, így már épületek is szegélyezték az ott kialakított teret. Igazán hangsúlyossá a Nagytemplom 1824-es átadása után lett, amikor is, már két monumentális épület is körbevette a teret. A fejlődés nem állt meg, hamar körbeépült házakkal, mint a város egyik legmagasabban fekvő, árvíz szempontjából legbiztonságosabb tere. Úgy a Körösök, mint az Élővízcsatorna vizei csak ezt a kis területet nem önthették el, még legmagasabb vízállás esetén sem. 1888 tavaszán a megáradt Körös, Doboz felől áttörte a gátat elárasztva ezzel az egész határt. A város legmagasabb pontját, az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét az Élővíz-csatorna 1 cm-rel haladta meg (88,75 méterrel a tengerszint felett). Csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült a várost megmenteni a pusztulástól. Megelőzésül építették meg ezután a város egy részét körülvevő körgátat. A Gyula, Doboz irányából beérkező országút (a mai 44-es főút elődje) pedig itt találkozott az északi irányból érkező, Békést, Debrecent összekötő országúttal (mai 47-es főút). Az akkori Templom téren 1885-ben fejezte be Zsigmondy Béla az artézi kút fúrását, ekkortól van a városnak egészséges ivóvize. A mára ismét eredeti fényében pompázó Halászlányos kút népszerű találkozóhely volt akkoriban. Egészen 1905-ig a tér neve Templom tér volt, és az ekkor felállított Kossuth-szobor és a kialakuló Kossuth-kultusz miatt nevezték át a mai is használatos nevére. Mivel a tér meglehetősen aránytalan volt, ezért a csabai katolikus hívek is a tér szélére tervezték felépíteni legnagyobb békéscsabai katolikus templomukat. Ez 1910-re készült el, ezzel kiegyensúlyozottabbá vált a beépítettség. Ezekben az években markáns fordulat következett be a tér életében, előtérbe került annak forgalmi jelentősége. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) 1899- ben elérte Békéscsabát, és a központi állomásépületét pont a Kossuth téren építette fel. Így Magyarország legnagyobb kisvasúti hálózatának központja lett a tér, ahonnan fénykorában az ember 152 km-en utazhatott. A helyi neve Motor volt. Az első világháború után a pénzhiány miatt a nagy építkezések korszaka lezárult, 1945-ig nagyobb építkezés csupán az Iparosok Háza 1927-es átadása volt. A második világháború nem okozott jelentős pusztításokat a tér területén, csak kisebb károk keletkeztek. Ezekben az években jelentős fejlesztés sem történt, ahogy az 1956-os forradalom sem hagyott maradandó nyomot. Az 1970-es évek elején épült fel a Körös Hotel, ami sokáig igen nívós és jó nevű szállodája volt a városnak, de a rendszerváltás után elhanyagolták, a 2000-es évektől elég romos állapotba került. Több terv is született rendbehozatalára. Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították. Békéscsaba a legbarátságosabb magyar városok egyike. A város pezsgő kulturális élete, műemlékeinek sokasága, termálfürdőjének egyedisége, a környékbeli sportolási lehetőségek (lovaglás, evezés, túrázás, vitorlázó- és műrepülés) ideális turisztikai célponttá teszik Békéscsabát. Hazánk egyik legnagyobb gasztronómiai fesztiváljává nőtte ki magát a Csabai Kolbászfesztivál, amely minden év októberének négy napján várja a kulináris élvezetek kedvelőit. Humorosan, de nem alap nélkül fogalmaznak úgy a helyben élő emberek, hogy Békéscsabán még a kerítés is kolbászból van. Békéscsaba a legélhetőbb hazai városok közé tartozik, a forgalom elől nagyrészt elzárt belvárosával, hangulatos sétálóutcájával, a városon keresztül folyó Élővíz-csatornával, olyan pompás épületekkel, mint az Evangélikus Nagytemplom, amely Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus temploma, copf és empire elemekkel díszítve, vagy a város híres festőjéről, a Munkácsy Mihályról elnevezett Munkácsy Mihály Múzeum és a Fiume Szálló.

14 Ki kell emelni az Alföld első állandó kőszínházát, a Békés Megyei Jókai Színházat. Mivel Békéscsaba századokon át fontos központja volt a magyarországi szlovákságnak is, ezért található itt Szlovák Tájház. Fontos szerepet játszik a város közművelődésében a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár is. A város félreeső kis utcájában találjuk a reformátusok jó arányú templomépületét. A templom neoromán stílusban, 1912-ben épült fel, Wagner József tervei alapján. Az Evangélikus kistemplom a város legrégebbi temploma, amely 1745-ben épült, barokk stílusban. A híres evangélikus püspök, Tessedik Sámuel építtette az egyre gyarapodó békéscsabai gyülekezet számára. A szájhagyomány szerint Tessedik gyalog ment Bécsbe, hogy Mária Teréziától építési engedélyt kaphasson. 1773-ban kereszthajóssá bővítették. Zömök tornya az ország első evangélikus kőtornya volt, mivel a törökök stratégiai okokból nem engedélyezték, hogy a templomoknak kőtornyot emeljenek. A Jézus Szíve katolikus templom, 1992-93-ban épült, Békéscsaba, Jamina városrészében. A két alkotót, Patay Lászlót a pápa, Mladonyiczky Bélát az állam tüntette ki ezen művükért. A templom különlegessége, hogy hatalmas falfelületén több mint 500 bibliai alakot ábrázoltak. A Városháza Békéscsaba egyik legimpozánsabb épülete. Romantikus stílusban épült 1873-ban, Sztraka Ernő és Ybl Miklós tervei alapján. A városháza eredetileg U alakú belső udvara nyaranta zenés rendezvényeknek ad otthont. Itt rendezik meg minden évben a Városházi Estéket is. A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része a Fehér-Körös folyótól induló, s a Kettős-Körösbe torkolló Élővíz csatorna. A partján terül el a Széchenyi liget, ahol az 1850-ben emelt Zenepavilon épületében új, szépen kialakított, ökoturisztikai látogató központ várja a természetbarátokat. A park a város tüdeje, egyedi növényvilága, szépen kialakított pihenő részei különleges és romantikus séták színtere lehet. A csatorna partján húzódó szoborsétány alkotásai a városhoz kötődő híres személyek emlékét őrzik. A majd egy évtizede üresen álló Wenckheim-kastélyra, a Békéscsaba területéhez tartozó Gerlán találhatunk rá. Az épületet romantikus stílusban, az 1860-as években fejezték be. A 37 szobás házat Ybl Miklóssal terveztette Wenckheim Károly. Jelenleg vevőre vár. Békésszentandrás A Békés megye nyugati kapujaként ismert nagyközség a Körös folyó holtágának partján fekszik, Szarvas városától 5 km-re. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta A városon áthalad a 44-es számú (Kecskemét Békéscsaba Gyula) főközlekedési út. Hajdan mezőváros volt, ma nagyközség. Tengerszint feletti magassága 85 m. Békésszentandrást legelőször egy 1297-ből való oklevél említi. Az Árpád-házi királyok idején III. András király Mihályfia Ákosnak adományozza a Békés vármegyében üresen álló Fehéregyháza és Heen nevű pusztákat. A kutatások valószínűsítenek egy Heem (Heen) nevű Árpád-kori falut is a mai Békésszentandrás területén, amit később Hék puszta néven emlegettek, s ezt az elnevezést sokáig őrizte is egy településrész. A szentandrási uradalom a Hunyadiak alatt

15 gyarapodott, Hunyadi Mátyás az egész birtokot édes anyjának, Szilágyi Erzsébetnek az eltartására rendelte. A Hunyadiak nagy rendet és fegyelmet tartottak a városban. Szilágyi Erzsébet 1480-ban a szentandrási jobbágyokat szemkiszúrással fenyegette meg, ha gazdatisztjeinek nem engedelmeskednek. Szilágyi Erzsébet halála után, 1484-ben Mátyás az egész szentandrási uradalmat fiának, Corvin Jánosnak adományozza, az új birtokos azonban csak Mátyás halála után vette tényleg azt birtokába. A Hunyadiak után megkezdődött a hanyatlás Szentandrás életében. Békésszentandrás 1557-ben szerepel a török kincstári defterben, tehát adózott nemcsak a magyar földesúrnak, hanem a töröknek is. Szentandrás mint gazdagabb hely szultáni birtok lett és az aradi szandzsáksághoz tatozott. Amikor 1556-ban Gyulavárt elfoglalták a törökök, megalakítják a gyulai szandzsákságot, de a jobbágyok a magyar földesuraknak ezen túl is megfizették adójukat. Később Békés megye nyugati részével együtt Szentandrás az erdélyi fejedelem fennhatósága alatt állott egészen 1597-ig, ebben az évben teljesen elpusztult. A török, amint új területet hódított meg, mindjárt a hadászatilag fontosabb helyeken erődítményeket (palánkokat) és várakat épített. A környéken Szarvast erősítette meg (1566. körül). Ezután a vidék történetében Szarvas vitt fontosabb szerepet, Békésszentandrás pedig vesztett jelentőségéből, bár sokkal népesebb volt, mint az előbbi. Fokozatos szerepvesztése után a török hódoltság megszűnésével lakatlan pusztasággá vált az egész vidék. Szentandrás körülbelül 30 évig állott lakatlanul. Az új település keletkezésének pontos évét nem tudjuk, de 1639-ből már ismeretes a község pecsétje. Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1608-ban Szentandrási György nevű vitézének adományozta Szentandrás egy részét, ami a település újbóli benépesülését eredményezi. A települést nemcsak a háborúk sújtották, hanem gyakran volt pusztító árvizek színhelye is. A legkiterjedtebb árvizek a folyószabályozást és ármentesítést megelőző időben voltak, 1855 előtt. Az 1830-as árvíz pusztításainak hatása alatt határozták el a Körös Békésszentandrás és Szarvas közötti kanyarulatának átvágását. Ezt 1834. szeptember 11. és december 13. között hajtották végre 5 öl szélességben és 4 és fél öl mélységben. A kikerült földtömeget töltés alakjában a két partra rakták, a további szükséges kibővítést a vármegye 1835. után végeztette el. Mai nevét 1895-ben kapta. A településen a szőnyegszövés erdélyi gyökerekből táplálkozva a XX. század első negyedében ver gyökeret. A szőnyegszövő üzemben előállított termékek közül külföldön is híresek a kézi csomózású perzsa-, és torontáli szőnyegek. Csabacsüd kiválásával 1924-ben Békésszentandrás határa jelentősen csökkent. Az Alföld öntözését szolgáló program keretében 1942-ben Horthy Miklós kormányzó részvételével felavatták a falutól északra a Hármas-Körösön épült duzzasztóművet. Ezzel, s a korábbi folyószabályozással megszűnt az addig sokszor gondot okozó árvízveszély, a települést átszelő szeszélyes folyó csendes holtággá változott. A háború után 1945-ben földet osztottak, de 1949-ben megkezdődött a téeszesítés, a mezőgazdaság mellet az ipar és a kereskedelem "szocialista" átszervezése. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megteremtették a nagyüzemi növénytermesztést, az öntözhetőség feltételeit javítva rizstermesztéssel és konyhakertészettel is foglalkoztak. Lényeges változás a munkalehetőségek alakulásában csak 1951- ben következett be, amikor megalakult a Szőnyegszövő Háziipari Termelő Szövetkezet, mely a soksok kezdeti nehézség ellenére is állandóan fejlődött, gyarapodott, rendszeres munkalehetőséget biztosítva a békésszentandrási munkaerőknek.

16 Műemlékei a barokk stílusú Szent András-templom (1784), melynek pontos építése nem ismert, valamint a református templom. A ma is álló, késő barokk stílusú templom a neves kecskeméti építész, Fischer Ágoston tervei szerint készült el 1803 és 1808 között a régi evangélikus imaház helyén. A Stefánia utcai Zsidó temetőben XIX. század elejéről származó műemléki értékű síremlékek találhatóak. Az I. világháború végén az Erdélyből idemenekült Farkas János és felesége honosította meg a szőnyegszövést, s az ő hagyományaikból született a világszerte ismert, kézi csomózású szentandrási perzsaszőnyeg. A Békésszentandráson készült szőnyegek egy-egy darabja a Parlament épületében és a Sándor Palotában is megtekinthető. Érdemes megnézni a fafaragó és mézeskalács-festő népi iparművészek alkotásait is. A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a község területén fekszik Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A Körös szabályozásával a folyóvíz távolabbra került a falutól és az 1942-ben Horthy Miklós kormányzó jelenlétében felavatott duzzasztómű hatására a helységet átszelő szeszélyes folyó, csendes, sportolásra, pihenésre alkalmas vízzé változott. A duzzasztómű illetve a Holtág érintetlen természete kiváló turisztikai célpont lehet minden korosztály számára. A környék számos lehetőséget nyújt az aktív turizmus - horgászat, vízi sport, kerékpározás, gyalogtúrázás - kedvelőinek. Békésszentandrásról indul az 1996-ban felavatott, mára már Kondorosig érő Körös-völgyi kerékpárút, amelyen a térség jó része bejárható. A település kiemelt rendezvényei a Hunyadi Mátyás Kajak-Kenu Klub által minden nyáron megrendezésre kerülő országos hírű Simon Fiala Emlékverseny, valamint a nyári BIKE-napok és az András Napi Búcsú, amely a rendszerváltás óta a nagyközség napját is jelenti. A Holtág partján összefüggő üdülőövezetek jöttek létre több mint 500 hétvégi házzal, szabadstranddal, kajak-kenu klubbal. A település belterületétől 9 km-re lelhető fel Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom, mely feltételezések szerint rézkori temetkezési hely volt. A Hármas-Körös ártere természetvédelmi terület. Tanösvényen keresztül haladva ismerheti meg az idelátogató a vizes élőhely növény- és állatvilágát. Bélmegyer Az 1946-ban településsé alakult Bélmegyer, Békés megye közepén, a Kis - Sárrét déli csücskén található, Békéscsabától mintegy 25km-re. A látványosságokban nem túl gazdag településhez tartozó, az Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban, égetett téglából készült fáspusztai vadászkastély, melyet gróf Weincheim Béla magyar miniszterelnök építtetett 1850-ben. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges. A Kárász-vadászkastély a település másik említésre méltó nevezetessége. A földszintes, emeletes toronnyal díszített kastély az 1850-es

17 években épült romantikus-eklektikus stílusban. Fatornácok, arabeszkes fa díszítésű oromzatok jellemzik, belsejében famennyezet, lambéria, díszes ajtókeretek találhatók. Tetőtér-beépítéssel 1981- ben a Hidasháti Állami Gazdaság állította helyre. A vadászkastélyt erdőben feloldódó angolkert övezi. Bélmegyer római katolikus temploma a Szentolvasó Királynője templom. Kápolnája 1954-ben, a lelkészlakása 1966-ban épült. Új temploma alapkövét 1993 őszén rakták le, építése 1994-97-ig tartott. Petőfi Sándor többször töltött el hosszabb időt Békés - megyében, unokatestvérénél, Orlai Petrich Sománál, és itt írta utolsó versét is, a "Szörnyű idő..."-t, 1849 júliusában, amikor a Kettős-Körös révjén átkelve elindult, hogy csatlakozzon Bem erdélyi seregeihez. Ennek tiszteletére állítottak emlékművet a Mezőberény felé vezető közúti híd mellett. Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet "Öreg hölgy "- ként is emlegetnek. Biharugra Biharkeresztestől délnyugatra, Körösnagyharsány és Zsadány közt, Békés megye észak keleti csücskében fekvő település, Biharugra kialakulása az Árpád- korra vezethető vissza. A török hódoltság és a tatárjárás pusztításai után az Ugray-család tért vissza, hogy megerősítsék a földesúri család majorgazdaságait és földművelésbe fogjanak, fellendítve a terület egykori virágzó életét. A település, valamint elõdei 1950-ig, mintegy ezer éven át Bihar vármegye részét képezték. Ezután Békés megyéhez csatolták a Sarkadi járás részeként, majd a Szeghalmi járás része lett. Napjainkban a kistérségen belül ismét Sarkadhoz köti egyre több szál. Biharugra halastavai: A Biharugrai-halastavak, Békés megye északkeleti sarkában helyezkednek el. Mesterségesen kialakított, a Chorhus testvérek nevéhez fűződő halastórendszer, mely területileg két, jól elkülöníthetõ - a biharugrai és a begécsi - egységbõl áll. A tavak 1927 hektáros területükkel Magyarország második legnagyobb halastórendszerét alkotják, és elsõsorban madártani értékei miatt természetvédelmi oltalom alatt állnak. Biharugráról mindenkinek népi íróink egyik legnagyobb egyénisége, Szabó Pál jut az eszébe, aki 1893. április 5-én született Ugrán. A nevéhez fűződő emlékházat 2008. tavaszán újította fel a Békés Megyei Jókai Színház. Biharugrai református templom: 1772-ben épült a falu központjában, a Polgármesteri Hivatal és a helyi Óvoda szomszédságában. Petõfi Sándor és családja 1849. július 18-án a templom melletti paplakban szállt meg, ahol Soltész János tiszteletes fogadta be őket. Az itt tartózkodásukat Bölöny József egy emléktáblával örökítette meg a református paplak oldalán. A paplak mellett található az elsõ és a második világháború, illetve az 1956-as szabadságharc hõseinek az emlékmûve. A református paplakon ezenkívül még egy emléktábla van, mely Kiss Irén színésznõ emlékét õrzi, aki a gyermekkorát Ugrán töltötte. Színésznõi pályáját Debrecenben kezdte, késõbb Budapesten a Vígszínházban játszott, majd 1912-tõl a Nemzeti Színháznak lett örökös tagja.

18 A falu fõutcája és a Bölönyi utca keresztezõdésében látható az 1860-as években épült Bölönyi-kastély, amely jelenleg csak kívülrõl tekinthetõ meg. A 200 éves Deák-ház a táj jellegzetes parasztházainak vonásait hordozza magán. Biharugrán a zsidó közösség története is jelentős, 1827 óta éltek zsidó felekezetűek a településen, akik az 1860-as években hitközséget alakítottak. Számuk 1870-ben 54 fő volt. Az 1880-as években imaházat építettek, amely az Erzsébet utcán áll. Kiemelkedő helyi történeti értékkel bír a zsidó temető, a falu kereskedőcsaládjainak síremlékeivel. A XIX. század második felétől 1942-ig használták. Bucsa is. Bucsa Bucsa Község Békés megye legészakabb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között, a három megye Békés, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye találkozásánál. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében. A település első írásos említése 1321-ből származik. 1586-ban porig égették a törökök, lakói a Felvidékre menekültek, így a XVIII. században egy elnéptelenedett, pusztává vált A mai Bucsa alapjai a XIX. század második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsa- Újülés, lakói többnyire agrárproletárok. A bucsai parasztok a nagybirtok miatt soha sem szerezhettek földet maguknak a település határában, sokszor munkát sem, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon. 1894-ig Schwarcz Ferencnek volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett. 1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg a birtokot, akinek halála után leányára Feuld Jenő francia bankár feleségére szállott a hatalmas vagyon. Bucsa község közigazgatásilag 1941-ig Füzesgyarmathoz tartozott. 1941-ben alakult önálló képviselőtestülete és jegyzősége és azóta használja újra a régi keletű Bucsa nevet. A II. világháború a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett. A jelenkori falutörténet legnehezebb időszakát jelenti az 1993-tól kezdődő időszak, amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az Önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy megőrizze intézményei működő képességét. A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A Hortobágy-Berettyó madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelenthet, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli Körös-Maros Nemzeti Park-ban való kirándulásra. Itt újra felfedezhetjük az egykor itt őshonos háziállatokat, mint például a szürke marhát, e mellett Európa legnagyobb testű madarát a túzokot (Dévaványai Túzokrezervátum) is.

19 évek elején állítólag Rózsa Sándor is megfordult. Csárdaszállás Csárdaszállás a 46-os főközlekedési út mentén, Mezőberény és Gyomaendrőd között található kisközség. Vasúton a MÁV 120-as számú Budapest Szolnok Békéscsaba Lőkösházavasútvonalán érhető el. A mai Csárdaszállás környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált őskorból, rézkor-és bronzkorból, szkíta és avar időkből származó leletek sokasága is bizonyít. Nevét a Szentjánosi csárdáról kapta, melyben az 1800-as 1945 előtt csárdaszállási tanyák néven volt ismert. 1945 után földmérők felmérték a tanyákat, közéjük utcákat rajzoltak. A település története nem sokkal több, mint 50 évre nyúlik vissza, amikor is 1952. január 1-én közigazgatási értelemben is önállóvá vált azzal, hogy kivált Mezőberény és Köröstarcsa külterületéből. Csárdaszállás sorsa egybefonódott a helyi szövetkezet életével. A lakosság megélhetését mai napig a mezőgazdaság és a szövetkezet biztosítja. A községet 1975-ben átmenetileg Mezőberényhez csatolták, majd 1997-ben a lakosság népszavazással ismét az önálló utat választotta. Az 1980-as évekre virágzó mezőgazdasági falu lett, 8-900 fő lakossal. Híres volt a rizs vetőmag termeléséről. Csárdaszállás közvetlen környezetét a Körös folyó ágai alakították ki, aminek következében különböző halmok és szigetek keletkeztek. A település legfőbb idegenforgalmi vonzerejét a községtől 7 km-re található Hármas-Körös folyó és annak ártere, valamint holtágai, és az amellett található üdülőterület jelenti, ami a horgászturizmus egyik célterülete. Ez a terület az 1998. januárjában kialakított Körös-Maros Nemzeti Park része. Dévaványa Írásos formában először az 1330-as évek elején említik, a település neve Jana falu, majd 1334- ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéhez tartozik, de Luxemburgi Zsigmond király 1422-ben Heves megyéhez csatolta. A XVIII. században a török hódoltság megszűnésével megkezdődött a falusi lakosság visszatelepülése, de a rövid békeidőszakot a szabadságharc 1703-as kirobbanása törte meg. A tartós béke a Rákóczi szabadságharc befejezése (1711) után köszöntött a községre. Az 1848 49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre még Heves megye székhelyi posztjára is szert tett, ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket. 1854-ben már 8165 lakossal rendelkezik, 1872-ben nagyközséggé alakul és 2000 júliusában ünnepélyes keretek között ismét városi rangra emelkedik. Dávaványa zsidóságának története kiemelkedő, ugyanis Békés megye egyik legnagyobb múlttal rendelkező zsidó hitközsége működött a településen. Ebben az időben hozták létre a zsidó temetőt, 1848-ban felépítik a zsinagógájukat, melynek híres rabbijai voltak Maisner Juda és Fischer Czvi.

20 1850-es években Dévaványa lett a környék zsidó hitéleti központja és 1866-ban megépült a zsidó iskola. A II. világháború idején sajnos a dévaványai zsidóság szinte teljesen elpusztult, zsinagógájukat az 1950-es évek környékén lebontották. A túlélők néhány éven belül elköltöztek. Napjainkban az egykori dévaványai zsidóságból már csak néhány személy él. A város főterén állnak a település városképi jelentőségű épületei, a református és katolikus templom. A katolikus templom műemlék jellegű épület, 1908-ban épült későbarokk, klasszicizáló stílusban. A református templomot 1887-ben építették újjá neoklasszicista stílusban, melynek tornya 63 m magas, így a Tiszántúl egyik legmagasabb temploma. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000-ben nyitotta meg kapuit és tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát. Dévaványai Túzokrezervátum: A Dévaványai Tájvédelmi Körzetben él Közép-Európa legnagyobb túzokállománya, de több más védett növény- és állatfaj is természetes közegében figyelhető meg. Természeti értékei közzé sorolhatjuk az öreg tölgyeket a vasútnál (Kisújszállási úton, állomással szemben), a Zrínyi utcai gesztenyefákat, a Kossuth utcai hársfákat az iskola előtt, a Polgármesteri Hivatal udvarán lévő fenyőfákat a baglyokkal, és a Templomkertet. Turisztikai adottságaihoz tartozik még, hogy az Országos Kék Túra útvonala is áthalad a településen. Doboz Doboz község a Kettős-Körös és Sebes-Körös által alkotott Kis-Sárréten, a Körösök összefolyásához közel, mintegy 5 km-re fekszik. Doboz helységnév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. A "Duboz" "Doboz" pár magyarázata alapján Doboz nevének eredete a szláv "dub, dubova, dubovy = tölgy, tölgyesből" vezethető le. 1075-ben már Dobozon laktak I. Géza király kondásai. Az ásatások során több Árpád-kori település és egy földvár nyomára bukkantak. A lakosság leggyakoribb foglalkozásai a halászat, pákászás, vadászat és pásztorkodás, melyek főként a természeti adottságoknak köszönhetően voltak elterjedt megélhetési formák. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. 1403-ban Zsigmond király Maróthi János macsói bánnak ajándékozta a települést, ami a család kihalása után visszaszállt a koronára, de nem hosszú időre, mert Mátyás király odaadományozta fiának, Corvin Jánosnak. 1403-tól 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott Doboz. 1566-ban, Gyula eleste után a község nem szűnt meg, sőt, néhány jobbágy olyan vagyonra tett szert, hogy képes volt megváltani magát. A törökvész idején az erdők és vizek jó búvóhelyül szolgáltak. Ebben az időben lett Doboz Békés község szomszédja. 1665- ben a török Dobozt is elpusztította, a település teljesen elnéptelenedett. 1699-ben ugyan megindult egy letelepedési folyamat, de 1703-ban ismét el kellett menekülniük az itt élőknek. Az új betelepülők elfoglalták Mező - Megyer északkeleti részét is, majd utóbb Gerla - Póstelek községet is idecsatolták. A török kiűzése után, 1720-ban Harrucken báró lett a település földesura. A község 1740-tõl 1780-ig a békési szolgabírói járáshoz, azután pedig a gyulai járáshoz tartozott annak megszűnéséig. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A jobbágyság felszabadítása után -1848- ban a településnek mindössze negyed része lett a falu népéé, a többi maradt a Wenkheim család birtokában. A XIX. század végén Wenkheim József Antal unokaöccse, Wenkheim Rudolf építtette a ma általános