TÁJGAZDÁLKODÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A BEREGBEN ÉS BENNE A BEREGI ÁRVÍZ SZINT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ TERÜLETÉN KÖZTES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1.MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FORDULÓ A TÁJGAZDÁLKODÁST MEGALAPOZÓ VÍZI INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSE KEOP 7.2.1.3/10 11 Tiszaadony, 2012.08.30.
TARTALOM 1. ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. A PROJEKTGAZDA ÉS PROJEKTMENEDZSMENT BEMUTATÁSA... 8 3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET... 12 3.1. ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA... 12 3.1.1. Érintett földrajzi terület bemutatása, lehatárolás, területi egységek... 12 3.1.2. A terület tájgazdálkodási és vízgazdálkodási sajátosságai, természeti környezete... 15 3.2. GAZDASÁGI TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA... 21 4. A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE... 23 4.1. A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA... 23 4.1.1. Helyzetértékelés... 23 4.1.2. Fejlesztési igény... 25 4.2. CÉLKITŰZÉSEK... 33 4.2.1. Célterület lehatárolása... 33 4.2.2. A célkitűzések meghatározása... 33 4.2.3. Eredményindikátorok... 40 5. VÁLTOZATELEMZÉS... 42 5.1. ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZAT(OK) MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN... 42 5.1.1. A már elvégzett változatelemzések bemutatása... 42 5.1.2. Koncepcionális változatok összehasonlítása... 44 5.1.3. Projektfejlesztési szakasz eredményei... 45 5.1.4. Részletes elemzésre alkalmas változatok... 47 5.2. A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE... 47 5.3. A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA... 50 5.3.1. Műszaki leírás... 50 5.3.2. Költségek, bevételek és hasznok becslése... 54 5.3.3. Egyéb releváns szempontok... 57 5.4. A VÁLTOZAT (GRAVITÁCIÓS VÍZPÓTLÁS)... 58 5.4.1. Műszaki leírás... 58 5.4.2. Költségek, bevételek és hasznok becslése... 59 5.4.3. Egyéb releváns szempontok... 64 5.5. B VÁLTOZAT... 64 5.5.1. Műszaki leírás... 64 5.5.2. Költségek, bevételek és hasznok becslése... 66 5.5.3. Egyéb releváns szempontok... 71 5.6. A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA... 72 6. A KIVÁLASZTOTT KONCEPCIONÁLIS VÁLTOZAT ISMERTETÉSE... 75 6.1. RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS... 75 6.1.1. Műszaki leírás... 75 2
6.1.2. Projektköltségek indoklása... 83 6.1.3. Output indikátorok... 86 6.1.4. Externális hatások... 87 6.2. INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS... 88 6.2.1. A beruházás tulajdonjogi kérdései... 88 6.2.2. Működtetés, üzemeltetés... 88 6.2.3. A projekt környezeti fenntarthatósága... 89 6.2.4. Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások... 91 7. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG HASZON ELEMZÉSE... 94 7.1. A KÖLTSÉG HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI... 94 7.2. PÉNZÜGYI ELEMZÉS... 95 7.2.1. Projekt nélküli eset... 95 7.2.2. Pénzügyi költségek becslése (a kiválasztott változathoz)... 96 7.2.3. Pénzügyi bevételek becslése... 100 7.2.4. A projekt pénzügyi teljesítménymutató... 100 7.2.5. A megítélhető támogatási összeg meghatározása... 100 7.2.6. A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata... 101 7.2.7. Érzékenységvizsgálat... 102 7.3. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG HASZON ELEMZÉS... 102 8. CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA... 103 8.1. A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA... 103 8.1.1. A projektmenedzsment szervezeti felépítése... 103 8.1.2. A projektmenedzsment működése... 107 8.2. ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV... 108 8.2.1. Ingatlanszerzés tulajdonjog... 108 8.2.2. Egyéb feladatok... 108 8.2.3. Kommunikációs terv... 108 8.3. KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA... 110 8.4. KÖZBESZERZÉSI/BESZERZÉSI TERV... 122 8.5. ÜTEMTERVEK... 124 8.5.1. Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv... 124 8.5.2. Kifizetési ütemterv... 126 9. RÖVIDÍTÉSEK... 127 10. A TANULMÁNY MELLÉKLETEI... 128 3
1. ÖSSZEFOGLALÓ A projekt címe Projektgazda neve Projektgazda székhelye A projekt megvalósításának helyszíne, kapcsolódó VTT tervezési helyszínhez illeszkedése Érintett terület nagysága (ha)/ vízborítással (tartós időszakos) érintett terület nagysága (ha) Érintett gazdák száma/beleegyező nyilatkozatok száma (db) Beruházással érintett terület (ha), A projektgazda főbb adatai 1.1. táblázat Tájgazdálkodás infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat 4800 Vásárosnamény, Tamási Á.u.1. Aranyosapáti, Jánd, Csaroda, Márokpapi, Tarpa, Hetefejércse, Gulács, Tákos, Beregsurány, Vásárosnamény Gergelyiugornya, Vámosatya, Lónya, Mátyus, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tiszaadony, Barabás, Gelénes 36 100/865 Előkészítő fázisban 19, jelenleg folyamatban 36 100 ha Épülő csatornahálózat hossza (km); ~3,15 műtárgyak száma (db), 24 kiépülő tározókapacitási lehetőség (m 3 ) ~7 millió A projekt tervezett költsége (Ft) 956 955 389 A megvalósult projekt becsült üzemeltetési költsége szivattyúzás függvényében (Ft/év) A projektgazda jogosultsága az ÁFA visszaigénylésére 21 000 000 34 000 000 ÁFA ról szóló 2007.évi CXXVII.tv. 85. és 86. ra tekintettel nincs A projekt a Beregi ártéri (más néven vízgazdálkodási rendszerben) öblözetben valósul meg, egyrészt a Beregi árapasztó tározó, másrészt a hozzá szervesen kapcsolódó Lónyai árapasztó fióktározó területén. Ezen túl mozaikosan kiterjed az öblözet teljes területére. Ebből adódóan a háttér és környezet bemutatása a Bereg 378 km 2 es területére terjed ki, úgy, hogy érintőlegesen említést tesz a határon túli területekről is, tekintettel a Beregi ártér és vízrendszer országhatárokkal való osztottságára. A probléma és annak okai az alábbiak: - A vízrendszer létesítményei elsősorban a vizek elvezetésére alkalmasak a vízkészletgazdálkodásra nem. - A jelenlegi mezőgazdálkodás nem kellően veszi figyelembe a beregi vízviszonyokat, ezért nagy a kárérzékenysége. - A természeti értékek megőrzése a tájgazdálkodás egyik legfontosabb eleme a Beregben, de a vízi infrastruktúra ezt nem támogatja. - Az EU és hazai szakpolitikai irányok, elvárások igénylik a vízi infrastruktúra fejlesztését. A tájgazdálkodás fejlesztéséhez kapcsolódó vízi infrastruktúra fejlesztési projekt célkitűzéseinek meghatározásakor a terület sajátosságain illetve a mezőgazdálkodás jelen állapota mellett abból indulunk ki, hogy a jelen projekttel párhuzamosan megvalósul a Beregi 4
komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztési projekt (mely mint fentebb felsorolásra került), részben már maga is támogatja a tájhasználatváltást. Ebben a projektben tovább fejlesztjük, bővítjük a vízgazdálkodási rendszer vízi infrastruktúráját. A változatelemzés keretében összesen három változat bemutatására és összehasonlító elemzésére kerül sor: - 0 változat: Jelen projekt elmaradásának változata. - A változat: (gravitációs vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának, kormányzásának megvalósításával kombinált gravitációs Tiszai vízpótlással. - B változat: A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának megvalósításával, kombinált szivattyús és gravitációs Tiszai vízpótlással, mely a Tisza 706,94 és 715,45 fkm szelvényében ideiglenes szivattyúállások kialakításával kerül megoldásra. A végső változatok elemzését többszempontú elemzéssel végeztük. A változatokat műszaki, természetvédelmi, társadalmi és közgazdasági szempontok szerint értékeltük. A gazdasági szempontok egyik elemeként elvégeztük a költséghatékonysági elemzést is. Az alternatívák beruházási és üzemelési költségeit és a költséghatékonysági elemzés eredményeit az 1.2 táblázat tartalmazza. 1.2 táblázat A változatelemzés eredményei A változat B változat 1. Beruházási költség jelenértéke (eft) 391 938 520 599 2. Működési költség jelenértéke (eft) 9 896 60 285 3. Maradványérték jelenértéke (eft) 0 0 4. Összes költség jelenértéke (1+2+3), eft 401 834 580 884 5. Lehetséges vízvisszatartási terület, ha 557 865 6. Költséghatékonysági mutató (5/6) ha/mft 1,39 1,49 A többszempontú változatelemzés eredménye egyértelműen mutatta, hogy minden felvetett kritérium alapján a B változat tekinthető a megfelelő megoldásnak (összpontszáma 90, szemben az A változat 66, és a 0 változat 55 pontjával). Igaz ennek nagyobb a beruházási és működési költségigénye is, de a költséghatékonysági mutató szerint a B változat egységnyi összköltséggel nagyobb lehetséges vízvisszatartási területet biztosít. A projekt társadalmi hasznosságát az alternatívaelemzés igazolja. A kiválasztott B változat műszaki tartalma: - Tisza 706,94 és 715,45 fkm szelvényében ideiglenes szivattyúállások kialakítása. Tiszai vízpótlás. - Összesen 24 db vízvisszatartó, vízkormányzó műtárgy építése a beregi vízrendszer területén - Anyagnyerőhelyek vizes élőhelyekké alakítása - Társulati kezelésű csatornák rekonstrukciója 5
A pénzügyi elemzés eredményei: 1.3 táblázat A projekt beruházási költségei Megnevezés Összes költség Területszerzés 16 800 000 Társulati csatornák rekonstrukciója 215 814 360 Meglévő anyaggödör rendezése 19 833 600 Új csatorna építése a Tisza töltés és a Diáksánc csatorna között 22 333 460 Gelénesi vízpótló csatorna építése 9 235 020 Csaroda 0290 vízpótló csatorna építése 1 115 640 Tájgazdálkodási műtárgyak építése (24 db) 174 577 000 Szivattyúzási hely a Tisza 715,45 fkm szelvényében 68 178 000 Szivattyúzási hely a Tisza 706,94 fkm szelvényében 42 043 100 Építés összesen 553 130 180 Eszközbeszerzés 0 Kivitelezés összesen 553 130 180 Régészet 12 000 000 Lőszermentesítés 2 400 000 Talajmunka 4 000 000 Kiviteli terv 51 000 000 Tervezői művezetés 6 000 000 Megvalósulási terv 11 000 000 Üzemeltetési, kezelési és karbantartási kézikönyvek, szabályzatok elkészítése 4 000 000 Művelési ágból való kivonás, váltás hatósági díja 7 200 000 Engedélyek hatósági díja 1 000 000 Egyéb építési jellegű költségek összesen 98 600 000 Projekt menedzsment költsége 11 000 000 Közbeszerzés (tanácsadó+eljárási díj) 1 500 000 Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység 3 578 000 Mérnök felügyelet 22 000 000 Megvalósításhoz szükséges szolgáltatások összesen 38 078 000 Beruházási költség összesen 706 608 180 Tartalék 46 900 000 Beruházási költség mindösszesen 753 508 180 Nem visszaigényelhető ÁFA 203 447 209 Bruttó beruházási költség 956 955 389 A pénzügyi elemzés során a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmaztuk. A projekt megvalósulása esetén évi 17 MFt többletköltség várható az üzemeltetési és karbantartási költségekben, ezen felül 5 évente 5 MFt felújítási többletköltség. A többletköltségeket az állami 6
költségvetés keretében a Belügyminisztérium fogja biztosítani. Ezt ellensúlyozza a védekezési és helyreállítási költségek csökkenése, amely elsődlegesen az önkormányzatoknál fog jelentkezni. Mivel a projekt nem jövedelemtermelő, a maximálisan kapható támogatás aránya 100%. A beruházási költségek csak elszámolható költségeket tartalmaznak. A beruházást terhelő ÁFA is elszámolható költség, mert a kedvezményezett azt nem igényelheti vissza. A projekt elszámolható költsége 956 MFt, amelynek 100 % a támogatás. 1.4. táblázat A megvalósítás tervezett üteme Kezdete Terület előkészítése, földgazdálkodási feladatok 2013.08. 2013.12. Gazdálkodási tervek elkészítése 2014.06. 2014.12. Vízgazdálkodási működési szabályzat elkészítése, egyeztetése, véglegesítése (horizontális, vertikális) Vége 2014.06. 2014.12. Tájékoztatás, nyilvánosság 2013.08. 2015.06. Projektmenedzsment 2013.08. 2015.06. Beruházás, építés 2014.06. 2015.03. Sajátos technológiai műveletek: tájrendezés és az anyagnyerők, létesítmények tájba illesztése 2014.06. 2015.03. A köztes MT és az EMT között alapvető különbség nincs, a projekt kedvezményezettje, célterülete, célkitűzései és a fejlesztési igény nem változott meg. Tekintettel arra a tényre, hogy az EMT készítésekor nem készültek részletes felmérések, míg a köztes MT készítésekor már pontosabb adatok álltak rendelkezésre, ezért a vízzel borított területek nagysága az EMT ben szereplő 1500 ha ról 865 ha ra módosult. (10. melléklet) A projektfejlesztés során figyelembe vettük a DEB támogatási döntésben hozott javaslatait, a Kedvezményezett által megfogalmazott elvárásokat, a FETIVIZIG és a HNPI szakembereinek észrevételeit, valamint a 2012. április 24 én Tiszakerecsenyben és Csarodán megtartott tájékoztató fórumokon elhangzott önkormányzati, lakossági és gazdálkodói véleményeket, javaslatokat. Mindezek függvényében továbbra is a tiszai szivattyús vízpótlás alkalmazását látjuk a tájgazdálkodási infrastruktúra hathatós működtetése kulcsának. A költségcsökkentés érdekében módosítottunk a műszaki megoldáson. Tehát az EMT től eltérően jelen köztes Megvalósíthatósági Tanulmányban a kiválasztásra javasolt B változat ideiglenes szivattyúállásokkal biztosítja a tájgazdálkodási rendszer működtetéséhez szükséges folyamatos vízmennyiséget. 7
2. A PROJEKTGAZDA ÉS PROJEKTMENEDZSMENT BEMUTATÁSA A projektgazda Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat jogi formáját tekintve jogosult a pályázati konstrukció támogatására, a pályázati felhívás és útmutató előírásainak megfelel. A projektgazda legfontosabb adatait az alábbi mutatja be. 2.1. táblázat A projektgazda bemutatása A projektjavaslat benyújtójának (projektgazda) neve: Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat Jogi formája: Vizitársulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet Címe: 4800 Vásárosnamény, Tamási Áron út 1. A projektgazda hivatalos képviselője: Beosztása: Lakatos József Intézőbizottság elnöke Telefonszáma: 06 45 702 401 Faxszáma: 06 70 902 8700 E mail címe. ujberegi@vodafone.hu A Társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. Törvény módosításának értelmében a vízitársulat olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely közhasznú szervezetté minősíthető. A Társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a 300/2011. (XII.XXII) Korm. rendeletben foglaltak alapján 2012. január 1 én hatállyal a korábbi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság helyett a Belügyminiszter irányítása alatt a Felső Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság látja el a szakmai felügyeletet. A projektgazda (Beregi Vízgazdálkodási Társulat néven) évtizedes tapasztalattal rendelkezik a térség vízrendezési, vízkár elhárítási, víz visszatartási és talajvédelmi feladatainak ellátásában, szervezésében. A Társulat tevékenysége a közfeladatok ellátása mellett kiterjed vízilétesítmények tervezésére és megvalósítására, a kezelésében lévő vizek és vízilétesítmények működtetésére és fenntartására, hasznosítására, működését elősegítő egyéb gazdasági tevékenységek ellátására. A Társulat tevékenységi köre a hatályos TEAOR besorolások szerint az alábbiak: - 45.24 Vízilétesítmények építése - 01.41 Növénytermelési szolgáltatás - 07.20 Ingatlan bérbeadása és üzemeltetése hasznosítása - 71.32 Építőipari gép kölcsönzése - 74.20 Építészeti és mérnöki tevékenység, és ehhez kapcsolódó tanácsadás - 71.34 Máshova nem sorolt egyéb gép kölcsönzése A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. Törvény módosításának értelmében a társulat működési területe a vízgyűjtő gazdálkodási tervezési alegységekre és az érintett környezetvédelmi és vízügy igazgatóság működési területére figyelemmel, elsősorban a legalább 100 000 ha nagyságú földrajzi terület, amelyen a társulat működik, vagy amely 8
területen a társulat legalább 500 km nyi közcélú vonalas létesítményt tart fent és üzemeltet. A Társulat érdekeltségi területét K en Lónyától Tarpáig az országhatár, D en A Tisza jobb parti töltése Vásárosnamény Tarpa között, Ny on a Tisza jobb parti töltése Lónyai országhatártól Vásárosnamény Aranyosapáti Gyüre, Nagyvarsány, Kisvarsány községek külterületének választóvonala határolja. Az érdekeltségi terület mérete 41 355 ha. A Társulat érdekeltségi területéhez tartozó települések: Vásárosnamény, Tiszaszalka, Tiszavid, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Mátyus, Lónya, Barabás, Gelénes, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Hetefejércse, Vámosatya, Tákos, Márokpapi, Tarpa, Tivadar, Gulács, Jánd, Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre és Aranyosapáti. A társulat tisztségviselői és szervei A társulatot az elnök képviseli, további tisztségviselői az intézőbizottság elnöke és tagjai, valamint az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai. Az intézőbizottság elnöke egyben a Társulat elnöke is. Az elnök dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés és az intézőbizottság hatáskörébe. Ilyen feladatok többek közt: - A munkáltatói jogok gyakorlása - A társulati feladatok költségfedezetének biztosítása - A közfeladatok végrehajtásának irányítása - A társulati pénz és hitelgazdálkodás valamint vagyongazdálkodás kezelése stb. A Társulat szerveit a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság alkotják. A közgyűlés a Társulat legfőbb szerve. A közgyűlés a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályi keretek között jogosult a társulatot érintő bármely ügyben dönteni. A közgyűlésen a 300 ha vagy annál nagyobb érdekeltségi területtel rendelkező tagok és az Önkormányzatok személyesen, vagy képviselőik útján vesznek részt. A 300 ha nál kisebb érdekeltségi területtel rendelkezőket a települési önkormányzatok vagy a maguk közül választott küldöttel képviseltetik magukat. A közgyűlést legalább évente egyszer megtartják, az összehívás az intézőbizottság feladata. A közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a jogosultak érdekeltségi egység arányában számított több, mint kétharmada jelen van, azok egyben az érdekeltségi területnek legalább az 51% át képviselik. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belül összehívott második közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelentek számára és érdekképviseleti arányára tekintet nélkül határozóképes. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik többek között: - Alapszabály módosítása - A társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének elhatározása - A tagok fizetési kötelezettségének megállapítása - SZMSZ elfogadása, módosítása - A társulat közfeladatainak ütemezése, stb. Az évi rendes közgyűlésen túl rendkívüli közgyűlés(ek) összehívására is sor kerülhet. Az intézőbizottság a bizottság elnökéből és 5 főből áll, akiket a közgyűlés választ meg, tagjai újraválaszthatók. Az intézőbizottság gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról a társulat illetve a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. Az intézőbizottság ügyrendjét maga határozza meg, a bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3 a jelen van. 9
A Társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság, amely ügyrendjét maga állapítja meg. Az ellenőrző bizottság elnökét és 4 tagját a küldöttgyűlés választja meg 2/3 os többséggel 5 évi időtartamra. Az ellenőrző bizottság feladata a Társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A Társulat tagjai A társulat tagjai a társulat érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A tagok az érdekeltségi hozzájárulást a küldöttgyűlés által megállapított mértékben és határidőre fizetik meg. A tagviszony megszűnik, ha - a tag meghal, - ha a tagsági viszony alapjául szolgáló feltétel megszűnik, - a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tag jogutód nélkül megszűnik, - a társulat jogutód nélkül megszűnik. A Társulat vagyona A Társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam hozzájárulásából illetve egyéb támogatásaiból, továbbá a vállalkozásból származó eredményből látja el közcélú feladatait. Az állami és helyi önkormányzati támogatás, valamint a tagok érdekeltségi hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül. A társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel. A társulat tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek. 2011. január 1 jétől a vízitársulatok érdekeltjeinek, tagjainak nem kötelező az érdekeltségi (társulati) hozzájárulás befizetése. A 2009. évi CXLIV. törvényt (a vízitársulatokról) a 2010. évi XC. törvény úgy módosította, hogy a kötelező társulati hozzájárulást megszüntette, de a társulat tagjainak lehetősége van a Társulat közfeladatainak ellátásának költségeihez hozzájárulni. A Társulat pénzügyi stabilitását több forrás biztosítja, amely a kiszámítható gazdálkodás alapja. A társult önkormányzatok hosszú távon gondolkodnak a Társulat működtetésében, 2012 évre 6.000.039 Forint összegű önkéntes tagi hozzájárulást biztosítanak. A társulat jól ki tudta használni tavaly is és az idén is az Országos Közmunkaprogram adta lehetőségeket. 385.000.000 Ft támogatás mellett szervezési költségekre 9.618.000 Ft támogatásban részesült. Az ez évi fenntartási keret elosztása még folyamatban van, ennek nagyságrendjéről még nincs információ. Az egyéb bevételekből (fenntartó gépek bérbe adása) nagyobb arányú tartalékképzés is lehetséges, amely tovább növeli a pénzügyi stabilitást. A projektgazdának nagyobb pénzügyi tranzakciói nincsenek, folyamatban lévő vagyonjogi pere nincs. A projektgazda a tervezett projekttel kapcsolatban általános forgalmi adót nem igényelhet vissza. A projekt előkészítése és megvalósítása során alapvetően változatlanul működik tovább a Társulat. A működő vízgazdálkodási társulaton belül annak alegységeként létrehozandó tájgazdálkodási célú szervezeti egység, az amely a tájgazdálkodási célú vízi infrastruktúra üzemeltetését végezni fogja. 10
A projektmenedzsment szervezet működése A projekt megvalósításához kapcsolódóan a Kbt. előírásainak megfelelően a projektmenedzseri, műszaki, jogi és pénzügyi szakértői területekre ún. projekt menedzsment szervezetet (PIU) kerül kiválasztásra. A PIU feladata lesz a projekt megvalósításának zökkenőmentes levezénylése, koordinálása, a műszaki, pénzügyi, jogi feladatok elvégzése, valamint a kapcsolattartás a projekttel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat végzőkkel. Ezek keretében feladatai közé tartozik a projektgazdával, valamint a projekt előkészítésére közbeszerzési eljáráson kiválasztott nyertes ajánlattevőkkel (szerződő felekkel) és a Közreműködő Szervezettel, Irányító Hatósággal való kapcsolattartás, a szükséges ellenőrzések, jelentések összeállítása, a pénzügyi feladatok, illetve a projekthez kapcsolódó dokumentációs feladatok ellátása. Együttműködés a végrehajtásban résztvevő más személyekkel és szervezetekkel, intézményekkel, különösképpen az érintett gazdálkodókkal, engedélyező hatóságokkal, pénzintézetekkel. Koordináció, kapcsolattartás a projektben résztvevő cégek, hatóságok, intézmények és szervezetek között az engedélyeztetés, a közbeszerzés, a tervezés, a projekt előkészítés végső elszámolása időszakában. A projektgazda képviselőjével való együttműködés a projekt végrehajtásával összefüggő napi operatív és stratégiai kérdésekben. Továbbá feladata még a szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató felé, a szerződések előkészítése, a jogi kötelezettségek ellátása, a jogi konfliktusok kezelése. Az önálló projektmenedzsment szervezet munkájáról az Intéző Bizottság ülésein számol be, illetve az ülések közötti szünetekben a projektgazda képviselőjének tartozik legalább heti 1 alkalommal beszámolással. A napi munkavégzéshez szükséges döntéselőkészítési és végrehajtási feladatokat a projektgazda képviselőjének irányításával látja el. Az igénybe vett szakértőket a projektgazda képviselőjének jóváhagyása alapján vonja be munkájába. Tehát a projekt előkészítését koordináló projektmenedzsment szervezetnek szoros kapcsolatot kell fenntartania a projektgazdával. A projekt előrehaladását a projektmenedzsment havonta ütemezett megbeszéléseken értékeli. Az ütemezett megbeszéléseken részt vesznek a projekt menedzsment szervezet tagjai, az adott értékelési időszakban érintett szakemberek, a tervezők, később a kivitelezők képviselői, valamint szükség esetén a közreműködő szervezet képviselője. Nagyobb részfeladatok, vagy váratlan esemény bekövetkezésekor soron kívüli munkaindító megbeszélésre, a részfeladatok befejezése után soron kívüli értékelő megbeszélésre kerül sor. A soron kívüli megbeszéléseken a projekt menedzsment szervezet tagjain kívül az érintett szervezetek képviselői/szakértők vesznek részt. Az ütemezett és soron kívüli megbeszélésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv vezetéséért a projektmenedzser a felelős. A rendszeres kapcsolattartáson felül igény szerint elektronikus úton (email, telefon, fax) kell biztosítani a kapcsolattartást a projekt előkészítésében részt vevők között. A projekt menedzsment szervezet megbízatása a projekt előkészítés időtartamára szól. A projekt megvalósítására a kivitelezés menedzselésére képes és alkalmas szervezet kerül kiválasztásra. A projektmenedzsment szervezet bemutatását részletesen a 8.1.1 és 8.1.2 fejezetek tartalmazzák. A projektmenedzsment szervezet szerződésében meghatározott formai keretek között és időbeli hatállyal fog beszámolni a projektgazdának tevékenysége előrehaladásáról, fogja a kapcsolatot tartani a projektgazdával. 11
3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása 3.1.1. Érintett földrajzi terület bemutatása, lehatárolás, területi egységek A projekt a Beregi ártéri (más néven vízgazdálkodási rendszerben) öblözetben valósul meg, egyrészt a Beregi árapasztó tározó, másrészt a hozzá szervesen kapcsolódó Lónyai árapasztó fióktározó területén. Ezen túl mozaikosan kiterjed az öblözet teljes területére. Ebből adódóan a háttér és környezet bemutatása a Bereg 378 km 2 es területére terjed ki, (1. melléklet) úgy, hogy érintőlegesen említést tesz a határon túli területekről is, tekintettel a Beregi ártér és vízrendszer országhatárokkal való osztottságára. A projekt közvetlen és közvetett hatásterületének értelmezése a 4.2.1 pontban található. 3.1. táblázat A terület lehatárolása és vízgazdálkodási sajátossága településenkénti bontásban Helyrajzi szám 1 Település Kistérség Művelési ág (a különböző művelési ágú területek mérete, % os aránya) 9 db hrsz Gulács Vásárosnaményi Szántó 75% Erdő 5% Gyümölcsös 10% Gyep 10% Közvetett hatásterület Tivadar Vásárosnaményi Szántó 70% Gyep 20% Gyümölcsös 10% 71 db hrsz Jánd Vásárosnaményi Szántó 30% Erdő 20% Gyep 40% Gyümölcsös 10% 14 db hrsz Tákos Vásárosnaményi Szántó 40% Erdő 10% Gyümölcsös 15% Gyep 35% 41 db hrsz Csaroda Vásárosnaményi Szántó 35 % Erdő 35% Gyep 10% Gyümölcsös 20 % 37 db hrsz Márokpapi Vásárosnaményi Szántó 45% Erdő 30% Gyümölcsös 15% Gyep 10% 22 db hrsz Tarpa Vásárosnaményi Szántó 35% Erdő 10% Gyep 40% Vízgazdálkodási sajátosság (belvizes, aszályos, magas árvízkockázatú) Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos 1 A teljes tározó terület érintettsége esetében elég a tározó területével érintett földrészletek jegyzékéről szóló rendeletet behivatkozni (ha bizonyos területek kimaradna, akkor azokat kivételként kérjük felsorolni a táblázat alatt). Ha kisebb terület pályázik illetve tározó területen kívüli érintettség van, akkor minden helyrajzi számot fel kell sorolni. 12
Gyümölcsös 15% 15 db hrsz Hetefejércse Vásárosnaményi Szántó 25% Gyep 50% Erdő 15% Gyümölcsös 10% 5 db hrsz Beregsurány Vásárosnaményi Szántó 35% Gyep 20% Erdő 30% Gyümölcsös 25% Közvetett hatásterület Beregdaróc Vásárosnaményi Szántó 40% Gyep 45% Gyümölcsös 15% 40 db hrsz Gelénes Vásárosnaményi Szántó 20% Gyep 35 % Erdő 25 % Gyümölcsös 10% 9 db hrsz Vámosatya Vásárosnaményi Szántó 50% Gyep 25% Gyümölcsös 20% Erdő 5% 19 db hrsz Barabás Vásárosnaményi Szántó 50% gyep: 45 % erdő 10% Gyümölcsös 15% Közvetett hatásterület Tiszaszalka Vásárosnaményi Szántó 40% Gyep 15% Erdő 30% Gyümölcsös 15% 1 db hrsz Tiszavid Vásárosnaményi Szántó 70% Gyep 20% Gyümölcsös 10% 10 db hrsz Tiszaadony Vásárosnaményi Szántó 40% Gyep 25% Erdő 20% Gyümölcsös 15% 20 db hrsz Tiszakerecseny Vásárosnaményi Szántó 25% Gyep 35% Erdő 25% Gyümölcsös 15% 13 db hrsz Mátyus Vásárosnaményi Szántó 25% Erdő 30% Gyep 35% Gyümölcsös 10% 477 db hrsz Lónya Vásárosnaményi Szántó 30% Erdő 30% Gyep 25 % Gyümölcsös 15% 92 db Vásárosnamény Gergelyiugornya Vásárosnaményi Szántó 50% Erdő 20% Gyep 25 % Gyümölcsös 15% Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos Fokozottan belvízveszélyeztetett / aszályra hajlamos 13
A táj rendszerműködésének értékelése A jövőben, a globális éghajlatváltozás következtében, várhatóan a Tisza mentén a hőmérséklet emelkedése mellett a csapadék időbeni eloszlásának szélsőségesebbé válása is várható, ami fokozza egyrészt a rendkívül csapadékos, másrészt a vízhiányos aszályos időszakok előfordulásának valószínűségét. Így a tározók területén a belvizes időszakok mellett, az azt követő időszakokban valószínűleg számottevően nő az aszályhajlam is. A szeszélyes csapadékviszonyok, a gyakran előforduló szélsőséges vízháztartási helyzetek miatt megkülönböztetett jelentősége van a talaj vízraktározó képességének. A tározó jelentős részén a talajok vízgazdálkodási tulajdonságai alapján gyenge vízvezető képesség és erős víztartó képességű talajok találhatók. A nehéz mechanikai összetételű talajok gyakran még rövidebbhosszabb ideig tartó hóolvadás, sok vagy nagy intenzitású csapadék miatti felszíni vízborítás alatt sem áznak be mélyen és egyenletesen, s nem használják ki felső egy méteres rétegük potenciális vízraktározó képességét. Mindez azt jelenti, hogy ezen talajok nem megfelelő művelése növeli a belvizek kialakulásának esélyét, miközben a lehulló csapadék közel kétharmada (!) egyszerre beleférne a talajba, ha beszivárgását egyes tényezők nem akadályoznák. A területen gyülekező vizek (belvizek) ma már csak a meglévő csatornahálózaton keresztül képesek lefolyni, mivel ezen korábbi ártéri területek a gátak megépítése következtében elszakadtak a korábban szoros összeköttetésben álló Tisza folyótól. A belvízelvezető rendszerek problémája azonban az, hogy ha a csatornák rendszeres vízutánpótlása nem biztosított, belvizes időszakokat követően jelentkező aszályos időszakokban tovább fokozzák a szárazságot, mivel azok jelentősen megcsapolják a talajvizeket. Ennek egyenes következménye azután, hogy nagy területeken kialakuló belvizek gyors elvezetése után a csapadékszegény (sőt gyakran csapadékmentes) nyári időszakban a talaj viszonylag vékony rétegében tározott csekély vízmennyiség csak rövid ideig képes a növényzet vízigényét kielégíteni, s a tavasszal belvizes vagy túlnedvesedett területek egy tekintélyes részén komoly aszálykárok jelentkeznek. Ez a vízháztartási szélsőség sajnos nem kivételes eset, ami a prognosztizált klímaváltozások esetén csak súlyosbodni fog. Az érintett területekről egyértelműen megállapítható, hogy a táj sérült, amelynek okai az alábbiakban foglalható össze: 1. a vizsgált terület a Tisza szabályozását megelőzően ártéri táj volt, de mára a kétirányú folyamatok az ártér, az élővíz és az élővilág között megszűnt, 2. vízgazdálkodása jelentős anomáliákat mutat: a. Időszakosan belvizek fordulnak elő, akár ehhez az állapothoz közeli időpontban teljesen kiszárad a talaj, b. a tavaszi árhullámok mellett a belvizes időszakok egyidejűleg jelentkeznek. 14