Az Európai Gyomkutató Társaság (European Weed Research Society, EWRS) 15. Konferenciája Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2010. július 9-16.

Az Európai Gyomkutató Társaság (European Weed Research Society, EWRS) 15. Konferenciája Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2010. július 9-16. I. Előzmények és a megnyitó Mi az EWRS? Az Európai Gyomkutató Társaság (European Weed Research Society, EWRS, www.erws.org) 1975-ben alakult olyan nemzetközi szervezet, amelynek a világ összes országából tagja lehet bárki (az oktatói, a kutatói és a versenyszférából egyaránt), aki a gyombiológiai- és ökológiai kutatások, valamint a gyomnövények elleni védekezés iránt érdeklődik. Az EWRS küldetése, hogy a gyomtudománnyal foglalkozó szakemberek között olyan szakmai kapcsolatrendszert alakítson ki, hogy a nemzetközi tudományos együttműködés következtében hatékonyabbá váljon a gyomnövények elleni védekezés. A Társaság tudományos tevékenységében kiemelt szerepet kap a környezetvédelmi szempontok érvényesülése, a természeti értékek és a biodiverzitás megőrzése, valamint a fenntartható fejlődés szolgálata. Az EWRS tevékenységét a következő testületek által gyakorolja: Legfőbb szerve az évente összejövő Közgyűlés (General Assembly), amely a tagok összességéből áll A mindenkori EWRS elnök irányításával a Vezetőség (Executive Committee, ExCom, Board ) választott tagjai felügyelik a Társaság pénzügyi és adminisztratív tevékenységét A Tudományos Bizottság (Scientific Committee, SciCom) a mindenkori EWRS alelnök irányításával a Társaság tudományos tevékenységét koordinálja. Kulcstagjai az EWRS 14 munkacsoportjának (Working Group) elnökei, amelyek egy-egy speciális szakterület tudományos tevékenységét irányítják. A munkacsoportok vezetői önállóan vagy más munkacsoportokkal közösen kisebb workshopokat, szimpóziumokat rendeznek A nemzeti képviselők (national representative) feladata hazájuk és az EWRS közötti tudományos híd kialakítása. Hazájuk herbológiai történéseiről az EWRS-t informálják, és az EWRS-ben történt eseményeket közvetítik a helyi tagok felé Az elért tudományos eredmények az EWRS hírlevélben (EWRS Newsletter), a szimpóziumok proceedingjeiben és a Társaság - nemzetközi elismertségben is magasan élenjáró - tudományos folyóiratában, a Weed Research c. tudományos folyóiratban kerülnek publikálásra. A 15.EWRS Konferencia Az Európai Gyomkutató Társaság 3 évente tudományos konferenciát rendez. 2007-ben a 14. EWRS Szimpóziumon (Hamar, Norvégia) az a megtiszteltetés érte hazánkat, hogy a zárószekcióban az akkori EWRS elnök - Marco Quadranti - bejelentette: a 15. Szimpózium rendezési jogát 2010-ben Magyarország nyerte el! Innentől kezdve már megkezdődtek a rendezvénnyel kapcsolatos előkészületek. 2008 szeptemberében Eszéken (Horvátország) az EWRS SciCom ülésén a nemzeti képviselőnek (Kazinczi Gabriella) már részletesen vázolni kellett a Konferencia logisztikai részleteit és

2 előzetes pénzügyi tervezetét. A Vezetőség itt fogadta el a Konferencia új helyszínének Keszthely helyett Kaposvárt, és döntött a konferenciával kapcsolatos alapvető részletekről és határidőkről (pontos helyszín elfogadása, első körlevél megjelenése, korai és standard regisztráció, előzetes összefoglalók benyújtásának határideje stb.). Egy ekkora volumenű rendezvény szervezése nem kis feladatot rótt a helyi szervezőbizottságra! A munka átláthatósága és a feladatok megosztása érdekében 2009 júliusában a Kaposvári Egyetemen megbeszélést tartott a helyi szervezőbizottság (Local Organizing Commitee, LoCom), amelynek tagjai a következők voltak: LoCom elnöke: Kazinczi Gabriella Asszisztencia Szervező Kft. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gyommentes Környezetért Alapítvány Kaposvári Egyetem Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Magyar Növényvédelmi Társaság Magyar Gyomkutató Társaság Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Az Asszisztencia Szervező Kft ügyvezető igazgatója teljes felelősséggel vállalta a konferencia pénzügyeinek intézését, az elektronikus absztraktkezelő rendszer működtetését, a konferencia honlapjának elkészítését a LoCom tagjaival történő egyeztetés alapján -, továbbá a résztvevők számára az elektronikus regisztráció és szállásfoglalás intézését. Gólya Gellért (országos növényvédelmi főfelügyelő, FVM) az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezésről szóló közel 100 oldalas könyv lefordíttatását, nyelvi lektoráltatását és a javított magyar és az angol nyelvű változat nyomdaköltségeinek biztosítását vállalta. A helyi szervezőbizottság tagjai megállapodtak abban, hogy a növényvédőszer gyártó és forgalmazó cégek anyagi támogatását is kérik, akik ezért cserébe promóciós anyagaikkal megjelenhetnek a Konferencián. Ebben a tekintetben az EWRS ad hoc szponzor bizottságával egyeztettek. A tagok megállapodtak abban, is, hogy a Konferencia alatti egyéb programoknak kik legyenek a felelősei (Bíró Krisztina és Abonyi Zsuzsanna kiállításai, martonvásári tudományos kirándulás, precíziós gazdálkodás megtekintése Zimányban). A következő EWRS SciCom ülésre 2010 novemberében Volterrában (Olaszország) került sor, ahol a Bizottság tagjai az addig beérkezett 338 absztraktot 7 szekcióba sorolták, és meghatározták a szekcióelnököket. A szekcióelnökök feladata volt a továbbiakban az összefoglalók lektorálása és annak eldöntése, hogy melyeket fogadják el szóbeli prezentációnak és melyeket poszternek. A korábbi LoCom ülés döntése alapján a nemzeti képviselő javaslatára a plenáris ülés témájának a bizottsági tagok elfogadták a magyarországi - eredményeiben és jelentőségét tekintve is nemzeti kincsnek számító szántóföldi gyomfelvételezésekről szóló prezentációt. Ezenkívül szintén itt döntöttek többek között - a konferenciát kiegészítő, azt színesítő egyéb programokról is (bizottsági és munkacsoporti ülések, workshopok, tudományos találkozók, alternatív, egyéb programok stb). Ezzel kialakult a Konferencia teljes tudományos programja. És végre elérkezett az idő Bár a 15. EWRS Konferencia hivatalos megnyitójára csak 2010. július 12-én 8.30-kor került sor, ezt megelőzően is már több konferenciához közvetlenül kapcsolódó program lezajlott.

3 Az első ilyen eseményre 2010. július 9-én 18.00 és 19.00 óra között került sor, amikor az EWRS alapítók (Foundation Board) a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékén üléseztek. Másnap, július 10-én az EWRS Tudományos Bizottsága (SciCom) ülésezett 9.00 és 18.00 között. A maratoni ülést egy kellemes, jó hangulatú vacsora zárta a hangulatos zselici dombok között fekvő kis faluban, Bőszénfán, a Kaposvári Egyetem EC Vadgazdálkodási Tájközpontjában. A hivatalos regisztráció már másnap, vasárnap 12.00 órától elkezdődött, ahol a regisztráltak többek között - átvehették az (akkori) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) anyagi támogatásának köszönhetően az Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés eredményeiről szóló angol nyelvű kiadványt [Novák R., Dancza I., Szentey L., Karamán J. 2009. Arable Weeds of Hungary. The Fifth National Weed Survey. (2007-2008). Ministry of Agriculture and Rural Development, Budapest], valamint a Magyar Gyomkutató Társaság és szintén az FVM anyagi támogatásával megjelent - angol nyelvű, parlagfűről készült posztert is. Július 12-én vasárnap 9.00 és 17.00 óra között egymással párhuzamosan három program is megrendezésre került. A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar (KE ÁTK) Dékáni Tanácstermében az EWRS vezetőség (EWRS Board Meeting) ülésezett. A Kaposvári Egyetem régi épületének egyik központi előadójában két oktató - Jens Streibig, Education and Training munkacsoport vezetője és Jon Marshall, Weed Reseach főszerkesztője - vezetésével húsz, különböző országokból érkezett és a kurzusra előzetesen jelentkezett fiatal kutatót és PhD hallgatót arra képeztek, hogyan kell tudományos közleményeket tudományos folyóiratokban publikálni. A harmadik alternatív program a KE Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékén zajlott, ahol Ilse Rasmussen, a Germination and Early Growth ( csírázás és korai növekedés ) munkacsoport vezetőjének irányításával munkamegbeszélés zajlott. Ugyancsak július 11-én vasárnap, 17 és 18 óra között ülésezett a Weed Reseach szerkesztőbizottsága, majd ezt követően 18 és 19 óra között az EWRS nemzeti képviselők találkoztak az EWRS vezetőségével. Hansjoerg Kraehmer, az EWRS elnöke valamennyi ország résztvevő nemzeti képviselőjét megkérdezte a herbológiai kutatási aktivitásukról, valamint arról is, hogy a nemzeti események és az EWRS között milyen a kapcsolat. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a nemzeti képviselők hazájuk fontos herbológiai eseményeiről rendszeresen rövid tájékoztatást küldenek az EWRS Hírlevélbe (EWRS Newsletter). A különböző szakmai programokban gazdag vasárnapi programot 19 órától a hangulatos nyitófogadás (welcome reception) zárta. A hivatalos megnyitó A konferencia első, igazi nyitó szekciójára július 12-én hétfőn, 8.30-tól került sor a Kaposvári Egyetem Konferenciatermében. Erre az időre - a hivatalosan regisztráltakkal és a meghívott vendégekkel együtt kb. 300 főre gyarapodott a résztvevők száma, akik a világ minden részéből, 34 különböző országból érkeztek. A szekciót levezető elnök, Hansjoerg Kraehmer (EWRS elnök) bevezetőjében elsőként üdvözölte a Kaposvári Egyetemet képviselő Kovács Melinda Professzor Asszonyt, Horn Péter akadémikust, Kazinczi Gabriellát (EWRS nemzeti képviselő), valamint az EWRS alapítványi tagokat (Paolo Barberi, EWRS alelnök, Josef Soukup EWRS tudományos titkár, Ben Post EWRS gazdasági felelős, Andrej Simoncic EWRS titkár), és minden résztvevőt. Ezután felolvasta a Vidékfejlesztési Minisztériumtól Gólya Gellért, országos növényvédelmi főfelügyelő írásban érkezett köszöntőjét. Ezt követően Horn Péter akadémikus az Egyetem nevében köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte: nagy megtiszteltetés az Egyetem számára,

4 hogy házigazdája lehet egy ilyen nagyszabású rendezvénynek. Ez különösen azért is fontos, mert az eddig nagyrészt állattudományok terén elért, hazai és nemzetközi szinten is elismert szakmai múlttal és jelennel rendelkező intézmény számára a növénytudományi szakterület felé történő nyitás új kitörési pontot jelenthet a jövőben. Kazinczi Gabriella köszöntőjében kiemelte, hogy Magyarország egyike azon államoknak, amelyben a legtöbb az EWRS tagok száma, és hogy a Magyar Gyomkutató Társaság az Európai Gyomkutató Társaság társult tagszervezeteként (affiliated member organization) hatékonyan segíti a magyar gyomkutatók nemzetközi kutatásokba és tudományos közéletbe történő bekapcsolódását. Köszönetét fejezte ki a helyi szervezőbizottság tagjainak és a szponzoroknak (Agroinform Kiadó, BASF, Bayer, Dow, DuPont, IKR, KITE, Magyar Gyomkutató Társaság, Makteshim Agan, Monsanto, Nufarm, SumiAgro, Syngenta, Vidékfejlesztési Minisztérium, Wiley Blackwell), hogy szakmai és anyagi támogatásukkal segítették a rendezvény megszervezését, valamint az EWRS-nek, hogy jelentősen támogatták a fiatal kutatók részvételét. A plenáris előadás A köszöntéseket követően a nyitó szekció plenáris előadója, Novák Róbert gyombiológus (Zala megyei MGSZH, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság), Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzetéről tartott előadást. Elmondta, hogy az elmúlt hatvan évben hazánk nagy hangsúlyt fektetett a szántóterületeinken előforduló gyomflóra faji összetételére, a borítási viszonyaiban bekövetkező változásokra és a gyomnövények terjedésének figyelemmel kísérésére. A szántóföldi gyomnövényzet intenzív vizsgálata a második világháborút követően indult meg. Az Első Országos Szántóföldi Gyomfelvételezést Dr. Ujvárosi Miklós végezte 1947 é 1953 között, amelyben a kisparaszti gazdaságok gyomviszonyait mérte fel. A hatvanas években a gyomirtó szereknek ellenálló gyombiotípusok felszaporodásával ismét fokozódott a gyomnövényzet ismeretének jelentősége. A termelőszövetkezetek létrehozásával a nagyüzemi viszonyokból adódó változások (vetés szerkezet módosulása, nagyadagú műtrágya felhasználás, stb.) a gyomnövényzet összetételére is hatást gyakoroltak. Mindez indokolta a Második Országos Gyomfelvételezés végrehajtását 1969 és 1971 között. A Harmadik Országos Gyomfelvételezésre 1987 és 1988 között, a Negyedikre a rendszerváltást és a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásokat követően, 1996 és 1997 között került sor. A Negyedik Országos Gyomfelvételezés óta rendkívül jelentős átalakulások történtek a magyar mezőgazdaságban. A privatizációval, kárpótlással megtörtént a földterületek tulajdonviszonyi átrendeződése, megnőtt a kisebb területeken gazdálkodók száma és az általuk művelt területek nagysága. Emellett a vegyszeres gyomirtás területcsökkenése is fontos szerepet játszott egyes gyomfajok felszaporodásában. Mindezek alapján szükségessé vált az Ötödik Országos Gyomfelvételezés, amelyre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóságának koordinálásával, 202 község határában, évente kétszer, őszi búzában és kukoricában, 54 herbológus szakember bevonásával került sor. Novák Róbert előadásában összegezte, elemezte és analizálta az elmúlt több mint hatvan év gyomfelvételezéseinek eredményeit, amelyekből mind az elméleti mind a gyakorlati szakemberek számára is hasznosítható következtetéseket vont le. Az országos szántóföldi gyomfelvételezések eredményei röviden - az alábbiakban összegezhetők:

5 Őszi búzában a nagyüzemi intenzív vegyszeres gyomirtás hatására a gyomnövények összes borítása csökkent az 1980-as évek végéig. Az utóbbi húsz évben emelkedett a gyomborítás, amivel megközelítette a Második Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés idején tapasztalt szintet. Az 1980-as évek végéig búzavetésekben a hormonhatású gabona gyomirtó szerek MCPA, 2,4-D egyoldalú használata vezetett a Tripleurospermum inodorum (ebszékfű), a Matricaria chamomilla (orvosi székfű), a Galium aparine (ragadós galaj), a Viola arvensis (mezei árvácska), a Veronica (veronika), valamint a Lamium (árvacsalán) fajok felszaporodásához. Az 1980-as évek végétől napjainkig már az ebszékfű a legfontosabb gyomfaj búzában, bár az utóbbi 10 évben csökkent a borítása. Az utóbbi 20 évben a búza gyomirtási technológia a szulfonil-karbamidok alkalmazása irányába tolódott el. Többségükkel szemben a Veronica fajok, valamint a Viola arvensis kevésbé érzékenyek, így jelentőségük szembetűnően megnőtt. Az évelő Cirsium arvense (mezei acat) fontossága szintén megnőtt az utóbbi 20 évben, amely többek között az egyes biotípusok herbicidekkel szembeni megnövekedett morfológiai szelektivitásával, valamint a talajművelési viszonyokban bekövetkezett változásokkal (mélyművelés elhagyása több helyen) magyarázható. A búzavetésekben tovább folytatódott az Apera spica-venti (nagy széltippan) felszaporodása, a borítása 20 év alatt csaknem megkétszereződött. Ez több egyéb tényező mellett a hazai talajok savanyodásának is köszönhető. Ugyanakkor a Galium aparine borítása csaknem a 20 évvel korábbi szintre csökkent. Az utóbbi években, a búzában legnagyobb kártételi veszélyt jelentő gyomfaj elleni védekezés kiemelt szerepet kapott. A ragadós galaj átlagos borítása viszont napjainkban is nagyon magas, a búzavetésekben az ötödik legfontosabb gyomfaj. Az 1980-as évek végéig a nagyüzemi kukorica területeken az intenzív vegyszeres gyomirtás, a monokultúrás termesztés és az intenzív műtrágyázás volt jellemző. A gyomfelvételezések azt mutatják, hogy 1970-től a nagyüzemi gazdálkodási viszonyok között sem csökkent a gyomosító hatás, hanem napjainkig az összes gyomborítás folyamatosan növekedett. Az 1980-as években, az atrazin, valamint a 2,4-D hatóanyagok egyoldalú alkalmazásával kukoricavetésekben az egyszikű Echinochloa crus-galli (kakaslábfű), a Panicum miliaceum (termesztett köles), valamint a Sorghum halepense (fenyércirok) felszaporodott. Atrazinrezisztens gyombiotípusok terjedtek el az országban, előretört az Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj), az A. chlorostachys (karcsú disznóparéj) és a Chenopodium album (fehér libatop), az 1980-as évek végén már mindhárom a kukorica első 10 gyomnövénye között szerepelt. A kukoricavetésekre vonatkozó felvételezési adatok az Ambrosia artemisiifolia (ürömlevelű parlagfű) folyamatos terjedését mutatják. A rendszerváltást követő tulajdonviszonyokban és talajművelési módokban bekövetkezett változások, a szántóföldek parlagon hagyása ideális lehetőséget jelentett a parlagfű dominánssá válásához. A parlagfű 1997-ben a nyárutói kukoricában már a legfontosabb gyomnövényünk. A kukoricavetések három meghatározó gyomnövénye napjainkban az Echinochloa crus-galli, az Ambrosia artemisiifolia és a Chenopodium album. Nyár elején még a kakaslábfű a legfontosabb faj, a nyárvégi kukoricában viszont már a parlagfű szerepel a legnagyobb borítással. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a gyomfajok közötti késői versengésben a parlagfű erősebb kompetíciós partner, mint a kakaslábfű. Az atrazin hatóanyagú herbicidek visszavonásával további eltolódás érzékelhető a posztemergens technológiák irányába. A preemergens kezelések elhagyása viszont döntő szerepet játszott a Setaria (muhar) fajok, kiemelten a Setaria pumila (fakó muhar), jelentős előrelépésében. Az utóbbi 20 évben a kukoricavetésekben tovább folytatódott több inváziós, veszélyes és nehezen irtható gyomnövény, az Abutilon theophrasti (selyemmályva), a Panicum miliaceum (termesztett köles), valamint az Asclepias syriaca (selyemkóró) felszaporodása. Újabb

6 gyomfajként a Cyperus esculentus (mandulapalka) is terjedőben van az országban. Visszaszorításukra kiemelt figyelmet kell fordítani. A búza és kukorica nyárutói listák egyesítésével kapott összesítő eredmények szerint az Ambrosia artemisiifolia továbbra is szántóföldjeink legfontosabb gyomnövénye, borítása 5,33 %-ra emelkedett. Az országos összesítést a kukoricavetések első három gyomfaja, az Ambrosia artemisiifolia, az Echinochloa crus-galli, és a Chenopodium album magasan kiemelkedő borítással vezeti. A magról kelő egyszikű gyomfajok terjedését az összesített eredmények is jól mutatják. A kapás kultúrákban való felszaporodásának köszönhetően lépett előre a Setaria pumila, a Panicum miliaceum, a Digitaria sanguinalis (pirók ujjasmuhar) és a Setaria viridis (zöld muhar). Az Apera spica-venti összesítve már a 12. legjelentősebb gyomnövény az országban. Az évelő Cirsium arvense az utóbbi 20 évben felszaporodott és ma már a 4. legfontosabb gyomnövényünk. Az Elymus repens (tarackbúza) előrenyomulása napjainkban is folyamatosan tart. A legutóbbi gyomfelvételezés során új, a hazai flórában eddig még elő nem forduló fajok azonosítására is sor került. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásának köszönhetően a gyomfelvételezésekről készült, közel 100 oldalas kiadvány magyar és angol nyelven is elérhető. Ez utóbbi, angol nyelvűt minden regisztrált résztvevő megtalálta a konferenciatáskájában. Jelenleg szerkesztés alatt van egy nagyobb terjedelmű, közel 600 oldalas kiadvány is, amelyben további szerzők és szakértők bevonásával a 60 éves gyomfelvételezési adatbázis mélyebb szintű feldolgozására, analízisére kerül sor (pl. több gyomfaj terjedésének alakulása és oka faji szinten, klímaváltozás gyomvegetációra gyakorolt hatása, életstratégia és életforma analízis, kultúrgyomok szerepe stb.). A plenáris előadást követően hozzászólásokra és a feltett kérdések megválaszolására került sor, majd az Elnök az első, nyitó szekciót 9.45-kor bezárta, kávészünet következett. II. A tudományos program és a martonvásári kirándulás A plenáris előadást követően hétfőtől csütörtökig (július 12 és 15 között) a konferencián hét szekcióban (herbicid rezisztencia, gyombiológia, gyomdiverzitás térben és időben, gyomnövények ökológiája, inváziós növények és biológiai gyomirtás, nem-kémiai védekezési eljárások, kémiai gyomszabályozás) összesen 45 előadás megtartására került sor. Minden előadás után lehetőség volt kérdések feltevésére. A szekcióülések után a szekcióelnökök valamennyi előadót kihívtak a hallgatóság elé és mintegy a szekcióülések zárásaként, végső értékeléseként újra lehetőség nyílott valamennyi előadótól kérdezni, illetve a korábban elhangzottakat értékelni. A Konferencián összesen 230 posztert mutattak be, amelyek az Egyetem tornacsarnokában a Konferencia teljes időtartama alatt megtekinthetők voltak. A tudományos program teljes részletességgel a Konferencia honlapján http://www.asszisztencia.hu/ewrs megtalálható. Az időközben megjelent 111. EWRS Hírlevélben (EWRS Newsletter) - többek között- a Konferencia eseményeiről is több tudósítás olvasható (elérhetőség: www.ewrs.org). A nagyszámú poszter könnyebb áttekinthetősége végett hétfőn és szerdán két hivatalos, mintegy másfél-másfél órás poszterszekciót is beiktattunk a programba (az elsőben az első négy, míg a másodikban az utolsó három szekcióba tartozó poszterek szerzőitől kértük, hogy

7 a posztereik közelében való tartózkodásukkal tegyék lehetővé az érdeklődőkkel való kommunikációt). A szekcióülések közötti időszakokban tovább folytatódtak a Konferenciához kapcsolódó egyéb programok. Még július 12- én hétfőn, közvetlenül az első szekció ( herbicidrezisztencia ) után ülésezett az EWRS herbicid rezisztencia munkacsoportja. Ugyanaznap 18.15 és 19.15 között párhuzamosan hat EWRS munkacsoport ülésezett (biológiai gyomirtás, gyomnövénykultúrnövény kölcsönhatások, gyomtérképezés, herbicid dózisok optimalizálása, fizikai és mechanikai gyomirtás, gyomszabályozás arid és szemiarid körülmények között munkacsoportok). A munkacsoportok üléseit követően az EWRS által anyagi támogatásban részesített fiatal herbológusok és az EWRS vezetőségének találkozójára került sor. Valamennyi, támogatásban részesülő fiatal felvételt nyert az Európai Gyomkutató Társaság Szervezetébe, tekintettel arra, hogy az EWRS vezetőség kiemelten fontosnak tartja a gyomtudományban a fiatal utánpótlást. A nap a nyári forróságban némi felüdülést nyújtó, hangulatos szabadföldi grill partival fejeződött be. A július 13-i (keddi) programban délelőtt egy szekcióülést (gyomdiverzitás térben és időben) tartottunk, majd az EWRS szokásos éves közgyűlésére (General Assembly) került sor. Ezt követően a hideg ebéd élelmiszercsomagok felvétele után a társaság hat autóbusszal elindult a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetébe, Martonvásárra. Kirándulás az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében (2010. július 13) Az érkezést követően a Kutatóintézet nagy előadótermében Marton Csaba Professzor Úr, az Intézet tudományos igazgató helyettese köszöntötte a résztvevőket, majd kb. 40 perces angol nyelvű filmet láthattunk az Intézet tudományos tevékenységéről. Ezt követően a társaság - a további programok három helyszínének megfelelően három csoportra oszlott. A fehérsapkások maradtak az Intézetben, ahol megtekinthették a Beethoven múzeumot és a fitotrónokat. A citromsárga sapkások csapata kisparcellás kísérletekben a szabadföldi gyomirtási bemutatót és az Intézet növénytermesztési osztályának tartamkísérleteit tekintette meg. A harmadik csoport ( narancssárga sapkások ) az érdi vasútállomáson kezdtek, ahol a vasúti pályatestek gyomtalanítására szolgáló járművet nézhették meg működés közben. A csoportok forgószínpadszerűen váltották egymást, így vacsoráig minden csoport mind a három helyszínre eljutott. A kirándulás programjairól részletesebben Beethoven múzeum Az angolkert övezte martonvásári kastélyhoz jeles kultúrtörténeti emlékek fűződnek. A 19. század első éveiben több alkalommal is itt járt Ludwig von Beethoven, aki barátságban állt a zenerajongó Brunszvikokkal. Martonvásár ma a hazai Beethoven-kultusz központja. Ma már az országhatáron túl is ismertek a nyaranta rendszerint három alkalommal, a több mint 2000 főt befogadó szigeti hangversenykertben 1958 óta megrendezett Beethoven-hangversenyek. Fitotron Az 1972-ben létesült martonvásári fitotronban több mint ötven növénynevelő klímakamra üzemel, melyekben a növények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges főbb környezeti tényezőket, a hőmérsékletet, a fényt és a levegő páratartalmát időjárástól függetlenül, az év minden szakában programozni és reprodukálni lehet. Az 1990-ben lezajlott rekonstrukció

8 során üzembe helyezett korszerű, kanadai klímaberendezésekben a Föld bármely részének időjárási körülményei a -25 C-os hidegtől a +45 C-os forróságig előállíthatók. A kísérlet céljának megfelelően választható és reprodukálható klímaprogramok lehetőséget adnak a környezeti tényezők hatásának egzakt vizsgálatára. Szabadföldi bemutató A martonvásári Kutatóintézet kísérleti telepén hat, gyomirtó szerek fejlesztésével is foglalkozó cég (BASF Hungária Kft., Du Pont Magyarország Kft., Makteshim Agan Hungary Zrt., Nufarm Hungaria Kft., Syngenta Kft., Summit-Agro Hungaria Kft) fejlesztőmérnökei által demonstrált gyomirtási bemutatóját tekinthették meg az érdeklődők. Napraforgóban 11 kezeléses, kukoricában padig 14 kezelést tartalmazó kísérletet láthattunk. A kezelések beállításának körülményeit, és az egyes kezelések gyomirtó hatásának részletes értékelését írásban is megkapta valamennyi résztvevő, és emellett természetesen a jelenlévő cégképviselőktől a helyszínen is lehetőség volt további szakmai részletek iránt érdeklődni. A gyomirtási bemutató mellett az Intézet növénytermesztési osztálya által koordinált, elsősorban kukoricában beállított tartamkísérletek is bemutatásra kerültek. A növénytermesztési kutatások az Intézetben kukoricában és búzában alapvetően szabadföldi kisparcellás kísérletekben végzett kutatómunkán alapulnak. A növénytermesztési osztály fő feladata egyrészt a kukorica- és búzatermesztés fejlesztését megalapozó kísérletek folytatása a potenciális termőképesség mind teljesebb realizálása, a termésminőség és termésstabilitás növelése érdekében. Másik fő feladata a martonvásári kukoricahibridek és búzafajták specifikus agronómiai reakcióinak tanulmányozása. Vegyszertakarékos gyomirtás a vasúti területeken E program keretén belül a rendezők azokat az eljárásokat igyekeztek bemutatni melyek megkönnyítik a gyomok elleni védekezést, valamint vegyszertakarékos eljárásokkal a költségeket és a természet vegyszerterhelését csökkenteni lehet. A mezőgazdasági területeken kívül a gyomirtó szereket különböző helyeken használjuk. Vasúti területeink jelentős részén a gyomok ellen kémiai eszközökkel védekezünk. Nem mindegy, hogy a több száz hektárt kitevő területen a kémiai anyagokat milyen eszközökkel juttatjuk ki. A rendezvény keretében a több száz fős szakember gárda számára a legújabb hazai fejlesztésű permetezési eljárást mutatták be. A G&G Növényvédelmi és Kereskedelmi Kft. 1982-ben alakult. Tevékenysége kezdetben növényvédelmi szolgáltatásokra irányult. Gyomirtási szerződést a MÁV-val 1992-ben kötöttek. Az első időszakban a munkát a hagyományos permetezési technológiával kezdték. Ennek az eljárásnak számos hibája volt. Vegyszer megtakarítási lehetőséget a posztemergens kezeléseknél láttak. Ezért a több éves tapasztalat alapján- saját tervezésben és kivitelezésben olyan vasúti permetező szerelvényt készítettek, mely a posztemergens kezelések végzésénél a gyomos és gyommentes területet meg tudja különböztetni. Ez a felismerő rendszer lehetővé teszi, hogy permetezés ott történjék ahol a vasúti területen gyomnövény van. A gyomfelismerő rendszer fejlesztése folyamatos, egyre tökéletesebb, már a vasútra jellemző gyomok csoportját is meg tudja különböztetni és a permetezések a szakmai igényeknek megfelelően történnek. A folyamatos fejlesztés lehetővé tette, hogy a kisebb területeket permetező Mecedes Unimog gépeket hasonló felszereléssel lássák el. A gép kétéltű > egyaránt tud közlekedni közúton és vasúti síneken. A bemutató alkalmával egy ilyen permetező gépet lehetett munkaközben megnézni. A gép külön forma tervezéssel kialakított tartállyal van ellátva. A permetezés vezérlését, permetlé adagolást központi komputer irányítja és ellenőrzi. A gépen felszerelt szórófejek a területi igényeknek megfelelően állíthatók. A posztemergens kezelésekhez a menetirány mind két oldalán gyomérzékelő kamera található. Ez lehetővé teszi, hogy bár mely irányba halad a

9 gép, a gyomos foltokat érzékelve permetezést végezzen el. A gyakorlati szemle során a részvevők megtekinthették a gép műszaki felépítését, főbb egységeit. A gép tesztelésére a résztvevők a kijelölt szakaszon kívül, tetszés szerint zöld növényzetet helyezhettek el. A bemutató során a permetező gép hibátlanul vizsgázott. A tikkasztó hőségben a gazdag szakmai program után a nap végén mindenkinek jól esett a hideg sör és az igazi magyaros folklórprogrammal, néptáncbemutatóval összekötött hangulatos vacsora az Intézetben, a tóparton. Másnap (2010. július 14) A martonvásári élményekben gazdag programot követően másnap a Kaposvári Egyetem konferenciatermében a szekcióülések az előzetes programnak megfelelően folytatódtak. Az inváziós növények és biokontroll - 5. szekció - második felében alternatív programként a szervezők lehetőséget biztosítottak egy olyan gazdaság felkeresésére és megtekintésére, ahol a precíziós gyomszabályozási módszereket a gyakorlatban már rutinszerűen alkalmazzák. Ez a 600 hektáros magángazdaság Zimány községben található, Kaposvártól 7 kilométer távolságra. A zimányi program A Somogy megyei Zimány községben működő Farkas Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője Farkas László okl. agrármérnök, agrárközgazdász 2003-tól folyamatosan fejlesztette gazdaságában a precíziós növénytermesztés módszereit és mára egyedülállóan az országban a legtöbb precíziós művelet rutinszerű elvégzésére képes. A bemutató gazdaságban évente több alkalommal is szerveznek elméleti tanácskozásokat és gyakorlati bemutatókat. A családi gazdaság egész területén biztosított az RTK (nagy pontosságú) műholdas jelkorrekció vétele és ezzel a munkagépek vezérlése 2 cm-es pontossággal történik. Farkas László innovatív vállalkozó környezetében kialakult spontán fejlesztő team tagjai minden precíziós részművelet megtervezésére, a szükséges eszközök leszállítására, beüzemelésére és begyakoroltatására alkalmasak. Különösen kiemelkedő eredményeket értek el a precíziós gyomszabályozás területén. A precíziós gyomszabályozás területén elért tudományos és gyakorlati eredményeket - melyek elsősorban Reisinger Péter egyetemi tanár nevéhez kötődnek - Kőmíves Tamás akadémikus angol nyelvű előadásából ismerhették meg a program résztvevői. Az előadó kitért azokra a módszerekre, amelyeket a napraforgó és a kukorica preemergens gyomirtásánál alkalmaznak. A talaj humusztartalmának és kötöttségének figyelembe vételével algoritmust hoztak létre a szükséges minimum dózisok alkalmazására. Ezzel a módszerrel a gyomirtás hektárköltségei 20-25 %-al csökkentek és - különösen a napraforgó esetében - elkerülték a helyi túldozírozásból eredő fitotoxikus károkat. Az őszi búza gyomszabályozásánál kidolgozták a gyomfelvételezésen alapuló gyomtérképezés módszereit és olyan permetezőgépet kontsruáltak, amely a gyomtérképek alapján valósítja meg a monohatóanyagú herbicidek célszerű kombinációit a táblán belüli 0,5 hektáros cellákon. Ezzel a módszerrel 60-70 %-os herbicid-megtakarítást értek el. Nemzetközi vonatkozásban is figyelemre méltó eredmények születtek a Weed Seeker ún. zöld szenzoros szórófej alkalmazásával, elsősorban az évelő gyomok ellen, tarlón és kukoricában. Az angol gyártmányú, sorvezérelt Garford kultivátorra szerelt szórófejekkel megoldották a kukorica korai posztemergens sávpermetezését. A fenti precíziós alkalmazásokkal jelentősen csökkenthetők a termesztés költségei és a terület herbicid terhelése.

10 A zimányi gyakorlati bemutatón az USA-tól Kínáig 10 különböző ország 28 gyomkutatója vett részt és ismerhette meg a magyar kutatási eredményeket. Hazánk szempontjából ezek az új tudományos eredmények azért is jelentősek, mert a hazai precíziós gyomszabályozási kutatási irány nem követi a drága és bonyolult külföldi megoldásokat, hanem az adatbázis építés módszerével, nagyobb mértékű szellemi hozzáadott értékkel valósítja meg a feladatot. Az előadás után a szakemberek megtekintették a precíziós gyomszabályozást végző gépeket és térinformatikai vezérlő műszereket. A látogatók kérdéseiből és vélemény nyilvánításaiból érzékelhettük, hogy a gyakorlati bemutatón látott precíziós gyomszabályozási módszerek újszerűségét a külföldi kutatók elismerték és nagyra értékelték. A szekció ülést illetve a zimányi programot -követően 17.30 és 18.30 között további négy EWRS munkacsoport (inváziós növények, parazita gyomok, gyomszabályozás zöldségfélékben, gyomok és a biodiverzitás) találkozójára került sor. Ezt követően, 18.30 és 19.30 között a Nemzetközi Gyomkutató Társaság (International Weed Science Society, IWSS) tartott nyilvános ülést, amelynek kiemelt témája a 2012-ben, Kínában megrendezésre kerülő herbológiai világkongresszus volt. A nap az egyetemi kampuszban megrendezésre kerülő, családias, oldott légkörű és vidám hangulatú gála vacsorával zárult. A pohárköszöntőben Hansjoerg Kraehmer, az EWRS elnöke köszönetet mondott a szervezők kemény munkájáért, majd mindenkit a finom ételek és italok élvezetére biztatott. 22 óra körül az előzetesen ad hoc felállt poszterértékelő bizottság Paolo Barberi EWRS alelnök vezényletével - kihirdette a díjazásban részesülő poszterek készítőinek nevét (Milan Marco, Olaszország; Maureen Fagot, Belgium; Mette Sonderskov, Dánia) és a poszterek címét. A vacsora után Kovács Dezső és zenekara szórakoztatta a nagyérdeműt. Az esti esemény hangulatának felidézésére szavak helyett szolgáljon néhány fotó. III. Zárszó Az utolsó napon A Konferencia utolsó napján (július 15-én) még két szekcióülés előadásainak meghallgatására került sor (nem kémiai védekezési eljárások, kémiai gyomszabályozás), majd 16 órától következett a zárószekció. Josef Soukup, az EWRS tudományos titkára összefoglalta és értékelte a konferencia tudományos programját. Az általa elmondottakból kiderült, hogy a korábbi konferenciákhoz képest a kaposvári mind a résztvevők számát, mind pedig a program gazdagságát tekintve kiemelkedő volt, amint azt az alábbi áttekintés is bizonyítja: Hollandia, Wageningen, 2002 Olaszország, Bari, 2005 Norvégia, Hamar, 2007 Szekciók 6 7 7 7 Előadások 39 43 42 46 Poszterek 162 176 168 200 Összes absztrakt 201 234 210 246 Worshopok 1 3 2 2 Munkacsoport találkozók 8 7 9 12 Magyarország, Kaposvár, 2010

11 AZ EWRS tudományos titkára köszönetét fejezte ki a helyi szervezőknek, a szponzoroknak, a szekcióelnököknek, valamint az EWRS-nek, hogy 15 ezer EURO-t biztosított 46 fiatal kutató részvételére a konferencián. Szólt az EWRS küldetéséről (lsd. a cikksorozat 1. része), a gyomtudomány jövőbeni irányvonalairól. Elmondta, hogy a gyomkutatás fő célja továbbra is a gyomnövények okozta kártétel minimálisra való csökkentése, ugyanakkor a biodiverzitás és a környezeti erőforrások megóvása is. A gyomnövények a kultúrnövényeinket fenyegető károsítók (kórokozók, kártevők, gyomok) közül a legkártékonyabbak ; világviszonylatban az általuk okozott termésveszteség évente 100 billió USA dollárra becsülhető, míg az egyebek (kórokozók és kártevők) által együttesen okozott kár 130 billió USA dollár. A jövőben az intelligens, tudományos alapokon nyugvó, integrált gyomszabályozási szemlélet lesz az uralkodó, bár a kémiai gyomszabályozás a közeljövőben továbbra is meghatározó részt fog képviselni. Külön figyelmet kell szentelni a herbicidrezisztencia kutatásoknak (gyom- és kultúrnövények vonatkozásában egyaránt), illetve a precíziós gyomszabályozási eljárások fejlesztésének. A titkár felidézte a konferencia emlékezetes momentumait is Az utolsó pillanatokban már mindenki izgalommal várta a következő EWRS konferencia helyszínének és időpontjának bejelentését. Három ország pályázott a következő, 2013. évi 16. EWRS konferencia rendezési jogának elnyerésére (Oroszország-Szentpétervár, Cseh Köztársaság-Prága és Törökország). Az EWRS vezetőség értékelte a beérkezett pályázatokat és úgy döntött, hogy a következő konferencia helyszíne Törökországban, a Fekete tenger partján, Samsunban lesz, 2013 június 23 és 27 között! Ezzel a bejelentéssel Hansjoerg Kraehmer az EWRS elnöke bezárta a konferenciát és mindenkinek szerencsés hazatérést kívánt. Másnap (július 16-án) azonban még egy teljes napig tartó workshopra került sor egy olyan projekt résztvevői számára, akik gyom demográfiai modellezéssel foglalkoznak az ENDURE program keretén belül. Kedves Olvasó! Számomra a konferencia úgy sikerült, ahogy azt korábban megálmodtam. Számos - igen jóleső - pozitív visszajelzést és köszönetet kaptam a résztvevőktől, amelyeket ezúttal is köszönök. A konferencia szervezése igazi csapatmunka volt. Valamennyi, szervezésben résztvevő - időt és fáradságot nem kímélve - hozzátette a maga részét a konferencia sikeréhez. Három év kemény, áldozatos munkája meghozta gyümölcsét, és ha a résztvevők jó érzésekkel és szép emlékekkel távoztak, akkor ez nem volt hiábavaló. Ezúton is szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a helyi szervezőbizottság tagjainak (Asszisztencia Szervező Kft., Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gyommentes Környezetért Alapítvány, Kaposvári Egyetem, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, Magyar Növényvédelmi Társaság, Magyar Gyomkutató Társaság, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal), különösen a Kaposvári Egyetemnek, mint házigazdának, valamint a Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszéken dolgozó kedves munkatársaimnak, akik egy héten keresztül éjjel-nappal rendelkezésre álltak azért, hogy minden rendben menjen. Köszönetemet fejezem ki támogatóinknak (Agroinform Kiadó, BASF, Bayer, Dow, DuPont, IKR, KITE, Magyar Gyomkutató Társaság, Makteshim Agan, Monsanto, Nufarm, SumiAgro, Syngenta, Vidékfejlesztési Minisztérium, Wiley Blackwell), akik segítségével még színvonalasabbá tudtuk a programokat tenni. Bízom benne, hogy a résztvevő külföldi kollégáink elvitték magukkal a magyaros vendéglátás élményét, és hogy az esemény öregbítette a hazai gyomkutatással foglalkozó szakemberek jó hírét. Hiszek benne, hogy a konferencia a régiek megerősítése mellett - lehetőséget biztosított további gyümölcsöző szakmai kapcsolatok kialakítására is.

12 Őszintén kívánom, hogy a következő, törökországi alkalom is hasonló szakmai és baráti élményekkel gazdagítson mindenkit! Kazinczi Gabriella EWRS nemzeti képviselő Magyar Gyomkutató Társaság elnöke