1 J JELENTÉS a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, valamint a helyi gyermek- és ifjúsági alapítványok pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről y j 1992. február 81.
A vizsgálatot vezette: Rádfai Tibor főtanácsos A jelentést összeállította: l ', t dr. Benkő János számvevő tanácsos Az NGYIA-nál a vizsgálatot végezték: dr. B enkő János Deák Tamásné dr. Gál Csaba Számely Kornél számvevő tanácsos számvevő számvevő számvevő A helyi alapítványoknál a vizsgálatot végezték: Berényi Magdolna számvevő Buczkó András számvevő dr. Csapó Anna számvevő Ébner Vilmosné számvevő Fekete Tibor dr. Felleg Zsoltné Feresik Gyula Gamaufné dr. Kóbor Éva számvevő Hegedús György számvevő dr. Hegedús György Horváth János számvevő Kalmár István számvevő Kocsis István Kollár Lászlóné Koltayné Szepesi Zsuzsanna számvevő dr. Koronics Károlyné számvevő dr. Lacó Bálintné számvevő Nagy Sándorné számvevő dr. Ótott Lajos Péntek László számvevő Szita László számvevő dr. Takács András Tréfás Antal dr. Vas~ár in é dr. Rózsa Magdolna számvevő számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos ' í
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-118-33/1991/92. Témaszá.m: 80. Jelentés a Nemzeti Gyermek- és Hjúsági Alapítvány, valamint a helyi gyermek- és üjúsági alapítványok pénzügyi-gazdasági ellenörzéséröl A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványt (NGYIA) a Minisztertanács* 1990. áprilisában- rnűködésének utolsó hónapjában- rendelet útján hozta létre korábban a DEMISZ és a MUSZ kezelésében és tulajdonában lévő, közérdekű kötelezettségvállalásra felajánlott ingatlanokból és ingóságokból A vagyon könyv szerinti értéke 2,0-2,5 rnilliárd Ft-ra tehető, a piaci értéket a sajtóban megjelent nyilatkozatok 20-40 rnilliárd Ft -ra becsülik. Az alapító a rnűködtetéshez 200 rnillió forint rövidlejáratú hitelt adott, továbbá forrásautomatizmusokat (a játék- és pénznyerő automaták adózott nyereségének 50 %-a, valarnint az Idegenforgalmi Alap 5 %-a) biztosított. Az alapítvány tulajdonába került ingatlanok - az Alapító Okirat szerint - részben az NGYIA céljait szelgálják (6 db), részben pályázat útján hasznosíthatók (8 db), részben pedig az NGYIA javára bejegyzett elidegenítési tilalommal regionális és helyi alapítványok létrehozására szalgálhatnak (46 db). Az alapító szerint az NGYIA célja a fiatalok egyéni és közösségi aktivitásának, a szabad idő eltöltés, az ifjúsági turizmus, a fiatalok nemzetközi kapcsolatainak ösztönzése és támogatása. 1990. V, 24-ig Minisztertanács, attól kezdve Kormány
-2- Az ellenőrzés célja: -a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány létrehozása törvényességének, - az alapítványi célra felajánlott OEMISZ és MUSZ vagyon átvétele, majd a kijelölt vagyonrészek helyi alapítványok részére való átadása szabályszerűségének, továbbá - az NGYIA működésének törvényességi, célszerűségi, eredményességi szempontból való értékelése volt... Az Állami Számvevőszék korábban, 1990-ben vizsgálta a OEMISZ és a MUSZ vagyonelszámolását. A OEMISZ Gazdasági Irodája - mint a KISZ KB jogutódja - valamint tagszervezeteinek többsége és a MUSZ hitelesen nem tudott elszámolni vagyonáról. A jelen ellenőrzés elsősorban a vagyonnal való gazdálkodásra és a vagyonmegőrzés feltételeire irányult, feltárta továbbá az NGYIA, valamint a Regionális Intéző Bizottságok (RIB) és a helyi alapítványok - működés szempontjából meghatározó - kapcsolatait. A vizsgálat az NGYIA-nál, 3 RIB-nél, 15 megyei és 2 városi, illetve l községi alapítványnál folyt és az NGYIA alapítására tett előkészítő munka megkezdésétől 1991. szeptember 15-ig terjedő időszakra irányult. I. Következtetések és javaslatok Az NGYIA létrehozása az ifjúság vagyonának egybentartása szempontjából pozitív lépésnek minősíthető. A vagyon jogi, gazdasági mozgásformáinak meghatározása során az alapító - kellő mérlegelés, részben a jogi szabályozás és tapasztalatok hiányában - súlyos következetlenségeket, hibákat és szabálytalanságokat követett el. Ezek következtében az NGYIA működése a célszerűségi, a szabályassági és eredményességi követelményeknek a vizsgálat zárásakor nem felelt meg. Ennek kialakulásában szerepet játszottak a kivitelezés és a működés során elkövetett mulasztások is. "
-3- Az NGYIA létrehozása idején alapítványt létesíteni köztulajdonból csak annak privatizációja útján lehetett. A fejlett országokban kialakult közjogi alapítvállyraamely lehetövé teszi, hogy a közvagyont az alapító mérlegében továbbra is nyt1vántartsa és afölött ellenőrzést gyakoroljon - náluk ma sincs szabályozás. A Minisztertanács tehát az üjúsági vagyont magán alapítványba vitte be. Az alapító az NGYIA szabályozásába - a vagyon és a költségvetési források védelme érdekében - fékeket épített be és a tulajdont, valamint a finanszírozást túlcentralizálta. ' Az alapító olyan országos alapítványi rendszert hozott létre, amelyben az önálló jogi személyiségű helyi alapítványok létrehozói a tanácsok lettek, de azok vagyonát és részbeni finanszírozását az NGYIA útján biztosította. A Minisztertanács az önálló jogi személyekből álló alapítványi rendszer működésének jogi és szervezeti kereteit nem teremtette meg. A rendszer működésképtelensége és ellentmondásai a gyakorlat során mindinkább felszínre kerültek. Az ellentmondások megoldására irányuló kisérletek eddig jogi zsákutcába torkollottak, s az érdekeltek ellentétei tovább fokozód tak. Az NGYIA szervezete sem felépítés, sem létszám, sem szakképzettség tekintetében nem felel meg a kitűzött céloknak és feladatoknak. A legfőbb döntéshozó szerv, a kuratórium jogosítványai között- az Alapító Okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szerint - túltengnek a napi ügyek, az ellenőrzési feladatok helyett, így annak munkája nem volt hatékony. A Minisztertanács alapító határozatával a kuratóriumot - a nemzetközi gyakorlattól eltérően - olyan napi, piaci döntési feladatokra kényszerítette, amelyeket a havonta - kéthavonta ülésező társadalnú testület nem láthat el eredményesen. Jól működő operatív szervezete az NGYIA-nak nem volt, így a kuratórium tevékenységét megalapozott döntéselőkészítő munka nem segítette. További feszültséget okozott, hogy a szétfolyó kuratóriumi viták után született "határozatokat" sem hajtották végre az NGYIA szervei. A mulasztásokat a kuratórium nem kérte számon. (A belső ellenőrzés alig működött, pedig a sajátos alapítványi gazdálkodás, a szervezetek elkülönülése, területi elhelyezkedése miatt arra különösen szükség lett volna.) Így az NGYIA működésére az a gyakorlat volt jellemző, hogy lényegében minden feladatról többször tárgyaltak, de azok megoldása rendkívüli módon elhúzódott, vagy meg sem történt. A Kormány a kuratórium kijelölését 1991. október 3-án visszavonta, 5 tagú irányító testületet hozott létre, az Állami Számvevőszék vizsgálata utáni alapítói döntésig.
-4- Az NGYIA-nak 1990. októberéig nem is volt apparátusa. Ezeket a feladatokat az Ifjúságpolitikai Titkárság munkatársai látták el, majd belőlük hozták létre az NGYIA szervezetét. A szervezet az alapítás óta teljes átalakuláson ment keresztül. 1991. áprilisában a Kormány új elnököt nevezett ki, a titkár 1991. szeptemberében távozott. Az apparátus az elnökváltást követően szinte teljesen leépült, a feltöltődés a vizsgálat lezárásáig még nem fejeződött be. A hatékony munkát a betöltetlen vezetői és munkatársi állások is akadályozták. Az alapítványi célok (az ingatlanok állagának megőrzése, a fiatalok támogatása) megvalósítására az NGYIA-nak vállalkozásokból kell forrásokat teremtenie. A vagyon és a vállalkozások működtetéséhez nem hoztak létre kellően tapasztalt szakemberekből álló és a vagyon nagyságához, rendezetlenségéhez mérten szükséges létszámú szervezetet, hanem ennek megoldását is a kuratóriumtól várták. Az alapítás óta a vizsgálat lezárásáig, sem a titkárság, sem a Vagyonkezelő Szervezet nem tudta megoldani feladatait. Az NGYIA szervezeti egységeinek működése összehangolatlan, nincs irányítás és ellenőrzés. A működés feltételei nem rögzítettek, a szabályzatok zöme el sem készült. Az alapító a vagyonátvételnél olyan szabálytalanságokat követett el, amelyeknek káros hatásait a vizsgálat zárásáig sem lehetett korrigálni. A DEMISZ által felajánlott vagyont a Minisztertanács érdemben nem vette át, a nevében eljáró Ifjúságpolitikai Titkárság sem teljesítette ezt a feladatot. A vagyonfelmérés és átvétel elmaradásáért a Minisztertanács mellett részben az Ifjúságpolitikai Titkárságot, részben az NGYIA első elnökét, titkárát és a VagyonkezelőSzervezet vezetőjét terheli a felelősség. Tovább növeli felelősségüket, hogy a vagyon rendezetlenségéről, az Ifjúságpolitikai Titkárság és az NGYIA munkatársaiként egyaránt tudtak, és a rendezés másodszori lehetőségét is elmulasztották. A vagyonfelmérés és átvétel során elkövetett mulasztásokban a szakképzettség hiányának és az alacsony létszámnak is szerepe volt. Az NGYIA vagyorra tulajdonjogilag 17 hónapi működés után is rendezetlen, a vagyonmegőrzés feltételei nem biztosítottak. Az ellenőrzés azonban nem tárt fel olyan esetet, amikor e rendezetlenség következtében ingatlanvesztés érte volna az NGYIA-t. A felajánlott állóeszközvagyon kisebb csökkenései a felajánló hibájából következtek be.
-5- Az NGYIA az Alapító Okiratban szereplő 60 ingatlanból a vizsgálat lezártáig 53 tulajdonjogát kapta meg. Helyi alapítványoknak átadott 30 ingatlant, egyet pedig a Magyar CserkészSzövetség részére. Jelenleg az NGYIA 22 ingatlant birtokol. Ez a tulajdonkör jórészt passzív, tulajdonjogi vitákkal, kedvezőtlen vállalkozói szerződésekkel terhelt, s nem hoz a célokat szolgáló bevételeket az NGYIA részére. Ezen kívül a 22 ingatlannak több mint a felét az NGYIA nem tudta működtetni, azokat szerződéssel, sőt anélkül helyi alapítványok üzemeltetik. Az NGYIA vagyonát, gazdáikadását regisztráló számviteli információs rendszert a titkárság nem alakította ki. A gazdálkodás szabályozatlan, rendezetlen, követhetetlen és ellenőrizhetetlen. Felelősség terheli az Ifjúsági Turisztikai Bizottság elnökét, mert nem számolt be az Idegenforgalmi Alapból 1990-ben kapott 43,8 millió Ft-os forrásautomatizmus felhasználásától, s így az SZMSZ előírásait nem teljesítette. Az NGYIA az alapító által juttatott pénzvagyon (200 millió Ft-os hitel kamatai, forrásautomatizmusok) nélkül működésképtelen lenne, mert azokon kívül érdemi forrásokkal nem rendelkezik, hiszen az ingatlanokat nem tudta hasznosítani. Az alapítótói kapott üzletrészek, vállalkozások múködése, sorsa rendezetlen, a kötött bérleti szerződések az NGYIA kimutatásai szerint nem hoznak számottevő hasznot. Az NGYIA eddigi tevékenysége nem ellentétes az alapító által meghatározott célokkal. A működést azonban a spontaneitás és nem a szervezettség jellemzte. Az NGYIA a rendelkezésére álló üdülési kapacitást nem tudta kihasználni, nem teremtette meg a helyi alapítványok közötti üdülési cseréhez szükséges információs rendszert. Kellő szabályozottság hiányában a múködő pályázati és támogatási rendszer visszaélésekre, érdekellentétekre adhat okot. A Minisztertanács a részére felajánlott vagyonból olyan alapítványrendszert hozott létre, melyben az NGYIA és a helyi alapítványok között tulajdoni és pénzügyi függőségi viszony van. A Minisztertanács a vagyon tulajdonjogát és a működéshez szükséges forrásokat az NGYIA-ra bízta, ugyanakkor a helyi alapítványoknak csak látszat tulajdonjogot adott. A helyi alapítványok az átadott ingatlanokat az NGYIA jóváhagyása nélkül nem idegeníthetik el. Ha mégis ezt teszik, a szabályozás miatt, a bevételek kizárólag a Minisztertanács (Kormány) költségvetését illetik meg. A Minisztertanács nem szabályozta egyértelműen a helyi alapítványoknak történő ingatlanátadás feltételeit, határidejét. A helyi alapítványok részére történt ingatlanátadás egész folyamata jogi ellentmondásokkal terhes. Az NGYIA tulajdonában maradt, de a Minisztertanács által a helyi alapítványoknak szánt ingatlanok helyzete
-6- kritikus. Esetükben az NGYIA a szakember-hiány és a távolság miatt nem tud igazi tulajdonosként fellépni, a helyi alapítványok (a meghatározott idejű üzemeltetési szerződések miatt) nem érzik sajátjuknak az ingatlanokat. A helyi alapítványok helyzetét kedvezőtlenül befolyásolják az NGYIA Alapító Okiratának és a vagyonátvétel anomáliái. A helyi alapítványok és az NGYIA kapcsolatrendszere, egymáshoz rendelt jogköre tisztázatlan, szabályozatlan. Az NGYIA és a helyi alapítványok közötti érdekegyeztető mechanizmusok még nem épültek ki. A helyi alapítványok erejét nagymértékben lekötik a vagyon körüli viták, egy részük nem kapta meg a minisztertanácsi rendeletben megjelölt ingatlanokat. Ezen alapítványok továbbra is az ingatlanok tulajdonjogának megszerzésére törekednek (Heves, Veszprém megye). A szűkös pénzforrások növelése érdekében kötött vállalkozói szerződések általában előnytelenek a helyi alapítványok számára. A szerény bérleti díjak a szerződések határideje és feltételei kedvezőtlenek, jelentős a bérlők díjhátraléka. A vitás szerződések felülvizsgálata, korrigálása részben megkezdődött, annak sikere azonban nagymértékben függ a kuratóriumok tagjainak szakértelmétől és kitartásától A helyi alapítványok ingatlanainak elidegenítésére a rossz vállalkozói szerződések miatt azonban nem került sor. A gazdálkodás a KISZ és a DEMISZ időszakához képest tovább romlott, hasonló tendenciák jellemzik a számviteli és a szerződéses fegyelmet is. A helyi alapítványoknál a célok egy része nehezen értelmezhető. Általában nem megoldott a vagyon rendeltetésszerú, eredményes múködtetése, az alapítványi célokat szolgáló hasznosítása. Az üdülők kihasználtsága alacsony volt, részben a magas díjak, részben a szervezés hiánya miatt. Az üdülésen túl más célok támogatására a helyi alapítványoknak csak egy része fordított gondot, illetve forrásokat. Az ingatlanok leromlott állagúak, felújításuk, karbantartásuk források hiányában nem biztosított. Ugyanez vonatkozik a berendezések, felszerelések jó.. részére is. Fennáll annak a veszélye, hogy mindezeket a feladatokat az alapítói vagyon felélésével tudják megoldani. Nincs megnyugtat6an megoldva a vagyonmegőrzés. Kedvező, hogy az egyes helyi tanácsok és önkormányzatok a területükön lévő alapítványokat ingatl~ok tulajdonba, illetve használatba adásával és pénzügyileg is támogatták, illetve támogatják.
-7- Az alapítványoknál alig volt pénzügyi-gazdasági és törvényességi ellenőrzés. Ügyészségi törvényességi ellenőrzés nem történt, társadalombiztosítási és adóellenőrzés is igen kevés helyen volt. Ellenőrzésünk tapasztalatai alapján szervezeti és személyes felelősség is megállapítható. A Minisztertanácsot felelősség terheli, hogy nem járt el kellő gondossággal az ifjúsági vagyon jogi és gazdasági mozgásformájának meghatározásánál, jóllehet a szabályos megoldások szükségességére az előkészítés során figyelmeztették. A Minisztertanács szintén felelős a vagyonátvétel, a forrásautomatimzusok biztosítása során elkövetett szabálytalanságokért. Személyes felelősség állapítható meg: -Az NGYIA első elnökénél a vagyonátvétel és a helyi alapítványoknak történt vagyonátadás szabálytalanságai és elhúzódása (leltárak, számviteli nyílvántartások hiánya), a vezetői ellenőrzés elmulasztása, több tekintetben előkészítetlen (engedély és fedezet nélküli) beruházás indítása, hatáskör túllépés (1990. június 1-e előtti ingatlanátadások) miatt, - Az NGYIA titkáránál - mint munkáltat6nál - a szabályos működés feltételeinek (számviteli, pénzügyi, működési szabályzatok), valamint a személyi állomány biztosításának elmulasztása és hibás gazdasági döntés (gördeszka beszerzés) miatt. - A Vagyonkezelő Szervezet első vezetőjénél a vagyonátvétel és átadás szabálytalanságai és elhúzódása, a vagyonhasznosítás elmulasztása, a vagyonnyílvántartás lazaságai, a Talent Kft gazdálkodási szabálytalanságai miatt. -Az Ifjúsági Turisztikai Bizottság Elnökénél az 1990-ben az Idegenforgalmi Alapból kapott források felhasználásával kapcsolatos elszámolások elmulasztása miatt. (A felelőssé tett személyek magyarázatait és a Számvevőszék arra adott válaszait 14-21. sz. mellékletek tartalmazzák.) Az NGYIA második elnöke és az általa kialakított apparátus munkáját az 1991. évi hiteles mérleg elkészítésén és a helyi alapítványokkal való együttműködés változásáll keresztül lehet lemérni. Az előző vezetéstől rendezetlen vagyoni és pénzügyi "örökséget" vettek át. A feladatok megoldását megkezdték, a függő kérdések lezárása nem tűr halasztást, hiszen azoktól függ, hogy az NGYIA és a
-8- helyi alapítványok működőképessé válnak, vagy pedig ellehetetlenülnek. (A felhalmozódott teendők megoldását tovább hátráltatta, hogy az új elnök és a titkár /aki 1991. szeptember közepén távozott/ együttműködése nem volt zavartalan.) A vizsgálat megállapításai alapján javasoljuk, hogy: l. Illetékes szervek bevonásával vizsgálni kell annak feltételeit, hogy az alapítványi célok változatlanul hagyásával miként korrigálhat6k az NGYIA Alapító Okiratának a jogi szabályozással ellentétes és az eredményes múködést gátló előírásai. 2. Az NGYIA eredményes vagyonhasznosítását és működését szolgáló Szervezeti és Működési Szabályzatot kell kidolgozni. Abban a kuratóriumot mentesíteni kell a napi piaci döntések alól, és fő feladatául az éves programok elfogadását, a pályázatok elbírálását és az ellenőrzést kell megjelölni. 3. Az NGYIA szervezetét- a felmozódott feladatok bonyolultságához és mennyiségéhez mért szakembergárdával - mielőbb fel kell tölteni. 4. Az NGYIA és a helyi alapítványok biztosítsák a vagyonmegőrzés feltételeit. Haladéktalanul készítsenek teljes vagyonleltárt, rendezzék a függőben tulajdonjogi kérdéseket. Dolgozzzanak ki a jogszabályoknak megfelelő állóés fogyóeszköz nyílvántartást lévő 5. Az NGYIA és a helyi alapítványok - szakértők bevonásával - mérjék fel gazdasági helyzetüket és határozzák meg a tulajdonukban levő vagyon gazdaságos hasznosításának feltételeit. 6. Az NGYIA és a helyi alapítványok haladéktalanul alakítsanak ki - szakértők bevonásával - a jogszabályoknak megfelelő gazdálkodási és számviteli rendet. 7. Utre kell hozni az NGYIA és a helyi alapítványok közötti érdekegyeztetés, együttműködés szervezeti kereteit. 8. Információs rendszert kell kialakítani az alapítványi szálláshelyek kihasználásának koordinálására és javítására. 9. Az NGYIA csak az APEH vizsgálata után folytassa a Talent Kft-ben levő üzletrészének elidegenítését. l O.Az ellenőrzés által megállapított hiányosságokért az érintett személyek felelősségét érvényesítem kell.
-9- II. Megállapítások A. A Nemzeti Gyermek- és Hjúsági Alapítvány müködése. l. Az NGYIA alapításának körülményei Az ifjúsági célokat szolgáló vagyon társadalmasításának gondolata az ifjúsági szervezetek között már 1989. nyarán megfogalmazódott. A vagyonfelosztás helyett annak egybentartása érdekében alapítvány létrehozása mutatkozott a legkézenfekvőbb megoldásnak. Ez a javaslat 1989. novemberében a Minisztertanács és a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) megbeszélésén is szerepelt. 1989. év végére azonban jelentősen lecsökkent azon ifjúsági célokat szolgáló ingatlanok köre, amelyek még állami tulajdonban voltak. Ebben az időszakban fejeződött be a KISZ (később DEMISZ) és a MUSZ kezelésében lévő állami ingatlanok jelentős körének "társadalmasítása". A Legfőbb Ügyészség 1989. évi állásfoglalása (l. sz. melléklet) szerint jogszerűek voltak azok az ajándékozási- és az úgynevezett "százforintos" vagyonátruházási ügyletek, amelyek következtében az állami tulajdonú ingatlanok jelentős köre - ellenérték nélkül - a korábbi kezelő DEMISZ és a MUSZ tulajdonába került. Megnövekedett azon tárgyalások jelentősége, amelyek a MISZOT és tagszervezetei, valamint a DEMISZ és a MUSZ között kezdődtek az ifjúsági ingatlanvagyon alapítványi formában való működtetése érdekében. A tárgyalások közben a DEMISZ közérdelm kötelezettségvállalásra 1989. december ll-én felajánlotta a Minisztertanács részére valamennyi még tulajdonában és kezelésében lévő ingatlanát. Erre az időpontra ny11vánvalóvá vált, hogy az 1990-es költségvetés nem irányoz elő a DEMISZ részére forrásokat a vagyon működtetéséhez. A DEMISZ vagyon felajánlása szabálytalan volt, mivel ahhoz testületi (Szövetségi Tanács és a megyei vezető szervek) döntéseire lett volna szükség. A felajánlás időzítése - az év végi mérlegkészítés miatt - kedvező lehetőséget kínált a DEMISZ számára, hogy a felajánlott vagyont tételesen felmérje és tulajdon-
-10- jogilag, valamint pénzügyileg is rendezett formában, szabályosan adja át a Minisztertanácsnak. A szervezet azonban ezt elmulasztotta. A DEMISZ szervezeti szabályzata vagyoni kérdésekben a tagszervezetek - mint önálló jogi személyek - konszenzusát írja elő, ilyen dokumentumot a felajánláshoz nemmellékeltek (2. sz. melléklet). A megyei, helyi szeevezetek egy részének vagy nem volt tudomása a felajánlásról, vagy nem értett egyet azzal (Fejér, Pest, Heves megye). A megyei szeevezetek írásbeli felajánló nyilatkozatának hiányát az ifjúságpolitikai kormánybiztos is elismerte (3. sz. melléklet). Az egyeztetés hiányára utal az is. hogy a Talentum Fórummal indoklás nélkül közölték. hogy alapítványi keretek között folytassa a tevékenységét, azonban a felajánlás szándékára nem is utaltak. (4. sz. melléklet) A szeevezetlenséget tükrözi, hogy- a Minisztertanácsnak történt felaj&nlás után 2 hónappal - a DEMISZ egyik ügyvivöje támogatta egy szarvasi ingatlan helyi hasznosítást szolgáló átírását (5. sz. melléklet). Számos megyében tervezték az ingatlanok helyi hasznosítását. "A OEMISZ tagszervezetei különbözőképpen értelmezték a felajánlást, volt amelyik később szívesen meggondolta volna magát, tehát vitatta" közli a későbbiekben az üjúságpoliti.kai kormánybiztos (3. sz. melléklet). A szeevezetek ellenállására utal, hogy egyesek - megelözve a központot (Somogy és Heves megye)- teljességében, vagy részben a helyi tanácsoknak ajánlották fel ingatlanjaikat. Az érdekellentéteket tükrözi az is. hogy az ifjúságpolitikai kormánybiztosnak - akit a Minisztertanács 1990. január 16-án határozattal az NGYIA -megszervezésével bízott meg - tárgyalásokat kellett folytatnia az érintettekkel az NGYIA létrehozásának szf.lkségességéről. A OEMISZ tehát tulajdonjogilag és nyílvántartás tekintetében is rendezetlen vagyonkört ajánlott fel a Minisztertanács részére. A felajánlás után pótlólagosan sem adott a vagyonra vonatkozó tételes és megbízható elszámolást. A szükséges bizonylatok hiányában a Minisztertanácsnak kellett volna elvégeznie felmérését, azonban ezt elmulasztotta. Azt, hogy a vagyon állami átvételének elmulasztása hiba volt, az üjúságpoliti.kai kormánybiztos, mármint az NGYIA első elnöke később elismerte (3. sz. melléklet). Elsőként a Pénzügyminisztériumot kérték fel a vagyonátvételre, az azonban a feladatot elhárította. A felajánlás után negyed évvel a Minisztertanács az Ifjúságpolitikai Titkárságot jelölte ki a vagyonfelmérésre és átvételre. Ezzel az NGYIA létrehozásának politikai, államigazgatási és polgárijogi aktusai teljesen
-llösszemos6dtak, azokat egy szervezet, az Ifjúságpolitikai Titkárság végezte, annak vezetője a Minisztertanácstóllényegében szabadkezet kapott. - Az Ifjúságpolitikai Titkárság munkatársai 1990. márciusában a vagyon felmérést megkezdték, azonban az eredményeket a kormánybiztos nem összegeztette. A rövid idejű (1-1 napos) vagyonbejárások arra hívták fel a figyelmet, hogy az ingatlanok egy részének helyzete tulajdonjogilag, számvitelileg tisztázatlan. Az ifjúságpolitikai kormánybiztos - munkatársai szakvéleményének ellenére - a felajánlott teljes vagyonkör alapítványba vitelét javasolta. A felajánlott közvagyon elidegenítése- alapítványba vitele- anélkül történt meg, hogy azt a Minisztertanács teljeskörűen felmérbette és ellenőrizbette volna. Az alapító munka elégtelenségére utal, hogy a vagyonműködtetés céljaira, jogi és gazdasági mozgásformáira érdemi alternatívákat nem dolgozott ki a Minisztertanács: -Nem osztották fel az ifjúságpolitikai célokat és feladatokat a tárcák és az NGYIA között, pedig az Alapító Okirat első változata még ennek szellemében készült. -Nem mérlegelte a Minisztertanács, hogy az alapítvány mellett milyen más jogi formában lenne célszerű a vagyon kezelése és működtetése. A működés, az ellenőrzés anomáliái főként abból erednek, hogy az állami tulajdon alapítványba vitelének közjogi formája nálunk nincs szabályozva. A fejlett országokban alkalmazott közjogi alapítványi forma lehetővé teszi az alapítónak, hogy az alapítványba vitt vagyonát továbbra is saját mérlegében tartsa nyílván (nem privatizál6dik a vagyon) és biztosítja számára az ellenőrzés lehetőségét is. llyen szabályozás hiányában a Minisztertanács egy túlcentralizált magánjogi alapítványt hozott létre, amelyben a közjogi formilla hiányát fékek {vagyonátadás korlátozása. központi finanszírozás) beépítésével szándékowtt pótolni. Ezzel az.. eklekrikns'" megoldással a rem.v6it célt nem sikeriilt elérni. sót a snb?::tyozis ed~s:c:i. :s2;:dfi a g;zbrlz:i ICD'ka sorá:l mindjobbm kifnközxi!k. - A ~ a \""2.g)1El teszcnsf:zscta ro:e-mm a: e; íc-;f-.fu: ~ dolgoztaton ki az alz;líró. A DBfiSZ 1988~ éri e s:zz":o!is<:~ ts zz Ifjúságpolitikai Titkárság 1990. é-..i adarfelvéreléból a YárlJacó bererelek. a fenntartási Jc?ltségek közelíthetók lettek volna. ~ieg sem fogalmaz6dott, hogy a vagyon egy részének idegenforgalmi célú hasznosítása. vagy értékesítése
-12- útján jelentős források teremthetök a célok megvalósításához. Megelégedtek azzal a - célokhoz képest szegényes, sőt azokat veszélyeztető - megoldással, hogy csupán az átvett vagyon működtetését biztosítják. A Minisztertanács az előkészítés hibáit az Alapító Okirat egyeztetése során nem korrigálta, sőt vitatható jogi aktusokkal forrásokat és forrásautomatizmusokat, valamint üzletrészeket rendelt az NGYIA részére, ezzel korlátozta a költségvetési tervezés szabadságát, forrásokat vont el más céloktól (Központi Ifjúsági Alap). r. Az egyeztetés során az Országos Tervhivatal kifogást emelt a pontos vagyonmeghatározás és a gazdaságossági számítások hiánya ntiatt, ugyanis az első tervezetben még szerepelt az alapítói vagyon értéke (6-7. sz. melléklet). Az alapítás szabályosságáról az ebben legilletékesebb szervek nem nyilatkoztak, az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség nem tett észrevételt az előterjesztésre. A Minisztertanács 1990. március 29-i ülésén - ifjúságpolitikai kormánybiztos előterjesztésében - tárgyalta az NGYIA Alapító Okiratának tervezetét. A testület a miniszterelnök javaslatait elfogadva úgy döntött, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal, az Országos Tervhivatallal, valamint a Pénzügyminisztériummal szükséges egyeztetések után az átdolgozott tervezetet a következő ülésén tárgyalja meg. Az ifjúságpolitikai kormánybiztos újból nem terjesztette be a Minisztertanács elé a tárcákkal részben újra egyeztetett és átdolgozott alapítvány-tervezetet, hanem azt aláírásra közvetlenül benyújtotta a miniszterelnökhöz, aki az Alapító Okiratot 1990. április ll-én jóváhagyta. A Minisztertanács Hivatala (MTH) észrevételezte, hogy az eljárás ellentétes az MTH-ról szóló rendeletben foglaltakkal. Az eljárási hibát kiküszöbölve az egyeztetéseket és javításokat az MTH pótlólag elvégezte, így 1990. április 24-én a miniszterelnök újra ellenjegyezte az immár végleges Alapító Okiratot tartalmazó rendeletet. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványról szóló 81/1990. (IV.27.) MT rendelet a Magyar Közlönyben 1990. április 27-én jelent meg. A Fővárosi Bíróság az alapítványt 1990. május 9-én nyl1vántartásba vette.
-13-2. A vagyon átvétele, a vagyonmegórzés feltételei Az Állami Számvevőszék 1990. novemberében a DEMISZ Gazdasági Hivatala és egyes tagszervezetei, illetve a MUSZ vagyonelszámolását nem fogadta el. A nyi1vántartás szerinti vagyonérték és a vagyonelemek teljes köre már akkor sem volt megállapítható. A OEMISZ Gazdasági Irodája, valamint tagszervezeteinek többsége (öszszesen 63 %-a) hitelesen nem tudott számot adni vagyonáról. A KISZ ingatlanait és egyéb állóeszközeit 2,6 milliárd forint bruttó értéken tartották nyílván 1988. év végén. Ebböl az ingatlanok értéke 2,3 milliárd Ft volt. A DEMISZ Gazdasági Irodája szerint az ingatlanok 90 %-át a felszerelésüket képező ingóságokkal együtt alapítványi célra átadták. A Minisztertanács ebből a rendezetlen, nem szabályosan nyt1vántartott, nem hitelesíthető vagyonból hozta létre az NGYIA-t. A vagyonátvétel nem volt szabályszerű. Az NGYIA az esetek többségében nem képviseltette magát az átadás-átvételek alkahnával, azokon többnyire csak a felajánló DEMISZ szervezet és a helyi alapítvány képviselői, vagy megbízott személyek vettek részt. Az okiratok számos kívánnivalót hagynak maguk után, sem formailag, sem tartalmilag nem felelnek meg a szabályszerűségi követelményeknek. Sz inte teljesen hiányoznak a pénztár, a bankszámlák és a összegére vonatkozó utalások. lekötött betétek a. Ingatlanok Az ingatlanok átvétele elhúz6dott a tulajdonjogi rende:retlmség és viták r::rlatt. A rendeletben megjelent 60 i.n.garlz.:j. több c:rim a fejffiek az ~~..Qa rendezeden m lt. Az Amerikai úti KISZ isko kezdóje az~ és hav1 &lójl az ifj:!sági SZiffitLet volt. Az ingatlant ennek ellenére a Dli\flSZ felajánlotta és a n:lajdooj)glx be is jegyezték az NGYIA javára.
-14- Az Alapító Okiratban megjelölt ingatlanok közül 7-nek a NGYIA nem kapta meg. tulajdonjogát az Olyan ingatlanok kerültek az Alapító Okiratba, amelyek nem az ifjúsági szervezet tulajdonát képezték (Szarvas üdülőház, Körmend - Rábapart csónakház és a Dédestapolcsányi tábor). Az utóbbi ingatlan telke a tanács, a ráépített épület a OEMISZ tulajdonában volt. Az NGYIA jelenleg használati szerzödéssel üzemelteti az ingatlant.. A szödligeti tábor tulajdonjogát az NGYIA nem kapta meg, mert az egyik épület két kezelő (a OEMISZ és a tanács) telkén fekszik. Az ingatlan kezelője jelenleg a szödligeti önkormányzat, tulajdonjogáért per folyik. Az alapító rendelet előtt 3 ingatlanról lemondtak a helyi OEMISZ szervezetek a tanácsok javára (Mezőkövesdi lrodaház, Balatonfenyvesi tábor, Törökkoppány-Csesznek gyermektábor). Olyan ingatlanrészek is az NGYIA tulajdonába kerültek, amelyeket az alapító rendelet nem közölt: a már említett Felsőtárkányban a táborhoz vezető út, a Sopron Brenbergbánya ifjúsági táborhoz kapcsolódó telek, az egyik üdülőház Mártélyon, valamint Bakonyoszlopon egy táborhelyül szolgáló telek. Az NGYIA ingatlannyílvántartása a vizsgálat befejezésekor sem volt teljes, ez egyben a vagyonátvétel lazaságára is utal. Az átvett ingatlanok egy része tulajdonjogilag és az ingatlannyílvántartás szempontjából rendezetlen. Az NGYIA javára átírt ingatlanok közül a tulajdonmegosztás nem megoldott az Amerikai úti székház, a OIVSZ székház esetében. Nem fejezték be maradéktalanul a vagyonátírást sem; Mártélyon az egyik üdülőház kezelője továbbra is a OEMISZ, a Felsőtárkányi táborhoz vezető út is még a OEMISZ kezelésében van. Hasonlóképpen rendezetlen az NGYIA tulajdonába nem került Törökkoppány-Csesznek tábor egy részének kezelői joga, hiszen annak kezelője még mindig a OEMISZ az önkormányzat helyett. Az NGYIA tulajdonába került ingatlanok közül 12 esetben teljesen eltér a tulajdonlap megjelölése a tényleges állapottól, azokon vagy nem is szerepel építmény, vagy az évekkel ezelőtti állapot van feltüntetve. A Hotel Aranypart Győr helyett középiskola és udvar, az Ifjúsági tábor Tata esetében közterület, a Vadása tavi tábornál kert, aszanazug Úttörőtábor helyett tanya, gyep, erdő szerepel a tulajdoni lap első oldalán.
-15- Az ingatlanok érték szerinti átvétele nem felel meg az előírásoknak, a dokumentáltság hiányos Uegyzőkönyvek, állóeszköz átvételi jegyek, leltárak hiányoznak). Számos esetben nyt1vánvaló, hogy az átvételt csak papíron végezték. Négy ingatlan (DIVSZ székház, BFSZ Iroda Győr, Amerikai úti KISZ Iskola, Dédestapolcsány) még mindig "O" értéken szerepel az NGYIA nyílvántartásaiban. Az ingatlanok zöménél a könyv szerinti érték - a számviteli előírásokkal ellentétben - a telkek értékét nem tartalmazza. A vagyonérték azért is pontatlan, mert egyes épületrészeket nem aktiváltak, ugyanis azokat építési engedély nélkül építették (Szanazug, Debrecen). Az állóeszközökről szabályos analítikus nyt1vántartást a legritkább esetben vezetnek. Az állóeszköz átvételi jegyeken az előírásokkal ellentétben csak a nettó értéket tüntették fel (Dédestapolcsány). b. Fogyóeszközök Az alapító az Alapító Okiratban nem határozta meg egyértelműen és tételesen az átadott ingatlanokhoz tartozó eszközök körét. Így kerülhetett sor arra, hogy az NGYIA és a DEMISZ képviselői 1990. októberében "értelmezték" az alapító rendeletet. Megállapodtak, hogy a DEMISZ tagszervezetek múködését szolgáló irodaeszközök, berendezések nem tárgyai a felajánlásnak (9 sz. melléklet). A közös értelmezés ellenére igen eltérően alakult az átadott eszközök köre. A DEMISZ-tő l kapott fogyóeszköz leltárak állapota kritikus volt. A fogyóeszközökről analítikus nyilvántartásokat nem mindenütt vezetnek (DIVSZ Székház, Amerikai út). A fellelhető kartonokról is hiányoznak a gyártási számok, így az eszközök nem azonosíthatók (Hotel Medves, Nyírjesi tábor, Amerikai út). Az átvétel során általában nem leltároztak. legfeljebb a régi leltárakat "aktualizálták''. Olyan eszközök is találhatók. amelyekról jegyzomnyv bizonyította. hogy azokar megsemmisítették (Hotel ~fem-es. ~)irjesi tábor. Hotel Ara.=} part~ Az~ éti KlSZ. _ 1:!:::1 ld.l.ú. de a ~1eges ldl!:f~a lel:m~ ~~~.:to u.lam:l itj.nilonft A bel)'szben..,...,,~~- ci::x:seaelr. kezdi. A DIVSZ Székházban fogyóeszköz.ökröl. kivéo.-e az NGYIA által beszerzelteket, nincs leltár.
-16- A Talcnt Székház fogyóeszközeiről az NGYIA semmilyen nyilvántartással nem rendelkezik. A debreceni volt KISZ Székházban 3 szoba bercndezéseit, fó1eg híradástechnikai eszközöket, az ifjúsági szervezet nem adta át. Több esetben fordult elő, hogy a leltárak utólagos módosításával az NGYIA vagyonát csökken tették, és egyes eszközök visszakerültek a DEMISZ tulajdonába (Hotel Medves, Amerikai úti KISZ Iskola).. t c. A vagyon hasznosítása Az NGYIA vagyonának sajátosságai meghatározzák, sok esetben korlátozzák a hasznosítás lehetőségeit. A vagyon több mint egynegyedét (16 ingatlan) székházak, irodaházak, irodák alkotják. A további háromnegyed többségét csak időszakosan (nyáron) használható táborok képezik. Az NGYIA 16 ingatlant úgy vett át, hogy azokat különböző működtetési szerződések terhelték, ez számottevően korlátozza a hasznosítás lehetőségeit (l O. sz. melléklet). A kuratóriumi előterjesztések szerint (1990. október, 1991. március) az NGYIA vezetése tudatában volt annak, hogy a vagyon egy része a magas üzemeltetési költségek miatt ifjúsági turizmus céljára alkalmatlan. Körvonalazták azt is, hogy a passzív vagyon egy részének értékesítésével milliárdos értékű pénzalapra tehetnének szert, azonban ennek érdekében a vizsgálat befejeztéig intézkedést nem tettek. Az NGYIA az átvett 53 ingatlanból 30-at helyi alapítványoknak adományozott (ll sz. melléklet). Az Alapító Okirat nem rendelkezik egyértelműen az ingatlanátadásról, ezért ez a folyamat ellentmondásokkal, szabálytalanságokkal terhelt. Az alapító nem határozta meg, hogy a lruratórium megalakulásáig - az általa a rendeletben kijelölt ingatlanok - továbbadhatók-e. Szabályozás hiányában - a kuratórium 1990. június 20-i alakuló illéséig - az Ifjúságpolitikai Titkárság 9 db ingatlan tulajdonjogát adta át helyi alapítványoknak Az ingatlan átadásokat a lruratórium utólag nem kifogásolta. Az alapító úgy rendelkezett, hogy az ingatlanok - több feltétel teljesülése esetén - 1990. június l-ig adhatók át helyi alapítványoknak. Ez a határidő rendkívü1 rövid volt, amelyet betartani nem lehetett. A lruratórium 1990. június 20-án a június l-jei határidőt meghatározatlan időre meghosszabbította és 21 ingatlant ennek alapján adott a helyi alapítványok tulajdonába.
-17- A kuratórium határozata az Alapító Okiratban foglaltakkal és az alapító szándékával ellentétes. Az Alapító Okirat a helyi alapítványok tulajdonába adott ingatlanokra elidcgenítési tilalmat rendelt el. Az átadott ingatlanok közill négy esetben (Csongrád megyei Ifjúsági Központ, Ifjúsági Tábor Tata, Balatonfenyvesi Úttörőtábor, Ifjúsági ház Tatabánya) az elidegenítési tilalmat még nem jegyezték be az NGYIA javára. Az átadáshoz az NGYIA nem rendelkezett kellő apparátussal, az átvevők is általában csak mellékállásban voltak a helyi alapítványok alkalmazottai. Az átadások zöme formális volt, az NGYIA az ingatlanokat ugyanolyan rendezetlenül adta tovább, ahogyan átvette. Az NGYIA ingatlan átadásait hasonló anomáliák jellemezték mint azok átvételét. A fellelhető átadási dokumentumokban az ingatlanokon kívül az állóeszközöket fel sem tüntették (Balatonfenyves, Zamárdi Ifjúsági Tábor), előfordult az is, hogy az állóeszközök értékét csak bruttó, vagy csak nettó értéken szerepeltették. Heves és Veszprém megyében az átadás-átvétel szabályosságát dokumentum hiányában nem lehetett ellenőrizni. Az NGYIA az átadott 30 ingatlan esetében csak 17-ről rendelkezett leltárral Az NGYIA tulajdonában a vizsgálat idején 22 ingatlan volt. Ezek zömét (20-at) továbbra is a tulajdoni, vagyoni rendezetlenség jellemezte. A 22 ingatlanból csak 15-höz volt leltár. Érdemi hasznosításuk megoldatlan. Egyeseket 1991-ben lejárt használati szerződésekkel (Csongrád Megyei Ifjúsági Központ, saltvadkerti üdülők) üzemeltettek, de vannak ingatlanok, amelyeket a helyi alapítványok szerződés nélkül használtak (Heves és V eszprém megyei ingatlanok). 1990. áprilisában az NGYIA az Amerikai úton irodaház építésbe kezdett. A 450 millió Ft -os beruházással több emeletes, korszeru irodaház létesítését tervezték. A szükséges hiteleket az Agrobank biztosította volna. Az épület hasznosítására vonatkozó gazdasági számítások nem megalapozottak, egyes szakértők nem tartották gazdaságosnak a beruházást, más becslések szerint az épület értékesítéséből 30-50 millió Ft -os haszon lett volna várható. A beruházás a haszon bizonytalansága, illetve annak az NGYIA globális forrásigényeihez képest szerény hozzájárulása miatt elhibázottnak minősíthető. A vállalkozás előkészítése, majd leállítása elvonta az NGYIA energiáját az ingatlanok tulajdonjogának rendezésétől. rendezetlen ingatlanon kezdődött el. és azok hasznosításától A beruházás tulajdonjogilag
-18- d. A vagyonmegőrzés feltételei Az NGY1A átvett vagyonáról - beleértve az alapítás után a megyei alapítványoknak átadott ingatlanokat is - átfogó, hiteles leltár a vizsgálat befejeztéig nem készült. A vagyon könyvszerinti értékéről, annak összetételéről az NGY1A vezetése a vizsgálat lezárásakor sem tudott megbízható adatokat szolgáltatni. Az NGY1A-nál a vagyonmegőrzés feltételei nem biztosítottak. Sem a megalakulást követő nyitó mérleg, sem az 1990-es mérleg nem hiteles. Az NGY1A az előírások szerinti határidőt fél évvel túllépve készített nyitó mérleget, azonban az átvett vagyon értéke a készítésidőpontjában ismert ( 12. sz. melléklet). (1991. februárjában) sem volt Az ingatlan- és az állóeszköznyi1vántartás a vizsgálat idején nem volt megbízható, nem tükrözte a tényleges állapotot A főkönyvi könyvelés által kimutatott vagyonérték és a vagyontárgyak értékének összhangja - a leltározás és vagyonnyi1vántartás hiányában - nem volt megállapítható. Az 1990. évben beszcrzett 4,6 millió Ft értékű állóeszköz és a 17,7 millió Ft értékű fogyóeszköz, valamint az 1991. első félévi álló- és fogyóeszközbeszerzés - mcly a számviteli zárási munkák elhúzódása miatt még nem volt ismert- nem volt bevételezve, és leltározva. Az NGYIA által beszerzett és felhasznált anyagokkal kapcsolatosan hason1ó mulasztások tapasztalhatók. A személyi változások során a személyi használatban levő vonatkozóan átadás-átvételi leltárak nem készültek. vagyontárgyakra A nyomda felszerelését - az 1991. évi megszüntetésekor - a DEMISZ-nek visszaadták, erről átadás-átvételi leltár az NGY1A-nál nem volt fellelhető. Régi, nem aktualizált leltárak alapján adták bérbe Kft-knek az ingatlanokat és azok berendezéseit A szerződések csak kivételes esetben rendelkeztek arról, hogy ki és rnilyen összegben köteles az ingatlanok felújítására. Az NGY1A pénze több bankszámlán volt elhelyezve, a banki kifizetésekre vonatkozó előírásokat nem mindig tartották be. Előfordult, hogy az NGY1A pénzét kezelő Agrobank egy aláírásra is teljesített kifizetéseket A vagyonmegőrzés területén 1991. júliusa óta változások tapasztalhatók. A vagyonkezelő szervezet új vezetőjének kinevezése óta és a létszám feltöltése