Carcassone-alapjáték *** Ez nem opcionális szabály több annál! (Bernd Eisenstein) A játékban (a kezdőkártyán kívül) 71 területkártya van. Mivel célszerű, hogy minden játékosnak ugyanannyi fordulója legyen, a játék kezdetén, a játékosok számától függően, véletlenszerűen el kell távolítani 1-3 területkártyát: 2 játékos esetén 1 területkártyát 3 játékos esetén 2 területkártyát 4 játékos esetén 3 területkártyát 5 játékos esetén 1 területkártyát Ez a játék nem babra megy! A nagyobb építkezéseket bátorítandó az ún. babvárosok(ezek a legkisebb városok, már két területkártyával is létrehozhatóak; a kezdő területkártya például ilyen fél-bab) csak fele annyi pontot érnek, azaz egy kész babvárosért nem 4, csupáncsak 2 pont jár. (Ez szerepel a német szabályok között; a magyar nyelvű szabálykönyvben ilyen szabály ugyan nincs, ám az egyik ábra szerint egy ilyen babvárosért csak 2 pont járt az adott játékosnak, nem 4; végül a játék számítógépes változatában beállítható, hogy a babvárosok 2 vagy 4 pontot érjenek.) A városnak kenyér kell! A magyar kiadásban olvasható szabályok szerint a végső kiértékelésnél egy játékos egy városért csak egyszer kaphat pontot. Ugyanakkor a játék számítógépes változatában választható olyan lehetőség, amikor egy játékos annyiszor kap (3) pontot a városért, ahány természetesen egymással nem összefüggő olyan rétnek a tulajdonosa, amelyek az adott várossal határosak. *** 1. Kolostort mindenkinek! (gyűjtötte: Bernd Eisenstein) A játék kezdetekor minden játékos kap egy kolostor-területkártyát, amelyet képpel felfelé maga elé helyez. Bármikor, amikor a játékoson a sor, megteheti, hogy nem húz, hanem a kolostorterületkártyát rakja le. 2. Átgondolt vidékfejlesztés (gyűjtötte: Bernd Eisenstein) Minden játékos kap a játék kezdetén 3 területkártyát. Amikor rákerül a sor, a játékos választ egyet eközül a három területkártya közül, és lerakja, majd húz egyet, hogy megint három területkártya legyen a kezében. Amikor elfogynak a felhúzható területkártyák, a kézben tartott területkártyákat kell sorban lerakni; a játéknak (ahogy rendesen) akkor van vége, ha már elfogyott az összes területkártya. (Ugyanez a szabály úgy is játszható, hogy a játékosnál nem 3-3, hanem csak 2-2 területkártya van az angol fordító megjegyzése.)
3. Közös vidékfejlesztés (gyűjtötte: Bernd Eisenstein) A megkevert, képpel lefelé fordított területkártyák közül képpel felfelé fordítunk hármat. Az éppen soron lévő játékos húzhat a lefordított területkártyák közül, de az egyik felfelé fordítottat is választhatja. Ez utóbbi esetben a felhasznált területkártya helyett újat kell húzni a pakliból. 4. Az elődök pontatlansága (gyűjtötte: Bernd Eisenstein) A játékos nem teheti le alattvalóját a frissen lerakott területkártyára; viszont leteheti bármelyik, már korábban lerakottra (pontosabban bármelyik, már korábban lerakott területkártyára, amelyen még nincs alattvaló). Az alattvalók lerakására egyébként a rendes szabályok vonatkoznak. (A magyar fordító megjegyzése: nyilvánvalóan már elkészült útra, városra, kolostorra sem lehet alattvalót rakni.) 5. Veszélyes épületek (gyűjtötte: Bernd Eisenstein) A végső kiértékelésnél az el nem készült utakért, városokért, kolostorokért nem jár pont. Igencsak fontold meg, hova rakod le alattvalóidat! 6. Mérnökök (Tobias Stapelfeldt) A területkártyákat kiosztjuk a játékosok között, akik a sajátjaikat bármikor megnézhetik. Mivel ezáltal a játékban sokkal nagyobb szerepet kap a stratégia, ajánlott, hogy a kolostorokat egyenlő arányban osszuk ki a játékosok között. 7. Életutak (Tobias Stapelfeldt) Ha a játékos nem akar vagy nem tud lerakni alattvalót, választhat egyet az alábbi lehetőségek közül is: egy kis idénymunka: egy útépítő átmegy egy szomszédos, üres rétre a városi levegő szabaddá tesz: egy paraszt átmegy egy szomszédos, befejezetlen városba kegyúrváltozás: két lovag bevonul egy másik játékos kolostorába; az elűzött szerzetes visszakerül a másik játékos még fel nem használt alattvalói közé - rablólovag: egy lovag kivonul az ugyanazon területkártyán található útra, amely így része lesz a lovag által birtokolt városnak 8. Szabályszegés (Tobias Stapelfeldt) A szabály az előző (7.) opcionális szabály továbbfejlesztése. Ha a játékos, miután lerakott vagy áthelyezett egy alattvalót, elkölt 1 pontot, újra cselekedhet: lerakhat vagy áthelyezhet egy alattvalót. 9. Hegyek (Tobias Stapelfeldt)
A játékos megteheti, hogy a felhúzott területkártyát képpel lefelé helyezi el; az ilyen területkártya csak rét (út és rét sem jó) mellé helyezhető. Az így lerakott területkártyák a hegyek. Hasonlóképp, hegy mellé is csak (út nélküli) réttel érintkezve lehet területkártyát lerakni (meg, felteszem, másik hegyet a magyar fordító megjegyzése). A hegyre is lerakható alattvaló: bányász. A bányász a kiértékelésig mindenképp a hegyen marad. Ha egy ilyen területkártyától 1 vagy 2 távolságra (azaz vagy a szomszédjában, vagy a szomszédjai szomszédjában) van olyan város, amelyben címer is van, a bányász a) az adott város kiértékelésekor úgy számít, mintha lovag lenne a városban; b) a végső kiértékelésnél úgy számít, mintha paraszt lenne a várossal érintkező réten. 10. Átalakítás (Tobias Stapelfeldt) Miután a játékos lerakta a területkártyáját, ahelyett, hogy nyomban lerakná egy alattvalóját, vagy befejezné a lépését, megteheti, hogy: először csökkenti pontszámát a megfelelő mennyiségűnek gondolt ponttal; majd ahány ponttal csökkentette pontszámát, annyiszor felvehet egy már lerakott, de üres területkártyát (de csak olyan területkártyát vehet fel, amelynek legalább két oldala szabad, azaz legfeljebb két másik területkártya határolja; továbbá, a játékteret még időlegesen sem! nem szabad részekre szabdalnia), és ezt a területkártyát nyomban le kell tennie valahová; utána letehet egy alattvalót erre a területkártyára, a rendes szabályok szerint; ezt a két lépést annyiszor megismétli, ahány pontot az elején elköltött. A kiértékelés a rendes szabályok szerint történik. (Esetleg nem árt megtiltani kész utak-városok-kolostorok megbontását az angol fordító megjegyzése.) Megjegyzés a 7-11. pontokhoz: Ezek a szabályok meglehetősen elnagyoltak; úgy vélem, használat előtt nem árt pontosan tisztázni őket - a magyar fordító. 11. A döntés joga (Robert Voetter) A kezdő játékos annyi területkártyát húz, ahányan játszanak. Megnézni őket, majd kiosztja a játékosok között. a) képpel lefelé; b) képpel felfelé. Amikor rájuk kerül a sor, a játékosok nem húznak, hanem a kapott területkártyát rakják le. Amikor már mindannyian bevégezték lépésüket, a kezdő játékos után következő játékos lesz az osztó: most ő húz annyi területkártyát, ahányan játszanak, és osztja ki őket; majd az osztó az utána következő játékos lesz, és így tovább, és így továbbegészen a játék végéig. (Megjegyzés: nem árt valamivel használaton kívüli alattvalóval, vagy bármivel, ami a játékosok keze ügyében van jelezni, éppen ki is az osztó.) 12. Alattvalóhiány (Holger Peine Spielbox-Online fórum) Minél több a játékos, annál kevesebb alattvalóval rendelkeznek: 2 játékos: 7-7 alattvaló 3 játékos: 6-6 alattvaló 4 játékos: 5-5 alattvaló (és 5 játékosnál? pláne 6-nál? a magyar fordító megjegyzése)
13. Folyók és kikötők (Manfred Stenzel Spielbox-Online fórum) Ahhoz, hogy ez az opció alkalmazható legyen, két Carcassone-alapjáték szükséges, és az egyik készletben az utakat kékre kell festeni ezek lesznek a folyók. Három olyan területkártya van, ahol az út egy városból indul ezek az utak is folyók, az ilyen városok pedig a kikötők. Két területkártyán kolostorból indul az út ezek is folyók lesznek, a kolostorok pedig piacterek. A szabályok pedig a következők: Mivel a játékterület sokkal nagyobb, a végső kiértékeléskor a parasztok egy-egy befejezett városért csak 2-2 pontot kapnak. Alattvaló folyóra is helyezhető. Egy folyón több alattvaló is lehet ugyanazon szabályok szerint, ahogy egy úton is lehetnek. Ha egy folyó mindkét végét lezárjuk de sem nem kikötővel, sem nem piactérrel, ugyanúgy kell kiértékelni, mint egy utat. Ha a folyót kikötő zárja le, az a játékos, akié a kikötő, nyomban kap két pontot. Piactér esetében három pontot. A piactér nem számít kolostornak, más módon nem ad pontot. A kikötőt éppúgy lehet növelni, mint egy rendes várost, de a végső kiértékeléskor nem jár érte pont. Amikor egy folyóhoz lerakják az első kikötőt, az összes játékos, akinek van a folyón alattvalója (ti. csónakja), megteheti, hogy amikor ezután rákerül a sor, nem húz a pakliból, hanem lerakja egy alattvalóját a kikötő melletti rétek valamelyikére. Egy rétdarabra csak egy alattvaló helyezhető. Az ilyen alattvaló az árucikk. Erre a célra célszerű külön, más alattvalókathasználni például a Die neuen Entdecker (Kosmos) figuráit. Egy játékosnak legfeljebb 10 árucikke lehet; a végső kiértékelésnél minden egyes árucikk 2 pontot ér. Továbbá az a játékos, akinek az adott kikötőnél a legtöbb árucikke van, ezenfelül kap még 3 pontot. 14. Az én kolostoromnak állnia kell! (Frank Rudloff) A végső kiértékelésnél a befejezetlen kolostorok nem a játékosnak, hanem az ellenfélnek adnak pontokat. Több játékos esetén a (kolostor tulajdonosához képest) következő játékos kapja a pontokat. Ezáltal az egyes játékosoknak más áll majd az érdekükben s ennek megfelelően cselekszenek majd. (Például azzal, hogy egy játékos megakadályoz egy másikat kolostora befejezésében, annak előnyét a saját hasznára fordítja.) Mindez elősegítésére a játékosok mindig két területkártya közül választhatnak. 15. Apácazárda (Achim Schopf) Ha egy játékos nem egy, hanem két alattvalóját rakja le egy kolostorra, abból apácazárda lesz. Ilyenkor tehát egyidejűleg két alattvalót rak le; ugyanakkor azt is megteheti, hogy a második alattvalót csak később rakja le egy kolostorára. Ezt csak akkor teheti meg, ha, egyfelől, az adott fordulóban nem rak le másik alattvalót, és, másrészt, az adott kolostor egyelőre 5 vagy kevesebb pontot ér. A kész apácazárda további 5, azaz összesen 16 pontot ér. Ha azonban az apácazárda nem készül el, az értékéből le kell vonni 5 pontot vagyis egy be nem fejezett apácazárdáért vagy nem járt pont, vagy pedig 1-3 pont jár csupán. Az apácazárdát el is lehet hagyni vissza lehet belőle venni az alattvalókat. Ilyenkor természetesen egyetlen pont sem jár a kolostorért. A visszavett alattvalók a következő körben már felhasználhatóak.
16. Falvak (Achim Schopf) Az olyan városok, amelyek összesen két részből állnak (vagyis a babvárosoka magyar fordító megjegyzése), nem is városok, hanem csak falvak, ezért csak fele annyi pontot érnek; a kész városért nem csupán a lovagok kapnak 2 pontot 4 helyett, hanem a parasztok is csak fele annyi pontot (vagyis, ha lefelé kerekítünk, csupáncsak 1-t a magyar fordító megjegyzése) kapnak a végső kiértékeléskor. 17. Vámok (Alexandra Kremers) Az útkereszteződésekre is le lehet tenni egy alattvalót: ő lesz a vámszedő. Amikor elkészül egy, az adott útkereszteződésből induló út, a vámszedő harmadannyi pontot kap (felfelé kerekítve), mint amennyit az útépítő. (Vagy mint amennyi annak járna, ha lenne a magyar fordító megjegyzése). Ha az adott útkereszteződésből induló összes út elkészült, a játékos visszakapja a vámszedőt. 18. Együtt egymás ellen! (Tasnádi Ákos) Amikor a játékosok lerakják a frissen letett területkártyára alattvalójukat, nem kell tekintettel lenniük arra, hogy az adott város, út vagy rét már foglalt. Amikor az adott város vagy út elkészül, illetve a végső kiértékelésnél a szokott módon a legtöbb alattvalóval rendelkező játékos kapja a pontokat, illetve mindazok, akik holtversenyben a legtöbb alattvalóval rendelkeznek. Thaur