2002. évi 4. számú szabályzat a bíróságok egységes iratkezeléséről Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 39. -ának q) pontja, továbbá a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 10. -a (2) bekezdésében írt felhatalmazás alapján - az Ltv. 10. -a (5) bekezdésében meghatározott kérdésekben a Magyar Országos Levéltár egyetértésével - a bíróságok részére a következő Egységes Iratkezelési Szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) adja ki. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A szabályzat hatálya 1. (1) A szabályzat rendelkezései a Bszi. 16. -ában felsorolt bíróságokra terjednek ki. (2) Az állami és szolgálati titkot tartalmazó iratok a jogszabályok és az érintett bíróságok titkos ügykezelési szabályai vonatkoznak. 2. Az 1. (1) bekezdésében említett bíróságok a) igazságügyi alkalmazottai szolgálati viszonyuk létesítését követő harminc napon belül kötelesek a szabályzatot megismerni, b) vezetői - ide értve a belső szervezeti egységek vezetőit is - felelősek a szabályzat rendelkezéseinek megtartásáért. Értelmező rendelkezések 3. E szabályzat alkalmazása során a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendeletben (a továbbiakban: Büsz.) felsorolt értelmező rendelkezéseken kívül: 1. Gazdálkodással kapcsolatos ügy: a bíróság, mint költségvetési szerv gazdálkodásával összefüggő ügy; 2. Irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség; 3. Irattári anyag: a szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárába tartozó iratok összessége; 4. Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a bíróság a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi; 5. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a bíróság feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári

tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét; 6. Kezelési (ügyviteli) feljegyzés: az ügyben keletkező ügyviteli iraton tett feljegyzés, többnyire utasítás, amely az ügy tartalmi és formai intézésére vonatkozik; 7. Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat vagy pénz, egyéb értéktárgy; 8. Lajstromozás: az érkeztetett beadvány, illetve a saját keletkeztetésű irat lajstromszámmal történő ellátása ügyszakonként (ügycsoportonként) elkülönítve; 9. Láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő elektronikus művelet; 10. Levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény; 11. Melléklet: valamely írat (beadvány) szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan az irattól; 12. Mutatókönyv: a lajstromba bejegyzett ügyek címszó szerint meghatározott résztvevőiről lajstromonként vezetett betűrendes nyilvántartás; 13. Perkönyv: a bíróra (a tanácsra) kiosztott ügyekről bíránként (tanácsonként) vezetett, indokolt esetben ügyszakonként (ügycsoportonként) vezetett nyilvántartás; 14. Sorszám: a kezdőiratot követően érkezett és keletkezett iratok folyamatosan emelkedő arab számjeggyel történő jelölése; a kezdőirat az 1-es sorszámot kapja; 15. Számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló, adathordozó (mágnesszalag, hajlékony- és merevlemez, CD, stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését szolgálja; 16. Szervezeti és működési szabályzat: a bíróság tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a bíróság, azon belül a bíróság szervezeti egységének feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket; 17. Tárgyalási napló: bíránként (tanácsonként) vezetett, elsősorban a tárgyalások és az ülések időpontjának, azok eredményének, a meghozott határozat megjelölésének, továbbá a bírói munka mennyiségi, minőségi mutatói szempontjából fontos adatok nyilvántartására szolgáló, bekötött, oldalszámozott könyv; 18. Utóiratok könyve: a Bírósági Gazdasági Hivatalnál (a továbbiakban: BGH) a kézi lajstromba már be nem jegyezhető utóiratok nyilvántartására szolgáló könyv; 19. Ügyszám: az ügy azonosítására szolgáló megjelölés: az ügycsoport betűjele, a lajstromszám, törve az érkezés évszámával; 20. Büntető ügyszakban peres ügyek: azok a közvádas (pótmagánvádas) ügyek, amelyekben az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szabályai szerint a kezdőirat, illetve a kezdőiratként kezelendő iratok alapján megindult eljárásban kötelező a tárgyalás, vagy a nyilvános ülés tartása, és az ügydöntő határozat meghozatala ennek alapján történik, valamint a magánvádas ügyek; 21. A büntető nemperes ügyek különösen: - az elsőfokú bíróságon a Be. 543. -a szerinti tárgyalás mellőzéses eljárás, a bírósági mentesítéssel kapcsolatos ügyek, az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos ügyek, a semmisségi, népfelkelési ügyek, a

pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését kezdeményező irat, a próbára bocsátás megszüntetését kezdeményező irat, illetve az ügyek egyesítése iránt tett bírói intézkedés, a próbára bocsátás kapcsán tárgyalás az ügyek utólagos egyesítésével (Be. 391. -a szerinti eljárás), más bíróságtól érkezett bizonyítás felvétele iránti megkeresés, az összbüntetésbe foglalást indítványozó irat, illetve bírói intézkedés, az elkobzást, vagyonelkobzást kezdeményező indítvány (Be. 569. ) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos megállapítása (Be. 556. ), a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása (Be. 557. ) és az egyéb ügyek, - másodfokon nemperes ügyek az előzőekben felsorolt ügyekben hozott határozatok elleni fellebbezés kapcsán felterjesztett ügyek, a perújítási indítvány, a vádemelést követően 1 évet meghaladó tartalmú előzetes letartóztatás felülvizsgálata iránti ügyek; 22. A nyomozási bíró hatáskörébe tartozó ügyek különösen: - a Be. 207. (2) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtti kényszerintézkedésekkel, mint az előzetes letartóztatás (Be. 129. ), lakhelyelhagyási tilalom (Be. 137. ), a házi őrizet (Be. 138. ), az ideiglenes kényszergyógykezelés (Be. 140. ), az úti okmány elvétele (Be. 146. ), az óvadék (Be. 147. ), a vádirat benyújtása előtt a közjegyzői, ügyvédi irodában, egészségügyi intézetben tartandó házkutatás elrendelése [Be. 149. (6), (8) bek.], a bírósági eljárásában a lefoglalás Be. 151. (2) bekezdése szerinti elrendelése, ha a dolog, illetve számítástechnikai eszköz, vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó bizonyítási eszköz, a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzást lehet elrendelni, a Be. 151. (3) bekezdése alapján a közjegyzői vagy ügyvédi irodában, az egészségügyi intézményben tartott iratok lefoglalása, a Be. 151. (6) bekezdése alapján a lefoglalás elrendelésére nem jogosult által őrizetbe vett dolgok lefoglalásának az elrendelése, a Be. 153. (2) bekezdése alapján az olyan irat lefoglalásának elrendelése, melynek tartalmára az irat birtokosa a tanúvallomást a Be. 82. (1) bekezdés b) pontja alapján megtagadhatja, a lefoglalt dolog előzetes értékelése és elkobzása a Be. 156. -a alapján, a zár alá vétel elrendelése a Be. 159. -a alapján, a katona szoros felügyelet alá helyezése a Be. 483. -a alapján, valamint az elmeállapot megfigyelésével (Be. 107. ) kapcsolatos indítványokról, továbbá a védő kizárásáról szóló döntés, illetve a titkos adatszerzés engedélyezéséről és megszüntetéséről szóló döntés Be. 203. (4) és (6) bekezdése, a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendeléséről való döntés Be. 205. (3) bekezdés, ügyészi indítványra a tanú különösen védetté nyilvánításáról döntés Be. 97., a Be. 149. (3) bekezdése szerinti házkutatás, a Be. 150. (2) bekezdése szerinti motozás, a Be. 151. (4) bekezdése alapján a még nem kézbesített postai és hírközlési küldemény, valamint sajtótermék szerkesztősége iratainak a lefoglalását, valamint a Be. 153. (2) bekezdése szerinti iratok lefoglalását elrendelhető határozat elleni panaszt elutasító határozat, továbbá a Be. 151. (2) bekezdésében írt dolog, számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó lefoglalását elrendelő ügyészi határozat elleni felülbírálati indítvány elbírálása, a Be. 161. (6) bekezdése alapján az ügyész által kiszabott rendbírság elzárásra történő átváltoztatása, a Be. 207. (3) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára kihallgatja a különösen védett tanút és azt a tanút, aki az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van, a különösen védett tanúnak a tárgyalás előkészítése és a tárgyalás során elrendelt kihallgatása, a védő kizárása [Be. 47. (3) bek., Be. 135. ], a Be. 207. (4) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtt a 14. életévet be nem töltött tanú kihallgatása az ügyész indítványára, a Be. 207. (5)

bekezdése alapján az ügyész, a gyanúsított és a védő indítványára lefolytatja a bizonyítási eljárást akkor, ha alaposan feltehető, hogy az így beszerezhető bizonyítási eszköz a bírósági eljárásban nem állna rendelkezésre, jelentősen megváltozna vagy a bizonyítási eszköz jellegét elveszítené, indítványra a gyanúsított vagy a tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása, a Be. 207. (6) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatásnak a megyei bíróság egyes bírája általi meghosszabbítása, az ideiglenes kényszergyógykezelés a megyei bíróság egyes bírája általi felülvizsgálata; 23. Valamennyi ügyszakban - a büntető ügyszakban az e 21. és 22. pontjaiban írtakon túl - nemperes ügyként: kell figyelembe venni a bíró kizárásával, illetőleg a bíróság kijelölésével kapcsolatos ügyet, továbbá a másodfokú bíróságon az első fokon peres eljárás során hozott, nem ügydöntő határozatok elleni fellebbezéseket. A közbenső- és részítéletek elleni fellebbezéseket a másodfokú bíróságon peres ügyként kell kezelni; 24. Közigazgatási ügyszakban nemperes ügyként: kell figyelembe venni a keresetlevelet, ha a fél - a törvény rendelkezése ellenére - azt a bírósághoz nyújtotta be. 25. A bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett kifogást: a másodfokú bíróságon, illetve a Legfelsőbb Bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróságon nemperes ügyként kell kezelni. II. Fejezet Az iratkezelés szervezete A bírósági iroda 4. (1) A bíróságon a bírósági ügyek kezelésére ügyszakonként, a bíróság elnökének - helyi bíróság esetében a megyei (fővárosi) bíróság elnökének - döntése alapján ügycsoportonként elkülönült irodák, valamint a külön helyen (épületben) működő bírói tanácsok és más szervezeti egységek mellett az ügyszaknak megfelelő irodák (részirodák) működnek. (2) A Fővárosi Bíróságon, a Pest Megyei Bíróságon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tájékoztató, vagy ügyfélszolgálati iroda működhet. Ezen irodák iratkezelési teendőit a megyei (fővárosi) bíróság elnöke állapítja meg. A bírósági részirattár 5. Ha a bíróság több helyen (épületben) van elhelyezve, a bíróság elnöke - helyi bíróság esetében a megyei (fővárosi) bíróság elnöke - a bíróság irattári anyagának kezelésére részirattárat létesíthet. Az iratkezelés irányítása és felügyelete 6. A bíróságok - kivéve a Legfelsőbb Bíróságot - iratkezelési feladatainak országos felügyeletét az OIT Hivatalának vezetője látja el, aki a) az elektronikus iratkezelési rendszer kialakítását és továbbfejlesztését közvetlenül irányítja,

b) az iratkezelési szabályzat alkalmazását folyamatosan figyelemmel kíséri, annak aktuális kérdéseiről szükség szerint tájékoztatja az OIT-ot, illetve javasolja a szabályzat módosítását, c) koordinálja az együttműködést a levéltárakkal, illetve folyamatos kapcsolatot tart a Magyar Országos Levéltárral. 7. (1) A bíróság iratkezelési feladatainak közvetlen irányítását és felügyeletét az adott bíróság elnöke - a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok esetében a helyi bíróságok felügyeletére is kiterjedően - gyakorolja. A bíróság elnöke e feladat ellátásával másik bírósági vezetőt is megbízhat. (2) Az irányítást, illetve a felügyeletet ellátó személy feladatai különösen: a) irányítja a bíróságokon évente elvégzendő iratkezelési ellenőrzést, kezdeményezi az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetését és szükség esetén kezdeményezi az ellenőrzések tapasztalatai alapján a szabályzat módosítását, b) az irattári tervnek megfelelően elrendeli és ütemezi az iratok selejtezését, továbbá a nem selejtezhető, már levéltárba adható iratok átadását, c) az illetékes levéltárral való kapcsolattartás, koordináció, d) végzi azokat az ügykezeléssel kapcsolatos feladatokat, amelyek az egységes elektronikus iratkezelési rendszer bevezetésének előkészítéséből, valamint az elektronikus iratkezelés működtetésének felügyeletéből adódnak. MÁSODIK RÉSZ AZ IRATKEZELÉS KÖZÖS SZABÁLYAI III. Fejezet Az ügykezelés Az elektronikus iratkezelés 8. (1) A Büsz.-ben és e szabályzatban megjelölt nyilvántartásokat - a Büsz. eltérő rendelkezése hiányában és a (2) bekezdésben írt kivételekkel - elektronikus úton, az OIT által jóváhagyott számítógépes program használatával kell vezetni. Egyéb iratkezelési cselekményeket akkor lehet elektronikus úton végezni, ha azt jogszabály vagy OIT szabályzat megengedi. (2) A perkönyv, a tárgyalási napló, a tanácsnapló, a mutatókönyv, a másolatok könyve, a bv. ügykönyvek, a bv. bíró naplója, felülvizsgálati kérelmek nyilvántartó könyve, a gyűjtőív, a körbélyegzők és a nyomtatványok nyilvántartása, az irattári könyv (jegyzék), valamint egyéb, kisegítő jellegű nyilvántartások elektronikus úton vagy papír alapon egyaránt vezethetők. Tájékoztatás a félfogadásról, a beadványok átvételéről 9. Az ügyfelek részére a félfogadásról és a beadványok átvételének rendjéről szóló tájékoztatás a jogszabályban meghatározottakon kívül, a félfogadási időben telefonon is adható.

A tárgyaláson kívül előadott kérelem továbbítása 10. A tárgyaláson kívül szóban előterjesztett kérelemről készített olyan jegyzőkönyvet, amelyet más bíróságnak kell megküldeni, az adott ügyszak szerinti nemperes ügyek lajstromába kell bevezetni és haladéktalanul továbbítani. A jegyzőkönyv 11. (1) Ha a jegyzőkönyv szövege több ívre terjed, az egyes íveket össze kell fűzni. (2) A jegyzőkönyvhöz az eljárási cselekmény alkalmával csatolt iratokat mellékelni kell. A mellékletet a jegyzőkönyv ügyszámával, sorszámával, továbbá a csatoló személy perbeli jogállásának, valamint az eljárás egyéb résztvevője minőségének megjelölésére utaló nagybetűvel is el kell látni (pl.: felperes: F., alperes: A., ügyész: Ü., vádlott: V., szakértő: Sz., tanú: T.), melyet törni kell a mellékletek 1-től kezdődő folyószámával (pl.: 21.302/1999/5/F/2). (3) Ha a jegyzőkönyv - jegyzet alapján - nem a tárgyaláson készült el, és jogszabály annak az irathoz csatolását nem írja elő, a jegyzőkönyvvezető köteles a tárgyalási jegyzeteit (betelt jegyzetfüzeteit) az iratkezelését végző irodának megőrzésre átadni. A tárgyalási jegyzeteket három évig kell megőrizni. (4) Ha jogszabály az iratok összefűzését rendeli el az iratokat érkezési, illetve keletkezésük sorrendjében emelkedő sorszám szerint összerakva folyamatosan, illetve az iratok felterjesztésekor, más bírósághoz, hatósághoz történő megküldésekor, irattárba helyezésekor, a bal oldali margón - a szöveg olvashatóságát megőrizve - két helyen ki kell lyukasztani, azokon zsinórt kell átvezetni, majd a fonalvégeket az iratok hátulján meg kell kötni. Ha az iratokhoz csatolt mellékletet nem lehet az iratokhoz fűzni, annak megőrzéséről a Büsz. 27. - ában írtak szerint kell gondoskodni. Az iratok felterjesztésekor, más bírósághoz, hatósághoz történő megküldésekor, illetve irattárba helyezésekor az iratokon átfűzött zsinórvégeket ragasztószalaggal le kell ragasztani és lepecsételni oly módon, hogy a pecsét megsérülése nélkül az irat összefűzésének részben vagy egészben történő megszüntetése ne történhessen meg. Ha később bármely okból az iratot szét kell szedni, annak tényét az iratcsomó utolsó lapján, illetve annak hátulján, vagy ha azokon nincs megfelelő hely, egy külön lapon feljegyzésben kell rögzíteni. A feljegyzésben fel kell tüntetni az irat szétszedésének okát, idejét, helyét, a felbontó személy nevét és beosztását, aláírását, valamint az általa használt bélyegző lenyomatát. A feljegyzést az iratcsomó utolsó lapjaként az előzőekben írtak szerint kell összefűzni az iratokkal. Másolatok készítése, mellékletek kiadása 12. (1) Az irodavezető a megrendelt és kiadott hiteles másolatok nyilvántartására könyvet vezet ( másolatok könyve ). A könyvben fel kell jegyezni a megrendelés sorszámát, időpontját, a megrendelt irat ügyszámát és sorszámát, a másolat terjedelmét (az oldalak számát), a másolat módját (gépírás, fénymásolás, stb.), a megrendelő nevét és a lerótt illeték vagy díj összegét. A másolat személyesen történő átvételét a megrendelő a másolatok könyve megfelelő rovatában keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. A bíróság elnöke engedélyezheti a

könyv vezetésének mellőzését. Ebben az esetben a másolat és az illetékbélyeg, illetve díj megfizetés nyugtázását az ügyiraton kell feltüntetni, és a megrendelő aláírásával igazolni, ugyanígy kell eljárni a nem hiteles másolat kiadása esetén is. (2) A másolatot elsősorban fénymásolással illetve más technikai eszközzel, kivételesen gépírással lehet elkészíteni. A gépírással készült másolat szövegét folyamatosan, minden sort teljesen kitöltve kell beírni. A bekezdéseket minden második helyen leütött kötőjellel kell feltüntetni. Az iroda vezetője a szükséges javításokat a másolaton piros tintával feljegyzi, és keltezéssel ellátva aláírja. (3) Az eredeti jegyzőkönyvről vagy mellékletéről készült nem hiteles másolatot a tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető a jegyzet alapján, a hangfelvételről, vagy a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készült jegyzőkönyvről a nem hiteles másolatot a leíró készíti el. A másolat kiadásakor - a fél kívánságára - igazolni kell a másolatért lerótt illeték vagy megfizetett díj összegét. 12/A. Ha a Büsz. 13/A. (1) bekezdése szerint az elektronikus okiratról papíralapú másolatot kérnek, azt az irodavezetőnél, illetve az ügyintézésre kijelölt személynél kell megrendelni. A körbélyegző 13. (1) A bíróság körbélyegzőiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható, hogy melyik sorszámú bélyegzőt, mely időponttól ki jogosult használni, illetve meddig volt jogosult használni. (2) A bélyegzőt úgy kell őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, s azokat a hivatali munkaidő végén el kell zárni. A nyomtatványok 14. A bíróságon használt, illetve rendszeresített nyomtatványokat a bíróság elnöke által kijelölt személy tartja nyilván. A perkönyv 15. (1) A bíróra (tanácsra) kiosztott ügyekről a tanács elnöke vagy a hozzá beosztott bírósági fogalmazó, illetve igazságügyi alkalmazott perkönyvet vezet. (2) A perkönyvbe a folyószámot, az ügyszámot, a felek vagy a vádlott nevét, az ügy tárgyának rövid megjelölését (címszót), az iratok első bemutatásának időpontját és a tárgyalási határnapokat, valamint az ügy befejezésének időpontját be kell jegyezni. Az ügy tárgya mellett a jogszabályhelyet is meg lehet jelölni. (3) Az ügy befejezésére vonatkozó rovat kitöltése után az adott ügyre vonatkozó teljes rovatot úgy kell áthúzni, hogy valamennyi bejegyzés olvasható maradjon. Ha a perkönyvet elektronikusan vezetik, a teljes rovatot - megőrizve az eredeti bejegyzéseket - törölve jelzéssel kell ellátni feltüntetve a törlés időpontját.

(4) A bíróság elnökének döntése szerint a perkönyv vezetése mellőzhető, ha az ügyek lajstromozása számítógépes úton történik és a perkönyvben nyilvántartható adatok abból - bíránként - program szerint bármikor előállíthatók. A tárgyalási napló 16. (1) A tárgyalások és az ülések nyilvántartására az OIT által jóváhagyott rovatokat tartalmazó naplót kell vezetni. (2) A tárgyalási napló rovatait a tanács elnöke a tárgyalás kitűzésekor, illetve a tárgyalás vagy az ülés befejezésekor a megfelelő adatok bejegyzésével tölti ki. A meghozott határozatot a döntés rövid megjelölésével kell a naplóba bejegyezni. (3) A tárgyalási naplót úgy kell vezetni, hogy abból a tárgyalási napok és a tárgyalt ügyek száma mindenkor kitűnjék. A tárgyalt ügyeket és a tárgyalás eredményére (befejezésére) vonatkozó adatokat az év elejétől kezdve folytatólag, oldalanként, folyamatosan összegezni kell. (4) Másodfokú bíróság tárgyalási naplója a statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges mértékben azt is tartalmazza, hogy a határozata milyen módon érintette az elsőfokú határozatot, illetve az eljárást milyen más módon fejezte be. (5) A felülvizsgálati eljárásban hozott határozat eredményének részletezésére a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók. (6) A tárgyaláson kívül befejezett, valamint az ülésen megvizsgált ügyeket a tárgyalási naplóba a tárgyalásra kitűzött ügyek után, elkülönítve - sorszámozás nélkül - kell bejegyezni. (7) A tárgyalási napló tartalmazza a határozat írásba foglalásának napját is. A tárgyalási jegyzék 17. (1) A jogszabályban írt tárgyalási jegyzéket a büntető eljárásban 3, más eljárásokban 2 példányban kell a tárgyalást megelőzően rendszerint 10 munkanappal korábban elkészíteni. A tárgyalási jegyzéket el kell juttatni az irodavezetőhöz, aki azt aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével látja el. (2) Ha a tárgyalási jegyzéket a bíróság hirdetőtáblájára kifüggesztik, a kifüggesztésről, illetve a tárgyalási jegyzék levételéről és a kifüggesztés igazolásáról az irodavezető gondoskodik. (3) A tárgyalási jegyzék egyik példányát a büntetőügyben az irodavezető legkésőbb a tárgyalást egy héttel megelőzően megküldi az illetékes ügyészségnek, az ezt követően ugyanerre a határnapra kitűzött további ügyekről pedig az ügyészséget megfelelő időben un. pótjegyzékkel értesíti. (4) A tárgyalási jegyzék egy példányát az irodavezető a tárgyalást megelőzően a tárgyalásra kitűzött ügyekkel együtt a tárgyalóterem ajtajára történő kifüggesztés, illetve a tárgyalás eredményének feltüntetése céljából a tanács elnökének adja át. (5) A tanács elnöke - a tárgyalási nap befejezése után nyomban - a tárgyalási jegyzéken az eredmény megjelölésére szolgáló rovatot kitölti, aláírásával ellátja és azt az irodának átadja. Ha büntetőügyben a bíróság a nyilvános ülésen az ügyet tárgyalásra utalta és a tárgyalást nyomban meg is tartotta, a tárgyalási jegyzéken az ügyet tárgyalási ügyként kell jelölni. A tárgyalási jegyzéken a tárgyaláson kívül elintézett ügyeket és azok eredményét is fel kell

jegyezni. Az iroda a jegyzék alapján a lajstromban feltünteti az ügy befejezésének módját és időpontját. Az általános meghatalmazások jegyzéke 18. (1) A bejelentett általános meghatalmazásokról a polgári vagy perenkívüli iroda által vezetett hitelesített névjegyzékbe a bejelentett általános meghatalmazásokat érkezésük sorrendjében kell bejegyezni. A jegyzék sorszámát a bejelentés eredeti példányára fel kell jegyezni. (2) Az általános meghatalmazás visszavonása esetén a bejegyzést át kell húzni és a visszavonásról, illetve a megszüntetésről rendelkező határozat számát a bejegyzés mellett fel kell jegyezni. A nyilvántartás elektronikus vezetése esetén a bejegyzést - megőrizve az eredeti bejegyzést - törölve jelzéssel kell ellátni, feltüntetve annak időpontját is. A gondnokság alá helyezettek névjegyzéke 19. A gondnokság alá helyezettekről a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.), az igazságügyminiszter rendeletei és az OIT szabályzata szerint kell a névjegyzéket vezetni és kezelni, illetve a névjegyzékből adatot szolgáltatni. Az intézkedés megszövegezése 20. (1) Minden iraton fel kell tüntetni annak elintézését. (2) Az elintézés rövid feljegyzés vagy irodai utasítás is lehet (pl. Elintézés a 6. sorszám alatt, Iratokhoz, Elintézés külön íven, intézkedést nem igényel, stb.). (3) Az intézkedést az elintézésre váró iraton (pl. beadványon, irodai jelentésen) kell elkészíteni. Ha az irat erre nem alkalmas (nem marad a bíróságnál, nincs rajta elég hely az intézkedés megszövegezésére), az intézkedést külön íven kell elkészíteni. Ezen fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, az ügyszámot és az intézkedés sorszámát. Ha az intézkedés szövege több ívre terjed, az egyes íveket össze kell fűzni. (4) Minden intézkedésen fel kell tüntetni az elintézés évét, hónapját és napját, és tartalmaznia kell az elintéző aláírását. (5) Ha az intézkedés tervezetét nem az készíti el, aki az intézkedést aláírja, a tervezeten az előkészítő nevét is fel kell tüntetni. Az idegen ügyszám feltüntetése az intézkedésen 21. A közigazgatási szerveknek, az önkormányzatoknak, más hatóságoknak, intézményeknek, gazdálkodó szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek, stb. megküldött intézkedésen (megkeresés, értesítés, határozat, stb.) minden esetben fel kell tüntetni a címzett ügyszámát (hivatkozási szám). Ha az nem áll a bíróság rendelkezésére az ügyiratban más alkalmas módon kell megjelölni a címzettet (pl. az érintett alkalmazott neve, munkahelye és rendelkezésre álló egyéb adatai). Az intézkedésen lehetőség szerint meg kell jelölni az ügyben érdekelt részleget is.

Távközlési és elektronikus eszközök igénybevétele 22. A távközlési vagy elektronikus eszköz igénybevétele esetén az intézkedésről hivatalos feljegyzést kell készíteni, illetve a telefax, e-mail szövegét, vagy igazoló példányát csatolni kell az irathoz. Az irodai utasítás 23. (1) Az irat kezelőjének az egyes iratokkal kapcsolatos teendőire a bíró (a tanács elnöke) a 20. (2) bekezdésének megfelelő utasítást ad. (2) Ha az utasítás több tennivalót ír elő, az egyes teendőket sorszámozva, külön-külön kell felsorolni (pl. 1. a kiadásra, 2. a nyilvántartásra vonatkozó utasítás). (3) A bíró (tanács elnöke) utasításában az iratboríték értesítő részére is utalhat. (4) Ha jogszabály, vagy az OIT által rendszeresített nyomtatvány áll rendelkezésre, az intézkedésnél (pl. idézés, iratok beszerzése) elég annak számára utalni. (5) Ha az intézkedést meghatározott időpontig kell teljesíteni, a bíró (tanács elnöke) erre megfelelő utasítást ad. (6) Az ügyiratok nyilvántartásba helyezésénél a bemutatás napját meg kell jelölni. (7) A bemutatás napjául lehetőleg a hónap ötödik, tizedik, tizenötödik, huszadik, huszonötödik vagy harmincadik napját kell megjelölni. Ha a bemutatás napja valamely fontos okból másként lett meghatározva, azt célszerű feltűnő módon az utasításban külön jelezni. (8) A bíró (tanács elnöke) szóban, illetve indokolt esetben írásban köteles utasítást adni arra, hogy melyik eljárási cselekmény anyagát, milyen számú hangszalagról és annak melyik részéről kell leírni, valamint arra is, hogy melyik eljárási cselekményről kell teljes jegyzőkönyvet és melyikről csak rövidített, illetőleg kivonatos jegyzőkönyvet készíteni. Gyorsíró alkalmazása 24. (1) A bíró (tanács elnöke) elrendelheti az eljárási cselekmény vagy egy részének gyorsírással való feljegyzését. (2) A gyorsírást az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc munkanapon belül gépírásba kell áttenni. A gyorsírói feljegyzés megőrzésére a tárgyalási jegyzetre vonatkozó előírások vonatkoznak. Hangrögzítő, a képet és a hangot egyidejűleg rögzítő berendezés használata 25. (1) Ha a bíróság az eljárási cselekményt, illetve az arról készült jegyzőkönyvet hangfelvételen, a képet és a hangot egyidejűleg tartalmazó berendezésen rögzíti, a tárgyalás elnapolása, illetve elhalasztása esetén az iratok között feljegyzést kell elhelyezni a rögzítés módjáról. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az ügyszámot, a sorszámot, az eljárási cselekmények napját, valamint a következő tárgyalás időpontját, illetőleg azt, hogy a bíróság hivatalból tűz ki újabb tárgyalást. A jegyzőkönyv (rövidített, kivonatos jegyzőkönyv) elkészítése után a feljegyzést a jegyzőkönyvhöz kell csatolni (1. számú melléklet).

(2) Ha a hangfelvételt, a képet és a hangot egyidejűleg rögzítő felvételt írásba teszik át, a leírást végző személy aláírásával igazolja, hogy azt az eredeti felvételnek megfelelően készítette el és feltünteti a leírás időpontját is. A bíró (tanács elnöke) a jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti. Így kell eljárni a rövidített, illetve a kivonatos jegyzőkönyv elkészítésénél is. IV. Fejezet Az ügyintézés A beadványok átvétele és átvételének elismerése 26. (1) A beadványok gyűjtésére szolgáló gyűjtőszekrényen a kiürítés időpontját fel kell tüntetni. (2) A postán érkezett ajánlott, express és a tértivevényes iratokat a postán vezetett könyvben egyenként kell átvenni, míg az egyéb iratok számolás és bejegyzés nélkül is átvehetők. Ajánlott küldemény esetében a bizonylatot az annak átvételére jogosult személy az átvételkor aláírva visszaadja a postahivatalnak. A tértivevényes küldeményekkel külön-külön teljes névaláírással kell elszámolni és a tértivevényeket vissza kell juttatni a feladóhoz. A postabélyeggel ellátott válaszlapon bemutatott elismervényt postán kell a félnek elküldeni. (3) A telefax, e-mail átvételére a bíróság elnöke által kijelölt személy jogosult. (4) A küldeményt csak az annak átvételére jogosult személy veheti át, aki ellenőrzi a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét, az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét. (5) A postán érkezett, illetve a gyűjtőszekrényből kivett iratokat - a levélborítékkal együtt - nyomban el kell juttatni az illetékes irodához. (6) A bíróság székhelyén működő más bíróság, illetve az ügyészség részére szóló beadványt a levélborítékkal együtt, lajstromozás nélkül - átadókönyvvel - haladéktalanul át kell adni. Az iroda a bírósághoz nyilvánvalóan tévesen küldött iratot érkeztető-bélyegzővel látja el és a levélborítékkal együtt - lajstromozás nélkül - továbbítja a címzetthez. Az irodavezető a továbbítás tényét és a címzettet a továbbított iratra feljegyzi. Az irat érkezési időpontjának feltüntetése 27. (1) A bírósághoz érkezett iraton az érkezés időpontjának feltüntetésekor az érkezés módját (pl.: postán, közvetlen beadás, stb.) is fel kell tüntetni. (2) Közvetlenül a munkaidő vége előtt átvett és a gyűjtőszekrényből kivett iratokon az érkezés évét, hónapját és napját még aznap fel kell tüntetni. Az egyéb kezelési tennivalókat a következő munkanapon is el lehet végezni. (3) Ha a levélborítékot nem kell a beadványhoz csatolni, a postabélyeggel ellátott levélborítékokat össze kell gyűjteni és három hónapos őrzést követően meg kell semmisíteni.

A felülbélyegzés 28. Az iratokra felragasztott, illetve az iratokon lerótt illetékbélyeget az irat bírósághoz érkezésének, illetve az illeték lerovásának napján az irat átvételére jogosult személy - az illetéktörvény rendelkezésének megfelelően - nyomban köteles felülbélyegezni (értékteleníteni) úgy, hogy a felülbélyegzés időpontja utóbb is megállapítható legyen. A kezdőirat 29. (1) Valamennyi bíróságon kezdőirat a Büsz. 2. 12. pontjában meghatározott irat, valamint a Legfelsőbb Bíróságon és a másodfokon eljáró bíróságokon a felterjesztő lap is kezdőirat. Nem minősül kezdőiratnak a 30. szerint kezelendő beadvány, továbbá a Legfelsőbb Bíróságon a fél által közvetlenül benyújtott felülvizsgálati kérelem. A költségmentesség (illeték-feljegyzési jog) engedélyezése és a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nem lehet előzménynek tekinteni. (2) Kezdőiratként kezelendő iratok különösen: 1. a Legfelsőbb Bíróságon az öttagú tanácsnak a felülvizsgálati eljárásban meghozott azon határozata, amely a Legfelsőbb Bíróság határozatát úgy helyezi hatályon kívül, hogy az új eljárásra a Legfelsőbb Bíróságot utasítja; 2. a Legfelsőbb Bírósághoz a külön törvény szerint benyújtható választási jogorvoslat; 3. a Legfelsőbb Bíróság tanácsának vagy kollégiumvezetőjének azon intézkedése, amely az ügy elbírálását a Legfelsőbb Bíróság másik kollégiuma elé utalja; 4. a Legfelsőbb Bíróság, illetve a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata, ha a hatályon kívül helyezett határozat befejezte az eljárást; 5. az első- és másodfokú bíróságon az igazolási kérelemnek helyt adó végzés, ha a határidő elmulasztása az eljárás befejezését eredményezte; 6. az elsőfokú bíróságon, büntető ügyben a másodfokú bíróságon a perújítási indítvány, kérelem, az új eljárás megengedésére irányuló kérelem; 7. valamennyi bíróságon az eljárás félbeszakadása, szünetelése, felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat; 8. valamennyi bíróságon az ügy egyesítésének megszüntetése után az elkülönített ügyek iratai az alapügy iratai kivételével; 9. az elsőfokú bíróságon a bíróság kijelölése után érkezett iratok; 10. az elsőfokú bíróságon a bírósági meghagyás elleni ellentmondás; 11. az elsőfokú bíróságon a fizetési meghagyás elleni ellentmondás; 12. az elsőfokú bíróságon a végrehajtási ügyben a bírósághoz érkezett első irat [a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet]; 13. az igazgatási úton el nem intézhető kizárás iránti bejelentés; 14. a Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblán, a megyei (fővárosi) bíróságon a bíróság kijelölésére irányuló felterjesztés; 15. az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére irányuló kérelem; 16. a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését kezdeményező irat;

17. a próbaidő meghosszabbítását és a próbára bocsátás megszüntetését kezdeményező irat, illetve az ügyek egyesítése céljából tett bírói (tanácselnöki) intézkedés; 18. a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés ellen a tárgyalás tartására irányuló kérelem; 19. a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára irányuló indítvány, kérelem, illetve bírói (tanácselnöki) intézkedés; 20. az összbüntetésbe foglalást (utólagos összbüntetésbe foglalást) indítványozó irat, illetve az erre irányuló bírói (tanácselnöki) intézkedés; 21. a bírósági mentesítésre irányuló kérelem, illetve a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány, továbbá bírói (tanácselnöki) intézkedés; 22. a nyomozási bíró döntését igénylő indítványok; 23. az alkotmányjogi panaszt követő eljárást megindító irat; 24. a Legfelsőbb Bíróságon a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány; 25. a Legfelsőbb Bíróságon a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés. 26. A már befejezett bírósági eljárásban kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek helytadó jogerős végzés [Pp. 99/A. (8)-(9) bekezdése] akkor, ha a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalansága a befejező határozat meghozatalát megelőző eljárási cselekmények megismétlésével jár együtt; 27. Az ítélőtáblán és a Legfelsőbb Bíróságon a harmadfokú büntetőügy; 28. Az ítélőtáblán és a Legfelsőbb Bíróságon a fiatalkorú harmadfokú büntetőügye; 29. A másodfokú bíróságon, illetve a Legfelsőbb Bíróságon a bírósági eljárás elhúzódása miatt felterjesztett, illetve előterjesztett kifogás. (3) Kezdőiratként kezelendő a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül szabálysértési ügyben: 1. a becsületsértés szabálysértése miatt, szabálysértési hatóság előtt folyó ügyben a kifogás, panasz; 2. a szabálysértési hatóság határozatával szembeni kifogás; 3. a kifogást (panaszt) elbíráló végzés elleni tárgyalás tartására irányuló kérelem; 4. a 2. pontban említett kifogással kapcsolatos mulasztásra vonatkozó igazolási kérelemnek helyt adó határozat; 5. az elzárással is sújtható szabálysértés miatti feljelentés; 6. a szabálysértési hatóság eljárása, határozata és intézkedése ellen emelt ügyészi óvás; 7. a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra átváltoztatása iránti indítvány; 8. a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztása vagy félbeszakítása iránti kérelem; 9. perújítási kérelem. (4) Kezdőiratként kezelendő irat a pszichiátriai betegek gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos eljárásban 1. az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállásának megvizsgálását, valamint az intézeti gyógykezelés szükségességének időszakonkénti felülvizsgálatát kezdeményező irat (felülvizsgálatonként), 2. a sürgősségi gyógykezelés fennállásának megvizsgálását és a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését, valamint az intézeti gyógykezelés szükségességének időszakonkénti felülvizsgálatát kezdeményező irat (felülvizsgálatonként),

3. a kötelező gyógykezelés elrendelését, valamint az intézeti gyógykezelés szükségességének időszakonkénti felülvizsgálatát kezdeményező irat. Az utóirat 30. Utóirat minden olyan irat, amely a bíróságnál már megindult ügyre vonatkozik. Ez alól kivétel a 29. (2)-(4) bekezdésében felsorolt kezdőiratként kezelendő irat. Az ügycsoportok jelölése 31. (1) A jogszabály szerinti ügycsoportok megjelölésére a külön jogszabályokban, illetve e szabályzat Harmadik részében írt eltérő rendelkezések mellett a következő rövidítéseket kell használni: a) büntetőügyek 1. B. elsőfokú büntetőügy 2. Bf. fellebbezett büntetőügy 3. Fk. fiatalkorú büntetőügye 4. Fkf. fiatalkorú fellebbezett büntetőügye 5. Bk. büntető nemperes ügy 6. Bkf. fellebbezett büntető nemperes ügy 7. Bkk. bíróság kijelölése 8. Bpi. perújítási indítvány 9. Bfv. felülvizsgálati ügy 10. Bt. a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány 11. Bny. nyomozási bírói ügy 12. Bnf. fellebbezett nyomozási bírói ügy 13. Bel. egy éven túli előzetes letartóztatás miatt felterjesztett ügy 14. R. bírósági mentesítés iránti ügy 15. Rf. bírósági mentesítés iránti fellebbezett ügy 16. Ir. idegenrendészeti ügy 17. Irf. idegenrendészeti fellebbezett ügy 18. Bs., Bsf. semmisségi ügy 19. Nt., Ntf. népfelkelési ügy 20. Beü. egyéb (vegyes) ügy 21. Bhar. harmadfokú büntetőügy; 22. Fkhar. fiatalkorú harmadfokú büntetőügye; 23. Bkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. b) szabálysértési ügyek 1. Szk. szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás (panasz) 2. Sze. elzárással is sújtható szabálysértés miatti ügy 3. Sef. elzárással is sújtható szabálysértés miatti fellebbezett ügy 4. Szo. szabálysértési ügyben emelt ügyészi óvás 5. Szá. a pénzbírság, a helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy

6. Sve. szabálysértési egyéb (vegyes) ügy 7. Spi. szabálysértési perújítási ügy 8. Szkt. kifogást elbíráló végzés ellen tárgyalás tartására irányuló kérelem. c) polgári ügyek 1. P. elsőfokú polgári peres ügy 2. Pf. fellebbezett polgári peres ügy 3. Pk. polgári nemperes ügy 4. Pkf. fellebbezett polgári nemperes ügy 5. Pkk. bíróság kijelölése 6. Pfv. felülvizsgálati ügy 7. Pv. egyéb (vegyes) ügy 8. Pkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. d) munkaügyi ügyek 1. M. elsőfokú munkaügyi peres ügy 2. Mf. fellebbezett munkaügyi peres ügy 3. Mpk. munkaügyi nemperes ügy 4. Mpf. fellebbezett munkaügyi nemperes ügy 5. Mkk. bíróság kijelölése 6. Mfv. felülvizsgálati ügy 7. Mv. egyéb (vegyes) ügy 8. Mkif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. e) közigazgatási ügyek 1. K. elsőfokú közigazgatási ügy 2. Kf. fellebbezett közigazgatási ügy 3. Kpk. közigazgatási nemperes ügy 4. Kpf. fellebbezett közigazgatási nemperes ügy 5. Kkk. bíróság kijelölése 6. Kfv. felülvizsgálati ügy 7. Kvk. választási kifogás 8. Kökif. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt. 9. Kv. egyéb (vegyes) ügy f) valamennyi ügyszakban és a munkaügyi ügyekben Je. a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés (2) A megkereséseket a Bk., Pk., Sve., Mpk., Kpk., illetőleg Gpk. ügycsoportba kell besorolni. Az ügyszám 32. (1) Az ügy száma az ügycsoport betűjele, valamint a lajstromszám törve az érkezés évszámával. Az ügyszámot egy sorba kell írni (pl. P.21.345/2001., Bf.121/2001., stb.). (2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy az ügyszám előtt az eljáró tanács számát - 1-gyel kezdődő folyamatos számozással - arab számmal is tüntessék fel (pl.: 5.P.21.402/2001., 5.Bf.153/2001., stb.).

(3) A Legfelsőbb Bíróságon és az ítélőtáblán az ügycsoport betűjelét követően az eljáró tanács sorszámát - I-gyel kezdődő folyamatos számozással - római számmal tüntetik fel. (4) A Fővárosi Bíróság elrendelheti, hogy a kerület számát az ügycsoport betűjele után kell írni (pl. 3.P.II.21.572/2001., 7.Bf.IV.83/2001., stb.). (5) A betűjelzés és az eljáró tanács sorszáma után pontot kell tenni, ugyancsak pont kerül az öt számjegyű ügyszámoknál a második számjegy és valamennyi esetben az ügyszám után. (5.Bf.102/2000., Bfv.X.23/1997., Pkf.II.20.002/1995.,). (6) Az ügyszám csak a / jelnél (törtvonalnál) választható el, ezt a jelet az elválasztás sorában fel kell tüntetni és a következő sor ezen írásjel megismétlése után folytatható. (7) A betűjelzések, a számok és az írásjelek között szóköz nincs. A sorszám 33. (1) Az utóiratokat, a tárgyalási jegyzőkönyveket, a határozatokat és az egyéb intézkedéseket az ügyszám feltüntetésén kívül sorszámmal is el kell látni. A sorszámot - az ügyszámmal egy sorban és ahhoz a / jelhez (törtvonal) kapcsolva - arab számmal kell feltüntetni (pl. M.185/2001/8.). Az iratokat az sorszámozza, akinél az előiratok vannak. A sorszámozást végző személy az adott sorszámot az iratborítékon is megjelöli. (2) Az 1. sorszámot a kezdőirat kapja, a következő - az (1) bekezdésben felsorolt irat - eggyel magasabb sorszámot kap. (3) Az elintézés annak az iratnak a sorszámát kapja, amelyikre vonatkozik. Ha a bíróság azonos sorszám alatt több határozatot hoz (pl. szakértői díj megállapítása és letét utalványozása), ezeket római számjeggyel kell megkülönböztetni (pl.: P.20.133/2000/6/I. és P.20.221/2000/4/V). A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatok - ideértve a tárgyaláson meghozott és kihirdetett, de külön íven szövegezett határozatokat is - a jegyzőkönyv sorszámát kapják. Több határozat esetén ezeket is római számjegyekkel kell megjelölni. (4) A mellékletek sorszámozására a 11. (2) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók. (5) Az újra lajstromozott ügy korábbi iratai a kezdőiratként kezelendő irattal együtt az 1. sorszámot kapják. A csatolt idegen iratcsomó - átkötve - egy sorszámot kap. (6) A másodfokú bíróságon a felterjesztő lap, illetve a jelentés az 1. sorszámot kapja, egyébként a sorszámozásra az (1)-(5) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók. A lajstromozás 34. (1) A jogszabályban említett lajstromba történő bejegyzésnél a következők szerint kell eljárni: a kezdőiratokat és a kezdőiratként kezelendő iratokat a lajstrom soron következő új ügyszáma alatt, az utóiratokat pedig a kezdőirat ügyszámánál kell lajstromozni. A kezdőiratként kezelendő iratok lajstromozásakor az ügyben keletkezett korábbi iratrészeket az iroda - bírói intézkedés nélkül - az új ügyhöz szereli. (2) Annak elhatárolásánál, hogy az érkezett kezdőirat (illetve kezdőiratként kezelendő irat) melyik lajstromba kerüljön, a már meglévő ügycsoport jelzés irányadó. (3) A Legfelsőbb Bíróságon és az ítélőtáblán a büntető ügyeket a büntető ügyek lajstromába (B. lajstrom), a polgári, a gazdasági és a munkaügyi ügyeket a polgári ügyek lajstromába (P. lajstrom), a közigazgatási peres ügyeket a Fővárosi Ítélőtáblán a közigazgatási peres ügyek lajstromába (K. lajstrom), a közigazgatási nemperes ügyeket a közigazgatási nemperes ügyek lajstromába (Kpk. lajstrom), a Legfelsőbb Bíróságon a törvényesség érdekében bejelentett

jogorvoslati indítványt a törvényességi ügyek lajstromába (T. lajstrom), a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezést a jogegységi ügyek lajstromába (Je. lajstrom) kell bejegyezni. A Legfelsőbb Bíróság, valamint az ítélőtábla elnöke további lajstromok vezetését rendelheti el. (4) (5) A megyei (fővárosi) bíróságon: a) a peres büntetőügyeket a Büntető ügyek megyei bírósági lajstromába (B. lajstrom), b) a nemperes büntetőügyeket a Büntető nemperes ügyek (Bk. lajstrom), c) a nyomozási bíró ügyeit a Nyomozási bírói ügyek (Bny. lajstrom), d) a polgári peres ügyeket, továbbá a munkaügyi, a szövetkezeti tagsági vitából származó és a társadalombiztosítási pereket a Polgári ügyek megyei bírósági lajstromába (P. lajstrom), e) a polgári nemperes ügyeket a Polgári nemperes ügyek megyei bírósági ügyek lajstromába (Pk. lajstrom), f) a gazdasági peres ügyeket a Gazdasági peres ügyek megyei bírósági lajstromába (G. lajstrom), g) a nemperes gazdasági ügyeket pedig a Gazdasági nemperes ügyek megyei bírósági lajstromába (Gpk. lajstrom), h) a közigazgatási peres ügyeket a Közigazgatási peres ügyek megyei bírósági lajstromába (K. lajstrom), i) a közigazgatási nemperes ügyeket a Közigazgatási nemperes ügyek megyei bírósági lajstromába (Kpk. lajstrom), j) a szabálysértési ügyeket a Szabálysértési ügyek megyei bírósági lajstromába (Szf. lajstrom) kell lajstromozni. (6) Ha a megyei bíróságon önálló közigazgatási vagy gazdasági kollégium nem működik, a vonatkozó lajstrom vezetése mellőzhető, ebben az esetben a közigazgatási, valamint a gazdasági peres ügyeket a P. lajstromba kell lajstromozni, oly módon, hogy a peres ügyek ügyszak szerinti (polgári, közigazgatási, gazdasági) számbavétele változatlanul lehetséges maradjon. A bíróság elnöke ugyanezen feltételek biztosítása mellett elrendelheti az ügyszakok szerinti nemperes ügyek lajstromai vezetésének mellőzését, illetőleg az összes ügyszakra vonatkozólag egy nemperes lajstrom vezetését. (7) A helyi (munkaügyi) bíróságon a) a peres büntetőügyeket a Büntetőügyek helyi bírósági lajstromába (B. lajstrom); b) a nemperes büntető ügyeket a Büntető nemperes ügyek lajstromába (Bk. lajstrom); c) a nyomozási bíró ügyeit a Nyomozási bírói ügyek lajstromába (Bny. lajstrom); d) a polgári peres ügyeket a Polgári perek helyi bírósági lajstromába (P. lajstrom), a gazdasági peres ügyeket - a megyei (fővárosi) bíróság elnökének döntése szerint a Gazdasági perek helyi bírósági lajstromába (G. lajstrom), vagy ha a peres ügyek ügyszak szerinti (polgári, gazdasági) számbavétele biztosítható, a Polgári perek helyi bírósági lajstromába (P. lajstrom); e) a polgári nemperes ügyeket - ideértve a szóban előadott kérelemről készített azt a jegyzőkönyvet, amelyet más bíróságnak kell megküldeni, valamint az általános meghatalmazásról szóló bejelentést - a Polgári nemperes ügyek helyi bírósági lajstromába (Pk. lajstrom), a gazdasági nemperes ügyeket - a megyei (fővárosi) bíróság elnökének döntése

szerint - a Gazdasági nemperes ügyek helyi bírósági lajstromába (Gpk. lajstrom), vagy ha a nemperes ügyek ügyszak szerinti (polgári, gazdasági) számbavétele biztosítható, a Polgári nemperes ügyek helyi bírósági lajstromába (Pk. lajstrom); f) a végrehajtás elrendelésével és a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos ügyeket a Végrehajtási ügyek helyi bírósági lajstromába (Vh. lajstrom); g) a szabálysértési ügyeket a Szabálysértési ügyek helyi bírósági lajstromába (Sz. lajstrom); h) a munkaügyi bíróságon a Pp. 349. -ának (1)-(3) és (5) bekezdésében megjelölt pereket (munkaügyi per) a Munkaügyi perek lajstromába (M. lajstrom); i) a munkaügyi bíróságon a nemperes ügyeket és az általános meghatalmazásról szóló bejelentéseket a Munkaügyi nemperes ügyek lajstromába (Mpk. lajstrom) kell lajstromozni. (8) Az ügyek számozását a) a Legfelsőbb Bíróságon és az ítélőtáblán a B. lajstromban 1-gyel, a P. lajstromban 20.001- gyel, a K. lajstromban 27.001-gyel, a Kpk. lajstromban 50.001-gyel, b) A többi bíróságon B. lajstromban, a Bk. és Bny., az M., valamint az Sz., Szf. lajstromban 1-gyel, a P. lajstromban 20.001-gyel, a K. lajstromban 27.001-gyel, a G. lajstromban 40.001- gyel, a Pk., Kpk. Gpk., és Mpk. lajstromban 50.001-gyel kell minden évben újra kezdeni. (9) A Fővárosi Bíróságon, a nagyobb ügyforgalmú megyei bíróságon, a nagyobb helyi bíróságokon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a (6) bekezdés szerinti lajstromszámokat az egyes ügycsoportoknak megfelelően a Fővárosi Bíróság, illetve a megyei bíróság elnökének rendelkezése szerint kell megosztani. A lajstromszámok megosztására az ügyek statisztikai célú gyűjtése céljából is sor kerülhet. (10) Ha az utóiratot tévesen lajstromozták kezdőiratként, azt az ügyben érkezett kezdőirathoz (kezdőiratként kezelendő irathoz) kell utóiratként lajstromozni, a tévesen adott lajstromszámnál pedig fel kell tüntetni a helyes ügyszámot. Az átlajstromozásra az ügy kiosztása előtt az ügy elosztására jogosult bírósági vezető, ezt követően pedig a kijelölt tanács elnöke (bíró) adhat írásban utasítást. A lajstrom rovatainak kitöltése 35. (1) A lajstrom elektronikus úton történő vezetéséhez a megfelelő számítógépes programot az OIT bocsátja rendelkezésre. A nem elektronikusan vezetett, papír alapú (a továbbiakban: kézi) lajstromot az OIT által jóváhagyott nyomtatványon, az abban feltüntetett rovatoknak a fejrészben megjelöltek szerinti kitöltésével - a (3)-(14) bekezdésben írtak szerint kell vezetni. (2) Az elektronikus úton vezetett lajstrom adattartalma nem lehet kevesebb, mint a kézi lajstromban szereplő adatok köre, ezen kívül az elektronikusan vezetett lajstromnak képesnek kell lennie a címszó, az ügy tárgya, stb. szerinti keresésre, az ügyforgalmi, a bírói (tanácsok) egyéni adatszolgáltatásának statisztikai szempontú feldolgozására is. (3) Az irat érkezésének idejét az aznapi első ügynél, illetve minden megkezdett oldal első ügyénél a lap tetején dátumbélyegzővel kell megjelölni vagy a hónapot római, a napot arab számmal kell bejegyezni.

(4) A címszó mellett az ügyre vonatkozó egyéb adatot (pl. a felek, a terhelt, vádlott, az eljárás alá vont személy születési éve, helye, az ellenérdekű fél vagy a sértett neve, gazdasági társaság esetén cégjegyzékszáma) is fel kell tüntetni, ha az az ügyfél azonosságának megállapítása érdekében szükséges. A férjes nevet viselő fél esetén zárójelben fel kell jegyezni a leánykori nevet is. A P, a Pk, a K, Kpk, a G, Gpk, a M, az Mpk, lajstromban a címszó mellett fel kell tüntetni a felperes (jogosult) nevét, a per tárgyát, a pertárgy értékét, illetve fizetési meghagyás kibocsátására irányuló ügyben a követelés összegét is. Másodfokú és felülvizsgálati ügyben a címszó mellett be kell jegyezni az első fokon eljárt bíróságot és annak ügyszámát is. A letartóztatott és a szabadságelvonással vagy korlátozással járó más kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt, eljárás alá vont személy ügyét a lajstromban megkülönböztető jelzéssel el kell ellátni. (5) Ha a bíróság elnöke másként nem rendelkezik, az eljáró tanácsot arab számmal, a tanács számának, ennek hiányában pedig a bíró (a tanácselnök) neve kezdőbetűjének a bejegyzésével kell feltüntetni. Másodfokú és felülvizsgálati eljárásban utóbb meg kell jelölni az előadó bíró nevét is. (6) Az utóirat érkezésének napját és az utóirat tárgyát - úgy, hogy a bejegyzés egyértelműségét ne veszélyeztesse - rövidített formában kell feltüntetni. (Pl. II/10.fell.). Az érkezés évszámát csak akkor kell kiírni, ha az utóirat nem a kezdőirat érkezésének évében érkezett. (7) A lajstromban fel kell tüntetni a nyilvántartás határnapját, a tárgyalás határnapját és az iratok hollétét. Mindez történhet az (6) bekezdés első mondatában írt formában is. (8) A lajstromban fel kell tüntetni az ügy befejezésének időpontját és módját, a határozat írásba foglalásának napját. Ha a bíróság az eljárást áttétellel fejezte be, a lajstrom megfelelő rovatába be kell jegyezni az elküldés időpontját. (9) Az észrevételek rovatban minden esetben fel kell tüntetni: a) az iratokat mely hatóságnak küldték meg; b) a kezdőiratként kezelendő ügy lajstromozásakor a befejezett ügynél az új ügy lajstromszámát, az új ügynél pedig a befejezett ügy lajstromszámát; c) az irat csatolásának megtörténtét mindkét ügy számánál; d) az iratok egyesítésének megtörténtét valamennyi érintett ügy számánál [az ügyet melyik ügyhöz (alapügy) egyesítették, illetve, hogy az alapügyhöz mely ügyeket egyesítettek]; e) az ügy elkülönítésének megtörténtét valamennyi érintett ügy számánál; f) az (utolsó) ügyészi számot; g) a fellebbezés felterjesztésének időpontját; h) a másodfokú eljárásban az iratokat megküldő bíróság nevét és ügyszámát akkor is, ha azt a (3) bekezdés 4. mondata szerint kiegészített címszó tartalmazza; i) az irat teljes vagy részleges eltűnését (megsemmisülését); j) az i) pont szerinti esetben az irat rekonstruálását elrendelő bírósági határozat számát; k) az esetleg szükséges egyéb adatokat, különösen azokat a tényeket vagy körülményeket, amelyeknek a lajstromban történő feltüntetésére a megyei bíróság elnöke, a bíró (a tanács elnöke), annak bejegyzésére utasítást adott, illetve amely adatnak a feltüntetésére az irodavezető vagy a lajstromvezető szerint szükség van. (10) Ha a lajstrom valamelyik rovata megtelt, a rovathoz ragasztott papírlapon kell folytatni a bejegyzést úgy, hogy a lajstrom már megtelt rovata továbbra is olvasható maradjon.

(11) A lajstromba minden adatot tintával kell bejegyezni. (12) A téves bejegyzéseket áthúzással oly módon kell törölni, hogy az az áthúzás után is olvasható maradjon. A helyes adatot a törölt bejegyzés fölé kell írni. (13) Az irodavezető havonta a statisztikai adatszolgáltatás előtt a lajstrom befejezésre vonatkozó adatait a tárgyalási naplóval egyezteti, s az esetleges eltérést megszünteti. A lajstrom adatai alapján ellenőrzi, hogy az ügyekben a szükséges intézkedések időben megtörténtek-e. Késedelem észlelése esetén az ügy számának megjelölésével jelentést tesz a bíróság elnökének (illetékes vezetőjének). (14) A (13) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtását az irodavezető a lajstrom első oldalán - az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett - aláírásával igazolja. A címszó 36. (1) A lajstromba az ügyeket címszó szerint is be kell jegyezni. A címszó szerinti bejegyzést kell alkalmazni az ügynek a perkönyvbe és a mutatókönyvbe bejegyzésénél is. (2) Polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási ügyben a címszó az alperes, a kötelezett, a kérelmező, illetőleg a holtnak nyilvánítandó neve. Ha a név megjelölése eltér a magyar helyesírás szabályaitól, a vezetéknevet kell a lajstromba címszóként bejegyezni és attól az utónevet vesszővel kell elválasztani (pl.: Jürgen, Hans). Házassági perben a feleséget mindig a leánykori nevén kell a címszóban megjelölni. Megkeresés esetén fel kell tüntetni a megkereső hatóság elnevezését is. A megkereső hatóság elnevezését - hogy e minősége kitűnjék - a név után írt M betűvel kell megjelölni. (3) Büntetőügyben a címszó a terhelt neve, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy neve, ha ez nem állapítható meg, a sértett neve, ha ez is ismeretlen, a cselekmény elkövetésének helye és a cselekmény megjelölése. A sértett neve után - e minőségének feltüntetése céljából - S betűt kell írni. (4) Ha a címszót helytelenül jelölték meg, vagy az eljárást olyan félre terjesztik ki, aki az ügyben addig nem szerepelt, illetőleg ha az ismeretlen terhelt neve utóbb ismertté válik, a lajstromot, a mutatókönyvet, a tárgyalási naplót és a perkönyvet megfelelően ki kell igazítani. A lajstrom lezárása 37. (1) A kézi lajstromot minden év utolsó munkanapján le kell zárni. A lajstrom vezetője az utolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat húz, az ügyek minőségének rovatait összegzi. Megállapítja, hogy az összegzés egyezik-e az utolsó lajstromszámmal. Az esetleges eltérés okát megszünteti. Feltünteti a lajstrom lezárásának időpontját és a bejegyzést aláírja. A lajstrom lezárását a bíróság elnöke ellenőrzi és aláírásával tanúsítja. (2) A kézi lajstrom lezárása után át kell vezetni a korábbi évekből még folyamatban maradt ügyeket. Az előző évi lajstromban az átvezetett ügy lajstromszáma mellett fel kell jegyezni, hogy az ügyet melyik év lajstromának hányadik oldalára vezették át, az új lajstromba fel kell jegyezni a korábbi év lajstromának oldal- és sorszámát illetve a lajstromszámot. A továbbiakban az ügyre vonatkozó adatokat az új kézi lajstromban kell nyilvántartani.