HU HU HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 23.5.2008 COM(2008) 311 végleges 2008/0098 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ ÉPÍTÉSI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ HARMONIZÁLT FELTÉTELEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2008) 1900} {SEC(2008) 1901} HU HU
INDOKOLÁS Az érintett felekkel folytatott széles körű konzultációt és egy hatásvizsgálat elvégzését követően a Bizottság jobb szabályozási/egyszerűsítési programjának keretében azt javasolja, hogy a közösségi jogi szabályozás céljainak pontosabb meghatározása és a jogszabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében a 89/106/EGK tanácsi irányelvet rendelettel váltsák fel, amely egyszerűsített eljárásokat vezet be kifejezetten a vállalatok, és különösen a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére. 1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. A javaslat indokai és célkitűzései Az építési termékekről szóló 89/106/EGK irányelv 1 az építési termékek szabad forgalmát és használatát hivatott biztosítani a belső piacon. 2005 októberében a Bizottság a jobb szabályozási-egyszerűsítési stratégia részeként 2 három évre szóló egyszerűsítési programot indított útjára. A program arra irányul, hogy a jogszabályok kisebb terhet jelentsenek, könnyebben, azaz hatékonyabban lehessen őket alkalmazni, de mindemellett az EU politikai céljai se csorbuljanak. Ez azzal jár, hogy meg kell fontolni: valóban az eredetileg választott megközelítés-e az, amellyel a leghatékonyabban el lehet érni a jogszabály céljait. Az építési termékekről szóló irányelv egyszerűbbé tétele az egyik olyan kezdeményezés, amelyre az egyszerűsítési stratégia kiterjed, a következő céllal: Egyszerűsítés, pontosítás és a különösen a kis- és középvállalkozásokat érintő igazgatási költségek és terhek csökkentése a műszaki előírások megfogalmazásának és használatának rugalmasabbá tételével, egyszerűbb tanúsítási szabályokkal, valamint a végrehajtás előtt álló akadályok megszüntetésével, amelyek eddig gátolták az építőipari termékek teljes belső piacának megteremtését. 3 Az építési termékek olyan köztes termékek, amelyeket építményekben szándékoznak felhasználni. A biztonság és közérdek koncepciója tehát csak olyan mértékben érvényes az építési termékekre, amennyiben azok az ezekből létrehozott építményekkel szemben támasztott követelmények teljesítéséhez hozzájárulnak. Az új megközelítés (New Approach) nem a legmegfelelőbb jogalkotási technika az építési termékek szabad forgalmának és használatának biztosítására. A rendeletjavaslat azonban az olyan területeken, mint a harmadik félként a termékek bejelentett teljesítményének igazolását végző, vagy piacfelügyeleti rendelkezéseket végrehajtó szervek bejelentésének kritériumai, az áruk belső piacáról szóló csomagban 4 meghatározott új jogi keretet (New Legal Framework) követi. 1 2 3 4 HL L 40., 1989.2.11., 12. o. a 93/68/EGK tanácsi irányelvvel módosítva, HL L 220., 1993.8.30, 1. o. Európai Bizottság (2005): COM(2005) 535 végleges: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról, Brüsszel. Európai Bizottság MEMO/05/394 és MEMO/06/426. COM(2007) 36 végleges. HU 2 HU
Ebben az összefüggésben a rendeletjavaslatban meghatározott CE-jelölés jelentése az építési termékek esetében egyedi: azt igazolja, hogy a terméket kísérő információkat a rendeletjavaslatnak megfelelően szerezték, tehát azok pontosnak és megbízhatónak tekintendők. Az építési termékek esetében egyéb olyan körülmények is léteznek, amelyek miatt indokolt az új jogi kerettől való eltérés, ilyenek többek között a termékek bejelentett teljesítményének igazolására szolgáló rendszerek; ebben az ágazatban az új jogi keretben javasolt modulokat nem lehet lényegbevágó módosítások nélkül alkalmazni. Az építési termékekről szóló irányelv szerint hatályos rendszerek tekintetében azonban kisebb módosításokat javasolunk. Röviden: a rendelet célja tehát nem az, hogy meghatározza a termékek biztonságát, hanem hogy biztosítsa, hogy teljesítményükkel kapcsolatban csak megbízható információkat közölnek. Ezt egy közös műszaki nyelv megteremtésével éri el, amelyet a gyártók a termékek forgalomba hozatala során, a hatóságok pedig az építményekkel szemben támasztott azon műszaki követelmények meghatározása során használnak, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják, hogy bizonyos építményekhez milyen termékeket alkalmazzanak. E közös műszaki nyelv leírását az ebben a rendeletben kidolgozott harmonizált műszaki specifikációk (harmonizált európai szabványok (hen) és európai értékelési dokumentumok (European Assessment Documents EAD)) tartalmazzák. Azt javasoljuk, hogy az építményekre vonatkozó alapvető követelmények mind az idevágó nemzeti, mind az európai jogszabályi előírásokat foglalják magukban. A harmonizált műszaki előírások közös műszaki nyelve lesz az az eszköz, amellyel az építési termékek elvárt jellemzőit le lehet írni és értékelni lehet; e nyelv használatának köszönhetően a nemzeti hatóságok el tudják végezni a szóban forgó termékeken az összes szükséges vizsgálatot, az építők pedig a termékeket a legmegfelelőbb és leghatékonyabb módon tudják majd használni. Amikor a tagállamok hatóságai meghatározzák, illetve a gyártók leírják a termékek teljesítményét, ezt a közös műszaki nyelvet fogják használni. 1.2. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az építési termékekről szóló irányelv felülvizsgálatának általános politikai célja, valamint specifikusabb működési célkitűzései nem csupán teljes mértékben egy irányba mutatnak több alapvető közösségi politikával, mint a lisszaboni stratégia és a jobb és egyszerűbb szabályozást célzó politikákkal, hanem egyenesen azok szükségszerű következményei. Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények alkalmazása során különösen a fenntartható fejlődéssel összefüggő stratégiákat kell figyelembe venni, amelyek az építési termékek műszaki specifikációinak megfogalmazásakor is kiindulási alapként szolgálnak. A belső piac megfelelő működéséhez szükséges közös műszaki nyelvet így az Európa Unió és a tagállamok idevágó környezetvédelmi politikáinak hatékony eszközeként is lehet használni. 2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT 2.1. A konzultáció módszerei és a megkérdezett felek általános profilja 2006. március 17. és 2006. június 15. között a Bizottság nyílt internetes konzultációt folytatott, amelyen összesen 319-en vettek részt, ami jó válaszadási aránynak tekinthető. Az építési termékekről szóló irányelv által érintett valamennyi releváns szereplő, beleértve az HU 3 HU
ágazatot, a közigazgatási szerveket és az egyéb érdekelt feleket is, képviseltette magát a felmérésre adott válaszokban, vagy egyedi vagy csoportos válaszok formájában. Az ágazat reprezentáltsága jónak tekinthető: 94 ágazati csoportosulás (mind európai, mind nemzeti szinten), valamint 102 független gyártó válaszolt a kérdőívre. A kapott válaszokról készült összefoglaló jelentés a következő címeken érhető el: http://ec.europa.eu/enterprise/construction/cpdrevision/consultation_results_en.pdf http://ec.europa.eu/enterprise/construction/cpdrevision/consultation_statistics_en.pdf A fő megállapítások közé tartoznak: Szinte valamennyi válasz megerősíti, hogy szükség van harmonizált jogi keretre. A kölcsönös elismerést általában nem tekintik a szabad áruforgalom eléréséhez elegendő eszköznek; Egyértelmű, hogy az építési termékekről szóló irányelv alapvető elemei vonatkozásában pontosításokra van szükség, csakúgy mint: az általános megközelítés (teljesítményalapú megközelítés szemben az előírás-alapú megközelítéssel), a CE-jelölés jelentése és státusa (kötelező-e), a CE-jelölésnek mint megbízható jelölésnek az elfogadottsága a nemzeti hatóságok és az építési termékek felhasználói körében, valamint a szabványok és európai műszaki engedélyek szerepe; Az építési termékekről szóló irányelv kétségtelenül egyszerűsítésre szorul. A megfelelőségigazolási rendszereket egyszerűsíteni, és számukat csökkenteni kell. A CEjelölés európai műszaki engedélyen keresztüli megszerzését a válaszadók szükségesnek érzik, de a kapcsolódó adminisztratív eljárások korszerűsítésre szorulnak, az európai műszaki engedélyre vonatkozó iránymutatásokat (ETAG) pedig meg kell szüntetni. A nincs előírt teljesítmény (no performance determined NPD) opcióját fenn kell tartani, de mint az építési termékekről szóló irányelv alkalmazásának egyszerűsítésére és a vállalatok felesleges költségeinek megelőzésére szolgáló eszközt pontosabban definiálni kellene. Az építési termékekről szóló irányelv kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) gyakorolt lehetséges hatásai megalapozott aggodalomra adnak okot. Különös hangsúlyt kap a javaslatban, hogy a nem sorozatgyártású termékeket külön megfelelő kezelésben kell részesíteni. Ezenkívül nem szabad, hogy az építési termékekről szóló irányelv módosításai aránytalan terhet rójanak a kkv-k üzleti tevékenységére; Végül pedig egyhangú igényként merült fel az egész rendszer hitelességének megerősítése, mégpedig a szervek kijelölésére és bejelentésére vonatkozó kritériumok szigorítása és a piacfelügyelet jobb koordinálása által. 2.2. A szakpolitikai alternatívákra vonatkozó hatásvizsgálat A jobb szabályozásról szóló politika részeként a Bizottság megvizsgálta a szakpolitikai alternatívák várható hatásait, három opció figyelembevételével: 1. opció nincs közösségi fellépés: nem történik változás; 2. opció nincs jogi szabályozás; 3. opció az építési termékekről szóló irányelv felülvizsgálata. 1. opció nincs közösségi fellépés: nem történik változás HU 4 HU
Az alapvető opció az, hogy az építési termékekről szóló irányelv jelen formájában hatályban marad. Az abban foglalt követelményeket se nem pontosítanák, se nem egyszerűsítenék, csak amennyiben az a jelenleg hatályos jogszabály természetes fejlődéséből és az építési termékekről szóló irányelven kívül az erre a területre érvényes jogszabályok esedékes változtatásaiból adódik. A nemzeti előírások, valamint a vizsgálati és tanúsítási rendszerek között tapasztalható néhány eltérést ugyan csökkenteni lehetne a nemzeti hatóságok közötti adminisztratív együttműködéssel, mint ahogy ezt már kezdeményezték is. Ezen opció mélyreható vizsgálata azonban azt mutatja, hogy számos fennálló probléma, mint például a CE-jelölés nem egyértelmű jelentése és az ahhoz kapcsolódó különböző megközelítések (kötelező, fakultatív), a rendszer bonyolultsága, a CE-jelölés nem megfelelő elfogadottsága vagy a nemzeti jelölések sokasága továbbra is fenn fog maradni. Mindezt a harmonizált műszaki specifikációk által lefedett területeken tapasztalható panaszokkal és jogsértésekkel kapcsolatban gyűjtött legfrissebb adatok is alátámasztják. Az építési termékekről szóló irányelv tehát továbbra sem érné el azt a célt, hogy az építési termékek szabadon áramoljanak a belső piacon, és szabadon lehessen használni őket. 2. opció nincs jogi szabályozás Ez az opció az építési termékekről szóló irányelv hatályon kívül helyezését jelentené, úgy, hogy azt nem követné új jogszabály, valamint tekintettel az új jogi keretre a kölcsönös elismerés elvéhez való visszatérést. A gyakorlatban ez azzal járna, hogy a belső piac kizárólag arra az elvre támaszkodna, hogy egy valamely tagállamban jogszerűen forgalmazott terméket mindaddig bármely más tagállamban is forgalmazni lehet még akkor is, ha az nem felel meg teljesen a rendeltetési hely szerinti tagállam műszaki szabályainak, amíg valamely tagállamnak nem támadnak kellően megalapozott indokai arra, hogy megtiltsa a termék forgalmazását a területén. A kölcsönös elismerés elvének az egységes piacon történő alkalmazásának javításáról szóló COM(1999) 299 végleges bizottsági közlemény az építőipart az első olyan öt ágazat közé sorolta, ahol 1996 és 1998 között a Szerződés 28. cikke (a korábbi 30. cikk) szerint a legtöbb jogsértés történt a kölcsönös elismerés vonatkozásában. A COM(2002) 419 végleges bizottsági közlemény idejére az építőiparban tapasztalt jogsértések száma enyhe növekedést mutatott az 1998 2001-es időszakban, úgy, hogy az építőipar már az első négy ilyen ágazat között szerepelt. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok alátámasztják ezeket a tendenciákat, és azt mutatják, hogy a kölcsönös elismerés nem elegendő ahhoz, hogy az építési termékek belső piaca hatékonyan működjön. A 2006 májusában az érintettekkel folytatott konzultációból kiderült, hogy a gyártók szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy a kölcsönös elismerés elve nem lenne alkalmas arra, hogy biztosítsa az építési termékek szabad forgalmát és használatát a belső piacon. A külső szakértők által a Bizottság megbízásában végzett tanulmány 5, amely az építési termékekről szóló irányelv felülvizsgálatához kapcsolódó hatásvizsgálatot készítette elő, megvizsgálta, hogy a jogi szabályozás nélküli opció alkalmas lenne-e az építési termékekről 5 A Risk & Policy Analysts Ltd (RPA) (Egyesült Királyság) végezte. HU 5 HU
szóló irányelvvel kapcsolatban feltárt problémák orvosolására. A tanulmány szerzői a fentiek fényében nem meglepő módon azt a következtetést vonták le, hogy ez az opció nem biztosítaná az építési termékek szabad forgalmát és használatát a belső piacon. 3. opció az építési termékekről szóló irányelv felülvizsgálata: az előnyben részesített opció A közösségi jogszabály felülvizsgálásában álló 3. opció az előnyben részesített opció. Ez az opció egy olyan csomagból áll, amely valós szükségleteket tükröz, és a hatásvizsgálatban a legjobb eredményt érte el. Ez az egyetlen opció, amely teljes mértékben eleget tesz nem csupán a cselekvést kívánó kérdéseknek és problémáknak, hanem az érintettekkel e téren folytatott konzultáció megállapításainak is. A feltárt fő problémák kiváltó okait a lehető legoptimálisabb módon kezeli, és az érintett szereplők szempontjából a lehető legjobb megoldásokat teszi lehetővé, valamint az általános közösségi vívmányokat és az építési termékekről szóló hatályos irányelvben kidolgozott műszaki specifikációkat is megőrzi. Végezetül pedig tiszteletben tartja az építőipar területén elért szubszidiaritás egyensúlyi helyzetét, miszerint a tagállamok hatáskörébe tartoznak az építmények megtervezésére és kivitelezésére vonatkozó szabályok, míg a közösségi jogszabályok az építményekben felhasznált termékek belső piacáról gondoskodnak. 3. A FELTÁRT PROBLÉMÁK KEZELÉSE 3.1. Pontosítások A rendeletjavaslat precíz meghatározást ad arról, hogy mi tartozik a tárgykörébe, valamint pontosan definiálja az építési termékek belső piacának legfontosabb fogalmait. Ennél is fontosabb, hogy világosan meghatározza a CE-jelölés egyedi jelentését az építési termékek vonatkozásában, és így segít elkerülni a rendeletnek a jelölésről rendelkező egyéb jogszabályokkal való összemosódásának veszélyét. Az építési termékek CE-jelölése azzal jár, hogy a termék teljesítményével kapcsolatos releváns információkról nyilatkozattételt kell tenni az adott termék forgalomba hozatalakor; ráadásul ezeket az információkat a rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell megszerezni. A rendelet a kkv-k terheinek csökkentése érdekében a mikrovállalkozások és egyes termékek tekintetében egyedi rendelkezéseket vezet be. Mindemellett a harmonizált műszaki specifikációk, azaz a harmonizált szabványok és az európai értékelési dokumentumok különös szerepe és jelentése is világosabbá válik: a teljesítmény fogalmán kell alapulniuk. Következésképpen a harmonizált műszaki specifikációk szerepe abban áll, hogy vizsgálati és számítási módszereket biztosítanak a szóban forgó termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére. A CE-jelölés a harmonizált szabványok hatálya alá tartozó termékek teljesítményéről adott nyilatkozatokban kötelező lesz. A javaslat azonban megtartja a harmonizált szabványokhoz való csatlakozás önkéntes jellegét, azáltal hogy lehetővé teszi a gyártók számára azt az alternatívát, hogy a CE-jelölést az európai műszaki értékelés (European Technical Assessment ETA) útján is megszerezhessék. HU 6 HU
3.2. A rendszer hitelességének erősítése A javaslat az új jogi keretnek megfelelően új, szigorúbb követelményeket vezet be azon szervek bejelentésének vonatkozásában, amelyek harmadik félként a termékek teljesítményállandóságát értékelik és ellenőrzik. A javaslat ugyanebben a szellemben szigorú kritériumokat határoz meg a műszaki értékelést végző szervek kijelölése tekintetében is. Mindezek eredményeként a tagállami hatóságok és az ügyfelek (tervezők, építési vállalkozók és tulajdonosok) körében várhatóan javulni fog a CE-jelölés elfogadottsága, amely az egyetlen olyan jelölés, amely azt igazolja, hogy az adott építési termék megfelel a bejelentett teljesítménynek. Ezenkívül a javaslat az új jogi keret szerint védintézkedési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, ami szintén hozzájárul az egész rendszer hitelességének erősítéséhez. 3.3. Egyszerűsítés A javaslat fő célja abban áll, hogy a jogi szabályozást egyszerűbbé tegye. Az építési termékekről szóló irányelv alkalmazása során nyert tapasztalatokkal egybehangzóan a javaslat a pontosítások révén bevezetett egyszerűsítéseken túl számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja, hogy leegyszerűsítsék a CE-jelölés megszerzéséig vezető utat, és ezáltal csökkentsék a vállalatok különösen a mikrovállalkozások adminisztratív terheit. Néhány intézkedés közvetlenül alkalmazandó, mint például a mikrovállalkozásokat érintő intézkedések, akik így egyszerűbben juthatnak hozzá a CE-jelöléshez, amennyiben a forgalmazni kívánt termékeik nem járnak számottevő biztonsági kockázattal. Az egyedi és nem sorozatgyártású termékekkel kapcsolatban is külön egyszerűsített intézkedések bevezetésére kerül sor. Az európai műszaki értékelés megszerzéséhez vezető eljárásokat is egyszerűsíteni és pontosítani kell. Ezenkívül az európai szabványügyi testületeket és a műszaki értékelést végző szerveket arra bátorítjuk, hogy a harmonizált műszaki specifikációkban a vizsgálatok helyett más, kevésbé munkaigényes, például leíró módszereket használjanak, és amennyire csak lehetséges, vezessenek be osztályokat a harmonizált szabványokon belül, hogy megkönnyítsék a vizsgálat nélkül és a további vizsgálat nélkül fogalmak használatát. Végül pedig az egyéni műszaki dokumentáció bevezetésének köszönhetően könnyebb lesz mind a harmadik felek által végzett vizsgálati eredmények megosztása, mind a lépcsőzetes vizsgálat, azaz a vizsgálati eredmények transzfere a gyártás utolsó fázisaitól a kezdő fázisaira, például a rendszerek szolgáltatóitól és a modelltervezőktől az ilyen rendszerek és modellek összeállítói felé. Ezek az intézkedések várhatóan jelentősen csökkentik majd az építési termékek európai forgalomba helyezésének adminisztratív költségeit, de az építmények biztonsági szintjét nem veszélyeztetik. A javaslatban foglalt legjelentősebb egyszerűsítési intézkedéseket a következőképpen lehet csoportosítani: 3.3.1. Általános érvényű intézkedések A teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek Hat rendszer helyett öt rendszerre való átállás, a korábbi 2. rendszer megszüntetése által HU 7 HU
A korábbi 1+ rendszer egyszerűsítése az építkezés helyén és a kereskedelmi forgalomban levő termékek szúrópróbaszerű vizsgálatának megszüntetése által. Az építési termékekről szóló irányelv szerint ez a rendszer támasztja a legnagyobb követelményeket, hiszen a gyártás helyén a forgalomba hozatal előtt végzett vizsgálatokon kívül olyan vizsgálatokat is előír, amelyeket vagy a már forgalomban levő termékeken vagy az építkezés helyén lehet elvégezni. Az ezekre a vizsgálatokra vonatkozó előírás megszűnt. Tanúk jelenlétében végzett vizsgálatok bevezetése, azaz lehetőség arra, hogy a vizsgálatokat a gyártás helyén végezzék el, és így ne kelljen a termékmintákat a bejelentett szerv laboratóriumába szállítani. A vizsgálati költségek csökkentésére irányuló módszerek Egy olyan puha rendszer bevezetése, amelyben a gyártónak a termékek teljesítményére vonatkozó nyilatkozatát pusztán az egyéni műszaki dokumentáció támasztja alá, amelyet a gyártó az üzemben tart a piacfelügyeleti hatóságoknak történő bemutatás céljából. Az egyéni műszaki dokumentáción keresztül a következő eszközöket hozzuk létre: Vizsgálat nélkül: a terméket a harmonizált műszaki specifikációk vagy egy bizottsági határozat által meghatározandó bizonyos feltételek mellett vizsgálat nélkül alkalmasnak kell tekinteni egy bizonyos felhasználásra vagy egy bizonyos teljesítményszint vagy - osztály elérésére; További vizsgálat nélkül: ugyanígy, a terméket egy harmadik fél által végzett meghatározott számú vizsgálat alapján a harmonizált műszaki specifikációk vagy egy bizottsági határozat által meghatározandó bizonyos feltételek mellett további vizsgálat nélkül alkalmasnak kell tekinteni egy bizonyos felhasználásra vagy egy bizonyos teljesítményszint vagy -osztály elérésére; Megosztott típusvizsgálat: A gyártó felhasználhatja a harmadik fél által végzett vizsgálatok eredményeit, amennyiben termékére is jellemzők a szóban forgó terméktípust meghatározó tényezők, azaz ugyanazok az alapanyagok és előállításuk hasonló gyártási rendszerekkel történt; Lépcsőzetes típusvizsgálat: A termékegyüttesek vagy rendszerek összeállításával foglalkozó gyártók az ugyanezen termékegyüttesek és rendszerek szolgáltatói által végzett vizsgálatok eredményeit felhasználhatják, ez utóbbiak engedélye és utasításai mellett. Ezenkívül a gyártás végső fázisaiban végzett vizsgálatokat nem kell az első fázisok tekintetében megismételni, amennyiben a teljesítményjellemzőket nem változtatták meg. Ezek az intézkedések jelentősen csökkenteni fogják a forgalomba hozott termékek költségeit, az építmények biztonságának csökkentése nélkül, és különösen a kkv-knak fognak kedvezni. A fenti konkrét intézkedéseken túlmenően a műszaki specifikációk szerzői hivatalos felkérést kapnak, hogy, amikor csak lehetséges, a vizsgálatoknál kevésbé munkaigényes értékelési módszereket használjanak a műszaki specifikációkban. 3.3.2. Meghatározott érvényű intézkedések Az egyedi gyártású termékek kezelése HU 8 HU
Az egyedi gyártású termékek kezelése is egyszerűbbé válik az új, egyéni műszaki dokumentáció használatával. Ez az egyszerűsítési intézkedés is az összes, egyedi gyártású terméket előállító vállalatra vonatkozik, de különös jelentőséggel bír a kkv-k, de még inkább a kézművesek és mikrovállalkozások szempontjából. A mikrovállalkozások kezelése A javaslat külön elbánásban részesíti a mikrovállalkozásokat, amelyek lehetőséget kapnak arra, hogy a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére alkalmazandó rendszert egyéni műszaki dokumentációval helyettesítsék, amelyhez nem szükséges harmadik fél beavatkozása; kivételt képeznek ez alól azok a termékek, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak az építmények biztonságának biztosításában. 3.3.3. Európai műszaki értékelési rendszer Az építési termékekről szóló irányelv értelmében a harmonizált szabványok által nem szabályozott termékek számára az európai műszaki engedélyeken keresztül vezet az út a CEjelöléshez. Ezt a rendszert főként bonyolultsága, költségei és az átláthatóság hiánya miatt sok kritika érte. Először is azt kell fontolóra venni, hogy harmonizált szabvány hiányában az európai műszaki engedély kiadásához kapcsolódó munka alapjában véve új műszaki specifikáció létrehozásában, azaz a termék teljesítményének értékeléséhez szükséges vizsgálatok és egyéb értékelési módszerek meghatározásában áll. Ez valóban összetett és bonyolult feladat, amelyre azért van szükség, hogy a terméket CE-jelöléssel ellátva lehessen forgalomba hozni. A tagállamok éveken át ezt a gyakorlatot követték, ami egyben magyarázatot is ad az e téren már régen kialakult nemzeti testületek létére. Az érintettekkel folytatott konzultáció azt jelezte, hogy ez a módszer még mindig szükséges és érvényes, de bizonyos fejlesztésekre szorul. A felülvizsgálat célja tehát, amennyire csak lehet, a rendszer egyszerűsítésében áll, azáltal hogy egyszerűsíti az eljárásokat, átláthatóbbá teszi a rendszert, és nagyobb mozgásteret enged a gyártónak az értékelés tartalmának meghatározásában. A rendszer vonatkozásában javasolt fő változtatásokat a következőképpen lehet összefoglalni: 1. Az európai műszaki értékeléseket önkéntes alapon lehet választani a CE-jelölés megszerzésére, a harmonizált szabványok használatának alternatívájaként. Az európai műszaki értékelést abban az esetben is el lehetne végezni, ha már van harmonizált szabvány az adott termékre; így a gyártó nagyobb rugalmasságot és döntési szabadságot élvezhetne. 2. Az építési termékekről szóló irányelv jelenleg nem tartalmaz kritériumokat a műszaki értékelést végző szervek ágazati kompetenciájával kapcsolatban. A javaslat ezzel ellenben szigorú kritériumokat szab meg ezen szervek számára, melyek többek között az ágazati kompetenciára vonatkoznak, de a 11 meghatározott ágazati terület közül legalább egyen műszaki kompetenciákra is. 3. A jelenlegi rendszer két módszert ismer el az európai műszaki engedélyek megszerzésére: az útmutatókat (ETAG) és az értékelési eljárás egységes értelmezését (Common Understanding Assessment Procedure CUAP). Ezt a két módszert egy HU 9 HU
egyetlen, egyszerűsített módszer fogja felváltani: az európai értékelési dokumentum (European Assessment Document EAD). 4. A gyártó döntő szerepet kap az európai értékelési dokumentum kifejlesztésében, mivel ő dönt arról, hogy a dokumentum mely termékjellemzőkre vonatkozzon, ő avatkozik be az eljárásba, és csak a munkaprogram, és az eljárás menetrendjének és költségeinek pontos ismeretében írja alá a végleges szerződést. 5. Az átfutási idők tekintetében a javasolt eljárás célkitűzésként 4,5 hónapot szán az európai értékelési dokumentum kidolgozására ezzel szemben a becsült, átlagos (az építési termékekről szóló irányelv által nem rögzített) átfutási idő az értékelési eljárás egységes értelmezése (CUAP) esetén 14,5 hónap, az ETAG-útmutató kidolgozása esetén pedig több mint 24 hónap. 4. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 4.1. A javasolt intézkedés összefoglalása A rendeletjavaslat az építési termékekről szóló irányelv hatályon kívül helyezésére irányul. A jogi aktusok hatályon kívül helyezése során általában a formák párhuzamosságának elvét szokás alkalmazni, azaz egy irányelv hatályon kívül helyezése egy másik irányelv elfogadásával történne. Az esettel kapcsolatban azonban egyedi körülmények állnak fenn, nevezetesen: a rendelet hatékonyságával kapcsolatos megfontolások, amennyiben a belső piac céljainak megvalósításáról van szó; az építési termékekről szóló irányelvvel kapcsolatban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok jelentős tartalmi és időbeli eltérésekkel ültetik át a jogszabályt nemzeti jogukba, ami negatívan befolyásolta az építési termékek belső piacának működését. az eltérő átültetés miatt gyakorlati nehézségek jelentkeztek, melyekre jó példa a CE-jelölés státusára vonatkozó jelenlegi helyzet. Az építési termékekről szóló irányelvet úgy ültették át, hogy a CE-jelölést négy tagállamban önkéntesnek tekintik, a többiben pedig kötelezőnek. Az ágazat roppant elégedetlen ezzel a helyzettel, azonban ez a dilemma a mai napig megoldásra vár. A fenti okokból egy közvetlenül alkalmazandó jogszabály tekinthető a leghatékonyabb módszernek az építési termékekről szóló irányelv felváltására. A Bizottság ezért egy rendeletet választott, lévén közvetlenül alkalmazandó jogszabályként a legmegfelelőbb jogi aktus erre a célra. Így a tagállamok közötti eltérő értelmezés és végrehajtás problémáját vélhetőleg el lehet kerülni. 4.2. Jogalap A javaslat alapja a Szerződés 95. cikke. 4.3. Szubszidiaritás A javaslat az építési termékekhez kapcsolódó hatásköröknek és felelősségeknek a Közösség és a tagállamok közötti elosztásának világos elvén nyugszik. HU 10 HU
A tagállamok kötelessége biztosítani, hogy területükön a magasépítési és a mélyépítési munkák tervezése és kivitelezése ne veszélyeztesse a személyek, a háziállatok és a vagyon biztonságát, és eleget tegyen más alapvető, a közjó érdekét szolgáló követelményeknek is. E közösségi jogszabály célja viszont, hogy megteremtse a keretet az építési termékek belső piacának kiteljesítéséhez, ami viszont a Szerződés szerint az Európai Unió felelőssége. Az építőipar terén jelentkező azon műszaki akadályokat, amelyeket nem lehet azáltal megszüntetni, hogy az összes tagállam kölcsönösen elismeri az egyenértékűséget, csak egy közös műszaki nyelv megteremtésével lehet felszámolni, melyet használva a gyártók a teljesítményt a forgalomba hozandó építési termék fő jellemzőinek függvényében írják le. A javasolt jogszabály főként arra törekszik, hogy meghatározza e harmonizált műszaki nyelv létrehozására vonatkozó követelményeket. 4.4. Az arányosság elve A javaslat igen nagy mértékben meglevő gyakorlatokra, eljárásokra és infrastruktúrákra épül, megszilárdítja, pontosítja és egyszerűsíti ezeket, semmint hogy új intézkedéseket és infrastruktúrákat hozna létre. A teljesítményállandóság értékeléséhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat harmadik félként végző szervek bejelentésére vonatkozó kritériumok megerősítése, valamint a védintézkedési rendelkezések tekintetében a javaslat szigorúan követi az új jogi keretet. A műszaki értékelést végző szervek kijelölésére és bejelentésére vonatkozó kritériumok ugyanezt az elvet követik néhány kiigazítással, tekintettel az ezen szervek által betöltendő sajátos funkciókra. HU 11 HU
2008/0098 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ ÉPÍTÉSI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ HARMONIZÁLT FELTÉTELEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára 6, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 7, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 8, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően 9, mivel: (1) A tagállamok jogszabályai szerint az építményeket úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy azok ne veszélyeztessék a személyek, a háziállatok és a vagyon biztonságát. (2) Ezek a jogszabályok közvetlen hatást gyakorolnak az építési termékekre vonatkozó követelményekre. Ezeket a követelményeket az építési termékekre vonatkozó nemzeti termékszabványok, a nemzeti műszaki engedélyek és egyéb nemzeti műszaki specifikációk és rendelkezések következetesen tükrözik. Különbözőségük folytán e követelmények akadályozzák a Közösségen belüli kereskedelmet. (3) Az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelv 10 az építési termékek terén kívánta a kereskedelem elé háruló műszaki akadályokat felszámolni, hogy fokozza a belső piacon belüli szabad mozgásukat. (4) E cél elérése érdekében a 89/106/EGK irányelv az építési termékek terén harmonizált szabványok létrehozásáról és európai műszaki engedélyek kiadásáról rendelkezett. 6 7 8 9 10 HL C [ ], [ ], [ ]. o. HL C [ ], [ ], [ ]. o. HL C [ ], [ ], [ ]. o. HL C [ ], [ ], [ ]. o. HL L 40., 1989.2.11., 12. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. HU 12 HU
(5) A 89/106/EGK irányelvet más jogszabállyal kell felváltani a meglevő jogi keret egyszerűsítése és pontosítása, valamint a meglevő intézkedések átláthatóságának és hatékonyságának növelése érdekében. (6) A kkv-k, különösen a mikrovállalkozások anyagi terheinek könnyítése érdekében egyszerűsített eljárásokról kell rendelkezni a teljesítménynyilatkozatok kiállítása tekintetében. (7) A termékek forgalmazása tekintetében akkreditációs és piacfelügyeleti előírások meghatározásáról szóló [ ] európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló [ ] európai parlamenti és tanácsi határozat a termékek belső piacon történő forgalmazásának tekintetében horizontális jogi keretről rendelkezik. Ezért ennek a rendeletnek figyelembe kell vennie az említett jogi keretet. (8) Az építőiparban a műszaki akadályokat csak az építési termékek teljesítményének értékelését szolgáló, harmonizált műszaki specifikációk kidolgozásával lehet felszámolni. (9) A harmonizált műszaki specifikációknak a harmonizált szabványokban és az európai értékelési dokumentumokban meghatározott vizsgálati, számítási és egyéb módszereket kell magukban foglalniuk a termékek fő jellemzőinek vonatkozásában történő teljesítményértékelés céljából. (10) A tagállamok által az építményekre vonatkozó előírásokban használt módszereknek, csakúgy mint az építési termékek fő jellemzőivel kapcsolatos egyéb nemzeti jogszabályoknak összhangban kell lenniük a harmonizált műszaki specifikációkkal. (11) A megbízások és harmonizált szabványok előkészítésének alapjaként, valamint az építési termékek európai értékelési dokumentumainak kidolgozása céljából meg kell állapítani az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket. (12) A harmonizált műszaki specifikációkban adott esetben a fő termékjellemzők tekintetében teljesítményszinteket kell megállapítani, amelyeket a tagállamok építési termékeinek teljesíteniük kell, a bizonyos építményekre vonatkozó alapvető követelmények különböző szintjeinek, valamint a tagállamokra jellemző klimatikus, geológiai, földrajzi és egyéb körülmények figyelembevétele céljából. (13) Az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC) ismerik el olyan illetékes szervezetekként, amelyek a Bizottság és a két testület által 2003. március 28-án aláírt általános együttműködési iránymutatásoknak megfelelően harmonizált szabványokat fogadhatnak el. (14) Ezeknek a harmonizált szabványoknak tartalmazniuk kell azokat a megfelelő eszközöket, amelyekre az építési termékek fő jellemzőinek vonatkozásában történő teljesítmény harmonizált értékelésekor van szükség. A harmonizált szabványokat a Bizottság által elfogadott megbízások alapján és a 98/34/EK irányelv 6. cikkének megfelelően kell kidolgozni, és ezeknek ki kell térniük az építési termékek releváns családjaira. HU 13 HU
(15) Egyszerűsíteni kell azokat az eljárásokat, amelyeket a 89/106/EGK irányelv szerint a harmonizált szabványok által nem szabályozott építési termékek fő jellemzőinek vonatkozásában történő teljesítmény értékelésekor használnak, hogy azok átláthatóbbá váljanak, és az építési termékek gyártóinak csökkenjenek a költségei. (16) Annak érdekében, hogy az építési termékek gyártói és importőrei a harmonizált szabványok által nem szabályozott építési termékek teljesítményéről nyilatkozatot állíthassanak ki, európai műszaki értékelésről szükséges rendelkezni. (17) Annak érdekében, hogy a gyártó és az importőr a forgalmazni kívánt építési termék teljesítményvizsgálatában még több rugalmasságot élvezhessen, biztosítani kell számukra, hogy a harmonizált szabványok által szabályozott termék tekintetében is európai műszaki értékelést kérhessenek. (18) Az építési termékek gyártói és importőrei számára lehetővé kell tenni, hogy termékeiken a 89/106/EGK irányelvvel bevezetett európai műszaki engedélyre vonatkozó iránymutatások alapján európai műszaki értékelések végzését kérhessék. Ezért biztosítani kell, hogy ezek az iránymutatások mint európai értékelési dokumentumok továbbra is érvényben legyenek. (19) Az európai értékelési dokumentumtervezetek kidolgozásával és az európai műszaki értékelések kiadásával a tagállamok által a műszaki értékelés végzésére kijelölt szerveket kell megbízni. Annak érdekében, hogy a műszaki értékelést végző szervek valóban rendelkezzenek az ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez szükséges kompetenciákkal, kijelölésük kritériumait közösségi szinten kell megállapítani. Ezért elő kell írni azt is, hogy a műszaki értékelést végző szerveket más tagállamok műszaki értékelést végző szervei rendszeresen értékeljék. (20) A műszaki értékelést végző szerveknek létre kell hozniuk egy szervezetet, amely az európai értékelési dokumentumtervezetek kidolgozásának és az európai műszaki értékelések kiadásának eljárásait koordinálja. (21) Azokhoz az építési termékekhez, amelyeket harmonizált szabványok szabályoznak, vagy amelyek tekintetében európai műszaki értékelést adtak ki, forgalomba hozatalukkor az idevágó harmonizált műszaki specifikációknak megfelelően teljesítményről szóló nyilatkozatot kell mellékelni a fő termékjellemzők viszonylatában. (22) A gyártót fel kell jogosítani arra, hogy ne legyen köteles az azon építési termékek fő jellemzőihez fűződő teljesítményről nyilatkozni, amelyekre nem vonatkoznak előírások abban a tagállamban, ahol a termékeket forgalmazni kívánja. (23) Ha abban a tagállamban, ahol a gyártó a terméket forgalmazni kívánja, nincsenek előírások az építési termékek fő jellemzőire, lehetővé kell tenni a gyártó számára, hogy teljesítménynyilatkozat nélkül helyezze forgalomba az érintett terméket. (24) A kkv-k, különösen a mikrovállalkozások anyagi terheinek könnyítése érdekében egyszerűsített eljárásokról kell rendelkezni a teljesítménynyilatkozatok kiállítása tekintetében. (25) A pontos és megbízható teljesítménynyilatkozatok érdekében az építési termékek teljesítményét értékelni, az üzemben folyó gyártást pedig ellenőrizni kell egy olyan HU 14 HU
megfelelő rendszer szerint, amely arra szolgál, hogy az építési termékek teljesítményállandóságát értékelje és ellenőrizze. (26) Tekintettel az építési termékek különleges voltára és az értékelési rendszerükre fektetett külön hangsúlyra, a(z) / /EK határozatban előírt megfelelőségértékelési eljárások és az ugyanebben a határozatban leírt modulok nem alkalmazandók ezekre a termékekre. Ezért külön módszereket kell kidolgozni az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére a termékek fő jellemzőinek tekintetében. (27) Mivel a CE-jelölés az építési termékek tekintetében a(z).../.../ek rendeletben leírt általános elvekkel összehasonlítva eltérő jelentéssel bír, külön rendelkezéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy kötelező a CE-jelölés elhelyezése, és milyen következményekkel jár a CE-jelölés használata. (28) Azáltal, hogy a gyártó elhelyezi vagy elhelyezteti a CE-jelölést az építési terméken, felelősséget vállal azért, hogy az adott termék megfelel a teljesítménynyilatkozatban foglaltaknak. (29) A CE-jelölést minden olyan építési terméken el kell helyezni, amelyek tekintetében a gyártó e rendelet szerint teljesítménynyilatkozatot állított ki. Teljesítménynyilatkozat hiányában tartózkodni kell a CE-jelölés használatától. (30) A CE-jelölésnek kell az egyetlen olyan jelölésnek lennie, amely tanúsítja, hogy az építési termék megfelel a teljesítménynyilatkozatnak és az alkalmazandó előírásoknak. Ezért a CE-jelöléssel ellátott építési termékeken sem a tagállamok, sem a közjogi szervek, sem az olyan magánjogi szervek, amelyek közszolgáltatásokat ellátó vállalkozásként, illetve monopolhelyzet vagy közmegbízás alapján közjogi szervként működnek, nem helyezhetnek el további jelöléseket, amennyiben az érintett tagállamban az adott felhasználásra vonatkozó előírások megfelelnek a teljesítménynyilatkozatban foglaltaknak. (31) Az olyan építési termékek szükségtelen vizsgálatát elkerülendő, amelyek teljesítményére vonatkozóan elegendő bizonyíték áll rendelkezésre megbízható előzetes vizsgálatok vagy egyéb meglevő adatok alapján, lehetővé kell tenni a gyártó számára, hogy a harmonizált műszaki specifikációkban vagy egy bizottsági határozatban megállapított feltételek mellett vizsgálat nélkül vagy további vizsgálat nélkül nyilatkozhasson egy bizonyos teljesítményszintről vagy -osztályról. (32) A már elvégzett vizsgálatok megismétlését elkerülendő, az építési termék gyártója számára lehetővé kell tenni harmadik fél által kapott vizsgálati eredmények használatát. (33) Annak érdekében, hogy csökkenjenek a mikrovállalkozásoknak a termékek forgalomba helyezésével kapcsolatos költségei, egyszerűsített eljárásokról kell rendelkezni a teljesítményállandóság értékelése és ellenőrzése tekintetében, amennyiben a forgalmazni kívánt termékek nem járnak számottevő biztonsági kockázattal. (34) Az egyedi tervezésű és gyártású építési termékek tekintetében amennyiben bizonyítani lehet, hogy a forgalomba helyezett termék megfelel az alkalmazandó HU 15 HU
jogszabályi rendelkezéseknek lehetővé kell tenni a gyártó számára, hogy a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére egyszerűsített eljárásokat használjon. (35) Fontos, hogy a nemzeti műszaki előírások hozzáférhetők legyenek, annak érdekében, hogy a vállalatok, különösen a kkv-k, megbízható és pontos információt kapjanak az abban a tagállamban hatályos joganyagról, ahol termékeiket forgalmazni kívánják. Ezért az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. -i / /EK rendelet által létrehozott termékügyi kapcsolattartó pontok feladata, hogy az építési termékek egyes típusainak beépítésére, összeszerelésére vagy üzembe helyezése vonatkozó szabályokról is tájékoztatást adjanak. (36) A közösségi harmonizációs jogszabályok egyenértékű és következetes érvényesítése céljából a tagállamoknak hatékony piacfelügyeletet kell fenntartaniuk. A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditációs és piacfelügyeleti előírások megállapításáról szóló, 2008. -i / /EK európai parlamenti és tanácsi rendelet meghatározza a piacfelügyelet működésének alapvető feltételeit. (37) A tagállamoknak a saját területükön a biztonsággal, egészséggel és az építményekre vonatkozó alapvető követelmények közé tartozó további szempontokkal kapcsolatos felelősségét védzáradékban kell rögzíteni, amely megfelelő védőintézkedésekről gondoskodik. (38) Mivel biztosítani kell, hogy az építési termékek teljesítményállandóságát értékelő és ellenőrző szervek a Közösség egész területén azonos szintű munkát végezzenek, és mivel az összes ilyen szervnek megegyező szinten és a tisztességes verseny feltételei mellett kell végeznie a munkáját, követelményeket kell meghatározni azon teljesítményértékelést végző szervek számára, amelyek azt kívánják, hogy e rendelet alkalmazásában bejelentsék őket. Az ezekről a szervekről szóló megfelelő információk hozzáférhetőségéről és a szervek figyelemmel kíséréséről is rendelkezni kell. (39) Annak érdekében, hogy az építési termékek teljesítményállandóságát egységes minőségi színvonalon értékeljék és ellenőrizzék, követelményeket kell meghatározni azon hatóságok tekintetében is, akik az ezen feladatokat végrehajtó szerveket bejelentik a Bizottságnak és a tagállamoknak. (40) Mivel a tagállamok a javasolt fellépés célját nevezetesen az építési termékek belső piacának megfelelő működését az építési termékek teljesítményét leíró harmonizált műszaki specifikációk útján nem tudják kellő mértékben megvalósítani, és ezért ez a cél a tervezett intézkedés terjedelme és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elve szerint intézkedéseket fogadhat el. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. HU 16 HU
(41) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak 11 megfelelően kell elfogadni. (42) A Bizottságot különösen a következőkre kell felhatalmazni: a teljesítménynyilatkozat online közzétételére vonatkozó feltételek megállapítása; annak az időtartamnak a meghatározása, ameddig a gyártóknak, az importőröknek és a forgalmazóknak a műszaki dokumentációt és a teljesítménynyilatkozatot meg kell őrizniük rendelkezésre bocsátás céljából; teljesítményosztályok megállapítása az építési termékek fő jellemzői vonatkozásában; a teljesítmény értékelésére és a bejelentett teljesítmény állandóságának ellenőrzésére szolgáló rendszer kidolgozása, amelyet egy adott építési termék vagy termékcsalád tekintetében alkalmaznak; az európai műszaki értékelés formájának megállapítása; a műszaki értékelést végző szervek értékelésére szolgáló eljárások kidolgozása és az I V. mellékletek módosítása. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és céljuk ezen rendelet nem lényegi elemeinek módosítása, többek között a rendelet új, nem lényegi elemekkel történő kiegészítése útján, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni. (43) Mivel az ezen rendelet megfelelő működését szolgáló keret létrehozása időt igényel, a rendelet alkalmazását el kell halasztani; kivételt képeznek ez alól a műszaki értékelést végző szervek, a bejelentő hatóságok és a bejelentett szervek kijelölésére, valamint a műszaki értékelést végző szervek szervezetének létrehozására és az állandó bizottság megalapítására vonatkozó rendelkezések, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 11 HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat. HU 17 HU
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Tárgy Ez a rendelet szabályokat határoz meg az építési termékek teljesítményének fő jellemzői tekintetében történő kifejezésével és a CE-jelölés építési termékeken történő használatával kapcsolatban. E rendelet alkalmazásában: 2. cikk Fogalommeghatározások 1. építési termék : olyan termék vagy termékegyüttes, amelyet azért állítottak elő és helyeztek forgalomba, hogy tartósan építményekbe vagy építmények részeibe építsék be, így a termék leszerelése csökkenti az építmény teljesítményét, leszerelése vagy más termékkel történő helyettesítése pedig építkezési művelettel jár; 2. építmény : mind a magas-, mind a mélyépítési építmények; 3. fő jellemzők : az építési termék azon jellemzői, amelyek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel függnek össze; 4. harmonizált műszaki specifikációk : harmonizált szabványok és európai értékelési dokumentumok; 5. piaci hozzáférhetőség biztosítása : építési termékek kereskedelmi tevékenység során történő szállítása a közösségi piacon történő forgalmazás vagy felhasználás céljából, fizetés ellenében vagy térítésmentesen; 6. forgalomba hozatal : az építési termék első bevezetése a közösségi piacra; 7. gyártó : minden olyan természetes vagy jogi személy, aki saját nevében vagy védjegye alatt építési terméket gyárt, illetve gyártat; 8. forgalmazó : az a gyártótól vagy importőrtől eltérő, természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki a piacon hozzáférhetővé teszi az építési terméket; 9. importőr : az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy harmadik országból származó építési terméket a közösségi piacon forgalomba hoz; 10. gazdasági szereplő : a gyártó, az importőr, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselő; 11. meghatalmazott képviselő : az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki megbízást kapott a gyártótól, hogy bizonyos feladatokat végezzen el a nevében; HU 18 HU
12. harmonizált szabvány : a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület által a Bizottság ugyanezen irányelv 6. cikkének megfelelően kiadott felkérése alapján elfogadott szabvány; 13. európai értékelési dokumentum : a műszaki értékelést végző szervek szervezete által elfogadott dokumentum; 14. akkreditálás : a(z) / /EK rendelet fogalommeghatározása szerinti eljárás; 15. visszavonás : olyan intézkedés, amely arra irányul, hogy az ellátási láncban található építési termék piacra történő bevezetését megakadályozza; 16. visszahívás : olyan intézkedés, amelynek célja a piacra már bevezetett építési termék kivonása a piacról; 17. terméktípus : a nyersanyagok vagy más elemek adott kombinációját felhasználva egy bizonyos gyártási folyamattal előállított építési termék teljesítménye; 18. üzemi gyártásellenőrzés : az üzemi gyártás folyamatos belső ellenőrzése; 19. mikrovállalkozás : a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás 12 meghatározása szerinti mikrovállalkozás; 20. életciklus : a termék életének egymásra következő és egymással összefüggő szakaszai, a nyersanyagbeszerzéstől vagy természetes forrásokból történő előállítástól az ártalmatlanításig. 3. cikk Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények és a termékek fő jellemzői 1. Az építési termékek fő jellemzőit harmonizált műszaki specifikációk határozzák meg az építményekre vonatkozó alapvető követelmények összefüggésében, melyek leírása az I. mellékletben található. 12 HL L 124., 2003.5.20., 36. o. HU 19 HU
II. FEJEZET TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT ÉS CE-JELÖLÉS 4. cikk A teljesítménynyilatkozatok kiállításának feltételei 1. A gyártó vagy az importőr az építési termék forgalomba hozatala során teljesítménynyilatkozatot állít ki, amennyiben az alábbi feltételek teljesültek: a) az építési terméket harmonizált szabvány szabályozza, vagy európai műszaki értékelést adtak ki a termékre; valamint b) abban a tagállamban, ahol a gyártó vagy az importőr forgalomba kívánja helyezni a terméket, előírások vonatkoznak az adott termék fő jellemzőire. A gyártó vagy az importőr akkor is kiállíthat teljesítménynyilatkozatot, ha nem léteznek a b) pontban említett előírások. 2. Az (1) bekezdésben említett teljesítménynyilatkozatban legalább a termék azon fő jellemzőire ki kell térni, amelyekre az (1) bekezdés b) pontjában említett előírások vonatkoznak. 3. A tagállamok a gyártó vagy az importőr által kiállított teljesítménynyilatkozat pontosságából és megbízhatóságából indulnak ki. 5. cikk A teljesítménynyilatkozat tartalma 1. A teljesítménynyilatkozat az idevágó harmonizált műszaki specifikációknak megfelelően az építési termékek teljesítményét fejezi ki azok fő jellemzőinek vonatkozásában. 2. A teljesítménynyilatkozat a következő információkat tartalmazza: a) azt a terméktípust, amely tekintetében kiállították; b) a teljesítménynyilatkozat tárgyát képező építési termék fő jellemzőinek felsorolását, valamint a teljesítmény szintjeit és osztályait; c) az egyes fő jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány, az európai értékelési dokumentum vagy az egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma. 6. cikk A teljesítménynyilatkozat formája 1. Az összes forgalomba hozott termékhez mellékelni kell a teljesítménynyilatkozat egy példányát. HU 20 HU