A g 3 2. t,uour-. ;,,(1A 1,1 RA U Valentin N. : AZ ISMERETLEN PÁGER ANTA L Páger Antal a múlt század utolsó évében, 1899. januá r 29-én Makón, Csanád vármegyében született. Heten voltak test - vérek, de csak hárman élték meg a feln őtt kort. Édesanyja Czimbrik Rozália jegyszed ő ként dolgozot t a volt makói HOLLöSY KORNÉLIA színháznál, és gyakran elvitte magával Tóni fiát a színházba. Az ifjú Páger gyors felfogó - képességének köszönhet ően már gyermekkorában tágranyílt sze - mekkel gyönyörködött az operettekben, népszínm ű vekben. Eze k hatása alatt a makói pénzügy-igazgatóság udvarán --ahol édes - apja Páger Sándor hivatalszolga volt-- kis színházi el őadá - sokat is rendezett. Igazán megtörtént, hogy gyermekkorában egyik alkalom - mal Makón a Szent János téren talált egy százkoronás bankje - gyet, amelyet az egyik köztiszteletben álló iparosmeste r Kucses Imre m ű bútorasztalos segédje vesztett el. A pénzt a z ifjú Páger hiánytalanul visszajuttatta a károsultnak. Leg - nagyobb jutalmát a maga tisztességében találta meg. A makói Csanád vezér f ő gimnáziumban 1918. június 15 - én érettségizett : "Én itt nő ttem fel ebben a városban, a köz - ponttól távolabb, elég szerény körülmények között. Végigdol - goztam egész gyermekkoromat, hogy legyen ruhám, tandíjam, hogy le tudjak érettségizni. " A gimnáziumban tanára Hoffman János bátorítására a legjobb rajzolók közé tartozott, kés ő bbi életének alakulásá t ez a sajátos tehetség jelent ősen meghatározta. A zene iránt is érdekl ő dött, err ő l így emlékezett : "A zene is vonzott. Egy iskolatársamnak volt heged ű je, kértem mutasson meg néhány alapfogást. Kölcsön is kaptam a hangszert. Hazavittem, bementem az udvarban lév ő fáskamrába, és ott próbáltam pengetni a húrokat, nehogy valaki meghallja. Bel ő lem jó heged ű s lehetett volna, de apám széttörte a feje - men a heged ű t. " Az érettségit követ ően katonai szolgálatot teljesí - tett az olasz fronton, és kadét- őrmesterként szerelt le : ".. még a katonaságnál is Téni voltam... Téninek hív - tak, illetve Téni bácsinak". (Kereszteléskor Rappert Lajo s szepességi szász áldozópap nem tudta kimondani, hogy Tóni, csak úgy, hogy Téni, és ez a név rajtamaradt.)
5 1 Budapesten beiratkozott a Tudományegyetem jogi fa - kultására : "Azért a jogra, mert ott a folyosón, ahol ácsorogtunk, mindenütt sokan álltak, csak egy ablak el őtt nem állt senki, és ennél a jogra lehetett beiratkozni. De bizony még a be - iratkozás költségét is a barátok adták össze, mert neke m egy vasam sem volt, szegény apámtól nem várhattam. Úgy gon - doltam, hogy elvégzem a jogot is, talán még bíró is lehetek. " A színészi pálya mindjobban magával ragadta, egyetem i tanulmányait nem folytatta. Édesanyja és n ő vére Rózsika vol - tak a csendes menedzsel ő "cinkostársai", akik a maguk mód - ján egyengették színészi szárnypróbálkozásait. Az els ő be - ugró fellépése 1919.április 21-én volt a makói egykori NOLLb - SY KORNÉLIA színház kabaré el ő adásában. 1919. nyarán Ando r Zsigmond igazgató szerz ő dtette a székesfehérvári színházhoz. Az ott töltött három év szoktatta a szereptanuláshoz, a gyor s pár nap alatti elkészüléshez, a színpadhoz, a közönséghez, a partnerekhez. A szerepkör mindig b ővült, sikere egyre na - gyobb lett. Tehetségét és népszer ű ségét elismerve versengte k érte a színházak. Játszott Kecskeméten, Pécsett, Nagyváradon, és 1926-tól négy évig Szegeden. Művészetér ő l 1927. júliusában Juhász Gyula költ ő a DÉLMAGYARORSZÁG cím ű lap hasábjain elismer ően írt : "Páger Antal elragadó volt mint ember, mint színész. " A szegedi színháznál partnere volt Dajka Margit, Kis s Manyi, Neményi L11 i és Jávor Pál. "Az ország legjobb színháza akkor Szegeden volt. Na - gyon jól éreztem ott magam, és az akkori viszonyok között i - gen magas gázsim volt. Autót, motorkerékpárt tudtam venni, és hazajártam anyámhoz Makóra, aki akkor az lritz-féle há z mögött lakott a Hunyadi utcában. " 1930-ban Budapestre kapott meghívást, ahol a Belváro - si Színház m űvészeként szerz ő dtették. Sugárzó játékkészség e olyan átüt ő erej ű és magától érthet ő volt, akár a természe t körforgalma. A legapróbb részletekig az emberi jellemek, ma - gatartások, gondolkodásmódok olyan sokféleségét és sokszín ű - ségét volt képes ábrázolni, hogy minden néz őjének kiérdemel - te a csodálatát. "Az volt az egyetlen politikám, hogy kemény vonásokkal megmutassam a lennhagyottakat, akik közül való vagyok, hogy a kisemmizettek lássák bennem és alakításaimban, hog y ők is valakik, hogy ővelük, őbennük lehet h ő söket állítan i a magyar színpadra és filmre. Jómódomban a kis örömök ember e maradtam, a körém kiépült pompából talán az új cip ő f űz őmne k örültem a legjobban, mert amikor megkötöttem a cip őmben, ak - kor a makói kis mezítlábas fiú jutott eszembe. Ez volt a z én titkos mértékem... ez ébresztette fel bennem azt a lelki - ismeretet, ami a népi vonalon való szerepléseimet elindítot - ta."
52 Páger Antal új _játékstílus t teremtett. Az idillikus parasztáb - rázolás helyett megalkotta a szo - cióqráfiai színészetet. Azt való - sította meg m űvészi eszközeivel, amit Illyés Gyula a Puszták Népével vagy Kálmán Kata a fotóm ű - vészetben Tiborc képeivel. Szinte álarc nélkül, pusztá n átéléssel különös légkört terem - tett abban a környezetben aho l dolgozott. Plutarkhosztól maradt fen n a következ ő mondás : "Audacter ca1unniare, sempe r al iquid haeret." -..vagyis "meré - szen rágalmazz, valami mindig meg - marad bel ő le. " Páger Antal az 1944-es é v végét ő l alaptalan rágalmazáso k sorozatát kapta. Megszokott for - Páger Antal gatókönyv szerint hirtelen tele lettek az újságok Páge r nevével, mesterséges pszichózist, és erkölcsi lejáratás t keltve. Az újságírók valóságos versenyt rendeztek, hogy k i tud nagyobb hazugságot kitalálni a mű vész ellen. Páger Anta l a nyilas id ő k alatt humánus érzésekt ő l vezérelve messzemen ő - iovekezett a környezetében él ő zsidó ismer ő sein : orvosa - kon es ú yvéde en seqiteni. agon tn ras doktorro - a i e t lánya.1u iska és Judit születésénél közrem ű ködött - a megbé - lyegz ő sárga Dávid csillagot ő szedte le. (Pedig a magyaror - szági zsidóság számtalan esetben kijelentette, hogy "büszké n viseltük a sárga csillagot."-a szerk. ) 1944. augusztus 20-án elhagyni kényszerült a f ő várost, és Pornóapátiban tartózkodott egészen 1945. március 28-ig. Akkor lépte át az osztrák határt, amikor az orosz megszáll ó és támadó csapatok már a szomszéd falvakban voltak. Köze l három esztendeig az ausztriai Seefeld volt az ideiglenes lak - helye. Milyen sors várt volna Páger Antalra, akire azt mond - ták,hogy "népellenes, osztályidegen, ellenség"? A Harmincadik, az Elsó, a Doktor Kovács István, Bor s István, András, Szeret ő fia Péter, Egy nap a világ/19431 cím ű film- és színm ű veiért kapta a "kitüntetést". "Az a Múzsa a legszebb, amely a legjobb és kell őleg kivel t egereket gyönyörködteti, kiél önösen, ha akár egye t i s? aki erényével és m űveltségével kiválik." /Platón/
5 3 Ha otthon marad, a nemzetközi cíonízmus talált voln a ezerféle ürügyet az elhallgattatására, örök némaságra ítélve kitelepítik valamelyik munkatáborba. Nem tudhatjuk. Találga - tás. Egyet azonban halálos bizonyossággal ismerünk : az iga - zat nem tudta volna hamísítással el őadni a kultúra akkori vezérl ő i szája íze szerint! Ausztriai tartózkodása alatt a budai Tamás utcai vil - láját feldúlták, a falakat is felbontották "elrabolt zsid ó kincsek"(!) keresése jogcímén. A folyóiratokban intenzív mé - retekre duzzadt az ellene felsorakoztatott szaftos krimikb e ill ő történet. A kitalációk egyetlen célja az volt, hogy a szimpatizáns közönséget ellene hangolják : akik tegnap még f-hozsannát énekeltek m űvészetére, azok ma "Feszítsd meg"-e t kíáltsanak! "Olvastam én mindent : hogy tehenészetem volt Bajoror - szágban zsidó vagyonból..., hogy Alfa-Romeo kocsimon pendli - zek Svájc és Ausztria között és zsidóktól rabolt ékszerekke l seftelek..., hogy Rózsahegyi Kálmánt kizavartam a Nemzet i Szinházból..., hogy ugyancsak a színháznak az erkélyér ől or - dítottam, hogy zsidó ide többé be nem teszi a lábát."- mondt a Páger. A DESIRADE francia hajóval 1948. január 24-én önkén - tes emigrációba Argentínába érkezett. 1951-ben megkapta a z argentin állampolgárságot, ami számára akkoriban annyi el ő ny t jelentett, hogy utazásoknál nem kellett a hazátlanokkal sor - baállnia. Páger Antal Dél-Amerikában is hazáját szeret ő, becsü - letes magyar ember maradt : "... hiszen a szül ő földet, és a hazát nem felejtjü k el soha. " Buenos Airesben népszer ű, keresett festő -grafikuskén t dolgozott. Öt évi keserves munka után m űvésznek tekintették. A magyar nyelvnek, és a magyar tájnak élt. Eleinte a holt - Dunát, a Marost, a Tiszát festette meg, a felesleges oda ne m ill ő goldokat elhagyta. Ez volt a nosztalgiája : "Mint fest ő... nem merem azt mondani, hogy jaj de nagy voltam, de abban biztos vagyok, hogy ezen a téren is megcsi - náltam volna a nagy karriert. Volt önálló tárlata Venezuelá - ban (6000 dollár honoráriumban részesítették), Brazi l i ába n a sao pauloi Biennálén 45 képpel szerepelt, és festménye i 150 ezer cruzeiró tiszteletdíjért találtak gazdára. Egy-eg y szénrajza többek között 50 dollárért kelt el. Motívumaiból, ábrázolásaiból sohasem hiányzott az a t űz, amely mögött ot t volt a hitelesen megélt élet élménye, és olthatatlan szere - tete. A festészete magyar volt ott kint i s! A budai villájá - nak dolgozószobájában volt egy festménye, amely 1 ovaskocsi t ábrázolt. Ez a kocsi nagyon emlékeztet szül ővárosa régi hagy-
más világára, mert a ráfok, a löcsök, a sargolya, de még a por is, amelyet a kocsi felver, minden makói azon a képen : "Azokon a festményeken, amelyeket dél-amerikai tartóz - kodásom alatt festettem, mindnyájan ott vannak szül ő városo m nyomai." O (A Budapesten kiadott ÚJ FILM LEXIKON szerint Páge r Antal "a m ű vészvilágban a jobboldali nézetek hangadója volt. 1956 közepéig élt Argentinában és azután hazatért. " Bizalmas jelentések szerint a hazatérés után a ha - zai "hatalmasok" minden alkalmat kihasználtak arra, hogy a nagy színésszel éreztessék "a h ű tlenségét".-a szerk. ) XXVII. évfolyam 2. szá m 1992. november /r 0