A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. június A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan figyelemmel kíséri a rádiók és televíziók politikai hírműsorait. A kvantitatív vizsgálat alapkoncepciója szerint a politikusok médiaszerepléseinek statisztikái (az említések, interjúk száma, a megnyilatkozások műsorideje, a bemutatásuk, mondanivalójuk témája) lényeges információkat közölnek az elemzett programok műsorszerkesztési praxisáról. Az elemzés a következő műsorokra terjed ki: MTV1 esti Híradó Duna TV Híradó Kossuth rádió: 180 perc (a 7 órától 8 óráig tartó időszak) Déli Krónika Esti Krónika RTL Klub Híradó Tények (TV2) Class FM Hírek ATV Híradó Híradó 21 (Hír TV) Echo TV Híradó Mintánkba 2012 áprilisától a Kossuth rádió 180 perc című hírműsorának a 7 órától 8 óráig tartó időszakát emeltük be, mivel egyrészt ez az idősáv a leghallgatottabb, másrészt a háromórás hírfolyamon belül ebben az intervallumban teszik közzé a legrészletesebb hírösszefoglalót. A hírműsorok elemzésének főbb fogalmai és az adatközlés sajátosságai A vizsgálat során az NMHH a következő fontosabb alapkategóriákat különbözteti meg: hírek: a tájékoztatási folyamatnak azon formálisan is elkülönülő elemei, amelyek a téma, a szereplők, illetve a helyszín szempontjából zárt egységet alkotnak, események: azok a történések, amelyek a világban végbemennek, amelyeket a média hírként prezentál, szereplők: azok a személyek vagy intézmények, akik/amelyek az események előidézőiként tűnnek fel a híregységekben, témák: azok az ügyek, amelyek körül az események forogtak, és amelyekkel kapcsolatban a szereplők véleményüket ismertetik. A politikai aktorok esetében háromféle szereplést különböztetünk meg: 1. összes szereplés: amikor egy politikai csoportosulásnak vagy képviselőjének idézik a gondolatait, illetve élőszóban nyilatkozik, 2. élőszóbeli szereplés: amikor a politikusok nyilatkoznak, saját hangon adják elő a mondanivalójukat, 3. beszédidő: a politikusok nyilatkozataira szánt műsoridő, másképpen az az időtartam, amit a műsorkészítők a politikai szereplők szinkronjaira szántak. Az elemzésben a parlamenti képviselők médiahasználata mellett a kormánytagok és a politikai pártkötődéssel rendelkező közéleti szereplők megjelenéseit is vizsgáljuk az összes szereplés és a nyilatkozatoknak szentelt műsoridő tekintetében.
A kabinet pártok által delegált, de párttagsággal nem rendelkező tagjainak szereplési adatait az ábrákban a kormány adatai alatt jelenítjük meg. Ezen adatsorok összeállításánál kizárólag a szereplők pártkötődését vesszük figyelembe. Külön adatsor ábrázolja az adott hónap húsz leggyakoribb kérdéskörét, illetve a miniszterelnök és a pártelnökök médiaszerepléseit. Honlapunkon (www.mediatanacs.hu) heti periodicitással is publikáljuk az adatsorokat. 1. táblázat A 20 leggyakrabban előforduló téma a hírműsorokban (esetszám, százalék) eset % közlekedési balesetek 220 4,0 erőszakos bűncselekmények 206 3,7 a kormány és az ellenzék ellentétei, viszonyuk 188 3,4 kulturális események 177 3,2 kormányalakítás, lemondások, személycserék 159 2,9 kormányzati intézkedések a hitelesek megsegítésére 158 2,9 reklámadó bevezetése 151 2,7 nem erőszakos bűncselekmények 139 2,5 családi tragédiák, háztartási balesetek 132 2,4 a kormány gazdaságpolitikai intézkedései 119 2,2 megemlékezések, ünnepek 114 2,1 sportesemények 92 1,7 az önkormányzati választás szabályozásának megváltoztatása 76 1,4 a kormány és az MSZP ellentétei, viszonya 75 1,4 devizahiteles perek 69 1,3 szenzációk, érdekességek 68 1,2 információs híradások 66 1,2 a kormány szociális és családpolitikai intézkedései 66 1,2 a mezőgazdaság helyzete 66 1,2 természeti katasztrófák, szélsőséges időjárás által okozott károk 66 1,2 2
1. ábra A politikusok aránya a hírműsorokban (összes szereplés) N=10521 2. ábra A kormány és a parlamenti pártok tagjainak összes szereplése a hírműsorokban (százalék) N=2879 3
3. ábra A kormány és a parlamenti pártok tagjainak beszédidő megoszlása a hírműsorokban (százalék) mp=49093 4. ábra Orbán Viktor miniszterelnök, pártelnök (Fidesz-MPSZ), Semjén Zsolt pártelnök (KDNP), Vona Gábor pártelnök (Jobbik) illetve Schiffer András frakcióvezető (LMP) összes és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (esetszám) 4
5. ábra Orbán Viktor miniszterelnök, pártelnök (Fidesz-MPSZ), Semjén Zsolt pártelnök (KDNP), Vona Gábor pártelnök (Jobbik) illetve Schiffer András frakcióvezető (LMP) beszédideje a hírműsorokban (másodpercben) 5
2. táblázat A parlamenti pártok leggyakrabban szereplő tagjainak előfordulása és szóbeli szereplése, összes beszédideje, valamint annak átlaga (másodpercben) Fidesz Orbán Viktor 216 135 6375 47,2 Varga Mihály 134 96 2772 28,9 Rogán Antal 116 78 2000 25,6 Szijjártó Péter 74 60 1804 30,1 Lázár János 57 26 564 21,7 KDNP Seszták Miklós 53 34 962 28,3 Semjén Zsolt 30 20 519 26,0 Harrach Péter 11 6 434 72,3 Rétvári Bence 11 9 181 20,1 Soltész Miklós 9 9 147 16,3 MSZP Horváth Csaba 47 36 963 26,8 Burány Sándor 43 34 593 17,4 Tóbiás József 38 29 491 16,9 Kunhalmi Ágnes 34 29 443 15,3 Mesterházy Attila 17 12 57 4,8 Novák Előd 26 22 351 16,0 Z. Kárpát Dániel 17 15 251 16,7 Szilágyi György 15 12 215 17,9 Vona Gábor 14 11 455 41,4 Volner János 12 12 217 18,1 LMP Schiffer András 57 50 1485 29,7 Szél Bernadett 28 23 350 15,2 Csárdi Antal 12 12 153 12,8 Hadházy Ákos 11 9 161 17,9 Sallai R. Benedek 9 8 102 12,8 6
DK Gyurcsány Ferenc 44 24 915 38,1 Molnár Csaba 22 21 805 38,3 Vadai Ágnes 17 15 296 19,7 Gréczy Zsolt 15 15 554 36,9 Varju László 8 5 458 91,6 Együtt2014-PM Szigetvári Viktor 33 28 1495 53,4 Karácsony Gergely 33 29 514 17,7 Bajnai Gordon 28 18 216 12,0 Kónya Péter 22 16 201 12,6 Szabó Tímea 20 16 298 18,6 Liberálisok Fodor Gábor 21 14 147 10,5 Bodnár Zoltán 3 3 43 14,3 7